Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-23 / 427. szám

— „D. C.“ Egy * „Linzer Z.‘* máj. 20-ki­s számában foglalt helytartósági hirdetményből, a legutóbb felrendelt ujonczozás tárgyában, kitűnik, hogy az egész 95,000-nyi számból Felső-Austriára 1939 ember esik, s az 1834-ben születtek képezik az felső korosztályt. E kiállításnak minél gyorsabban kell fogan­tba vétetnie, és Felső- Austriában legfe­­lebb­­ év jun. végéig befejeztetnie. A katonai szol­­­gálat alóli fölmentés vagy elbocsátásnak, a díj le­tétfele mellett, továbbá a sorshúzás után besorolás alá kerülő, a pénzügyőrségnél szolgáló egyetek szabadsággal elbocsátásának ezen ujonczozásal nincs helye. Kivételképen a cs. k. Apostoli Felsége megengedte, hogy ezúttal is még a 4 láb­­i hü­velyknyi testmérték a két legifjabb kor­osztályra nézve alkalmaztassék. Az uj első korosz­tály haladék nélkül elkészítendő összleirási névsorai nyilvános kiszegzésének csak 3 napig kell történni, és 4-kén már a reclamatiók tárgyalása elővézetendő. Ebből látni, mily buzgósággal törekesznek az or­szághatóságok a legmagasb parancsot legpontosabb és gyorsabban teljesíteni. — Charonne Ferencz vezérőrnagy erdélyi kat. ker. parancsnok, és Heyntzl József vezér­őrnagy kat.ker. parancsnok Magyarországban és pes­ti városparancsnok, mostani hivatalaikban megha­­gyatásuk mellett, altábornagyokká, továbbá Pokor­na­y Alajos ezredes vezérőrnagygyá mozdíttattak elő. Temesvár, május 18. Elítélés forrásból tudjuk, hogy a bécsi „Presse" czimű hírlapnak a kathol. papság általi jártatása valamint olvasása, megyei püspökünk által egy főpásztori levélben kárhoztatva, megtiltatott. E rendszabályra az érin­tett lapnak a sz. vallás iránti tiszteletlenséget tanú­sító némely kifejezései szolgáltak okul. 1. 1. Székely-Udvarhely (Erdélyben), május 12. Ha mult.april hó 24-ke évszakot képez a biro­dalom történetében, midőn császári Urunk Ő Felsé­ge kellem és erénydus órájával a házassági szent életre összekapcsoltatott, — ha ismétlem, e nap ne­vezetes vala a császári székvárosban, és oly fontos vala a birodalom minden egyes helyein, mert min­denütt és itt is buzgó hálaimák emelkedének ez na­pon a mindenek Urához e szent frigy boldog és tar­tós voltáért. Egy örömünnep vala ez a székelyföldön, hol egyesek és testületek díszruhában sietének meg­szentelni e nagy napot, melyhez oly sok és boldog vágyak és remények csatlakozanak. Azonban nem­csak külfényben csilloga a nép ez örömteljes nagy napon, hanem legjobb Uralkodónk bölcs akaratja szerint a részvét gyöngyeit tetté érlelve szűkölkö­dő embertársaink fölsegélésére vagyonossághoz ké­pest kegyfillérek osztattak ki, hogy e nap valódi örömnap legyen a szegényekre nézve is; de ezen­­fölül nem késett népünk fény­világot is gyújtani e nap felséges hősei tiszteletére, melyben a hálás hó­dolat ezerszeresen tükröző magát vissza a Felső há­zaspár iránti legtisztább és hűbb érzelem öntudatá­ban. Soká, soká éljenek és legyenek boldogak!!! (Külföldi napló ) London, máj­­lő. A tegnapelőtt útrabocsátott „Royal­ Albert“ Wool­wich­ból a Themzén lefelé egyelőre Sheerness­­be vitetett, hol fölszereltetése végbemenend. — A földközi-tengerre szánt, itt készített tenger­ alatti távírda-sodronynak első darabja már készen van.