Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-03 / 436. szám

régi szokást, hogy szokmányaik fizetését két heten­­kint kapandják, nem pedig hónaponként, mint ez különösen az 1852-dik év elején behozatott, mire nézve a cs. k. Apostoli Felsége honunkban tett magas körutazásakor azon vigasztaló legkegyel­mesebb ígéretet voltak szerencsések nyerni, hogy az majd nemsokára megváltozik. Ennek örömnapját üdvözlök ők most, de ez estve­felé aggodalmassá vált az által, hogy a meglehetős erős szél észak fe­lől fris perjét hordott egész a városba, miből gya­nítható vala, hogy a vidéken valahol tiíz van, mit nemsokára azon hír erősített meg, hogy az innen 2 órányira fekvő szklenói fürdőben 7 ház s néhány gazdasági épület égett le, hol több juh s egy lóva­­vidéki szegény embernek két lova is oda veszett, ki épen,akkor betegen feküdt. Vasárnap lévén, sok vidékbeliek jöttek segíteni, különben a kincstár é­­pületek is könnyen hamuvá lehettek volna. Későn est­­e kelet felé is, Korpona táján nagy tűznek kellett lenni, mert fénye hozzánk is látszott. Időjárásunk most hidegebb, mint ápril elején volt, de ezen nem csodálkozunk, mert a liptói csúcsokat még mindig hótól fehérleni látjuk. 1. 1. (Közbir­oda­lmi napló) Bécs, június 1. Császár és Császárné ) Felségeik ma reggel 9 órakor utaztak el az északi vasút külön­­vonatán. A pályaudvar minden részeiben fényesen föl volt diszitve, az utczától a vraggonokig drága szőnyegek voltak terítve. A termek fehérveres szí­nekkel s virágokkal valának diszitve s a legpom­pásabb kerthez hasonlítottak. Az ablakokból fehér­veres, kékfehér és feketesárga zászlók lengtek, a Felségeiket a pályaudvarig Ferdinánd Max, Ernészt és Rainer féligek ő cs. fenségeik kisérék, és a nagyteremben b. Kempen alb­. kor - Hiányzó, és dr. Em­minger helytartó által fogadtat­tak. Utjokban Ő F­e­l­s­é­g­ei k­e­t gr. Grünne altn. föhadisegéd, hg Lobkovitz főudvarmester, s Csá­szárné Ő Felsége föudvarmesternője kisérék. A moz­dony virágok­ és zászlókkal pompásan volt diszitve. A pályaudvar előtt nagy néptömeg gyűlt össze, s ő Felségeik­et lelkesedéssel üdvözlé. — Ferencz Károly főlig ő cs. fens, ma reggel Prágába külön vonattal elutazott. — Az Oroszország által Austriához, és Austria által Oroszországhoz küldött ultimátumokról a hírek nem voltak egészen alaptalanok: jólértesü­lt helyről állítják, hogy Oroszország Poroszországot értesítet­te­, miszerint Austriához ultimátumot szándéko­zott intézni, de mivel Poroszország kitérő választ adott, szándékával ismét felhagyott­, ellenben Aus­tria ultimátuma valósággal elküldetett volna. íj — Stirbey oláh fejedelem a nyarat Baden­­­ben Bécs mellett töltendi. Krajovába menetelének híre alaptalan. Gh­i­ka moldvai fejedelem szintén a napokban Badenbe megy. r. — Gr. A­r­v­e­n­sl­eb­e­n porosz k. állammi­nister még mintegy két hónapig mulatand Bécsien is­ — Gr. R­e­c­h­b­e­r­g cs. kir. titk. tan. tegnap visszatért Kettenhofba. — A négy szabad német birodalmi város csat­lakozási nyilatkozata a porosz-austriai szerződvény­hez, már megérkezett. (Külföldi napló •­ L o n d o n, május 