Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)
1854-06-09 / 440. szám
BUDAPESTI IRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Itegjelenik »lap héttőt t » főbb ünnepek utinl Depókat klew , minden nap raggal. BIDümMhI dl]: Vidékre: fi 1 év« * 1® hét., í Ta • 8 y * dr » , 9 ír. SO kr. Helyben , 111 - r a s 8 itt., (S.yn n g^s d t a : 4 Irt. — &. blrdatdaat tottr h*«2 bi9tt «őrnek egyenest beiktatja a írt 6 kr, 15 fdlosacltárt pedig « ke. »«C.ulM»tk. — Egysa isim 10 pkr. « Qxsthetnl »' H e I y b •’* » 1*1' **•»*« Mv.uditw, ■ I. ■ kí a I Luis» jár s könyvnyomd SJíban(Orai Sgut Kcij»vttdét bdsba D.) .Tidáken táládea fli. kír. postab 1V fd a 1 n 91 — Au al5a*et«s» tartalmattT lavslefr attim lakhely • dolsS posta ftljtiyifi* »ellett , » pdnatel együtt «ItamiMltf« ttutWD akiadd blvetelhos nta «Kendők. Pest, Péntek, Előfizetési felhívás a julius-decemberi félévi folyamra. A jövő félévben e lapnak egy — egyébiránt külön álló munkát képző és külön is megszerezhető — melléklete lesz, egy 10—12 ívnyi, finom ízléssel irt franczia regény, csinos fordításban, e czím alatt ,Pontanges marquis.“ Irta Girardin Emilné. — Ki a „B. P. Hírlap“ t. ez. előfizetői közöl — mire azonban kötelezve nincs — a fennirt és jövő július közepén készen levő szép regényt leírni akarja, azt az előfizetéshez csatlandó és a mellett beküldendő 200 húsz pkrért díjmentesen megkapja; nem előfizető számára ellenben vagy könyvárusi után azon munka ára 1együtt. — E munkából a nyomtatási költségek levonása után megmaradó egész összeg egy létesítendő magyar író - nyugdíj alapítványra fordíttatik, mely intézet pártolását t.ez. Fáy András és Szemere Pál köztiszteletben álló hazánkfiai valának szívesek elvállalni. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. A július közepén megjelenő francia regénynyel együtt: Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. Múlt hó 25. és 26-kán 7767. és 8767. sz. a. kelt igazságügyministeri boosátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kineveztettek a pozsoni főtörvényszéki kerületben, hivatali székhelylyel Nagyszombatban Bende Mór, hivat. székhelylyel Rózsahegyen Dettrich Flórián. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs , junius 7. 6 cs. k. Felségeiknek Csehország határául fogadtatásukról és Prágába érkezésükről a „Prag. 7.“ következő jelentést hoz : 0 cs. k. Felségeik jun. 3-kán 11 óra 50 perczkor léptek a cseh határra Trubaunál, hol báró M e c s é r y helytte és gr. Clam Gallas alb. hadtest parancsnoki excáik által mély tisztelettel fogadtattak és Prágába kisértettek. Az állomások diadalkapukkal, gúlákkal stb. ünnepien voltak díszítve s mindenütt a hatóságok, községek, testületek, iskolai ifjúság s roppant néptömeg gyűlt össze a Felséges Császári pár üdvözlésére, s a fővárosba utazásuk diadalmenethez hasonlíta. Szintoly szives és ünnepélyes volt az elfogadás Prágában. Ő cs. k. Felségeik d. u. 41/5 órakor érkeztek a prágai pályaudvarba, hol tisztelgőszázad volt zenekarral felállítva, mely megérkezéskor a néphymnust játszta. Ő Felségeiket itt a helytartó és a hadtestparancsnok 6 exc. fogadók, kiknek kíséretében az előcsarnokba léptek, hol jobbról dr. Wanka polgármester állt, s Ő Felségeikhez üdvözlőbeszédet intézett,melyre a cs. k. Apostoli Felsége legkegyelmesebben következő választ adni méltóztatott: „Örvendek, újra Prágában lehetni. Magammal hoztam nőmet, hogy a prágaiak hűsége, szeretete, és ragaszkodásáról maga meggyőződjék." Az egybesereglett nép örömkiáltásokkal üdvözlő Felségeiket és a fennebbi legmagasb szavai után Ő cs. k. A pontok Felségének, az örömriadal megújult. Ezután hatlovas nyilt udv. kocsiban, fényes kisérettel a városba indultak. Az első diadalkapunál a neustadti polgárság képviselői egy művészi iratu üdvözlő költeményt nyújtottak át,a.aranynyal kivert fehér bársonyba kötve. A cs. k. hazai gazdászati társaság által emelt obeliszknél a társaság elnökeig Schwarzenberg Adolf János egy művészi iratu hódolati költeményt és egy ekealaku ezüst levélnyomaszt, kék bársony tokban nyújtott át. Császár