Budapesti Hírlap, 1853. december (282-306. szám)

1853-12-03 / 284. szám

méltóztatott, agy szinte a gyoroki, ortvosi és soborsini templomok számára gyönyörű drága és grófi czimeres, aranynyal gazdagon hímzett misemondó ruhákat ajándékozott, mely nagy ke­gyességéért közlő szent kötelességének érzi, ő­­szinte hálaköszönetét ez után nyilvánitni. K. J. Gyöngyös, nov. 24. Nem lesz tán érdektelen a kerületemben elő­fordult alábbi két eseményről az olvasó közönséget értesíteni: 1) Heves megye E­c­s­é­d helységében nov. 2-kán agyag­ásás végett az atyjok tudta nélkül 4 leányka, életkorukra nézve 7, 10 és 11 évesek, kik közöl egy az ölében egy éves fiúcskát is kivitt magával, kimenvén, a mint az agyagot ásták volna, szerencsétlenségükre az agyag gö­dör padiánya leszakadott és közőlük 3 leány meg­halt, egy 11 éves leányt a föld veszélyesen ösz­­venyomott — de már ez jobban van, — az egy éves fiú a föld által öszvezuzott nénje alatt cso­dálatosan bár kissé megsérülve életben megma­radt. — 2) A másik nevezetes eset: Egy Sóly­moson lakó juhásznő 16 hónap óta magát terhesnek tartván, — orvosokkal és bábákkal né­zette magát, a kik is őt valóban terékben lévő­nek tartották és nevezték,— utoljára engem alól­­irtat is magához kivitetett, hol is én a vizsgálat­ból, s a nő előadásából kiismertem, illetőleg át­láttam, hogy a kérdéses juhásznő nem terhes, ha­nem nála has- és méh-vizkór, és hasbéli üszög van jelen, — ez említett nő, végéhez közelgetvén, f. hó 3-kán meg is halt, s én a gyanú elhárítása tekintetéből és több nők s szülészek meggyőző­dése végett a holt­test hasfalait felnyittattam, — hol is azonnal előtűnt a has és méh- viz-kór—s a hasüregben a méhen kivül a belekkel összefüg­gésben 16 fontra terjedő üszög, mi már genye­­désbe akart átmenni, mely csupa kövér szalonna forma tömegből állott; ezen eset a ritkaságok kö­zé tartozik s orvosok — főképen szülészek fi­gyelmét megérdemli. —Közli Bacsy Károly kerületi orvos. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Dec. 3. * A magyar központi vasut-kötelezvények negyedik sorshúzásában a D sorbetű huzatott ki. E­­­gészben véve eddig elé a következő sorzatok sorsol­­­tattak ki G 1850. E 1851. és H 1852. * A cs. k. gazdászati tanintézet Magyar-Óvá­­ron e félévben is igen számos tanuló által látogatta­­tik Magyarországból, Erdélyből, a Vajdaságból, Csehországból, Austriából, Gallicziából, Morva és Tirolból; ezenkívül sok külföldi tanuló is íratta be magát, különösen Németországból. * Előfordult eset következtében elhatározta­tott, miszerint nagyobb folyók partjain, ha azok nem sziklák által képezvék, továbbá hegylejtő­kön, hol földomlásoktól nem lehet tartani, fekvő erdőségekben a gyökérkiásás és törzsökvágás csak annyiban engedtetik meg, ha az azok által eszkö­zölt felszakitás minden további kiterjedés ellen a­­zonnal biztosittatik. * Az itteni cs. k. egyetem részéről felséges a­­lapitója Mária Theresia császárnő halálának évnapján az idén is szokás szerint ünnepélyes gyász­mise tartatott. (Közbirodalmi napló.) Bécs, dec. 1. Krajovából nov. 25-kéről kelt tudósítás szerint, a törökök állásukat Kalafátnál nem változtatták. Azon hírek, hogy előbbre Krajova felé nyomultak, egy­­átalában hamisaknak mondatnak. Bizonyossággal tudni akarják, miszerint F­u­a­d Effendi 22-én Cí­mer puskával Viddinben volt. Az elsánczolások Kalafátnál erélyesen folytattatnak. — Posenből azon fontos tudósítás érkezett, miszerint a nov. 24-én vett indulási parancs folytán a Lengyelországban álló összes orosz katonaság már állítólag indulóban van, s a déli hadsereghez fog csatlakozni. Ezek pótlásául az éjszaki Oroszország­ból már mintegy négy hete a seregek mozgásba té­­­tettek.