Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-02 / 484. szám

egyértelemben volnának, akkor elég erősek len­nének a ministériumot csupa kilépésük által szét­robbantani s egy újabbat alkotni. De fájdalom, a két férü közt, az elsőnek a másik általi amaz isme­retes elbocsáttatása következtében, egy üdvtelen szakadás keletkezett, melyet maga a jelen hely­zet nyommasztósága sem gyógyíthat meg. A két legnevezetesb ember e szakadásában sínylik az egész ország. Ez arany gyümölcsöket termend Oroszországnak. A harmadik párt a kabinetben végre Aber­deen. Ő békét akarna minden áron, még a sta­tus quo mellett is. Őszintén hiszi, miszerint An­glia a legközelebbi 50 év alatt mű­sora tarthat Oroszországtól. A többi Európának és Angliának 50 év utáni sorsáról, mikép a minister igen gyak­ran bizalmasan nyilvánításai nap egyetlen angol státusférfin se gondoskodjék. Aberdeen látszólag egyedül áll, de van sok hatalmas párthive, kik csak tartózkodnak pártvallomásukat nyilván nap­fényre hozni. Ezen párthivekben, kik mélyebben a színfalak mögött állanak, keresendő azon nagy rejtély megoldása, hogy egy nem igen népszerű férfi, nyílt gyámolítás nélkül miképen tart­hatja magát Anglia miniszerelnökségében. — Hogy a királynő s Albert herczeg egészen az ő részén legyenek, ez nem való. Az udvar inkább az első párthoz hajlik, s jelen pillanatban az a leghatalmasb. A fennebbi előadás csak átnézeti vázlat. Részletekbe bocsátkozás végett mindazoknak sze­­­mélyes, sokszor igen aprólékos érdekeit kellene taglalni, kik a kormányférfiakat mindenben követik. Csak azon igen nevezetes tényt szük­ség még itt kiemelni, miszerint mind e há­rom kabinetpárt mindhárom eltérő nézetével e­­gyütt czélját Austria segélyével reméli elérhetni. Aberdeen Austria által nemsokára eszközlendő békében hisz, az udvar és a többiek egy dicső­séges szerződésben Austria közremunkálása ál­tal. Russel és Palmerston fél tuczet vesztett o­­rosz csatában cseh vértesek, magyar huszárok, lengyel dzsidások és olasz gránátosok segélyével. Nap­ események. (Fővárosi és vidéki napló.) Augustus 2. * A pest-kerületi főtör­vény­szék elnöke gr. C­z­i­r­á­k­y 6 exoja szabadsággal hosszabb időre elutazott. * A magyar boroknak „az egyesült államok­ba bevitele“ czím alatt a new-yorki álladalmi lap egy czikket közöl, mely a fentebbi tárgyban kü­lönösen a lapunkban többször említett Schwarzer­­féle vállalatra vonatkozik. Ebben ki van mondva, hogy számos borismerők egyhangú ítélete szerint a magyar borok különbféle fajtái, a tokaji, mássái, soproni, ruszti, somlyói, neszmélyi, ménesi, budai, villányi, egri és szegszárdi, a szállítás által egy cseppet sem vesztettek eredeti zamatukból, s jól megtartva érkeztek oda. * A magas közoktatási ministérium elhatároz­ta, hogy négy gymnasiumi osztály végzése elég az alsóbb orvos-sebészeti és gyógyszerészeti tanfo­lyamba léphetés végett. * Egy bécsi lapban olvassuk, hogy a duna­­gőzhajózási járatok nemsokára tán Szili­sztriáig is ki fognak terjesztetni, miután O­m­e­r pasa ott ha­sonló mozdulatot c­éloz,mint Húsosuk és Dzsurdzse­­vonál, hogy mindkét partot hatalmába kerítse. * Az új izraelita imaház építését a dohány­­utczában Förster bécsi cs. k. tanár ur terve után Hil­d városi építész ur vette át. Az építést már a jövő hónapban meg akarják kezdeni s igy az egész munka 1856. September végéig lenne befejezendő. * A dunagőzhajózás forgalma a múlt évihez képest ismét emelkedett, és még jobban fogott vol­na, ha az Al-Dunán a harczesemények következté­ben a tudvalevő akadály