Budapesti Hírlap, 1853. december (282-306. szám)
1853-12-10 / 290. szám
1626 M nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig személyesen vagy meghatalmazottjaik által bejelenteni annál inkább el ne mulasszák, mivel ellenkező esetben a vételárnak hitük nélkül leendő felosztása úgy a részükre s költségükre történendő gondnok-kinevezés is önmaguknak leszen tulajdonítandó. Schalaz Antal, Ibiró. (2199) (3—3) 282/1. — Guari István csőd perében hozott ítéletnek végrehajtására határnapul 1854 január hó 23-ik napja Kaposvár kerületi cs. kir. járásbíróság elé kitüzetik , hová az illető érdeklett hitelezők s tömeggondnok Ferstl Rajmár ur ezennel biróilag idéztetnek, a meg nem jelenendő hitelezők gondnokául Gáspár Lajos ügyvéd neveztetvén ki. Kelt Kaposvárott november 30-án 1853. Kelemen Lajos, m.k., Kaposvár kerül. cs. kir. járásbiró. 4777. — A pesti telekkönyvi cs. k. járásbíróság részéről közhírré tétetik, hogy Ebner N. F. ur, mint a Muzsik József és társai csődtömege gondnoka folyamodása következtében a Pest megyei cs. k.rnagytekintetű törvényszék által megrendelt kőbányai 385. 386. szám alatt fekvő 12 fertályból, továbbá 387. szám alatt fekvő 1 fertály, és végre 670. szám alatt fekvő 1 fertály s 3y. nyolczadból, tehát öszszesen 14% fertályból álló s egészben 6331' pft 25 krra becsült, s Muzsik József és Straszenreiter Jozefa hitesek nevükre írott szőllőnek, a pesti telekkönyvi hivatalban (ujvilágutcza megyeház 2-dik emelet) f. é. december 30-kán délelőtti 10 órakor leendő másod izbeni árverése azon hozzáadással tétetik közhírré, miszerint ez alkalommal a kérdéses szőllők a legtöbbet ígérő részére becsáron alul is le fog üttetni, és a vevő a vételár felét azonnal, a másik felét 6 hó múlva, az esedékes kamatokkal lefizetni köteles leend. A becslevelek, valamint az árverési feltételek bővebben a telekhivatalban megtekinthetők , felhivatnak mindazok, kik magukat jelzálogjogot nyerteknek vélik, miszerint a kérdéses árverésnél érdekeiket képviselni el ne mulaszszák. Schalatz Antal, m. k., (2167) (3—3) telekkönyvi cs. k. jbiró. Felszólítások. (2143) A kőszegi cs. kir. 1-ső oszt. járásbíróság által ezennel közhirré tétetik, hogy Meszlenben Vas megyei helységben írásbeli végrendelet hátrahagyásával t. Takács Judita özv. Kiss Józsefné asszony meghalározván, a két fitestvérjét Gábort és Sándort, és nővéreinek Takács Zsuzsánna és Katalinnak gyermekeit örökösöknek nevezte ; minthogy a bíróság előtt a hagyományozó egyik testvérje, néhai Takács Zsuzsánna férjezett Horváth Sámuelné gyermekei holtartózkodásuk nem tudatik, ennélfogva ők felszólittatnak, hogy magukat közelebb jövő 1854-dik évi január 9-dik napjáig ezen bíróságnál jelentvén, örökösi nyilatkozatukat nyújtsák be ; ellenkező esetben a hagyaték a magukat jelentő örökösökkel, s a meg nem jelenők számukra rendelt Dongó Károly gondnokkal fog tárgyaltatni. Kőszeg, november 24-kén 1853. Mécsérdy , m. k., c.s. k. l sp oszt. ibírnaácz ulnik. MAGÁN-HIRDETÉSEK. (BUDAPESTI HÍRLAP 290-ik számához december 10-én 1853.) ------------------------------------------------------------------------(2229) Óvás. Nagy-berki lakos Tóth József mint végrehajtató részére, ugyan nagy-berki lakos Tóth Lászlótól f. é. november hó 9-kén végrehajtás utján lezálogolt, s 800 ft pengőre becsülte a polgári telek birói árverezésére készpénz fizetés mellett határnapul 1854-dik évi január hó 24-ik és szükség esetére február hó 25-ik napjai reggeli 10 órára oly kijelentéssel tűzetnek ki, miként a vevő a telken zálogilag biztosított adósságokat a vétel áráig birói utalványozás szerint átvenni tartozand, úgyszintén felhivatnak azok is, kik ezen a telekre zálogjoggal birnának, a kitűzött határidőig igényeiket bejelentsék ; ellenkező ezesben a vételár felosztása nélkülök fog megtörténni Kelt Kaposvárott, november 24. 