Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-30 / 432. szám

des misék olvastattak. A községelőljáróság in­tézkedett, hogy a reggeli,­déli és esti harangozás ezután is folytattassék, annyival inkább, mert a székesegyház és harangok az itteni egyházközség tulajdona. Ma délben a harangok csakugyan meg­szólaltak. . . öneír.to­n­ A fr­e­i­b­urgi érs­ek­­elleni büntetőtör­vényszéki eljárásról az „Alig. Z.“ Freiburgból május 21- ről ezt írja : Pénteken mind a kerületi főnök a maga tisztviselőivel, mind az érsek a káptalannal ülést tartott. Csakhamar ez ülés megnyitása után Schaaff titko­tan. kerül, főnök kihivatott, s mint később beszélték, mutatták neki, hogy sürgöny érkezett. Azonnal a város­­igazgatóság épületébe ment, hol a városigazga­­tóval több óráig tanácskozott. Erre — mintegy 12 órakor — S­e­n­g­e­r városbiró, Wittmann tollnok és Mechler rendőrségi őrmester az ér­seki lakba mentek, s az érsek elé kívántak bo­csáttatni. Válaszul kapták, hogy az érsek nincs honn, hanem ülésben van , s rendszerint csak 2—3 órakor tér­ vissza. E válaszra a 3 tisztviselő eltávozott, de csakhamar visszatértek, s az étte­remben leültek, kijelentvén, hogy a házat addig el nem hagyják, míg az érsek haza nem jő. Midőn ez 3 óra tájban megérkezett, őt szobájába követék és kijelenték előtte: 1) hogy a régens herczeg má­jus 18-ki bocsátványa által az érsek ellen bünte­­tőtörvényszéki eljárást rendelt el; 2. hogy okuk van azon föltevésre, mikép a legutolsó pásztori levél (mely 1­1-kor olvastatott fel Karlsruhe és Freiburgban a szószékről) nem tőle (az érsektől) származott, hanem mások rész tanácsainak su­gallatából keletkezett. Erre Senger városbíró tüstént elkezdé a vádlottak elleni szokásos eljá­rást. Az érsek kijelenté : A kérdéses pásztori le­vélnek ő maga a szerzője; nevét azon aláírva fog­ják találni ;■ azért felelőssé­gkivülé senkit sem tehetni. Most a hivatalnok az eredetinek kiszol­gáltatását kívánta.­Ezt az érsek megtagadta. Er­re a hivatalnok viszonza, mikép utasítása van az érsek iratait átkutatni. Ezt meg is tévé. Az Író­asztal, a szekrények kinyittattak, de Senger, hallomás szerint nem találta a mit keresett, t. i. a pásztori levél eredetijét. Szünet állt be. A három tisztviselő az érseki irodába ment, u­­gyanazon épületbe, hol a székeskáptalan ü­­lései tartatnak, de a keresettet ott sem ta­lálták. Most az érseki lakba tértek vissza, s a vizsgálatot újra kezdék. Ez­úttal a pászto­­­ri levél egyes tételeibe bocsátkoztak és ke­­resztkérdések által­­igyekeztek kitudni, vájjon az érsek annak tartalmát elismeri-e? de e szán­dékuknak az,érsek következő nyilatkozattal ve­tett véget: Én a freiburgi egyházmegye érseke vagyok, s azt hiszem oly magasan állok, mikép egy badeni bírónak ily kérdésekre nem tartozom felelni. E közben csaknem 5 óra lett és az érsek reggeli óta, mit naponkint reggel 7 — 8 órakor költ el, nem evett. Az udvari káplán belépett s a bírót figyelmeztette, hogy már ideje volna az ér­sek urnak, egy 81 éves aggnak, nyugalmat en­gedni; de a káplánt Mechler rendőri őrmester rendre utítzította, ki őt intette, hogy mérsékelje magát. Ez alatt a székeskáptalan jelenteté magát s bejött, midőn a három tisztviselő még hivatali működését folytatá. A testület nevében Hir­­­scher székeskáptalani esperes mély fájdalmát fejezé ki a történtek fölött, és egyszersmind tilta­kozását nyilvánítá. 