Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)
1854-06-15 / 445. szám
záruló egyforma válaszra nézve, a porosz kormánynak az austriai-porosz szerződéshez csatlakozást illetó felszólítására, nem éretett el, éspedig mindenesetre formai vagy talán helyesebben kifejezve személyes okokból, minthogy úgy egyik mint másik oldalról egy ily nyilatkozatnak nem épen föltétlenül szükséges volta élesen kiemelve jön , noha tárgyi tekintetben a két német nagyhatalom közt kötött szerződés tartalmával a legtökéletesb egyetértés uralkodott. Ellenben arra nézve megegyezés történt, hogy a nevezett szerződvények a szövgyűlésbeni esetleges tárgyalása alkalmával, annak kedvező és feltétlenül elismerő nyilatkozat adassék a 12-dik curia részéről. Egyébiránt ha jól vagyunk értesülve, a szászági kormányok egyike a feltétlen csatlakozásról már a porosz kabinetet értesítette, míg egy másik csatlakozását feltételhez kötötte. München, jun. 9. Az „Alig. 7.“ megcáfolja a „Moniteur*4 jun. 7- ei számának közlését a bambergi értekezleteken folyt tárgyalásokról. A ,,Moniteur“ (úgymond a cáfolat) azt mondja, miszerint W. d. Pfordten államminister megkísértette az Austria s Poroszországhoz ntézendő válaszjegyzékbe egy Görögországra vonatkozó tétel beszövését, de az indítványt, semmi támogatást nem nyervén, viszsza kell vennie. Ennek épen ellenkezője igaz. Ugyanis a bambergi értekezleten egyértelműleg elhatároztatott, hogy a görög királyság csorbitlan fenntartása a megóvandó érdekek közé tartozik. AUSTRIA, Bécs, jun. 13. „O. C.“ Tudomás szerint a porta már régebben elhatározta, oly vizsgáló bíróságokat súlyos rendőri vétségek és bűnökre nézve, minek Zalotc-Medzslisszy név alatt némely nagyobb városaiban a birodalomnak már léteztek, annak minden részeiben, Tahkik- Medzslisszy név alatt felállítani. A fermán és mellékelt terjedelmes szabályzat tartalma szerint a Tahkik-Medzslisszy bírósága elé tartozik a vizsgálat és ítélethozás súlyos, kivált bűnvádi természetű rendőri kihágásokban. A keresztények és zsidóknak muzulmánok ellen is tanuskodtatása ez által elvben el van ismerve, noha mindkét okmány szövege ezen a mozlimok ismeretes és mélyen gyökeredző előítéletébe ütköző pontra nézve tehetségig elleplezve hangzik. Azonban bizalmas utasítások küldettek a tartományi kormányzókhoz, melyben azoknak az elv tehetségig érvényesítése meghagyatik. Az eljárás nem a Korán, hanem az úgynevezett,Kommunám* (világi vagy polgári törvénykönyv) szerint történik, miért is papirendű kirák, kadik és ulemák meghívása itt elmarad. E törvényszékeken, mik egyébiránt a kereskedelmi törvényszékekkel semmi tekintetben össze nem zavarandók, mindig a tartományi kormányzó elnököl, s egészen rá van bízva mód az ülnökök kiválasztása, mind szálunknak meghatározása. A tanuk megesketése az evangéliumra, Koránra vagy Thorára történik.— Ha idegen alattvalókat illető ügy forog fenn, azok consulainak elismertetik azon joguk, hogy a per folyamatánál hatályosan közbelépjenek, és vagy személyesen megjelenjenek vagy hiteles helyettest küldjenek. — Ez alkalommal nem lesz fölösleges megjegyezni, hogy ily engedélyre szorosan véve nem volt szükség, minthogy eleitől fogva elismert, kétségbe nem vont joga volt a consulságoknak, a nemzetükbeliek védelmére a kijelölt módon a török törvényszékeknél föllépni. TÁM€KSk. Fővárosi társaséleti szemle. Nem mentünk falura. — Különbség a magyar író és kiadó közt. — Hűvös nyár. — A siruczok és csalogányok költözködése. — A circus és az oroszok. — „Nyílt szó“ a színház ügyében Csernovicstól.