1853. Kelemen Lajos, m.k., (2198) f1—3) Kaposvár kér. cs. k. jhiró. (2216) (1—3) Halmschlager János s Magdolna vörösvári lakosoknak 207/821 sz. alatt Vörösváron fekvő, 600 pftra becsült lakházuk 816/53 számú birói végzés nyomán, f. 1853-ik évi december 17-ktmn d. u. 2/2 órakor Vörösváron a helyszínen 10/ioo becsár bánatpénz letételével a sz.-endrei jbiróság hivatalában megtekinthető feltételek mellett, mint második árverésen szükség esetében becsáron alul is eladatni fog. — Miről a netán előbbi jelzálogot nyert hitelezők azon hozzáadással értesittetnek, — hogy igényeiket a fen kitűzött határidőig e jbróságnál annyival inkább jelentsék be, miután ellenesetben a vételár az árvereltető követelésének fedezésére fordittatni fog. Kelt Sz.-Endrén, november 13. 1853. Vitkovics Miklós, m. k., k. végr. segédbiró. (2200) (1—3) 1833,853. — H.-M.-Vásárhelyen elhunyt néhai Pásztor János hagyatéki tömegéhez tartozó H.-M.-Vásárhelyen tarján tizedben 78-dik sz. alatti udvartelkével együtt, 520 p.ntra becsült ház, 1854-dik évi február hó 1-én reggeli 9 órakor s szükség esetében martius 2-kán ugyancsak reggeli 9 órakor másodszor és véglegesen el fog adatni. Az árverési feltételek alulirtnál megtekinthetők. — Miről egyszersmind a kérdéses házra nézve jelzálog! ■ joggal ellátott hitelezők ezennel értesittetnek. ] Kelt H.-M.-Vásárhelyen, nov. 30. 1853. Lubinszky Ignácz, m. k., ] eljáró h. járásbiró. (2174) (1—3) ‘ 1602B/13B3- *7- — Bars megyében fekvő cs. kir. közalapitványi mária-családi uradalom- ban a tavalyi termelésből szabad rendelke- ■ zésre fenmaradt mintegy 600 bécsi és cser-ha- ' sábfa, 1854-dik évi január 9-dik napján az ottani klastrom-épületben tartandó közárve- ' rés utján készpénz fizetés iránt el fog adatni. Cs.k pénzügyi igazgatóság Nyitrán november 29-kén 1853. (2209) (1—3) Bettelheim János panaszló részére, Józsa Péter elmarasztalt panaszlottnak Arad belváros erdő-utczában 349. sz. a. fekvő végrehajtás alá vett, s végrehajtásilag 4852 pftra becsült háza és telke, f. é 6473. sz. a. hozott aradi járásbirósági végzés folytán, 1854-dik évi január hó 19 én először, és ugyanazon évi február hó 20-kán másodszor és mindenesetre utószor, mindig d. u. 3 órakor azon kijelentés mellett fog nyilvános árverésnek kitétetni, miszerint a venni szándékozó 10 százlék bánatpénzt az árverés előtt, valamint a legtöbbet ígérő az árverés napjától számítva 8 nap alatt az egész vételi árt letenni köteles Lend. Egyébiránt jelen hirdetményben mindazok, kik az árverés alatti házra a nyílvánkönyvbeni beiktatásnál fogva maguknak netán jelzálogi jogot nyerteknek vélik, ezennel felhivatnak, miszerint a jószág eladatásáig magukat az aradi cs. k. járásbíróságnál annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben a vételár felosztása az ő hirük nélkül fog megtörténni , úgy nemkülönben a netalán távollévő jelzálogos hitelezők is felhivatnak, mikép jogaiknak a vételár felosztása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottakat nevezve, azok nevét s lakását bejelentsék, mert különben az ő veszélyük- s költségükre hivatalból fognak a képviselők kineveztetni, s a kézbesítések azokhoz intéztetni. Kelt Aradon, november 19-kén 1853. Bo u 11 Döme, s. k., h. jbiró. (2207) (3—3) A pesti telekkönyvi cs. k. jbiróság részéről közhirré