Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)
1854-06-03 / 436. szám
Pest^ Szombat,I /Ssgjabulk • lsp» hírtöt a • £ot?ö (tnimpak aMnl napokat kit«y. , mindennap reggel. SISSbocSbI dl]: Vidékre: fdlírt • • #® **»• *’1« gyed*«: § is. sota. Helyben : ffii -vse: 8 írt., 15 vn*gy « dr » : 4 írt A fdrde ti*» . StaaSs jiasfibsott nétVVak egyaxMi beiktatdaa^rt 6 kr, több«örtirt padié 4 k*. sztimtMatlk. — «igy«* -iák, tt pkr. Szerkesztői iroda van: Országut, 8. sz. a. (Kriewalderhás) 2-ik emeletben. «márthatni — t 11 JT h • I a p k 1 ■ d 0 UyatalflMD, Lukács !■. 4. tára könyvnyomdájában (OrszSgut Knna««ldarhdiban,) f Idékm minden es. kir. po a tah liodalmái. — As alSflieMi« tartalmaló levelek a csim. lakhely a átéled posta feljegyzése mellett, a pdnssel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadd hivatalból ote «ltandők. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége és Császárné ő Felsége folyó hó 1-jén délelőtt Bécsből Brünnbe elutaztak, honnan Ő Felségeik Prágába menni méltóztatnak. a cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 28- ki legf. határozata által Csarada György cs. k. udv. ügynököt és földbirtokost Magyarországban cs. k. asztalnoki méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Kedden 1. évi május 30-kán a budai cs. kir. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap I-fő osztályának IX. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban, s tartalma következő : 105. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1854. ápril 16-kán kelt rendelete, kiható az általános vámvidékben foglalt koronaországokra, egy ideiglenes másodosztályú fővámhivatalnak Trautenauban fölállítása, s a königshani mellékvámhivatalnak első osztályú mellékvámhivatalképein fönnmaradása iránt. 106. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. ápril 20-kán kelt rendelete, mely által a kereskedelmi ministeriummal egyetértőleg, a kereskedelmi jegyzőkönyvek vezetése iránt 1853. augustus 12-én kelt rendelet (birod. törv. lap 166. sz.) hatályossága a Tirol herczegi tett grófságnak azon részeire is kiterjesztetik, melyekben a Podipedico turner c io érvényes. 107. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1854. ápril 20-ikán kelt rendelete, kiható Alsó- és Felső-Austriára, Salzburg, Stájer, Karantén, Krajna, Görz , Gradiska és Istria, Triest, Tirol és Vorarlberg, Cseh-, Morvaország, Felső- és Alsó- Slézia koronaországokra, mely által az árva-, gondnokság alatti és letét-vagyon pénztárszerü kezelése iránt 1850. nov. 16-kán kelt utasítás (birod. törv. lap 448. sz.) néhány határozatai megváltoztatnak. 108. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. ápr. 20-kán kelt rendelet kiható minden koronaországokra, azon hivatalos cselekvények iránt, melyek a bíróságok által az 1850. febr. 9. és aug. 2. törvények 46. §., s illetőleg ezen törvények 3%3 CSZ Vas díjszabási tételei alapján teljesítendők. 109. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1854. april 21-kén kelt rendelete, a morva őrgrófság politikai és birósági szervezete tárgyában. 110. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1854. april 21-kén kelt rendelete, a felső- és alsó-sléziai herczegség politikai és birósági szervezete tárgyában. 111. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854.ápril 22-kén kelt rendelete, kiható Tirol és Vorarlbergs, mely által kijelentetik, hogy valamely fekvő jószág tulajdonának megszerzése végett, az erre vonatkozó okiratnak a jelzálogos könyvbe (Verfachbuch) bejegyzése szükséges. 112. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1854. april 24. kelt rendelete, a bukovinai herczegség politikai és birósági szervezete tárgyában. 113. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministereknek 1854. april 24. kelt rendelete, a galicziai és lodomeriai királyságok s a krakói nagyherczegség és az auschwitzi szatori herczegségek politikai és birósági szervezete tárgyában. 114. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 25. kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra, a politikai és rendőri hatóságoknak az intézkedések és határozatok végrehajtásában s hivatalos tekintélyük megóvásábani hivatalos hatalma iránt. 115. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1854. april 27. