Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)
1854-08-02 / 484. szám
egyértelemben volnának, akkor elég erősek lennének a ministériumot csupa kilépésük által szétrobbantani s egy újabbat alkotni. De fájdalom, a két férü közt, az elsőnek a másik általi amaz ismeretes elbocsáttatása következtében, egy üdvtelen szakadás keletkezett, melyet maga a jelen helyzet nyommasztósága sem gyógyíthat meg. A két legnevezetesb ember e szakadásában sínylik az egész ország. Ez arany gyümölcsöket termend Oroszországnak. A harmadik párt a kabinetben végre Aberdeen. Ő békét akarna minden áron, még a status quo mellett is. Őszintén hiszi, miszerint Anglia a legközelebbi 50 év alatt műsora tarthat Oroszországtól. A többi Európának és Angliának 50 év utáni sorsáról, mikép a minister igen gyakran bizalmasan nyilvánításai nap egyetlen angol státusférfin se gondoskodjék. Aberdeen látszólag egyedül áll, de van sok hatalmas párthive, kik csak tartózkodnak pártvallomásukat nyilván napfényre hozni. Ezen párthivekben, kik mélyebben a színfalak mögött állanak, keresendő azon nagy rejtély megoldása, hogy egy nem igen népszerű férfi, nyílt gyámolítás nélkül miképen tarthatja magát Anglia miniszerelnökségében. — Hogy a királynő s Albert herczeg egészen az ő részén legyenek, ez nem való. Az udvar inkább az első párthoz hajlik, s jelen pillanatban az a leghatalmasb. A fennebbi előadás csak átnézeti vázlat. Részletekbe bocsátkozás végett mindazoknak személyes, sokszor igen aprólékos érdekeit kellene taglalni, kik a kormányférfiakat mindenben követik. Csak azon igen nevezetes tényt szükség még itt kiemelni, miszerint mind e három kabinetpárt mindhárom eltérő nézetével együtt czélját Austria segélyével reméli elérhetni. Aberdeen Austria által nemsokára eszközlendő békében hisz, az udvar és a többiek egy dicsőséges szerződésben Austria közremunkálása által. Russel és Palmerston fél tuczet vesztett orosz csatában cseh vértesek, magyar huszárok, lengyel dzsidások és olasz gránátosok segélyével. Nap események. (Fővárosi és vidéki napló.) Augustus 2. * A pest-kerületi főtörvényszék elnöke gr. Cziráky 6 exoja szabadsággal hosszabb időre elutazott. * A magyar boroknak „az egyesült államokba bevitele“ czím alatt a new-yorki álladalmi lap egy czikket közöl, mely a fentebbi tárgyban különösen a lapunkban többször említett Schwarzerféle vállalatra vonatkozik. Ebben ki van mondva, hogy számos borismerők egyhangú ítélete szerint a magyar borok különbféle fajtái, a tokaji, mássái, soproni, ruszti, somlyói, neszmélyi, ménesi, budai, villányi, egri és szegszárdi, a szállítás által egy cseppet sem vesztettek eredeti zamatukból, s jól megtartva érkeztek oda. * A magas közoktatási ministérium elhatározta, hogy négy gymnasiumi osztály végzése elég az alsóbb orvos-sebészeti és gyógyszerészeti tanfolyamba léphetés végett. * Egy bécsi lapban olvassuk, hogy a dunagőzhajózási járatok nemsokára tán Szilisztriáig is ki fognak terjesztetni, miután Omer pasa ott hasonló mozdulatot céloz,mint Húsosuk és Dzsurdzsevonál, hogy mindkét partot hatalmába kerítse. * Az új izraelita imaház építését a dohányutczában Förster bécsi cs. k. tanár ur terve után Hild városi építész ur vette át. Az építést már a jövő hónapban meg akarják kezdeni s igy az egész munka 1856. September végéig lenne befejezendő. * A dunagőzhajózás forgalma a múlt évihez képest ismét emelkedett, és még jobban fogott volna, ha az Al-Dunán a harczesemények következtében a tudvalevő