tétetik, miként a Pest városa gyámbizottságának rendelése következtében Molnár Mihály ur és neje Wachtler Katalin asszonynak nevére Írott Ferencz-városi mészáros-utczában 22-dik és kétnyul-utczában 76. sz. alatt fekvő; az első 280 □ ölet foglaló, 9240 pftra becsült, — a másik 691 c ölnyi területű, 5564 pftra megbecsült házak, 1854-ik évi január 7-dik napján reggeli 10 órakor a pesti telekhivatalban ujvilág-utczában 2-dik emeleten megyeházban, a szokott feltételek mellett közárverésen eladatni fognak, a hol is a becsű és feltételek megtekinthetők. Schalatz Antal, m. k., Ibiró (2191) (2—:3) A pesti telekkönyi cs. kir. járásbíróságnak f. 1853 évi november 26-án 4477 sz. a. kelt végzése folytán Illés Ádám ur mint b. Podmaniczky Lajos csődtömege gondnoka részére Szeidl Mária ellen megrendelt végrehajtás következtében a józsefkülvárosi szőllőhegy utczai 760/17 szám alatt fekvő Szeidl Ferencz és neje Mária nevére irott 656 ölnyi telkü s 7450 pítra becsült földszintes háznak a pesti telekkönyi hivatalban (újvilág utcza, megyeház 2-ik emelet) 3-ad ízben történendő közárverezése végett határidőül 1834 évi január hó 28. délelőtti 10 órája azzal tűzetik ki, miszerint ezen alkalommal a kérdéses ház a legtöbbet ígérő vevő részére becsáron alul is le fog üttetni. Árverési feltétel gyanánt a vételár egy harmadának a vétel után két hét, 12-dik fiarmidának hat hónap , harmadik harmadának pedig egy év múlva, mindenkor az illetékes kamatokkal együtti lefizetése tűzetik ki, mely feltételek, valamint a becsű is a telekhivatalban bővebben megtekinthetők. Felhivatnak tehát mindazok , kik a kérdéses ingatlanra a nyilvánkönyvekbe történt bejegyésnél fogva magukat jelzálogi jogot alálirt, miután nekem, s kiskorúságomnál fogva édesanyámnak, Reich bol özv. anyjával, szül. Laub Máriává tett bevándorlása után Gyömrőn Gr. Teleky család jószágán , majd Báró Laffertnél Csabán is egyik veje Redl Mihály által juhászatot árendált, s később cs. k. családi puszta , pestmegyei Ada és egy része, és Ifg. Grassalkovics birtoka Örkény helysége, és Varsányi puszta húsz éven tuli haszonbérlőjétől 1796 tájban Varsányban meghalt, és Taksonyban eltemettetett Hoffmann Mihálytól származott legifjabb leányának Hoffmann Annának, Edvi Edvy Lászlótól, elébb Gróf Festetich Györgynél szalkszentmártoni uradalmi tiszttartó , majd Sopron megyében 1800 körül Gr. Széchényi Ferencznél, később Gróf Eszterházynál, utóbb szentgyörgyi Horváth uraságnál gazdatiszt, végre nyugalomba lépett magánszemély , és Sopron megyébe kebelezett Váskosfalui, Beled és Edve helységi közbirtokos férjétől, s illetőleg édesatyámtól 1805 óta külön, s Pesten és környékében lakó négy asszony testvérei között lakott, s 1823-ban a szombathelyi szentszék előtt lefolyt házassági válópere következésében elvált nejének egy fejedelmi ajándék, de positumképen törvényhatóságoknál annak rende szerint tétetett le ; egyesek rossz akarata miatt, mondott vagyonom elsikkaszthatása végett, személyeink részint eltitkoltattak, részint ellárváztattak; s e törvényellenség az 1839-ks évtől kezdve a régibb kormánynál tulajdon aláirásom , és az illető helyeken személyes megjelenéseim, s folyamodványaimnak általami kézbesítései által ugyan huszonöt — 25 — az újabb kormánynál pedig hét — 7 — s önkezemmel aláirt folyamodványnak benyújtása mellett is a tapasztaltak szerint folyvást gyakoroltatik ; sőt mint néhai királyi ügyek igazgatója , Németh Imre, s győri szentszéki Fiskális néhai Parragh Ferencz urainak, s veszprémi lakos, s Estei Hg. Ferdinánd huszárezred nyugalmazott