Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-02 / 484. szám

Pest, Szerda, Megjelenik • Up, hétfőit­e a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : f­é­l­év­re : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre: Félévre 10 pft. Év­negyedre 4 pft 20 kr. A julius közepén megjelenő fran­ci­­a regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. Évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félé­vre lopft 20 kr. Évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalá­ban (Országút, Kunewalderház földszint) történik. * SZERK HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége f. é. jul. 28-án kelt legf. határozata által Nagy Lajos udv. taná­csost a legfelsőbb és semmisítő törvényszéknél, sa­ját kérelmére, eddigi szolgálataival­ legmagasb megelégedésének nyilvánítása mellett, állandó nyu­galomba helyezni, s helyébe a cs. k. legfelsőbb és semmisítő törvényszék üdv. tanácsosává L­i­p­o­v­­niczk­y Vilmos ideiglenes kerületi főtörvényszéki tanácsost Pesten legkegyelmesebben kinevezni mél­­tóztatott. Ugyanazon legfelsőbb határozata által a cs. k. Apostoli Felsége Andreánszky Sándor ideigl. pozsoni kerületi főtörvényszéki tanácsost a cs. k. orsz. főtörvényszék alelnökévé ugyanott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A bel-, igazság- és pénzügyi minis­­teriumoknak 185­4. julius 17-kén kelt rendelete, *) kiható a birodalom egész területére, a katonai ha­tárőrséget kivéve, mely által az 1854. júl. 16 án kelt legfelsőbb határoz­­vány folytán a hitbizományok és ország fejedelmi hűbérek megterhelését tárgyazó közelebbi határo­zatok jelöltetnek ki, azok birtokosainak a megnyi­tott uj államkölcsönbeni részvétele végett. A belügyministeriumnak 1854. jul. 6-kán kelt kibocsátványával (hírod.törv. lap 166­ sz.) közhír­ré tett, 1854. julius 5-kén kelt legfelsőbb határoz­­vány értelmezése és foganatosítása végett, melylyel a hitbizományok és országfejedelmi hűbérek bir­tokosainak megengedtetett, hogy ők a megnyitott államkölcsönbeni részvétel végett a hitbizományo­­kat és országfejedelmi hűbéreket az érték első har­madának kimerítéséig az aláírt öszveg 95 százalé­kával terhelhessék, az 1854. júl. 16-kán kelt leg­felsőbb határozvá­ny folytán a bel-, igazság- és pénzügyi ministeriumok által egyetértőleg követ­kező intézkedések bocsáttatnak ki: 1. §. Azon hitbizománybirtokosok, kik a megnyi­tott uj államkölcsönbeni részvétel végett, a hitbi­ zomány első harmadának eladósitására — a jószág­­értéknek a belügyministerium 1854. jul. 6-kán kelt ki bocsát­vány­a (hírod. törv. lap 166. sz.) 1. §-ban megállapított mértéke szerint — adott legfelsőbb engedelemmel élni akarnak, kötelesek ezt az illető hitbizományi hatóságnál bejelenteni, s az or­szágfejedelmi telekadó és a harmadpótlék kimutatá­sát eléje terjeszteni, mihez képest a hatóság azon összeget, melyig az eladósítás a legfelsőbb jóváha­gyás értelmében megengedhető, a már létező hit­bizományi adósságok állapotára s a netalán már a­­dott megterhelési jóváhagyásokra­ tekintettel a leg­gyorsabban meghatározni s a hitbizománybirtokos­­nak tudtára adni köteles. Az ez­­iránti végzésben az eladósítás előadott czélja, a legfelsőbb engedelemre hivat­ozva, min­dig különösen kimutatandó. 2. §. Ezen végzés előmutatása mellett, az alá­írt kölcsönösszegre leteendő biztosítékkal egyenlő adóssági summának, a hitbizomány első értékharma­­dáras bekönyvezése (betáblázása) minden további föltételek nélkül megengedhető. Az ezen czélra tett hitbizományi adósság fö­­lösösszegiére nézve ellenben ezen bekönyvezés csak . *) Bírod. törvl. 