Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-03 / 436. szám

Pest^ Szombat,I /­Ssgjab­ulk • lsp» hírtöt a • £ot?ö (tnimpak aMnl napokat ki­­t«y. , mindennap reggel. SISSbocSbI dl]: Vidékre: fdlír­­t • • #® **»•­ *’1« gyed*«: § is. so­ta. Helyben : ffii -­­vse: 8 írt., 15 vn*gy « d­r » : 4 írt A fd­rde ti*» . StaaSs jiasfibsott n­étVVak egyaxMi beiktatdaa^rt 6 kr, több­­«örtirt padié 4 k*. sztimtMatlk. — «igy«* -iák, tt pkr. Szerkesztői iroda van: Ország­ut, 8. sz. a. (Kriewalderhás) 2-ik emeletben. «márthatni — t 11 JT h • I a p k 1 ■ d 0 UyatalflMD, Lukács !■. 4. tára könyvnyomdájában (OrszSgut Knna­­««ldarhdiban,) f Idékm minden es. kir. p­o a t­ah lio­dalmái. — As alSflieMi« tartalmaló levelek a csim. lak­hely a átéled posta feljegyzése mellett, a pdnssel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadd hivatalból ote «ltandők.­ HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége és Császár­né ő Felsége folyó hó 1-jén délelőtt Bécsből Brü­nnbe elutaztak, honnan Ő Felségeik Prágába menni méltóztatnak. a cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 28- ki legf. határozata által C­s­a­r­a­d­a György cs. k. udv. ügynököt és földbirtokost Magyarországban cs. k. asztalnoki méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Kedden 1. évi május 30-kán a budai cs. kir. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap I-fő osztályának IX. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban, s tartalma következő : 105. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministe­­riumoknak 1854. ápril 16-kán kelt rendelete, ki­ható az általános vámvidékben foglalt koronaorszá­gokra, egy ideiglenes másodosztályú fővámhivatal­­nak Trautenauban fölállítása, s a königshani mel­lékvámhivatalnak első osztályú mellékvámhivatal­­képein fönnmaradása iránt. 106. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. ápril 20-kán kelt rendelete, mely által a kereske­delmi ministeriummal egyetértőleg, a kereskedelmi jegyzőkönyvek vezetése iránt 1853. augustus 12-én kelt rendelet (birod. törv. lap 166. sz.) hatályos­sága a Tirol herczegi tett grófságnak azon részei­re is kiterjesztetik, melyekben a Podipedico tu­rn­e­r c i­o érvényes. 107. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriu­­moknak 1854. ápril 20-ikán kelt rendelete, kiható Alsó- és Felső-Austriára, Salzburg, Stájer, Karan­tén, Krajna, Görz , Gradiska és Istria, Triest, Tirol és Vorarlberg, Cseh-, Morvaország, Felső- és Alsó- Slézia koronaországokra, mely által az árva-, gond­nokság alatti és letét-vagyon pénztárszerü kezelése iránt 1850. nov. 16-kán kelt utasítás (birod. törv. lap 448. sz.) néhány határozatai megváltoztatnak. 108. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. ápr. 20-kán kelt rendelet kiható minden koronaorszá­gokra, azon hivatalos cselekvények iránt, melyek a bíróságok által az 1850. febr. 9. és aug. 2. törvé­nyek 46. §., s illetőleg ezen törvények 3%3 CS­Z Vas díjszabási tételei alapján teljesítendők. 109. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministe­reknek 1854. april 21-kén kelt rendelete, a mor­va őrgrófság politikai és birósági szervezete tár­gyában. 110. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministe­reknek 1854. april 21-kén kelt rendelete, a felső- és alsó-sléziai herczegség politikai és birósági szervezete tárgyában. 111. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854.