Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-14 / 420. szám

K­ü­lf­öl­di Irodalom. Angol hírlapok* II. czikk.*) A „Morning Post“, mely 1772 ben keletkezett, a „Chronicle“ emelkedésével csaknem merőben megbukott, csupán a kocsik és lovak eladási hirde­téseiből tarta fönn magát. 1795 -ben egy Stuart Dániel nevű skót vette­­ meg 600 pfton.­ Ekkor a Post csupán 350­ példányban jelent meg naponkint, Stuart ehhez csatta az „Oracle“ hírlapot, melyet 800 pfton vásárolt meg. De új tulajdonosa által e lap rendkívül­ lendületet nyert. Valamint a. ,,Chronicle“-nek Perry, úgy a „Morning Post“-nak Stuart Dániel volt valódi ala­pítója, ki nem ada az újdonságok egyik nemének is előnyt a másik fölött, hanem minden gondját arra fordítá, mikép a napi érdekű tárgyak minden válo­gatás nélkül, minél­ gyorsabban adassanak. Mivel a­­­zonban az általa behozott újítások nem nagy fon­tosságúak, siessünk azon hírlap történetét ismertet­­­ni, melylyel ma egyik sem állhatja ki a versenyt­: ez a „Times.“A Times-t 1785-ben Walter nyomda­tulajdonos indítá meg ily név alatt „Daily univer­sal Register“. Walter nemsokára a szedésnek új módját találta fel. Ez abban állt, hogy az' angol *) Lásd a „B. P. H.“ 418. számának tárczáját, hol a czikk elöl tévedésből, kimaradt a czimn­­lén ez : I. cz i k k. nyelvben leggyakrabban előforduló gyök szavakat és ragokat egy darabban önteté, mi által nemcsak a szedés gyorsíttaték,hanem­ a sajtó-hibák rendkívül ritkákká váltak. Ezen módszert, mit­­­ogogra­­­phia-nak nevezett, nem­csak a „Times“, hanem könyvek nyomatására is sikeresen alkalmazá, s csak miután általános ellenzésre talált, téré vissza a szo­kott módra. 1788-ban a hírlap czimét is megvál­­toztatá — s az máig is „Times“ nevet visel. Ezen­kívül, mindazon tanításokat, melyeket Perry a jour­­nalistikába behozott, gyakorlatba vette. Azonban a „Times“ valódi alapítójaként John Walter,­ hanem annak fia volt. Ez 1803-ban vette át a lap vezeté­sét s vivé 1847-ig.­ Állandó törekvése vált lapját minden párttól függetlenné,s csupán a közvélemény orgánumává tenni. A nagy franczia háború alatt e lap, hogy har­­czi újdonságokra nézve minden versenytárs nélkül állhasson, egész tőkepénz­ének koc­káztatásával a continensen egy nagy levelezési rendszert szerveze. A Pitt kormánya ezt irigy szemekkel tekintvén, a „Times“-nak szóló minden levelet föltartóztatott s csak későn adá át szerkesztőségének. De épen ezen gátvetés volt az, mi a „Times“ emelkedésére leg­nagyobb mértékben folyt be.­­Némi részben le­velei a rendes postáról letiltva lévén, a szer­kesztő lapja számára­ külön rendes postaközleke­dést, hajózást és sürgönyöket állíta föl.­ Ez rendkí­vül nagy áldozatokba­ került, de eredménye az volt, mikép tudósításaira nézve egy lap sem versenyez­,­hetett vele. Igen gyakran megtörtént, hogy ezek­ben a ministériumot is megelőzte­, így példa Vries­­si igen bevételét 48 órával előbb közlé, mint arról Angliában valakinek tudomása lett volna. Walter volt hat kezdeményezője azon szervezetnek, mely szerint a mai angol lapok minden fontos eseményt csaknem oly gyorsan és kimerítőleg tudnak meg, mint bármely kormány. Nevezetesebb szerkesztői (nem vezetői) vajának a második Walter alatt Stoddard tudor, aztán Barnes, ki 1841-ben halt meg. Ez időtől mai napig Lawson József a szer­kesztő és a harmadik Walter főigazgatója. A második Walter volt első, ki a gőzt nyom­dára alkalmazá. Még 1804-ben látá be annak lehe­tőségét. Ez időben a Times nyomdája óránként csak 250 példányt nyomott ki egy oldalon. Számos,kí­sérletek és a nyomda gépezetéül, javítások