5 órakor a tisztviselők vissza­vonultak, miután előbb az érsekkel az általuk feltett jegyzőkönyvet aláíratták, megtámadásra rendelt csapatoknak alig fele ju­tott vissza a balpartra. Az elővárművet is el kel­lett az oroszoknak hagyniok. P­a­s­k­levics és Gorcsakoff hgek Kalaracba visszatértek, új rohamot rendezendők.) ■' ' Távirati sürgönyök London, máj. 20. Az alsóház az eskübillt elvetette, mivel azon rendszabály mind a protes­­tantismusnak egyik védfalát megszüntetné, mind pedig a zsidókat a parlamentbe bebocsátaná, mi p­edig a bilinek bevallott czélja volt. Lord Gra­ham kijelentette, hogy Riga, valamint az összes orosz kikötők a keleti- és a fekete-tengeren os­tromzároltatnak A felsőházban Clarendon ki­jelentette, mikép kételkedik azon hir valóságán miszerint Oroszország Persiával, Khiva és Bokharával szerződvényt kötött volna. Pár­is, máj 27. A „Moniteur“ jelenti, hogy egy angol tengerész­ezred épen most rendelte­tett a Piraeus megszállására. Franczia­ és Angol­­ország nem üzentek hadat Görögországnak, ha­nem a kormány­t eltartóztatni kívánják egy vésztel­jes befolyástól és neki a menekvés legutolsó ki­látását nyújtani. Ezenkívül megemlíti a „Moni­teur“ a Bécsben készült új értekezleti­ jegyző­­könyvet, mely által a négy hatalmasságnak külön két-két tagja közt kötött két szerződvény az ápr. 9-ki jegyzőkönyv kötelezményeivel (engagement) összeköttetésbe hozatik, , T r i e s t, máj. 27.137 görög matróz az egy­kori orosz, később görög hadihajókról (A­r­d­a­n­a, Perseus és Orpheus)Gravosából oda ér­kezett.. . Bukarest, máj. 22. (éji 11 ór.) Épen most érkezik Kalarasból azon­, hir, hogy az oroszok, több órai erős ágyúzás után tegnap Szilisztria egyik elő várművét elfoglalták. Erre a vár pa­rancsnoka a varsói herczeghez parlamentarit kül­dött, alkudozás végett. (A „Presse“ e távirati sürgöny ellenére egy a török táborból kapott távirati sürgönyt állít, melynek tartalma a fen­­nebbi orosz forrású sür­gönytől igen, eltér. A tö­rök tábori sürgöny igy hangzik: 21-kén a dunai oldalról Szilisztria két váraosa ellen roham intéz­­tetett. Egyszersmind az oroszok egy­ elővárműve, mely a viz felőli várhomlok és a Duna közt fekszik, felmásztak. A törökök a rohanókat min­den ponton nagy veszteséggel visszaverték. A Vegyes hírle. * A közönséget egy igen becses térrajzi mun­kára kívánjuk figyelmeztetni. Ez Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tót-, Dalmátország nagy térképe, négy összeállítható táblán, hat színes nyomásban, mely Magyar Mihály könyvkereskedésében legköze­lebb jelent meg. A kitűnő szorgalommal és pontos­sággal készült rendezés szerint ki van a térképen jelölve Magyarország öt főkerülete, a szerb-vajda­­ság, temesi bánság és katonai határ­vidék is. És ek­­képen mind a régi, mind az új felosztás szerint a legalkalmatosabb térkép, melylyel eddig bírunk, s annyival tökéletesebb, miután egyene­en L pskinek már csak kevés példányban kapható jeles térképe után van javítva. Különösen figyelemreméltó, hogy a járásbíróságok egyszeri, s a törvényszékek a ne­veknek kétszeri aláhúzásával a legújabb szerve­zet szerint vannak kijelölve, ezenkívül a kereske­delem, ipar, közgazdászat, s más egyéb állami ügy érdekeknek megfelelőleg legpontosabban feltalál­hatók e térképen a va útvonalak, országutak, csa­tornák, töltések, puszták, stb.A tetemes költséghez képe­s, melyet e térkép kiállítása igényelt, az ár valóban igen csekély, a négy színezett iv közönsé­gesebb papíron csak 2 frt, vászonra huzva 3 frt, fi­lm papíron 3 frt, vászonra huzva 4 frt p.p. Meg vagyunk győződve,hogy vállalkozó derék könyváru­sunk Magyar Mihály, kié térképét, sem fáradsá­got sem ,költséget nem kímélve, létesítette s ki­tűnő pontos és czélszerű­ kiállítása által Valóban közszükséget pótolt, a közönség teljes elismerésével és részvétével