­­ Ezen sodrony a leghosszabb s legerő­sebb, mely eddig élő távírdái czélokra készíttetett. Hossza 110 angol mértföldnyi, s 16,000 mázsát­ nyom. A P­er­s­­­an csavar-gőzös kezelendi ezen sodrony felállítását, mely által London Caglia­ri -val közvetlen összeköttetésbe fog helyeztetni. Onnan idővel a távirda Málta­, Konstantinápolyig stb. fog kiterjesztetni. Pár­is, máj. 16. A császári, testőrség szerve­zésével szorgalmasan foglalkoznak. — Május 17. A nyugati hatalmasságok egy ijabb erélyes jegyzéket küldöttek Görögországhoz. Tudni akarják, mikép a cs. nyomda titkos műkö­dése a görögországi ügyekre vonatkoznék ; mások szerint azonban, ez inkább a ministeriumokban esz­­közlendő organikus változtatásokkal lenne össze­köttetésben. f.‘?J — A porosz követ elutazásáról szárnyaló hí­rek, úgy látszik, nem igen érdemelnek hitelt. E na­pokban Hatzfeldt gróf a P­a­l­a­i­s-R­o­y­a­l­b­a­n Jeromos herczeggel, s számos itteni állam­fér­fiakkal együtt ebédelt. Ez alkalommal annyira nem volt szó a követ elutazásáról, hogy inkább Hatz­feldt gróf „egész .Európa egyetértése"-ért emelt­ poharat. F­r­e­i­b­u­r­g, máj. 12. (Baden­) Általános fi­gyelmet gerjesztett itt elég a mai hivatalos lapban megjelent Végrehajtóparancs. B. A­n­d­r­a­w Henrik t. i. az érsek javára kérvények stb. rendezésé­ért pénzbüntetésre ítéltetett. B. Andraw most inkább kényszerű után eladatja lovait,­ sem hogy a­­ pénzt jószántából megfizetné. Schwerin, máj. 14. Ma estve Auguszta, ahgnének egy egésséges leánya született, Turin. A Cattolico di G­e­no­v­a jelenti (mint már röviden említtetett), miszerint jelenté­keny nevű olasz menekülteknek feltűnő számban Genuába érkezése alkalmából Guiche bg Turin­­ban egy erőteljes kifejezésben szerkesztett jegyzé­ket nyújtott át, melyben e miatti aggodalmait, kü­lönösen más hatalmakat véve tekintetbe, kifejezi.— A Voce della liberta és Opinione szerkesztői a spa-­­ nyol királynő és a francziák császárja ellen maguk­nak megengedett sértő kifejezésekért, részint fog­ság részint pénzbüntetésre ítéltettek. — Máj. 16- kán Lord M­i­n­t­o Angliába visszautaztában ide ér­­­kezett. Konstantinápolyban egy tűzvész leg­közelebb 700 házat hamvasztott el. Sz. Pétervártt, mint a „Pr. Corr.“-nak írják, máj. 5-kén egy Austria és Oroszország közt kötött postaszerződvény íratott alá, mely által az austriai és orosz levéldíjak összehangzásba hozatnak. festett regényes falunak toronyórája; a nyári ingek, a kendők, kabát-gombok is emberi s állati arczké­­pek­et hordanak — szóval oda jutott a festészet, mikép egyetlen tiszta helyet, vagy üres hézagot sem képes megszenvedni. Mert mindenki láthatja, mikép a felhozott példák sorozatát akár egész hé­ten át lehetne folytatnia — melyekből egypár is szembeötlőleg bizonyítja emberi természetünknek ezen oldalon mutatott dicséretes gyöngéjét. Őseink sem valának jobbak, s ha oly messze nem vivék a képekben­ gazdagságot, annak nem ők valának okai, hanem a napjaikban még kevéssé ki­fejlett művészet és ipar. De nem eléggé bebizonyí­­ták-e hajlamaikat e művészet iránt? Nézzétek a főrangúakat! Minden családalapító emléke nem prózai betűk, hanem részint kép részint képtö­redékben van a czímeren örökítve, melyet a he­­­raldica búvára oly könnyűséggel olvas, mint mi egy magyar regényt (mert föl kell tennünk, hogy olva­sóink minden regények közt legtöbb magyar re­gényt olvasnak.) Ha még messzebb megyünk vissza a történe­teknek egész a mesékig vezető nyomain, úgy talál­juk, mikép az ősi időkben, midőn Egyiptom népe­ volt a civilisatio előcsapatja, még írni sem tudtak másként, mint képekkel, s ez írás még ma is látha­tó s már olvasható is a négyezer éves gúlák kövein. Ezen írásmódra még tökéletesebb például szolgál­, hatna az, mely hajdan a mexikóiaknál divatozott, kiknek a Cortez által fölégetett könyvtárban törté­netük egész körülményességgel volt