1854. jul. 18-ki LXVI. darabja 185. szám. az aláíró számára a kölcsönbiztosítéknak az 1854. jul. 5-kén kelt rendelet (birod. törv. lap 159. sz.) 7. §. szerinti letétele alkalmával kiadott bizonyít­vány előmutatása mellett történik. A bíróságoknak ezen hivatalos eljárásoknál a legnagyobb gyorsaság tétetik kötelességükké. 3. §. Ezen hitbizományi adósság letisztázására az általános törvényes határozatok alkalmazandók. Ellenben a tett befizetések által szerzett államkö­telezvények is rendszerint a hitbizománybirtokos szabad rendelkezésére maradnak. Ennélfogva ezen államkötelezvényeknek az ekkor származott hitbizományi adósságok letisztá­­zásaérti kezessége, mely a belügyministérium 1854. julius 5-kén kelt kibocsátványának (birod. törv. lap 168. sz.) 1. §-ban érintetik, akkor értendő, hogy a hitbizományi hatóság, ha különös esetek­ben a hitbizomány haszonvételeinek létező szer­­fölötti megterhelése a hitbizományi adósság kama­tolását és törvényes letisztázását gátolná, ezen fi­zetések biztosítása végett a hitbizománybirtokos­­nak, az álladalmi kötelezvények vagy azok kellő részének a biróságnak­ letételét vagy lekötését meghagyni köteles. 4. §. A fennebbi határozatok azon országfejedelmi hűbérekre is alkalmazandók, melyek egyszersmind hitbizományi kapcsolat alatt állanak. 5. §. Más országfejedelmi hűbérek tekintetében a birtokosok az illető hűbéri hivatalhoz kötelesek­­ fordulni, melynél mind ez, azon összeg meghatáro­zására nézve, melyig a hűbér megterheltetik, mind pedig a bírói bíóság, a jóváhagyott hűbéri adóssá­g„ nyilvánkönyvekbei bejegyzésének megengedésére " és eszközlésére nézve az 1. és 2. §§. határozatai " szerint köteles eljárni. 6. §. A hűbéri hivatal jóváhagyásával ekkép a nyilvánkönyvekbe bejegyzett adósság, a hűbérbeni minden utódokra nézve is kötelező, s a hitelezőnek ennélfogva ezen adósság behajtása végett a jövede­lem birói lefoglalásához joga van, a jószágnak nem csak jelenlegi hanem minden későbbi birtokosai el­len is. Hogy azonban a hűbérnek ezen adósságtóli lassan kinti megszabadulása eszközöltessék, egy­szersmind az rendeltetik, hogy az általános polgári jognak a hitbizományi adósságok letisztázásáról szóló minden szabályai ezen hűbéri adósságokra is al­kalmazandók ; ennélfogva a hűbéri hivatalnak szi­gorú kötelességévé tétetik, hogy ezen letisztázás fölött őrködjék, azon esetben, ha a habér jövedel­meinek megterhelését tekintve a letisztázás meg­történte iránt aggályok támadnának, jelen rendelet 2 §-hoz képest az álladalmi kötelezvények megfe­lelő összegének letétele általi biztosítást szorgal­­­mazza, ha pedig a letisztázások kellő időben nem teljesíttetnének, a hűbér bírói lezárulása iránt azon­nal intézkedjék. 7. §. Ha valamely hűbérbirtokos, ki a biztosíték letétele végett a hűbér megterhelését kieszközlötte, az aláírást, vagy az aláírás megtörténte után a be­fizetéseket, melyek végett a megterhelés történt, nem teljesítené, miről a hűbéri hivatal köteles meg­győződni, úgy, a letisztázási részletekre való tekin­­­­tet nélkül, a hűbérbirtokos ellen, a hűbérnek meg­­j­s szabadítása végett, az egész adósságnak mind a hűbérjövedelemből, mind pedig a hűbérbirtokos többi vagyonábóli letisztázása által, kényszerítő eszközök alkalmazandók. 