— Nemirók és írók *. — „Négy Haymonfi.* — Beregszászy zongorája és a hazai ipar. — Kernus dalműve. Az olvasó, kivel kissé régecskén nem találkoztunk már, valószínűleg azt gondolható, hogy valahová a zöldbe vagy falura költöztünk s ott nyári mulató lakunk örömeit élvezzük. Azonban erre nézve egyszer mindenkorra megnyugtathatjuk, kijelentvén, hogy mi csak írók vagyunk és nem kiadók. Pedig e kettő közt, fájdalom! fennáll az a felfordult viszony, hogy nyáron az iró izzad, a kiadó hűjózik, télen az iró fázik, a kiadó melegszik. Továbbá az időjárás sem kedvez a kétparthieknak. Képzelheti a nyájas olvasó, mily hűvös idő jár, midőn a pesti aréna homokjáról a nyargalódzó struczoknak is melegebb tájakra kellett költözniük, az afrikai művészekkel együtt, kikre szintén nem délpontjáról sütött le a részvét napja; a nyaktörős művészetek közül egyedül a circus maradt négy és kétlábú művészeivel. Ezek tehát annyiban különböznek az oroszoktól, hogy ők nem változtatják annyiszor a hadiszállást, míg viszont abban nagyon hasonlítanak hozzájuk, hogy ők is nagyon nehezen vesznek be valamit. De nem csak a structmadarak hagytak ide bennünket, hanem — amit inkább saj- nálhatunk — a csalogányok i... Legközelebb Lesniewska röpül el tőlünk s másik kedves dalnokunk Füredi is, mindketten szabadságidejöket használják. A közönség tehát szintén szabadságot ▼ehet magának, hogy — a drámát nagyobb mértékben élvezze. Nincs olyan meleg, hogy egy kissé össze ne szorulhatnánk estenkint, talán egymástól ragad ránk egy kis lelkesedés. Csak bizonyos patrióták a színházban nagy botokkal nevernék tetszésük és lelkesedésük taktusát. Ez nem csak illetlen, de a nagy kopogásban csaknem kilyukad a színház tetteke és aki ezt megtámadja, nem lehet kétségbe vonni, hogy az csakugyan alapjában támadja meg az intézetet. Ki akarna ily rész hazafi lenni ?... Spanyolországban depretálták ugyan, hogy minden auctoritás fejelvénye a bot, de a művészet, mely csak egy botot ismer, t. i. a koldusbotot — méltán megsértve érezheti magát, ha ezen kopogó hazafi szellemek botcsinálta művészeket tolnak nyakára. Tapsra használjuk kezeinket, úgyis ritka ember, kinél az egyik kéz meg ne érdemelné, hogy a másik néha-néha jól elpáholja. Mint társaséletünk reformerjét közelebb a „Viszhang“ hasábjain Csernovics Péter urat örömmel üdvözöltük. Óhajtjuk, hogy igazán jó magyar szívből eredt felszólalásai az egész hazában is lelkes viszhangra találjanak. Az első nyílt szóban fensőbb baráti körébe a magyar társalgási nyelvet vezeti be, oly ajánlólevelekkel, melyek mindenesetre legalább magyar vendégszeretetet biztosítanak a bemutatottnak. A második nyílt szó a színház ügyét illeti. E sorok már csak azért is kitűnő elismerést érdemelnek, hogy nem kezdik ama fülgyötró panaszokon az igazgatóság ellen, melyek némelykor igen alaptalan és hamis vádakat foglalnak magukban s a mellett, hogy bizonyos férfiak körében elkedvetlenedést szülnek, még a közönség is támpontot talál bennük részvétlenségére. A közönségnek nem sok kell, hogy valami mulatság, élvezet, tanulság, vagy mivelődési helytől visszariadjon, kiváltképen ha az pénzbe kerül.— „Leányaim ! nem megyünk színházba X. igazgatása alatt, az N.N. újság azt mondja, hogy X. az operát pártolja, aztán ma a nélkül is valami drámát adnak.“ „— Barátom én többé feléje se megyek a nemzeti színháznak, hiszen oly kevesen járnak, hogy valóságos scandalum!