Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-14 / 444. szám

Mindezek a festőművészetnek igen elemi s úgy­szólván csak gépies részei, de szükségességük szem­beötlő. A művészet minden más ágában is látjuk, mikép annak legalsóbb, legelemibb részei is bírnak alkalmazással, melyek épen nem aljasítják le a mű­vészetet, hanem azt mutatják, mikép azok bármily műveltetési fokon is képesek használni vagy gyö­nyörködtetni. A zenének alig lehet alsóbb fokú hang­­szere, mint a dob, s mégis igen nagy és nem köny­­nyen nélkülözhető alkalmazással bír. Az írás művé­szetének legelemibb, leggépiesebb részei ezer alkal­mazással bírnak. Az elemi rajz alkalmazásához tartozik még a földképek készítése, s épen nem mondhatnék, hogy nálunk ezek igen nagy kiterjedéssel ne bírnának. S e földképek csaknem minden kivétel nélkül kül­földről szállíttatnak. A közönségnek s tanodáink­nak folytonosan növekedő szükséglete igen való­színűvé teszi, mikép nemsokára nálunk is létesülnie kell egy nagyobbszerű oly nyomdának, hol földké­pek is adatnának ki,csupán kő-és aczél­metszetek­kel foglalkozó nyomda már­is nem csak egy létezik itt helyben, hol csaknem kivétel nélkül idegenek dolgoznak. Sajtónk s tudományos irodalmunk to­vább terjedésével, mint első czikkünkben érintők, a fametsz­vényeknek is mindig nagyobb alkalmazást kell nyerniük — s még a jelenleg használt kevés s többnyire külföldről hozatik be« (Példák több természettani könyveink — s részben a Vasárnapi újság képei.) Azon kő- és aczél­metszvények nagy része, melyek falainkat díszítik, tanúsítják, mikép nálunk e részben több a szükséglet, mint a munká­­­ló kezek. Azonban igen egyoldalúlag ítélnénk,ha a rajz­­­iskolák hasznait csak ily úgyszólván anyagi szem­pontból akarnak megítélni. Minden, némi művelt­ségre igényt tartó egyénnek— mint említők— leg­alább annyit értenie kell a rajzhoz,hogy egy könyv­beli metszvényt helyesen fölfogni, s az érdekes tár­gyakat legalább közrajzban fölvenni képes legyen. De a főhaszon nem e képesség leírásába­n, hanem annak megszerzésében rejlik. Lessing mondá, mi­kép ha egy felsőbb hatalom egyik kezében a kész igazságot s másikban annak fokról fokra nyomozását, tartván, őt választásra híná föl, nem habozna az utóbbit választani. Nemcsak a tudományra, hanem minden emberi haladás és szerzésre nézve s így a művészi tehetség fejlesztésére nézve is igaz, mikép nem annyira maga az eredmény, hanem az arra fordított munka által gazdagul­­ erősödik a lélek. Tegyük föl például, hogy egy növendék soha sem venne felnőtt korában ön at kezébe,hogy valamit ma­ga vagy más számára lerajzoljon; de lelkének egyik legfontosabb külértéke fejlettebb mint azé, ki azt oly szabályszerűen nem gyakorolta. A rajz által szerezhetni meg azon készséget, mely szerint a tár­gyakat vagy számos tárgyak öszvegét egyetlen pillantásra nagy körrajzaiban fölfogni képesekké leszünk. "(A „p o­u p-d’ o e i 1“ franczia kifejezésre nincs találó magyar szavunk.) Ez szoktat továbbá rá, mikép a tárgyak külalakjának minden legkisebb részleteit éles szemmel vizsgáljuk , s úgyszólva tanulmányozzuk, s végre a láttár és szemcsalódások számos törvényeit deríti napfényre. Mindezek bár­kire nézve is nem csak gyakorlati hasznuak, hanem érdekes s a világon bárhol is bő anyagot találó ész­leletek kutforrásai. De a látérzék e­lejtése a lélekre gyakorol leg­jótékonyabb befolyást, mely a szemnek sötét kam­ráját képezi. Érzékleteink hasonlíthatlanul nagyobb része szemünk utján nyomódik mint fénykép lel­künkbe. E képek teszik lelkünk csaknem egész