27. A Jóreményfokról ápr. 24-ről kelt tudósítá­sok szerint, a lakosok figyelmét egészen a parlia­menti választások foglalják el. A Jackson tőnok ki legújabban Cath­cart-ot a határszéli állomások megszemlélése végett elkísérte, s általa a különböző kaffer-főnököknek bemutattatott, váltja fel az u­­tóbbit az angol Carreiia­ parancsnokságában. A benn­­­szülöttek egészen elhagyták a Li O­r­a­n­g­e-folyam vidékét; a katonaság onnan elvonatott, s az erőssé­geket polgárok őrzik.­­ Tegnap reggel halt meg Hyde-Par­­k­er al-admirál, az admiralitás legidősb lordja, a jelen s a legutóbbi kormányok alatt, 1796-ban lé­pett hajóhadi szolgálatba, 1831-ben IV. Vilmos ki­rálynak hajóhadi segédévé, 1841-ben lobogó-kapi­­tánynyá, s 1847-ben portsmouthi admirál-fel­­­ügyelővé lett.­­ Az admiralitás arról értesült, mikép Izland északi vizein egy gyanús hajót vettek észre. Ezért a Gladiator fregat parancsot kapott, tüstént­­Belfast felé indulni, hogy ezen kikötő s a skót part közt czirkáljon. ■/.. . Pár­is, máj. 28. Hir szerint a hétfői vagy keddi „Moniteur1* tetemes változtatásokat közlend a me­gye­főnökségek személyzetében. :­­ — A császár legközelebb D­u­cas tengerészeti ministert egy nagyszerű tengeri­ festménynyel a­­jándékozá meg.­­ A l­y­o­n­i lapok az ezen városbeli spanyol­­ consulnak egy oly jegyzékét közlik, melyben egy oly kir. parancs tétetik közzé, miszerint külön am­nestia adatik a C­o­r­d­o­v­a-ezredbeli azon altisztek s katonák számára,kik a szaragosszai lázadásban ,részt vettek. — Hübner báró , austriai követ, múlt csü­törtökön a Tuileriákban ebédelt, s föltünőleg figye­lemteljes bánásban részesült. Brüssel, máj. 27. A király ma a szokásos­­ünnepélylyel letévé ama pompás templom alapkö­vét, mely egy, két év előtt nyittatott nemzeti­ alá­írás jövedelméből, L­a­e­k­e­n-ben az elhunyt Luj­za királyné emlékére fog építtetni. A kir. család, a papság, a bibornok-érsekkel élén, — a küldiploma­­ták nagy része, a ministerek, mindkét kamra tagjai, a hatóságok stb. jelen voltak az ünnepélyen, mely­­nek egyházi részét a bibornok-érsek végzé. Berlin, máj. 28. A „Schw. M.“ írja: „Jó­­forrásból halljuk, hogy legutóbbi időben élénk le­vélcsere folyt az orosz császár és a porosz király közt, mely azonban nem annyira politikai kérdé­sekre, mint inkább a görög egyháznak Törökország­ban, és az ágostai hjzv. egyháznak Oroszországban jövőbeni szervezésére vonatkozott, s hogy e leve­lezés lényegesen előmozdította azt, hogy a porosz király az orosz császár őszinte szándékairól és azok­nak a kereszténység ügyével összefüggéséről­ meg­győződésében megerősödjék.“ — Máj. 29. K­á­r­o­l­y hg és herczegné,F­r­i­d­­rik Károly porosz hg és Lujza hgné 6­k. fen­ségeik Desszauból ismét ide érkeztek és Potsdamba utaztak. M­ün­ch­e­n. A L­eu­c­h­t­en­b­e­r­g-ház min­den birtokai Bajorországban eladatnak. A münche­ni szép palotát már Luitpold bajor hg megvá­sárolta. Most az Eichstädt hgségi terjedelmes bir­tok is Közép-Frankoniában feloszlattatik. Az erre vonatkozó legf. leirat igy hangzik: „II. Max stb. miután jónak láttuk a Mária Nikolajevna nhgné, özvegy Leuchtenberg hgné és Eichstädt hgnője, ő os.