közbe nem lép. A júniusi zárlat 1853-tól 2,041,716 ft 45 kr összeget muta­tott fel, míg az idén 2,857,860 ft 7 kr pp , mely szerint a többlet 816,143 ft 22 kr pp. * A dunagőzhajózás helybeli központi ügyvi­­vősége falragaszokban tudtára adja a közönségnek, miként a dunai gőzhajók járataikat egész Dzsurdzsevo (Ruscsuk)-ig terjesztették ki, és oda - vissza min­den­ héten járnak. Az első hajó augustus 1-jén reg­geli 6 órakor indult. * A dunagőzhajózás heti forgalma jul. 22-től 29-ig igen élénk volt. Pestre érkeztek felülről: 12 hajó, 1430 utas, 12,530 m. áru; alulról: 12 hajó, 1382 utas, 14,968 m. áru, 34,737 m. gabna, 2365 sertés. Pestről elindult felfelé 14 hajó, 1097 , utas, 21,778 m. áru, 16,988 m. gabna, 851 sertés; lefelé: 13 hajó, 1028 utas, 10,338 mf. áru. (Közbirodalmi napló.) Bécs, julius 31. Császár és Császárné Ő Felségeik jul. 29-kén d. u. 3­a órakor Ischlbe legjobb egésségben meg­érkeztek, és a főnemesség, papság, s hivatalnokok ,köre által üdvözöl­tettek. Linztől Ischlig Ő Felsé­geiket minden helységben nagy számú néptömeg a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözlé, és a községelöljárósági küldöttségek által fogadá. A nép mindenütt vasárnapi öltönyében jelent meg, és egyik falutól a másikig sorfalat képezett.­­— a cs. k. Apostoli Felséget, é. jul. 9-ki legf. határozata által Dombay János ideigl. járásbiztost Erdélyben, a vajdahunyadi vár égé­sekor tett sikeres szolgálata s erélyes és elszánt működésének elismeréséül koronás arany érdem­kereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni.; mél­­tóztatott. _Karolina Augusta császárné őfelsége, a már korábban aláírt 20,0000 fton fölül újra 100000 ftot, Károly Ferdinánd főlig ő császá fensége 100000 ftot írtak alá a nemzeti kölcsönre. Júl. 29- kén délutánig Bécsben és Alsó-Austriában összesen 48,541,139 ft. volt aláírva 2720 . Hallomás szerint a külföldön tartózkodó cs. k. austriai állambelieknek a nemzeti kölcsönbeni részvétel végett azon könnyebbség engedtetett, miszerint a cs. k. követségek és consulságoknál ír­hatnak alá.­­ A „Linzer Z.“ szerint a nemzeti kölcsön fontossága és hazafiai jelentősége a községek helyes felfogásánál fogva mindinkább általános­ méltány­lásnak örvend, mi jelentékeny tettleges részvétben nyilatkozik. " — B. H e s z tszn. a 3. és 4-dik hadsereg főpa­rancsnoka, gr. Schlick tov­­tnok, és herczeg Schwarzenberg Edm. altn. Krakóba megér­keztek. B. H e s z táborszernagy szombaton váratik Bécsbe. — Gr. Bacd­ochi franczia cs. főkamarás a déli vaspályán elutazott. — Hg Pankratien Sz.-Pétervárról sür­gönyöket hozott. — Portugali király 6 fels. megérkezése köze­lebbi csütörtökre van jelentve. — A börzén híre járt, miszerint a török köl­csön 75-tel 5°/0-re megköttetett. — Az ,,AUg. Z.“ egybehangzólag Bécs­ből és Berlin­ből azon közlést hozza, miszerint az orosz válasz az austriai „sommation“-ra a bécsi ki­ajánló lmnet által a londoni­ és párisi udvarokkal értelemben közöltetett volna. (?) (Külföldi napló.) London, júl. 27. L­a­w­­ley déli Australia alkormányzójává neveztetvén ki, ez által a beverley-i parliamenti hely meg­ürült, s Gordon Arthur, Aberdeen lord harmadik fia lépett fel versenytársul. Hirszerint kilátásai vannak a megválasztatásra. — Az admiralitás­ számos új hadihajókat é­píttet.— A jövő hét folytában 3 új szállítóhajó, s 2 új gőzügyúnaszád fog vízre bocsáttatni Egy „Wilmina“ nevű orosz naszád az „Ar­cher“ hajó által P­­ 11 a­u láz körében elfogatott, s Angolország felé indíttatott. — Gibraltárból 10-ről jelentik, mikép a „Pericles“ franczia szállító­hajó Bordeaux-ból Konstantinápolyba készleteket, s 2 millió ft.