Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-12 / 392. szám

valamit, különben is szalmával lévén fedve, majd nem teljes lehetlenné vált. A járásbíróság hivatalát a a személyzet lakát a Szt.-Bazilról nevezett görög kath. szerzetesek Kis-Bereznán levő monostorába a szerzet főnöke engedelmével — ki az ínséget és nyomort mindenképen enyhíteni törekvék, tette át. Különösen kiemelendő, mint valódi emberbarát­­. Malovecz Lajos főnök úr, ki, midőn e szeren­csétlenség tudomására jutott, rögtön másnap sietve a nép roppant ínségén segíteni, 1000 darab kenye­ret s más élelmiczikkeket is küldetett fel ; úgyszin­tén P­o­p­o­v­i­t­s Vazul munkácsi püspök ő mélt­, ki meghallván a város szerencsétlen pusztulását, azon­nal másnap egyetértőleg a káptalannal 705 patokat küldött fel a n.­bereznai leégettek felsegélésére Medveczki Vazul dubrinicsi alesperes ur állát; ez utóbbi azon felül, hogy több rendű élelmiczik­­kekkel felsegíté a leégetteket, egy jeles szerkezetű s szívhez szóló körlevelet bocsátott lelkész társai­hoz, melyben érzékenyen felhivja őket a leégettek irányábani emberbaráti kötelességre; — az adakozók közt végre megemlítendő Bacsinszki Irén zari­­csai helyesperes s lelkész, ki tetemes­ mennyiségű széna-segélyzéssel járult a szerencsétlen leégettek részére, és a tiszt. P­a­p­p Antal ur n. bereznai r. k. lelkész, ki lakházán kivül, minden melléképületei­ben tárt karokkal fogadta be a leégett tisztvise­lők egy részét s köznépet, s nem csekély buzga­lommal fáradoz a szerencsétlenek sorsa javításán s könnyítésén, hálás köszönet eme meleg baráti rész­vétért az ínséggel s nyomorral küzdő nép nevében. (Ki­zbirodalmi napid.) Bécs,­ april 10. Vilmos fölig 6 cs. fens, előhaladó javulása tegnap óta nem zavartatott. — B. H e s z tszn. küldetéséről Berlinben a „Pr. Wochenbl.“ ezt írja: Hesz­tnok megújító azon nyilatkozatot, miszerint Austria az ajánlott semlegességet nem fogadhatja el. Azután javasla­tokat tett Poroszországnak Oroszország irányában teendő működésre nézve, mely által a kir. kormány a semlegességi kisérletből az „európai egyetértés­be“ visszalépne. Ez mindenekelőtt egy uj bécsi jegyzőkönyv aláírásában nyilváníttatnék, mely kö­rülbelül ugyanazon tartalmú a szerződvénynyel, mely márt. 10-kén Berlinben elutasíttatott. (Ez a­­láírás, mint tudva van, már megtörtént.) * A „Sieb. Bote“ több szerencsétlenségi ese­tek közt említi, hogy a balásfalvi kerületben Veza nevű faluban m. hó 18-kán 47 lakház, 90 gazda­sági épület s 40 darab szarvasmarha lett a lángok martaléka. E temérdek kárból talán semmi sem volt biztosítva, s így a csapás annál keservesebb. * A radnóthi vásáron közelebbről több nőt fogtak be, a­kik játék­jegyeket adtak el arany he­lyett a falusiaknak. * Ackner ur, sz. erzsébeti lelkész tudósítja a „Sieb. B-t‘­, hogy f. hó 1-én esti 7—9 óra közt láthatár fölött 20 fokkal egy üstököst ven észre, mely a múlt augustusban látotthoz nagyon hasonlít Farka a láthatártól fölfelé van fordulva. A csillag maga a kosjegy mellett látszik állni. (Külföldi napló ) London, ápril 6. An­golországban újra két gőzhajó foglaltaték le, melyet az orosz kormány készíttetett, s előre volt kifizetve — így a kár