hadnagy , s velem apai, anyai testvérbátyám Edvi Edvy Károly leveleik szerint is , de több körülményekből is az tűnnék ki, hogy : 1- et nevezett, s az 1831-ki febr. 19-én Nógrádmegyei Galábocson Nagy I. Jankovich Vincze, most pozsonykerületi főtörvényszéki ülnök urnak, Jászkun főkapitány Jankovich György ő Nga — általam mélyen tisztelt szűkeinek házánál, vendégkép elhalt édesanyámnak neve alatt költ valami akár bontatlan , akár már felnyitott, s jogaimat s a politialis törvényt sérthető testa mentőm Létezik (miről azonban én hitelesen tudósítva nem vagyok). 2or. Atyám az 1831-ki cholera után egy állítólag a pesti postáról viszszautasíttatott, s nekem czimzett levélről szólló Retour-Recepissét mutatván, melynek tartalma ez : „Retour, gestorben“. Veszprémben lakó fentebb említett Edvy Károly pedig szóval nekem azon hideg nyilatkozatot tévén , miképp,azt hallotta, hogy a cholerában meghaltam légyen“, az ármány holt híremet (1-1) 4-et. Az én személyem már 1816-ik év óta ármánykodók által titkos, és hamis eljárásokkal, s tán irományokkal — például legutójára a Jászberényben 1853-ki sept. 3-án 10,235 sz. a. költ útlevélben is folytonosan eltagadtatok, máshol pedig 5-öt. Nagy hihetőséggel lelki tehetségem épsége tagadtatván meg (mint a pápai városi női kórház könyvének azon jegyzéke, miszerint az 1834 ki od. 11-én s ugyanazon év és hó 16 a közti, a kórházban általam töltött négy — 4 napot elégségesnek tartó kórodat igazgató orvos, és Veszprém megyei Physikus, Dr. Cseresnyés Sándor úr ideges állapotomat könnyelműleg ,T é b o t o d á s sá“ canonisálni, s ez által polgári életem meggyilkoltatására az alapot megvetni, — holott betegségem kórtörténetéből az ellenkezőt látható, s azt azon körülmény is igazolá , hogy én Vásárosfaluba, hová atyám ideiglenes elköltözéséről előre nem tudósíttatva, étetrokonom Gremsperger István alkalmatosságán meglátogatni akarva, ott az általam látott és tapasztaltak teljesen meggyőztek , hogy életem eloltására gyilkos készületek tétettek, mely aggodalmamat, s abból származott idegbajomat sem az orvosi gyöngédség egy hajadon mivelt nő irányában, sem a pathologia egy acutus bajban, sem az orvosi politia és medicina forensis, egy jogokkal bíró polgárnő irányában „Tébolyo d á s s á‘‘ félreismerni, s az általa törvényszékeket félrevezetni jogot nem adott) , polgári életem s szeméyiségem megsemmisítésére tényleges lépések intéztettek. 6or. Vegyes házasságunkat Násznagyaink mind a kath., mind a reformált vallásu lelkésszel hiányosan, hirtlenül, s származásunkat s születésünk helyeit eltagadólag, s a remélhetett egész zármazékunk polgári életét örökre megsemmitő módon íratták be. 7-er. Miután a nőket egyedül férjeik után lehet és szokás keresni és feltalálni, hogy a keresésnek e módjából kijátszattassam férjemnél néha neve , néha charactere, néha lakása hagyatott— vagy ferdíttetett el. Az emberiség, erkölcsiség, s törvényeink, de önfentartási s polgári jogaim tekintetéből is, kötelezettséget érzek köztudomásra hozni ezen törvényes keresetem alapját tevő óvásomat, melyben kijelentem , hogy én tör fent irt anyám haláláig 1802-ki febr. 19-ki születésem óta folytonosan, annak kezei alatt növekedtem, s folytonosan vele laktam — kivéve némely években 1819 után tett egy két heti barátkozási kirándulásaimat—minő vala Csanádyné aszszonysághoz , — Boronkayné szül. Jankovich Apolloniához, — Pálmiffyakhoz, Fejérmegyében, — Csepcsányi Tamásnéhoz Békés megyében, Malonyai ő Excja Inspektora Magyar Imre nejénél, Gremsperger Kláránál Mányán Bars megyében 1824 sat. — s azon