Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-26 / 329. szám
teletben tartását jelentette volna, alaptalannak mondják azon okból, mert a szövetség semlegességi szándékát még forma szerint ki nem jelentette, tehát a franczia kormány meg nem történt dolgot válasz tényalapjául nem vehetett. » — A „Pr. Corr.“ egy közlést hoz, melyben azon hitt, mintha b. Wildenbruch porosz k. követnek a védflották fekete-tengerre menetele tárgyában követett eljárása felsőbb helyen részat tatnék, alaptalannak nyilvánittatik. Freiburg, jan. 17. A „Schw. Merk.“ jelenti, hogy mindazon egyének, kik eddig állítólagos egyházi fondorlatok miatt el voltak fogva, szabadon bocsáttattak. — A „Nass. Alig. 7.“ mint mondja biztos kútfőből írja, hogy az egyházi viszályjaj tökéletesen s örvendetesen meg van oldva. A kathol. főegyháztanács lelép, a m. é. nov. 7—ki rendelet, mely az érsek mellé nngi külön-biztost rendel ellenőr és ellenjegyzőül, minden következményeivel együtt visszavétetik, s az alkudozások a pápai székkel a kath. püspökség és egyház jogainak végmegállapitása iránt azonnal kezdetüket veendik. Ezen különben örvendetes hirek még kissé elhamarkodottaknak látszanak lenni. — Azon audientia indokairól, melyet Keteler mainzi püspök, a régens ösfenségénél nyert, a „Dresdn. J.“ ezt írja : Az egyházzali méltányos kiegyezés szükségérzete mindinkább erősebbé vált. Óhajtottak alkudozásba bocsátkozni az egyházzal, és felszólították a freiburgi érseket, javasoljon egy bizalmi férfiút az alkudozásokbani közbenjáróul. Az érsek Zvetteler mainzi püspököt javaslotta, kit Karlsruhéban ily közbenjáró s bizalmi férfiuképen elfogadtak, s az alkudozásokat vele elkezdték, mikről mindkét félre kielégítő eredményt várhatni. Kar Is ru he, jan. 21. A badeni „Landesz“ hallomás után azt állítja, miszerint az egyházi viszály elintézése végett kezdett alkudozások tökéletesen meghiúsultak, mert az érsek kijelentette, hogy követeléseiből legkevesebbet nem fog engedni. Bern, jan. 19. Négy napi vita után a nemzeti tanács 64 szóval 43 ellen egy szövetségi egyetemnek és polytechnicumnak felállítását elhatározta. E kérdésnél a tulladikalok a legszigorúbb conservativekkel együtt szavaztak a javaslat ellen.—Három olaszt, kik a franczia császárra gúnydalokat terjesztenek, a rendőrség elfogatott. Kopenhága, jan. 20. Az „Aarhaus Avis“ szerint napokban a dán semlegességi nyilatkozatra Sz. Pétervárról válasz érkezett volna, melyben az elvettetik, s határozott párthozállás kívántatik. A porosz és austriai követeket a király napokban magához hivató, alkalmasint a semlegességi kérdésben. Az angol és franczia követek már korábban voltak ugyanez ügyben audientián. Miniszerváltozási hírek keringnek. Londonban dán követté Oxhomtnok lenne kijelölve. Li z b o n a, jan. 10. E napon C or ry admirál hajóhada legnagyobb részével elhagyta a kikötőt, hallomás szerint gyakorlat kedvéérti czirkálás végett. A part hosszában a tenger viharzott. Leopold szász - kóburgi ág (a régens fivérei) Southamptonból megérkezett. Madrid, jan. 14.. Az ellenzék megint mozogni kezd. Jólértesültek szerint egy ellenzéki küldöttség feliratot fogna átnyújtani a királynénak és kabinetelnöknek, melyben a helyzet igen fenyetegetőnek rajzoltatik, s a cortesi gyűlés gyors egybehivása köretik. A feliratot Ros Rosas készítette, s O’Donell M., Conchanok, "Gonzales Bravo s más notabilitások aláírták. ■' — Jan. 12-kén reggeli8 órakor az újszülött hgnő hullája, szokott szertartással az Eskurialba