­­ápril 22-kén kelt rendelete, kiható Tirol és Vorarl­bergs, mely által kijelentetik, hogy valamely fek­vő jószág tulajdonának megszerzése végett, az erre vonatkozó okiratnak a jelzálogos könyvbe (Ver­­fachbuch) bejegyzése szükséges. 112. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministe­reknek 1854. april 24. kelt rendelete, a bukovinai herczegség politikai és birósági szervezete tár­gyában. 113. sz. A bel-, igazság- és pénzügyi ministe­reknek 1854. april 24. kelt rendelete, a galicziai és lodomeriai királyságok s a krakói nagyherczegség és az auschwitzi s­zatori herczegségek politikai és birósági szervezete tárgyában. 114. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­­nak s a legfőbb rendőri hatóságnak 1854. april 25. kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei király­ságra, a politikai és rendőri hatóságoknak az intéz­kedések és határozatok végrehajtásában s hivatalos tekintélyük megóvásábani hivatalos hatalma iránt. 115. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­­nak 1854. april 27. kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a forradalmi propaganda pénzjegyeinek és hitelpapi­■ rosainak bevitele, forgalma, megszerzése, terjeszté­se és megtartása, nemkülönben azoknak a hatóság­­hozi át nem szolgáltatása iránt. 116. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. apr. 27-kén kelt kibocsátványa, a gabna és hüvelyes vetemények nehány nemeinek a wegrzoe-i vámhi­vatalon keresztüli vámmentes bevitelére adott ide­iglenes engedelem iránt. 117. sz. A belügyministernek 1854. april 30- kán kelt rendelete, azon átmeneti határozatok iránt, melyek az Alsó- és Felső-Austria, Salzburg, Tirol, Steyer, Karantén, Krajna, Horvát- és Tótország, Tengermellék, Cseh-, Morvaország, Slézia, Galiczia, Bukovina és Erdély koronaországokban újon szer­vezett politikai országos hatóságoknak, nemkülön­ben a lembergi és krakói közigazgatási vidék kerü­leti hatóságának az 1854. april 16-kán kelt legfel­sőbb határozvány rendeletéhez képest 1854. május 29-kén leendő életbeléptetését tárgyazzák. 118. sz. A pénzügyministeriumnak 1854. ápril 30. kelt hirdetvénye, kiható az átalános vám vidék­ben foglalt koronaországokra, a leitomischeli ellen­őrködő hivatal megszüntetése iránt. 119. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. május 2-kán kelt rendelete, kiható Magyar-, Hor­vát-, és Tótországra, mely által a büntető eljárás több pontjai már jelenleg az 1853. julius 29-kén kelt büntető perrendtartás értelmében szabályoz­hatnak. Továbbá ugyanott megjelent és szétküldetett a m. orsz. kormánylap 2-ik osztályának VII. da­rabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban, s tartalma: 10. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. orsz. pénzügyigazgatóságtól 1854-diki május 10-ről, az 1853-dik évi dohánytermesztmények beváltására kiszabott határidő iránt. 11. sz. Hirdetés a cs. k. Főherczegségétől Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1854. május 15 -kéről, melylyel a mértékek és sulyok hite­lesítését tárgyszó szabályok tétetnek közzé Szerdán f. évi máj. hó 31-kén a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar orsz kormánylap H. oszt. Vili. darabja, német egyedüli s összes kettős kiadásokban. Ezen darab magában foglalja 12. sz. alatt őos. fensége magyarországi katonai s polgári kormányzó főherczeg úr 1854. máj. 26-ki rendelvényét, a ter­mészetbeni közmunkaerők állam- és országutakon alkalmazásának módja iránt. Szintúgy pénteken f. évi jun. 2-kán megje­lent és szétküldetett a magyar orsz. kormánylap H. osztályának IX-ik darabja. Ennek tartalma 13. sz. alatt ő és. fensége ma­gyarországi katonai s polgári kormányzó főherczeg 1854. máj. 8-ki rendelvénye, a magánvámokból fenntartott utak és hidak kielégítő helyreállítása s fenntartása iránt. 