-ot ví­vón a franczia értekezési hivatal számára, Malaga előtt egy gőzössel összeütközött, s terhével együtt elsülyedt. Paris, jul. 27. A helfanti táborba pa­rancs érkezett újabb sátrak készítése iránt. Az ekkor megnagyobbított tábor 9,000 főnyi gyalogságot foglalhatand magában. Augustus végéig az összes munkálatoknak be kell végeztetniük. Münchenből jul. 27-től porosz király és királyné ő felségeik megérkeztét jelentik. Köln: Florencourt itt aug. 15-től kezdve egy politikai hetilapot fog kiadni. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. A vita a fölött, volt-e Dzsurdzsevonál 23-án csata vagy nem ? folyvást • tart. • A „Wiener Z.“ t. i. jelenti,miszerint J­­akarestből júl. 27-ről (II.-Szeben jul. 30) kapott távirati sürgönyt, mely semmi említést nem tesz egy jul.­23-ban állítólag D&IUUU­­- B­­­oy U­s. történt csatáról. A „Presse“ ellenben szintén Bu­kurestből jul. 27-től következő távirati sürgönyt hoz. A Fratestinél felállított egész orosz hadsereg nagy­ sietséggel Bukarest felé vo­nul vissza, a törökök által Omer pasa saját fővezénylete alatt üldöztet­­ve. Itt páni félelem uralkodik. (E sürgönyhöz megjegyzi a „Presse“ : Bármily meglepőnek lás­­­sék első pillanatra e hir, ily esetlegre mégis már az „Oest. Corr.“ Bukarestből 26-ról szóló leg­utolsó sürgönye közel kilátást nyit, szóról szóra ezt írván: Az utóbbit (Fratestit) haladékta­lanul el fogják (az oroszok) hagyni. Fe­szülten várjuk a részletes tudósításokat az utóbbi napokról, hogy felvilágosítsák azon indokokat, mik az oroszokat oly állomás elhagyására bírák, melyet még kevés nappal előbb egy­or csak ott 200,000 emberrel akart védelmezni. A hivatalos jelentések eddig e hézagot be nem töltötték, s míg ez nem történik, ez elhatározás utolsó okául egy előrejárt szerencsétlen csatát kell tartanunk, minőt 25-ki távirati sürgönyünk jelentett.) Itt megemlítjük még a „Wanderer“ után, mikép Bécsben igen hitelt érdemlő forrásból, hova e tár­gyú távirati közlés érkezett, már azon hir terjedt fel, mikép a törökök az oroszokat szuronynyal megtámadták, visszaverték és Bukarestet meg­szállták. Mennyi igaz ebből ? az iránt ismét ké­sőbbi tudósításokat kell bevárnunk. Ellenkezőleg a fennebbi tudósításokkal a „CZC.“ a dzsurdzsevoi eseményekről jul. 26-ig menő közlései azt erősítik, mikép­ig Gorcsa­­koff srateszti állomását erősíti, és semmi sem mutatja, hogy azt önkényt el fogná hagyni; a törökök nem csak Dzsurdzsevot sánczolják el, hanem a Bariacán át Oltenizzába vivő utat is. Orosz czirkáló csapatok naponkint mutatkoznak a török állomásoknál, apró összecsapások itt, 2—3 halottal, mindennap fordulnak elő. Herczeg (Koresakoff 22-ke óta Fratestiben van, de úgy hiszik, nem akara visszatér Bukarestbe. Az „O. C.“ magánforrásból Bukarestből jut. ’76-ről hoz tudósítást, mely igy szól: Orosz császár ő felsége főhadisegéde, Adlerburg tegnap ide érkezett és haladék nélkül Gorcsakors­éghez ment, kinek számára az orosz udvartól kétségkívül fontos megbízásokat hoz. Úgy hiszik ■hogy azokat békés jelleműeknek lehet mondani,­­és azzal magát a dunai fejedelemségeknek annyi­­t szól emlegetett elhagyását is összeköttetésbe hoz­zák. Ez örvendetes várakozás ellenében elenyé- s szik azon másfelől fölmerülő aggodalom, misze- s­rint hg Gorcsakoff újabban parancsot kapott volna a törököket egész erejével visszakergetni a Dunán. Egészben véve a két működő hadsereg mozdulataiban szünet uralkodik. A törökök