után si­került két annyit nyomhatni. Walter egy Martyn nevű gépészre bízt a gőzzeli kísérleteket, ki a leg­nagyobb titokban dolgozott, mivel,a nyomdai mun­kások kijelenték, hogy az,ki őket kenyerüktől meg­­fosztani akarja, sarcolni fog s új találmányát össze­­rombolják. Ez alkalommal Walter felhagy a kísér­leteivel, mivel pénzéből kifogyott és atyja uj ilt­­ozatoktól vonakodik, de szándékával nem ha­gyott föl. Végre 1814-ban König és Bauer nevű német gépésznek tervét fogadá el s egy a nyomda mellett fekvő nagyszerű épületet adván rendelitek résük alá, ott titokban munkálhatának az uj gép feli állításán. Midőn a gép csaknem egészen kész volt, König és Bauer elv­iszteki bátorságukat s eltűntek. Végre azonban újra föllefetvék, sikerült rábírni ő­ket, hogy művüket­­befejezzék, mely azonnal élet­be lépett. 1814-ben november 29-kén jelent meg a,Times-nak első, közsajtó által nyomott száma, s általában az első ily módon nyomott hírlap. Míg a többi nyomdák csak ezer vagy legfölebb ezerkétszáz, a Times-é 2000 sőt 2500 példányt volt képes nyom­ni egy óra alatt A jelenlegi Applegath-féle sajtó 10,000 példányt nyom ugyanennyi idő alatt. A Chronicle, a Post és a Times reggeli lapok. Az esti lapokat elég lesz röviden említni meg. Mivel a londoni posta a múlt században min­dig estre indult, a szakemberek igen természetesen azon gondolatra jöttek, hogy a napon át érkező ú­­jabb híreket­­bevárandók,­ lapjaik a posta indulása előtti órában jelenjenek meg. Ennek következtében nemcsak mindazt tartalmazák, mi a reggeli lapok­­ban megjelent, hanem az újabb politikai, és a börze ibezárásáig terjedő pénzügyi híreket is közölhették. Az első esti lap 1727­-ben jelent meg. Mivel azon­­­ban­ a posta egész a múlt század végéig hétenkint csak háromszor indult, az esti lapok is csak ez in­dulás napjain­­jelentek meg. A múlt század végén, midőn a posta naponkint’indult, Stuart Péter adá ki az első naponkinti esti lapot, mely: „Star“ név a­­latt ma is létezik. A több esti lap közöl ez időben leg­tekintélyesebbé lön a „Courrier",melynek a“ Mor­ning Posts-tal ugyanazon egy tulajdonosa volt fr­­a fönnemlitett Stuart Dániel. Ez Potéival ministerrel közeli, viszonyban lévén, természetes, mi kép legjobb, tudomásai lehetőnek, jj­f.­­ja­­ a legkeresettebb volt. Széthordóinak kiáltásai törté- Iskolai közlés. A helv. hitv. debreczeni nyilvános fe­­gy urna­­siumban az érettségi vizsgálatok a folyó tanév vé­gén meg fognak tartatni, azok határnapjainak ki­tűzése még most, további e tárgyban teendő intéz­kedésig elhalasztatván, miről az érdeklettek ezen­­nel, mint szintén a határnapokról is anna­k idejében tudósíttatnak. Debreczen, máj. 11-én 18£4* A gymnasiurai igazg­ató­s­á­g 2362 e­ gerészete előtt, a fejedelemségek nem találhat­nak segélyt , védelmet Oroszország megtáma­dásai ellen. Ez utóbbi a fejedelemségekbe tet­szése szerint beüthet, s azokat tetszése szerint megszállhatja. Ki gátolhatná azt meg ebben ? Tö­­­rökország? Ez el van gyöngülve. A m­oldva­­oláhországi nép ? Ez gyűlölhet s panaszkodha­­tik, de nem állhat ellen. Míg a fekete-tenger bezárva marad Európa haditengerészete előtt,­­ a fejedelemségeket minden fenyegeti, s veszély­­­nek teszi ki, semmi sem támogatja s oltalmazza. — Ha a polgárisoddá s a kereskedés a függetlenekké lett dunai fejedelemségekben emelkedni fognak, Galatz s Brail­a ott azok leendnek, mi Ant­werp a Scheldén, s ezért e két várost szintúgy, mint Antwerpet, bátosítni kell (^oszország vá­gyai ellen. Ha a nyugat azt akarja, hogy a^Dujja szabad maradjon,­­— nem szabad^ megengednie, ' hogy Qjjpszország