Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-03 / 410. szám

— Az orosz követséghez Odesszából ma éjjel fu­tár érkezett. — Gr. Radeczky m­agy ma reggel a déli pályán Veronába elutazott. — Cambridge hg . k. fens, tegnap estve utazott el Konstantinápolyba, 9 napi Bécsben mula­tás után. — A dunagőzhajózási társaság, a vele fennál­ló szerződés értelmében a cs. k. flottillatest számára katonai czélokra következő gőzösöket adott át: Sámson, Bátor, Béla, Gyula,­ Johann, Stephan, Ceres és Wien; mind a hajók czél­­jokra kellőleg átalakíttatva részint már átadattak, részint nemsokára átadatandók. Ezenkívül Bol *­g­r­á­d gőzös fog a cs. k. flottilla számára átadatni, a Zimony, Belgrád és Pancsova közti közlekedés fenntartására. —A „ W. Z.“ apr. 29 - ki száma közli a Morva márkgrófság politikai és törvényszéki szervezését ,­illető bel-, igazság- és pénzü­gyminiszeri apr. 21—ki rendeletet. E szerint e márkgrófság hat kerületre (Kreis) osztatik, melyek székhelyei Brünn, Olmütz, Iglau, Znaim és Neutitschein. A kerületek járások­ra osztatnak. (Külföldi napló.) London, april 26. Az első előléptetési névsor hír szerint f. hó 28-kán fog megjelenni, mely alkalommal számos tisztek fognak egész zsolddal nyugalmaztatni. Azonban hi­hetőbb, hogy a névsor csak máj. 24-én , a királynő születésnapján, fog kiadatni. —­A lord-mayor ma­d. hu. Sorakor, az alderman-okkal s az egész község-tanácscsal e­­gyütt, ünnepélyes menetben a Mansi­o­n-h­o­u­s­e­­ból a Pál-templomba menend , hogy az isteni tisz­teleten s a bűnbánati szónoklaton jelen legyen. Páris, april 26. A tengerészeti ministerhez érkezett távirdai sürgöny szerint, a Saint-Louis 90 ágyús hajó Brestben tegnap vizre bocsát­tatott. — Hír szerint néhány nap múlva meg fog je­lenni a „Moniteur“-ben a császári testőrség szerve­zete, mely négy 2,000 főnyi gyalog, két 1,000 fő­­­nyi lovas-ezredből, két tüzér-üteg s egy hadmér­nök-századból fog állani. Ez összesen 10—12,000 főre menne föl. Ugyanekkor egy tüzér-század is fog alakíttatni, „les Cent-Gardes“ név alatt. E testőrök mindnyájan a sereg lovas-altisztjeiből fognak vétetni, s alhadnagyi rangjuk leend. Pa­rancsnokul L­e­p­­­o gróf van kijelölve. — Legközelebb több lovas-ezredek kaptak parancsot keletre indulni, még pedig mint mondják, lovaik nélkül fognak hajóra ülni, s Törökországba érvén, U­m­e­r pasha rendetlen csapatjainak lovaival fognak elláttatni. — April 27. Na­mik pasha, török kereske­delmi minister, ma a császárnál bucsu-audientián volt, s ma este visszaindul Konstantinápolyba. — Napoleon herczeg távollétében, az 1855-ki átalános műkiállítási os. bizottmányban az állammi­­nister elnököl.. E bizottmány a helyi bizottmányok­hoz legközelebb utasításokat küldött, fontos hiva­tásuk teljesítése iránt. — A franczia kormány legközelebb 10,000 puskát küldene S h a m y­­ számára­­ a puskák közöl jelenleg 6000 Marseille-, s 4000 Toulon­­b­a­n van.­­ Egy rajnai lap párisi levelezője szerint, a keleti- s fekete-tengeri hajóhadak admiráljai pa­rancsot kaptak az iránt, hogy semmi megtámadást se intézzenek Szebasztopol s Kronstadt ellen. Előbb további utasításokat kell bevárniuk. Úgy látszik, igen nagy fontosságú fölfedezések lé­té­tek a franczia kormánynak. Egy angol-franczia bizottmány neveztetett ki, hogy a tett közlésekről, melyek egészen más haditervet tehetnének szük­ségessé, tanácskozzék. Madrid, ápr. 19-ki lapok a bankkrisist be­­végzettnek jelentik. Nápoly, apr. 15. A király 19 elítéltnek