Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-20 / 398. szám

Pest, Csütörtök,m­ ­a i­­s jelenik e­l Mtfftt • a ifibb Sn­nepek utáni nsi.ofcat kl- V4ivs, mindennap rag fel. »fiflxstíil dl]s Vidékre: ti 1 4 4-'1 r u ; 10 (W., «▼ negyedre: 5 fr.30 kr. Helyben,(«1- fvta - I Irt., évnegyedre.; 4 f rt-~ A hirdetések g«astr­essé Mlett Soránsk egyszeri beiktatásáért 6 kr, több - n­írtért padit ♦ kr, tsáml­tntik. — Egyet Kim 20 pkr. mellethetni —helyben a lap kiadd hivataléban, Likiei­ és Sára könyvnyomdájában (Orssigut Kune­­valderhéiban ,) vidéken minden M. kir. post­ah­i­v­a­­talnil. — As elfifixetési tartalmaid lavelek a csim. lak­­hely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt kérmantaaltsa egyenesen a kiadd hivatalból nta­­­sitin i f k.. BUDAIPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kilnewalderházi 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. A hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP 44 folyó 1854-dik évi ápril—június folyamára az elő­fizetés Évnegyedre , helyben 4 pft. Vidékre postán küldve 5 pft. 20 kr. gár EH fizetni lehet minden C­­­ft. postán Pesten a lap kiadó hivatalában Lu­kács L és társa könyv­nyomdájában (Országút Kune­­walderházban földszint), hová az előf­i­zetési pénzek is beküldendők. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Fanégel. é. apr. IWI^¥ 13 Imre évek kán kelt régi, határozata áWFf a 1 u g y a y nyitrai püspököt, az egyház és állam körül­i hosszú során át szerzett kitűnő érdemei legmagasb elismerésének ujabb jeleül, a cs- Leopold rend nagy­­keresztjével"kije­lengedés mellett legkegyeleteseb­ben felruházni méltóztatott. A magyarországi cs. k. pénzügyigazgatóság a megürült tiszaújlaki ispáni állomásra Gaál Sándor rónaszéki amnafelügyelőt és hely­­szergondnokot ideiglenesen kinevezte. Folyó hó 17-től kezdve a naponkint déli 12 órakor Pestről Bécsbe járó gőzössel levélcsomagok Fest és Budáról Győrbe szállíttatni, és másnap reg­gel rendeltetéshelyükre érkezni fognak.­­ Az ezen alkalommal szállittatandó levelek a pesti és budai cs. kir. postahivataloknál délelőtt 0 óráig faládán­ak.­­Továbbá szintén folyó hó 17-től fogva a Bécsből Pestre járó gőzössel levélcsomagok Győr- és Komáromból Pesten megérkezni és az illető le­velezések még az nap estre kiadatni fognak. Pest 1854. april hó 14-kén. Cs. kir. postaigazgatóság. F. 1854. apr. 16-k­an a bécsi cs. k. udvari s államnyomdában megjelent és szétküldetett a bi­rodalmi törvénylap XXXI. darabja, melynek tar­talma következő. 87. az­ A bel- és igazságügyi ministeriumok, a hadseregi főparancsnokság és legfelsőbb rendőr­­hatóság 1854. ápril 11 -i rendelvénye, mely ál­tal az ostromállapot Magyarországon, továbbá a szerb vajdaság és temesi bánságban megszüntettetik. 88. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok, és a legfelsőbb rendőrhatóság 1854. áprili 11-ki rendelvénye, mely Magyarországra, a szerb vajda­ság és temesi bánságra nézve érvényes, s mely az 1852. opt. 24-ki legfelsőbb nyiltparancsnak és az 1853. jan. 29-ki ministeri rendelvénynek e koro­naországokbani hatályát illeti. 89. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok, a hadseregi főparancsnokság és legfelsőbb rendőr­hatóság 1854. ápr. 11 -ki rendelvénye, mely által az­ ostromállapot Galiczia s Lodomeriában, Kraja­ nagyherczegségben és Bukovina herczegségben i­s megszüntettetik. n­­ 90. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok ■és a legfelsőbb rendőrhatóság 1854. ápril 11-ki ren­delvénye, mely Galiczia és Lodomeria királysá­gokra, Krakó nagyherczegségre s Bukovina her­­czegségre nézve érvényes, s mely az 1852. oct. 24 ki legfelsőbb nyiltparancsnak és az 1853. jan. 29- ki ministeri rendelvénynek e koronaországokbani hatályát illeti. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, april 19.­ ­, 6. Örvendetes tudomásul fogadták „legkö­zelebb a császári birodalom összes népei ” csa­k Apostoli Felsége legnemebb indulatból ki­folyó magasztos elhatározását, mely szerint a kö­zelgő császári nászünnepélyre tervezett kivilágí­tások rendezését mellőztetvén, az azokra fordí­­tandott költségeknek jótékony czélokra szen­telését elrendelni méltóztatott. Ez a ránk virágozó öröm első sugárait idéz­te föl, melyek is a fenséges trón fényéből kilő­­velvén a népek szivében megfogantottak, s a jótékonyság ünnepelt érzetével párosultan, je­lenleg ezerszeresen kezdenek visszave­rő­d­ni, így fogjuk rövid nap múlva megérni, hogy azon időperczek, melyeknek anyagi vi­lággal kellendett földeríttetniök,a hálás áldás legtündöklőbb fényében fognak birodalomszerte ragyogni. A felséges pé­lda, mely a jótékonyságot jelölé ki a népek örömteljes­ részvéte s hódolatá­nak legméltóbb, legragyogóbb sugárául, mint melynek fénye legboldogítóbb s emléke mara­dandóvá tehető, — e magasztos példa serény utánzásának jelei nagy arányokban kezdenek nyi­latkozni. — Közelebbi vasárnapi számunk pesti levelében említve volt fővárosi hatóságunk di­cséretes intézkedése jelen tárgyban, és a biro­dalmi székváros alapjai naponkint egész sorát közlik a nagyszerű nemes adományoknak, mik szegény pároknak a cs. k. Apostoli Felsége egy­bekelése ünnepléséül tervezett kiháza­sítására a székvárosi hatóság elnökségéhez különféle ma­gánosoktól mindegyre befolynak.­­ Hasonirá­­nyu nemes indok által vezettetve, a bécsi cs. k. szabad, gőzmalom-részvénytársaság is elhatároz­ta, hetenkint 2000 darab kenyeret kiosztani Bécs szegényei közt három hónapon keresztül, t. i. f. évi ápril 24-kétől jul. 24-kéig, s a kiosz­tás eszközlése végett a­ ‘v egyes­ lelkészkerületek­ben már a kellő lépések is megtétettek. Ha „az erény legszebb virága a j­ó­t­é­t­el­mén­y“, mint ezt nemrég elhunyt jeles hazai dal­nokunk Garay mondja, akkor a császári nász­­ünnepély azon magasztos erkölcsi hatását, melylyel az a birodalom millióinak érzületét ama legszebb emberi erény gyakorlatára felgyújtja, mely annak maradandó dicsősége s legkitűnőbb jellemvonása lesz, nem lehet eléggé méltó öröm­mel üdvözölni: — akkor az erkölcsi világ verse­nyezni fog, a természeti világgal, melynek rózsái gyanánt virulandnak a jótétemények. A két virág kora épen összeesik. Azonban a jótékonyság, mely az emberiség szenvedéseit enyhíti, nem zárja ki a buzgalmat, mely annak szellemi vagy anyagi erősbödését s felvirágoztatását tűzi ki feladatául. Ekkor nem lesz tévesztve a lelkesülés czélja, ha a közelgő dicső alkalom közhasznú intézetek vagy a pol­­gárisodást, művelődést előmozdító nemes válla­latok alapítását vagy gyarapítását vonandja ma­ga után. Ilyen emlékek fogják a birodalom népei által feszült örömmel várt legközelebbi