vitetett. Királyné ő feli tegnap estve tudta meg leánya halálát. — Turgot marquisma kelt fel először ágyából, betegsége óta. — Egy kir rendeletnél fogva minden két évben egyszer, májusban, műkiállítás fog rendeztetni élő bel- és külföldi művészek munkáiból; ez utóbbiaknak Spanyolországban kell bevégeztetniök. — Arizcani mok tüzérségi főigazgató beadta lemondását. A királyné 60,000 reált osztatott ki a madridi jótékony intézetek közt. Kalishból írják : Az u. n. félveteránok legnagyobb része, azaz azon katonák, kik már (némelyik 10—12 évig) az állandó hadseregnél szolgáltak, s valamely alapos okból további rendeletig elbocsáttattak, a beszólító parancsot megkapták. Sz. Pétervár, jan. 12. Az „Invalide“ számos kinevezéseket közöl a kiegészítő és tartalékseregekhez. — Néhány nap előtt hg Ga iz in és Bogdanovics Moszkvuból, és hg Woronzoff Tifliszből ide érkeztek , alkalmasint a török háború tárgyában felsőbb helyen tartandó tanácskoztatokban részt veendők. — Orosz császár 6 fels. v. d. Pfortden bajor ministerelnököt a szent Newski- Sándorrend lovagjává nevezte ki. — Hir szerint a birod. tanács rövid időn egybe fogna hivatni; ez csak rendkívüli esetekben szokott történni, s abban a császár elnököl. Varsóból biztos tudósítások után írja a „Pr. Corr.,“, miszerint ott , a , Lengyelország Poroszországgal határos tartományaiban állítólag felfedezett complotról, s az annak következtében számos elfogatásokról Semmit sem tudnak, úgy hogy e híreket méltán üres koholmánynak lehet tartani. Mi a lengyel főnemesség magatartását illeti, az teljességgel nem kormányellenes, sőt inkább minden forradalmi mozgalomtól idegenkedik. Az igazgatótanács 27 személy újévét közli, kik külföldön a lengyel demokrata egylethez csatlakozván, jószágaik elkobz- ttattak. . ([New.York] jan. 7. A senatus 3-án a Bullwe y - Cr ,uyton - féle szerződéssel foglalkozott. E testülethez egy oly elnöki üzenet intéztetett, mely válaszul Casshak dec. 12-ki indítványára egy, ezen szerződésre vonatkozó levelezést közöl vele. A senatus, rövid vita után, e levelezés kinyomatását szavazd meg. ,r A „New-York Herald“ washingtoni levelezője szerint, az egyesült államok s Mexico közt egy szerződés köttetett. G á d s d e n tábornok folytató az e tárgybani alkudozásokat. E szerződésnél fogva, Mexico az Egyesült államoknak oly határt adand, mely megengedte azoknak, hogy Mexicot oltalmazhassák az indiánok becsapásai ellen. — A hadügyi titkár Jefferson, s egy georgiai senator közt párbajnak kelle történnie. ■ — Mazatlani tudósítások szerint, egy ex-peditio indult el ama kalandorok ellen, kik Alsó - Californiát megtámadták. KÜLFÖLD. Anglia, London, jan. 19. A „Times“-hoz Páriából tegnap éjjeltől kelt következő távírdai sürgöny érkezett: „Két, Bécs-s Berlinből kelt magán-sürgöny jelenti, mikép az orosz császár a bécsi értekezlet javaslatait egyenesen elvétette. Ezen tudósitás a börzén tetemes árcsökkenést okozott.“ Ugyane lap következő, Berlinből szerdán éjjelről, kelt távirdai sürgönyt közöl: „Sz. Pétervárról 12-ről kelt tudósítások szerint. Részet a kategorikus franczia jegyzékkel oda megérkezett. E jegyzék ama kategorikus angol jegyzékkel egy időben adatott át,mit Hamilton Seymour néhány nappal előbb kapott meg. A miniszerek már tanácskoztak ezen jegyzék tárgyában , azonban még eddig a válasz iránt nem hoztak határozatot. Alig látszott kétségesnek, miképp császár a hajóhadaknak a fekete-tengerrel bemenetelét ellenségeskedési tettnek tekintendi, s a közhangulat nagy ingerültséget tanusított Angol- s Francziaország irányában.