meg­kegyelmezett. Kopenhága. A dán hajóhad áll biztos ada­tok szerint jelenleg 6 sorhajó, 6 fregat, 4 korvett, 4 brigg, 5 shooner, 3 gőzkorvett, és 9 kisebb gő­zösből 146-tól 6 lóerőig. A Scheerenflotta áll 52 bombanaszád, 12 kikötőnaszád, 12 ágyunaszád, 122 ágyudereglyei 6 tarac­kjármű, és 12 főnöki- és k­émlőhajóból. Konstantinápoly, ápril 17. Az államta­nácsban most egy igen fontos törvényjavaslat, a kü­lönféle vallásfelekezetek házassági viszonyairól, vé­tetett megfontolás alá; a tárgyat Redcliffe lord pendítette meg. Ebből azonban még nem lehet egy hamar remélni, hogy a mahomedánok és kereszté­nyek közti vegyes házasság könnyen megengedtes­­sék. Már az magában sok, hogy ily fontos társadal­mi reform Törökországban tárgyalás alá vétetik. Varsóban az angol és franczia főconsulok april 29-kén hivatalosan felszólíttattak az elutazás­ra, az exequatur tőlük elvonatvan. A britt és fran­­­ozia alattvalók helyzetéről a consulok elmenetele u­­tán, semmit sem tudni. A­USTRIA. B é­c 8. april 30. „O. C.“ A császári biroda­lom minden koronaországaiból megható rajzokat hoznak a koronaországi lapok, mikép Császár Ő Felsége egybekelése mindenütt méltóan, s kü­lönösen a legmagasb kívánathoz képest ünnepel­tetett, úgy hogy az általános lelkesült örömnek egy sugára a legszegényebb és legtávolibb kuny­hóba is hatott. Több koronaországi lapok pompás kiadásban jelentek meg. A „Grazz. di Ven.“ több közt szintén ünnepi ruhában jelent meg ez alka­lommal, kék nyomattal, s Seidl mesterművét a néphymnusz sikerült olasz fordításban adá. Kivé­tel nélkül minden lapok a legszebb nyilvánulatait közük az Austria minden népei és országaiban közös érzelmeknek tudósításaik egész sorában, melyek néha a legkisebb helységből szólanak, az ápril 24-kén rendezett ünnepélyekről, és a jóté­konyság oltárára tett adományok sokaságáról. E tudósítások szerint egy ország sem maradt hátra a másik mögött azon magasztos versenyben, a fontos feledhetlen napnak a lehető legvallásosb és szívélyesb ihletet kölcsönözni; és az alattvalói szeretet és a császári házhozi ragaszkodás e szép jelei általában az országok, községek, magánosok egész kitelhető ereje szerint történtek. E rövid közszemle nem lehet kimerítő; minden nap új ki­egészítő adatokat szolgáltat ahhoz, de bizonysá­gául szolgál annak, mily magas és messzeható fokra emelkedett ez emlékezetes napon Austria népeinek lelkesedése. K­ÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. A „Lieb. B.“ írja: Kalafátban már csak 25,000 török áll, mert legalább is 10,000 Shumlába kül­detett. Ah­met pasha 12-kén Shumlába ment, helyettese Halim pasha. Hallomás szerint az egész erő Shumlánál öszpontosíttatik. Engel­hardt mnok Csernavodában marad mint pa­rancsnok. Minden jelek oda mutatnak, hogy a törökök Kalafátot oda fogják hagyni; egy idő óta nem szállítanak oda többé élelmet; az erődítési mun­­­kálatok abbahagyottak, stb. Ezenkívül Rahova, Nikolpoly és Szisztovban is igen kevés török had van, s a várcsapatok nagy része a Balkán vonal­hoz rendeltetett Egy távirati tudósítás ápril 30-ról jelenti Kisoláhországból . Orosz parancs következtében az oláh militzia is, a határkatonák és dorobanczok (lovas csendőrség) visszavonultak Kisoláhország­­ból, s­ most az ország ezen biztonsági csapatokat is nélkülözi. Sehol nincs többé hatóság, az ország rablóbandák martalékává lett. Menekültek nagy tömegekben mennek át austriai határra. A bal­­dunapartot messze fölül Kalafáton, törökök fog­lalták el. Szilisztria helyzetéről ápr. 25-ről hitelt érdemlő tudósítások érkeztek. Lüders­tnok hadtestével a vár közelében áll. Az eddigi ágyú­zás csak előjáték volt, a valódi rombolás máj. 1 -jén kezdődik. Szilisztriát 30,000 ember ostrom­­landja. 