lerajzolva. Ó! a szörnyeteg mennyi tanulmánytól foszta meg a tanulni vágyó újabb kort! Ő az indián faj irtója volt, mivel az emberekkel áldozott a napnak, de vak­­dühében a szellemnek egy dús kincstárát semmisí­tette meg, s habár egyik fél imák, másik átkok kö­zött hajta végre a bűnt, egyik sem tudta, mit cse­lekszik ! Mind az egyiptomiak, mind Mexico népei he­­­lyes uton jártak, s épen az előbbi az, melyből köny­­nyebbség okáért betűink le lőnek származtatva. A kép-irás legtermészetesebb, legáltalánosabb iro­dalmi nyelve az emberiségnek. A gyermek rendkí­í­vül könnyen tanulhatja, s a legkülönbözőbb népfajok is egyaránt megértették. Elvileg mindez igen szép és helyes, csupán a gyakorlati hátrányok (mi azon­ban igen döntő és nevezetes körülmény) szoríták ki azt a közhasználatból. — Mindamellett is kezdünk visszatérni oda, honnan kiindulunk — a képekkeli íráshoz. Ma már egy irodalom sem nélkülözheti a ké­peket. Nem is említve a fa- és aczélmetszvényekkel] kiadott franczia regényeket, melyekből a képek’ akár ki is maradhatnának, nem a pompás angol al­­manachokat, melyekben a képek nem annyira a szöveghez tartozók, mint csupa díszítmények, ha­' bár'fölséges díszítmények, vannak oly nemű köny­veink, melyek képek nélkül alig lennének használ­hatók. Ilyenek természettani könyveink csaknem minden kivétel nélkül. Mi lenne egy természetrajz állat-, növény- s ásványalakok nélkül, mi egy földrajz földképek nélkül, egy gép- vagy ter­mészettan rajzok nélkül ? — Nem több , mint egy számtan példák és számjegyek nélkül , mint szavak fogalom nélkül. Innen van, mikép egy természetvizsgálónak csaknem oly szükséges meg­tanulni a rajzot, mint az Írást, s egy művelt ember­nek oly szükséges érteni a rajzot, mint érteni az írást és a nyomtatott szavakat, sőt azt gyako­rolni is tudnia kell. Nem követelheti senki, hogy minden ember festő­művész legyen, de hogy uta­zása közben egy érdekes tárgyat, egy valahol látott házi vagy gazdasági eszközt lemásolni képes legyen arra nagyon is gyakran van szükség! „MAGYAR ÉS ERDÉLYORSZÁG KÉPEKBEN" czim alatt megjelenő folyóirat több tekintetben ör­vendetes és irodalmunkban egészen uj jelenség.*)Míg *) E folyóirat, melynek kiadó-szerkesztői Ku­­binyi Ferencz és Vahot Imre, előlegesen négy kötetre volt tervezve, melyből a 3-dik köze­lebbről jelent meg, s a negyedik is nemsokára megjelenend. E harmadik kötet tartalmát teszik főként Nógrádismertetve számos metszvények­­kel, Munkács és környéke, s több erdélyi képek, 12 magyar nevezetes férfia­­s nőarczképek, egyfelől csalhatlanul bizonyítja azt, mikép nálunk a rajzművészet nem merőben elhanyagolt parlag, mert több beküldött munkálatok bizonyítják az ellenkezőt, másfelől buzdítani fogják nemcsak a rajzművészetet, hanem az oly bajos fametszést is, mely mint tudva van, minden u. n. metszések közt egyedül alkalmas arra, hogy a szöveg közé nyo­­massék, s igy e művészetnek leggyakorlatibb ága. A nagy és nemes föladatnak, a földet,melyen élünk, szélesebb körben kiismerni, megfelelni csak rajz­i ké­pek által lehetséges, így e vállalat nem csak kellemes tanulságos olvasmányt szolgáltat, hanem első ad lendületet, egy nálunk eddig csaknem merőben el­hanyagolt, de tudományos irodalmunkban minden nyomon oly nagy szükségű­ művészetágnak. Ezen okból óhajtandó, hogy a vállalkozók ne hagyjanak föl első kezdeményükkel, sőt azt ne csak minden áron folytassák, hanem emeljék és szélesítsék körét. Miután a közönség meleg pártolást mutatott,­­ a közóhajtás, reméljük, valósulni fog. Salamon F/ KÜLFÖLD: Tudósítások a harczterekről.