­­ Nov. 23-káról szóló belgrádi levelek sze­rint ott azt hitték, mikép a porta és szerb kormány közt fenforgott feszültség e pillanatban megszűnt­nek tekinthető. Mint hallik, a szerb kormány a cs. orosz konsul M­u c h i­n úr visszatérése mellett, azon ígérettel, hogy az a szerb városrészben fog tar­tózkodni, ismételve siker nélkül emelt szót. — Az „Ö. C.“jelenti: Franczia és angol la­pok azt íratják maguknak Konstantinápolyból, hogy b. Bruck cs. k. internuntius közelebb vissza fogna hivatni. — Mié hirt egyáltalában alaptalan­nak nyilváníthatjuk. Ma, részint távirda utján érkezett egyhangú tudósítások szerint Odessából nov. 25. és B­u­­karestből nov. 29-től, a feketetengeren czir­­káló „Vladimir“ orosz gőzfregát, a 10 ágyúval felszerelt egyiptomi hadigőzös „Pervasz Babiro“t makacs ellentállás után elfogta; továbbá „Bessza­­rábia“ orosz gőzös egy török utazóhajót, mely a kincstár számára vett rézzel volt terhelve, fogott el; mindkét hajó Szebasztopolba vitetett. Oláhországban 29-kéig semmi új nem történt. Gorcsakoff­ág 27-kén estve szemleútjáról Dzsurdzsuból Bukarestbe visszaérkezett.­­ Néhány nap előtt egy futár ment el innen Konstantinápolyba a cs. kir. internuntiushoz, ki új utasításokat kért a porta és szerb fejedelem közti feszültségre vonatkozólag,sőt (­írja a„Presse“)már ez ügyben a porta és a cs. k. internuntius közt differen­tia is támadt volna, a mennyiben K. B r­u­c­k a szerb fejedelem neutralitási elhatározását helyeselte, el­lenben R­e­s­h­i­d pasha a nevezett fejedelmet annak megszegésére kényszeríteni akarná. 1586 I — A „Frankf. Postz.“-nak ezt írják Bécs­ből : „A fegyvernyugvás kötése azon fetételhez lenne csatolva, hogy G­o­r c­s­a­k o­ff lig­ót álljon (?) azért, hogy a Dunán át nem menend. Az utóbbi tekintetben hiteles forrásból jelentheten , hogy Gorcsakoff hg egy futár által sz. Péervárból azon parancsot kapta, miszerint minden intézke­dést megtegyen, hogy egy hadtesttel a Dunán át­kelhessen , azon esetre, ha ily mozdulat sz. Pétervárról elrendeltetné­k.“ Ebből látni, megjegyzi a „Presse“ hogy M­i­k­­ (ó­czár a Dunán átkelést újabb utasítástól függesztette föl, mi bizonyítja, hogy ő nem sürgeti annyira a hábo­rút, mint hirdetik. Triest, nov. 28. Azon 27 utas közt, kik teg­nap a Lloyd gőzössel Alexandriába elutaztak, volt a bombayi uj kormányzó lord Elphinstone is. V­elencze, nov. 23. A „Gaz. di Ven.“ egy hivatalos hirdetményt közöl, mely szerint Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 22-én kelt legf. ha­tározata által a búza, gabna és zab vámmentes be­vitelének a lombardvelenczei királyságba, engedé­lyét 1854 márt. végéig meghosszabbítani mél­­tóztatott. Brünn. Az irgalmas szerzetnek az austrhi cs. k. birodalomban levő 29 zárdakórházaiban é­­venkint mintegy 22—25000 beteg talál orvosi á­­polást, rang, kor, hit és nemzetkülönbség nélkül. Már régen nélkülözhetlen szükségességűnek ismertetett el, hogy e rend minden kórháza fürdőintézettel is láttassák el, mind az ápolás alatt levő, mind a láb­­badozó betegek számára, mert az által e kórodák jótékonysága rendkívül elősegíttetnék. Mivel ily fürdőintézeteket a rend maga erejéből állítani nem képes, ezért a cs. k. és egyházi hatóságok helyben­hagyásával K­u­­­h­a­v­y Fidel conventprocurator Ó-Brünnben a szükséges tőke előteremtése végett az egész birodalomban általános adománygyűjtést rendezett, s e végett felszólításokat külde szét ön­­kénytes adakozásokra. A magas kormány a jóté­kony czélt az által is előmozditá, miszerint a válla­latra vonatkozó levelezéseket a postadijak alól föl­menté, és e postabér-mentességet újabban 1854 évi február végéig meghosszabbitá. ő excja pedig gróf Lazansky morvaországi helytartó megengedte, hogy a fennebbi czélra bel- és külföldön gyűjtött pénzadományok a cs. k. helytartósághoz Brünnbe küldessenek, honnan a 29 zárda közt el fognak osz­tatni.