Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)
1854-05-10 / 416. szám
javaslatot terjesztett elő ágyuk vásárlása iránt. — A ,,Tr. Z.“-nak írják, miszerint a piemonti kormány késznek látszik jótállásra az iránt, hogy az austriaiolasz határok a függő keleti kérdés folyama alatt nemcsak meg nem sértetnek, hanem a menekültek is gondos felügyelet alatt tartatnak. Valósággal az1848 — 9 óta Novara, Lomellina és Voghera tartományokban létező menekültek a Sesia és Sermán túlra belebbeztettek, úgy hogy most e két folyam a Po és Tessin közt egyetlenegy menekült sincs. . KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Az „O. C.“ konstantinápolyi ápril 27 - ki levelek után, a franczia és. nagykövet Baraguay d’Hilliers és a magas porta közt keletkezett — most már elintézett — viszályról ezeket írja : A franczia követ a török kormányt arra kérte, hogy az összes görög alattvalóknak általa elrendelt kiutasítását a kathol. görögökre ne terjeszsze ki. A porta vonakodott e kérelmet teljesíteni, mert az ily megkülönböztetés ellent mondás lenne az általa legújabban felállított elvekkel. Az illető tárgyalások, különféle félreértések által oly aggasztó fordulatot venek, miszerint a franczia cs. nagykövet közvetlenül a szultánnál emelt panaszt a rajta elkövetett méltatlanságért. Meg jön ígérve a bajnak, amint csak lehet, orvoslása, de Reshid pasha hajthatlanul megmaradt megtagadása mellett. Végre barátságos előterjesztések után a franczia cs. követség és Reshid pasha közt oly módon eszközöltetett egyezség, miszerint a nagykövet a kathol hitű görög alattvalók névsorát benyújtó, kiknek maradásáért nála hitelt érdemlő egyének közbenjártak. De csakhamar tudósítások érkeztek a franczia követséghez, miszerint a kormányzók nem kaptak utasítást. Konstantinápolyban is néhány egyéneknek, kiket a franczia követ a benyújtott névsorra feljegyzett, az ottmaradás megnem engedtetett, hacsak rajákká (törökországi keresztény alattvalókká) lenni nem akartak. Ez iránt kellemetlen tárgyalásokra került a dolog, és noha a franczia nagykövet késznek nyilatkozott, azon személyeket, kik a portának nem tetszenek, a névsorból kitörölni, Reshid pasha mégis vonakodásánál maradt. Erre (ápril 26-kán) a franczia nagykövet kijelentette, hogy másnap du, a követség egész személyzetével, kivéve egy irodafőnököt és tolmácsot, elutazik, ha Reshid pasha által korábban elfogadott kivonata nem teljesíttetik. Még aznap estre megjelent a szemaszker Rizapasha a nagykövetnél, s jelenti, hogy a miniszertanács elismerte, miszerint őt elégtétel illeti. Egyszersmind nyolcnapi időhaladékot kért. A franczia cs. nagykövet elutazását jövő vasárnapig elhalasztó, na addig az ügyet nem intéztetnék. Későbbi tudósítások szerint az ügy, kölcsönös engedékenység útján, kiegyenlíttetett. A „J. de Const.“ legutolsó száma a már tegnap közlötteken kívül még következő híreket tartalmaz : A porta körlevelet intézett Drinápoly tartomány polg főnökeihez, melyben a szultán azon akarata fejeztetik ki, miszerint mindazon basibozukok, kik legújabban a törökök vagy nem törökök elleni kicsapongás bűnébe esnének, a legszigorúbb haditörvényszéki eljárás alá vonassanak. Egy keleti stílben írt napiparancsban Fuad effendi a csapatoknak szelídséget és kíméletet tesz kötelességükké a szultán görög alattvalói, valamint tartozó tiszteletet a barátságos hatalmak képviselői iránt. — N a m i k pasha fáradozásainak, az európai kölcsön megkötése végett, meghiúsulása ismételt ministeri tanácskozásokat