8. §. A hűbéri kegyelemmel adományozott or­szágfejedelmi hűrbérekre, melyeknél az 1819. ja­nuár 25-kén kelt legfelsőbb határozvány (igazság­ügyi törvénygyűjtemény 1555. sz .) folytán, a meg­terhelésre hűbér­uri jóváhagyás különben sem kí­vántatik, jelen határozatok nem alkalmazandók. 9. §. Az ezen ügyre vonatkozó minden bead­ványok, jegyzőkönyvek és birói intézkedések, va­lamint a nyilvánkönyvekbei bejegyzések a bélyeg­adótól s az 1850. február 9-én és augustus 2-án kelt törvényekben megállapított illetékektől mentesek Bár­ó Bach s. k. Baumgartner lovags. k. ,Báró Krauss s. k. 10.000 10,000 10,000 10,000 10,000 10,000 8.000 7.000 6,900 6.000 6/00 6.000 6.000 6/000 5.000 5.000 5.000 4/100 4.000 4.000 4.000 4.­000 4.000 4.000 4.000 4.000 4.000 3.000 3.000 Tarczalovits­­Antal . ... A piarista atyák főtiszt. conventje A pesti hengermalom . ... A pesti görög oláh község pénzalapj Miesbach Alajos . . A liqueur-gyárosok testülete . Tüköry .. . . Rupp György..................... Az angol királynő szálloda szóig személyzete . . . . . A Lepora Sándorfále tömeg . Jütter Károly . . . . . Belanovics Helena assz. . . Sebastiany József . .­­ . Eötvös orsz. törvényszéki elnök Kunig József . . . Rosenfeld Károly .... Schleobla Ignácz .... Erny György­­..... Az építő és kőfaragó czéh . . Havas cs. k. helyt. tan. . Neumeyer Josepha asszony Grosinger Leopold .... Schmidt Antal..................... Ag­rasztó Péter . . Walthier család Szíta N. .... Seltner Ferencz . Troll asszony . ... ■ Degen os. tan. . . Ginter Károly . .­­ Vigyázó Antal . . Halbaner Ján György Haris örökösök . Stipsits Katalin . Rozmanitc Antal . Fábry János . .. . A polg. molnározék Taubek Jakab . . Gayer Károly . .. Dittl Leopold A német szabószék . Hampel Antal . . Gratzel Ferencz . Hazag Márk . . . Schön Pál .... Steindl Károly .. . Sebastiany Vilmos . König Jakab . Schernhofffer János .... Ide azon összletek, melyek testületnél, a polg. keresk. testületnél, a nemzeti banknál, a többi helybeli cs. k. pénztáraknál és az itteni izraelita községnél írattak alá, ni­csenek be­* * 1 * — — — iXtacáMa 484. Előfizethetni —he I yS­­e’n’ a l­ap kiadó hivatalában, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országot Krne­­valderház), vidéken minden es. kir. postahiva­talnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek a czím. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­rm.e a t­e­s­­­tv­e egyenesen akitét h­i­v­a­t­a­l­h­o­z­at. sstandék. BUDAPESTI HIKE A Szerkesztői iroda van :*Ország­ ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. imn.­«;«smssc», Buda, aug. 1. 1854. A cs. kir. helytartósági osztály. Hogy azoknak, kik 6 cs. k. A­postoli Fel­sége legmagasb hívását követni, és a nagy nem­zeti kölcsönben részt venni akarnak, minden egyes befizetendő részlet hányadának kiszámítása köny­­nyíttessék, következő figyelmeztetések adatnak, miknél négyévi befizetési időszak van felvéve. E szerint esik az aláírt öszvegből 20 ftból minden részletre 28»/a kr. 50 „ IV )» lftUV* „ 100 „ 2 „ 22‘/a „ 500 „ )} ‹* 11 „ 521/* „ 1000 „ 21 „ 55 I. Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tíz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti időkö­zökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5°/dl­as biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. Ros ‘ Hl --------|J Jegyzéke a Pest városa polgármesteri hivatalánál a nemzeti kölcsönre bezárólag 1854. jul. 30-ig aláirt tete­­mes­ öszvegeknek: I­urányi örökösei.......................... . 