­fens, mint az elhunyt Max leuchtenbergi hg Eichstädt hge hátramaradt fiai s leányainak gyám­­nője ő cs. fens, által tett ajánlatokat, melyek az 1817. nov. 19-ki szerződvény szerint Eugen Leuch­tenbergi hg számára szervezett Eichstädt hgség fel­oszlatását és átváltoztatását és a neki és utódainak országunkban adott jogok és kitüntetések megszű­nését vonják maguk után, f. évi febr. 25-ki külön okmány által legk. elfogadni: ezennel köztudomásra juttatjuk, hogy a Leuchtenberg Eugen hgnek adott Eichstädt hgséget illető 1817. nov. 15ki k. nyilat­kozat,és a Leuchtenberg hgi ház jogait és kitünteté­seit illető 1834. dec. 31-ki legf. leirat elő és hatá­lyon kivül helyeztetnek. München, máj. 10. 1854. M­a­x.V. d. Pfordten. Gr. Rügenberg.“ D r­e­z d­a, máj. 29. György hg 6k. fens olaszországi utjából Bécsen át visszaérkezett. Stuttgart, máj. 26. Fridrik Vilmos porosz hg . k. fens, tegnap olaszországi utjából visszatérve, a k. család látogatására ide érkezett s ma reggel Baden-Badenbe elutazott. —­0 cs. fenségeik a württembergi trónörökös és trónörökösné Sz. Pétervárról, több hónapi ott mutatás után, ide kívánt egésségben visszaérkeztek. B­a­m­b­e­r­g, máj. 26. Ma délelőtt vették kez­detüket az itteni értekezletek. Az ülés sokáig tart­hatott, mert az ebéd igen későn kezdődött. Heidelberg, máj. 25. Eddigi porosz követ Londonban, Bunsen titká­tan, a Neckarnal­e vá­ros átellenében egy szép villát bérelt ki, hol visz­­szavonulva a tudományokkal szándéka foglalkodni. Turin, máj. 26. A Sarzana közelébeni csend­zavarási kísérletben résztvettek elleni per a genuai felebbviteli törvényszék előtt foly. — A Saffi el­­fogatásáróli hir tévedésen alapult. Roma, máj. 24. A consulta törvényszékének egyesült kamrái a gróf Rossi gyanítólagos gyil­kosai ellen első folyamodásilag hozott ítéletet meg­erősítek. A vádlott Sante Costantini bűnösnek találtatott, hogy a bűn végrehajtásában részt vett, és Gardoni, hogy a complotot szervezte. KÜLFÖLD. Tudósítások a harettérekről. A „CZC.“ következő híreket hoz: Sum­­lába egy cserkesz-ezredet várnak, melyet a czir­­kassziai ideigl. kormány az orosz elleni harczra fölszerel. A szállítás angol hajókon Várna felé történik.Másik cserkesz-ezred Konstantinápolyba megy a szultán parancsai alá. — Liprandi­­nok Szlatinát védelmi állapotba helyezi. Az Olt­­nál Turnutól az austriai határig erős kozák őr­­láncz áll, Nagy- és Kis-Oláhország közt minden összeköttetés el van vágva. — A török tüzérség Szilisztriában kitűnőségét most bebizonyítja; az ostromhoz szükséges földművek építését az oro­szoknak annyira megnehezíti, hogy azt csak éjjel nagy bajjal folytathatják.­­ Az austriai hadse­regnek a határon felállítását rendelő cs.­paran­­­csot Bukarestben máj. 22-kén tudták meg; a népre az legörvendetesb benyomást tett; a hely­őrség hallgat felőle. De általában a dunai feje­delemségek elhagyásáról most sokat beszélnek.