tár­házának anyag­gyűjteményét, s minden helyes gondolkozásnak első kelléke a helyes látás. Főként a gyermeknek, kinek egész tanulmánya az érzék­lés, látérzékét gyakorolni s fejteni annyi, mint a leghelyesebb s józanabb gondolkozásnak vetni meg alapját. A rajz más tekintetben is jó befolyással van a lélekre. Ebben rejlenek a csín és symmetriának minden törvényei, és azon tisztaság is, mi a kivitel­nél múlhatlan, kihat mind a bel- mind a külélet és környezetre. Mindezen, itt bővebben ki nem fejthető hasz­nokon kívül még sokat hordhatnánk föl, mikből nem tudom csináltak-e már könyvet, de annyi bi­zonyos, hogy egy nálam avatottabb ügyes író épen oly vastag mint érdekes kötetet írhatna tele, a­nél­kül, hogy némely bőbeszédű újságíró példájára kénytelen volna egész lapokat csupa élesekkel töl­teni be; míg ezek ellenére alig lehetne egyetlen a­­lapos szót felhozni,habár — mint egy más tekintélyes újságíró fényesen bebizonyító — a legszebb ügyről is könnyű beírni egy egész hasábot — tiszta csupa semmivel. A fennebb elősoroltak után állíthatni, mikép nálunk is szükség van arra, hogy a rajz a köz- és magán­nevelés kiegészítő részéül tekintessék. Nálunk, minek nyilvános iskoláinkban számos példáit láthatjuk, sok tehetség vész el ismeretlenül, egyedül mivel alkalom nem volt kifejtésükre s hiányzott a legyőzhetlen kitartás, mely minden a­­kadály daczára önerőn is képes lett volna magát felküzdeni. Többnyire úgy enyésznek el, hogy hi­vatásuk önmaguk előtt is örökre titok marad. Ezen ismeretlen kincsek napfényre hozása volna a rajz­tanodák egyik feladata és érdeme. Közmívelődésünk haladtával szélesebb a mező, a tehetségek sehol és soha sem hiányoztak, csak meg kell nyitni számukra a tért , hol még a kö­zépszerűség is föllelheti munkássága körét. Salamon F. 2491 a­ lül lelkipásztorkodott Pesten mint káplán, és plébá­nos; azzá még 1831-ben a sz. Rókus kórházhoz, 1835-ben pedig a Terézvárosba választatván meg. Már több év óta folyvást gyöngélkedett. * Hitelt érdemlő tudósítás után írja a „Reli­­gio“, miszerint a nagyvi, szatmári megyés püs­pök pünkösd másodnapján, Ugocsa­ megyében lé­tező Nagy Szőllősre rándult, ott a báró Perényi-féle telken, az állítólag e helyen rejlő capistráni Já­nos tetemeinek kinyomozására. Az eljárás eredmé­nyéről annak idejében, * F. hé 4-től 10-kéig, a dunai gőzhajókon 6 gabnaszállítmány (23560 mérő) vizetett az al­­dunai vidékekről Bécsbe. * A cs. k. ministerium az akózás iránt immár befejezett tanácskozmányaiban meghatározta, hogy Magyarországban az a. austr. akó bor és égetett fo­lyadékokra nézve törvényesen 40 pintyével akóz­­tassék. (Közbirodalmi napló) Bécs, június 12. A vasút igazgatóságok­hoz érkezett utasítás sze­rint Császár és Császárné a Felségeik kedden jan. 13-kán esti 6 óra tájban érkeznek meg Bécsbe. A pályavonalak és pályaudvarok hasonló fénynyel lesznek feldíszítve, mint jun. 1 -jén, O Felségeik elutazásakor. —Vilmos főlig ő cs. fens, súlyos betegsé­géből tökéletesen felgyógyulván, julius elején Weil­­burgból Bécsbe visszaérkezik. — Mária L­u­­i­z­a szász hgnő c k. fens. Ró­­­­mából visszautaztában ide érkezett. — A Glad­s-n levő hamvasztóházban ma reggel az illető b­izottmány jelenlétében 20 millió pit kincs­tárjegy égettetett el, mik a nemzeti bankkali egyes­­ség következtében bankjegyekért cseréltettek be.