fog találkozni, annyival inkább, mi­után annak közhasznúsága azt hivatalok és magá­nosok, iskolák, közintézek s társulatok részére egy­aránt szükségessé teszi. A Temesvárit Hazay Márk és fia betűivel meg­jelent „Vegyes házasságok és az uj polgári tör­vénykönyv“ czimű munkácska, Oltványi Pál a csanádi püspöki iroda igazgatójától. Fűzve 30 kr. p. A t. szerző az egész bevételt a Temesvárit ala­pítandó apácza-intézetre szánta, úgy, hogy a nyom-,­tatási költségeket is maga viselvén, mindaz, mi az el­dott példányokból bejön, a nevezett intézet alaptőkéjéhez csatoltassék. * A múlt évben oly közkedvességűvé lett tours de plaisir-ek Visegrádra és Esztergomba idén is tartatni fognak. A dunagőzhajótársaság e czélja, ha az idő kedvez, pünkösd másodnapját tűzte ki s nagy amerikai gőzösét adandja át a közönség szol­gálatára. A Pest és Uj-Pest között f. hó 25-től kezdve igen díszes társaskocsik közlekednek. Állomáshe­lyük a szénpiacz. Indulásidő reggeli 6 órától estve 8-ig minden páros órában, a delet kivéve. * A Pest és az aldunai vidékek közt járó új csavargőzös „Propeller“ czélszerű­nek bizonyulván, az ó­budai hajógyárban még 3 ily szerkezetű gő­zös fog készülni. * Indítványunk, hogy a Frank-féle könyvtár a terveit Athenaeum-társulattal kapcsolatba hozas­sák, csakugyan viszhangra talált s az életbe is fog léptetni,mihelyest a használat és kezelés iránt czél­­szerű­en intézkedtek. *Liud-Jenny Bécsben, f. hó 26-kán adta bucsuhangversenyét a bécsi szegények javára; innen merre veszi útját, még nem bizonyos. Múltkor köz­lött hírünk még beteljesedhetik. 9 Stég­er hazánkfia jelenleg majnai Frank­furtban vendégszerepel. Egy ottani lap hangját a frankfurti színház helyiségére nézve nagyon erős­nek találja. Jó volna a fölöslegből néhány más te­noristát részeltetni, úgy ezeken is s a frankfurtia­kon is segítve lenne. 9 A Lloyd-épületi pompás kioszk előtt minden héten kétszer zenekar játszik. 9 Kecskemétitől egy új csárdás jelent meg Rózsavölgyinél e czím­ alatt: „A k a d é u i a i e m- 1 é V.“ Furcsa lenne, ha egy tudós társasága­ánczra kerekednék mellette. 9 A pesti műegylet, csütörtökön f. évi június 1-jő napján délelőtti 10 órakor a nemz. mú­zeumban a számadások és igazgatás körüli jelentés előterjesztése, valamint az igazgató választmány választása végett, évi közgyűlését megtartandja, melyre a t. ez. egyleti tagok megjelenni tisztelettel kéretnek. Egysz­esmind közhírré tétetik, miszerint ezen egylet évkönyve 1853-ra az illető részvénye­sek névsorával együtt a műtárlati pénztárnál löpgő krért, a szavazó czédulák pedig­­ ugyanott f. évi május 27- kétől fogva ingyen megkaphatók lesznek. Közli Ritter Sándor egyleti titkár. Löffle­r János, kerepesi postamester, ki a cziterán­ játszásáról és mint zeneszerző ismeretes, legújabban két francziát szerzett zongorára, melyek egyikének „Anna“, másikának , Johanna négyes“ czime lesz Szerző mindkét darabot nemsokára ki fogja adatni. * Budán a Krisztina-városban a kékgolyó-ut­­czában létező dr. Schwartzs­r-féle magán-té­bolydában a m­. 1853. évben 25 elmebeteg és pe­dig 12 férfi és 13 néviber orvosoltatott, kik közöl 8 mint tökéletesen meggyógyult, 2 mint javult bo­csáttatott el, 2 pedig más intézetbe tétetett át, 2 sorvadásban halt el ; maradt tehát az év végével további ápolás alatt 11, ezekhez 1. évi ápril hó vé­géig már is 10 vétetett föl és 4 mint tökéletesen meggyógyult bocsáttatott el. Jelenleg 16 tébolyo­dott orvosoltatik ott, s miután az egész intézet s kertjei tágítva lettek, még 14 egyén fölvételére alkalmas hely van. *] Münchenben máj, 11-kén reggel a még csak 19 éves kocsigyártó legényen,H­essendörfe­­ren, ki mesterén elkövetett gyilkosság miatt ha­lálra lett ítélve, a kivégeztetés nyilváno­san végrehajtatott. A hóhérnak, ki végrehajtásoknál különben szerfölött ügyes, ezúttal azon balsorsa volt, hogy a tettes fejét csak hat nem sikerült vágás után a hetedik által választhatta el a deréktól. A nézők közt nyugtalankodás támadt, és ennek következté­ben a hóhér erős katonai fedezet alatt vitetett a városba vissza.