na­pok nyomait legjobban jelölni. Mindenkinek, a­ki jót cselekedni, üdvös czélra közrehatni kíván, nagyszerű alkalom kí­nálkozik a császári nászünnepély örömnapjában, s belső megelégüléssel hinni akarjuk, mikép ez alkalmaz hatóságok és intézetek, egyletek és magánosok egyiránt meg fogják ragadni, hogy neveiket valamely jótékony vagy közhasznú tett által örökítsék; és hiszszük különösen, mikép ez ország minden városai Bécs és Budapest dicsé­retes példáit követni el nem mulasztandják. Levelezések: Bécs, april. 18 A vidéki lakosok tódulása Bécsbe, hogy a közelgő nászünnepélyeken jelen lehessenek mindinkább nagyobbul. Csupán a különféle or­szágos küldöttségek tagjainak száma közel 500 személyre létetik. Azon nap, mely szeretett Ural­kodónk családi boldogságának megalapítására van határozva, — ezt bizton reméljük — a kegyelem és öröm napja lesz, a mellett állítólag igen nagyszámú kitüntetések is fognak osztatni érdem­­teljes államszolgák és állampolgárok közt. Több koronaországok helytartói már is itt vannak; i. hó 22.kéig számuk valószínűleg már teljes lesz. Az ősz, halhatatlan tábornagyon kívül, Rechberg gróf is itt van Olaszországból . A Poroszország­­gali szövetség iránti alkudozás még nincs befe­jezve , azonban hihetőleg nemsokára eredményre vezetend, s Austria tekinthető majd­ azon félnek, mely az alkudozásnak a határozottság és az álta­lános terület­viszonyok megőrzésének jellemét megadni tudta.­­ Bécs, ápril 17. : Az ostromállapot a birodalom legnagyobb részében megszüntetve van. Régóta közhit volt, hogy a közigazgatási s törvényszéki szervezet lét­­­rehozása után, mely megtörtént, az ostromállapot többé fennállani nem fog, s ennyiben ez a dolog természetes menete szerint várható volt; mind a mellett felettébb s örvendetesen meglepett e nagyfontosságu rendszabály, mely a mint felséges Urunk és­ Császárunk népeiben helyzeti legma­gasb bizalmának uj záloga, úgy szintén a monar­chia életében századokra számítható uj korszak átmeneti pontját képezi, melytől polgári s politi­kai történetünk díszes epochája veendi kezdetét; egy uj Történeti korszak, melynek meg-­ nyik­át öröm- s reményteli kebellel látják a biro­­­­dalom népei Fejedelmük életének is uji korszakával egybeolvadottnak. Bécs,­ april 18. A Károly Ferdinand főhg és Erzsébet özvegy estei főhgnő esketése ma menend végbe, a magas rokonok jelenlétében ugyan, de egész házicsendben.­­ Felsége egybekelési ünnepé­lyére minden főherczegek váratnak. Rade­c­z­­k­y m­agy már tegnap dél­után érkezett meg. Minden koronaországból fényes küldöttségek vá­ratnak, számosak Magyarországból, mely­nek minden felekezetű főpapok, világi főurak, magas hivatalnokok, az öt kerületi szék­, s azon­kívül Debreczen városa illető polgármestereik leendnek tagjai, s élén maga Albert főlig 6 cs.­ fensége az ország katonai és polgári kormányzója tündöklőid. — Leirhatlan az­­előkészületi tevé­kenység s mozgás a városban; mindenfelé köve­zet s állványok, kivilágitási előmunkálatok, tisz­togatás, s fény- és pompa-előkészítés.Minden ven­déglő el van már is foglalva, s az elkésettek tö­mege magán­házban keres szállást. A látványra­zolgáló ablakok bérleti ára 50—60 ft egytől, de 100 ftra is felrugand. Politikai láthatárunkon semmi érdekes, kivé­­ve egy új titkos levelezés Albert herczeg Victoria királynő férje s Miklós czár között, mely hir szerint legközelebb fog orosz részről közzététetni, s mit sokan a botrány kárörömével várnak, — szerintünk azonban csak kacsa, még pedig valóban sületlen. —A feszültség, melylyel határozó hadi események hirére várunk, hét­főn nő, pedig még sokat fogunk hallani, úgy le­het hinni, kivált meg „határozó“ esemény tör­­ténend! Paris, ápr. 13. —S.