Ő Felsége nyájasan mosolyogva elfogadá az ajándékot és kocsijába véve. Ezután W e i s z e és K u b a s e k urak, egy hódoló irattal egy csinos művű kristály virágváza alakú vasgépet voltak szerencsések átnyújthatni;az obeliszk két oldalánál hat hat hölgy állott a császári kocsi elé virágokat hintve. Lelkesült kiáltások közt . Felségeik a kereskedőség diszgulájához érkeztek, hol a felséges párnak a prágai keresk. testület elnöke szintén hódolati költeményt nyújtott át. — Az orsolya-kolostornál a diadalív előtt a különböző ezébek képeztek sorfalat, nem messze a bányásznép állott három zenekarral, sajátságos öltözetében Az üdv.menet érkezésekor a zenekarok a néphymnust játszták, és a bányásznép dörgő „Glückauf1” - fal üdvözlő ő Felségeiket. A diadalív alatt, hol az ünnepélybizottmány volt egybegyülve, az udv. kocsi megállt és a cs.k. Felségeik a gúlákat a kocsiról megszemlélni méltóztatták. Lelkesült éljenzések közt haladt a felséges Uralkodópár a Károly-hídig, hol az egyetemi orvosi és tanártestület volt szerencsés a prágai főiskola hódolati feliratát benyújthatni. A főiskolai méltóságok mellett a tanulók is nagyszámban jelentek meg, a franczia háborúkban fennállott tanulók légiója (Studentenlegion) emlékezetes zászlajával, mely a császári kocsi közeledtekor földig lan meghajtva. — Öt óra után érkeztek meg 0 cs k. Felségeik a várpalotába a Hradzsinon. A várudvarban cs. k. tisztviselők képeztek sorfalat és legszivesben üdvözlék Ő Felségeiket. A kapuk alatt Leopold és József főlegek 6 cs. Jens és hg Schwarzenberg bibornok-érsek ö emin, s több főméltóságok fogadák ö Felségeiket, kik aztán termeikbe vonultak és a különféle méltóságok, tekintélyek és testületek tisztelkedéseit fogadták el. Esti 9 órakor a Felséges Császári pár tiszteletére nagy polgári fáklyásmenet volt, melyben 1400 bányász, egyetemi tagok, akadémiai senatus, várostanárs, városi képviselőség, városi tisztviselők, kereskedőség, iparos testületek, conservatorium és ezedek vettek részt, mindössze mintegy 4000 szövétnekkel. Miután a néphymnust a bányászok zenekara eljátszá, a Felségeik a Császár és Császárné a helytartó és több csarnokoktól kisérve az erkélyen megjelentek, és háromszoros „Vivati és „Ataije“ kiáltásokkal fogadtattak. Egy ünnepnduló, egy ünnepi cantate adattak elő és az egészet a nép lelkesült éljenzései közt ismételt néphymnus zárta be, mire ő Felségeik kíséretükkel az erkélyt elhagyák s a menet távozott, német egység politikai megszületésére látszik irányozva lenni; s bizonyára ha a német szövetség mint egységes német hatalom politikailag föllépne, hadat üzenve,szövetséget kötve stb ,ezt igen örvendetes eseményként üdvözölnék Németországban; de sajnos, hogy e terv nem annyira ezen lehetőségre, mint inkább arra látszik számítva lenni: a hosszadalmas szövetségi államszerkezet trán elhalasztani a határozatot — míg majd körmükre nem ég! Mit határoztak Bambergen? az iránt mint mondok,igen ellentétes hírek keringenek, mi annyit tudunk, hogy sem haározott vonakodás a két nagy haalmasság irányában nem vezérlő aztani végzést, sem pedig az egész eljárásnak nagy fontosság nem tulajdonlandó. Már ha egyébért nem is, de azért bizonynyal nem nagy súly illetné a középállamok e kérdésbeni separatismusát, mert a poroszustriai egységes akarat az összes német nemzet legbensőbb rokonzenvét bírván, a mely kisebb állam velük akényt nem menne, azt kényszerülve teendné! Látni kell azon magasztaltságot, melylyel Austriáról szólnak és éreznek minden színezetű hírlapok, melyek azelőtt a legnagyobb elfogultsággal, sőt ellenszenvvel tekintenek reá, melyet német hatalomnak sem akartak ismerni, s mely most a német nemzet érdekei védelmében vezérszerepet viszen! Némely lapok azon állítása, hogy Ő Felségeik kíséretében többen ministereink közöl Prágába utazának, valótlan. — Ő Felségeik hó közepéig váratnak vissza, az Úrnapját itt ünneplendik, s mint előre látható, igen emelendi e szent nap szokásos fényét . Felsége a Császárné s a kíséretében leendő udvari hölgyek. Levelezések. Bécs, jun. 7. A Az orosz