“ S miután ő feléje sem megy, azt hiszi, hogy azzal már többen lesznek. Az efféle kifogásokat és hazafias jóindulatot indokolatlan és összevissza hordott megrovásokkal igen könnyű előidézni. Az igazgatáshoz szólni, miután az ellenőrségnek alig van más fóruma, a nyilványos lapoknak kötelessége, de meggondolva, értelemmel, rendszeresen, tárgy-, avatottan, nem pedig csak örökös egyforma phrasisokkal. Némely lap ha valamely dolgot felkap, ■— s ilyen ez a színházi igazgatósági ügy is — épen úgy van vele mint az egyszeri huszár, akinek karja annyira hozzászokott a vagdaláshoz, hogy még csata után két nap is mindig úgy járt a keze mint a tó, azoknak is már akarva nem akarva rájár a pennájuk. Hajdan midőn visszaéléseket sejtettek, fáradságot vettek maguknak körülnézni a helyszínen, jegyzőkönyvekben, okmányokat szerezni, például ki ne emlékeznék a híres Dérinéféle kötényperre, Komlóssyné perére, Schodelné, Czakó, Bajza és a Vahot-féle színházi perekre,most azonban mindent csak úgy rövid uton a penna másik végével akarnak elvégezni. Azért nagyon szeretjük, hogy Csernovits úr igen gyakorlati szemmel a baj valódi ütemére tapint és a színház ügyében egyenesen a közönség különféle osztályaihoz fordul, s mindenütt megtalálja a részvétleneket; az ily felszólalás több haszonnal lehet,mint száz handabanda,melyhez sem a szív, sem az ész nem szolgáltatott erőt.Általában azt kezdjük észrevenni, hogy az úgymondott „nem-irók“ sorából sokkal hajlékonyabb és finomabb tollú írók kezdenek kifejlődni, mint bizonyos írók, kik azt hiszik, hogy akkor teremtő erőt tanúsítanak, ha sárból gyúrnak polémiát, de szellemet felejtenek belé önteni, kiknél minden lépten nyomon előfordulnak a „hazafi* „hazafias“ „hazaszerető“ „és napesti hazafi gondok“,de e szóczifrázatok csak köntös, mely épen úgy áll bizonyos testre, mint sertés orrára az aranyperecz. Csernovics ur valódi hazafias szívvel és lélekkel írott felszólítása bennünket is sürget, hogy múltkor fölvett tárgyunkat: miképen lehetne a nemz. színház drámájának közönséget teremteni ? hasonló szorgalommal fejtsük ki, s íme ezúttal megkezdjük a Columbus-tojás talpraállítását. A nyílt szó fenntisztelt írója igen szépen s megragadó magyar jellegű dialectikával mondja el, hogy Pesten részvét mellett egy nemz szinház fényesen fenállhatna, a buzgalom megtölthetne kettőt s a lelkesedés háromban sem férne el, — mi is itt fogjuk fel e kérdést, csakhogy a belső szép ösztönön kívül anyagilag is könnyebbséget óhajtunk nyújtani e lelkesedés bebizonyítására, mert előttünk első dolog az, hogy színházunknak nagy közönsége legyen, a nagy jövedelmet,mi t.i. a fölösleges nyereséget illeti, második helyre teszszük. De mielőtt e kérdés megoldásába fognánk, még egy kis időt hagyunk bizonyos lapnak, hogy ő kezdeményezze e kérdés tárgyalását miután különben méltán tarthatunk attól, hogy jó szándékunkat gyanúsítani fogja,és mi szemlénket más dolgokkal vagy is ványokkal (min egy tisztelt nyelvész ajánlja,) végeznünk be. Közelebb daljátékrendünket a„négy Haymonfiak frisítette föl. Bogya Róza k. a. — mitől tisztelt (vagy egy másik nyelvész kifejezése szerint udvaronczai) igen féltek — játékszerepben mutatta le magát s nézetünk szerint jóval több sikerrel, mit „Ernani“ban; a vidor, kedélyes ének úgy látszik sokkal inkább szakmája lesz, mint a magasb drámai. Hangja itt sokkal otthonosabban, könnyebbe és több kifejezéssel mozog és több áthatóságot tanusít, s hogy ebben még inkább megerősödjünk mielőbb óhajtjuk őt. „Hermina“ után más ilynem szerepben hallani: kár hogy „Indra“ nálunk nem adatik, ebben kitűnő szerepe lenne: „Zigaretta. A közönség a fennebb említett botpatrióták hozzájárulása nélkül is, igen sok kitüntetésben részesítő