“ — A „Times“ ma ismét szót emel, Albert herczeg védelmére. „Még csak öt hónapja“, — úgymond — „hogy a parliament szünetel, s ezen idő alatt az esztelenségnek oly halmaza gyűlt össze, tóit csupán a közvélemény ezen mindenható közlönyének szava győzhetend le. Angolországban ugyanis, a nevelés és haladás daczára, csupán egyetlen intézmény létezik, mely a népszellemet a legkézzelfoghatóbb esztelenségtől megszabadíthatja, t. i. az alsóház. Mihelyt ezen nap eltűnt, a közönség a legsajátszerűbb szellemi sötétség helyzetébe jutott. A legképtelenebb híreknek is könnyelműleg hitelt ad, ide tartozik pl. az Albert herczeg elleni zaj. Csupán egyetlen éró szüntetheti meg ezen nevetséges forrongást, s ez az alsóház szava. A ministerek ellen szintén igen súlyos vádakat hoznak fel, több hór napok óta azt beszélik, mikép egy oly ministérium, mely csupán azon okból választatott meg, mivel minden pártbeli legjelesebb egyénekből állott, egy külhatalmasság irányában túlzott engedékenységet tanusított stb. Ha a parliament nem lenne, ezen emberek utoljára még Malmesbury lordot óhajtanák vissza, hogy Palmerston, Clarendon, s Aberdeen lordoktól megmentse őket.“ — A „Chronicle“-nek egy czikkéből szintén kitűnik, mikép a kormány a parliamentben nyíltan föllépend az Albert herczegről szárnyaló hírek ellen. E lap azt állítja, mikép a toryk nem azért támadják meg Albert herceeget, mintha utálnák „az udvari befolyásokat“, hanem azért, mivel a herczeget szabadelvűnek tartják." „Üssük fel csak,“ — úgymond — „a derbyiták evangéliumát, „Bentinek lord éltét“, Disraelitől, s meglátandjuk, mily heves megtámadások intéztetnek abban a herczeg ellen, azért, mivel az alsóházbani jelenléte által helyeslé a szabad-kereskedés behozatalát. Ha az oxfordi egyetemi főnököknek az egyetem reformja elleni jelentését elolvassuk, ebben is a herczeg elleni gyanúsításokra fogunk találni. Valóban a vakbuzgók s egyedárulkodók gyűlöletének a herczeg számára biztosítnia kellene a szabadelvűek rokonszenvét, vagy legalább kíméletét. . Az „Advertiser“ ma ismét egy vezérczikket, s féltucat levelet szentel az Albert herczegelleni polémiának. Ellenben a „Herald“ a parliamentben teendő nyilatkozatra látszik várni. ..,Jan. 21. A „Times“ ma többek közt így nyilatkozik : „A fekete-tengernek az angol s franczia hajóhad általi megszállása annyiban hasonlít az oroszoknak a Pruthon júliusban történt átmeneteléhez, a mennyiben a czár azt, a szerint a mint akarja, casus belli-nek tekintheti, vagy nem tekintheti Magában véve ugyan, a feketetengerbe, menetel „nem szerződés, vagy jogsértés , sőt még csak nem is ellenséges jelentésű tett;“ azonban a hatalmasságok egy lépéssel tovább mennek, s födözik a Batum*, vagy Trebzond-ba szállítandó erősbítéseket; sőt az admiráloknak „teljhatalmat“ adtak arra nézve, hogy minden orosz hadi-, vagy kereskedőhajót Szebasztopolba visszautasítsanak. Mint előbb a porta, úgy most a czár is késlekedhetik s tiltakozásokkal elégedhetik meg mindaddig , apig kénytelennek nem érzi magát vagy engedni, vagy hadat üzenni; lehetetlen, hogy a czár Bécsben, vagy máshol világosan nyilvánította volna, a bécsi javaslatokelvetése iránti előleges elhatározását, mivel nem tehetjük föl, hogy a négy hatalmasság 13.okán oly jegyzőkönyvet irt volna alá s küldött volna Sz. Pétervárra, melynek hasztalanságáról meg volt győződve. Ami a német hatalmasságokat illeti, ezeknek Sz. Pétervárott levő követei szintoly határozott utasításokat kaptak, mint az angol és franczia követek. 