Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-06 / 413. szám

Gothlandba ment. "Az országrendek a királynak Rémségemég? nyilatkozatáért köszönő­ feliratot nyújtottak ugyan át, de a sorok közt sok svéd harczkedv olvasható, és ezt a nép Oroszország ellen épen nem titkolja. Finnlandját akarja vissza­szerezni, és kereskedését orosz szeszély alól fel­menteni.* A czár — írja egy brémai lap — ismeri a veszélyt, mi Skandinávia felől fenyegeti, s nagy tömeg orosz és lengyel csapatokat von össze a finn határon ; a finn tengeröblöt megszálló orosz haderő számét 50,000-nél többre teszik (Mivel innen Sz. Péter várhoz "szárazon bőrezáférhetni, az orosz politika érdekében áll, a szövetségesek ne­­táni partraszállását meggátolni. Azonkívül a finn hajógyárakban az orosz 60 ágyúnaszádot é­­píttet, melyektől nagy sikert vár, mert gyakran többet ártanak az ellenségnek mint a nagy hajók. A bizonytalanság,a­mely eddig azon többször emlegetett határozm­ány létezéséről uralkodott, miszerint egyszerre 4 idegen hadihajónál több­­egy svéd (illetőleg norvég) kikötőbe be nem me­het, meg van szüntetve. Ápril 10-kén a storthing elé terjesztetett egy titkos ülésben a stockholmi pa­rancsnokság által kiadott illető rendelmény. Az egy mart. 6-kán kelt k. parancson alapuló s Christianiából 1854 márt. 14 kén kiadott utasítás­ból áll az ország összes parancsnokságai számára. Ez utasításból kitűnik, hogy az csak a hadüzenetet megelőző állapotokra vonatkozó rendelkezésekre vonatkozik, most pedig, midőn a hadüzenet hiva­talosan kihirdetteték, újra megszüntethetett, mivel most maga a semlegességi nyilatkozat határoz­­mányai lépnek életbe. Anglia, London, april 29. Egy a balti-tengerről kelt levél szerint a 91 ágyús Caesar angol hajón lázadás ütött ki. A hajónép kijelenté, hogy kész a királynőt s a hazát szolgálni, de a kapi­tánytól megtagadta az engedelmességet. Az ad­mirál ezen eseményt az admiralitásnak jelenté, s ezen ügy kimenetelét némi nyugtalansággal várják! —1­ A „Herald“ szerint a franczia hajóhadat I­­ea 1-be érkeztekor a, Majesti­c üdvözlé. Az üdvözletét az Inflexible viszonozta. A 100 ágyús Hercules tegnap csatlakozott a franczia hajóhadhoz, mely a következő angol hajókkal együtt induland el: a 120 ágyús St George, a 80 ágyús M­a­j­e­s­t­i­c, az 50 ágyús P­o­r­tl­a­n­d,­­ a 16 ágyú a Pénélope, s a 6 ágyús (Hum­­b­­o­l­d­t ). — Ugyane lap szerint a kormány utólag egy­­ 5,000 főnyi csapatot szándékozik keletre küldeni, miután a francziák elhatározták, hadjutalékukat 100,000 főre emelni. — Kedden a sereg egész táborkara elinduland. — A „Sun“ az Odessza bombáztatásáról a közlést következő észrevételekkel kiséri : Hozzá­tehetni, hiszszük, mikép az angol hajóhad Odesszát azon tudósítás következtében hagyta el,, hogy az orosz hajóhad Sz­ebasz topóiból kiindult, az egyesült hajóhadnak két tűz közé szorítása végett. " Jónak láttuk e körülményt megemlítni, mivel e tekintetben túlzott hírek terjedhetnének el. Midőn Dundas admirál tengerre ment, hogy az orosz hajóhadat fölkeresse, ez utóbbi­­ nem fogadta el a harczot, s visszatért Szebaszto­­polba, mire az egyesült hajóhad ismét Várna felé fordult.