idézett elő, melyekben nem csekély aggodalom nyilvánult a financziai nehézségeknek mikép leendő elhárítására nézve. A porta pénzforrásai kimerítsék, és Mussza Szafeti pasha pénzügyminiszer nem tudja többé, minő kútfőből merítsen pénzt a napi szükségek fedezésére. A Samos sziget kakaakamja, ki általános felkeléstől féltében a szárazföldre menekült, a Samos számára kinevezett portabiztos Ghika kíséretében állomására visszatért. — B ru at franczia admirálhajóosztálya, mely a „Montebelló“n kívül 4 más sorhajó és 2 gőzfregátból áll, a Dardanellák közelében horgonyoz, mintegy 10,000 emberrel fedezetén, kik hírszerint Enoszban tétetnek partra. (A „Patrie“ szerint e hajóosztály azonnal Algírba menend, ott új kiszállóhadakat veendő fedezetére.) ’ A „C. Z. C.“ legújabb hírei e következők : A görög papok a Dobrudzsában arról tanakodnak, miképen foganatosítsák az orosz kormány parancsát, mely a Moldva-Oláhországba már behozott orosz-görög liturgiának a Dobrudzsába is bevitelét rendeli. — April 20-kan Mangalián fölül franczia kiszállóhadak orosz czirkáló csapatokkal megint összekaptak; három franczia hajó legénysége csolnakokon partra szállt, hogy az orosz czirkálókat a partról elűzze; a francziák közeledtére a kozákok vitézül neki vágtak, de rövid ütközet után megverettek, s futásra kényszeríttettek , három kozákot a francziák elfogtak ; azóta az oroszok csak távolabb maradnak a parttól. Az orosz haderő öszpontosítása Út- tenizza és Szilisztriánál folyvást tart, s a folyam felől az oroszok a réslövést megkezd,ték; úgy látszik , mintha a törököknek lőszerük hiányzanék. Több német orvost, kik a dunai seregnél szolgáltak, Omer pasha elbocsátott, hirszerint azért, mert orvosi szolgálati hatáskörükön túlmenő foglalkozásokba elegyedtek. — Várnai ápril 27-ki tudósítások jelentik, hogy a Besszarábia partjainál czirkáló angol és franczia hadihajók fedezetén nem csekély számú török kiszálló csapatok vannak, melyek rendeltetéséről semmi bizonyost nem tudni, de állítják, hogy e csapatok a Besszarábiában partra szállásra vannak kiszemelve, hogy a dunai torkolatokat elfoglalják Hitelesen erősítik, hogy az oroszok a dunai torkolatok felé tetemes haderőt indítanak, s a második Trajánárkot,, mely Besszarábiában a Pruthtól a tengerpart felé vonul, erősen megszállják. —■ Azon tényt, miszerint az austriai Császár Ő Felsége egybekelése napján Bukarestben rendezett ünnepélyen az orosz tekintélyek meg nem jelentek, azzal mentik, hogy azok mind Paskie v icség elfogadására távol voltak. Az orosz hatóságok és austriai tekintélyek közt annyiban barátságos viszony áll fenn, amennyiben ily szándékos demonstrátióról szó sem lehet. — Bukarestben — mint ápril 30-ról írják — általánosan azt hiszik, hogy az oroszok Nagyoláhországnak Kisoláhországgal határos részeit, ha a törökök az Oltón netán átlőnének, nem fogják védelmezni, hanem Bulgáriában fognakelőnyomulni. Hogy Paskievics hg főhadiszállását Foksánba teszi át, valósul. Az orosz tisztek maguk is beszélik, hogy sergük Nagyoláhország nyugati részéből kivonul. A Lüdersonoknak Mcsínig visszavezetését május 2-kig terjedő hírek nem említik, sőt azt erősítik, hogy e tábornok hadteste ápril 28-kán Raszova közelében állt. — Viddini május 2-ai tudósítások jelentik, hogy Karakalt a törökök megszállták. Szlatinában még ápril 30-kán erős orosz csapatok voltak, de másnap mind elvonultak Bukarestbe. Kalafátban csak 3—4000 török katona van, a többi részint Kisoláhországba, részint a Balkán-vonalhoz ment el. A