négy hónapig tartott legutóbbi időt, midőn atyánkfiai, és az ármány 1830-ki novemberben azon csínnal választának el minket egymástól, hogy anyámat ugyan Nográd megyébe Balassagyarmatra Gr. Zichy Miklós kasznárjának Heinrich Józsefnek özvegyéhez, anyám testvérnénje leányához, szül. Kraphenfelsz Ágneshez, — engemet pedig B. Orczi György akkori Inspektora Magyar Imre, most cs. k. földbecslőbiztosi főfelügyelő ur, s Gremsperger (most Örömösi Gerébi) Pál sógora házához, Bics megyei Kisszállásra , annak nejéhez Gremsperger Klárához atyafiságos hosszabbbsrátkozás érve alatt vitettek el, mely idő után anyám halálától fogva egész férjhezmenésemig Gremsperger Istvánnál, anyám sógoránál (Gerébi Pál apjánál) — mint kinek Depositumomról törvényes tudomása volt, folytonosan laktam; minélfogva sem anyámnak, sem annak nevében más valakinek az engem illető vagyon felett testamentumilag törvényesen rendelkezni sem akarata, sem joga nem lehetett. 2- or. Minden az én keresztelő levelemet kivülöttem felmutató, vagy felmutatott egyént, bitorlónak, lárvásnak és bűnös csalárdnak nyilvánítok. 3- or. Mindazon lélekbetegséget tanúsító bizonyítványt vagy költötte, és a koholt hírrel, mint oklevéllel lépett fel személyem megtagadására; s Pápa városi lakos, és ügyvédem Dienes Dániel leveleiből pedig azt értem , hogy pápai birtokomat illetőleg ugyan pápai lakos, és Gr. Eszterházy Miklós ügyvédénél, Tóth Lajos urnál — kinek személyes ismeretét pedig leírni szerencsém van — valami, nevemet viselő a személyű nő járt volna. 3-or. A beled! kathol. Ekklézsiában az 1802-ki február 19-én tett keresztségemről szólló keresztlevélről atyám 1846-ban azon nyilatkozatot tette, hogy „azt már régen kivették légyen“; s násznagyaim azzal csakugyan esküvésünkkor még sem léptek fel; s hogy a keresztlevél jogtalan kivétele ártatlannak, tesséke atyám felmutatható levelében férjemre szinte azt bízta, hogy ő is , az ő fiának Edvy Károlynak, azaz testvérbátyámnak keresztlevelét a kunszentmiklósi Mantrikulából szinte vegye ki; s ilyetán keresztlevelem mások kezére kerülve, azzal lárvás személyek végtélén csalárdságokat követhettek és követtek el.____________ nyitványokat, melyek gyanithatólag akár régebben, akár újabban személyemről titkon létezhetnek , hamisaknak, gonosz szándékból koholtaknak nevezem , melyre nézve 4 ez az engemet illető nagy vagyonom a régi Depositumomról szólló okleveleknek tőlem való titkoltatását is (miután az ez iránti kellő törvényes lépéseket megtettem) törvényellenesnek nyilatkoztatom , s az ez ügyben netalán több törvényhatóságok kezében lehető többféle s a valósággal ellenkezőt bizonyító, s hihető ezeknél fogva nevemre költött hamis pereknek folytatására is alkalmat adott okleveleket hamisaknak és érvényteleneknek nyilvánítom, s azokat minden hatóságoknál annyival inkább olyanoknak tekintetni kérem , mivel én önmagam járván el ügyemben, s nekem (kivéve azon pert , melyet fentirt testvérbátyám Edvy Károly, cs. k. ny. hadnagy, állítólagos meghatalmazottjának s prókátoának, Veszprém megyei cs. k. illamügyvéd Szép Sándor urnak erőszakos befolyása mellett, 1847-ben Pápán elhalt atyánk kezében volt vagyonúnkon testvérbátyámmal (miután az 1805-ik év utóbbi hónapjaiban már Pesten született, s az 1822-ben Eszterházy Hgtől díjazott kadéttá neveztetett Edvy László testvéröcsénk Venetiában Kiss Nép. János kapitány rokonunk magántudósitása szerint, s a Todtenschein megküldése nélkül a katonaispotályban, a tudósítónak, mint ispotályinspections tisztnek karjai között megholt légyen) , tett osztályunk