Slo­­boziában sánczolták el magukat, és ép oly ke­véssé látszanak védelmi állásukból kimozdulni, mint az oroszok támadólag föllépni akarni. Szla­­tinába néhány zászlóalj erősítőcsapat ment el. Galaczba fjul. 22 oki tudósítások jelentik, miszerint a csapat-összevonás Kalarasnál tart. Obilestinél tábor áll 5000 gyalog és vadász szá­mára. Arasznál, Hriszovával szemben szintén csa­patok vonulnak össze. A dobrudzsai erősségek még orosz kézben vannak. Odesszából július 22- ről írják, miszerint a segédflották hajói 21-én ismételve megtámadták a három dunatorkolat közt fekvő erősségeket. Részletek hiányzanak, az eredményt sem tudni­, de beszélik, hogy a Kilia­­torkolat közelében két erőd elpusztíttatott de partraszállás nem történt. Sumlai júl. 19-ei hír szerint a Sumla körül több mint 8 mfdnyi félkörben táborzó török főhadsereg leghatáro­zottabb parancsot kapott, készen állani, hogy a Duna felé akármely pillanatban vonulhasson. Sumlából Szili Szíriába lőszer- és élelmi készlet küldetett; ez utóbbi vár ismét 3 hónapra ellátta­­tik. Sumlában csakugyan készületet tesznek a szultán elfogadására, ki augustus közepén fogna oda érkezni. A „Krönst. Z.“ jul. 24-ről írja: „Minden várakozás ellenére a dolgok a brassói határnál igen békésen néznek ki. Kimpulungban csak egy kis orosz csapatosztály van, mely Lakrucsáig őrakö­­dik, a Praovavölgyben pedig a Predjalig a Nagy - Sinaiban levő orosz állomás látja el a szolgálatot. A har­emt­éren néhány nap óta formaszerinti fegy­verszünet állt be, mit azonban tartósnak nem hisznek. Utasok állítása szerint az oroszoknak austriaiak irányában eddig mutatott ellenséges indulata tetemesen alábbhagyott. Oláh-, Moldva- és Bolgárországban két nevezetes levél kering kézről kézre, mik újabban mutatják, miként űzik ez országokban a politikai prozelytaszerzést. Ez III. Musztafa szultán levele II. Katalin császárnéhoz, és ez utóbbinak a nevezett szultáné­hoz intézett válasza. Mi mindkét levelet hamis­nak tartjuk, de a nép hiszi azok valódiságát, mint a szent írást. A levelek görögből oláh és bolgár népnyelvre vannak átfordítva.“ Az északi harcztérről jelentik: Júl. 23- kán Baraguey d’ Hilliers törzskara Kopenhágában volt, s a nép által igen melegen fogadtatott. E napon a király is bejött a városba. A finnlandi futár 19-kén Stockholmba nem jut­hatott el. A székvárosban azon hír terjedt el, hogy a Bercelius svéd postahajót, mely mellékúton kereskedelmi leveleket próbált Finn­­­landba bevinni, angol czirkálók elfogták, mit a svéd nép igen kellemetlenül fogadott, az által magát károsítva látván. Mivel ez már többször történt, ezért a svéd sajtóban, mely eddig egy­hangúlag a nyugati hatalmak mellett volt, szaka­dás támadt, s némely lapok szigorú feladatukká tűzék a károkat felszámlálni, miket a svéd keres­kedés a szigorú ostromzár által szenved, hallatszott. — A torlaszokon 3 franczia esett e Madridban Úgy hiszik, hogy Krisztina sze­rencsésen Portugálba menekült. Saragos­ai levelek szerint „Espartero 1u 20-ban érkezett oda. A 40 órányira eső Logre­nótól az országot elfoglalva tartó katonák köz haladt keresztül, de nem háboríttatott, noha ut­jának czélja általánosan tudva volt. Logronabi kiindultakor két három egyén kisérte,midőn Sara­gossába bevonult,kísérete már 40,000 főre szaporo­dott, nem számítva az ugyanennyire menő s min­denfelől összesereglett nézőtömeget. Az utczakon merre elhaladt, az erkélyek zászlókkal voltak fé díszítve. Választékos hölgyek verseket és virág koszorúkat szórtak útjára. Espartero­ polga ruhában, egy nyilt kocsiban ült, s zsebkendőjév integetett, melylyel olykor a megilletődés egy ég könyét is letörte.