200 legnagyobb ágyú fogja a rohamot támogatni. Szilisztriát 6—8 nap alatt bevehetni remélik az oroszok. Ugyanakkor Oltenizzánál át­kelni készülnek. A törökök egész erővel ellenállni szándékoznak. Egyelőre Szilisztria lődözését az oroszok félbeszakíták. Kasztendzsénél ápr. 16-kán franczia hajó­katonák és orosz csapatok közt apró verekedés volt, melyben 2 franczia megsebesíttetett. A kis franczia csapat czélja volt, az oroszokat a rendes visszavonulásban levő törökök üldözésétől vissza­tartóztatni, mi sikerült is, mert az oroszok a fran­­cziák háta mögött nagyobb erőt gyanítván, a harczc­al néhány lövés után felhagytak, s állo­másaikra visszavonultak. Drinápolyból ápr. 21 -ről jelentik, hogy Bosquet franczia bnok oda érkezett, a törzs­kar szervezése végett. Általánosan úgy hiszik, hogy május 10-ig a franczia-angol csapatok ál­lomásaikat a dunai harcztéren elfoglalandják, hogy a törökök hadiműködéseit támogassák. A „Tr. Z.“ írja: Gallipoliba apr. 1-től 15-ig 16 gőzösön következő csapatok érkeztek : egy 950 gyalogvadászból álló zászlóalj, az első z. a. zuávok 2,200 ember; a 2 - dik sorzászlóalj : 2 200; a 27-dik : 2,000; az algíri vadászok 2,200; a 3. gy. vadászzászlóalj: 950; a 22. z. a. 2,200; a 3-dik ezredből 950; a 6. sorezredből 2,200; a ten­gerészezredből 2 200; a mérnöktestből 450; egy üteg tüzérség : 200 ember. Angol gőzös érkezett két, körülbelül 3,000 skót, 2,000 vadász és 300 emberrel a mérnöktestből. E csapatokból 10,000 franczia és 5,000 angol Gallipoliban marad, és az Isthmus felé várműveket állítani. A többi haderő Rodostóba s onnan Drinápolyba megy. A franczia csapatokat Camrobert,Martimprey,Es­­pinasse és del’Armini bnokok kisérik. An­gol részről csak Brown bnok érkezett meg. Trapezuntban az élelemszerk­­­vi­teli­ti­­­n oly szigorúan megtartatik, hogy még Kon­stantinápolyba sem lehet semmit is kivinni. — Ide egy perzsa futár érkezett sürgönyökkel lord R­ed­el­i­ff­e számára. Az itteni polgári hivatalnokok fizetése, fin­ancziai tekintetekből, 3 hóra felfüg­­gesztetett.­­Odesszából a legutolsó hajóval érkezett utasok beszélik, miszerint ők, egy angol hadihajó és egy orosz korvett közt Odessza közelében ápr. 19-kén történt csatának szemtanúi voltak. A ha­jókapitányok ezt mint tényt erősítik. Az orosz korvett, mikor az utasok mellette elhaladtak, már közel volt az elsülyedéshez és a tüzelést meg­szüntette. Előbb a két hajó közt erős ágyúzás folyt. Odesszából ápr. 24-ről kelt tudósítás jelenti, hogy a bombázás a lakosok közt nagy félelmet idézett elő, s valódi népvándorlás állott be; a város csaknem egészen üres. Néhányan az idegen consulok közöl az angol-franczia hadihajók fede­zetére mentek. Az angol osztályparancsnok állí­tólag kijelentette, hogy a megégett austriai hajó­ért tökéletes kárpótlás fog adatni. 23 - 24-ken a bombázás nem ismételtetett, de a lakosok úgy látszik nem ok nélkül tartanak újabb bombázás­tól ; az ostromló hajóhad 24 hajóból áll, melyek a bombázás alatt három sorban (nyolc­-nyolcz hajóval) voltak felállítva. Csak az első sor hajó tüzelt. Odessza 14-ke óta van ostromzár alatt, 17- kén vettettek az első bombák a kikötő felé, al­kalmasint a fővonal megállapítása végett, s 21-én kezdődött a komoly bombázás, mely 22-ig foly­vást tartott. A kár, mit a bombázás okozott, nem tetemes, s csak néhány apróbb üres kereskedőha­jóból áll. A görög felkelésről a „Tr. Z.