­­ A vállalat ügyében fáradozó conventpro­curator K­u­­­h­a v y Fidel felszólít azért általában minden emberbarátot, különösen pedig minden kéz­műves czéhek , egyletek, társaságokat, azok elöljá­róságait, úgyszintén a birodalombeli minden egyéb osztályú lakosokat jótékony adakozásra, és a feleba­ráti szeretet ezen elkezdett művének előmozdítására. A gyűjtött adományöszvegek akár Brünnbe a csa­k helytartósághoz, akár Altbrünnbe a vállalatot ve­zető, s többször említett K­u­­­h a v y Fidel conve­nt­­procuratorhoz küldethetnek. (Az idézett czélra gyűjtött adomány összegeket a „Budapesti Hírlap“ szerkesztősége is elfogadja s azokat a mennyiség közzététele mellett, rendeltetésük helyére juttatja ! (Külföldi napló.) London, novemb. 27. Izlandból keserű panaszok érkeznek a kenyér drágasága iránt, s a „Belfast-Journal“ kimutatja, mikép a búza jelenleg szinte kétszerte drágább, mint az 1834—35 év megfelelő szakában. Sőt 21 év óta Izlandban a búza sohasem volt oly drága, mint jelenleg. — A „Court-Journal“ szerint, a királynő a Ban­fort herczeg halála következtében rendel­­kezhetővé lett térdszalag-rendjellel Russel lor­dot óhajtaná feldiszítni, hosszas szolgálatai méltány­lásának feletti. Nem tudhatni, ha váljon Russell lord Peer Robert­s Melbourne lord példá­jára, nem fog-e vonakodni ezen megtiszteltetés el­fogadásától. A rendjelleli díszítést minden esetre a peer czimmeli felruházásnak kellene megelőznie. — Máltából 22 -ről írják , mikép a Ply­­mouthból jövő T­e­r­r­i­b­­­e angol gőzfregát, melyen Lyons ellen­ admirál, a földközi tengeri­­hajóhad második parancsnoka van,18-án az ottani ki­kötőbe érkezett. A Malta-Mail tudni akarja, mikép Dundas admirál angolor­szágba visszaté­­rend, s ez admirálság első lordjának állomását ve­­endi át. Lyons pedig első parancsnokká fog elő­léptetni. Ez utóbbi 19-én a Levantéba indult. — A 110 ágyús Q­u­e­e­n sorhajó Angolországból 22- én Máltába érkezett, s a földközitengeri hajóhad erősbítésére van rendeltetve. P­á­r­i­s , nov. 27. Mint a „Moniteur“ jelenti, a császár ma szemlét tartott a fontainebleau-i helyőrség fölött Az elléptetés előtt több rendjele­ket osztott ki. A katonaság s a nép a császárt s császárnét, ki kocsiból szemlélé a katonai látványt, nagy lelkesüléssel fogadá. — A császár dec. 1-én térend vissza Fon­tain­e b­l­e­a­u-ból; mint mondják, dec. 2-án nagy elfogadás leend a Tuileriákban. — S­t­e­p­h­a­n­ia badeni nagyherczegnő , ki­nek egéssége nagyon meg van rongálva, a telet Párisban töltendi. — Az iskolák ünnepe ma reggel tarta­tott meg; a párisi érsek ez alkalommal Sz. Ágos­tonról tartott dicsérő­ beszédet. — Lamartine, úgy látszik, felgyógyult betegségéből, s hozzá kezdhetett ,l’Histoire des Constituants‘ czimü munkájának folytatásához. — Namik pasha ma Fontainebleau­­ba indult. — Tegnap a császári palotában, a császár el­nöklete alatt, ministeri tanács-ülés tartatott. München, nov. 28. Gr. Eszterházy eddigi cs. k. austriai követ az itteni udvarnál, né­hány nap előtt benyújtá elhivólevelét ő felségének, s nem sokára Bécsbe utazandik. Weimar, nov. 25. Az országgyűlés mai ülésében T­h­o­n