436 NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, jun. 1. A A porosz -austriai conventio záradékának közzététele által vérmesebb antioroszaink nin­csenek egészen kielégítve, s némi kedvetlen csa­lódásra ébredének, mert lehetlen be nem látniok azon határt, melyen túl Austria a nyugati ha­talmakkal karöltve többé nem menend. Azon ál­talunk ismételve megjelölt szétágazás, mely a háború végczélját illetőleg a mi, és más részről a nyugati hatalmasságok valószínű néze­tei között fönnforog — e diplomatiai okirat ál­tal be van egyelőre bizonyítva, s a háború folya­ma előre is mintegy két stádiumra osztva; az el­ső az oroszoknak török földről kiűzése; — a má­sik az ezutáni: Oroszország korlátozása vagy gyengítése. Elsőre nézve a négy nagy hatalmas­­­ság együtt működene, mihelyest a porosz-austriai conventio zárczikkének egy esete beáll, — de e­zzel elérve lévén — Austria s Poroszország az európai egyensúly iránt egészen más nézetekkel van, mintsem hogy Oroszország teljes megtörését előmozdítandná. — De tán erről korán is szólunk még: előbb ki kell űzni az oroszt a török föld­ről — fogja valaki mondhatni! — Azonban hely­telenül, mert ha csak előbb Oroszország egy a körülmények szerint méltányos békét nem esz­közöl ki — a török földet babér nélkül el kel­lene hagynia, — az előre látható esetet pedig a számításból kifeledni nem lehet, s ez az, hogy akkor a még most fennlevő érdekegység a két német és a nyugati hatalmak közt teljes lenni megszűnt; a Duna és fekete-tenger szabad­sága, vagy több vagy kevesebb még a miben e­­gyetértenének , de azt a német hatalmak soha nem tévesztendik el szemeik elől, hogy azon súly, melyet Európa mérlegében O­­roszország vesztett, Francziaor­­szág javára nehezedik. — Azt pedig még csak feszegetni sem akarjuk, váljon maguk a nyu­gati hatalmak között !s megmaradand­ e minden esetben az érdekegység? A minden jelek szerint még csak kezdetben levő háborúnak tehát két pirasisát kijelölhetni? — de vakmerőség vagy vakság lenne megjósolni akarni, mily bonyo­dalmat, mily szövetségeket, s mily eredményt ho­­zand a másik ? Császára Császárné ő Felségeik teg­napelőtt hagyák el Laxenburgot, a tegnapi na­pot a fővárosban tölték, s ma reggel indultak a felső tartományokba, Brünn, Olmütz, Prágába; — ez utóbbi helyen tartózkodásukat avatottabb kö­rök gyanításai a nagy politikával viszonyba hoz­zák, mily alappal? — nem tudjuk.t­egnap a szo­kásos déli őrfelváltáshoz a csász­­váriak udvarára számos s válogatott közönség gyűlt nem annyira a zenét hallgatni, mint kiváncsi szemeiket az ablakokra szegezni azon reményben, miszerint Császárné Ő Felsége talán egy pillanatra látha­tóvá leend, a mi csakugyan az összegyűl­tek nagy örömére meg is történt. — Császárné Ő Felsége népszerűségének több bizonyítványait hozhatnám föl, mikben egyszersmind a nép ter­mészetes józan érzése s jólelkűsége eredeti mó­don tükrözi magát, a­ki Bécsben megfordul, ily tapasztalatokat bőven tehetend. PEST, junius 2. (Hírlapi szemle.) A „Preuszische Corr.