akadály közbe nem lép. A júniusi zárlat 1853-tól 2,041,716 ft 45 kr összeget mutatott fel, míg az idén 2,857,860 ft 7 kr pp , mely szerint a többlet 816,143 ft 22 kr pp. * A dunagőzhajózás helybeli központi ügyvivősége falragaszokban tudtára adja a közönségnek, miként a dunai gőzhajók járataikat egész Dzsurdzsevo (Ruscsuk)-ig terjesztették ki, és oda - vissza minden héten járnak. Az első hajó augustus 1-jén reggeli 6 órakor indult. * A dunagőzhajózás heti forgalma jul. 22-től 29-ig igen élénk volt. Pestre érkeztek felülről: 12 hajó, 1430 utas, 12,530 m. áru; alulról: 12 hajó, 1382 utas, 14,968 m. áru, 34,737 m. gabna, 2365 sertés. Pestről elindult felfelé 14 hajó, 1097 , utas, 21,778 m. áru, 16,988 m. gabna, 851 sertés; lefelé: 13 hajó, 1028 utas, 10,338 mf. áru. (Közbirodalmi napló.) Bécs, julius 31. Császár és Császárné Ő Felségeik jul. 29-kén d. u. 3a órakor Ischlbe legjobb egésségben megérkeztek, és a főnemesség, papság, s hivatalnokok ,köre által üdvözöltettek. Linztől Ischlig Ő Felségeiket minden helységben nagy számú néptömeg a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözlé, és a községelöljárósági küldöttségek által fogadá. A nép mindenütt vasárnapi öltönyében jelent meg, és egyik falutól a másikig sorfalat képezett.— a cs. k. Apostoli Felséget, é. jul. 9-ki legf. határozata által Dombay János ideigl. járásbiztost Erdélyben, a vajdahunyadi vár égésekor tett sikeres szolgálata s erélyes és elszánt működésének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni.; méltóztatott. _Karolina Augusta császárné őfelsége, a már korábban aláírt 20,0000 fton fölül újra 100000 ftot, Károly Ferdinánd főlig ő császá fensége 100000 ftot írtak alá a nemzeti kölcsönre. Júl. 29- kén délutánig Bécsben és Alsó-Austriában összesen 48,541,139 ft. volt aláírva 2720 . Hallomás szerint a külföldön tartózkodó cs. k. austriai állambelieknek a nemzeti kölcsönbeni részvétel végett azon könnyebbség engedtetett, miszerint a cs. k. követségek és consulságoknál írhatnak alá. A „Linzer Z.“ szerint a nemzeti kölcsön fontossága és hazafiai jelentősége a községek helyes felfogásánál fogva mindinkább általános méltánylásnak örvend, mi jelentékeny tettleges részvétben nyilatkozik. " — B. H e s z tszn. a 3. és 4-dik hadsereg főparancsnoka, gr. Schlick tovtnok, és herczeg Schwarzenberg Edm. altn. Krakóba megérkeztek. B. H e s z táborszernagy szombaton váratik Bécsbe. — Gr. Bacdochi franczia cs. főkamarás a déli vaspályán elutazott. — Hg Pankratien Sz.-Pétervárról sürgönyöket hozott. — Portugali király 6 fels. megérkezése közelebbi csütörtökre van jelentve. — A börzén híre járt, miszerint a török kölcsön 75-tel 5°/0-re megköttetett. — Az ,,AUg. Z.“ egybehangzólag Bécsből és Berlinből azon közlést hozza, miszerint az orosz válasz az austriai „sommation“-ra a bécsi kiajánló lmnet által a londoni és párisi udvarokkal értelemben közöltetett volna. (?) (Külföldi napló.) London, júl. 27. Lawley déli Australia alkormányzójává neveztetvén ki, ez által a beverley-i parliamenti hely megürült, s Gordon Arthur, Aberdeen lord harmadik fia lépett fel versenytársul. Hirszerint kilátásai vannak a megválasztatásra. — Az admiralitás számos új hadihajókat építtet.— A jövő hét folytában 3 új szállítóhajó, s 2 új gőzügyúnaszád fog vízre bocsáttatni Egy „Wilmina“ nevű orosz naszád az „Archer“ hajó által P 11 au láz körében elfogatott, s Angolország felé indíttatott. — Gibraltárból 10-ről jelentik, mikép a „Pericles“ franczia szállítóhajó Bordeaux-ból Konstantinápolyba készleteket, s 2 millió ft.