— Odesszában máj. 24-ig, 12-ke óta semmi ha­diesemény nem történt; a foglyok iránti határo­zat még nem érkezett meg, azok őrfedezet nél­kül járnak a városban. Azon meglepő hírnek, mi­szerint a törökök Nikápolyt önkényt odahagyták volna, jólértesült körökben még ma sem adnak feltétlen hitelt. Krajovai máj. 24, s viddini máj. 26—ki tudósítások e tényt még nem említik. Ni­­kápoly fontos pont. Annak birtoka a hátulróli megtámadásra a viddini utat, valamint a Balkán­­szorosokhoz vivőt, megnyitja. E vár folyvást igen erősíttetett. De azt terjedelmes külvárosok veszik körül, s lehet, hogy az azokban elszállásolt törö­kök húzódtak be a várba, mi oly jelentéktelen esemény, hogy Viddinből nem is jelentették. S­t rajovai máj. 24-ki tudósítások szerint Stirbey­­g oda érkezését ott is hitték. Az uj ideigl. polg. kormány, mely egy bojár tanácsból áll, hamar épszerűvé lett. A temérdek rablók miatt Kis­­oláhországban csak katonai fedezettel lehet u­­tazni. — Azon hír, mintha Mussza pasa május 22- kén parlamentárt küldött volna az orosz tá­borba alkudozás végett,alaptalan. Sőt inkább, mi­kor az oroszok (22-bén) egy külön álló erősség egy váracsát fel­vettették, egy Parlamentár jelent meg Szilisztriában, kinek Mussza pasa azt je­lenteté, hogy mintegy 4 nap múlva felelend. A betegekről Szilisztriában igen jól gondoskodva van, azok bombamentes kazamatákba vannak el­­­helyezve, s gondoskodásuk iránti alkudozás tár­gyaiul épen nem szolgáltak. Várnából jelen­tik, hogy Ome­r pasa május 20-kán oda érke­zett, egy haditanácsban részt veendő, mely a hadjárati terv megváltoztatása iránt St. A­r­n­a­u­d tnagy, Dundas és Hamelin admirálok és Cambridge hg jelenlétében tartatik. Az „ODP.1* viddini levelezőjétől május 27- ről kapott tudósításokat. Máj. 23-kán St. A­r­­­n­a­u­d tnagy,R­a­g­­­a­n lord, és az ismeretes algiri Jussuf pasa Sumlába megérkeztek. A se­gédhadak útban vannak Sumlába.A Viddinbe egy futár Sumlából azon rendeletet hozta, hogy a török csapatok száma Kisoláhor­­szágban 13 zászlóalj gyalogságra s 2 ezred lo­vasságra 30 ágyúval szállíttassák le. A többi csa­patok­ Sumlába indíttatnak. Summában azon hír volt elterjedve, miszerint S­a­m­y­­ az oroszokat Zochum nevű helységnél keményen megverte volna. E hír azonban még további megerősítést szükséges. A „Satellit“ bukaresti levelezője máj. 23- ról írja: H. Paskievics, meggyőződvén,hogy 20—30,000 ember feláldozása nélkül Szilisztriát capitulatióra nem bírja, most árkászait és akná­szait dolgoztatja éjjel nappal, hogy azok nyis­sanak utat a várba. L­ü­d­e­r s unok a Dobrudzsá­ból Kalarasba vitetett, s ott súlyos betegségben fekszik. Hy Gorcsakot, a jobb dunaparton ütött sátort, és az aláásási munkák gyors folya­mát vezeti, este visszatér Kalarasba, hol az élét tölti. Oltenizza és Kalaras közt most 100,000 o­­rosz áll, s a kis Kalaras városkában nem keve­sebb mint 56 orosz b­olt van. De az orosz táborban nem uralkodik azon önbizalom, mint 1853-ban, a Pruthon átkeléskor. A „Wand.“ bukaresti levelezője egész bizo­nyossággal erősíti, hogy az oroszok a máj. 13— 15-ki harczokban a bazardzsiki után, egészen Karasszuig vezettek vissza. Az oroszok kísérlete, Oltenizzánál hidat állítani, 18-kán ismét meg­­hiusíttatott. A „Sieb. B.