kalafáti állomás fontossága az oroszok visszavonulása által megszűnt, s annak őrzése a törököknek most csak teher. — Konstantinápolyból ápril 27-től jelentik, hogy az angol-franczia hajóhad egy része ápril 17. óta a Krím partjait blokkozza, miáltal minden összeköttetés a tengeren meg van szüntetve. Napoleon hg Gallipoliba megérkezett, 100,000 ember kiszálló csapattal, de mely csak pihenő napot tart Gallipoliban, aztán Drinápolyba megy. Peruba isangol-franczia csapatok szállásoltatnak el. — Azon hírt, miszerint Miklós császár a persa semlegességi nyilatkozat ellen tiltakozott, sz.pétervári egyenes tudósítások megerősítik. A „CZC.“ következő régibb híreket hoz : Az Osten Sacken hadtest egészen bevonult Oláhországba. Az áll 3 gyalog, 1 lovas és 1 tüzérosztályból ; az egész hadtest létszáma 60,000 ember, 112 ágyúval. A kalafáti parancsnokság a viddini várparancsnoksággal egyesíttetik, s Kalafátban csak csekély számú csapat marad. A védműveket, miket a törökök sok szakismerettel a Roszovából Szilisztriába vivő utan építettek, a Lüders-hadtest előhadai többször megtámadták, de eddig sikeretlenül. * Boszniából Írják az „Agr. Z “nak: Az egész fegyverfogható mahomedán lakosság minden napiákban összeiratik,általános néphad szerrvezése végett; a boszniai határvárak az Austria felőli vonalon felfegyvereztetnek, és védelmi állapotba helyeztetnek; lőszerszállítmányok indíttatnak oda Bosznia helyéből. A „Wanderer“-nek írják Lembergből május 5-ről, miszerint a legutolsó postával érkezett odesszai levelek szerint ápril 28 és 30-ka közt a fekete-tengeren tengeri csata volt, melyben egy 14 hajóból álló orosz hajóhadosztály részint megsemmisíttetett részint elfogatott volna. E hajóhadosztály Szebasztopolból Odessza ostrom alóli felmentése végett ment ki. Ugyane hitt Brodyból Lembergbe érkezett utasok is beszélték. A Jasszyból ápr. 28-tól kelt levelek szerint orosz csapatok folyvást vonulnak ott keresztül a dunai hadsereg erősítésére. Egyébiránt az oroszok legutóbbi időben északi Moldvaországot is elkezdték csapatokkal megszállni, így névszerint Bottosány városába, a Csernovitzból (Bukovina) Jasszyba vivő után, erős helyőrség érkezett, s tudni akarják, hogy az austriai határ hosszában csapatok fognak felállíttatni. Noha orosz részről azt hirdették, hogy a porosz főconsullasi ügy már elintéztetett, másfelől hitelt érdemlő forrásból azt erősítik, hogy minden porosz consulok egész consulsági személyzetükkel közelebbről el fogják hagyni a dunai fejedelemségeket. A proclamatio, melyet az angol s franczia consulok Epiruban, az ottani keresztényekhez intéztek, így hangzik : „Kívánatos volna tehát, hogy e tartományok keresztény lakosai, valamint Görögországból beütött testvéreik végre belátnák, miszerint mindnyájuk valódi érdeke a közcsend helyreállításában fekszik. Azok, kik a felkelésben részt vettek, számolhatnak rá, hogy teljes amnestiában részesülnek, mint Fund elfendi császári biztos már közzétette, a consulságok ehhez maguk részéről is járulandnak, ha tanácsuk elfogadtatik. A Görögországból benyomultak végre lássák be, hogy vállalatuk szerencsés eredményre nem vezethet, s hogy tanácsos hazájukba visszatérniük, hogy nem csak azok szerencsétlenségét, kiknek segítségére siettek, hanem azon kényszerítő rendszabályokat is elhárítsák, melyeket az ő hazájuk ellen a szövetséges hatalmak, a nyugodt állapot visszaállítása végett már foganatba kezdtek venni. Prevesa, mart. 27. (april 8) 1854. Sidney Smith Saunders a brit. főconsul Epirus és Albániában. P. Conemellos, franczia consulsági ügynök Prevesában.