­ ­ A„CZC.“legújabb hírei ezek: Omer pasa öszpontosított seregével Sumla előtt foglalt állo­mást ; jele, hogy itt szándéka az első nagy csatát víni. Hir szerint a porta az összes fegyverfogha­tó néphez, a rajákat sem véve ki, felhívást szán­dékoznék intézni.­­ Több tekintélyes monte­­negróiak Belgrádba érkeztek, útjuk czélját nem tudni. A dzsurdzsevoi orosz csapatokat a törökök szünet nélküli, napjában kétszer is ismételt apró támadásai egyre háborgatják; az e miatti csapatösszevonások következtében a drágaság oly nagy, hogy éhínségtől félnek a mondott város­­­ban. Az oláhországi­ hadseregben hir szerint nagy lehangoltság uralkodik. A török csapatok egy tetemes része Viddinből Szófiába rendeltetett. — Belgrádban egy Sándor fejedelem által nem sokára kiadandó proclamatiót várnak, mely a népet a szerb hadimozgalmak iránt fel fogná világositni. — Orsován át a dunai harcztérről érkezett biztos tudósítások szerint máj. 16 ig Szi­­lisztriánál semmi eldöntő nem történt. De kétség­telen, hogy ha Paskievics e várnak Kalarash­­beli gyors bevételét czélozza.—Jasszyi máj­é­ki tudósítások szerint a bukovinai határnak orosz csa­patok általi megszállását az oroszok azzal indokol­ják,miszerint a besszarábiai határcsapatok a harc­­­téren használtatván, Besszarábia hat­ára jelenleg nyitva áll, és ezért az austriai terület felé előmoz­dított határőrszolgálat szükségesnek mutatkozott. Odesszában máj. 13-ka óta a megzátonylott hajó tudvalevő esetén kívül semmi haditény nem történt. — Bukaresti máj. 11-diki tudósítás szerint az oroszok Ruscsuk vár lődözését a dzsur­­dzsevoi szigetről máj­. 10-kén elkezdték. A tüze­lés egyelőre a külművek ellen van irányozva, maga a vár az orosz ágyuk lővonalán túl esik. A Sumlai egyenes tudósítások máju 8-ról jelentik, hogy Omer pasa Konstantinápolyba oly tartalmú tudósítást küldött, miszerint Szilisztriát kénytelen feláldozni, ha legkésőbb május végéig a segéd­hadak a Balkánnál nem állanak. Máj. 7-kén M­u s s­z­a pasától futárok érkeztek Sumlába azon jelentéssel, hogy Schilder orosz csa­tnok a várparancsnokságot igen elfogadható feltételek mellett feladásra szólította fel. A fe­szólítás visz­­szautasíttatott s elhatároztatott a várat addig védelmezni, mig Sumlából ellenparancs nem ér­kezik. Most már kétségtelen, hogy az orosz cs.­csapatok Szilisztriánál a bolgár dunaparton álla­nak, és így Szilisztriát a szárazi oldalról is fenye­getik. — Jasszyból már 10-ről jelentik, hogy az oroszok tüzérségi és lőkészleti raktárainak Fok­sánbátt felgyújtására ismételt kísérletek létettek. Egy máj. 5—ki gyújtást csak legnagyobb erőfe­szítéssel lehetett eloltani; 6-kán ismét égett, s nem kétkednek, hogy a gonosz szándék végre is sikerülni fog. — Konstantinápolyból a máj. 11-ei szárazi posta semmi említésre méltó hírt nem hozott. A török főváros száraz felőli megerősítését közelebbről nagyban elkezdik. T­e­­h­e­r­á­n­i sürgönyök egy persa hadseregnek Nasreddin sah főparancsa alatt a török határ felé indulását jelentik, hogy a két állam közt lé­tező, Anglia által biztosított frigy következtében a törököket szükség esetén segítse. A „Lieb. Bote“ jelenti: Bukuresti máj. 10-ki tudósítás szerint hg Paskievics és hg Gör­cs akok­ a törzskarral és diplomatiai irodával Kalarasba elutaztak. Kisoláhország elhagyása, mi egy időre megszüntettetett, most újra folytattatni fog. Kalarasban egy sok élelmiszert tartalmazó­­raktár máj.7-kén leégett.­­ Beszélik, hogy a tö­rökök az orosz hídépítési műveket Oltenizzánál el akarták rontani, de nagy veszteséggel vissza­­vezettek. Kisoláhországban azon hir terjedt el, miszerint a törökök több elfogott önkénytesnek elvágták nyelvét.