“ ismét, görög és török jelentéseket hoz. Ez utóbbiak Voloból apr. 5-ről következő tényt tartalmaz­nak . A kellenek a városig jöttek, s megszállták a közellevő kertek és falukat; aztán a főhelység Volo ellen nyomultak, s azt bizonyosan elfoglal­ják, ha szerencsére 4000 török C h­a­k­i­r pasha ál­tal vezetve, a hajóktól ellenük nem vonul. A harcz elkezdődött. A görögök a házakban elsánczolták magukat, de a törökök lövegei előtt meg nem áll­hattak. Legyőzettek, s mintegy 30 levágott fő s néhány fogoly vitetett­ a pasha elé. 2000 török küldetett Armyrosba, hol e pillanatban foly a harcz. A volpi kereskedők a Carolina austriai korvetten kerestek és találtak menedéket. A hel­lének a hegyeken készülnek új harczra. Az út Vo­lo és Larissa közt szabad. Ápril 11-kén a két tengeri hatalom képvi­selői egy jegyzéket nyújtottak át az athenei kir. ministeriumnak, melyben azt értesítik, hogy a franczia-angol hajóknak meghagyatott minden görög hajót lefoglalni, mely a felkelők számára hadiszert szállít. Ugyane napon az eubeai öböl­ben fekvő Heron franczia gőzös oly tettet kö­vetett el, mely nagy figyelmet gerjesztett. Chalcis vár parancsnoka t. i. parancsot kapott hadiszerek, öltözetek, Triestből egy athenei görög keresk­­házhoz a görög kormány­ számára szánt sebészi eszközöknek a lamiai várparancsnokhoz küldésé­re, a várőrség és a határon felállított katonaság számára. A szállítmány a kibérelt Hellas goe­­lettre a Heron parancsnokának szeme láttára jön felrakva. Alig evezett el a Hellas, a He­ron, utána indul, utóléri, s a parancsnok paran­csára a hajóteher részint a tengerbe hányatik, részint a Heron fedezetére vitetik. A görög kormány tiltakozott ez eljárás ellen, a két hata­lom követéhez intézett jegyzékben, de választ nem kapott, s csak a franczia követ jelentett ki szóval annyit a külügyminiszernek, hogy a fran­czia-angol hajók utasíttatták a hadiszereknek egyik görög kikötőből a másikba szállítását is, akár történjék az a kormány akár egyesek részé­re, gázolni, és azokat a tengerbe hányni. Ápril 17-ig mintegy 18,000 hellen hagyta el a török fővárost; kereskedőknek, két raja kezes­sége mellett, azon feltétel alatt, hogy magukat a görögök részére kinevezett bizottmány rendele­teinek alávessék,három hónapi időhosszabbítás en­gedtetett. A „J. de Const.“ szerint Athénébe egy orosz követségi titkár érkezett volna, ki tetemes pénz­­öszveget és a czártól sajátkezű levelet vitt Otto király számára. A keleti tengerről.A„N.Pr. Z.“jelen­ti Sz Pétervár­ról ápril 20-ról. Az Angol-­s Francziaország által megüzent háború következ­tében a pénzügyministerium kötelességének ismeri közzétenni a rendszabályokat, miket a császári kormány az angol-franczia alattvalók, azok hajói s vagyonára nézve követend. Ezek a következők: Az orosz kikötőkben levő angol-franczia keres­kedőhajóknak hat heti idő adatik a felrakodásra és elutazásra. E határidő az azovi, balti és fekete­tengeren ápril 25-től, a fehér-tengeren a hajózás megnyitása napjától számíttatik. Kivételül hadi tekintetekből a két angol hajó Anna Mack­­lister Kronstadtban és William Brode­rick Révaiban, letartóztattatik..Ezek nem fog­nak elkoboztatni, hanem mihelyt a körülmények lehetővé teszik, elbocsáttatni. Azon franczia-an­gol hajók, melyeket orosz kikötőkből elmenésük után orosz czirkálók a tengeren találnak, a kitű­zött határidő után is szabadon bocsáttatnak, mi­helyt a hajólevelekből kitűnik, hogy e hajók még a kitűzött határidő előtt rakodtak meg. Angol - fran­czia alattvalók vagyonát sem­leges n­e­m­z­e­t­e­k h­aj­ói­n az o­r­o­s­z czir­­­kálók sérthetlennek tekintendik.