“ Ázsiából jelentik, hogy Zárif pasha 20,000 ember rendes hadsereggel Karszban harczkészen áll. Egyelőre védelemre szorítkozik, de most, Shamyl és a persák által fenyegetve, Oroszország sem léphet föl támadólag. .Egy tetemes angol hadtest az ázsiai harcrtéren fog alkalmaztatni. Már ápr. 25-kon angol törzs- és mérnöktisztek indultak Erzerumba. Oroszország Persiával diplomaatiai összeköttetéseit egészen félbeszakította. Persia hadra készül. Anglia befolyása a sah udvaránál túlnyomó, és Persia a törökkel közösen szándékozik Oroszország ellen működni. Az északi harctérről, újabb dán és hamburgi lapok semmi új tudósítást nem hoznak. Legújabb az, hogy a jégtömeg az északi vizeken mindenütt megmozdult (kivéve Archangelt). Sz. Pétervártt a Néva jege ápril 25-kén kezdett megindulni s 27-kén rendes úszásba jött. A hajózási időszak tehát megnyílt. Fényben a portát ezen rendszabályra felszólító, s de végre nagy fegyverkészletet helyzett annak rendelkezésére. A britt segélysereg főparancsnoka fog gondoskodni a fegyverkiosztásról. A Lloyd társulathoz annak sz. yves -i (Cornwales-ben) ügynökeitől következő ,bámulatos tudósítás érkezett: „Gaston Fouque, a Ville de Marseille franczia brigg második kormányosa, épen most jelenté nekem, miképp úszással menekült meg egy oly orosz fregatról, mely az említett franczia hajót, Car di Ia-tót mintegy 20 mértföldnyire elfogta. Az orosz hajó előbb az angol, s később a franczia lobogót tűzte föl. A kapitány több matrózokkal együtt egy csónakon akart menekülni, azonban az oroszok a csónakra tüzeltek; a kapitány 3 emberrel agyonlövetett. A fregát a másik csatorna felé tartott. — Ezen tudósítás következtében az admiralitás két gőzöst küldött ki, hogy közelről szemléljék meg ezen orosz fregátot. — Ma már, fájdalom! bebizonyult, mikép a Favorite brémai naszádról, mely a Hesper amerikai hajóval összeütődvén elsülyedt, csak a kapitány s öt embere menekültek meg. Az elveszettek száma 201 re megy föl. A menekültek tegnap Hamburgon keresztül hónukba visszatértek — Aj,Times“, párisi levelezője szerint itt újólag bizonyossággal állítják, mikép a Törökországban levő franczia sereg 100,000 főre fog emeltetni, továbbá mikép Boulogne - ban 80,000 ember fog öszpontosíttatni, hogy szükség esetében a keleti-tengeren alkalmaztassák, s mikép a császár a kamráktól felhatalmazást kérend, újabb 250 millió frank fölvételére, a hadfolytatás végett. A lapok igen szigorúan bírálják az orosz császár legutóbbi manifestumát. A „Chronicle“ erre vonatkozó czikkében többek közt különösnek találja, mikép a czár S e y m o u r-rali beszélgetéseiben a „haldokló ember“nek lelki üdvével oly keveset, s annak örökségével oly sokat foglalkozott; s kérdi, ha vájjon azok tisztán vallásos beszélgetések voltak-e ? — A Palmerston lord által bejelentett néphad-bill azon eddigi törvénynek elégtelenségére utal, mely szerint a néphadat csak fenyegető, vagy valódi invasio, vagy fölkelés következtében szabad fegyverre szólítni s beöltöztetni. A nemes lord azt indítványozza, mikép a kormány** erre minden oly esetben is felhatalmaztassék, midőn Angolország valamely külhatalommal háborúban van. Továbbá a kormány felhatalmaztatnék arra, hogy a néphadezredeket 56 napig együtt tarthassa, ha szinte azok hadgyakorlatok végett rövidebb időre hivattak volna is össze. — A „Times,“ noha igen hevesen kárhoztatja a görög kormány politikáját, másrészről épen nem helyesli azon intézkedést, mit