után rám jutott földeim erőszakos eltulajdonításával gyakorlott violentiája ellen támasztani kénytelenittettem , s mely ügyemnek vitelére Dienes Dániel, Pápa városi lakos és ügyész urat — ki azonban csudálkozásomra Müller Gyula naptárában a pápai ügyvédek között nem találtatik — férem jó hiszemü ajánlatára 1850-ben választottam) soha, semmi formális perem még nem lévén, sem ügyvédre, sem emmi meghatalmazottra szükégem nem volt, s máig sincs ha valaki ily alakban lépett vollna fel — e törvénytelenség ellen is tiltakozom. A mi pedig Edvy Károly — apui anyai testvérbátyámnak osztályvonását torló peremet illeti , azt mind alapjában , mind formájában (a prókátoromtól mutatott minőségében) hamisnak — s járásbirói ülnök Mikovinyignácz neve alatt (hihető annak tudta nélkül) authenticálatlan párban, s Vermes Illés cs. k. I. oszt. pápai járásbirósági elnök ur neve és pecsétje teljes elmellőzésével nekem kiadott úgynevezett „biróntélet“ álkománynak tartom; s e szerint az egész nevemre és Edvy Károly bátyám nevére készített úgynevezett pert személyem elsárvizására , jogomnak csalárd megrontására intézett, törvénytelen éseleitől végig, az állítólagos appellátákkal együtt vagy érvénytelen és hamis előadásokra épített vagy egészen koholt irománynak nevezem , mely iránti panaszomat annak idejére és helyére fentartván , az ellen most csak ezen előleges óvást teszem. 5- ör. A mi továbbá személyemnek netalán öntagadása vádját illeti, kijelentem , miként sem boldogult anyám, sem én soha, sem morális, sem polgári, sem politikai bűnnek , vagy csak compromissiónak, legkisebb gyanújával is nem terheltetvén; ellenben én igen nagy polgári jogokat keresni kénytelenittetvén , magamat akár személyerőre , akár nevemre, akár származásomra, akár foglalkozásomra, akár vallásomra nézve , sem magánkörben, sem törvény előtt eltagadni okom nem volt s nincsen , melyre nézve, ha talán titokban az ármány által ilyes váddal illettetném, azt mint önczélom ellen dolgozó , és igy már Bugában lehetlen tényt, alaptalan s gonosz ráfogást és hazugságot ezennel visszautasítom. 6- or. Miután én 1852—ki november 23-tól fogva lakásomból, azaz Kunszentmiklósról sem Pesten, sem sehol, csak a szomszédhelységben is nem voltam ; mind azon személyeket, kik akár tisztán, akár homályosan s hibásan itt nevem alatt a mondott idő óta az országnak akármi részében vagy helyén, különösen törvényhatóság előtt netalán megfordultak légyen, azokat (miután én az országban néven egyet-egyedül létezem) alározosoknak , s útleveleiket hamis aknak nyilatkoztatom , végre 7-er. A férjemnek , Dr. Balogh Józsefnek az 1833-ik óta kunszentmiklósi lakos , és kiskunkerületi felső járásban volt rendes Physikus és 1851 -ik óta kunszentmiklósi járási cs. k. Bezirksarztnak (mely hivatalt illető cs. k. Decretum azonban mindeddig kezéhez nem érkezett) , az ő irányában is , az én eltagadtatásom végett űzött character-s személycsere és tagadás iránti, s igy az én ügyemre tartozó magános óvását is ezennel törvényesen magamévá teszem. Mely előadottak iránt ezen elettől végig énkezemmel irt soraimmal, addig is, míg a cs. k. helytartóságnál benyújtott ezen óvásom törvényesen is kihirdettetnék , azon esetre ,ha az életem eloltására már többször tervezett, de még eddig Isten segedelmével és némi előrelátásommal szerencsésen meghiusíttatott kelepszéket kikerülnöm nem sikerülendene , vagy borzasztón elágazott ügyem kiderülése előtt természetes halálom hirtelen elkövetkeznék, helyen is előre óvást teszek. Kunszentmiklóson nov. 21. 