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a forradalmi propaganda pénzjegyeinek és hitelpapi■ rosainak bevitele, forgalma, megszerzése, terjesztése és megtartása, nemkülönben azoknak a hatósághozi át nem szolgáltatása iránt. 116. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. apr. 27-kén kelt kibocsátványa, a gabna és hüvelyes vetemények nehány nemeinek a wegrzoe-i vámhivatalon keresztüli vámmentes bevitelére adott ideiglenes engedelem iránt. 117. sz. A belügyministernek 1854. april 30- kán kelt rendelete, azon átmeneti határozatok iránt, melyek az Alsó- és Felső-Austria, Salzburg, Tirol, Steyer, Karantén, Krajna, Horvát- és Tótország, Tengermellék, Cseh-, Morvaország, Slézia, Galiczia, Bukovina és Erdély koronaországokban újon szervezett politikai országos hatóságoknak, nemkülönben a lembergi és krakói közigazgatási vidék kerületi hatóságának az 1854. april 16-kán kelt legfelsőbb határozvány rendeletéhez képest 1854. május 29-kén leendő életbeléptetését tárgyazzák. 118. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. ápril 30. kelt hirdetvénye, kiható az átalános vám vidékben foglalt koronaországokra, a leitomischeli ellenőrködő hivatal megszüntetése iránt. 119. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. május 2-kán kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát-, és Tótországra, mely által a büntető eljárás több pontjai már jelenleg az 1853. julius 29-kén kelt büntető perrendtartás értelmében szabályozhatnak. Továbbá ugyanott megjelent és szétküldetett a m. orsz. kormánylap 2-ik osztályának VII. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban, s tartalma: 10. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. orsz. pénzügyigazgatóságtól 1854-diki május 10-ről, az 1853-dik évi dohánytermesztmények beváltására kiszabott határidő iránt. 11. sz. Hirdetés a cs. k. Főherczegségétől Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1854. május 15 -kéről, melylyel a mértékek és sulyok hitelesítését tárgyszó szabályok tétetnek közzé Szerdán f. évi máj. hó 31-kén a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar orsz kormánylap H. oszt. Vili. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban. Ezen darab magában foglalja 12. sz. alatt őos. fensége magyarországi katonai s polgári kormányzó főherczeg úr 1854. máj. 26-ki rendelvényét, a természetbeni közmunkaerők állam- és országutakon alkalmazásának módja iránt. Szintúgy pénteken f. évi jun. 2-kán megjelent és szétküldetett a magyar orsz. kormánylap H. osztályának IX-ik darabja. Ennek tartalma 13. sz. alatt ő és. fensége magyarországi katonai s polgári kormányzó főherczeg 1854. máj. 8-ki rendelvénye, a magánvámokból fenntartott utak és hidak kielégítő helyreállítása s fenntartása iránt. 436 NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, jun. 1. A A porosz -austriai conventio záradékának közzététele által vérmesebb antioroszaink nincsenek egészen kielégítve, s némi kedvetlen csalódásra ébredének, mert lehetlen be nem látniok azon határt, melyen túl Austria a nyugati hatalmakkal karöltve többé nem menend. Azon általunk ismételve megjelölt szétágazás, mely a háború végczélját illetőleg a mi, és más részről a nyugati hatalmasságok valószínű nézetei között fönnforog — e diplomatiai okirat által be van egyelőre bizonyítva, s a háború folyama előre is mintegy két stádiumra osztva; az első az oroszoknak török földről kiűzése; — a másik az ezutáni: Oroszország korlátozása vagy gyengítése. Elsőre nézve a négy nagy hatalmasság együtt működene, mihelyest a porosz-austriai conventio zárczikkének egy esete beáll, — de ezzel elérve lévén — Austria s Poroszország az európai egyensúly iránt egészen más nézetekkel van, mintsem hogy Oroszország teljes megtörését előmozdítandná. — De tán erről korán is szólunk még: előbb ki kell űzni az oroszt a török földről — fogja valaki mondhatni! — Azonban helytelenül, mert ha csak előbb Oroszország egy a körülmények szerint méltányos békét nem eszközöl ki — a török földet babér nélkül el kellene hagynia, — az előre látható esetet pedig a számításból kifeledni nem lehet, s ez az, hogy akkor a még most fennlevő érdekegység a két német és a nyugati hatalmak közt teljes lenni megszűnt; a Duna és fekete-tenger szabadsága, vagy több vagy kevesebb még a miben egyetértenének , de azt a német