— Angol, franczia áruk semleges lobogó alatt, ha mindjárt angol-franczia alattvalóké is, orosz ki­kötőkbe akadály nélkül bemehetnek. Semleges hatalmak alattvalóinak vagyona ellenséges hajón nem fog elkoboztatni. Magától értetik, hogy a semleges lobogó nem védi a népjogilag hadi­sug­­árunak tekintett tárgyakat, s azok jogos marta­lékul elvétetnek. A pénzügyi miniszer még múlt évi oktoberben kijelentette a sz.­pétervári kikö­tőbeli kereskedő angoloknak, hogy minden angol­­franczia alattvalók mind személyük­, mind vagyo­nukra nézve teljes orosz védelemben részesülnek, mindaddig, míg az orosz törvényeket megtartják, és tilos kereskedéstől tartózkodnak. Helsingörből írják ápril 24-ről a,,W. im N.“­­nak . Egy épen most érkezett kapitány jelenti, hogy Révait egy angol hajóhadcsapat bombázza. Egy angol hadihajó már annyira összelyukgatta­­tott, hogy a harczból vissza kellett vonulnia. (E hírt a „W. im N.“ csak hírnek tartja.) Ma d. e. az északi tengerről érkezett angol yacht haladt itt el, melyen a kalauzok állítása szerint több angol lordok vannak, kik az angol hajóhad után eveznek, a csaták szemtanúi leendők. E pillanat­ban itt 5 angol martalék fekszik, követhessék. A 14-dik ezrednek tegnap kell a Queenstow­n-b­ó­l a Bombay hajón elin­­­dulnia. Portsmouthból tegnap a 17-ik lánd­­zsás­ ezred egy része, az Eme­line hajón elin­dult. A 34-ik ezred már 20-kán elindult Queen­­stownból Gibraltárba két szállító­hajón. .Devonport- s Portsmouthban ismét két hadihajó szereltetik föl a balti­ hajórúd számára. A vasúton Liverpoolból, s más észak-an­­golországi kikötőből naponként érkezne­k Lon­donba vidám önkén­tes­ csapatok. A franczia bal­­ti­ hajóhad első osztálya, mit vasárnap láttak elő­ször, már Devonporton túlhaladt; a máso­dik, 9 nagy hajóból álló osztályt, tegnap Start- Point látkörében látták, a­mint keleti irányban haladt. — April 27. Stockportban a strike múlt hétfőn egy kis zavargást idézett elő. Három ottani gyár közöl mindegyik megtartott 50—60 munkást, s a szünetelő munkások dühe ez utóbbiak ellen fordult. A rendőrség a zavargók egyikét be­fogta, a munkások által kövekkel hajigáltatott, azonban a csendet csakhamar helyreállítá. . . Brightonban egylet alakult oly czél­­ból, hogy „Angolországban a külpolitika ismere­te­s terjesztése előmozdíttassék.“ Az egylet elha­­tározó, „tüstént lépéseket tenni, a parl­amentnek arra bírása végett, hogy vizsgálat alá vegye a kormány eljárását, Oroszország irányábani poli­tikájára vonatkozólag, s továbbá hogy az összes arra vonatkozó, mind hivatalos, mind nem-hiva­talos levelezést közzétegye.“­­ A franczia kormány ide igen sürgető fel­szólításokat intézett az iránt, hogy a törökországi expeditionális sereg lehető gyorsasággal megket­­tőztessék, s hogy Angolország még 25,000 em­bert küldjön el, míg viszont Francziaország még 50,000 emberrel többet akar­­kiállítni. Az angol kabinet, úgy látszik, e tárgyban még nem hatá­­rozá el magát, ellenben a csapatok hirszerint pa­rancsot kaptak, Drinápoly felé nyomulni. Gallipoliban minden esetre­ egy megerősí­tett tábor készíttetik, hogy egy megveretés ese­tében, a seregnek a parton szilárd támaszpontja legyen. Az itteni, s a párisi török követségekhez nem igen bátorítólag