Galatzot a Braunt valaha el­­foglalhasa. Azonban ne feledjük nyugat csu­pán a fekete-tenger szabadságának segélyével biztosíthatja a Duna szabadságát. A folyam nem lehet szabad, ha maga a tenger nem az. A Duna szabadsága, s a fejedelemségek függetlensége agyrémek, ha a fekete-tenger nem áll nyitva a nyugat hadi tengerészete előtt. — Midőn mi a­­zon óhajtásunkat fejezzük ki, mikép a fejedelem­ségek a háború után függetlenekké, s egész Eu­rópa oltalma alatt semlegesekké legyenek, csak Franéziaországnak ama régi tervét folytatjuk, miszerint kelet maga kelet, nem pedig nyugat, vagy egyedül Törökország által regeneráltassék Ezen eszme által vezéreltetve, különösen a ke­leten már létező, s szerződések által már szente­sített keleti államok, Moldva, Oláhország, Szer­bia­ s Görögország iránt viseltetünk előszere­tettel. Valóban meg kell jegyeznünk, mikép amaz út, melyre óhajtjuk, hogy a nyugat lépjen, a szer­ződések által már megnyíttatott. Ez nem új út, és semmi agyrémszerű sincs benne. A dunai fe­­­jedelemségek, Szerbia s Görögország szerződé­sek által vannak megalakítva. E szerint csupán a nyugat által eddig követett eljárási terv kifejté­séről, s keletnek önmaga általi folytatólagos re­­generáltatásáról van szó.“ — A berlini „Vossische Zig“ más­noki szá­mában egy czikket hoz, mely helyreigazítja azok nézeteit, kik a „N. Preus. Ztg“ által képviselt párt befolyásáról kicsinylőleg szólanak. Bun­sen lovag és B­o­n­­­n hadügy­miniszer visszalépé­­­se kézbefogható bizonyság arra nézve, mikép itt egy kis, de hatalmas pártról van szó. Ezen pút a kormányon belül és kívül befolyásoús sze­mélyiségeket foglal magában, és semmi fáradsá­got nem kímél, nézetei és szándékának teljes ér­vényesítése végett. Jelen küzdelmet az általános időviszonyok által parancsolt határozott irány és határozott cselekvés szükségessége mind inkább hevesebbé­­tette, minek következtében a kormányon belül egymás mellett folytonos súrló­dásban levő ellentétes irányok a legélesb összeüt­közésbe jőnek, s egyik a másiknak kényszerülenb helyet engedni, mihelyt Poroszország határozott állás elfoglalására tesz az események által szorítva „A porosz nép“, úgymond czikkíró, „egy pillanatig ” sincs kétségben a fölött, melyik pártot szeretné állandóan a kormány élén látni: azon pártot, mely, mivel azt képviseli, míg a Nagy F­r­i­d­r­i­k állama legbensőbb lényegéül, élethivatásául vall, épen nem párt, hanem csak magának a porosz államnak életerős, életteremé­t előmozdító kifejezése len­ne. Az orosz párt ez­által oly kemény vesztesé­get szenvedne, hogy annak veszélyes befo­­ly­ásár­ól többé­­só sem lehetne. A­mint azon­­­ban a viszonyok még most állanak, egy ilyen könnyű győzelem nem is gondolható. Sőt inkább , úgy látszik, mikép előbb e párt ártékonyságát a képtelenségét fogja Poroszország egész mérték­­­ben tapasztalni. Ha az egyszer a kormány élére jutand, akkor bizonyára nem­ lesz többé távol va­lóságos végétől. De bármikép alakuljanak a vi­szonyok, annyi bizonyos: e párt befolyása növekszik, az e­l­határ­oz­ás naponkint e­l­­kerülhetlenebb, s a haza érdekében fekszik, hogy végtére megszűnjék azon. antagonizmus, mély roszabb ama párt győzelménél, melynek diadaléneke csakhamar el fogna hangzani, hogy Poroszország igazi fiainak akadálynélküli «műkö­dés engedtessék, s az országnak az önbizalom visszaadassék, mi nélkül Poroszország csillaga tiszta fényét nélkülözni kénytelen.