­­ A bécsi orosz követségi állomás vezetőjé­­nek változásáról szárnyaló hirek folyvást közhitelre találnak. Bizonyosnak mondható, hogy K. Meyen­­d­o­r­fs néhány nap múlva elhagyja Bécset, s fürdő­be utazik. Helyettese későbbi utódául hg Gorcsa­­k­o­ff­o­t említik. — Több lapok írták, hogy gr. Nostiz táv­írda utján Prágába hivatott, küldetéssel Sz. Péter­­várra menendő. A való az, hogy gr. Nostiz 14 napi szabadságidőt nyervén, Prágába utazott, az ot­tani Ünnepélyeken jelenleendő. — H­e­r­z franczia consulsági irodafönök Bu­­karestben, Kastáiny ugyanaz Jasszyban, Eas­tring ugyanaz Galaczban, és Ivanides angol consulsági ügynök Dzsurdzsevoban, Orsovára mentek. — ő exczáik gr. B­u­o­n-S­chauenstein cs. k. külügyminister és Alvensleben porosz ál­­lamminiszer vasárnap 11 -kén est­e Tetschenből Bécsbe visszaérkeztek, és ma hosszabb ideig érte­keztek gr. Arnim­, az itteni udvarnál levő porosz követtel. * Zilah. Az erdélyi ev. ref. egyház évenkint tartatni szokott synodusa ez évben Zilahon lesz. A megnyitás jun. 25-én történik. * Kolozsvár. Az erdélyi m. kormányzóság szükségesnek látta újból kihirdetni az 1852-ki büntető-törvény azon pontjait, melyek az állampa­­pirok hamisítására vonatkoznak, minthogy közelebb­ről főleg a kolozsvári vidékben gyakran fordulnak elő ilynemű esetek. * N. S z e b­e n. Az itteni takarékpénztár m. havi bevétele 82,365 ft volt, kiadása 67,270 ft. — Az erdélyi kath. püspök ő maga a szebeni apáczazár­­da számára két igen jeles készültségü apáczát nyert Bajorországból, a kik e nőnevelő-intézet emelésére lényeges befolyással lesznek. (Külföldi napló.) L­o­n­d­o­n, jun. 7. A p­or­tu­g­a­l­l király s testvére, az oporto-i herczeg tegnap a londoni hajóraktárakat s a Towert szem­lélték meg. — Palmerston lord brondlands-i fa­lusi jószágára utazott. — A sydenham-i kristály-palota megnyi­tása, mely jun. 10-re van kitűzve, a programmból következtetve, igen nagyszerű ünnepély leend. A megnyitási ünnepélyre tett zene­készületek nagy­­szerűségre nézve versenyeznek az admiralitásnak O­­­roszország elleni tengeri­ készületeivel. — Jun. 8. A portugál­ király s az opor­to­i herczeg, a királynő s Albert herczeggel e­­­gyütt, tegnap jelen voltak a Brendalbane mar­quis által adatott tánczvigalmon. P­á­r­i­s, jun. 7. A cs. testőrség szervezete,mint mondják, julius vége felé be lesz végezve, úgyhogy e felett aug. 15-én szemlét lehetene tartani. — F­e­r­a­y tábornok, kit nem kell összezavar­ni F­o­r­e­y tábornokkal, tegnap este keletre indult. A császár szemlét tartott a 12-dik dragonyos-ezred fölött, melynek ezredesét tábornoki rangra emelé.­­ Hír szerint a császárné legközelebb, az eauxbonnes-i fürdőbe utazandik, a császárné távolléte alatt, mely két hétig tartand, a császár Marseillebe menend, s ott jelenleend ezen vá­ros által számára felajánlott ős. palota alapkövének letételénél, s erre mindketten a st­­o­m­e­r i táborba fognak menni. — Legközelebb Reims-ben egy igen ko­moly titkos­ társulati ügy fog tárgyaltatni, melynek csupán főbb részesei fognának törvényszék elé ál­líttatni ; ezen titkos­ társulat szervezete, mint mond­ják, több ezer személyeket foglal magában a Mari­n­e­s határos megyékben. — B i n e a t pénzügyminister távolléte alatt, mely egy hónapig tartand, Abbatupei igazság- Ügyminister bízatott meg a pénzügyministerium ideiglenes kezelésével.­­— A cherbourg-i kikötőben a V­­ 11 e de Nantes 100 ágyús csavar­hajó,s az Impérieu­­s­e elsőrangú fregát építésén dolgoznak. — A háború következtében, a hadseregbeli pótegyének díjai 4—5.000 fr.-ra rúgtak fel. Ezért a kiszolgált katonák többnyire vonakodnak a test­őrségbe belépni, s inkább pót-egyénekül lépnek be, hogy a szép nyereményt el ne szalaszszák. — Jun. 8. A tengerészeti miniszer közzététele, mikép a­­tengerész­gyalogság számára az önkény­­tes beállások megnyittatják.