“-nak írják Bukarestből május 22-ről. Máj. 17-kén a törökök az oroszok által Oltenizzánál épített hidat ismét elrontották, s az által a Dannenberg-hadtest átkelését meggátol­ták. A. L­ü­d­e­r­s hadtest. hir szerint a vár tökéletes bekerítésére nem elegendő. Szlatinával általéi­­lenben az Olt jobb partján török előőrsök foglal­tak állomást, mire az ottani kőhidat az oroszok védelmi állapotba helyezték. A dunai fejedelemségekben az austriai csa­patok bevonulását remélik és óhajtják. Hir szerint a törökök máj. 11 -kén Koszteliit elhagyták és Roszovába húzódtak volna. Jasszyból a „Pr. Corr.“-nek Írják: Tyr­­gosromos kis városnál, Jasszytól 2 postányira, és Berlatnál, Jasszytól 9 postányira a Berlat jobb partján (mellékfolyója a Szerethnek, a foksán-ga­­laczi országútnál) már sánczmunkák kezdettek. Az eddig Foksánban őrzött lőporkészletek Slo­­bosiába,a Berlaton innen két órányira fekvő falu­ba vitettek. A korábban katonai középpontnak ki­jelölt Foksánt, a Jasszyból Bukarestbe vivő útón, úgy látszik, az oroszok egészen el fogják hagyni. Észrevétetett, hogy onnét egy idő óta több száz fegyverzeti tárgyakkal terhelt kocsi ment Jasszyn át B Skulenynál a Pruthon keresztül. Leován át is, Jasszyn alul hasonló nagy szállítmányok kel­tek volna visszamenve át a Pruthon. Ellenben a Szereth folyamnak csaknem egész hosszában az ott fekvő helységeket 200-tól 1000-ig menő helyőrség szállta meg, s még több csapatok váratnak. Most az ezen egész vonalon levő orosz had számát 18 ezerre teszik. Konstantinápolyból május 15-ről a „Cour­ de Marseille“nek írj­ák, miszerint a Szer­b­i­á­t illető egyesség a díván és az austriai internuntius közt megköttetett, s az a többi követeknek hivatalosan tudtukra adatott. Ennek következtében a szerb terület mindaddig tisztel­­­tetni fog, míg nyugtalanságok, vagy aggasztó közjelek az austriai beavatkozást szükségessé nem teszik. Továbbá elhatároztatott, hogy a szerb militia fegyverbe szólíttassék,kiknek száma 90000- re emelhető Az angol hadseregnek egy osztálya Skutariban Brown b­ok alatt készületeket tesz az elindulásra, s öt nagy szállítóhajó áll készen,­ annak Várnába szállítására. Konstantinápolyból Galaczba több gabna­­terhelt semleges hajók érkeztek, s ez által a gab­­naár kissé mérséklődött. A blajari sánczmun­­kálatok csaknem bevégezvék. A törökök némi bi­zalmatlansággal tekintik e műveket. A megerő­sített vonal egész hossza 7 angol mfd. A véd mű­vek 7 láb mély árokból állanak, mely lent 6, fenn 13 láb széles, s­véd sánczok és ágyutelepekkel el van látva. Baraguay­­nok május 20-kán indult vis­­­­sza Francziaországba; az első követségi titkár, Benedetti már a követségi ügyek vezetését átvette.­­ A szultán fa május 17-kén Cambrid­ge hg tiszteletére lakomát adott, melyen sem lord Re­deliffe­, sem Baraguay­­nok nem voltak jelen. A „Journa de St.