13-kan már tudták Bécsben a hajóhadak kiindulását; a nyugati hatalmasságok nagyobb elszántságának ezen jele Bécs-és Berlinben, kedvező hatást tett. Az értekezlet minden tagjai belátták, mikép elérkezett a perez jegy végső diplomatiai kísérletre, s mikép a béke még csak ezen vékony hajszálon függ. Ezért a Sz. Pétervárott levő austriai s porosz követek oda utasittattak, mikép az orosz kabinetet hatályosan sürgessék a békejavaslatok elfogadására.“ —. A „Times“ ma végre szót emel az Albert herczeg elleni polémia tárgyában. „Sokan hallottak“, — úgymond a többek közt — „sokan pedig, úgy hiszszük, semmit sem hallottak, azon egy idő óta szárnyaló hírekről, mintha Albert herczeg jogtalanul beavatkozott volna az államügyekbe. Azt hirdették, mikép Albert herczeg felfüggesztett oly ministeri utasításokat, melyek Stratford lordhoz Konstantinápolyba intéztettek; s mikép ha a ministerek a herczeg módosításait nem akarták helyeselni, ez utóbbi maga küldött keletre egy futárt, ki a külügyministérium hírnökével versenyt futott, s ez utóbbinak sürgönyeit ellenparancs által neutralizálta, ily esztelenségekkel hagyá magát London mulattatni, a legutóbbi hetekben. A sajtónak egy része nem szégyenlett, egy ily esztelen s alaptalan rágalmat, melyhez hasonlóra már régóta nem emlékszünk, a nyilvánosság elé hozni. Hol vannak a bizonyítékok? A vádakat, úgy amint azokfelhozattak, egyátalában nem lehet bebizonyítni. Várjon a királynő, vagy Aberdeen, Clarendon, Palmerston, vagy Stratford lordok feladó korona-tanukul léptek-e föl a herczeg s bűntársai ellen ? „Igen, de mégis mindenki hiszi!“ Így szól a travel bers-club egyik tagja, a Carltonclub egyik tagjához. Igen! néhány hónap előtt azt is mindenki hitte, mikép minden mahagony, sőt minden diófa-asztal jóslói adománynyal bír, s a sötétség fejedelmével meghitt levelezésben áll. Szemöld-összehúzások, váll-vonitások s gyanitások halmaza,m még nem képeznek bizonyítékokat. Különben egyetlen ember sem lenne Angolországban, kit az a coni titokteljes gyilkosság miatt hat hét alatt az old bailey előtt fel ne lehetne akasztani. E mellett amaz istentelen bolondok, kik e hirt először megpenditék, oly kevéssé értik mesterségüket, mikép a kabineti tanácsot összezavarták a titkos tanácscsal. A leghevesebb zugolódók néhány nap múlva el fognak némulni. A herczeg szintoly jól tudja, mint ők; mikép neki semmi köze sincs, a kormányzásfelelősségével, s ő sokkal okosabb, semhogy saját érdekelett népszerűségét feláldozza oly politikai terveknek, minőket rágalmazói neki tulajdonitani- merészeltek.“ — A „Chronicle“nek egy czikke arra tesz ezélzást, mikép a kormány a parliamentben nyíltan föllépend az Albert herczegtől szárnyaló hírek ellen.— Cast Edward Claréta ontból, a „Daily News“ban kijelenti, mikép ő fel van hatalmazva,határozottan ellenmondani mindazon hírlapi híreknek, melyek a Bourbon s Orléanscsaládoknak állítólag jövő márciusban Claremont - ban tartandó gyűléséről szárnyalnak. Szerinte, ezen állítólagos terv, üres koholmány. Az iránti följelentések következtében, mikép több magán-hajógyárakban Oroszország számára hadihajók építtetnek, Palmerston lord, mint belügyi titkár, körlevelet intézett a Tyne és Wear melletti összes városok malőrjeihez, melyben azok felszólíttatnak, hogy közöljék a kormánynyal mindazt, mit ez iránt tudnak. Most már kitűnt, rajkép Sunderlandban, Angolország nagy hajógyárában, egyetlen