— Utána sántikálnék a párisi lapoknak, ha a Marsmezőn tartott szemlét rajzolnám, csak azt akarom megjegyezni, mikép a látvány, mint politikai demonstratio, csekély eredménynyel bírt­ tapsolók, kik csoportonkint voltak alkalmas helyeken felállítva, a hivatalnoki világ a Tuile­­riákban, a számtalan angolok, kik jelen voltak, — ez mind összevéve elég anyagul szolgált valami nyilatkozatra; de a sajátképi közönség, azaz amaz ezernyi párisiak, kik a diszelgések és szemlék ha­gyományos élvvágyából s azon reményben gyűltek össze, hogy az angol tiszteket napernyősen fogják látni, a szép seregeknek ugyan nagyon örvendtek, de a sűrű tömegekből csak itt-ott tört ki egy ki­áltás, s csaknem kézzelfogható volt, miszerint a tömegek figyelmét a katonai látvány politikai je­lentősége végkép elkerülte. Rájuk nézve a nagy diszelgés csak olyan volt mint más akármelyik, s még a közönség mögött helyet foglalt pinczi é­­nekesek és kintornások sem bírták élet- és tréfa­dalaikkal a közönségét föllelkesítni. Egy úr a Tuileriákból ma azt mondá előttem, mikép­p­a­m­­bridge herczeg, ki mint angol hozzá van szokva a népnyilatkozatokhoz, csodálkozását jelentette ki a közönség részéről a Marsmezőn tapasztalt közönyösség iránt. De épen az esernyőkről szól­tam. A párisi, mint tudva van, a külföldi irányá­ban legkönnyen hivőbb az egész világon, mint­hogy atyja beszélte, mikép az angol katonatisztek 1815-ben esernyők alatt sétáltak a boulevar­­dokon, ennélfogva erősen hitte, hogy Cambridge, herczeg ezen fegyverrel kezében lovagland el az ezredek előtt Ezen remény azonban vízzé vált­, s a közönség efféle kíváncsiságának meghiúsulása tán még­ inkább emelé annak közönyösségét. Komolyan szólva, az idők nagyon alkalmat­lanok a lelkesülésre. A francziák, az igaz, nem szeretik az oroszokat, de igen nagy részük a há­borút sem kedveli. Valódi hazafias lelkesülés most minél ritkább, mivel mindenki csak anyagi érdekei Április 20-án 1854 után jár,­ ezek pedig napról napra roszabbul kez­denek­­állani. Egy év előtt még egy katonai lát­vány angolokkal vagy a nélkül is számtalan ki­váncsiakat hozott volna össze a vidékről, a vas­utak kéjvonatokat rendeztek, s e mellett hasznot húzhattak volna; de a könnyen fölismerhető vi­déki most távollét által tette magát feltűnővé, s a strassburgi pályaudvaron, hol esetleg tegnap­előtt este épen a vonat érkeztekor megfordultam, nem láttam mást, mint az üzletemberek rendes számát, és fájdalom l­ép oly rendes tömeg német földnépet, mely hazáját elhagyva, az óczeánon túl siet keresni szerencséjét. Az angol lapok czikkei, az új jegyzőkönyvet illetőleg lényegesen különböznek a franczia la­pokéitól, s azon nézetet erősítik meg, miszerint ezen okmánynak igen nagy horderőt még sem kell tulajdonítani. Poroszország iránt a Tuileriák­­ban kissé kedvezőtlen hangulat uralkodik, mert azt hiszik, mikép Austria könnyen határozottabb lépést tett volna, ha azt Poroszország