­­— Hírszerint a cs. testőrségbe egy arab lo­vas­csapatot is akarnak bekeblezni. — A császár tegnap St. Cloud-ban elfogadá a senatorokat. — A „Moniteur“ közli Billault, a törvény­hozó testület elnökének a császárhoz intézett jelen­tését, a törvényhozó­ testületnek a legutóbbi ülés­szak alatti munkálatairól. E szerint nyilvános ülés­ben összesen 219 törvényjavaslat szavaztatott meg. Hírszerint­­ e­­­y pasa helyébe rövid időn más török követ fog Párisba küldetni. Hága, jun. 5. A franczia kormány elhatáro­­zá, mikép nem ismerendő el érvényesnek az orosz hajóknak semleges államok alattvalói részére a had­üzenet után történt eladatását. Az „Amsterd. Ztg“ szerint, az ottani kereskedelmi kamra a franczia kormány ezen határozatáról értesíti a hajóalkuszo­­kat.­­ A Navarin, orosz hadi­orvette néhány nap előtt Vliessingenben eladatott, hogy el­­vontassék. A hajó derekát egy kereskedő tűzifa gyanánt, mintegy 10,000 ft-ért tarta meg. A ha­jós leltárt, az élelem-készletet, s a bútorokat kü­lönböző személyek elég drágán vásárolták meg. K­a­i­r­óból az „Oss. triest.“ azon kötve kiendő hírt közli máj. 24 -ről, miszerint e főváros és a kör­­nyékebeli helységek közt 60,000 ember van felál­lítva a belcsend fölötti őrködésre, mivel a kormány a bennszülöttek lázadásától tart. New­ York: Barrundia tábornok,hol­­d­u­r­a­s-i követ, mint mondják, oly őzésből küldetett a washingtoni kormányhoz, hogy Hondurasnak az egyesült államokbai bekebleztetését kívánja. — Mexicóból ellenkező tudósítások érkez­tek . Némelyek szerint Santa-Anna visszatért fővárosába, miután Acapulcot elfoglalta. Mások szerint pedig Alvarez kiütvén, Santa - Annát meg­verte, s 300 emberét elfogta volna. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. A keleti harcz térről, a legutolsó posta következő tudósításokat hozott:Bukarestben bár a legnagyobb titokban, az oroszok részéről minden előkészületek megtétettek, e főváros el­hagyására. Szófia megerősítésén éjjel nappal 10,000 ember dolgozik.Ruscsuknál török tá­bor állíttatik. A 2-dik lovassági tartalék-hadosz­tály bevonulása Besszarábiából Moldvába foly­vást tart. Paskievics hg elutazása Bukarest­­ből Jasszyba jun. 15-re van kitűzve, ez utóbbi városban e miatt nagy az aggodalom. A legte­­kintélyesb bojárok előre költözködnek. A Kis­oláhországból kivont török csapatok Nikápoly és Sziaztovon át Ruscsukba mennek, az útjukban talált csapatokat magukhoz vonva. S­z­a­i­d pasa ruscsuki parancsnok rendeletet kapott, 40,000 embert a Ruscsukban maradó tartalékkal együtt, összevonni, melynek rendeltetése a cernirozó orosz vonalat Turtukainál áttörni és Szilisztriát­ az ostrom alól felmenteni. Ez expeditio parancs­noka Iskender bey lenne. Ugyanekkor Omer pasa Sumlából teend egy diversiót Szilisztria ja­vára. A főtámadás Ruscsukból történik. Az expe­ditio támogatására a ruscsuki kikötőben 80 ágyú­­naszád áll. Szilisztria alól a hírek jún. 8-ig ter­jednek. Az ostromlók nagyobb sikert még nem vívtak ki. Egy lőakna fellobbantásának kevés eredménye lett. Mindemellett az ostrom előhala­­dása naponként, habár nem nagy mértékben, ész­revehető. 8-kán az aknászok és ellenaknászok közt verekedésre került a dolog, mi az elsőbbek hátrányával végződött, az akna t. i. a törökök kezében maradt. „Abdul-Medzsid“ erősségéhez az ostromlók lőtávnyira közeledtek, az oroszok fáradhatlanok, mit a török kartács és gránátzápor nappal elront, éjjel újra fölépítik. A rohamok el­hagyattak, s most lőaknákkal foly a lassúbb de biztos­ ostromlás. Paskievics hg jun. 9-kén még Kalarasban volt. Go­r­c­s­akoff hg főhadi­szállását Kucsukba, Szilisztria közelébe tette át. A „Sieb. B.