egyedül az orosz kormányra hárul. P­á­r i­s , april 5. A franczia had­ügy­minister Vaillant m­agy egy rendeletet ad ki, melyben ezutánra megtiltja, az ezredek altisztjeinek közlegé­nyekül beállását azon csapatokba, melyek keletre utaznak. — April 6. Napoleon herczeg vasárnap volt elindulandó. — Isére megyében egy állandó tábor alakíttatik a keleti csapatok szükség e­­setébeni erősítése végett, s ott nagy gyakorlatok fognak tartatni. — Egy Madridból april 6-kán kelt távirati tudósítás szerint Barcelonában múlt hó 30-án mun­kás-zavargások törek ki,melyeket a 31-kén elősiető katonai erő elnyomott. Több elfogatások történtek a lázítók között. A „Pays“ saját levelezője írja Konstantiná­polyból mártius 26-káról, mikép az egyesült hajó­had fekete-tengerrel bemenetelének kettős oka volt; egyik a Duna-torkolat elzárásának czélja, má­sik az orosz flotta mutatkozása. Várna és Bospo­rus közelében, némelyek szerint 15, mások szerint 60 orosz hajó mutatá magát. Annyi bizonyos,mikép az orosz flotta elhagyá Szebasztopolt, hihetőleg hogy Gorcsakofskg szárazoni előnyomulását tá­mogassa, és hogy az egyesült tengeri erő ennek ül­dözése végett ment Várna felé. A kiindulás 24-kén történt, mint tudva van, s 30-kára valami nagy esemény váratik. München, apr. 2. Az „Augsb. Alig. 7.“ szerint az orosz czár közelebbről a német udvarok­hoz azon nyilatkozatot intézte, miszerint sohasem engedendi, hogy a török uralom ellen fölkelt ke­resztény-görögök ismét a régi állapotba helyeztes­senek vissza. E nyilatkozat, úgymond, annál jelen­tékenyebb, mert az azon pillanatban létetett, mi­dőn az oroszok a Dunán átkeltek, azaz egy fontos lépést tettek tovább, hogy Austria is elhatárzó rendszabályokhoz nyúlni kényszerüljön. Olaszországi legújabb tudósítások : Va­­lentinois monacói herczeg ápril 6­ kán egy de­­monstrátiót kísértett meg Mentonéban. Csak 20 személy csatlakozott hozzá. A lakosság ellene nyi­latkozott e kiáltással: „éljen a király !“ királyi kara­­bélyosok és a hatóság védték őt bántalmak ellen. A p­á­r­m­a­i herczegnő, hallomás szerint, a kényszerű kölcsönt megszüntette. N­e­w-Y­o­r­k. Az ezen városban megjelenő tekintélyes lap a „Herald“ jelenti, mikép D­u­c­h­e­s­­n­e franczia aladmirál tudósító a Havannában levő franczia consult megérkezéséről, és kéri, biztosítsá a sziget kormányzóját a felöl, mikép egy az egye­sült­ államok részéről történendő invasio esetére, szolgálatára készen álland, tehát egy szintén a császár nevére szóló nép­­hymnus jelent meg Holtéi Károly­tól, melyet csakhamar egy másik követett Zedlitz bárótól. Ő felsége legkegyelmesebb Urunk és Császárunk trónralépte óta különféle kísérletek történtek egy új szöveggel, a nélkül, hogy egyik vagy másik­nak sikerült volna a népben gyökeret verni. Mindinkább feltűnt egy ilyen hymnus szük­séglete, örvendünk közölhetni, mikép a hézag kitele­tetett, és ő Felsége határozata (f. évi mart. 27-ki legfelsőbb kézirat) által a néphymnus szövege hitelesen megállapíttatott.Ez hazai költőnk Seidl János Gábornak, cs. k. érem- és régiségkabineti őrnek s a cs. tudományos akadémia tagjának kö­vetkező dala, mely több igen becses költemények közöl e czélra legmegfelelőbbnek