Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-14 / 319. szám

Pest, Szombat, Előfizetési ár: 1.)­Félévre: helyben 8 pft. Vi­dékre postán küldve 10 pft. 2.) Év­negyedre : helyben 4 pft. Vidékre postán küldve 5 pft. 20 kr. Éls* Előfizetni lehet minden cs. k. postán — Pesten a lap kiadó hivatalában Lu­kács L. és társa könyv­nyomdájában (Országút Kune­­walderházban földszint), hová az elő­fizetési pénzek is beküldendők. HIVATALOS RÉSZ. F. hó 2-kán 22124 sz. a. és 1853. dec. 31-kén 21318 sz. a. kelt igazságü­gyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kine­veztettek • A debreczeni főtörvényszéki kerületben: Magyar Lajos. . U­r­a­y Tamás. A­ntunovics István. Gyöngyössy Benjam. Oláh Antal. Nagy Károly. Simon Sámuel A p­o­z­soo­n­i főtörvényszéki kerületben, hiva­tali székhelylyel F­ü­z­e­k­e­n : Kétszery István. F. hó 2­kán 20,496. sz. a. kelt igazságügyi m­i­nisteri kibocsátvány által, az Ügyvédség gyakorlá­sára 1853. jul. 5-én 19.009. sz. a. a mármarosszi­­geti, főtörvényszéki kerületben ideiglenesen kine­vezett Szőke Jánostól az ügyvédség gyakorlásá­nak szabadalma elvétetett. Buda, jan. 13. 1854. Tant­erv a g­y­ógy­sze­r­é­sz-mes­ter r­an­g számára. (Vége.) 16. §• A vizsgáló bizottmány a harmadik szi­gorú vizsgálatnál áll: a) oly teljes egyetemekben, melyekben orvosi tudort­ársulat létezik, az orvosi tanártársulat dékán­jából, mint elölülőből, az orvosi tudortársulat dé­kánjából, a vegytan, a gyógyszerisme tanáraiból és egy vizsgáló vendégből; b) oly teljes egyetemekben, melyekben orvosi tudortársulat nem létezik, az orvosi tanártársulat dékánjából, mint elölülőből, a vegytan és a gyógy­szerisme tanáraiból és egy vizsgáló vendégből; c) a krakói egyetemben az orvosi tanártársu­lat dékánjából, mint elölülőből, a vegytan, gyógy-­ szertan tanáraiból és egy vizsgáló vendégből, de oly "egyetemekben, melyekben orvosi "tan­szak nem létezik, a sebészeti tanigazgatóból, mint elölülőből, a vegytan, gyógyszerisme tanáraiból és egy vizsgáló vendégből. 17. §. A szigorú vizsgálatoknál a osztályzatok a következők­: elegendő — kitűnő — nem elegendő. 18. §. A vizsgáló bizottmány minden tagjai szavaznak az iránt: 1. vájjon a jelölt minden egyes szakban ele­gendő ismereteket tanusított-e vagy sem ? 2. vájjon ő, azon esetben, ha minden tárgyak­ból elegendő ismereteket tanúsított, egy, több, vagy minden vizsgálati tárgyakból kitűnő osztályt ér­demel-e? Az eredmény mindkét kérdésnél minden sza­vazók átalános többsége által határoztatik meg. A szavazatok egyenlősége esetében a szakbei vizsgáló szavazata határoz. 19. §• Ha a jelölt az elméleti vizsgálatok va­lamelyikénél egyik vagy másik tárgyból elegendő ismereteket nem tanúsított, úgy ő az abbéli vizsgá­latot, a vizsgáló bizottmány által kijelölendő ha­táridő után, azonban három hónap lefolyténál soha nem előbb, az egész vizsgáló bizottmány előtt is­mételni köteles. Ha ő két vagy több tantárgyból nem tanúsított elegendő ismereteket, úgy az egész szi­gorú vizsgálatot legfelebb 6 hónap lefolyta után ismételni köteles. Ha a jelölt a gyakorlati szigorú vizsgálatnál pera tanúsított elegendő ismereteket, úgy ő a vita­ 319.