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Május 14. * Az illető hatóságok részéről a koronaorszá­gokban, emlékezetbe hozatik azon .pénzügyminis­teri bocsátvány, mely szerint­­ a­ német (kisorsol­­ható)aprópénzjegyek jövő hó végivel a forgalomból kivonatnak, s ennélfogva beváltana­k. * A koronaországok politikai és törvényszéki szervezését nem sokára az új­ bányatörvények kit­hirdetése fogja követni, melyek felett, mint haitik a végtanácskozmányok már folyamatba feleztek­. A pozson - nagyszombati vaspályán a múlt hónapban 7386 utast és 21,487 mázsa téliért szál­lítottak. A bevétel 8958 pa­pítra ment. ' *] A nagykőrösi háztelek, m­elyet Pest város Mars­an József úr kezéből vett meg, tegnap­előtt íratott át Pest város nevére. Intézkedések fognak történni, hogy a nevezett nagy kiterjedésű telken a tervezett iskolai épület mielőbb létre ho­zassák. Pest város e mellett azon ajánlatot tette a m. kormánynak, miszerint ez épületben a József­­partanoda számára is jelölend ki kellő helyiséget, s azt díj nélkül engedendi át mindenkorra. Azonkívül két válási elemi s a reáltanodák és rajziskola mind ez épületben fognak helyet nyerni, minélfogva az ol­vadó könnyen szerezhet magának foga­lmat a lak nagyszerűségéről, mely a környék diszét bizonyára tetemesen emelendi. *] A kereskedelmi magas ministerium elren­deli, miszerint azon belföldi folyóiratokat illetőleg, melyek füzetenkint egy vagy két hét, vagy egy hó folytában csak egyszer jelennek meg, 1854. jul. 1 jétől kezdve a posta utjáni szállításnál az austriai birodalom helyeire viteldíj-csökkentés fog életbe lépni, és pe­dig oly formán, hogy a nevezett külde­ményeket a hírlapi levéljegyek alkalmazásá­val, lajonkint egy ilyen (kék) levéljegygyel, bér­mentesíthetni. Minden más, az említetteknél hosszabb időközökben, füzetenként megjelenő belföldi folyó­iratokra nézve az előbbi határozmányok állanak fenn, úgyszintén a heti s havi iratoknak külfölddeli forgalmát illetőleg sem történik semmi változás eddigi szerződés szerinti határozmányokban. * A szeged-temesvári vaspályavonalon a mun­kálatok oly gyorsan haladnak előre, miként a pálya 1855. végével egészen elkészülhet. * Egy előfordult polgári jogeset alkalmából a legfelsőbb törvényszék elhatározta, hogy miután az egyes földbirtokrészek földadó­ összeírása csak az adóztatás végett történt, s miután e tárgy­ban rendesen csak­­ a birtokosok bevallásai vé­tettek alapul, a földadónak a felett, vájjon egy bir­­tokrészlet mint az­ ingatlannak elválhatlon alkrésze tekintessék-e? bizonyító erőt tulajdonítani az álta­lános törvényszervezet 112 - ik czikkelyét tekintve, nem lehet, mivel az egyes birtokrészek épen e ki­mutatása nem tekinthetik úgy, mint amire nézve a földadó különösen állítt­atók; nyilván­os oklevelek pedig valamely tényre nézve, melyre készültek, teljes bizonyító­ erőnél bírnak.­­ A pesti kövezetparthoz szükséges köveket már hordják az építési inyprrgr­­e, kövek nagysága fogalmat adhat a nagyszerű építés testvér szerke­zete iránt. A csappantyú-kalapácsok folyvást dol­goznak a csövekelésen, de mint látszik, maga e mi­n­­­ka is igénybe veendi az egész június hónlapot (Közbirodalmi napló.) Bécs, május 12 -i­sá­szár és Cászárnéó Felség­eik Laxen­­burgba megérkezésükkor, mi tegnap esti 7 óra tél­ban történt, ott nagy néptömeg gyűlt össze, mely a Felségeiket a legszivélyesebben üdvözlötte . Egy bécsi bankárházhoz érkezett távirati tudósítás szerint az ezüst-kölcsön mind Frankfurt majjd Amsterdamban létesítve van. — Kovalevski orosz ezredes, ki külön kül­detésben több hónap, óta Montenegróban mulatott, papokban Cettignéből Dalmátiába elutazott. — Tegnap óta azon hír kering, miszerint Ot­t­o király egy a nyugati hatalmakhoz intézett hiva­­talos