látszott. • I, ^ B^vfS eredetiben és magyar fordításban itt­ következik 7 » Keleti panoráma« Málta. A földközi tenger legérdekesebb s fontosabb tengere a világnak. Az atlanti-óceán tengeri folya­mai és szelei Amerika hajójának megkönnyítik ide az utat. A homok­tengerek hajói — a tevék — ide hordják India kincseit. Egyiptom ide szállítja a Ní­luson kétszeri aratását, stb. Partjait a legvirulóbb vidékek s több műveit állam képezi. A történet megmutató, mikép a ki e tenger fölött uralkodott, az volt a világ leggazdagabb s hatalmasabb nem­zete. Közepére egy kopár szirtecskét állított a ter­mészet, melyet arra kárhoztatott, hogy égető nap süsse, zivatarok öntözzenek s mégis örökre ter­méketlen maradjon, holott a természet mindenütt életet akar tenyészteni s virágoztatni! — Ez Mál­­t­a! Halljátok történetét, melyből megtanulhatjátok, mikép e kopár szikladarabot is egy mindenhol meg­élő lény népesítő meg, s képe nem csupán a föld­közi-tenger hullámaiban tükrözi magát, hanem föl van egy halhatatlan könyv lapjaira metszve. Ez é­­lőlény az ember, s e könyv a történelem. Hajdankori történeteit nem említjük föl —­ mert az mindössze is kevés. Hanem történt egykor­­*:• a 16-ik században — mikép e sziget, vegyes arabs és olasz lakóival együtt a spanyolok birtokába jutott. A spanyol király V­ik Károly volt, ki azzal dicsekedett, mikép birodalmában soha sem nyugszik le a nap (s ez igaz is volt).Egy ily kopár s még 100 ezer lakóval sem biró szigetet csak annyira becsült, mint én ezen papirszeletet, melyre irok. A tem­­plariusok vitéz testületét épen akkoriban verte ki Rhodusból egypár százezernyi török. E vitézek, kik egyenlő ellenségei voltak a tengeri rablóknak, tö­­rököknek , saracénoknak és a nősülésnek (mint azt Lessing „Nathanjából” mindenki tudja),valami tanyá­ért folyamodtak ezen hatalmas uralkodóhoz: nekik adta Máltát minden ingó és ingatlannal együtt. A lovagok szemügyre vévén a Szigetet, igen szomo­rú leírását adák a nagyon is ingatlan sziklaterület­­nek. De szükségből csak megtelepedőnek, s a szik­lából épület-köveket vágatván, erős várat építenek egy kettős öböl földnyelvére. E vár annyival erő­sebb, mivel a kivágott kövek helyén természete­sen — árok maradott, így épült föl a világ legerő­sebb kikötője Lavaletta. A „máltai vitézek“ rendje itt élt, az egész ke­resztény világtól tisztelve s háborítlanul—de annál elkeseredettebb s folytonosb harczban a törökök­kel s tengeri rablókkal; — mig elvégre a máltai kis államra nézve is ütött a szétbomlás órája. Táne­­rődítvényeik romboltattak el, vagy földrengések s Vulkán-kitörés sülyeszté a tenger alá ? — O nem! Mind­ennél rontóbb elem emésztette föl. Maga tár­­sadalmuk indult romlásnak, é­s midőn Napóleon , egyiptomi útjában,hajóhadával Lavaletta előtt meg­jelent, kevés szm­leges lődözés után az egész ön­kényt esett, mint megért gyümölcs, a franczia ha­talom ölébe. Később 1800-ban két évi ostrom után az angolok foglalók el, de nem erőszak, hanem é­­heztetés és a szomjaztatás által. Mert Málta lakóinak (130000 lélek) csak egyharmadát képes vékony föl­déből táplálni. A földréteg hajókon hordatik a kopár színbre, s itt a termés s a nap heve által 10 év alatt egészen kőkeménységüvé válik — mikor aztán mást kell helyébe hordani. Vize kevés — egész szigeten kevés forrás van — s mindössze öt kis patak, me­lyek medre nyáron át többnyire kiszárad.