­­A kivégzés alatt, melyet nézni min­denesetre borzasztó volt, mert a hibás­o­dások ré­­szint a­­fejet, részint nyakat és vállakat érték, szá­mos néző roszul lett. A borzasztó tény után egyike a protestáns lelkészeknek, kik a szegény bűnöst a vesztőhelyre kisérték, rövid beszédet tartott, mely azonban a történtek után kevés hallgatóra talált. *] St. L­o­uis város az északamerikai Unió Missouri államában, egy negyedszázad előtt még csekély falu volt kevés lakossal, s most a világ leg­­nagyobb kereskedelmi helyeinek egyikévé kezd lenni. Főkereskedése országos tem­én­yekkel, név­­szerint érez, gabna, hüvelyes vetemény, gyümölcs, gyapjú,, marha, fagygyu, hús, bőr stb. forga­lomban áll, azon államok és területek terményei­ben, melyeket a nagy u.m. Missouri, Missisippi, Il­linois és­ a mellékfolyamok keresztül metsznek. Az összes bevitel a város vámkorlátain 1851 ben 62,020,412 d. 1852-ben pedig 71,412,118 dol­lárnyi értéket tön, s ezen forgalom még tetemesen növekedni fog, ha majd St- Louis vasút által a ter­­ménydús Wabash-völgy­gyel szakadatlan összeköt­tetésbe hozatik. Ellenben a kivitel 1851-ben 77,525,515 d., 1852-ben 89,246,000 dollárnyi ér­téket képviselt, minélfogva valamint a be- úgy a kiviteli érték is egy év alatt több mint 10 millióval növekedett. A város 1852-ben már 12,000 házban 100.000 lakost számlált, 45 millió dollárnyi adókö­teles földbirtokkal, mi mellett megjegyzendő, hogy a papság, iskolák és templomok tulajdona adómen­tes. 1851-ben több mint 1600 s következő évben csaknem 1300 új ház épült, s ezek közt nagyszerű, középületek, a nagy tengerészeti s több más kór­házak, szabadiskolák, egy vakok intézete, egy té­bolyda, két árvaház s más jótékony intézetek, to­vábbá 2 uj színház, az uj könyvtár, városi prosta, 2 uj pompás templom, a kathol, püspök laka, vá­rosház stb. St. L­ouis város és környéke 1000-nél több nagy és kis gyárakat számlál, melyekben 9000 férfi é s 1200 nőszemély foglalkozik. Vannak itt­ nagyszerű hengerművek, vasöntödék , gépgyárak, gyapot- és gyapjúfonódák, szövőgyárak, kárpit-, szőnyeg-, czukorgyárak, üveg- és vegyszergyárak stb. A legnagyobb czukorgyár 9 millió font czukrot s 26.000 . hordó mézet és szörpöt készített 1.260.000 d. értékkel. 16 fürészmalom 6000 fa­­törzset dolgozott fel. A kereskedés és ipar e gyors felvirágzását a hitelintézetek mozdítják hat­hatósan elő. 1852-ben 6 új váltó- és bankintézet alakult, melyek bizalomteljes alapon és a törvényes 6% kamatlábon emelkedtek. St. Louis város 1852- ben 256 gőzös birtokában volt, melyek élénk hajó­zási forgalmat eszközöltek. #1 Delius az Brémából néhány német honfi­társa kíséretében május 11-kén a Vezúv hegy csú­csára mászván, midőn a társaság a kihamvadt töl­csérbe leereszkedett, Delius a mélység széléhez igen közel lépett, s néhány kő elcsúszván lába alatt, a súlyegyént elveszté­s a tátongó mélységbe zuhant. Kísérői rögtön segítségére siettek a szerencsétlennek, kinek nyögései­ még reményt nyújtottak a szabadu­láshoz. Miután köteleket hoztak, több ember lebo­­csátkozott a mélységbe, azonban a szerencsétlent már halva lelték. Külsérülés nyomai nem