“ Jul. 24-ről írják az „Ind. belge“-nek Mac­ridból: Valamennyi torlaszok főnökeinek je­lentetett, hogy parancs adatott mindazok fébele­vésére, kik e kiáltást: „Éljen a köztársaság!“ vag ehhez hasonlót hallatnának. A spanyol felkelés, Madridból a jul. 18—22-ki eseményekről a párisi „Presse“ következő részleteket hoz : Gar­­r­i­g­o ezredest a felkelők jul. 18-kan a fogság­ból kiszabadíták és katonai kormányzóvá nevez­ték ki; ő csakhamar ezután a San­ Domingo­­térre ment, hol a nép 16 óra óta harc volt a csend­­őrséggel, és megszűnteté a tüzelést. De a csend­­őrség csakhamar távozta után a Mayor-téren folytatá a tüzelést. 4­­2 órakor Quesada unok csendőrökkel, gyalogság s két ágyúval, összesen legfölebb 400 emberrel a főutczákon átvonult s folytatá a harczot. 7 órakor a csapatok a napka­put (puerta del Sol),s a hat legközelebbi utczát megszállva zárták. Éjjel minden utczában torla­szok építtettek, s jul. 19-ken a harcz újra kez­dődött, mely esti 6 óráig tartott, e nap állítólag 50 halott s 100 sebesültbe került. 6 órakor a királynő parancsolta a csapatoknak, hogy a tü­zelést szüntessék meg, s a népnek Espar­tero tanácselnökké kineveztet­ését jelente­té. Abban egyeztek meg, hogy Espartero és O’ D­o­n­n­e­l megérkeztéig a nép tartsa meg állomásait; a nép azt kiváná, hogy a csapatok, melyek ellene harczoltak, azonnal hagyják el Madridot, s mind tegyék le a­ fegyvert. A csend­őrség vonakodott s a napkapunál ismét puskalö­­­vések váltottak. Az éj vetett véget a harcznak; az utczák kivilágíttattak s a nép m­egerősíté a torlaszokat. Jul. 20-ra reggele harcz nélkül folyt le. D.u. 2 órakor a csapatok, melyek a kormányzó palotáját őrzék, capitulálni kívántak. A népjunta elnöke San-Miguellel oda ment. A csapa­tok először fegyveresen akartak elvonulni, de végre engedték, és még a tisztek is fegyver nél­kül távoztak. Most katonák és nép legszívesebben fraternizáltak, s harangzúgás jelenté a palota átadatását, melybe most a tömeg betódult s a talált fegyvert s lőszert elszedte. Most minden ablakot zászló ékített f­estve az egész város kivilágíttatott. De a csendőrség még nem adta át fegyverét, a tüzérség és hadmérnökség nem hódolt meg.­­ A tüzérség folyvást megszállva tarta az alcalai kaput, a pradist is .Izabella és Kr­i­s­z­ti­n­a királynők palotáit, de ezredesük ki­­­jelentette, hogy nem fog tüzelni, ha a nép meg nem támadja. A torlaszok egész éjjel őriztettek. A csapatok, melyek magukat megadták, több­nyire polgároknál nyertek szállást, bántatlanul járhattak kelhettek az utczákon. 21-kén d. u. 1 óra a tüzérség, kivéve a Krisztina palotájánál le­vőt, megadta magát, kilőtte ágyúit és azokat át­­adá a népnek. Azonnal általános harangzúgás Anglia, London, jul. 27.­­Az alsó ház tegna ülésében — mint már említők — az orosz kölcsö­nökbeni részvételre vonatkozó bili tárgyalása is fölvétetett. — B­ar­i­n­g több okokból ellenző bilit, először azért, mivel az magán­tagok s ne a kormány által terjesztetett elő, s továbbá azé is, mivel az nem alapul általános elven. Szerint a bili csupán Oroszországra vonatkozik, hole Angolország rövid időn más államokkal is hábo­ruban lehetend. Továbbá a bili külföldön has­zálna Oroszország hitelének,­­mivel azon vél­ményt idézhetné elő, mikép az angol tőkepénz­­eket csupán külön parliamenti határozat áll lehet :visszatartóztatni orosz jelzálogok vásárl­sától. D. Stuart lord azt válaszold, mik Oroszországéin kívül, más