elleni négyes szövetség iránt lapok 436-ik számában kifejtett nézetünket csak nem szóról szóra osztja a tegnapi „Times", mely a porosz-austriai szerződést fejtegetve nem vonakodott kimondani azon igazságot, melyet a franczia lapok fátyolba takarnak, hogy t. i. Austria s Poroszország karöltve menendnek a nyugati hatalmakkal, míg az oroszok a török földről kiűzetnek, de azontúl nem fognak mindenben velük egyetérthetni; s habár a „status quo ante helyreállítását ők sem óhajtják, de oly messze mint a nyugati hatalmak törekedni látszanak nem menendnek. A barabergi értekezlet czélja iránt és oly különféle sejtelmek uralkodtak, mint most határozatai iránt. Annyiból a mi sejtelmünk helyes volt, hogy a bambergi értekezlet nem oroszhoz hajló Separatismus műve, hanem a közép államok függetlenségük iránti féltékenységéből eredett. Ezen függetlenséget megóvni, s a háború az ő részvétükkel viendő lévén, majdan a békekötésben is részvétüket biztosítani, ez volt a czél, de nézetünkkel ellenkezőleg épen a német szövetségi lassan mozgó államgépezet az, melyet eszközül akarának választani. Nem az egyes államok külön, hanem a német szövetség gyűlésbeni szavazat útján kell a porosz austriai szerződéshez járulni! ezen eszme első pillanatra a német nemzeti egységet képviselő szövetségi államszerkezet javára, megerősítésére, Paris, jun. 2. —S — A „Moniteur1‘-ből olvassuk, mikép az austriai jegyzék, melyben Oroszország a dunai fejedelemségekbőli kivonulásra felszólíttatik, tegnap vagy tegnapelőtt indíttatott el Sz. Pétervárra. Ennélfogva nem áll a „Journa des Débats“ azon állítása, hogy a kérdéses jegyzék máj. 29- kén küldetett el, és pedig a nélkül, hogy a berlini kabinettel előbb közölve lett volna. Mikép hangzik a bécsi kabinet most útban levő jegyzéke? Vájjon csak merő meghívás-e a dunai fejedelemségek elhagyására, vagy formaszerű felszólítás? Vájjon abban az orosz császár elé határidő és egy casus belli állíttatik-e fel? Vájjon Oroszország határozott vagy kitérő választ fog-e adni? Mindezen hasonló kérdések tolongnak az előszínre. Feszült várakozással nézünk a válasznak eléje, mivel az végét szakítandja a hosszas bizonytalanságnak, s egy újabb fordulatot idézend elő a keleti ügyekben. A legújabb bécsi jegyzőkönyvet s azon memorandumot, mit Austria s Poroszország a szövetséggyűlés elé terjesztettek, az angol lapokból ismertük meg. A „Times“ kiemelni törekszik, mikép mindegyikben csupán csak az ottomán birodalom épségéről s a dunai fejedelemségekbőli kivonulásról van szó, s ezúttal kimutatja a különbséget az angol-franczia és az austriai-porosz szerződés közt. A különbség valóban igen jelentékeny, mivel a német hatalmak szerződéséből és memorandumjokból még világosabban kitűnik mikép e hatalmak Anglia s Francziaország meszszebbre ható terveiben részt venni nem kívánnak. Austria, a német érdekeket valódilag felfogván, a dunai fejedelemségekben egy rendezett állapot helyreállítását s az orosz seregeknek azokbóli kivonulását kívánja; de Anglia s Francziaország jövőre nézvei biztosítékokról szólanak, s ez alatt, mint látszik, az orosz terület csonkítását értik. Itt végződik a négy hatalom politikájának közössége, mivel a memorandum szavai szerint Austria s Poroszország elismerik , hogy a háború eredményének semmiesetre nem szabad a területi viszonyok változásának lenni. Ez nagyfontosságú dolog, főleg ha azon más tény mellé állítjuk , miszerint t. i. Austria s Poroszország egymás területeit kölcsönösen biztosították. Az igaz, hogy Francziaország s Anglia kijelentették, mikép hódításra nem törekszenek , a politikájok egészen önhaszonnélküli, de ez nem zárná ki föltétlenül a szándékot, Oroszország rovására a dolgok oly helyzetét idézni elő, mely közvetve Francziaországra nézve nyereséges s Németországra nézve veszélyes fogna lehetni. Elég legyen itt azon befolyásra czéloznunk, mit némely lengyel menekültek Konstantinápolyban Napoleon herczegre gyakorolnak, melyből eredt Junius 9 -én 1854. illusiók hivatalos szóval még eddig elő nem semmisíttettek meg. Bármikép legyen a