“ máj. 30-ai számában következő czikk olvasható: „A tudósítás egy közös diplomatiai okmánynak a nyugateurópai négy hatalom Bécsben egyesült képviselői által újabban történt aláírásáról az ér­dekelt országokban mindenütt kedvező benyo­mást idézett elő, melyet mi teljesen igazoltnak ismerünk el. A franczia „Moniteur“ a máj. 23-ai jegyzőkönyv czélját rövid­­ közlésben oda magya­rázta, mikép az az angol-franczia kötménynek és a porosz-austriai szerződésnek az ápr. 9-ki jegy­zőkönyvben megállapított kötelezettségekkeli ösz­­szekapcsolására van­ szánva. Mi a legújabb jegy­zőkönyvnek általánost és terjedelmest jelentést vélünk tulajdoníthatni, feltévén, hogy az, tekin­tettel az egyes kormányok állásának különbségé­re, mind a két szerződés öszhangzó irányát s a­­zoknak összefüggését a minden előbbi bécsi jegy­zőkönyvekben kimondott elvekkel, közös nyilat­kozat által fénykép megerősíti. A Bécsben aláírt okmányokból legelül az tűnik ki, hogy a négy hatalom az európai súlyegyen föltételei iránti előbbi nézeteikhez hívek maradtak, s a porta teljes birtokállásának helyreállításához mint kö­­­zös törekvéseik változatlan czéljához ragaszkod­nak. Még örvendetesb ama jelenség, hogy a né­­met kormányok, egy- és másrészt a nyugati ha­talmak, meg­lévén őszintén győződve tartós e-­­gyüttmunkálásuk szükségességéről úgy mint az európai viszonyok által föltételezett közérdekeik azonosságáról, a külön­állások sajátosságait s egyes országok szükségleteit tekintetbe venni nem késendnek, így a legújabban kötött különszö­­vetségeket, melyek közöl az egyik Németország összes érdekeinek megőrzését állítja az előtérre, míg a másik a tengeri hatalmaknak Oroszország elleni fegyveres föllépésének föltételeit szabá­lyozza, mindkét rész, mint a közös törekvéseknek megfelelőket elismerhetné s kölcsönös megegye­zésük által némileg megerősíthetnék. Ennélfogva üdvözöljük a máj. 23-ai jegyzőkönyvet, nem csu­pán mint biztosítékot a négy érdekelt hatalom közt most fennálló elvileges egyetértésre, hanem mint bizonyságot a kölcsönös viszonylataikban uralkodó bizalmas figyelmességre nézve is, mely nézetünk szerint lényegesen segítendi elő a to­­­vábbi bonyodalmak elkerülését s az európai béke tartós helyreállítására irányzott közös lépések könyebbítését.“ — Ugyancsak e szerződésről a „Triest. Z.“­­nak Bécsből máj. 28-káról ezt írják: „A jelenlegi komoly tényállás politikai megítélése a porosz­­austriai szerződés és pótlékainak közrebocsátása következtében igen rózsaszínű nézletnek adott he­lyet, miután többé épen nem kétkednek, hogy Oroszország a neki mindkét német szomszéd ha­­­talom részéről tudtul adott szilárd határozatok folytán seregeit a Pruthon — állítólag már egy hó alatt — visszavezetendő s hogy ezen mozzanat után egy általános európai congressus tanácsko­­zandik a jövő béke elvei fölött. Itt annál inkább hiszik Oroszország visszavonulását, minthogy az jelen lépés által nemcsak mind a két német nagy­hatalmat megfosztaná minden ürügytől ellené­ben tényleges föllépésre, hanem azokat ily eset­ben ismét leghivebb szövetségesekül fogná bírni. De minthogy mind a két német hatalom a nyu­gati hatalmak irányában hat közös jegyzőkönyv­ben csak arra kötelezték magukat, hogy Oroszor­szágot a dunai fejedelemségekbőli kivonulásra rábírják (akár katonai, akár diplomatiai utón — az mindegy) s az ottomán birodalom területi ép­ségét fenntartják; a nyugati hatalmak ellenben mintegy bevallva az orosz terület eldarabolására czéloznak , ennélfogva adandó pillanatban, azaz ha Oroszország a fejedelemségekből kivonul, és a nyugati hatalmak, mint biztosan föltehetni, a tö­rök területet és a fekete-tengert oda nem hagy­ják, az eddig élő Austria, Poroszország, Anglia és Francziaország közt fennállott egyetértés szét fog bomlani, s csak akkor fognánk igazán egy európai háború örvényszélén állani, mit elkerül­hetni véltek, a német nagyhatalmaknak Oroszor­szág ellen nyilatkozásával.