“.' f — Mint a „Chronicle“nek Bécsből írják, az ozmanli­k régi szigorú erkölcsisége mindinkább hanyatlik, így a dunai török csapatok hirszerint borzasztóan neki adták magukat a szeszes italok élvezetének. O­m­e­r pasha ugyan a korán sza­bályaira hivatkozván, igen erős kifejezésekkel szerkesztett napiparancsot adott ki ezen vissza­élés ellen; azonban alárendeltjei erre fejüket ráz­zák, s ragaszkodnak azon nézetükhöz, mikép­p korán csak nappal tiltja meg a szeszes italok él­vezetét. Már pedig mint tudjuk, az éj az életnek szebbik fele. Francziaország. P­á­r­i­s, april 29. A „Moniteur“ következő kivonatot közöl Hamelin aladmirálnak egy a tengerészeti ministerhez intézett jelentéséből : „A Batsiban horgonyzó Ville de Pa­ris hajó fedezetén april 10. 1854. A.Furious angol gőzfrégát f. hó 6-án Odesszába ment, hogy a consulokat, valamint azon honfitársainkat is, kik az ellenségeskedések közelgetésével ezen várost elhagyni kívánnák,visszakövetelje. A Fu­rious tegnap visszajött, s exclád ezen fregát parancsnokának jelentéséből meg fog róla győ­ződni, mikép ama parliamentair-lobogó daczára, mit az felhúzott, s melylyel annak csónakja szin­tén el volt látva, az odesszai ütegek, melyek szá­ma a legutóbbi események óta tetemesen szapo­­ríttatott, áruló módon (traitreusement) hét ágyu­golyót lőttek a csónakra, néhány percz múlva, miután, az a rakpartot, s a tengeri ható­ságokat elhagyta. Ez példátlan eljárás a polgári­­sült nemzetek háborúiban, s egészen 1820-ig kell visszamennünk, midőn az algíri deg hasonló mó­don bánt egy hajóval (s e mellett ez hajó volt, nem pedig dónak), hogy analóg esetet találhas­sunk . E szerint a barbárokkal a háborúból kell példát hoznunk fel. Dundas admirál s én tüstént oly szigorú intézkedéseket teendünk, minőket ily eljárás szükséges.“ i - **yi íl`uy > — A „Moniteur“ egy oly , Máltából april 22-től kelt hivatalos közlést foglal magában, mely szerint 14—21-ig három­ franczia gőzös, csapattok s tisztekkel, nyolcz szállító­ hajó tüzér-­ séggel, valamint két angol gőzös, 4076 emberrel indult el onnan Galli­p­o­liba. 21-én ismét angol testőrök és skót puskások indultak el há­ 2325 rom gőzösön, úgy hogy Máltában csak a rendes helyőrség maradt. — Az angol-franczia segély­­sereg Tele­nos^Törökorzz­ágban van.' A 'C­a­n r­o­­­bert osztály, mely összesen 10,000­ főnyi- jeles katonaságból áll, egy idő óta már, Gallipoliban van.^A 10^12,000 főnyi Bosquet osztály Dri­, n­ápo­l­y felé indult. Napoleon herczeg szin­tén meg fogott érkezni, • osztályának legnagyobb részével, s a Forey tábornok alatti tartalék­­osztály csak a hajók visszatérésére vár, hogy szintén keletre induljon. 1­­57 April 30. A „Moniteur“ ma így ír :* „A keleti-tengerre szánt hajóhad, P a r s é v al-D­e e­­chenes aladmirál parancsnoksága alatt, De­, a l-de'(Angolországban) érkezett, s múlt hó 27- én, miután legcsekélyebb megrongáltatás nélkül állott ki egy erős észak-keleti szélrohamot, a du­ne­s­i kikötőben vetett horgonyt. Ide következő hajókat­ láttak érkezni: az I­n­f­­­exib­­­e, T­a­j­o, Breslau, Jem­appes, Duguesclin, s H­er­cule, a Poursuivante­, Virginie, Zénobia, Andromache fregátok, s a D­a­­­rien­s L­u­c­i­fer gőz-fregátok. Ezen különbö­ző hajók kalauzokat vettek föl. — 29-én az ad­dig kedvezőtlen szél csilapulni látszott, s a hajó­had folytatá útját a keleti-tenger felé.