“ a máj. 29-re menő éjjel Szi­­lisztriánál történt s táviratilag jelentett harczról következő részleteket hoz : A mondott éjjel a tö­rökök tetemes haderővel kitörtek a várból az o­­rosz ostromművek lerontására, minek következ­tében az oroszok egyik földsánczukat elhagyni kényszerültek, de erősítést kapván a törököket minden ponton visszaverték, mire az oroszok egy ellenséges­ védmű ellen rohamot kezdtek, mi igen véres volt. A törökök puskalövésnyire engedék közeledni az ostromlókat, s akkor oly ellenáll­­hatlan kartács és puskatűz-záporral fogadák, hogy az oroszok tetemes veszteséggel visszavonulni kényteleníttettek.Mondják,hogy halottaik és sebe­sülteik száma 500-nál több, köztük több unokok és törzstisztek. (Tudomás szerint gr. Orloff főhadisegéd fia is e roham alkalmával veszélyes fejseket kapott.) A „Lieb. B.“-nak írják Jasszyból, június 5-ről: Az ide csak gyéren érkező hírlapokból látjuk, mikép Bécsben és másutt kétkednek ab­ban, vajjon csakugyan igaz-e, hogy az austriai határoknál nagyobb orosz csapattömegek vonut­nak össze ? Hogyan áll a dolog az austriai-len­­gyel határon ? azt itt nem tudjuk, de Moldvában az bizonyos, hogy az Erdély felőli határhegységet orosz törzstisztek szemlélték és kozák őrcsapatok szállották meg, melyek az átkelési pontok és szo­rosoknak megfelelő helységekben helyeztettek el. Úgy­szintén egy vadász­ezred, mely Kameniy Po­­dolbskyból Moldvába bevonult, parancsot kapott öszpontosulva maradni. Kisoláhországból jelentik, hogy az intra un lemm nevű oláh kolostornál, há­rom postányira Tirgusyb­ól, a hegység lejtőzetein 1000 kozák áll. A „Sieb. B.“ bukaresti jun. 2-ki újabb tu­dósításai szerint az oroszok máj. 31-ken Szilisz­tria egy külvédművét, melyet 29-re menő éjjel el nem foglalhattak, rohammal bevették, noha te­temes veszteséggel. 600 halott s több mint 900 sebesültről beszélnek. Az ostrom­munkálatok Szi­lisztria alatt tetemes előhaladást tettek volna. Az oroszok több elrejtett ágyutelepet állítottak fel Szilisztria alatt, melyekből a várat sikereseb­ben lődözhetik, mint eddig. Bukaresti tudósítás szerint a belga kir. con­sul és a hatóságok közti viszály, több reclamatiók figyelembe nem vétele miatt csakugyan létezett, a végképi szakadás azonban a reclamatiók kielé­gítése által elkerültetett. Tulcsai tudósítások május végéről jelentik, hogy az oroszok a Dobrudzsa orosz módra szer­vezését elkezdték. A török adók eltöröltettek, és helyükbe be-­s kiviteli vámok, tonnapénzek stb. állíttattak. A kereskedelmi forgalom számára e­­gészen új tarifa adatott ki. Más tudósítások sze­rint politikai és törvényszéki tekintetben is orosz rendszabályok hozatnak be, s a török tisztviselők helyébe görögök állíttatnak. Konstantinápoly, máj. 29. Egy máj. 24-kén a szultán jelenlétében tartott haditanács­­­ban St. Arnaud tnagy és Raglan lord is je­len voltak. A tanácskozás következésében a tnagy mind­en gőzösöket Gallipoliba rendelt csapatok szállítására, melyek ide minden órán váratnak. — Drinápolyba jun. első felében 15,000 ember meg-*­érkezését várják. A fekete-tenger partján Várna közelében kiszállóhelyek készíttetnek a segéd­hadak partratételére; a kiszállás könnyítésére egy angol és egy franczia hadihajó rendeltetett Vár­nába.