jelzálogoknak az al f­él pénzvásárlók­ kizáratására elég idő lesz a s­or, midőn a háború más államok ellen meg lett üzenve. Willson kincstári titkár ismétlé elől ellenvetéseit ezen rendszabály ellen. Szerinte, az orosz pénzügyi működések általánosabban isme­retesek lehetendnének, ez által az orosz kölcse biztosabban meg lehetne hiusítni, mint bármi kigondolható tilalmak által. Butt bámulatát­­­­égé ki a fölött, mikép a kincstári titkár csupán tőkepénzesek érdekére hivatkozik, mintha egész világ előtt ki akarná hirdetni, hogy e angolnak joga van, még a nemzeti jóllét s nem­zeti becsület rovására is nyerészkedni. Ki hit aztán a háború komolyságában ? Szerinte, a­ kérdés, ha várjon egy angol szabadon nyújtva közvetett segélyt az ellenségnek, az Angolóra­ elleni hadfolytatásra? Hey wood s Spoon a bili mellett nyilatkoztak. Palmerston­­e melegen pártolá a rendszabályt, mivel az, s­­zinte, ama kétségbevonhatlan elven alapul, mit egyetlen britt alattvaló sem szolgáltathat h: folytatási eszközöket ál birodalom ellensége s mára. „Az ország elismert törvénye,“ — ut mond —­ „melyre a külügyi titkár, s a külfi ) britt consulok, a szárazföldön levő minden an alattvalót emlékeztettek, az ellenségnek pénz­­segélyzését a legnagyobb bűnténynek, honárus­nak nyilvánítja. Mily képtelenség különbsé tenni az ellenségnek ilynemű közvetlen s köz­tett segélyzése közt. Ha a czár kölcsönt vesz­­oly czélból, hogy angol katonákat s tengerés­zét agyonveressen, legalább erre egy ango­l működjék közre. (Tetszés.) Az érdemes kincs titkár a honárulási törvény eltörlése mellett­­ szik lenni, hogy igy angol kereskedők s gyárc­a­szárnak lőport s ólmot, hadihajókat s fegy­veket jó drágán adhassanak el. Ez merő két lenség. (Nevetés és tetszés.) Ezen okoskodás a elven alapul, mit állítólag egy hollandi adu követett, kiről azt beszélik, mikép egy had­szünet alatt lőport adott el az ellenségnek, h­ogy a harerot délután újra meg lehessen kezd (Nevetés.) Én is mindent, mi rajtam áll, öröi megteszek a nemzet kereskedelmi vállalkozása lemének felbátorítása végett, de az Istenért i­s ne helyeseljünk oly­ rendszert,a­mely a net legmagasabb érdekeit font-, shilling- és per kérdéssé alázza le. (Hangos tetszés.) Azt me­ják ugyan, hogy e törvényt ki lehetend játs, de melyik törvényről nem áll ez? Ha ezen visszautasítják, szintúgy meg lehet szüntetni i­den orosz kikötők ostromzároltatását.“ P­a­k­­­ton bámuld a belügyi titkár érzületét s tv azonban megjegyzé, mikép maga a kormán kellett volna a bilit előterjesztenie. Browh­szélyesnek tarta a rendszabályt. Szerinte, mi­eszélyes politikának vélték, a pénz­üzleteket béke, sem háború idején nem háborítni meg, károsan hatna egy ily törvény az angol kér­­désre, ha Brazília­, vagy Észak-Amerikával­­ háború! S mivel ő a távollevő Russel­lore kincstári kanczellár nézetét szeretné halk­ vita elhalasztását indítványozni, s a bizott a tárgyalás ellen módosítványt terjesztett elő. módosítvány 77 szavazattal 24 ellen elveti D. Stuart lord megjegyzé, mikép egy érő tag, a nélkül, hogy a házat elhagyná, nem részt a szavazásban, mi ellenkezik a szabál­yai. („Nevét, nevét!“.) D. Stuart lord : „ gentleman, Molesworth minister“. (Nevett speaker fájlald,hogy ezen szabálytalanságot a szavazat­szám kijelentése előtt vették észre a ház bizottmánynyá alakult, a bili tárgy végett. Seymour lord előbb a korona-vé­dek véleményét akarná hallani. Bar­ing a líra, mikép tudva van, hogy D. Stuart lord idején is gyűlöli Oroszországot, mely észre jut. 27. Az alsóház

Next