okmányban a Törökországbeli görög forrada­lommali egyetértését kijelenti. Alapos ok van rá, e­­zen bírt a goszakaratu koholmányok­­felé sorozni mivel épen érkeztek tudósítások Athénéből,me­lyek szerit a görög kormány azt nyilatkoztatta volna ki, miszerint a takácsokat, mik neki a csend helyreállítására nézve adatni fognának, nem fogja visszautasitni; azonban a néptömegek nagy inge­rültsége mellett a görög kormány részéről i­s erélye föllépés az ügyállást a helyett hogy javítná, csak roszabbá fogná tenni. — Porosz hg ő k. fens..Berlinből elutazásáról pár nap óta itt igen nyugtalanító hírek keringnek Mint biztos kútfőből hallani,ő k. fens, utjának egyéb czélja nincs, mint a porosz herczegnét, ki Baden- Badenben a fürdőket használja, meglátogatni, ő kir. fens. máj. 8 kán Frankfurton keresztülutazásakor porosz kir. gyalog-­­noki egyenruhában volt, mi ipegozáfolja azon második hirt, mintha a hg katonai czimeit letette és lemondása elfogadtatott volna. — A „Lloyd“ írja, miszerint az épen Bécsben mulató orosz hg Demidoff Anatole a Triestből Oroszországba küldött 468 orosz tengerész-kato­nákat, kik Bécsen keresztül utazván, a görög hus­­vétot itt ünnepelték, fejenkü­rt egy egy vörös to­­­jással és egy egy forinttal ajándékozá meg. Az em­lített legénység parancsnoka a buzgó orosz hazafi­­ságáról ismeretes­éghez ment, köszönetét kifejezni;­­midőn ez utóbbi épen a hírlapokban olvasta, hogy Konstantin ahg indítványára Sz. Pétervárott tengerész-kórház alapíttatik , a hg tüstént egy 100,000 ftra szóló utalványt adott át a parancs-­­noknak, ez intézet felszerelésére illető helyen kéz­besítés végett. A Hg Demidof Krakóba elutazott. * A „Kronstadter Zeitung“ reményét fejezi ki, hogy az ostromállapot közelebb alkalmasint Er­délyben is meg fog szüntetni. (Külföldi napló .) London, május 8. Az Examiner a legközelebb elhunyt Anglesea marquisról következő adatokat közöl : A water­­­loo-i csata után, a kormány, jobb lábának elveszté­séért 1200 ft­sz.-nyi évi nyugdíjt akart neki adni. A lovagias hős, noha épen nem volt Croesus, visz­­szautasítá az ajánlatot. Szintoly önzetlenséget ta­núsított egy későbbi alkalommal. IV. Vilmos a meg­ürült skót puskás-testőrség parancsnokságával kí­nálta őt meg Egy este közlék ezt a marquis-val. Másnap reggel a Buckingham palotába menvén, a királynak következő szavakkal fejeze ki köszöne­tét : „Felséged talán elfeledé, mikép Lud­­­ow lord épen ezen ezred élén veszté el egyik karját Hol­landban.“ — A Buckingha­m-palotában ma tartatik az első udvari hangverseny , melyre 500 személy hivatott meg. Az első udvari tánczvigalom, melyre 1200 meghívó jegy osztatott ki, 17-re van kitűzve. — A franczia követségi palotában igen nagy­szerű előkészületek léteznek, a jövő pénteken tar­­­­tandó bal-costume-re. 400 meghívójegy oszta­tott ki, azonban oly nagy számmal voltak a „fel­jogosítottak“, kik nem akarták elmulasztani ama szokatlan látványt, mit a királynőnek egy külföldi követ lakában: megjelenése nyújtaná, hogy a követ kénytelen volt még 1QQ jegyet osztatni ki. A ven­dégek öltözetei minden londoni, s számos franczia divat­művészeket igénybe vesznek. Maga a ki­rálynő nem fog ábránd-öltözetben jelenni meg.­ Pár­is, május 7. A két új­ tábor felállítása hi­­hetől­g újabb pótlék hitelek iránti kivonatot vo­­nand maga után. Nagyon föltűnt, mikép e két tá­bor elhelyezése akkér van kiválasztva, hogy a német hatalmasságoknál legkisebb gyanút se ger­jeszthessen.