­ gáló bizottmány ítéletéhez képest, a gyakorlati szigorú vizsgálatot vagy részleg, egy vagy más gyógyszerészeti készítmény előállítása vagy vala­mely vegytani elemzés kivitele által, a vegytani dolgozó­szobábani három hónapi alkalmazkodás után, vagy pedig az egész gyakorlati szigorú vizsgálatot, a vegytani dolgozó szobábani hat hónapi foglalko­zás után, ismételni köteles. 20. §. Egy szigorú vizsgálatot csak egyszer szabad ismételni. 21. §. Ha a jelölt mind a három szigorú vizs­gálatnál elegendő ismereteket tanúsított, úgy­­ föleskettetik, és a gyógyszerész-mesterrangról ok­levelet kap. 22. §. -A fölesketés oly egyetemekben , me­lyekben orvosi tanszak nem létezik, az orvosi tan­­igazgató által a gyógyszerészt első szigorú vizsgá­lat elölülőjének jelenlétében eszközöltetik. 23. §. a) Az oklevél oly teljes egyetemekben, melyekben az orvosi tanszaknál a tanártársulaton kívül tudortársulat is létezik,az orvosi tanszak mind­két dékánja által, továbbá a gyógyszerészi első szi­gorú vizsgálat elölülője által és az orvosi tanszak jegyzője által; b) oly teljes egyetemekben, melyekben az orvosi tanszaknál tudortársulat nem létezik,a gyógy­szerészi három szigorú vizsgálat elölülői által és az orvosi tanszak jegyzője által; c) oly egyetemekben, melyekben orvosi tan­szak nem létezik, a gyógyszerészi három szigorú vizsgálat elölülői által iratik alá. 24. §. A gyógyszerészek szigorú vizsgálatai­ról mind a bölcsészeti, mind pedig az orvosi tan­szakban is, ezen vizsgálatok elölülői által jegyző­könyv vezetendő, melybe 1. a vizsgálandó vezeték és mellékneve; 2. kora; 3. vallása; 4. azon taninté­zet, melyben tanulmányait bevégezte; s a második szigorú vizsgálatnál 5. azon­ tanintézet is, melyben az első szigorú vizsgálatot kiállotta; továbbá 6. a mindegyik szigorú vizsgálatnál nyert osztályzat; végre az orvosi tanszaknál vezetendő jegyzőkönyv­be 7. azon nap is, melyen nekie az oklevél kiada­tott, s azon nap, melyen ő feleskettetett, kiteendő 25. §. A szigorú vizsgálatokért, továbbá a felesketésért és az oklevél kiadásáért a vizsgálandó (mint eddig) 84 ft 30 kr. dijt köteles fizetni frt­­— kr. — kr.n Ebből esik: a tanszak pénztárába az eskü letételéért a dékán számára ! . 4 „ •— a jegyző számára . I . . 4 „ 30 az oklevélért . ! J 8 | 30 ., a fönmaradó . . .64 ftot 30 krt a vizsgálók egymás között egyenlő részekben oszt­ják föl. Minthogy az első szigorú vizsgálatnál négy másodiknál három, a harmadiknál öt, tehát mind a három szigorú vizsgálatnál összesen tizenkét vizs­gáló működik, ennélfogva mindegyik vizsgálóra 5 p. forint 32 */a kr. esik. 26. §. Oly egyetemekben , melyekben orvosi tanszakok nem léteznek, a 3 frtnyi díj a tanszaki pénztár számára fordíttatik, egye­­mi irodai pénza­lap alakítása végett, s az esketésért a 4 frt 30 krnyi díj az orvosi- sebészi tanigazgatót, a 4 frtnyi összeg pedig a gyógyszerészi első szigorú vizsgálat elöl­ülését illeti. Az oklevél kiadása az orvosi- sebészi tanigaz­gatóság által történik, s a 8 frt 30 krnyi díjból az oklevél kiállítása után fönmaradó fölös összeg a se­bészeti tanintézet irodája pénzalapjának alakítására fordíttatik. 27. §. A 21—26. §§-ban bezárólag foglalt ha­tározatok,­mint ideiglenesek, a tanszakok végleges szervezéséig, melylyel a szigorú vizsgálatok és az illető díjak szabályozása is egybe fog köttetni, fön­­tartandók. Átmenőleges határozatok. 