hatalmak soha nem tévesztendik el szemeik elől, hogy azon súly, melyet Európa mérlegében Oroszország vesztett, Francziaország javára nehezedik. — Azt pedig még csak feszegetni sem akarjuk, váljon maguk a nyugati hatalmak között !s megmaradand e minden esetben az érdekegység? A minden jelek szerint még csak kezdetben levő háborúnak tehát két pirasisát kijelölhetni? — de vakmerőség vagy vakság lenne megjósolni akarni, mily bonyodalmat, mily szövetségeket, s mily eredményt hozand a másik ? Császára Császárné ő Felségeik tegnapelőtt hagyák el Laxenburgot, a tegnapi napot a fővárosban tölték, s ma reggel indultak a felső tartományokba, Brünn, Olmütz, Prágába; — ez utóbbi helyen tartózkodásukat avatottabb körök gyanításai a nagy politikával viszonyba hozzák, mily alappal? — nem tudjuk.tegnap a szokásos déli őrfelváltáshoz a császváriak udvarára számos s válogatott közönség gyűlt nem annyira a zenét hallgatni, mint kiváncsi szemeiket az ablakokra szegezni azon reményben, miszerint Császárné Ő Felsége talán egy pillanatra láthatóvá leend, a mi csakugyan az összegyűltek nagy örömére meg is történt. — Császárné Ő Felsége népszerűségének több bizonyítványait hozhatnám föl, mikben egyszersmind a nép természetes józan érzése s jólelkűsége eredeti módon tükrözi magát, aki Bécsben megfordul, ily tapasztalatokat bőven tehetend. PEST, junius 2. (Hírlapi szemle.) A „Preuszische Corr.“ máj. 30-ai számában következő czikk olvasható: „A tudósítás egy közös diplomatiai okmánynak a nyugateurópai négy hatalom Bécsben egyesült képviselői által újabban történt aláírásáról az érdekelt országokban mindenütt kedvező benyomást idézett elő, melyet mi teljesen igazoltnak ismerünk el. A franczia „Moniteur“ a máj. 23-ai jegyzőkönyv czélját rövid közlésben oda magyarázta, mikép az az angol-franczia kötménynek és a porosz-austriai szerződésnek az ápr. 9-ki jegyzőkönyvben megállapított kötelezettségekkeli öszszekapcsolására van szánva. Mi a legújabb jegyzőkönyvnek általánost és terjedelmest jelentést vélünk tulajdoníthatni, feltévén, hogy az, tekintettel az egyes kormányok állásának különbségére, mind a két szerződés öszhangzó irányát s azoknak összefüggését a minden előbbi bécsi jegyzőkönyvekben kimondott elvekkel, közös nyilatkozat által fénykép megerősíti. A Bécsben aláírt okmányokból legelül az tűnik ki, hogy a négy hatalom az európai súlyegyen föltételei iránti előbbi nézeteikhez hívek maradtak, s a porta teljes birtokállásának helyreállításához mint közös törekvéseik változatlan czéljához ragaszkodnak. Még örvendetesb ama jelenség, hogy a német kormányok, egy- és másrészt a nyugati hatalmak, meglévén őszintén győződve tartós e-gyüttmunkálásuk szükségességéről úgy mint az európai viszonyok által föltételezett közérdekeik azonosságáról, a különállások sajátosságait s egyes országok szükségleteit tekintetbe venni nem késendnek, így a legújabban kötött különszövetségeket, melyek közöl az egyik Németország összes érdekeinek megőrzését állítja az előtérre, míg a másik a tengeri hatalmaknak Oroszország elleni fegyveres föllépésének föltételeit szabályozza, mindkét rész, mint a közös törekvéseknek megfelelőket elismerhetné s kölcsönös megegyezésük által némileg megerősíthetnék. Ennélfogva üdvözöljük a máj. 23-ai jegyzőkönyvet, nem csupán mint biztosítékot a négy érdekelt hatalom közt most fennálló elvileges egyetértésre, hanem mint bizonyságot a kölcsönös viszonylataikban uralkodó bizalmas figyelmességre nézve is, mely nézetünk szerint lényegesen segítendi elő a további bonyodalmak elkerülését s az európai béke tartós helyreállítására irányzott közös lépések könyebbítését.“ — Ugyancsak e szerződésről a „Triest. Z.“nak Bécsből máj. 28-káról ezt írják: „A jelenlegi komoly tényállás politikai megítélése a poroszaustriai szerződés és pótlékainak közrebocsátása következtében igen rózsaszínű nézletnek adott helyet, miután többé épen nem kétkednek, hogy Oroszország a neki mindkét német szomszéd hatalom részéről tudtul adott szilárd határozatok folytán seregeit a Pruthon — állítólag már egy hó alatt — visszavezetendő s hogy ezen mozzanat után egy általános európai congressus tanácskozandik a jövő béke elvei fölött. Itt annál inkább hiszik Oroszország visszavonulását, minthogy az jelen lépés által nemcsak mind a két német nagyhatalmat megfosztaná minden