Törökország a tartományaiban lakó görögök irányában tett. Szerinte, ezen intézkedés némileg neutralizálja azon Franczia-s Angolország által többizben tett nyilatkozat hatását, mikep beavatkozásuk czélja, a keresztény nép jogait s szabadságait biztosítni. „Egyébiránt“ hozzáteszi a „Times“ „a görögök, Oroszország mellett harczolván, ez által megsemmisítik saját függetlenségük s jólétük valódi kutforrásait, egy agyrém kedvéért, s a keresztény hatalmasságokat intézkedések tételére kényszerítendik, ezen gyászos harcz tovább tartásának meggátlása végett.“ Francziaország, Páris, május 3. A „Moniteur“-ben ma ezt olvassuk : „Emlékezünk ama körülményekre, melyek a Török és Görögország közti viszonyok félbenszakadását idézték elő.; a szultánnak Ottó királynál levő követe kormánya által avval bízatott meg, mikép a hellén kabinettől felvilágosításokat kérjen oly különböző tettek iránt, melyek ezen kabinetnek az epirusi lázadásban részességét tanusíták. A külügyminiszer, Pakcos úr, szemrehányásokkal válaszolt, azt állítván, mikép egyedül Görögországnak van oka panaszra, mikép török csapatok beütöttek a hellén határra, s a királyság területén véres erőszakosságokat követtek el. A franczia s angol követek, velük, mint a védő hatalmasságok képviselőivel, közöltetvén Pakos . Fővárosi társaséleti szemle. A városi élet legszebb falun. — A természet kellemes.— Benn és kivul. — A császárfürdő és május ünnepélyes megnyitása. — Mennydörgéséé Dundas— A művészet versenyügyekezetei — 3 hangverseny két bojkorban. — Singer, Seidner és -------Lesniewska. — Rossini zenéje — Stéger mint „Zampa“és emberbarát; Szettey Róza ,,Camilla“. — Camilla és Camomilla. — Szerdahelyi Kálmán vendég; indítvány, hogy ne legyen az. —A virágkiállítás en passant.— Pókháló-festvény. — „Budapesti viszhang“ bemutatása. — Tóth Kálmán és kritikája. Buwer azt mondja egy regényében, hogy a városi életnek legkellemesebb oldala az, ha az ember falun lakházik. E mondás úgy látszik nem csak a füstös és ködös angol fővárosra alkalmazható, hanem a poros Pestre is. A költői május alig nyitá , meg lomb- és virágdús csarnokait, a városi szűk falak közöl máris számosan költöznek ki a szabadba, élvezni a svábhegyi és városerdei nyári lakások kellemeit, a természet tiszta lehelletét, melyet nem rontanak meg szemét és csatornabűzök, a puha pázsitot, mely senkit sem emlékeztet tyúkszemeire, a holdas éjszakákat, melyek nem juttatják eszünkbe, hogy mily jó lenne az a légszesz világítás ! Látjuk, mily szépen öltözködik a liliom, anélkül, hogy az árjegyzékek nyomon követnél; halljuk a csalogány dalát, anélkül, hogy másnap mindjárt bírálatokat kellene rá olvasnunk. Mennyi háborítlan élvezetet nyújt a fővárosi élet kivül a szabadban? Itt a természet ünnepélyes csendét lapok helyett legföljebb a levelek imbolygása zavarja, és aki a napfeljöttében szeret gyönyörködni, bátran nézhet ke- erc anélkül, hogy távirati sürgönyök háborítanak a dolgaiban." Különben mint a császárfürdő ügyes bérlője az ottani fürdőtertet szokta, az idén a természet is zajos ünnepélylyel nyita meg nagy kertjét: miután mindent zöld egyenruhába öltöztetett, szépen felvirágozta, föllombozta, a madarak csevegő zenekarát elrendezte, csakhamar megdördültek az ég ágyúi, melyek tudtára adták mindenkinek, hogy a természet egész pompájában fölébredt szendergéséből, s hogy a szép ünnepélyen legifjabb leánya Flora fogja a vendégek közt, mint házi kisasszony, a honeurs-öket csinálni... Nem pusztán képlét kedvéért