“ — Mint a „Moniteur“-nek Konstantinápoly­ból ápril 15-ről írják, ott újabb fermánokat szán­dékoznak kiadni a keresztények javára. E fermá­­nokban a kormányzóknak az ajánltatik, hogy a tévútra vezetett, s lázadásra hajlandó népet ki­­békítés és szelídség eszközeivel térítsék eszükre. A porta, hogy keresztény alattvalói iránti szelíd érzületeit tanúsítsa, elhatározá, mikép az epirusi s the­sszaliai erősségekben helyőrségül fekvő al­bániaiakat elbocsátandja. Ezen csapatok helyei­nek betöltése végett, újabb 6000 ember külde­tett V o 10 b­a. „Ha a porta“ — úgymond a ,Moniteur*—„következetesen halad ezen utón, a­­ma propaganda, mit Oroszország a török biroda­lombeli keresztények közt terjeszt, s az epirusiak lázadása szerzőik romlására fognak kiütni.“ — A „Moniteur“ szerint, a Rigában levő franczia consulnak egy sürgönye jelenti, mikép a Duna ápril 17-én a jégtől megtisztult s 28 ke­reskedő­hajó az úszó jég daczára bemehetett a kikötőbe. Továbbá a ,,MoniteUre-nek Norvé­giából april 16-ról így imák : „A legutóbbi időben azon hír terjedt el, mikép a hadügymi­­niszer a különböző tengeri erősségek parancs­nokaival azon,­­Stockholmból kapott parancsot­ közlötte volna, mikép a hadfolytató hatalmassá­goknak négynél több hadihajója egyszerre ne bo­­csáttassék be a kikötőkbe. Ezen hír igen nagy bámulatot s ingerültséget idézett elő a norvégiai part minden városaiban, azonban hivatalos ki­forrásokból csakhamar meggyőződtek a hit alap­talanságáról. A svéd külügyminiszer által kiadatott utasítások egészen ellenkezők, s teljes öszhang­­zásban vannak ama barátságos érzelmekkel, mi­ket Svédország Angol- s Francziaország irányá­ban táplál.“ . .— A hivatalos lap, megemlítvén az angolok által a csatornán legújabban szerzett martaléko­kat, arra emlékeztet, „mikép ama nyilatkozatok értelmében, melyek által a franczia s angol kor­mányok tengerészeti elveiket kijelentik, az ezen martalék­szerzésekből eredő veszteség semmi e­­setre sem hárulhat franczia, angol, vagy semle­ges kereskedőkre.“­­ — A „Moniteur“ a chinai tengereken. O­­rosz expeditio tárgyában így nyilatkozik : „A Chinából érkezett legutóbbi tudósítások említést tesznek az ezen vizeken hajózó orosz hajóhad­osztályról. Néhány hónap előtt azon hír terjedt el, mikép az orosz kormány felajánlá se­gélyét a pekingi udvarnak a lázadók ellen, s mi­kép egy szerződés tetemes előnyöket adott Orosz­országnak, oltalma viszonzásául. Ezen hir ugyan nem bizonyult be, azonban nem lehet róla kétel­­­kedni, mikép az orosz kormány Chinában saját befolyását növelni igyekszik. Ama kis orosz ha­jóhad­osztálynak, mely a mennyei birodalom partjain megjelent, úgy látszik,­­csak az volt hi­vatása, hogy az amerikaiakat megelőzze a Ja­pán­i­a­­­i szerződés kötésében. Patlatine ad­mirál, ki először a Pallas fregát, s a Rostock kis gőzössel érkezett Hong-Kong-ba, egye­dül ez utóbbi hajóval ment Cantonba, némi­leg egyszerű látogató gyanánt, s azon néhány nap alatt, míg ott maradt, csupán egyetlen írás­beli közlést váltott az alkirálylyal. Azóta s miu­tán egy első utat tett Japánba, Shanghaiba jött, bevárni első lépéseinek eredményét. Fre­­gatját a Van­gts­e-K­­­a­n­g torkolatánál hagy­ta, s szinte incognito érkezett Shanghaiba a Vostock­on. Nem igaz azon állítás, mikép az orosz hadihajókat a mandarinok lelkesüléssel fo­gadták volna, sőt inkább a chinai hatóságok ez alkalommal az angol consulnak azt írták, „mi­­kép egy oly gőzös érkezett oda, mely angol­nak mondta magát; azonban, mivel okaik vannak azt hinni, hogy a gőzös az orosz nemzet sajátja, melynek szárazon, nem pedig ten­ge­r­e­n van joga, Chinával kereskedni, a consult arra kérték, hogy ha tudja, értesítse őket e hajó jövetelének czéljáról.