-Petersb­y egy czikkben az Odessza ledtíztetésérőli angol-franczia jelentést c­áfolja. E czikk legjellemzőbb pontjai ezek : Nem bámulás nélkül értesültünk azon módról, a­mint Hamelin franczia aladmirál Odessza bom­­­biztatásáról kormányának egy hivatalos tudósí­­­tásban jelentést tesz. E tudósítás kifejezései sze­rint a franczia-angol egyesült hajóhadak e város császári kikötőjét, raktárait, laktanyáit, lőpor­gyárát , ágyútelepeit, az admiralitási épületeket megsemmisítették volna, a­nélkül, hogy a 30,000 ember odesszai helyőrség, avagy a vár 70 ágyúi a császári kikötőt a szerencsétlenség ellen meg­óvhatták volna. Ez állítás igaz voltának méltány­lására elég megjegyezni, hogy Odesszában sem vár, sem admiralitás, sem hadikikötő nincs (mi Európában eléggé ismeretes dolog lehet, mint­hogy Odesszát évenkint ezer mindenféle nemzet­beliek látogatják). Mit Hamelin aladmirál csá­szári kikötőnek nevez, korábban Ribas admirál idejében az igaz, hogy hadikikötő volt; e neve mégis maradt, noha most valósággal nem egyéb, mint kereskedői­ kikötő, mely azon hajók felvéte­ 2446 lére, mik a kikötőben a vesztegidőt kiállták,­­ melybe először azon hajók mennek be, mik egés­­­ségi rendszabályoknak vannak alávetve. Egyéb­iránt e kikötő gázpartja épen nincs megsemmisít­­ve; még fennáll; 4 ágyúból álló ütege 6 óra alatt egyfolytában oly harczot állt ki, melyben 8 gőz­­fregát és 1 gőz-korvett tüzét viszonozta. Végre leszereltetett, de ha valamin, azon csodálkozni kell, hogy az oly sokáig tarthatá magát, s azon, hogy a fregátok ágyúi számának s nagyöblüsé­­gének daczára az elrombolásra 6 óra kellett, a­he­­­lyett, hogy az kevés perez alatt bevégeztetett volna, mint ezt a tüzérséggel csak kevéssé isme­retes egyének is várhatók. Ha meggondoljuk az erők e roppant aránytalanságát, ez eredmény szerintünk épen nem igazolja Hamelin úr je­­­lentésének azon tételét, hol az angol-franczia fregátok „tetemes túlnyomóságát“ a tüzelés te­kintetében kiemeli. Sőt inkább azt kell hinnünk, hogy ellenkezőleg a közönség ép felfogása, és a részrehajlatlan história abból egészen más kö­vetkeztetést­ vonana. Mi az „admiralitási épü­letek“, „raktárak“, „laktanyák“, „lőporgyár“ megsemmisítését illeti, mely a légbe röpült a franczia hajónép „éljen a császár** és az angol matrózok „hurrah“ kiáltásai közt, mint Harne-­­­­­n ar mondja, megjegyezzük, hogy mindez va­lóságban egy lőporládának és egy fakunyhónak fellobbanására olvad össze , mely a gázpart üte­génél szolgáló tüzérek számára állíttatott fel.“ A kisázsiai orosztörök határról sz. péter­­vár­i máj. 24-ki tudósítások jelentik, miszerint a karszi lovasság, állítólag 6—8000 ember, miután Karsz környékén a lóeleség elfogyott, állomásvál­­­toztatás végett Suragiel szandzsákban néhány helységet, melyek múlt őszszel az oroszokhoz csatlakoztak, megszállt. Ezt hg Bebutow­­nak megtudván, Bag­gavat altnokot két zászlóalj gránátossal, öt szotm­a kozákkal ,egy doni kozák ágyuüteggel s 40 tatár és örménynyel az ellen­ségnek orosz területről elűzésére küldi. Bag­gá­v­a­t serge közeledtére a törökök Karsz felé visszavonultak, s az oroszok üldözvén 30 embert leöltek közölük, 21-et pedig elfogtak, köztük egy bimbasit (őrnagy), ezenkívül lovak,­ fegyverek és egy zászló jutottak kezeikbe; orosz részről megint­­ csak egy katona esett el és kettő megsebesült.Sura­­gielszandzsákban