­­ Szilisztriában jelenleg 3 angol és egy porosz mérnök van, továbbá G­r­a o­g tüzérségi oktatótiszt, ki már kétszer küldetett parlamen­­t­rüt az orosz ostromlóhad főnökéhez. Hirszerint Delijanni, korábbi görög követ Konstantiná­polyban, hasonló minőségben ide visszatérend. — Máj. 24-kén mutattatott be hivatalosan 11 h­i­m­i pasa (igy nevezik a portánál az­ egyiptomi alki­­rály fiát, és a szultán leendő vejét), egy erre vo­natkozó fermán olvastatott fel, aztán az új vő nagy pompával a nagyúri palotába ment, kitün­tetését a szultánnál még egyszer megköszönni. Ugyane napon átküldé nyolczéves arájának az a­­jándékokat, melyek becsét 600,000 pftra teszik. — Az ismeretes franczia unok Yu s au­ff napok­ban Gallipoliból ide érkezett; a szultán maga elé hivatá­tt és egy gyémántos drága kardot aján­dékozott neki. Konstantinápolyból a máj. 29-diki „Journ. de Const.“ jelenti :Mehemet Keb­­reshi pasa, eddigi tengerészügyi minister nagy­­vezírré, Halil pasa, eddigi tárczanélküli minis­ter kapudán­ pasává neveztetett ki. (A „Monteur“ egy távirati sürgönyben megjegyzi, hogy e vál­tozás nem bír politikai jellemmel.) Továbbá je­lenti a „Journ. de Const.“, miszerint Lyons el­­len­ admirál hajóival, miután az anapai orosz ágyutelepekkel néhány lövést váltott, 14-kén a gelendzsiki öbölbe érkezett, onnan hír szerint egész hajóosztályával Anapa megtámadására visz­­szatérendő. Ő az egész cserkesz partvidéket be­járta, a lakosságot fegyver- és lőszerrel látta el, s őket tisztjei által az eseményekről értesíttette. Ugyane lap jelenti, hogy a hadjáratban levő tö­rök katonák a ramazáni böjt alól a törvény sze­rint felmentvék. A „Journ. de Const.“ jelenti Sumlából máj. 25-ről, hogy e vár és a hosszabb időre gazdagon ellátott Szilisztria közt az összeköttetés tökélete­sen szabad, minthogy Turtukaiból cernirozás nem történt. Szilisztriát csak akkor lehet bevenni, ha először az Arab Tabia különerődét, továbbá egy vonalát a várműveknek, miket a különerőde véd, s végre a szakadatlan összefüggésben folyó sáncz­­műveket hatalmába kerítette az ellenség, oly hadi munkálatok, mik legalább is három hónapi leg­nagyobb erőfeszítést kívánnak. Omer pasa tehát nem félti Szilisztriát s csak 2—3 hét múlva szán­déka a támadó föllépést kezdeni; minden jelek szerint a nagy csata Szilisztria közelében fog vi­­vatni. Athénéből írja a „Tr. Ztg.“ A ministerek mindent elkövetnek, s minden lehető rendsza­bályt alkalmaznak a felkelés elnyomására; a leg­szigorúbb parancsok küldetnek a határvonalakra, a görög határon átlépést senkinek meg nem en­gedni, s a fölött őrködni, hogy a felkelőknek Gö­rögországból semmi készlet ne szolgáltassék. Hadzsi Petro felkelőfőnök hadijelentést küldött be Calambaccából máj. 11-ről (23) a tö­rökökön általa ott vívott győzelemről. A szerint a törökök vesztesége valóban roppant lett volna, töméntelen török folt bele a Peneus vizébe, 600 lön elfogva, az egész tábor, 5 ágyú, 150 élelem­kocsi, 5 zászló, 600 természbarom, a pogyász, nagy fegyver- és lőszerkészlet jutott a győztesek kezébe, kik még a hadipénztárt is 80,000 piasz­­terrel megtalálták. Zeine­­ pasa grevénai állo­mását elhagyta és a Janinánál álló 4,000 ember­rel elindult A­b­d­i pasával egyesülve Hadzsi Petro ellen nyomul, a harcz 16 (28)-kán már el is kezdődött volna. Brusszában 23-kán két erős földrengés volt, mely azonban kárt nem tett. Smyrnában a porta­­i orosz kereskedőnek az austriai főcon­­sulság közbenjárására megengedte, részint hogy kik akarnak, a porta védelme alatt maradhassa­nak mint orosz alattvalók, részint hogy már fo­­­lyamatban levő ügyleteiket 3 hó alatt bevégez­hessék, s végre a betegeknek közülük egésségük helyreállítására elegendő időt engedett. A sáskák

Next