­­ Egy gyalogezrednek Ro­mánnál és egy másiknak Vaszluinál felállítása elmarad. A Lipkányon át várt 3 ezred Bottosán és Tirgy-Formosznál fog állomásozni. Az ugyan­ez osztályhoz tartozó 4 - dik ezred egyelőre Ka­­menitz-Podolszkyban marad. Burduszeny-Her­­zaetnél néhány száz kozák fog felállíttatni.­­ A moldvaoláh kikötőbeli semleges hajóknak a gabnakiviteli határidőt az oroszok máj. 28-ig meghosszabbították. A „Presse" szombat esti számának legújabb hírei ezek :Saint Arnaud m­agy máj. 8-kán, Cambridge hg. 9-kén érkezett Konstantiná­polyba. Néhány angol ezred­ Skutariból Gallipo­­liba elhajózott. O­m­e­r pasa ellen ármánykodnak, s nem lehetetlen, hogy a fővezérség változni fog. A szerb kormány — máj. 17-ei tudósítás szerint — azon határozott hivatalos biztosítás következ­tében , miszerint addig , míg a közrend nem zavartatik , idegen, hadsereg a fejedelemséget meg nem szállandja, elhatározta, a hadikészüle­teket egyelőre abba­hagyni. — Herczegovinában a montenegrói határ felé mintegy 13.000 ember táborozna; Albániában másik tábor gyűl, hogy igy Montenegro blokk­oztatva fegyverletételre kényszeríttessék.­­ Az angol hajó Odesszánál, noha a vészzászlót tűzte föl, csakugyan tüzes go­lyókkal fogadtatott; ugyanakkor az egyesült ha­jóhad mutatkozott Odesszánál. Azon hír erősen kering, hogy Szilieztria háromszor megrohanta­­tott, de a rohanók mindig nagy veszteséggel visszavonulni kényteleníttettek; már több mint 2000 ember veszett volna el. A „Russ. Inval." írja Szilieztria ostro­máról : Hogy a jobb dunaparti ellenséges ütegek ellen működni lehessen s a török flotta megsemmi­­­síttessék, mely a Hoya szigeti ágyuk alatt áll. C h r u­­ e fi almnagy apr. 5-től 13-kig 14 véd­­ágyutelepet állíttatott Szilisztriával szemben. Apr. 13-kán a varsói hg vadászezredebeli önkénytesek Goly és Hopa szigeteket elfoglalták. — April 15, 16, 17 kén e szigeteken 4 ágyutelep állíttatott. Ápr. 22-kén a telepek megnyitották a tüzelést a szemközti bárkák ellen, s hármat közülük meg­semmisítettek. Legújabb tudósítás szerint a szi­­lisztriai helyőrség áll 10,000 rendes gya­log, 6000 lovasság, 3000 lovas basibozuk és mint­­egy 1000 tüzérből. A szilisztriai parancsnok M­u­s­s­z­a pasa.­­ Ugyane lap szerint L­ü­d­e­r­s előhada Malcsevoi faluban áll a Raszova felé vi­vő úton ;Engelhardt szárnyának egy szaka­sza pedig Devsében-A „Soldatenfr." Szilisztria ostromáról kö­vetkező „hitelt érdemlő" tudósítást hoz. Az aldu­­nánál 14 nap óta valódi téli vihar uralt. Eső, hó­zivatar és napfény váltják fel egymást, a Duna kiáradt, a szigetek víz alatt állnak. E miatt Szi­lisztria szárazfelőli ostromlásában *) szünidő állt be, de a baldunaparti s a középdunaszigeti üte­*) E lap tudomás szerint közelebb azt erősíti, hogy Szilisztria ostromának még csak előkészüle­teihez sem fogtak hozzá. Eekből máj. 11 óra az­ azon hegy tövében, melyen Szilisztria erős vár áll, felállított négy váracsot erősen lődözik az oroszok. Az 1800 lábnyi hosszú várhomlok hosszában a dunai oldalon levő apróbb erődítvényeket az orosz dunai flottilla ágyuna­­szádai egészen lerontották; egy a kalafáti min­tájára tervezett lőház és mellvédfal építésével fel kelle hagyni s a vár e vonalát a törökök már elhagyták. A nagy víz miatt minden erődítési munkálatokat valamint minden nagyobb hadmű­­ködéseket a Dunával egy vonalon meg kell­ szün­tetni. Az „ODP.