fiatal szép tehetséget. És szintúgy örülünk annak hogy ismét egy kedvező jövőre jogosító magyar énekesnő tűnt fel a nagy színpadon,mint derék Bereg szászunk küldeményének, ki a magyar ipar hírnevét külföldön kétségkívül gyarapitani fogj jeles zongorájával, mely a müncheni kiállításna méltó dísze leénd. Ezzel elérhetni véljük azt, hogy hazai salonainkban is inkább divatba fognak jöni a honi mesterek által készített zongorák. Erie Kern, és Them urak mint avatott műltirá megvizsgálták Bur zongoráját és dicséretük a legjobb ajánlólevél, mely jelessége mellett szól s miben bizton megnyugodhatunk. Kiváltképen a ditkant-hangok oly kitűnő tisztasággal fakadnak a fényes készületűbillentyűk nyomán, mintha a legtökéletesebb óraműből származnának. A „Benvei at Cellini“ cz. operája után köztiszteletet érdemlel Kern nevét említve, lehetlen azon örvendett hírt elhallgatnunk, hogy a jeles szerző egy új dal művön dolgozik, melyhez Szigligetink írja szöveget, e szerint a megszerzendő „Éj sza ési 11 aga“ nem egyedüli csillag lesz operái egén. B. Gyula: 2006 és ezen a törökországi állapotok közt oly fontos és hasznos jog gyakorlása a teljesítés végett eléjök szabott kötelességeknek egy lényeges részét képezi. A fennebbi határozatnak az illető szabályzatba felvételét tehát csak egy már jogosan és teljes erejében fennálló szabadalom megújított elismerésének s mintegy újra kihirdetésének lehet tekinteni. Az angol kormány a portának azon engedményt téve, miszerint az ezen új törvényszékek által hozandó ítéletek végrehajtását, ha azok angol alattvalókat illetnek, általában elismeri. Angliának viszonya a portához, különösen túlsúlya a tengeren ily határozatot aggálynélkülivé tehet. Mi Austriát illeti, még alapos és mélyen ható vizsgálat alá vetendő, várjon és mennyiben lehetne hajlandó a maga alattvalóira nézve, hasonló engedményekre. Magától értetik, hogy a mostani szerződésileg nyert viszonynak megváltoztatását csak a legkimerítőbb és legérvényesb kezességek föltétele alatt az austriai alattvalók biztonságára nézve, és valósággal részrehajlatlan igazságszolgáltatás gyakorlása mellett lehet és szabad megengedhetőnek tekinteni. De általában, s a jelenleg előttünk levő tapasztalatok szerint a Tahkik- Medzslisszuk feltétlenül eléjök teendők az eddigi M e k k e m e n-eknek (oly törvényszékek, hol a Korán tételei és formái szerintisélnek), mivel a keresztények sorsa Törökországban az által könnyittetik, és mindenesetre elismerésreméltó, haladásra irányzott törekvését mutatja a magas portának, miért a cs. k. internuntiatura és a cs. k. consulságok Törökországban utasíttattak, ez uj intézmény keresztülvitelére annak virágzását lehetségig előmozdító befolyást gyakorolni. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. A keleti harcztérről. Izmail pasa egy proclamatióban a kisoláhországi lakosokat földjeik felszántása a bevetésére szólítja fel. A Dunánál, orsovai jun. 11-ig terjedő tudósítás szerint semmi sem változott. Az oroszok Moldvában erősítik csapataikat, a törökök Ramosuknál. A szilisztriai ostrommunkálatok igen lassan haladnak előre. Prevesából írják, miszerint az első austriai hadihajónak azon vidéken megjelenése a lakosságra a legürömteljesb benyomást téve. A bécsi „Presse“ Bukarestből jún. 10-ről kapott távirati tudósítása szerint a törökök Szilisztriából 9-re menő éjjel kiütöttek, az oroszok minden közeledési műveit elrontották, az elkezdett lőaknákat újra betöltötték és az Abdul- Medzsid erősség felvezetéséhez tett előkészületeket meghiúsították volna. Az oroszok Szlatinát máj 1 4-kén elhagyták, s belső Oláhországba vonultak. Az ifju Or- off, ki tudomás szerint Szilisztria ostrománál fejsebet kapott, máj. 4-kén Kalarasban meghalt. A szlatinai csatában elestek közt egy testőrezredes is van, kinek 1,500,000 ezüst rubel évi jövedelme volt. Sumlából jun. 5-ről az„ODP.