-ot vívón a franczia értekezési hivatal számára, Malaga előtt egy gőzössel összeütközött, s terhével együtt elsülyedt. Paris, jul. 27. A helfanti táborba parancs érkezett újabb sátrak készítése iránt. Az ekkor megnagyobbított tábor 9,000 főnyi gyalogságot foglalhatand magában. Augustus végéig az összes munkálatoknak be kell végeztetniük. Münchenből jul. 27-től porosz király és királyné ő felségeik megérkeztét jelentik. Köln: Florencourt itt aug. 15-től kezdve egy politikai hetilapot fog kiadni. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. A vita a fölött, volt-e Dzsurdzsevonál 23-án csata vagy nem ? folyvást • tart. • A „Wiener Z.“ t. i. jelenti,miszerint Jakarestből júl. 27-ről (II.-Szeben jul. 30) kapott távirati sürgönyt, mely semmi említést nem tesz egy jul.23-ban állítólag D&IUUU- Boy Us. történt csatáról. A „Presse“ ellenben szintén Bukurestből jul. 27-től következő távirati sürgönyt hoz. A Fratestinél felállított egész orosz hadsereg nagy sietséggel Bukarest felé vonul vissza, a törökök által Omer pasa saját fővezénylete alatt üldöztetve. Itt páni félelem uralkodik. (E sürgönyhöz megjegyzi a „Presse“ : Bármily meglepőnek lássék első pillanatra e hir, ily esetlegre mégis már az „Oest. Corr.“ Bukarestből 26-ról szóló legutolsó sürgönye közel kilátást nyit, szóról szóra ezt írván: Az utóbbit (Fratestit) haladéktalanul el fogják (az oroszok) hagyni. Feszülten várjuk a részletes tudósításokat az utóbbi napokról, hogy felvilágosítsák azon indokokat, mik az oroszokat oly állomás elhagyására bírák, melyet még kevés nappal előbb egyor csak ott 200,000 emberrel akart védelmezni. A hivatalos jelentések eddig e hézagot be nem töltötték, s míg ez nem történik, ez elhatározás utolsó okául egy előrejárt szerencsétlen csatát kell tartanunk, minőt 25-ki távirati sürgönyünk jelentett.) Itt megemlítjük még a „Wanderer“ után, mikép Bécsben igen hitelt érdemlő forrásból, hova e tárgyú távirati közlés érkezett, már azon hir terjedt fel, mikép a törökök az oroszokat szuronynyal megtámadták, visszaverték és Bukarestet megszállták. Mennyi igaz ebből ? az iránt ismét későbbi tudósításokat kell bevárnunk. Ellenkezőleg a fennebbi tudósításokkal a „CZC.“ a dzsurdzsevoi eseményekről jul. 26-ig menő közlései azt erősítik, miképig Gorcsakoff srateszti állomását erősíti, és semmi sem mutatja, hogy azt önkényt el fogná hagyni; a törökök nem csak Dzsurdzsevot sánczolják el, hanem a Bariacán át Oltenizzába vivő utat is. Orosz czirkáló csapatok naponkint mutatkoznak a török állomásoknál, apró összecsapások itt, 2—3 halottal, mindennap fordulnak elő. Herczeg (Koresakoff 22-ke óta Fratestiben van, de úgy hiszik, nem akara visszatér Bukarestbe. Az „O. C.“ magánforrásból Bukarestből jut. ’76-ről hoz tudósítást, mely igy szól: Orosz császár ő felsége főhadisegéde, Adlerburg tegnap ide érkezett és haladék nélkül Gorcsakorséghez ment, kinek számára az orosz udvartól kétségkívül fontos megbízásokat hoz. Úgy hiszik ■hogy azokat békés jelleműeknek lehet mondani,és azzal magát a dunai fejedelemségeknek annyit szól emlegetett elhagyását is összeköttetésbe hozzák. Ez örvendetes várakozás ellenében elenyé- s szik azon másfelől fölmerülő aggodalom, misze- srint hg Gorcsakoff újabban parancsot kapott volna a törököket egész erejével visszakergetni a Dunán. Egészben véve a két működő hadsereg mozdulataiban szünet uralkodik. A törökök