elnök letette bizományát, azért mivel a gyűlés „a folyamok elleni védgátakat és a folyók használatjogát“ tárgyazó törvényjavaslat­nak részletes és hosszúra nyúló tárgyalását meg­unván, annak hátralevő négy szakaszát en bloc el­fogadta, noha a vita folytában az elnök ez eljárást, mint az alkotmányos elvvel ellenkezőt megtámadta. Altenburg, nov. 22. A tegnap egybeült országgyűlés elé többi közt egy új büntetőperrend is fog terjesztetni tárgyalás és elfogadás végett, mely­ben a nyilvánosság, szóbeliség és államügyészet megtartatnak , de az esküttszéki intézmény kiha­­gyatik, a mennyiben az esküttek általi ítélethozás jogtanult bírákra ruháztatik , a mesterséges bizo­nyítékok alóli felmentés mellett. Freiburgból (Baden) írják a „Mainz. T.“ - nak nov. 22-ről, hogy az austriai és porosz köve­tek a badeni kormányhoz az ismeretes egyházi vi­­tályra vonatkozó jegyzéket intéztek volna, melyben megjegyeztetik, hogy ez állapotok tovább­tartása a törvényes tekintélyt könnyen veszélyeztethetné. Fulda, nov. 23. Az itteni kormány a hely­beli angol kisasszonyok intézetének megvizsgálta­­tását rendelé, s erre a katholicus seminariumi igaz­gató Pfister urat és evangelicus iskolai referens, főbizottmányi tanácsos Wísz urat nevezé ki. A püspök óvást tesz e vizsgálat ellen , s ez okból az említett két ur sem fogadá el kineveztetését. Hága, nov. 27. A második­ kamra tegnap esti ülésében, 33 szavazattal 29 ellen megszavazó az igazságügyi budgetet. A „Handelsblatt“ ezen sza­vazás előtt mint bizonyost állitá, mikép az igaz­­ságügyminiszer el van tökélve, tárczáját letenni, azonban nem lehet tudni, ha várjon a szavazás után is ragaszkodni fog-e azon szándékához. Kopenhága, nov. 24. Tegnap délben ment végbe Keresztély dániai hg. sept. 29-én szü­letett leányának ünnepélyes megkeresztelése a ki­rályi palotában, a király és özv. királyné, s az ud­var jelenlétében. A kis­­herczegnő Thyra Amá­lia Karolina Charlotta Anna nevet nyert. Své­ziának Dánia irányában elzárása megszűnt. Waadt cantonban az államtanács öt radikál tagja, kiknek hivatalideje kitelt, újra megválasz­tatott. Bern: A tessini állam­tanács a legújabb be­­fogatásokról, s a kihallgatások eredményeiről hi­­­vatalos jelentést nyújtott be a szövetségi tanácsnak. Turin, nov. 24. A választási mozgalmak teljes folyamatban vannak. — A hivatalos „Gaz. Piemont“ megc­áfolja azon hírt, mintha a kormány a karthausi kolostor eltörlését rendelte, és e rende­let a franczia kormány felszólalására visszavézetett volna. E rend eltörlése Piemontban jelenleg nem gondolható. — Az egyenes távirdai összeköttetés Szardi­­nia és Schweiz közt létrehozatott, s nem sokára a közönség használatára is meg fog nyittatni.­­ A parlament feloszlatása okául azt adják, miszerint a senatus az államkincstár kezelésének a nemzeti bankra ruházását tárgyazó törvény­javasla­tot, melyet egyes részletes vitatása alkalmával el­fogadott, az egészbeni szavazáskor mégis 32 szóval 28 ellen elvetette. Ebből a kormány arról győző­dött meg, hogy a senatus szavazása nem annyira a kérdéses törvény, mint inkább a ministérium poli­tikája ellen volt intézve, s azért legjobbnak tartá, a nemzetre hivatkozni. Ha a választások a ministe­rium javára ütnek ki, a nép e demonstratiója ele­gendő támasz lesz a senatusi ellenzék ellen , mely nem igen fog a közvéleménynyel szembeszállani. Madrid, nov. 21. A hivatalos lap, az egyet­len hétfői lap Madridban, szót sem mond a portu­­gáli királynő haláláról. Eddig a királynő előtt e ha­lálesetet eltitkolák, de még ma értesitendi őt arról a ministerelnök. — Narvaez Madridba váratik, ott Krisztina királynénál tisztelkedni fogván. Azután Lajába szülővárosába menend. — Nov. 22. A ministerium állítólag egy igen elterjedt összeesküvésnek jött nyomára, melynek élén, hirszerint igen tekintélyes személyek állaná­nak.