“ — A „Lieb. Bote.“ kissé visszatekint Szi­­lisztria múltjára s következőleg is: „1810-ben e várat az oroszok öt napi ostrom után megvették és lerombolták. 1828-ban jul. 21-től nov. 10-éig hasztalanul vítták, és Szilisztria akkor az orosz összes haderővel daczölt. 1829 ben gr. Diebitsch kénytelen volt az uj hadjáratot­ ostrommal kezde­ni, mely 1829—ki máj. 17-kén kezdődött. A vár akkor erős őrséggel bírt, s az oroszok nem mer­tek rohamot intézni a törökök sánczai ellen. Ak­kor a föld- és aknamunka játszotta a főszerepet, s a törökök minden vitézsége mellett 1829 -ben orosz ásó és kapa Szilisztria esését elhatározta. Jun. 19-kén az oroszok két aknát robbantottak el, mi­nt nagy rést okozott a főbástyában s a tüsténti védelmet orosz kartácsok gátolták. Más­nap a 9000 főnyi őrség letette­­a fegyvert, és Szi­lisztria a HV2 millió db aranyból állott hadi kár­pótlási összeg teljes kifizetéséig orosz kézben maradt, s csak 1835-ben adatott a törököknek ismét vissza.­­ Azt hiszik, mikép az oroszok most sem fognak rohamot Szilisztria ellen intézni, s hogy az 1829-ben használt eszközöket alkal­­mazandják Szilisztria megvételére. Az idén a vár megszállása május 17-kén kezdődött, miután minden kísérletek, M­u­s s­z a pasát a vár átadá­sára rábírni, meghiúsultak. Sikerült az oroszoknak Kalaras és Oltenizza felől két hidat verni a Du­nán, miután előbb a Lüdersféle hadtest főrésze az Engelhardtféle dandárral együtt Raszovát el­kerülve Szilisztria ellen megindult s a várat a szárazföldi oldalról körülvette.“ Junius 3-án 1854. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Junius 3. * Magyarországi hg-primás és bibornok­i e­­minentiája m. hó 31-kén Linzbe utazott, hogy ott mint pápai meghatalmazott zárdavizsgálatot tart­son. — Kassa, máj. 24. Most, miden korszakot alakí­tandó világeseményeknek mindennap ij meg új je­lenete fordul elő, mi a szegény kisvárosi élet fel­­jegyzői annál inkább háttérbe szorulunk, mivel az valóban kevés érdekest képes nyújtani. — öt év alatt még csak egy vállalat létesült egyesületi utón, Bankó nevű, kies erdőknek közepette fekvő mulató­helynek czélszerű helyreállítása iránt, mely hely 15 évi használat után ismét tulajdonosára a városra e­­sik vissza. Továbbá erősen kezdik egy felállítandó gőzmalom eszméjét is népszerűsítni, sőt hogy már az aláírási ívek kibocsátásához nem sok kívántatik. Mindez igen helyes, s előbbutóbb arra vezetend, hogy a város lakói megismervén helyzetüket, rész­vényes iparvállalatok által fogják a természet dús adományait kizsákmányolni. Mindezek koronájául még a vasút reményével is kecsegtetjük magunkat s úgy aztán a megkezdett tökéletesedési pályán gyorsabban fognánk előrehaladni. — Őcs.k.A­­postoli Felsége egybekelési ünnepét mi is illő örömhódolattal megültük, só Felsé­geik hosszas boldog éltéért legbuzgóbban könyö­rögtünk. — Időjárásunk mostoha száraz, s igy a vetéseknek, főleg a rozsnak nem volt igen kedvező, mely gabnanem csakugyan igen meg is ritkult. Teg­napelőtt óta azonban bő esőnk van, s ez tán még segít, a hol nem késő. — A közegességi állapot an­nyiban nem igen megnyugtató, mivel a váltóláz is­mét nagy kiterjedésben kezd­ uralkodni s főleg a­­zokat lepi meg, kik abban tavaly nyáron szen­vedtek. Tót Selmecz, máj. 22. Tegnapelőtt napfelkel­tétől egész estig az uj várról mozsárdurrogás haso­­gatá a leget azon öröm jeléül, hogy a bányamunká­sok felső intézkedés nyomán ismét visszanyerték a

Next