Sloboziában sánczolták el magukat, és ép oly kevéssé látszanak védelmi állásukból kimozdulni, mint az oroszok támadólag föllépni akarni. Szlatinába néhány zászlóalj erősítőcsapat ment el. Galaczba fjul. 22 oki tudósítások jelentik, miszerint a csapat-összevonás Kalarasnál tart. Obilestinél tábor áll 5000 gyalog és vadász számára. Arasznál, Hriszovával szemben szintén csapatok vonulnak össze. A dobrudzsai erősségek még orosz kézben vannak. Odesszából július 22- ről írják, miszerint a segédflották hajói 21-én ismételve megtámadták a három dunatorkolat közt fekvő erősségeket. Részletek hiányzanak, az eredményt sem tudni, de beszélik, hogy a Kiliatorkolat közelében két erőd elpusztíttatott de partraszállás nem történt. Sumlai júl. 19-ei hír szerint a Sumla körül több mint 8 mfdnyi félkörben táborzó török főhadsereg leghatározottabb parancsot kapott, készen állani, hogy a Duna felé akármely pillanatban vonulhasson. Sumlából Szili Szíriába lőszer- és élelmi készlet küldetett; ez utóbbi vár ismét 3 hónapra elláttatik. Sumlában csakugyan készületet tesznek a szultán elfogadására, ki augustus közepén fogna oda érkezni. A „Krönst. Z.“ jul. 24-ről írja: „Minden várakozás ellenére a dolgok a brassói határnál igen békésen néznek ki. Kimpulungban csak egy kis orosz csapatosztály van, mely Lakrucsáig őraködik, a Praovavölgyben pedig a Predjalig a Nagy - Sinaiban levő orosz állomás látja el a szolgálatot. A haremtéren néhány nap óta formaszerinti fegyverszünet állt be, mit azonban tartósnak nem hisznek. Utasok állítása szerint az oroszoknak austriaiak irányában eddig mutatott ellenséges indulata tetemesen alábbhagyott. Oláh-, Moldva- és Bolgárországban két nevezetes levél kering kézről kézre, mik újabban mutatják, miként űzik ez országokban a politikai prozelytaszerzést. Ez III. Musztafa szultán levele II. Katalin császárnéhoz, és ez utóbbinak a nevezett szultánéhoz intézett válasza. Mi mindkét levelet hamisnak tartjuk, de a nép hiszi azok valódiságát, mint a szent írást. A levelek görögből oláh és bolgár népnyelvre vannak átfordítva.“ Az északi harcztérről jelentik: Júl. 23- kán Baraguey d’ Hilliers törzskara Kopenhágában volt, s a nép által igen melegen fogadtatott. E napon a király is bejött a városba. A finnlandi futár 19-kén Stockholmba nem juthatott el. A székvárosban azon hír terjedt el, hogy a Bercelius svéd postahajót, mely mellékúton kereskedelmi leveleket próbált Finnlandba bevinni, angol czirkálók elfogták, mit a svéd nép igen kellemetlenül fogadott, az által magát károsítva látván. Mivel ez már többször történt, ezért a svéd sajtóban, mely eddig egyhangúlag a nyugati hatalmak mellett volt, szakadás támadt, s némely lapok szigorú feladatukká tűzék a károkat felszámlálni, miket a svéd kereskedés a szigorú ostromzár által szenved, hallatszott. — A torlaszokon 3 franczia esett e Madridban Úgy hiszik, hogy Krisztina szerencsésen Portugálba menekült. Saragosai levelek szerint „Espartero 1u 20-ban érkezett oda. A 40 órányira eső Logrenótól az országot elfoglalva tartó katonák köz haladt keresztül, de nem háboríttatott, noha utjának czélja általánosan tudva volt. Logronabi kiindultakor két három egyén kisérte,midőn Saragossába bevonult,kísérete már 40,000 főre szaporodott, nem számítva az ugyanennyire menő s mindenfelől összesereglett nézőtömeget. Az utczakon merre elhaladt, az erkélyek zászlókkal voltak fé díszítve. Választékos hölgyek verseket és virág koszorúkat szórtak útjára. Espartero polga ruhában, egy nyilt kocsiban ült, s zsebkendőjév integetett, melylyel olykor a megilletődés egy ég könyét is letörte.