politikája nem tartja vissza. A porosz követ állítólagos vagy valóságos visszahivatásáról Londonból, politikai világunk­ban, azt beszélik, mikép Bunsen úr nagyon messzire hajlott Oroszország felé, s részt vett le­gyen azon eseményekben, melyek Palmerston lord ismeretes visszalépését eredményezték. Ez ki fog világolni Aberdeen lord, Albert herczeg stb. azon leveleiből, miket az orosz kormány közzétenni szándékozik. A porosz kormány tehát tanácsosnak találta Bunsen lovagot egy más di­plomata által helyettesítni. Azonban az egyensúly helyreállítása tekintetéből, állítólag Hatzfeld gróf is, a ki ismét az ellenkező irányban haladt kissé tovább kelleténél, szintén utódot nyerend. Fo­gadja olvasó jelen közlést csupán viszhangjául egy saloni beszélgetésnek, mely azonban tán el­találta az igazságot s még komikai oldallal is bir. Nem nagyobb súlyt kérek helyeztetni ama másik hirben, miszerint a porosz király a nyugati hatal­maknak terjedtebb részvétet ígért volna azon e­­setre, ha Neuenburgnak az ő felségi jogai s ható­sága alá visszatérését pártfogolnák. Neuchatel és Valentin valóban erősen a porosz király szí­vén feküsznek, s az 1848-ki vihar és viszontagsá­gos év óta semmi nem fájt neki annyira, mint ama tartományocska elszakadása. A félhivatalos lapok igen heves modorban szólanak az amerikai Egyesült­ államokról, melyek politikája ellenében Spanyolországot pártfogásuk alá veszik. De Spanyolország csak ürügyül szolgál. Valódi ok azon tény, miszerint az északamerikai napisajtó nagy része Oroszország mellett nyilat­kozik. .. . A császárnő nővérét, Alba herczegnőt napon­ként várják ide. PEST, ápril 19. (Hírlapi szemle ) A „Journal des Débats-­­ban Saint Marc Ch­ardin a törökországi keresztények helyzetéről, s az angol kormánynak e helyzet javítására legújabban irányzott törek­véseiről több érdekes adatokat közöl. Reméljük, — úgymond a többek közt — mikép ama fermán, mit Stratford lord Konstantinápolyban legkö­zelebb kieszközlött, nem az egyetlen reend, mely szentesítendi a keleti keresztények sorsának javí­tását. Ha e fermánt más ugyanazon szellem által sugallott fermánok nem követnék, szerintünk é­­pen nem lenne visszafizetve ama nemeslelkű se­gély, mit a nyugati hatalmasságok Törökország­nak nyujtanak. Ezen fermánt úgy látszik, csak nagy bajjal lehetett kieszközölni. — Ezt maga Stratfor­d lord mondja, ki keserű panaszt emel „az izlamismus tudorainak esztelen makacssága, s azon eljárása, ellen, mikép megátalkodva roszul alkalmazzák saját vallási elveiket.“ Nem akarjuk itt azt találgatni, hogy mit felelhetnének az iz­lamizmus tudorai Stratford lordnál­, ki igen ké­nyelmesen magyarázza a korán vallási elveit. — Inkább szeretjük ama buzgalmat s állhatatossá­got dicsérni, miket a nyugati hatalmasságok a keleti keresztények helyzetének javításában fej­tettek ki. Ezen buzgalomnak, Angolországot ille­tőleg kitűnő bizonyítványára találunk amaz ok­iratokban, miket az angol kormány nemrég köz­­lött a parliamenttel. Ezen okiratok közöl először is egy oly sürgönyre akarjuk, felhívni olvasóink figyelmét, mit Clarendon lord 1853 jan. 22- től intézett S­t­r­a­t­f­o­r­d lordhoz. E sürgöny amaz érvéges tanuskodhatási jogra vonatkozik, mit a legutóbbi formán megadott a keresztényeknek; azonban e sürgöny elvei nem csak valamely része

Next