dolog, Né-metország érdekei Austria kezében — tehát a legjobb kézben vannak, s a bécsi kabinet bölcsességes erélye kezeskedik azoknak minden oldalróli sértetlen maradásáról. Mi a fentebbi megjegyzéseket illeti, nem csalódom, ha a dolgokat összefoglalva ekkér fejezem ki magamat : a négy hatalom egyetért egész a Pruthig. Mi azontúl van, az a jövő titka. Baraguay d’H 11 ers tábornok elutazása mint látszik, a franczia nemzetbeliekre Konstantinápolyban igen kellemetlen volt. A tábornok legközelebbi Apókban indul St. Omerba, a tábormunkálatok kezdetét megvizsgálandó. Az első tábor 12,000 emberre Vimereux mellett készülendő 1000 sátorból álland, miknek legfölebb két hó alatt föl kell épülniök A többi gyalogság két vagy három,más táborban és St. Omerban leend elosztva. Állítólag ötven lovasszázad fog az Aix és Ardres közti helységekben tanyázni. Mi a marseillei tábort illeti, erre nézve a cabratési síkság választatott. Versunba (Eure megye) 500 öszvér érkezett, melyek a keleti hadseregbeni sérültek szállítására szánvák Nyeregszerszámuk akkér van elrendezve, hogy két sérültet egyszerre vihetnek. Remélik, mikép a császári testőrséget aug. 15-kéig egészen kiállíthatják. — Az első császárság idejében a hadsereg aug. hóban kétszeres zsoldot nyert, miért is e hónap Napóleon havának nevezteték. A katonák remélik, miszerint a második császárság nem lesz kevésbbé bőkezű. — Több gyárakban nagymennyiségű posztó rendeltetett meg a jövő testőrség részére. A törvényhozó ülésszak befejeztetett. Tehát igazam volt, midőn az üléshosszabbításról keringett hírt alaptalannak nyilvánítottam. Ha igaz az, mit a nőkről tudtak mondani, hogy legjobb köztük az, akiről legkevesebbet beszélnek, akkor a mi kamráink valóban dicséretet érdemelnek. Kivéve azon üléseket, midőn gr. Montalembert úr ügye tárgyaltatott, épen mit sem lehetett a kamráról hallani. A közoktatási törvény a közönségnek csak egy kis részét érdekelte, s a budgettörvényről, bár az mindenkit érdekel, előre tudták, miszerint azt egyhangúlag meg fogják szavazni. A többi kamramunkálatok említést sem érdemeltek. Néhány nap múlva József király emlékiratainak 10-dik és utolsó kötete jelenik meg. Ezen kötetben vannak III. Napóleon levelei József királyhoz. Miután ezek a strassburgi és boulognei eseményről szólanak, ennélfogva a kiadó előbb a császárnál kérdezteté, vájjon lehet-e azokat közrebocsátani. A császár ezt felelé : „Miért nem ? ez mind a történelemhez tartozik." Az itteni pénzverdében bizonyos Obertur egy arany emlékpénzt veretett, melyen III. Napoleon a szultán és Victoria királynő közt áll ez aláírással: „Protestantismus, catholicismus, izlam, civilisatio." Fölül ez áll : „Isten védelmezze PEST, junius 8. (Hírlapi sietnie) A „Times" a legutóbbi bécsi jegyzőkönyvről többek közt így nyilatkozik. „Bizonyos, mikép a legutóbbi bécsi jegyzőkönyv mindazt magában foglalja, mi az angolfranczia szerződésben ki van mondva. Ugyanekkor észrevehetjük, mikép az austriai-porosz szerződés oly dolgokat is foglal magában, mik a jegyzőkönyvben nem találtatnak; igy p. o. a két német hatalmasság közti terület-biztosítást, a háború egész idejére. Ezen különbségekből, melyek nem történetesen léteznek, azt következtetjük, mikép a négy hatalmasság közt két pont, t. i. a török birodalom épsége s a fejedelemségek elhagyása iránt, egyetértés uralkodik. De Franczia- Angolország ezenkívül általános intézkedéseket is szándékoznak tenni oly czélból, hogy a békét szilárd alapra fektessék, s jövőben meggátolják az ilynemű rendetlenségek megújulását; míg Austria s Poroszország megelégesznek a megszállott fejedelemségek odahagyásával. Mindaddig, mííg az oroszok alkudozások vagy erőszak következtében ki nem vonulnak a fejedelemségekből, a négy hatalmasság czélja közt létező különbség lesz érezhető. De mihelyt a közös czél el nem lesz érve, ha különben az ügyek a jelen helyzetben maradnának, a német hatalmasságok állása különböznék a nyugati hatalmasságokétól, ha kizárólag a jegyzőkönyv kifejezéseihez ragaszkodnának. Ezt akarták bizonyos német államférfiak.