ürügytől ellenében tényleges föllépésre, hanem azokat ily esetben ismét leghivebb szövetségesekül fogná bírni. De minthogy mind a két német hatalom a nyugati hatalmak irányában hat közös jegyzőkönyvben csak arra kötelezték magukat, hogy Oroszországot a dunai fejedelemségekbőli kivonulásra rábírják (akár katonai, akár diplomatiai utón — az mindegy) s az ottomán birodalom területi épségét fenntartják; a nyugati hatalmak ellenben mintegy bevallva az orosz terület eldarabolására czéloznak , ennélfogva adandó pillanatban, azaz ha Oroszország a fejedelemségekből kivonul, és a nyugati hatalmak, mint biztosan föltehetni, a török területet és a fekete-tengert oda nem hagyják, az eddig élő Austria, Poroszország, Anglia és Francziaország közt fennállott egyetértés szét fog bomlani, s csak akkor fognánk igazán egy európai háború örvényszélén állani, mit elkerülhetni véltek, a német nagyhatalmaknak Oroszország ellen nyilatkozásával.“ — A „Lieb. Bote.“ kissé visszatekint Szilisztria múltjára s következőleg is: „1810-ben e várat az oroszok öt napi ostrom után megvették és lerombolták. 1828-ban jul. 21-től nov. 10-éig hasztalanul vítták, és Szilisztria akkor az orosz összes haderővel daczölt. 1829 ben gr. Diebitsch kénytelen volt az uj hadjáratot ostrommal kezdeni, mely 1829—ki máj. 17-kén kezdődött. A vár akkor erős őrséggel bírt, s az oroszok nem mertek rohamot intézni a törökök sánczai ellen. Akkor a föld- és aknamunka játszotta a főszerepet, s a törökök minden vitézsége mellett 1829 -ben orosz ásó és kapa Szilisztria esését elhatározta. Jun. 19-kén az oroszok két aknát robbantottak el, mint nagy rést okozott a főbástyában s a tüsténti védelmet orosz kartácsok gátolták. Másnap a 9000 főnyi őrség letettea fegyvert, és Szilisztria a HV2 millió db aranyból állott hadi kárpótlási összeg teljes kifizetéséig orosz kézben maradt, s csak 1835-ben adatott a törököknek ismét vissza. Azt hiszik, mikép az oroszok most sem fognak rohamot Szilisztria ellen intézni, s hogy az 1829-ben használt eszközöket alkalmazandják Szilisztria megvételére. Az idén a vár megszállása május 17-kén kezdődött, miután minden kísérletek, Mus sz a pasát a vár átadására rábírni, meghiúsultak. Sikerült az oroszoknak Kalaras és Oltenizza felől két hidat verni a Dunán, miután előbb a Lüdersféle hadtest főrésze az Engelhardtféle dandárral együtt Raszovát elkerülve Szilisztria ellen megindult s a várat a szárazföldi oldalról körülvette.“ Junius 3-án 1854. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Junius 3. * Magyarországi hg-primás és bibornoki eminentiája m. hó 31-kén Linzbe utazott, hogy ott mint pápai meghatalmazott zárdavizsgálatot tartson. — Kassa, máj. 24. Most, miden korszakot alakítandó világeseményeknek mindennap ij meg új jelenete fordul elő, mi a szegény kisvárosi élet feljegyzői annál inkább háttérbe szorulunk, mivel az valóban kevés érdekest képes nyújtani. — öt év alatt még csak egy vállalat létesült egyesületi utón, Bankó nevű, kies erdőknek közepette fekvő mulatóhelynek czélszerű helyreállítása iránt, mely hely 15 évi használat után ismét tulajdonosára a városra esik vissza. Továbbá erősen kezdik egy felállítandó gőzmalom eszméjét is népszerűsítni, sőt hogy már az aláírási ívek kibocsátásához nem sok kívántatik. Mindez igen helyes, s előbbutóbb arra vezetend, hogy a város lakói megismervén helyzetüket, részvényes iparvállalatok által fogják a természet dús adományait kizsákmányolni. Mindezek koronájául még a vasút reményével is kecsegtetjük magunkat s úgy aztán a megkezdett tökéletesedési pályán gyorsabban fognánk előrehaladni. — Őcs.k.Apostoli Felsége egybekelési ünnepét mi is illő örömhódolattal megültük, só Felségeik hosszas boldog éltéért legbuzgóbban könyörögtünk. — Időjárásunk mostoha száraz, s igy a vetéseknek, főleg a rozsnak nem volt igen kedvező, mely gabnanem csakugyan igen meg is ritkult. Tegnapelőtt óta azonban bő esőnk van, s ez tán még segít, a hol nem késő. — A közegességi állapot annyiban nem igen megnyugtató, mivel a váltóláz ismét nagy kiterjedésben kezd uralkodni s főleg azokat lepi meg, kik abban tavaly nyáron szenvedtek. Tót Selmecz, máj. 22. Tegnapelőtt napfelkeltétől egész estig az uj várról mozsárdurrogás hasogatá a leget azon öröm jeléül, hogy a bányamunkások felső intézkedés nyomán ismét visszanyerték a