mutat­koztak, minélfogva valamely ér- vagy bélszakadás idézte a halált elő. *] Az orosz kereskedelmi város a feketetenge­ren, Odessza, melynek sorsa most átalános érdeket gerjesztett, hasonlag Péter óriási teremtőművéhez a finn tengeröbölnél s Éjszakamerika nagyvárosaihoz, gyors felvirágzás és növekedés példáját mutatja. Még 1788-ban a mai Odessza helyén nem állott más mint a törökök által kereskedésük védelmére épített kis erősség fenidunja, azaz újvilág. Ezt 1789-ben az orosz vezér don Josef de Ribas, egy született spanyol ostrommal megvette és szétrom­bolta. A rom helyén következő évben S­u­w­a­r­o­w alapját vetette meg egy erősségnek, mely Chadji­­beinek neveztetett el. Midőn az oczakowi béke 1794. után az említett Ribas e hely kormányzójává lön kinevezve, s ez annak fekvését és a kikötő biztosságát II. Katalin császárné előtt igen kedve­­zőleg rajzolta, ez utóbbi intézkedéseket tétetett egy városnak hadiskeresk.kikötővek­ alapításához. 1794- ki aug. 22-én Gábor oroszországi metropolita tette le az alapkövet, s erre a mű gyorsan előre haladt. Némely tudós régiségbúvárok azt állították, mikép e helyen egykor a m­elisiaiak által­­épített Odesszos vagy Odesszopolis gyarmat állott legyen, ennél­fogva a sz.­pétervári tudományos akadémia az uj várost Odesszának nevezte el, mit egy császári pa­rancs megerősített. Azonban jóformán bizonyos, mikép ama gyarmat jobban délre feküdt és pedig tt hol most Varna fekszik. Az eredmény megfe­lelt a várakozásnak. A kereskedésre nézve annyira kedvező fekvés minden oldalról vonzott oda gyar­matosokat, jelesen görögöket és albániaiakat s­­ 8 czernomorai kozákcsalád Peressip elővárost épí­­té föl. Ennek következtében midőn későbben de R'bas vissza jön híva, akkor Odessza már 5()*•** lakost számlált s 1803-ban 9000-ret. Ez év­ben Richelieu herczeg, ez időben orosz szol­gálatban volt franczia kivándorlóit , neveztetett ki Odessza kormányzójává. Ezen kitűnő férfiú igaz­gatása alatt Odessza oly­ gyorsan felvirágzott, hogy őt a nevezett város jóléte alapítójának tekintik. Még azon szerencsétlenségtől is, mely azt 1812 -ben érte, midőn a döghalál öt hó alatt 3.000-nél több embert ragadott el, a kormányzó ernyedetlen tevé­kenysége s gondoskodása alatt oly gyorsan felüdült, hogy 1814-ben, midőn Richelieu ismeretes magasl diplomatiai küldetésben Bécs s Párisba ment, Odesz­­szának mégis kétezer épületben igra 25,000 lakosa volt. A herczeg utódja alatt is folytonos növekedés­ben maradt a város, jelesen 1817. óta, midőn Odessza Szabadkikötőnek lön nyilvánítva. 1820-ban Uj-O­­roszország és Besszarábia főkormányzója gróf W­o­­­ronzoff, székhelyét Odesszába tette át. Ennek a­­tyai gondoskodása alatt ,Odessza lakosai száma, e­­gész alapíttatása félszázados évnapjáig 1844-ig 80,000-re emelkedett. Mindenesetre nevezetes" egy ilyen gyors növekedés s annyi bizonyos, hogy O­­dessza most az orosz birodalomnak harmadik városa. Kereskedelmi, gazdászati s ipar­­hirek. *1 Az austriai gőzhajózás a szyriai partokon, főleg mióta annak egyedül Bak­utra szorított­­járatai Al­xandretta, Lattakia, Kai fia és Jaffára is kiter­jesztettek (1853. márt.), élénk s örvendetes te­vékenységet fejt ki. Minthogy austriai áruk, név­­szerint üveg, posztó, aczél, gyógyszerek és gyapjús kelmék ott mindenkor jutalmas kelendőségre szá­molhatnak, ennél fogva biztosan remélhetni, mikép a célszerű kezelésnek sikerülene az austriai ipar szá­mára ugyanott kedvező piac­okat nyerni. Az aus­triai gőz- és vitorlahajók által múlt évben az egész szíriai part hosszában bevitt áruk 3,103,689, és a kivittek 4,212,315 ftot