“ Jul. 24-ről írják az „Ind. belge“-nek Macridból: Valamennyi torlaszok főnökeinek jelentetett, hogy parancs adatott mindazok fébelevésére, kik e kiáltást: „Éljen a köztársaság!“ vag ehhez hasonlót hallatnának. A spanyol felkelés, Madridból a jul. 18—22-ki eseményekről a párisi „Presse“ következő részleteket hoz : Garrigo ezredest a felkelők jul. 18-kan a fogságból kiszabadíták és katonai kormányzóvá nevezték ki; ő csakhamar ezután a San Domingotérre ment, hol a nép 16 óra óta harc volt a csendőrséggel, és megszűnteté a tüzelést. De a csendőrség csakhamar távozta után a Mayor-téren folytatá a tüzelést. 42 órakor Quesada unok csendőrökkel, gyalogság s két ágyúval, összesen legfölebb 400 emberrel a főutczákon átvonult s folytatá a harczot. 7 órakor a csapatok a napkaput (puerta del Sol),s a hat legközelebbi utczát megszállva zárták. Éjjel minden utczában torlaszok építtettek, s jul. 19-ken a harcz újra kezdődött, mely esti 6 óráig tartott, e nap állítólag 50 halott s 100 sebesültbe került. 6 órakor a királynő parancsolta a csapatoknak, hogy a tüzelést szüntessék meg, s a népnek Espartero tanácselnökké kineveztetését jelenteté. Abban egyeztek meg, hogy Espartero és O’ Donnel megérkeztéig a nép tartsa meg állomásait; a nép azt kiváná, hogy a csapatok, melyek ellene harczoltak, azonnal hagyják el Madridot, s mind tegyék le a fegyvert. A csendőrség vonakodott s a napkapunál ismét puskalövések váltottak. Az éj vetett véget a harcznak; az utczák kivilágíttattak s a nép megerősíté a torlaszokat. Jul. 20-ra reggele harcz nélkül folyt le. D.u. 2 órakor a csapatok, melyek a kormányzó palotáját őrzék, capitulálni kívántak. A népjunta elnöke San-Miguellel oda ment. A csapatok először fegyveresen akartak elvonulni, de végre engedték, és még a tisztek is fegyver nélkül távoztak. Most katonák és nép legszívesebben fraternizáltak, s harangzúgás jelenté a palota átadatását, melybe most a tömeg betódult s a talált fegyvert s lőszert elszedte. Most minden ablakot zászló ékített festve az egész város kivilágíttatott. De a csendőrség még nem adta át fegyverét, a tüzérség és hadmérnökség nem hódolt meg. A tüzérség folyvást megszállva tarta az alcalai kaput, a pradist is .Izabella és Krisztina királynők palotáit, de ezredesük kijelentette, hogy nem fog tüzelni, ha a nép meg nem támadja. A torlaszok egész éjjel őriztettek. A csapatok, melyek magukat megadták, többnyire polgároknál nyertek szállást, bántatlanul járhattak kelhettek az utczákon. 21-kén d. u. 1 óra a tüzérség, kivéve a Krisztina palotájánál levőt, megadta magát, kilőtte ágyúit és azokat átadá a népnek. Azonnal általános harangzúgás Anglia, London, jul. 27.Az alsó ház tegna ülésében — mint már említők — az orosz kölcsönökbeni részvételre vonatkozó bili tárgyalása is fölvétetett. — Baring több okokból ellenző bilit, először azért, mivel az magántagok s ne a kormány által terjesztetett elő, s továbbá azé is, mivel az nem alapul általános elven. Szerint a bili csupán Oroszországra vonatkozik, hole Angolország rövid időn más államokkal is háboruban lehetend. Továbbá a bili külföldön haszálna Oroszország hitelének,mivel azon vélményt idézhetné elő, mikép az angol tőkepénzeket csupán külön parliamenti határozat áll lehet :visszatartóztatni orosz jelzálogok vásárlsától. D. Stuart lord azt válaszold, mik Oroszországéin kívül, más