mondjuk, május 2-kán valóban már mennydörgésünk is volt, s minthogy jelenleg mindent az uralkodó politikai kérdéssel szokás kapcsolatba hozni, mi is azonnal megjegyeztük e kora égiháborúra,a fellegek ágyúinak e gyors monoeuvrrozására, hogy ott fenn bizonyosan nem Pundas admirál viszi a parancsnokságot. Miután a közönség zárt csarnokok helyett, mindenfelé a szabadba igyekszik, művészi tehetségeink a napokban a természet virágaival versenyezve, annyi csáberőt fejtenek ki, hogy valóban nehéz volt az ellentállás. Hangversenyünk három volt két bokorban: az Europa- és Lloyd-teremban. Mindegyik más érdekkel. Singeré búcsúhangvers Si'iy' volt, Seidner é nevettetni akart, Lesniewskáé a női szívhez legméltóbban jótékonyságot gyakorolt, — Singer, mint hangversenyében újabban bebizonyíts, kitűnő hegedűművész, s ha minden operai motívumocskát, mit ügyesen és jó kedvvel eljátszik a zenekar után, compositiónak nem tartana, úgy még jó szerzőnek is mondhatnék. Singer zenészek köreinkben kedvelt ember, s hogy bucsuhang versenyére oly kevesen jelentek meg, csak azt jelenthető, hogy a közönség nem akart tőle elbúcsúzni A komoly perczeknél sokkal jobban szeretik az emberek a vígakat, azért másnap ugyanez a terem csaknem egészen megtelt Seidner ára Saphire humoristikus felolvasására. Egy ily humoristikus felolvasás olyan mint a tűzijáték, mely pár percz alatt elpattog és azután nem marad egyéb a pernyénél; ki valamit megtanul belőlük, hogy újra feltálalja, az a pernyéből pogácsát süt, mi mindenesetre nagy szükségre mutat. Irodalmi értékkel Sturnak ezúttal előadott művei közt leginkább ,,Az emberi szemek“ozima tréfás költemény leírt, melyet Grill Klára asszony jól adott e- 16; a művésznő és szerző hivattak , mit utóbbi már csak azért is megérdemelt,mivel megragadta az alkalmat, hogy a német drámának egyik képviselőjét a közönség elé vezethesse. A mi hann-"^fiettyrendezőik e tekintetben »^’hal véshet"gondolnak a magyar (Iránta! tagokra; fénypontja volt ez akadémiának a kedves dalénekes W of, német néprománczaival; különösen a „Madie ruck, ruck, ruck“ Kockentöl geniális dalocska. Ami egyébiránt e hangversenyekből hiányzott,az mind odagyűlt abba, melyet Lesniewska k. a. rendezett a Lloyd-teremben, több szegény család javára. Lesniewska miután a művészet és kellemhez még a jótékonyságot is odacsatolta, egy alakban a 3 gráczit képviseli, s mindenesetre a verseny királynéjának mondanők, ha nem tudnók, hogy a királynők mellett rendesen a férfiak uralkodnak, Sláger hatalmas hangjához pedig nem sok kell, hogy egy olasz primadonnán a paduai zsarnokhoz hasonlóan uralkodjék. Az énekszámokon kívül, melyek közt az ép most említett művész magyar éneke : „Magyar Puszin“ Erkel Ferencztől, jelenet és dallam Haramiákból Füredi által énekelve, és Lesniewskától a ronda „Cziprusi királynőből“ leginkább tetszettek, legfényesebb művésze Volt az egésznek a „két nyitány“ Weber és Rossikitől. Erkel Ferencz és a nemzeti színház zenekara együtt szokáskint ma is kivívták a diadalt. Erkel iarnagyi botja több mint topverő fa, ej, felvet, lelket, értelmet, gondot Anglia, London, máj. 4 Az angol kormány a portának hivatalos utón azt tanácsolta, hogy lengyel legiót alakítson. Ezt Dudley Stuart lord jelente tegnap, a , lengyelbarátok irodalmi társulatának évi meetingjén. A felhatalmazottnak nyilvánítá magát azon tény közlésére, mikép Francziaország helyeslé egy lengyel légió alakítását Törökország számára, s mikép Angolország egy Stratford lordhoz intézett hivatalos für