“következő „hitelt érdemlő“ hírt kapott: Várna, jun. 2. Ma délben érkeztek az első szállítóhajók, 22 vitorla, segédcsapatokkal fedezetükön, Konstantinápolyból az itteni kikötőbe. A tenger viharzik. A csapatok haladéktalanul partra szállíttatnak, számuk 20,000-re létezik. Ugyane forrás szerint a közlekedés Szilisztria és Sumla közt, az oda vivő két utón czirkáló orosz hadtest miatt jun. 3-ka óta félbe van szalkítva. A Sumlából Paravaduba vivő út szabad. Jasszyból Czernovitzon át jun. 6-ról érkeztek levelek. Ott magánépületek béreltetnek kórházak állítására 2000 beteg számára. Jasszy legnagyszerűbb aránybani megerősítése indítványozva van. A csapatok Moldvába jövetele a Pruton keresztül most ép oly élénk, mint múlt év elején volt; a birodalom nyugati határán levő faluk telvék kozákokkal. Mondják, hogy a dragonyos hadtestnek egy része is Jasszyba vonuland; ezek tudomás szerint gyalog és lóháton egyformán harczolnak, s csodákat művelnek. Odesszából írják máj. 22-ről (jun. 3): Ma temettetett el Gifford angol kapitány. — Osten - Sacken parancsnokló titok törzskarával kisérte a koporsót, s 2 zászlóalj gyalogságot 2 ágyúval rendelt ki a temetésre A hulla angol tengerészi szokás szerint ágyútalapon vitetett. Az első hadnagy helyettesítő az anglicanus papot. A temetésen a Tiger fregát minden matrózai és tisztjei fegyver nélkül, de sorba állva, jelen voltak. A közönség illendőséggel viselé magát; valamennyi idegen consulok polgári öltönyben részt vettek a temetési ünnepélyben. Az Andi a orosz gőzös, melyet a bombázáskor saját legénysége a kikötőben elsülyesztett, ismét minden sérülés nélkül kiemeltetett a vízből s tegnap elhagyta a kikötőt, Nikolajeffbe menendő, mi azonban nem sikerült, ellenséges czirkálókra bukkanván , melyek kényszerítők Odesszába visszatérni. Tudomás szerint az orosz kormány késznek nyilatkozott a semleges állambeliek által már megvásárolt gabnakészleteket a vételáron átvenni; e rendszabályt a különféle követségeknek Sz. Pétervártt több izbeni reclamatiói eszközlék ki, kik az orosz cs. kormánynak ez iránt régebben adott határozott biztosítására támaszkodtak, mikép a háború által a gabnakereskedés semmi háborítást nem szenvedett. De mivel az orosz kormány akkor attól látszott tartani, hogy az egyesült hajóhad minden Odesszában felhalmozott gabnakészletek kiszolgáltatását kikényszeríthetné, elhatározta az illető készleteket elszállíttatni, de egyszersmind a kártérítést a fennebbi mód szerint elrendezte. E kisajátítás foganatosítására külön bizottmány neveztetett ki, mely csakugyan működése első napjaiban 1000 mérő (Tsetvert 1 30/a berlini véka) gabonát vett meg, de működését csakhamar megszüntette, s azóta az érdekelt kereskedők minden tudakozódásai hiában voltak. Leginkább sujtják ez által hollandi kereskedőházak, austriai részről mintegy 30,000 mérő forog fenn. Feszülten várják a kereskedővilág ezen a tulajdonviszonyokat oly közelről érdeklő fontos ügy elintézését. — Déloroszországban az aratási kilátások kedvezők, az időjárás kitűnő, eső elegendő van. Athénében az új kabinethez kötött remények valósulni kezdenek. Első rendszabályai, programmja, napi parancsai mindenütt igen kedvezőn fogadtattak. A franczia csapatok jelenléte igen üdvös