­­• Miu­tán tehát a francziák minden lovaikat fölették (s ezt mondanunk nem illetlen, mert egyfelől tény, más­felől a müncheni lótáp-egylettől ( részben pirulás­mentő pátenssel bírunk), miután torkuk annyira ki­száradt, hogy alig tudták kimondani e két szót : „megadjuk magunkat“ Málta az angolok birtokába került, s most a közép-tengeren főállomásuk, fegy­ver és élelmi raktáruk,­­ csak közelebbről is 20000 ember és 10,000 gallon rhum utazott ott keresztül a keleti kérdés megoldására. Hogy egyébiránt Mál­ta mily kellemes mulató­hely, mutatja Byron egyik hozzá intézett bucsu-dala, ki 1811-ben május 26-án utazott el Lavalettából, s megunván a katonai várat, a nőket, bálákat, többek közt igy énekli meg : „Mert ide vetett a szerencse, — Te tábori sütőkemencze ! — Szavam irántad nem goromba S nem átkozlak mélyen pokolba, E kalitban többé nem fértem S miért e vár ? — csupán azt kérdem. Kalap helyett sipkát teszek fel, Istennek hála — a hideg lel!“ Ez utóbbi két sort Málta és Byron mentségére idéztük. Gyönyörű ege miatt sem érdemelne oly verseket, minekkel Byron magasztalja. Az ég oly tiszta, mikép közelebbről egy nagyszerű, fölállítan­dó csillagda számos új fölfedezésekkel fogja örökít­­ni e szigetnek különben is megalapított hírnevét. Legalább egy csillag Máltának fog kereszteltetni, úgy is kezdnek kifogyni csillagászaink a nevekből ! Gallipoli. E városnál fog (vagy ezóta már meg is tör­tént) kiszállani az angol és franczia szárazi sereg, minthogy tehát gyakran lehet jövendőben szó róla, jónak látjuk egy pár adatot közleni, fekvését és történetét illetőleg. E várossal szemben emelkedett hajdan a Hel­lespont partjain Ilium, mielőtt Achilles és a hirhe­­dett trójai ló be nem vevők. Gallipoliban még ma is találhatók görög romok. Habár a legrégibb időkben is fönnállt e város, kevés nyomot hagyott a törté­netben. De a közép­időben már többször előfordult neve, így a gallok e ponton mentek át Kis-Ázsia pusztítására. A harmadik keresztes hadjárat alkal­mával Barbarossa itt vive át seregét Ikoniumba. A tizennegyedik században a bérbe fogadott catalánok vették ki a görög császár hatalma alól, míg a nagy Doria András genuai admiral rohammal vette be a várat, mely alkalommal még a nők is kitűntek a vitézségben; de ezen elfoglalás előtt minden kü­lönbség nélkül pusztítók a környéket, sőt Konstanti­­nápoly is remegett tőlük. De mi legnevezetesb, ez volt azon kapu, melyen a törökök legelőször Euró­pába átjöttek. Ez —Michaud szerint— az Omár má­sodik utóda alatt történt volna. II. Amurat is itt jőve át Hunyadi ellen Ázsiából. A törökök Gallipolit fegyvertárul használták. Itt gyűjte öszsze II. Ma­homed azon flottát, melylyel Konstantinápolyt be­veendő vala. Ez legnagyobb város a Hellespont partján. Lakossága mintegy 10—18 ezer lélek: török, ör­mény, görög és zsidó. Épen a­­­nger partján egy magas sziklán fekszik, utazói részint a nap, részint az eső ellen védve vannak. A kétemeletes házak fedele nagyon kiér, s a szembelevő fedelek közt