“ Mire az angol consul azt válaszold, mikép jobb lenne, ha a hajó parancs­nokától kívánnának értesítést. Amerika­ , Ne­w - Yor­k, ápril.16. A washingtoni ka­binet, közlönye kétségbe vonja a „New-York He­rald“­azon állítását, mikép az egyesült államok s Angolország közt szerződés köttetett. De a „He­rald“ ragaszkodik közléséhez, sőt még azt is hoz­záteszi, mikép Francziaországgal is hasonló szer­ződés köttetett. — E közben a képviselőkamra 10-én a külügyi bizottmány által­ javaslott kö­vetkező határozatot szavazott meg : „Ama hábo­rúban, mely Európát fenyegeti, az­ egyesült álla­mok kormányának világos kötelessége­i érdeké­ben áll, szigorúan semleges állást foglalni el; mindegyik harcoló­ fél irányában , s háború ese­tében polgáraink jogai, a kereskedésünk bizton­sága fenntartását kívánják azon, kormányunk ál­tal eddig elő erélyesen védett, de nemzetek tör­vényéül még eddig el nem fogadtatott elvpék, mikép a lobogó födözi az árut, hacsak ez nem hadidugáru, mikép a semleges­ lobogó az avval ellátott hajókat minden lefoglaltatás vagy kuta­­­tás ellen megoltalmazza, s mikép az oly semleges tulajdont, mely valamelyik harczoló­ fél hajójára helyeztetett, sem lefoglalni, sem elkobozni nem lehet. — Az egyesült államok elnöke megkeres­tetik az iránt, mikép, ha ezt a közérdekkel össze­­férhetlennek nem véli, közölje a kamrával sz­á­zon czélból tett intézkedéseket, s az európai kor­mányokkal váltott levelezéseket, hogy ezen elvek nemzetközi­ törvénynyé emeltessétek, s az egye­sült államok semleges kereskedése megoltalmaz­­tassék, az európai hatalmasságok közti háború esetében.“ Legújabb posta. London­, máj. 1. Mint bizonyost erősítik, hogy a kormány* elhatározta, még 25.000 embert küldeni Törökországba Az előkészületek csend­ben, de erélylyel folynak. A gyarmatokból csapa­tok hivatnak vissza, toborzó tisztek küldetnek ki, és mindazon tisztek, kik félzsoldot húznak, aktiv szolgálatra fognának szólíttatni. — A „Morning Post“ és csak is egyedfil­e lap, úgy értesült, hogy mind az angol, mind a franczia kormány a közép - tenger partján és a csatornánál tábort szándékoz­nak felállítani. Pátis, máj. 1. A ,,Patrie“ azon hírt hozza, miszerint a Lévánkon levő austriai hajók fölött parancsnokló hajókapitány utasíttatott volna 3 hadijárművel a Piraeusba menni, és a franczia­­angol hajóknak a rend helyreállítására Görögor­szágban segédkezet nyújtani. E hh­hez a brüsseli „Indépendance belge“ kö­vetkező észrevételeket tesz: „Bécsből kapott biztos tudósítások szerint, valóban tudni hiszszük, hogy­­az austriai kabi­net teljes egyezését adá azon irányhoz, melyet Franczia-­s Angolország­ Görögország irányában követnek, s hogy Austria valósággal elhatározta, néhány hadihajót küldeni azon ország partjaira, de csak azon czélra, hogy a két nyugati hatal­mak előterjesztései és rendszabályainak erkölcsi támaszt adjon, de kor­ánse­m tettleges e­­gyütt­működésre. Midőn az austriai kabinet a nyugati hatal­mak eljárását tökéletesen helyesli, ezeket mind­amellett arra figyelmeztette, miszerint több ok­ból nem csatlakozhatok tettleg hozzájuk; ilyenek: 1 .Mert nincs,mint Angol és Francziaország, hábo­­rúban Oroszországgal, és így nem tehet, mint ezek, szemrehányást Görögországnak, azért, hogy egy ellenség segédévé (auxiliaire) lesz; 2. mert Aus­tria* nem tartozik Görögország védhatalmasságai közé, s igy nincs feljogosítva, oly nyelven beszélni irányában, mint Anglia ,és Francziaország. Távirati sürgönyök London, máj. 3. estve. Épen