hajó sem készíttetik Oroszország részére, ellenben a tynemouth-i mayor vagy polgármester jelenti, mikép jelenleg St. Petersben 2 vashajó építtetik, melyek ugyan orosz magánfirmák által rendeltettek meg, de hihetőleg az orosz hajóhadban foglalandnak helyet. Ezen hajók számára a gépek a Stephenson-féle gyárban készíttetnek. Francziaország, Páris, jan. 19. Az„Assemblée nationale“ ma így nyilatkozik : „A „Times“ s némely más angol lapok Orleans herczegnének egy oly állítólagos levelét közlik, mely tiltakozás lenne a Bourbon-ház két ága közt létesült kibékülés ellen. Mi nem akarjuk e levél kifejezéseit s fontosságát tárgyalni; azonban úgy hiszszük, elég e levelet elolvasni arra nézve, hogy azt puszta mystificatiónak tekintsük. Ama könnyelműség, melylyel azt az angol lapok fölvették, s melylyel némelyek közölük, mint a „Times“, annak nagy fontosságot tulajdonítottak, valóban nem válik becsületére e lapok belátásának.“ 1 — A lapok mindnyájan közlik a következő jegyzéket : „A franczia bank közttanácsa, mai üléseken 5 pc-el emelé föl a leszámitolási kamatlábat, holnaptól számítva.“ ‘1 — A „Patrie“ - hoz a fekete-tengerről érkezett tudósítások szerint, Szebasztopolban s a Krím egész délkeleti vonalán, jelentékeny intézkedéseket tesznek. Különböző stratégiai pontokon oly műveket és ütegeket állítnak fel, melyek lőtávola a tengerig terjed; a fénytornyok irányát megváltoztatták, valamint azon világító Földünk tüneményei. II.* 17 A. viz. ' ■] ii. A „Gulf-stream. “ — Égalji különbség Európa és Amerikában. — A bostoni jég. — Égalji különbség az északi és déli félgömbön. Csendes-tengeri ind-oceanfolyamok. — India hősége.— Rövid élet Amerikában ! Jégtengeri folyamok. Földünk vizi tüneményei közöl ,csak a tengerf olyamokról szólandunk. A forró égalj víztömege keletről, nyugat felé zönlik, így az Atlanti-tengernek főfolyama Afrika artjaitól egyenesen a mexicói öbölfelé fort.. Itt öt ágra oszlik, melyek közöl az■..egyik, északra ilad s Éjszak Amerika partjain megtörvén,Angol,- Norvégország irányában Európához, tér visszív, onnan megnemszakadó folytonossággal, Spanyolszág mellett elhaladva, ujra,a forró égalj tengerilyomába ömlik. Ezen óceáni folyam mintegy hú, m és fél év alatt végzi be körútját. Ebből követszik, mikép Európából az egyesült államokba azai kevesebb időbe kerül, mint a visszatérés, ível a menetelben e tengeri folyam,amit, az angol „gulfstream“ -nek neveznek, elős.a gip,a jók haladását. E tüneményből ennél nevezetesebb edmények is származnak. Először is, a forró övből ezen észak felé ömlő meleg víztömeg, az égaljatnagy mértékben szelidíti, de a mi nevezetesebb, az amerikai és európai egyenlő szélességben fekvő mérsékleti különbséget is ugyanebből magyarázhatjuk ki. Azeurópai partokon a nyugati szél az uralkodó, mely az említett tengeri folyam fölött (haladván el, azok mérsékletére kedvezően, hat.Ugyanazon szélesség alatt, hol Angolországban az árpa megtérem, Észak-Amerika egész vidékei terméketlenek A Sz. Lőrincz folyam torsulata, mely a Seine-nel egy egyenkezű alatt fekszik, az év több hónapjain át jégtorlatokkal van elborítva, mi a hajózást lehetlenné teszi. ’ Boston környékén, melynek geographiai fekvésénél fogva épen oly mérséklettel kellene bírnia, mint déli Francziaországnak, az édesvizű tavak minden télen egy sőt több ölnyi mélységig fagynak be. Különben az Egyesült államok, lakói az égalja szigorát is hasznukra tudják fordítni. A bostoni tavak jege nagy építő kődarabok alakjába faragtatik