28. §. Oly gyógyszerészek , kik a két éves tanfolyamot az 1852—53 iskolaévben bevégezték, a szigorú vizsgálatot az 1853 — 54 iskolaév­folya­ma a­latt még az eddigi határozatok szerint tehetik le. Az 1853—54. iskolaév eltelte után azonban, a szigorú vizsgálatok tekintetében reájuk nézve, va­lamint azon gyógyszerészekre nézve is, kik az ille­tő tanfolyam második évét csak az 1853—54. isko­laévben fejezik be, a fenebb előadott uj határozatok lépnek életbe , csakhogy az ő első szigorú vizsgá­latuknál a természettan, melyet ők, az ezelőtti gyógyszerészeti tanulmányterv szerint, hallgatni nem voltak kötelesek, elmarad. Azon gyógyszerészek szigorú vizsgálatainál kik a két éves tanfolyamot csak az 1853—54. is­kolaévvel kezdik, az itt előadott uj határozatok e­­gész kiterjedésükben alkalmazandók. T b u n , t. k. NEMHIVATALOS RÉSZ.* Levelezések. Becs. jan. 12. A „Presse“ legújabb börzei jelentésé­ben egy oly tartalmú tudósítást közlött, miszerint futárok mentek volna innen Páris- és Konstanti­­nápolyba hivatalos tudósításokkal, melyekben Austriának a nyugati hatalmakkal eddig a keleti kérdésre nézve folytatott összeköttetésből visz­­szalépést jelentették. Ezen tudósítás hibás, vagy legalább igen bizonytalan. Austria folyvást, mint, eddig, nagy fontosságot helyez abban, hogy közö­sen a nyugati hatalmakkal, a török-orosz viszály békés kiegyenlítésére közremunkáljon. Azonban az egyesült hajóhadnak a feketetengerre evezését illetőleg, a császári kabinet, mint látszik, a nyugati hatalmak eziránti felfogásától eltérő álláspontot foglal el,­­ egészen természetes lenne, ha ebből alkalmat venne magának, nézeteit a nyugati ka­binetekkel tudatni. Ezen értelemben lenne tehát azon tudósítás is veendő, miszerint az austriai csá­szári s a porosz királyi követ Konstantinápolyban, közvetlen a hajóhad elindulása előtt — sir Lyons hadosztálya volt legelőször a tengerre menendő— állítólag eziránti kétségüket, habár legbarátságosb módon, kifejezték. Damaszkuszi levelek jelentik, mikép mind a britt mind a török követ Teherán­ból már eltávoztak. A hadi mozgalom tehát amaz országban úgy látszik folyvást tart. Lyon, jan. 6. p. A mi városunknak is át kell épülni s ala­r* — --— - , kulni, Páris példája szerint, melynek utczái s té­réi naponkinti átváltozáson mennek keresztül. Ná­lunk szintúgy mondják mint ott, hogy a régi ut­­czák az élénkülő forgalomnak meg nem felelnek, hogy nem szépek a jelenkorra nézve, hogy végre a nagyszerű új építkezések által az alsóbb osztá­lyok számára munkát kell szerezni. Az indítvány a kormánytól eredt; az új főutcza, melyet terem­teni akarnak, előre „Rue imperiale“-nak keresz­­teltetett. A tervet tehát már mintegy foganatba vettnek kell tekinteni, azonban nem egy oldal­ról aggódó szózatok emelkednek az e vállalatok­nak alapját képező kisérlettétel ellen. Tagadják annak szükségét, hogy az ó-város, mely egy Rhone és Saone által képezett földnyelven fek­szik, egész hosszában egy széles út által hozzáfér­hetőbbé teendő, mivel épen ezen ó-város azon kö­zeli pillanattól kezdve, midőn az átelleni parton elvonuló páris - marseillei vasút be lesz fejezve, majd minden forgalmát elveszten­i. Annál ke­­vésbbé látszik igazolva lenni a