­­ A parlamenti ellenzék a királyné beteg­ágyban fekvésének ürügye alatt egy Narvaez, Espartero és Conchából álló régensség fel­állítását akarja indítványozni, mibe azonban a mi­nistérium egyezni nem hajlandó. A miniszerválto­­zási hírek egyelőre alaptalanok. A kamrában teg­nap az alkotmány változtatását tárgyazó tervek visszavétele bejelentetett. Sz. Pétervár, nov. 22. Itteni lapok hosz­­szasan leírják a Kronstadtból Szibéria keleti part­jaira küldött 3 hadihajót, „Navarin, Nieman és Rog­­hiedná“-t. 1819 óta a kormány az idén küld elő­ször ismét számosabb hajókat a tengerre távoli u­­takra; derék tengerésztisztek képzésére ez expe­­ditiók igen fontosak. — Friedrichshavnban „Szte­­pan Szavrin“ orosz hajó zátonyra futott s csak a legénység menekült meg. B­e­l­g­r­á­d, nov. 13. A polgári peresügyekbeni bírói eljárást illető törvénykönyv Szerbia számára kikerült sajtó alól, s 1854-diki január 1-jén életbe lépent. A felsőbb oktatásügy szintén újraszervez­­­tetett. A gymnasiumi tanfolyam 6-ról 7, a lyceumi 5 -ről 3 évre határozhatott A tudományokon kívül ez intézetekben a német, franczia, görög és latin nyelvek is kötelezett tantárgyak. A német nyelvet az egész gymnasiumi s lyceumi tanszak alatt, tehát 10 egész évig tanítják. A gymnasium számára 14, a lyceum számára szintén 14 tanár van megállapítva, amazok 700, emezek 1200 pft fizetéssel. Könyvek, gépek, minták stb. vételére évenkint az államkincs­tárból 1000 pft. utalványoztatott. A kormány sze­gény tanulók gyámolítására évenkint 3000 pforintot fordít. AUSTRIA, Bécs, nov. 30. A cs. kir. rendőrigazgató­ságnál Bécsben 1846. év óta a tulajdon minden kárositásairól, mik évenkint a bécsi rendőrség ke­rületében bűntény vagy más törvényszegés által előfordultak, a legpontosb jegyzetek vizetnek. E­­zek szerint tettek a károsítások 1847-ben 95,986 ftot; 1848-ban 266,694, 49-ben 233,074, 50-ben 141,162 ftot, és mióta a rendőrségi kerület a so­rompókon kivül fekvő 7 járással, s 78,008 lélek­kel szaporodott, t. i. 1851-ben 80,445, s 52-ben 97499 ftot. — E számok fényes tanúságot tesz­nek azon hatóságok és orgánumai ébersége és tevékenységéről, melyekre a székvárosi vagyon­­biztosság bízva van. De azt is bizonyítják azok, mikép igen czélszerű volt, a korábbi rendszertől, mely szerint inkább repressív föllépésre szorít­koztak, a preventív rendőrségi rendszerre áttérni, s annak következtében a biztonságot veszélyez­tető személyek nyilvánságban s szemügygyel tar­tását legnagyobb mértékben keresztülvinni. A vagyonban bűnös tény által okozott kárositások száma Bécsben, a tulajdonos gondatlansága által okozottakhoz 1852. úgy állt mint 8—1-hez, el­lenben 1853-ban körülbelül mint 5, 1-hez. Míg t. i. 1852-ben az elzárt vagyonon elkövetett tol­­vajságok összes értéke 40361 ftot tett, az 1853- ban januártól octoberig 16,630 ftra szállott le, tehát felénél többel keresbedett. Még a zsebtol­­vajságok értéköszlete is csaknem felével kevesbült. — Dec. 1. A mai „Wiener Ztg.“ közli a legf. rendeletet, mely szerint boldogult II. Már­i­a da Gloria portugali királyné ő felségéért mától fogva hét hétig udvari gyász fog tartatni, és pe­dig felváltva 3 hétig mély s a következő 4 héten félgyász. „Ha a boldogult“ — úgymond az ,West. Corr.