hangzó tudósítások érkez­tek. V­e­­­y pasha, ki Napoleon herczeget Mar­­seillebe kísérte, sietve visszatért Párisba, hogy a császár elé terjeszsze, mikép a török sereg, gyors és tetemes erősbítések nélkül, alig állhatand el­lent az oroszok támadásainak. A császár erre őt biztosította volna az iránt, hogy újólag 50,600 ember kapott parancsot elindulásra, hogy az év végéig 150,000 franczia leend Törökországban. Francziaország, Paris, ápril 27. A „Moniteur“ következő tudósítást közöl: „Egy Belgrádból ma esti 6 órakor kelt távirdai sürgöny jelenti, miképp az oroszok Csernavodánál tetemes kudarczot vallottak, s Kis -Oláhországból kivonulni kezdtek. Csernavoda Rasszova s Hirszova közt fekszik, Kasztendzsétől nyugatra, a Dob­rudzsában. — A „Moniteur“ továbbá jelenti, mikép Parseval admirál ma délben D­e­l­­­b­e érke­zett, ott hajó-kalauzokat vett föl, s lehető gyor­sasággal Napier admirál után sietend.­­ Ugyancsak a hivatalos lapban következő jegyzék olvasható : „Már volt alkalmunk constatkrozni ama ked­vező fogadtatást, melyre minden tengeri­ hatal­masság részéről talál azon nyilatkozat, melyben a császár, s ő britt felsége kormányai, a semlege­seknek a háború alatti hajózására s kereskedésére vonatkozólag egyeztek meg. Könnyű előre látni, mikép e tekintetben minden kabinet osztozandik azon érzületekben, miket azok közöl többen már kifejeztek. A kopenhágai kabinet a franczia követ­nek legélénkebb megelégedését nyilvánítá ama határozatokkal, miket a szövetséges hatalmasság a semlegesek érdekében hozott. A portugáli kormány szintoly világosan nyilatkozott: d’Anthoquia algróf szóbeli válasza azon perezben,midőn Angol­­t Francziaország nyilatkozata vele közöltetett, oly kategorikus és kielégítő volt, a­mint ezt csak kívánni lehetett. Nem lehet róla kételkedni, mi­­kép a lizbonai kabinet legközelebb megteendi a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy hon­fitársainak magaviseletét a két kormány óhajtá­sai szerint szabályozza. A semleges kereskedést tárgyazó nyilatkozat Amerikában szintoly ked­­vezőleg fogadtatott, mint Európában. Azt állítják, mikop a washingtoni kabinet azt újabb biztosí­téknak tekinti, a tengereni európai egyetértés iránt, s az ellenségeskedésekben részt nem vevő hatalmasságokra nézve újabb oknak, az ezen e­­gyetértéshez csatlakozásra. Ezenkívül az egye­sült államokban a közvélemény naponként vilá­gosabban nyilatkozik az angol-franczia szövetség mellett, s a legutóbbi futár elindulásakor azt ál­­líták, mikép Washingtonban a sen­atuss­a kép­viselő-kamra tagjai szót emelni készültek oly czélból, hogy e tekintetben az egyesült államok népének valódi érzületeit formulázzák.“ — A marseillei, touloni, cette-i, havre-isnantes-i orosz consuloktól az exe­quatur el­vétetett. 2310 Anglia, London, april 26. A Melbourne teg­nap reggel a 38-ik ezred 427 közkatonája, 35 al­tisztje, s összes tisztjeivel,­ Cathamből kiin­dult. Nagymennyiségű lőszereken, s minié-pus­kákkal tele 17 ládán kívül, a Melbourne 16 katonanét is vitt magával, kik gyermektelenek lévén, engedélyt kaptak arra, hogy az ezredet Németország,. Berlin, apr. 26. A „Frankf. Postz.“-nak írják. Több események jönnek össze azon nézet támogatására, miszerint a keleti kérdés új fordulatot vett. Először is több felől erősí­tik, hogy a porosz királynak a francziák császár­jához intézett levele, melyet a „Moniteur“ köze­lebbről oly laconicus szavakkal említett, teljesség­gel nem azon jellemmel bírt, mit annak különböző

Next