tetemes (11 mil­lióra tett) kiadás. Pillanatra ugyan hasonló épí­tési vállalatokban egyes osztályokra nézve nagy segély rejlik, mivel bő foglalkozást és keresetet nyújtanak nekik. De ezen ideiglenes nyereséggel tartós tőkeveszteség áll szemközt, mit senki nem tagadhat Száz még lakható­ ház leromboltatik, az azokban fekvő tőke tehát elvész, mig egy új kívántatik az új házsorok építésére. Csakhogy az­tán ezek nagyobb nyereséget adnának! Az egész pénzügyi kísérlet úgy látszik csupán a pil­lanat szükségeinek födözésére, a pénzforgalom pillanatnyi előmozdítására s arra van irányozva, hogy nagyobb élet idéztessék elő bizonyos mun­kaágazatokban. Ezen tervvel egy másik jár kar­öltve, mely azonban még jelenleg titokban tarta­­tik, t­i. az uj 11 milliónyi kiadás födözésére, ál­lítólag az octroi-vonal ki fogna terjesztetni, úgy u­tumg u uuuiu. s _ —„T . _0-„­hogy a két év óta alkotott uj részei Lyonnak az octroi alá vettetnének, azaz ama nagyszerű kül­városok, melyeknek népessége háromannyi mint a sajátképi városé, jövőre ugyanazon adóterhet vi­selnék, mint maga Lyon város. Ez ugyan igazsá­gosnak látszik, de valósággal kiáltó igazságta­lanságot rejt magában, mert ezen külvárosokban lakik az összes gyárnépség, mely már most is leg­mélyebb szükségben sínylik, már most is szűköl­­ködésteljes életet él, s melyre nézve egy új fo­gyasztási adónak, mint minőt az octroi képez, kivetése, valódi életkérdés leen. Azonban e terv oly óvatosságot igényel, hogy azt a jelen drága­sági időben nyilvánosságra sem akarják hozni. A Január 14-én 1854 LAP k­egjelenik a lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki­vive , mindennap reggel. Riftflzoted dl] : Vidékre: félév­re: 10 írt., évnegyedre: 5 fr.,20 kr. Helyben : f­é­l­­­évre: 8 írt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések ötször­ halélozott soré­­ik egyszeri beiktatás sért­i kr, több szériért pedig 4 kr, ezé­nlttetik. — Egyes csím 20 pkr. Slöfizethetni — helyben a lapkiadó hivataléban, fi­a k­i c­s L. és t­ár­s könyvnyomdájában(Orsiégnt Kune­­walderhézban ,) vidéken minden cs. kir. pontahiva­­t­a­l n­é­l. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzím, lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen s kiadó hivatalhoz ata­­altandeki Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben, pillanatnyi elhalasztás által talán még időt nyer­nek a tervnek újabb megfontolására é­s hihetőleg teljes mellőzésére. Ez szerencsés eredmény lenne, mivel Lyon sokkal fontosb, semhogy lakossá­­­gának jóllétét, nyugalmát s megelégedését méltó tekintetbe venni ne kellene. Napi események« (Fővárosi és vidéki napló.) Jan. 14. * Az újonnan munkába veendő országutak közt a pest-szabadkait is említik. — Buda város ható­­sága semmi áldozatot nem kimélend, hogy a buda* esztergomi út jó karba helyeztetését eszközölje. * A pénzügyministerium egy eléje terjesztett kérdés folytán, a takarékpénztári könyvecskék le­­tétményi dijait illetőleg oda nyilatkozott, miszerint takarékpénztári könyvecskék, ha azok bírói meg­hagyás folytán vétetnek gondviselés alá , a letét­­ményi dijakat illetőleg, mint magánokmmányok te­kintetnek. * A cs. k. közoktatási ministerium Szepesi Imre magyar nyelven irt latin nyelvtanának első részét (megjelent Beimel József könyvnyom­dájában Pesten 1852) tanítási használatra az algym­­nasiumok 111. osztálya számára, magyartannyelvű, elfogadhatónak nyilvánította. * A közlekedés könnyebbitésére a cs. k. ke­reskedelmi ministérium megengedte, hogy azon e­­setre, ha egy cs. k. vaspályahivatal állomáshelyén kívül lakó czimzettek (Adressaten) egy cs. k. vas­pályahivatalhoz számukra érkezett gyorsáruk vagy portékák megküldését, vagy utasok málháik után­­küld­ését a posta utján levélben kívánják, e szállítá­sok, ha a posta utján lehetségesek, a cs. k. posta­­hivatalok részéről továbbküldésre akkor is elfogad­hassanak, ha azokat a cs. k. pályaintézet részéről ille­tékek és pótfizetések terhelik. *] Tegnapelőtt Pozsonyból­­ érkezett hivatalos távirati jelentések szerint, a jég az előtti nap délben elindult a Dunáról, és sem ott sem a kö­zel környéken semmi kárt nem okozott. Tegnap e­­gész nap a Duna tiszta volt a jégtől. Ezalatt nálunk a vízállás 6­ ra emelkedett, s csak a Csepelsziget in­nenső fokán torlódott össze kissé a jég, melynek el­indulása itt is váratik. Egyébiránt a kellő intézke­dések meg vannak téve, hogy a dunaparti csatorna­zsilipek szükség esetén azonnal elzárassanak. *] Báró K­e­m­é­n­y Zsigmond, F­á­n­c­s­y La­jos s több barátai és pályatársai elhunyt jeles köl­tőnk Garaynak, árvái s özvegye javára egy szavalás­sal összekötött nagy hangversenyt szándékoznak rendezni a nemzeti múzeum dísztermében. A hang­verseny mártius közepén fogna tartatni, s ennél­fogva már az ez időtájra eső vásár tekintetéből is nagyszámú közönségre lehet számítni. A „P. Lloyd“ szerint a helybeli kereskedő - testületnek ismételt kérvényére a nemz. fiókbank tőkéjének szaporítása iránt tagadó válasz érkezett. A kérelem megtagadásának fő okául a forgalomban levő papíroknak elvileg czélzott kevesbítése mon­datik. * A Pesten létező nem-hazai gyárak raktárá­nak megadóztatására nézve a cs. k. ipar- és keres­kedelmi kamra azon véleményét nyilványttá, hogy legtanácsosabb az itteni községadó meghatározására egy harmadát azon egyenes jövedelmi adónak alapul felvenni, melyet a gyár vállalat állomása helyén fizet. * A legfelsőbb helyen jóváhagyott magyar nyugpénz-intézet választmánya, Ma­da­ra­s­s­y János cs. k. helytartósági tanácsos ur el­nöklete alatt 1854-dik évi jan. hó 8-kán tartott üléséből, az 1853-dik év második felében elintézett tárgyak eredményét, úgy az intézeti alapérték ál­lását következő adatokban adja át a nyilván­osság­­nak. A tőkepénzek 1853. év dec. végével öszvesen 861,971 vft. 13/4 krra rúgnak, és az in­tézet tag­jainak száma jelenleg 598. Az érintett tőkének ka­matjai, és az intézet egyéb jövedelme, azon 27145 ft. 35’A krral együtt, melyek a 46 százléli lehúzás miatt ki nem fizettethetnek, és ezért az egész mér­tékben felvett nyugdíjaknak kiegyenlítésére be­vételbe veendők, ezen második félévben v. pénzben tesznek 63109 ft. 44 krt. A kiszabott nyugdíjakra kívántatik 124 tag, 437 özvegy és 26 árva után 12(­,050 ft.; ezen félévre tehát 60,025 ft., a keze­lési költségek e félévre 1157 ft. 40 kr., múlt időre nyugdíj fejében fizetendő 147 ft. 39*/« kr. az 1853-dik évre kivetett adóból, azaz 346'­ ft 1 57 Vi krból a fele 1730 ft. 2870 kr.; és igy ezen fél-

Next