‘ ,kormánya folytán nagy nehézségekkel volt is kénytelen küzdeni, de a részrehajlatlan törté­nelem nem tagadhatandja meg tőle azon tanúbi­zonyságot, mikép­p magas feladatának buzgalom­mal, megadással és az ország állapotainak meg­szilárdítására törekvéssel szentelte magát, vala­mint szintén személyes erényeit is a világ és az ő, hozzá őszinte szeretettel ragaszkodó alattvalói mindig föltétlen tisztelettel elismerték. A rokon­sági kötelékek, melyek őt a mi felséges császári há­zunkhoz csatolók, hirtelen elhunytát, élete leg­szebb szakában, minden hazafias érzelmű austriai szemében kétszeresen sajnálatosnak tüntetendik föl, és az elrendelt gyásznak az őszinte részvét jellemét adják. — A gabnaneműek viteldíjának az államvaspályákon leszállítására vonatkozólag írja az „Austria.“ A felelet azon nemzetgazdászati kérdésre, várjon a dijleszállítás csak a gabnakereskedőknek, mint némelyek ko­molyan vélik, vagy a fogyasztóközönségnek is ja­vára leend­ e ? nem lehet kétséges. Ama nézet té­vedése küllátszaton alapszik, mi a magas állam­­igazgatást el nem vakítható. Mindenesetre először a gabnakereskedők veendik hasznát a díjmérsék­lés előnyének, s nyereségüket emelendik. De épen ez által fog a gabnapiaczokra szállítás fölbátorít­­tatni, szaporittatni, s igy a készlet a vevők irá­nyában növekedni fog, s igy természetes törvény szerint a díjmérséklés befolyásának a gabnaárban is mutatkozni kellene, szóval, e kedvezmény a fo­gyasztókra is kiterjed. Sőt a gabnaár leszállása még nagyobb lehet, mint mennyit a gabnakeres­­kedő a díjmérséklés által megkímél, mert a piac­i­­árakat a vételáron kívül egyéb törvények is sza­bályozzák. Jelen esetben az olcsóbb szállítás kö­vetkeztében a készlet szaporodása annál elhatá­­­rozóbb teend a piac­i árakra, mert nálunk nem valódi hiány, hanem főleg a hiánytóli félelem fo­rog fenn, melyet nagyobb gabnamennyiségnek a piacrokon megjelenése által a legkönnyebben elhá­ríthatni.Hírszerint az államigazgatás egyszersmind a magán­vasutakon is, névszerint a Ferdinánd csá­szár északi, és bécs-győri pályán a gabnavitel­­bérnek­ az állampályákon elfogadott tételre leszál­lítása iránt lépéseket tett. Így a rendszabály álta­lánossá válván,s az egész birodalom gabnaforgal­­mára kiterjedvén, hatásának még inkább növe­kedni kell. A pénzáldozat pedig, mit a vasúttár­saságok , az állam példáját követve , a közjónak hoznak, csak csekély lesz, mert a dijtételbeni kü­lönbséget a forgalom nagyobb élénksége részben kiegyenlítendő Mindenesetre szivünkből óhajtjuk, hogy e rendszabály, mely az államigazgatás ré­­szérőli jóakaró gondoskodást újabban tanusítja a kevésbbé vagyonos osztályok iránt,czélját elérje s a várt gyümölcsöt megteremje. KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 26. Bury városa Lancas­­hire-ban múlt pénteken ünneple meg athe­­naeumának megnyitását. Stanley lord, Derby lord fia, ezen alkalommal tartott beszé­dében többek közt így nyilatkozott : „Gyakran álliták azt, mikép azoknak, kik éltük legnagyobb részét kézimunkával töltik, ke­vés idejök s csekély vágyuk van bármely oly ta­nulásra, mely e nevet megérdemli; de önök eléggé megc­áfolták, s a manchesteri iparűző nép tökéletesen meghazudtoló ezen állítást. Semmi­sem válik nagyobb becsületére honunk népének, és semmi sem jogosíthat fel bennünket szebb re­ményekre a jövő iránt, mint ama mód, melyen azok, kik napi élelmük megszerzéséért kézimun­kával töltik éltüket, a számukra maradt kevés üres időt nem hiú mulatságra, hanem értelmes­en hasznos tanulásra szentelik. (Tetszés). Senki sem ismétlendi többé ama gyakran felhozatott állítást.

Next