maradt hézagot gyékénynyel és pálmalevel­­nel töltik be, úgy hogy az utczák boltozatos folyosó a­­lakuak. A bazárokon mindennemű nemzet megfor­dul. Mindig sok nép jár azokon, de mihelyt a nap lenyugszik, azonnal csendes lesz minden : ekkor minden utcza lánczokkal záratik el; csupán az éji őrök járnak künn, a kereskedők s mesteremberek ekkor családjaik körébe vonulnak, s lakházaik a város más részébe esvén, nappal egy, éjjel más ré­sze népes e városnak. AUSTRIA. A „Wiener Z.“ apri aki száma következő köz­lést hoz: „A népdal egyik a­ népek közéletének ama szép adományai közöl, melynek világa mindenkor jellemzőnek tekinthető a társaság belső erkölcsi s társadalmi viszonyaira nézve. A népdal a való, mély érzés minden tárgyaira kiterjed; megünnepli a szerelmet, bátorságot, hűséget, egyesek és nem­zetek feláldozását; minden évszázadokban sértet­len maradt e hajtás gyökere, szüntelen készen és képes új virágzásra. Egyike a népdal legszebb, legmagasztosb tárgyainak az Uralkodó iránt minden viszontag­ság közt, jó és borús napokban tanúsított hű ra­gaszkodás és feláldozás kifejezése. Austria e tekintetben kincset birt a régismert „Gott er­halte“ énekben. A feledhetlen dallam, mely min­den austriai szivében megcsendül, tudomás sze­rint a nagy Haydn Józseftől származik, s oly melegen és valóan foly jámbor érzelme mélyéből, miszerint Haydn még elemült korában is öröm­­teljes előszeretettel tekintett e művére. Az eredeti szöveg Haschka Lőrincz Lipót költőtől van. Ezen ének és dallam keletkezésüket a 18-dik század utolsó éveinek s ezek hatalmas viharainak köszönik. Legelsőben 1797. febr. 12-kén, tehát azon mély aggasztó szükségben, midőn Austriára már nem egy súlyos óra várakozott, ünnepelve s vigasztalva zendült meg. Austria azóta Istenben boldogult császári országatyjának I. Ferencz uralkodónak dicső névnapjára. Valódi kedélyes kifejezése volt az egy jó, régi időnek, mely ha­gyományait, magvát a jelenkorra is átvitte, s oly mélyhatásu volt benyomása, miszerint magától általános néphymnuesá képződött. Ferdinand császár ő felsége trónralép­ 2214 Uj néphymnas. (Haydn dallamára. Irta Seidl J. Gábor.) A cs. ,k. Apostoli Felsége 1854. márt. 27-kén kelt legfelsőbb kézirata által hitelesnek nyilvánitott szöveg, magyar fordításban. Isten tartsd meg, Isten védjed Jó Császárunk és honunk! A hitből erőt merítve Légyen , bölcs gyámolunk ! Védjük ősi koronáját Érje bárhonnét a vész : Austriával Habsburg trónját Egyesíté égi kéz. Nyílt, őszinte, jámbor szívvel, Tartozás és jog ha­ll, Bátran és derűit reménynyel Szállunk a csatára ki! A sereg mit annyiszor font, Nem felejtve a babért, Császárunkért vért és vagyont, Vért és vagyont a honért! Mit a szorgalom megérlel,­­ Védje hűn a hősi kéz; Győzzön égi fegyverével A művészet és az ész ! Mint az áldás hassa által A dicsőség e hazát: Égi béke fénykorával Boldogítsa Austriát! Tartsunk össze mind egy szívvel: Egyetértés ad erőt; Hatva egyesült "erővel Bármi gát legyőzhető. Mint testvérek összetartva, Légyen egy a honfíczél, Üdv a Császár és Hazára! Austria örökkön él! Pótló versszak Ó cs. k. Apostoli Fel­ségének egybekelésére vonatko­zólag, a néphymnus hiteles szövegéhez: Ott ragyog a Császár mellett, Véle szív- és törzs-rokon , Bájjal, a mely el nem tűnhet, Császárnénk kegygazdagon. Araszsza az ég kegyelme Legmagasb ajándékát • Ferencz József s Erzsébetre! Éljen a Habsburg család! A költemény egyes versszakai, mint látni, sza­batos, körülírt és tárgyhoz illő eszméket emelnek ki, így az első az „Isten tartsd meg“ feledhetlen szavak viszhangján kivül a hit hatalma által fenn­tartott monarchiai és dynastiai érzületnek leg­tisztább kifejezéseit adja, melyek Austria üdvét, nagyságát és hatalmát közvetlenül összekapcsolva látják az uralkodó magas és fölkent személyével és házával.­­ A második versszak ép oly erős mint szerény és egyszerű módon fejezi ki az alatt­való érzelmét és kötelességeit háborúban és béké­ben, mig a harmadik magának a béke áldásainak szenteli dallamait. — A negyedik versszak talá­­lólag és korszerűen emlékeztet legkegyelmesb Neue Volkshymne. (Nach der Melodie von Hay dn. Yon Joh. Ga­briel Seidl.) ' Durch Allerhöchstes Handbillet Seiner k. k. A- postolischen Majestät vom 27. März 1854 als authentisch erklärter Text. Gott erhalte, Gott beschütze Unsern Kaiser, unser Land ! Mächtig durch des Glaubens Stütze Führ’ Er uns mit weiser Hand ! Lasst uns Seiner Väter Krone Schirmen wider jeden Feind : Innig bleibt mit Habsburgs Throne Oesterreichs Geschick vereint. Fromm und bieder, wahr und offen, Lasst für Recht und Pflicht uns steh’n, Lasst, wenn’s gilt mit fiohem Hoffen Muthvoll in den Kampf uns geh’n ! Eingedenk der Lorbeerreiser, Die das Heer so oft sich wand, Gut und Blut fiir unsern Kaiser, Gut und Blut für’s Vaterland! Was des Bürgers Fleiss geschaffen, Schütze treu des Kriegers Kraft; Mit des Geistes heit’ren Waffen Siege Kunst und Wissenschaft! Segen Sei dem Land beschieden, Und sein Ruhm dem Segen gleich : Gottes Sonne strahl’ in Friedeu Auf ein glücklich Oesterreich! Lasst uns fest Zusammenhalten : ln der Eintracht liegt die Macht; Mit vereinter Kräfte Walten Wird das Schwerste leicht vollbracht. Lasst uns Eins durch Brüderbande Gleichem Ziel entgegengeh’n; Heil dem Kaiser, Heil dem Lande : Oesterreich wird ewig steh’n ! Zusatzstrophe mit Beziehung auf die Vermählung Seiner k. k. Aposto­lischen Majestät zum authentischen Texte der Volkshymne. An des Kaisers Seite waltet, Ihm verwandt durch Stamm und Sinn, Reich an Reiz, der -pie veraltet, * ■ , Uns’re holde Kaiserin. Was als Glück zu höchst gepriesen, Ström’ auf Sie der Himmel aus-: Heil Franz Joseph, Heil Elisen, Segen Habsburgs ganzem Haus! Urunk Császárunk jelszavára: „Egyesült erőkkel“ — e jelszóra, mely csirájában Austria múltjá­nak, virága s gyümölcsében jelene és jövőjének tulajdona, s így egy hosszú időkre szánt népdal általi élő dicsőítésre nagy mértékben méltó — összefüggésben . Felsége egy nagy ősének jelszavával, melyet minden hit alattvaló eleitől fogva szive óhajtásává ten és teend: Austria crit in erbe ultima. — A dal, valamint az előbbi, négy versszakból áll; azonkívül mé­g egy ötödik van hozzáadva, mely O csa­k. A postoli Felsége magas egybekelési ünnepélyére vonatkozik, és ez alkalomra kívánt szavakat kölcsönzend a magasz­tos ünnepnek dalban megéneklésére.— így a hazai

Next