ki s vasúton a bostoni jég, raktárakba szállíttatván, egyszerre három négyszáz hajót terheltetik meg, ahol a fölolvadástól meggátlandók, fürészpor, nád, vagy kukoricza-levelek közé takarják, s az egész vágra széthordják. Még Kalkuttában, a Himalaya örökös hava alatt is, miután az egyenlítőn kétszer minden kár nélkül haladnak át, csekély áron adatnak el. Többször érkeztek már ily jéggel terhelt hajók Liverpool- Havre- és Londonba. Az előbbi, nyugatra haladó tengeri folyam másik ága, Déli-Amerika végső pontjától kanyarul vissza az ó világ felé. Mivel e folyam az egyenlítőtől távol esik, természetes, hogy annyi meleget nem tartalmaz. A nagy óceán megfelelő folyamatról ugyanezt tapasztaljuk , s innen magyarázható, miért uralkodik az északi félgömbön nagyobb meleg, mint át délre ugyanazon szélességi fok alatt. Ez fontos tény megfejtése, mely annyi csodálatos elméletre adott okot, a lehető legegyszerűbb. A forró égalj vizeinek megosztásában az északi félgömb kiváltságolva van , mennyiből áll az egész. A csendes-tengeri • az egyenlítői nap által melegített vizét nyugat felé önti, mely Austrália, a Sunda szigetek és déli Ázsiában gátakra talál. Valamint az atlanti gulf-stream, úgy ezen nagy folyam is észak felé fordul s China és Japán hosszá-ban halad el, Kosínán újra visszatér eredete helyéhez. Az e folyamról Amerikába szálló állandó nyugati szél Columbiának csaknem oly kedvező égaljt ad, minőt ad Európának a fennemlített. Itt is az északra menő ág sokkal tetemesebb lévén, mint az, mely Australia mellett délre s onnan eredete helyéhez kanyarodik vissza, az északi félgömb mérsékletét nagyobb mértékben növeli." Hogy a tengeri folyamatelőszámlálását kiegészítsük,egy gyöngébb körfolyamról kell említést tennünk, mely az ind-óceánban észleltetik. Ez Af ■rika partjai és Madagaskar mellett elhaladván Aus-tráliának tart. Megjegyzendő a mikép az Ind-tenger felső része, mely az egyenlítő és Ázsia közt fekszik s a nap függőleges sugarainak van kitéve, más óceánokhoz hasonlítva, melyeknek természetes kiömlés sük van, egy forró vizlap,nyelynek,partjain, főként nyáron át, kiállhatlan bőség uralkodik.. Iszony fog el, midőn azon áldozatokra gondolunk, melyekbe az óriási angol-ind birodalom került, a legnagyobb ellenség— az égaljjal kellvén küzdenie". Még Amerikában is, hol az angol-saxon faj magát megfionositá, középszámítással az élet tartóssága rövidebb, mint Európában,,és sokan habár nemi elég, alaposan, az amerikai merészséget s, vállalkozószellemet onnan igyekeznek kimagyarázni, hogy egyenlő számú egyének, köpött, azEgyesült államokban sokkal kevesebb öreg van, mint Európában. Egyébiránt itt is, mint mindenütt, a tényben van minden fontosság, s midőn az eredmény szilárdul meg van állapítva,az okoskodók soha sem hiányzanak, kik utólagosan,bebizonyítsák, mikép az másként nem is lehet." Már öt tengeri folyamról szólónk, melyek közöl kettő az Atlanti-, kettő a csendes— és egy az Indoceanon létezik. Ha ezekhez még kettőt számítunk, melyek az északi és déli sark jégtengerén teszik körútjukat, az összes világ tengereinek két nagy folyama teljesen elő van számlálva. E folyamokat főként a tengerészek igen jól ismerik , mint melyek utjukra, a halászatra, és a hajónép egésségére nagy befolyást gyakorolnak. E tárgyat egy, a hajózást illető példával fejezzük be. Ha például egy hajó az Antillákról damaikába utazik,a visszatérés ugyanannyi hetet vesz igénybe,ahány napot az odaüzene fel. *) Lásd Budapesti Hírlap 323. számát.