“ pedig Szilisztria ostromáról, ezt írja: A Grotenhjelm-dandár négynapi (a Raszova megvételekori kétnapi után következett) ütkö­zettel a vár keleti oldalán fekvő, részint leégett falukat rohammal elfoglalta. L­ü d­e­r­s bnok máj. 9-kén Osztrovban Chruleff bnokkal egyesült. E nap óta Szilisztria a száraz felől is egészen be lenne kerítve. (Megjegyzendő, hogy­ a Duna bal­partján két, a jobbon egy helység visel Osztrov nevet s a tudósítás nem tudja megmondani, me­lyikben, s innen-e vagy túl a Dunán van a főha­diszállás.) Ugyanazon tudósítás szerint" máj. 9-ig általános roham. Szilisztria tulajdonképi várművei ellen nem történt. Állítják, hogy­már Szilisztria előtt 50,000 orosz állana. A „Med. Woch.“ tudósítója, egy Szilisztriá­­ban török szolgálatban álló bécsi orvos, jelenti máju 8-tól, hogy az oroszok Szilisztria ostromá­nál az irtó háború minden kegyetlenségeit, nem pedig egy hódító háborús vitéz eljárást követnek. Szilisztria városa, mit az oroszok folyvást gyúj­­tó­ röppentyűkkel és izzógolyókkal lődöznek, rom­halommá lön, míg a várból még egyetlen egy védmű sem tétetett hatálytalanná. A kalarasi o­­rosz táborból május 8-ról kelt jelentések mege­rősítik azon körülményt, miszerint az oroszok a szilisztriai várműveket kímélik, ellenben a várost már egészen elpusztították. Hozzáteszik, hogy ez Paskievics hg világos parancsára történik, ki Szilisztriát hadműködési támponttá akarja tenni, s a várműveket rombolatlanul szeretné át­venni. — Szilisztria ’elestét közel beköv­etkező­­nek tartják. Az „ODP.“V i d d i n r levelezője máj. 13-tól jelenti, mikép ott, tehát a Kisoláhországban mű­ködő török hadak főhadiszállásán tudni akarták, hogy „az oroszok a mondott n­apig még Krajovából ki nem vonultak. A törökök Radovanig előnyomultak, honnan a Skyl bal­partjára czirkálás végett átmennek, a­nélkül, hogy eddig Krajova megszállását megkísértették vol­na." A „CZC." viszont ezt írja: Azon híreket, mintha az oroszok Kisoláhországot még máig sem hagyták volna el, bukaresti máj. 18-ki tudósítások megc­áfolják, melyek szerint S­­­p­­randi­­nak máj. 10 kén oda érkezett, és Kis­­oláhországnak teljes odaho­gyását hivatalosan je­lentette, s haladék nélkül Kalarasba, Paskie­­v­i­c­s­ég főhadiszállására ment. Nem kevésbbé ellenmondók egymással a tu­dósítások Raszovára nézve. Az „ODP­"-nak Bukarestből máj. 11-ről írják: Ra­szovát az Engelhardt-dandár már máj. 6-kán két napi véres harcz után fegyverrel elfoglalta. Ellen­ben a „Wanderer"-nek szintén Bukarestből máj. 12-ről ezt írják: Közhir volt, hogy Rasszo­­vát az oroszok apr. 28-kán elfoglalták volna; legbizonyosabban állíthatom, hogy apr. 30-kán két támadás, mely egyfelől Tsernavodából a szárazon, másfelől a folyami oldalról Raszova ellen nagy erővel intéztetett, a törökök által szintoly nagy orosz veszteséggel visszavezetett. Máj. 2-ka óta e kísérletek mindennap megújul­nak, de mindig siker nélkül. Raszovai híreink máj. 8-dikáig terjednek; e napig Raszova vitézül tartotta magát.*) — E levelező azonban biztos kútfőből írja továbbá, mikép­p a­*) E példák elég tisztán mutatják azon zűrza­vart, mely a haratterekrőli különböző tudó­sításokban uralkodik, melyek egymást mind­untalan czáfolják,s igy önmagukat minden hi­telességtől megfosztják, s a dolgok mikénti állásáról felvilágosítás helyett az olvasót csak még nagyobb bizonytalanságba helyzik. 2399 életrajzokkal s több, Magyarország természeti ritkaságait s iparát tárgyazó leirás képekkel. Megjelent e harmadik füzet Emich Gusztávnál Pesten, az olcsó kiadás bolti ára 3 pengőért, s tekintve a kötet nagyságát s az abba foglalt­­metszvények nagy számát, kétségkívül elég jutányos.

Next