most jelenti a pénzügy­minister, hogy 98%-vesz ajánlatokat az uj kölcsönre elfogad, miből azonban eddig csak egy kis rész kelt el. Pár is, máj. 3. A Moniteur“ a legújabb bécsi jegyzék tartalmát közölvén, ahhoz az an­gol-franczia és a porosz-austriai véd- és dacz­­szövetségre vonatkozó következő észrevételt csa­tol: „A berlini szerződvény a jegyzőkönyvnél ké­sőbbi (posterieur au protocolle), mi által kitűnik, hogy hasonló czélra törekszik, és a londoni szer­­ződvénynyel ugyanazon alapokon nyugszik. — Máj. 4. A mai „Moniteur“ egy császári rendeletet közöl, melynél fogva a törvényhozó­­test által megszavazott 140,000 ujoncz közel 80,000 fegyverbe szólíttatik. Továbbá ugyan a lap tudni akarja, hogy Oroszország 700,000 frank segélypénzt küldött Görögországba. (­A tudósítás első része a „Budapesti Hírlap“ tegnapi számában már közöltetett.) Riga, april 29. Tegnap itt három angol szurkálóhajót láttak. Pola, máj. 3. A Mount Washington amerikai három árboczos, kapitánya William Darr­is, 2,150 köteg gyapottal Promo­n­tore mellett a Scolio Levanónál megfeneklett. A le­génység megmenekült, a hajó a sziklán ül, a rémek helyébe. A „llovos vadász“ban láttuk Bar­te­l kisasszonyt. E fiatal értékesítő szép­ külsővel,és ha­bár nem kitűnőleg mivelt, de legalább ferdén nem mívelt hanggal bír, ritka szép hangja minden fokain egyaránt Sympathikus színezetű. Elismerve e kétségtelen előnyöket, Bartel kisasszonyt mindaz­­által első rangú énekesnőnek nem tarthatjuk s re­méljük, hogy az igazgatás saját,"javára még egy másik primadonnát is fog szerződtetni. B. k. a.-t a közönség barátságosan 'fogadta. Binder urat e­­lőször hallottuk komoly szerepben,, és mind éneke mind'játéka gyakorlott énekesre mutat. Meyer —.'míhr'Max ugyanaz volt, mi­h' többi' operákban,'* egy szerencsétlen naturalista,a ki, igen' szép erejét nem tudja Ritkaság gyanánt Nestroy hí­res bécsi pohózatát („Theatorgeschichten“) is föl­tálalták. A szerzőnek vannak érdemei, kétségkívül élete, kedélye,­­mivor a 'dicséretre m­éltók, de nem iránya. Talán senkit sem hatott oly erkölcstelenítőleg a német közönség izlésére­ mint­ Nesfrey, kinek bo­­rhózatai tele vannak szeméttel és czondrákkal. Mú­zsája valóságos mérges növény a drámai irodalom kertében. Örvendnénk, ha ezt az egész limlomot ki lehetne színpadunkról­ irtani.'' Legújabb terméke a vidéki színészet nyomorúságának analytikai felbon­­czolása akar lenni; ez sikerült is, de az erkölcsi vagy más művészi özeit annál kevésb­bé találjuk fel e drá­mai semmiségben. Az előadás egyébiránt jó volt. Az est koszorúja Gade drastikus komikáját illeti. E bohózatban, valamint a „Tékozló“ ban Kästner u­­rat és K­ö­r­b­­­e­r kisasszonyt mutatta be az igazga­tóság. Az elsőnél még hiányzik a jóízű komikum, a második érdekes színpadi alak, de a művészetnek alkalmasint még kell rajta némelyest simítani. To­vábbi ítéletünket jelentékenyebb szerepére tart­juk fenn. *] Szorgalmas törvényszaki írónk Kléh Ist­vántól legközelebb megjelenik „Törvénykezési r­e­n­de­letek gyűjt­e­m­é­nye“ s bírák, ügyvé­dek s különösen a sordi pályára készülő jelöltek számára. Ezen rendszerezett gyűjtemény bizonyára nagy hi­ányt pótoland a gyakorlati törvénykezés mezején,s azért a jogügyekkel foglalkozó közönséget előre fi­gyelmeztetjük e füzetre! * Miller Gyula nagy naptára, 1855-re le­szállított áron, előfizetés útján egy pengő forintért lesz kapható, a­nélkül hogy tartalma — mint a szerkesztőség ígéri — csonkíttatnék. A magyar könyvek olcsóbbá tétele kétségkívül olvasóközönsé­gük növekedését fogja eredményezni. ^— F­r­­­e­­­beisz István „Magyar nép könyvtára“ czímű né­pies füzeteinek elseje már megjelent, tartalmát ké­pezik egy előszó Fáy Andrástól, három elbeszélés Degré, Bernáth és Érkövytől, két verseset Tompa és Erdélyitől, népszerű világtörténet Csengerytől , ' orvosi tanácso­k dr. Arányitól' és egy vegytani czikk Brassaytól, mely e kérdésre micsoda állat a vegy­tank­épen úgy mint egy másik czikk e kérdésre : micsoda állat a „Times? Brassay szokott humorában igen ügyes taglalattal felel.“' —­ A könyv borítékán a szerkesztő pályadíjakat hirdet, egy népies be­­szélyre 100, s­ egy elbeszélő népies költeményre 50 pilot. A kéziratok beküldésének határnapja június utód­­a. *J Ma nyittatik meg nyári ..saisonra, Kecs­keméti Józsi zenetársasága működése mellett, a „Komlóhoz“ czimzett étkezt a gránátos­ utczában, s a tulajdonos Mayer ur gondoskodott a helyiség kényelmes elrendezése s virágtelepekkel ellátásá­ról. M. ur nemcsak mint ügyes, gondos, s ízletes konyhát és jó borokat tartó vendéglős, hanem mint emberbarát is ismeretes s köz­kedvességben ál­lásának nyilvános jele az, hogy éthelyisége mindig tele van. K. J. pedig mint fáradhatlan és kitűnő zenész, társaságával együtt, szintén jó hirben áll. * A nemz. színház egy igen munkás régi tag­ja Glötzer kartanító tegnap temettetett el; tagtársai és számos barátai vettek részt végtiszte­­­letében. * A pesti mű­egylet részéről közhír­ré tétetik, miszerint a pesti állandó műtárlat bel- és külföldi művekből (Diana-fürdő 1-ső emeletben) f. évi május 2-kán megnyittatott, és naponkint, ki­véve minden hónap 14-ikét, mely napon az új mű­vekkel­ rendezés történik, reggeli 9 órától esti 6 óráig nyitva van. Részvényeseknek szabad beme­netük van, nem­ részvényesek a pénztárnál lőport fizetnek, a­hol egyszersmind a műjegyzék is 3 pkr­­ért kapható. Az 1853. egyleti évfolyam lefolyván, tisztelettel kéretnék a t. ez. részvényes urak, mi­szerint az 1853. évi műlap átvétele, valamint az 1854. évi 5 pftnyi részvény­díj befizetése iránt, az egyleti irodában (Diana-fürdő földm­ajor 8. sz. a.) minél előbb intézkedni méltóztassanak. közli Ritter Sándor egyleti titkár. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­géhez tegnap pénteken esti 8 óra 4 perc­kor következő távirati ma­gán­tudósítás érkezett: Bukarest, máj. 2. A törökök Krajo­­váig előnyomultak, megnyugtató proclamatiót bocsátottak ki , igen jól fogadtattak. Az oroszok­nak Nagy-Oláhországból is kivonulását várják. Hírképen említik, hogy az orosz hajóhad Sze­­basztopolt elhagyta. Vegyes hírló.. .. Német színház. Az aranjuezi szép napok elmúltak! A vendégművészek által gyako­rolt vonzerő oda van, aléltság és közöny lépett he­lyébe; a téli bérletnek vége s a német múzsatem­plom Üres. Az igazgatás több tagot vezetett be Bécsi börze május 5-rdl. Státus kötelezvény 5% 1 • , 86V1 dto 4%,. . .,r 77" dto4 ■— 1834—ki sorsjegyek 500 frtos . . 1839-ki­­, 350 . . vi 122 % Bankrészvény darabja .V. . 1199 Éjszaki vaspálya 1000 fitos . .­­V 2135 Dunagőzhajózás . . . . --•* 545 Amsterdam 100 tallér • — Au­gsburg 100 tallérért bev. iS68/* Hamburg 101‘/s London !• fb sterlingért . 13,21. Bécs, iuius 4. Agio : arany, 4Q7/8 ezüst 36%. . [ ' i ‘ ■ ' r... • n —-•* •. Anno vízállás. Május 5. (reggel 7 ór.) 6' 8' 0"' 0 fölött.

Next