képviselnek, úgy hogy a nevezett járművek által el­közlött­ áruforgalom összes értéke 7,316,004 ftot tesz, 2,472,128 fttal többet az 1852- k évinél. Azonkívül a személyfor­galom is igen tetemes volt. Mindezekből a Lloyd­­gőzhajótársaságnak Austriára nézve fontossága, s úgyszintén a levante-austriai kereskedés jelentősé­ge, melynek a száriai csak egy részét képezi, nyil­ván kitűnik. Egy uj találmány, Victo­r úr, a Louvre parancsnoka Parisban, és dr. R a g s k­y, a földtani bírodó intézet vegytani műhelyének elöljárója Bécs­­ben , egy uj vegytani szert mutattak be, mely ki­fejtetvén, félelmes rombolási eszközzé­­válhatik a hajókra nézve. A­ár V. után tette Bécsben a kísér­letet. Ugyanis egy nyiltnyakú s közönséges teke nagyságú üveggolyót vett elő, azt egy vízzel töltött kádacskába dobta, s a vízfelület azon pillanatban lo­bogva fellángolt, s néhány perczig hasonló belterj­­jel tovább égett. R. ur tartózkodás nélkül megfejté eljárását, mely is egy üveg vagy pléh-golyónak kőolaj- és haranynyal (kalium) megtöltéséből áll. Ezen szerek a vizzel érintkezvén, meggyűlnek s mig a haraany­a, gyutacsot képezi, a kőolaj az égést más gyuanyagokra viszi át, mire a legjutányosb a­­nyagok, u. m. szurok, kátrány stb. használhatók, melyek vegyítésétől a tűz tartóssága vagy növeke- | dése függ. Páriából máj 10-kéről írják :■ mikép a központi kiállítási bizottmány szakadatlanul foglal­kozik ez iparünnepélybeni részvét terjesztésére c­élozó különféle közlönyök életbeléptetésén. Az illető főnökségek részéről a központi bizottmányhoz f. hó 5-kig érkezett hivatalos jelentések szerint a külön bizottmányok alakulása, melyek feladata a kiállítási tárgyakat megvizsgálni s elfogadni, 12 megyében teljesen be van fejezve, s már csak az elnökök és titkárok választása van hátra. Más 21 megyében a szóban álló bizottmányok alakulása teljes folyamatban van, s a központi bizottmány reméli, mikép az összes tartományi bizottmányok még a hó folytában fogják működésüket egész­­mér­tékben megnyitni s kifejteni, mindenekelőtt azon feladatukat megoldandók, miszerint nagyszámú s lehető legáltalánosb­b­ü­ldeményezés biztosíttassék e nagyfontosságu vállalat részére. *] Londonból máj. 8-ról írják, mikép a múlt april hóról szóló kereskedelmi kimutatás, minden várakozást fölülmúlva kedvezőbb eredmé­nyeket mutat az 1853-ki áldott év ugyanő hónap­jához képest. A kiviteli czikkek kijelentett értéke ezúttal (az 1853. aprilhoz képest) ismét 993,572 ft sterlinggel emelkedett. A felhozott rovarokban vas és é­r­c­z­e­k általánvéve legelső helyet foglalnak el. Azonban minden más gyártmányok is, névszerint a gyapotkelmék, tetemes lendületet mutatnak. Ellen­ben a gyapotozémna és gyapotnál erős hiány látha­tó, úgyszintén az olaj és magvaknál is. Beviteli czikkeknél csak a kenyéranyagok mutatnak neve­zetes növekedést; más czikkek bevitele vagy csök­kent, vagy legalább nem növekedett. Az angol ki­vitel öszszes értéke f. évi első három havában 21,361,331 ft sterlingre rúgott, mi 969,608 ft ft­­nyi növekedést mutat az 1853. s 4,785,583 ft st.­nyit az 1852-ki első évnegyed kiviteli értékével szemközt. Bécsi börze május 29-■röl. Státus kötelezvény -5°/o .... . 85% 1839-ki „ 350 . . . .. . 123%­­Bankrészvény darabja . . . . 1208 Éjszaki vaspálya 1000 ftOB . ... 2135 Dunagőzhajózás ........................ . 545 Augsburg luu tallérért beo. . . .135% | Hamburg ... . . . . . . 99 London 1 ft sterlingért . . . . 13,11. Bécs, május 27 Agio 1 arany' 41 %ezüst 36 %. Duna vízálló». Május 29 (reggel 7 óra)- 7' 7" 0"' 0 fölött , i*l ív melléklet van csatolva. Mai számhoz !

Next