1853. Kaszárnya utczai 144 -dik szám melletti számozatlan házban. Született Edvi Edvy Róza, m. k., cs. k. kunszentmiklósi járási főorvos Dr. Balogh József neje és Kunszentmiklós város lakosa. A magyar kereskedelmi bank (kereskedelmi épület, dunasor, 1. emelet) folyvást pénzeket, legalább 100 pftos összlelekben, ideiglenes használatra elfogad, azoktól a betételi naptól egészen a kivétel napjáig 4 száztóli kamatot fizet, sl00Opftnyi összegekig mindig azonnal (a vista), nagyobbakat pedig rövid, az összeg nagyságához mért folyamodás mellett, mindennap 9 órától 12 óráig visszafizeti. Havas József, m. k., k. tan. bankelnök (2238) (1 — 3) J & 1 i cs, m. k., bankigazgató. Jószág-eladás, vagy haszonbérlés. Győr és Pápa közt a téti posta-állomástól Vg órányira fekvő Gyömörő helységben özvegy Somogyi Lászlóné asszonyság jószága szabad kézből eladandó, mely áll, egy tévés belsőségen épült illendő úri s cseléd lakházakból, gazdasághoz megkivántató pajtából, istállóból, és 100 holdnyi jó minőségű külsőségből, mégis egy közelfekvő szőlőből. A Vevő nem találkozása esetében a feljebb érintetteket haszonbérbe is hajlandó adni a tulajdonos asszonyság, kitől a legközelebbi téti posta által, bérmentes levelekkel is lehet bővebb tudósítást venni. (2208) (1—1) Eladó lovak. Egypár fiatal, minden hibától ment, pejszin 16 markos magas diszfogatu 16, hozzávaló igen csinos szerszámmal, és egy legújabb divatu könnyű üveges hintóval,jutányos ár mellett, szabad kézből eladó. Megtekintés és bővebb tudakozás végett, ujvilág-utczában 5-ik szám alatti ház kerestessék meg. (2221) (1—3) Haszonbérlet. P. Vácz város részéről közhírül létetik, hogy a királyi kisebb haszonvételek javadalmai, u. m. minden vám, az országos- és hetivásárok s a piaci jövedelmei, a város serháza , serfőzési joggal, szabad bor- és pálinkaméréssel és ételkiszolgáltatással, a dunai rév és karópénzbeli jövedelmek, továbbá az „arany hordóhoz“ czímzett vendégfogadó, szabad, borpálinka-, sermelés, és ételkiszolgáltatással, valamint félévi korcsmáltatási joggal biró két korcsma-jövedelmek folyó évi december 17- e. Vácz város tanácsházában reggeli 9 órakor nyilvánosan tartandó árverésen 1854-ik évi január 1-től kezdve három egymást követő évekre, u. m. 1854. 1855. s 1856. évekre bérbe adatnak. A bérleni kivánók a kitűzött időre, kellő bánatpénzzel, s erkölcsi viseletüket igazoló bizonyitványnyal ellátva meghivatnak. A bérlet feltételei a jegyzői hivatalban megtekinthetők. Kelt Váczon 1853. évi december 3-án tartartott üléséből. (2228) (1—3) Felelős szerkesztő és kiadó Szilágyi Ferenc». — Nyomtatja gőzsajtón Lukács L. és társa országúton Kunewalderházban. Mai számhoz „BUDAPESTI HÍRLAP 44 előfizetési felhívása van mellékelve. (2202) (3-3) 3167. — A budai cs. kir. megyerszéki tanács mint a főmért, legfőbb törvényszék által delegált hagyatéki biróság mindazokat, a kik - nek végrendelet nélkül 1850-ik évben elhunyt Bedő János budai lakos és házbirtokos, nemkülönben ennek végrendelet mellett elhalt neje szül. Rehus Anna hagyatéki tömege ■jelien követelésük van, felszólittatnak, hogy kellőleg kimutatandó követelésük bejelentései végett 1854-ik évi január 12 dik napján reggeli 9 órakor e törvényszéki tanács tárgyalási teremében jelenjenek meg, vagy addig igényeiket folyamodványilag igazolják, mivel különben azon esetre, ha a bejelentett követelések a tömeget kimerítenék, csupán csak zálogjogilag biztosított követelésük fogna tekintetbe vétethetni. Kelt Budán, november 30-kán 1853. Koller Ferencz, m. k., tszéki tanácselnök. Illyéss István, m.k., ______________________titkár.