­­ Hírszerint a közoktatási törvényjavaslattal foglalkozó bizottmány Lé­­­ut-t választandja előa­dójává, mi oda mutatná, hogy a bizottmány, jelen­tés pártol­an­dja a javslatot? •­­ — Ma azon alaptalan hír szárnyalt, mintha Montalembert befogatott volna. — A legközelebb befogatott L­az­are­fi gróf a Máz­as-börtönből kibocsáttatott; azonban teg­nap reggel Strassburg felé szállíttatott, Fran­­cziaországból kiutasíttatván. Mint mondják, Laza­­reff hajdani orosz ezredes, s neje a B­­­r­e­n előkelő orosz családból származik. Iratainak kikutatása sem­mi eredményre sem vezetett. Hir szerint, ifgje ott tartózkodó német szintén befogatott, tilos siratok­­nak külföldre küldése miatti . A senatusban tegnap a budget tegy#18* alkalmával oly jelenet történt, mely az ötödéki parlamentarismusra emlékeztethetett , a mennyiben Leboeuf, a számadási bizottmány tagja,s d’H­aut­­paul tábornok közt egy óranegyedig heves szó­váltás folyt. — Némelyek tudni akarják, mikép egy har­madik tábor is fog felállíttatni a Rajnánál, hacsak újabb események e rendszabályt szükségtelenné nem tennék.. — Montrouge-ban mintegy 300­ lengyel tesz hadgyakorlatokat, s kész keletre indulni. — A kormány egy mar­seillei házzal szer­ződést kötött, 12,000 ökör vásárlása iránt, miket tüstént Gallipoliba fognak küldeni a franczia csa­patok élelmezése végett. — Május 8. A császár s császárné tegnap este először voltak a P­a­­­a­i­s-R­o­y­a­l szinházban. — A reims-i bibornok-érsek nem adott ki saját körlevelet, a keleti háború alkalmából, ha­nem múlt vasárnap szószékre lépvén, egy tmleg rögtönzött beszédben ajánlá a híveknek, hogy ezen nagy expeditio sikeréért imádkozzanak. • — Egy magas­-sürgöny szerint, 5-én T­ou - o­n­b­a több tengerész-gyalogsági csapatok ültek hajóra, hogy Görögországba szállíttassanak. — A Lyonban helyőrségen levő 42. ik sor­ezred 4-én parancsot kapott, tüstént keletre indulni. — Az Armoricain szerint, a Duperré hajó 4-kén reggel indult el B­r­e­s­t­b­ől, hogy P­ár­évá­l -D­e­s­c­h­é­n­e­s al - admirál hajóhadához csat­lakozzék. — Hírszerint a Fo­r­e­y-osztályból 12,000 ember a Piraeusba küldetnék, mielőtt Galli­­oli felé tartana. — Hir szerint a porosz követ felvilágosításokat kivánt volna, a két tábor felállítása iránt. Egy má­sik hin több versió szerint azonban, ezen fontos rendszabály előre közöltetett a német kormányok­kal, s ez utóbbiak az iránt teljesen megnyugtattat­­tak. — Mint mondják, a császár személyesen veen­di át a st­­omeri tábor főparancsnokságát. Annyi legalább bizonyos, mikép azt megalakulása után tüstént meglátogatandja. — A legközelebb befogatott C­a­r­r­i­é­r­e tu­­­­dor, Chambord gróf orvosa, ismét szabadon bo­csáttatott ; minden iratai visszaadattak neki, még pedig, mint­ mondák neki, a nélkül hogy megvizs­gáltattak volna. Kijelenték neki, mikép a herczeg­­geli politikai levelezéseit szemmel tartandják. Car­ri­e­r­e tudor Levis herczeggel együtt F­r­­o­h­s­­dorfba utazott. Bar­­­in, mjij. 10. A „Schl. Z.“ írja: A str­o­meri franczia tábor alakítása itt komoly benyomást tett, mit még az is növelt, mikép oroszországi tudó­­­sítások semmi reményt nem adnak rá, hogy az orosz haderők Oláhországból önkénytesen kivonuljanak. Franczia csapatok összevonása oly ponton, mely vasutak által Qalaia és Dünkirchennel, valamint Brüssellel összeköttetésben van,, egyfelől N­a­p­o­­­le­o­n császár azon elhatározást mutatja, szárazi serget küldeni a keleti-tenger partjaira, valamint­­ azon tervét, mikép Poroszország ellenében jelenté­keny állást fogna elfoglalni, ha a körülmények lán­­czolata Poroszországot Oroszország mellé állani kényszerítőé. ■—Werther­n a sz.­pétervári követségi ál­­­lomást ideiglenesen elfogadta. Hallomás szerint, ki-

Next