hatású, s az ország minden részeiben a közjóra nézve hasznosabb nézetek nyernek túlsúlyt. Forentnok Gallipoliba utazása után még a 74. gy. sorezred, egy 7. a. tengerészgyalogság, egy üteg tüzérség és egy szakasz mérnökcsapat maradt a Piraeusban. Barbier de Tinan, jelenleg piraemi parancsnok, csapataihoz következő proclamatiót intézett : „Tisztek, altisztek és katonák ! Császár ő felsége által a piraeusi expeditio-csapatok főparancsnokságával megbizatvan, nem akarom Önök előt ismételni azon ajánló szavakat, miket Forstnok távozása előtt Önökhöz intézett, csak ara szorítkozom, Önöknek kimondani, hogy mindenütt hol franczia csapatok jelennek meg, a rendetlenségnek meg kell szűnni, ez a császár akarata, és és tudni fogok annak tiszteletet szerezni.“ Német lapoknak távírjákStockholmba jun. 8.. „Swenske Tidningen“ megerősíti Napiernek megérkezését a Perkala-öbölbe,öldre délnyugatra Sweaborgtól. A fénytoronyba látni lehetett az orosz hajóhadat, 10 sorhajót, s várművek mögött horgonyozni. Corry hajócsapata Haagöbe nyomult elő, hol eddig csak egy fregát állt. — A svéd király és koronaherczeg napokban Gottlandba mennek, a csapatok felet szemlét tartandók. Lübeckbe jún. 8-kán azon hír érkezett, miszerint Plumridge angol admirál m. hó 21 kén 4 fregattal Umeanél (a bothniai tengeröbölben) megjelent, s ott szokatlan magas áron (naponkint 7 tall.) hajókalauzokat fogadott fel. Az admirál czélja lenne előbb Uleaborgot, aztán a finn part többi városait meglátogatni, alkalmasin ugyanazon czélból, melyből közelebb a libaui kikötőben két angol látogatás létetett. Angila, London, jun. 8. A „Chronicle“ bécsi levelezés az austriai ultimátum tartalmáról azt állítja, miként oly óvatosan van szerkesztve, hogy majd csak a arra adandó válasz határozandja el, ha váljon a ultimátumnak tekintendő-e vagy nem. Austria abban hivatalosan közli az orosz kabinettel a Poroszországgal legújabban köttetett szövetség szerződést, s azt úgy tünteti föl, mint amaz elve természetes következményét, melyekhez Austria Poroszország a bécsi értekezletben csatlakoztat s miket a keleti bonyodalom kezdete óta elismertek. A jegyzék arra emlékeztet, hogy a néme hatalmasságok mily barátságos szellemben igyekeztek a jelen sajnos ügyállást közbenjárásuk által elhárítni, s kiemeli, mikép Austriának múlhatlan kötelessége saját s Németország érdekébe a török dunai tartományok odahagyatását sürgetni. Végül azon remény fejeztetik ki, mikép a orosz császár most végre, s még mielőtt késő lenni figyelembe veendi ezen jogos kivonatot, s ekké Austriát, valamint minden németországi szövetségeseit megkimélendi ama fájdalmas elhatározástól, mit a tagadó válasz kétségkívül kötelességükké tenne. Ezért a czát egy oly határidő kijelölésére kéretik fel, mely alatt kötelezné maga a török terület odahagyására. Az egész jegyzék ige barátságos és kíméletes modorban van szerkesztve; azonban egyszersmind oly félreismerhette: komoly elhatározás bélyegét hordja magán, mel az austriai kabinetnek nagyon becsületére válil s mely Sz. Pétervárott bizonyosan mély benyomást teend. A sz. pétervári kabinet hivatalos válaszát jan. 20—24-ke közt várják Bécsbe. Is most sokan meg vannak róla győződve, mikép czár ezúttal engedni fog, s e helyett egy fegyverszünet s congressus közbenjárását kivánandja. — Jun. 9. Az alsóház tegnapi ülésébe Russel lord letévé a ház asztalára azon szerződést, mely Spanyolországgal a Cubában rabszolgakereskedés meggátlása iránt köttetett Hume azt kívánta, mikép a cubai angol conso netaláni jelentései is közöltessenek, hogy így