azóta törököt nem látni. A guri határon, kivéve apró török czirkálásokat, midőn az orosz határvidékről a lakosok marháját elhajt­ják, csend van. E czirkálók ellen ha Guri el ápr. 25-kén lesbeállván 80 nem rendes polgárka­­tonával, 500 török rendes gyalogot szétrobban­tott, s 50-et leölt közőlük. Orosz egy sem esett el, csak 5 kapott egy kis contusiót. Stockholmból jelentik máj­ 24-ről, mi­szerint azon hír, hogy Dániába futár érkezett, ki ez ország kormányát Své­zia- s Norvégiával e­­gyesülve a nyugati hatalmakhoz csatlakozásra szólítsa fel­, mint villanyszikra hatotta át az egész lakosságot. Tegnap estre titkos államta­r­nácsülés tartatott, melyre több tekintélyes kam­rai tagok is meghivattak, s melyben a háború­­kérdés tárgyaltatott. E hir alapján már egyletek alakulnak, hogy a kormányt azon esetre, ha Orosz­ország ellen tettleg hadat üzenne, bizalmi szava­zattal tiszteljék meg. „Fädrel­“ jelenti, hogy magántudósítás sze­rint Napier 21-kén főerejével Hangénél állt,és minden intézkedést megtett Gustavsvorn megtá­madására. Az Austerlitz franczia sorhajó és a St. J­e­a­n d’A­c­r­e az ő közvetlen parancsai alatt állanak. Plumridge ellenadmirál, könnyű gőz flottillájával a bottniai öböl felső részében volt. C­o­r­r­y ellenadmirál Sandeenél állt. A paran­csa alatti A­j­a­x fregaton egy horgonyláncz elsza­kadása által 20 ember súlyos sérülést kapott. Memelta Conflict angol corvett máj 24- kén hagyta el, s azóta ott több hadihajó nem mu­tatta magát. Sz. Pétervárról, május 23-ról írják : A császárnak az államjavak ministere előterjesztést tett, melyből kitűnik, hogy a birodalom keleti fe­lében lakó államuradalmi jobbágyok közt meg­parancsolt ujonczállítás a kiszabott korosztályból ki nem telik. A császár ennélfogva megparan­csolta, hogy a rendkívüli pótlék a 25—30 évesek közös sorshúzással szedessék. Anglia, London, máj. 27. A hivatalos lap ma közli Stafford Jenningham eddigi stock­holmi követnek stuttgarti követté, s he­lyébe M­a g e­n­n i­s-nek stockholmi követte kine­­­veztetését.­­ A hadügy­ministerium ma rendeletet a­­dott ki az iránt, hogy több ezredek létszáma 12 századra emeltessék. Ebből 8 szolgálati, a többi négy pedig raktárhelyi­ század leend. E szerint az ezredek létszáma 1.200 főre emeltetik.­­ Tegnap számos Citybeli bankárok s ke­reskedők mentinget is tartottak, hogy agitatiót esz­közöljenek a kincstár- kanczellár azon javaslata ellen, miszerint az Angolországra intézett váltók bélyegdíj alá vettetnének. Egy, a kincstár-kan­­czellárhoz intézendő oly kérvény készíttetett, melyben ezen bélyegdíj czélszerűtlensége mutat­­tatik ki; a mennyiben a külfölddeli hitel­közle­kedést, s Londonnak, mint az egész világ váltó­­folyamai középpontjának állását veszélyeztetné; a mennyiben a kincstár-jövedelem szaporodása , a hamis kertű váltók elleni nagyobb biztonság ezen hátrányért nem nyújtanak elegendő kárpót­lást, a­mennyiben végre a bélyeggel ellátás szük­ségkép idő-veszteséggel lenne összeköttetve, s a közlekedésre káros hatást gyakorolna. E kérvényt Maste­r­m­a­n terjesztendő a parl­ament elé.

Next