jelzálogoknak az al fél pénzvásárlók kizáratására elég idő lesz a sor, midőn a háború más államok ellen meg lett üzenve. Willson kincstári titkár ismétlé elől ellenvetéseit ezen rendszabály ellen. Szerinte, az orosz pénzügyi működések általánosabban ismeretesek lehetendnének, ez által az orosz kölcse biztosabban meg lehetne hiusítni, mint bármi kigondolható tilalmak által. Butt bámulatátégé ki a fölött, mikép a kincstári titkár csupán tőkepénzesek érdekére hivatkozik, mintha egész világ előtt ki akarná hirdetni, hogy e angolnak joga van, még a nemzeti jóllét s nemzeti becsület rovására is nyerészkedni. Ki hit aztán a háború komolyságában ? Szerinte, a kérdés, ha várjon egy angol szabadon nyújtva közvetett segélyt az ellenségnek, az Angolóra elleni hadfolytatásra? Hey wood s Spoon a bili mellett nyilatkoztak. Palmerstone melegen pártolá a rendszabályt, mivel az, szinte, ama kétségbevonhatlan elven alapul, mit egyetlen britt alattvaló sem szolgáltathat h: folytatási eszközöket ál birodalom ellensége s mára. „Az ország elismert törvénye,“ — ut mond — „melyre a külügyi titkár, s a külfi ) britt consulok, a szárazföldön levő minden an alattvalót emlékeztettek, az ellenségnek pénzsegélyzését a legnagyobb bűnténynek, honárusnak nyilvánítja. Mily képtelenség különbsé tenni az ellenségnek ilynemű közvetlen s köztett segélyzése közt. Ha a czár kölcsönt veszoly czélból, hogy angol katonákat s tengerészét agyonveressen, legalább erre egy angol működjék közre. (Tetszés.) Az érdemes kincs titkár a honárulási törvény eltörlése mellett szik lenni, hogy igy angol kereskedők s gyárcaszárnak lőport s ólmot, hadihajókat s fegyveket jó drágán adhassanak el. Ez merő két lenség. (Nevetés és tetszés.) Ezen okoskodás a elven alapul, mit állítólag egy hollandi adu követett, kiről azt beszélik, mikép egy hadszünet alatt lőport adott el az ellenségnek, hogy a harerot délután újra meg lehessen kezd (Nevetés.) Én is mindent, mi rajtam áll, öröi megteszek a nemzet kereskedelmi vállalkozása lemének felbátorítása végett, de az Istenért is ne helyeseljünk oly rendszert,amely a net legmagasabb érdekeit font-, shilling- és per kérdéssé alázza le. (Hangos tetszés.) Azt meják ugyan, hogy e törvényt ki lehetend játs, de melyik törvényről nem áll ez? Ha ezen visszautasítják, szintúgy meg lehet szüntetni iden orosz kikötők ostromzároltatását.“ Pakton bámuld a belügyi titkár érzületét s tv azonban megjegyzé, mikép maga a kormán kellett volna a bilit előterjesztenie. Browhszélyesnek tarta a rendszabályt. Szerinte, mieszélyes politikának vélték, a pénzüzleteket béke, sem háború idején nem háborítni meg, károsan hatna egy ily törvény az angol kérdésre, ha Brazília, vagy Észak-Amerikával háború! S mivel ő a távollevő Russellore kincstári kanczellár nézetét szeretné halk vita elhalasztását indítványozni, s a bizott a tárgyalás ellen módosítványt terjesztett elő. módosítvány 77 szavazattal 24 ellen elveti D. Stuart lord megjegyzé, mikép egy érő tag, a nélkül, hogy a házat elhagyná, nem részt a szavazásban, mi ellenkezik a szabályai. („Nevét, nevét!“.) D. Stuart lord : „ gentleman, Molesworth minister“. (Nevett speaker fájlald,hogy ezen szabálytalanságot a szavazatszám kijelentése előtt vették észre a ház bizottmánynyá alakult, a bili tárgy végett. Seymour lord előbb a korona-védek véleményét akarná hallani. Baring a líra, mikép tudva van, hogy D. Stuart lord idején is gyűlöli Oroszországot, mely észre jut. 27. Az alsóház