30,000 ft, Özv. Vogel Karolina, szül. Schwalhoner assz. gondnoka.................................. 15,000 — ■Dr. Bene Ferencz............................... 11,000 — Lutzenbacher N. ......................... 10,000­­— Ilau ezért József ....... 10,000 — 3.000 3.000 3.000 2.500 2.500 2.400 2.400 2.300 2.000 2.000 2.000 2.000 2.000 2.000 2.000 2,000 2,000 2,000 a nagykereskedői a­ ­ugustus­­2-án. 1854. nemhivatalos rész. Levelezések. London, jul. 25. , —r.— Az alsóház tegnapi ülése déli 12 órá­i­tól reggeli 1*/* óráig tartott. Daczára a szokat­­­­lan hőségnek a padok a teremben tele voltak, százankint vártak az előcsarnokokban, bebocsát­­tatást a karzatra nyerhetni, s egész késő éjfélig csoportok állottak a Westminster-hallban, a gyű­lés eredményét aggályosan várván. Mintha ezut­­á­n túl eredményről lett volna szó! Előre lehetett­­ látni, mikép a kormánytól a 3 millió font Bt.-nek , hadiczélokra fordítását nem tagadják meg, s min­ ■­denki tudta, hogy nem kabineti kérdés forog ii fenn. Mégis egész London feszülten várta az e­­lőre jelentett vitatkozást. Reméltek a minisze­rektől elvégre felvilágosítást nyerhetni a további háború- vagy bék­etervekről, az új austriai-török szerződésről és a hír szerint újra megkezdett bé­csi értekezletekről. Mindezekből mi sem történt. Utasítom önöket az ülésrőli tudósításokra, s ezek átolvasásánál mindenki előtt tisztában álland, mi­ért mutatkozik ma itt általános, leplezetlen rész­­hangulat. Nem akarok Aberdeen lordnak mit sem mon­­dó beszédénél időzni a nemes lord azt igen haj- „ “­l lőtt tartással mondta el, s érthetlenebbül mint _1 egyébkor,ugyszintén Rut Bellord közlésénél sem, __r mely helyenként, hol a szónok Oroszország elleni ’­s határozott föllépésről szólt, viharos tetszéssel fo­gadtatott; hallgatok Palmerstanlord azon bizto­sításairól is, miszerint a kabinet szívélyes egyetér­tésben van, annál is inkább, mivel bensőbb ba­rátai a clubbokban és termekben tartózkodás nél­kül ellenkezőt állítanak ; mindezek helyett fonto­sabb a kabinet- és parl­amenti pártok állása iránt tisztába jőni, mert különben lehetetlen a dolgok­­ folyamát csak némileg is megítélni. Három különböző pártunk van a ministé­­riumban. Az egyik a­k­gorú határozott keresz­tülvitelét akarja bizonyos pontig : a dunai feje­delemségek elhagyásáig, szerződésszerű megnyi­tását a Dunának, Oroszország köteleztetését, sem­miféle erődöket nem építni újra a cserkesz parton, valamennyi hatalom védnökségét a porta keresz­tény alattvalói s úgyszólván a dunai torkolatok fölött. Ha Oroszországot annyira vitték, hogy ez engedélyeket tegye, magát szerződésileg vala­mennyi európai hatalom irányában a nevezett pontokra kötelezze, akkor e párt a kabinetben ----- , - . . . teljesen ki van elégítve. Daczára azon keserű ta­ittert izraelita községnél írattak alá, mf°*e”e­aa­pasztalásoknak, miket Európa félszázad óta az foglalva, a ezek közzététele utólagosan ag­r­á­­ros szerződéseket illetőleg tett, mégis e párt hí­zeleg magának, a világbékét újra egy lap papí­ron fölépíthetni. Az épületkövek a fennebbi felté­telekből fognának állani­; a nagy kormánypecsé­tek sarkkövekül szerepelnének; az egészet aztán Oroszország hihetőleg pekingi titkos szerződések­kel fejezné be. Ezek párt tagjai :Clarendon lord, Sydney Herbert, Sir Charles Wood, Glads­­tone, Sir J. Graham, Granville lord és Newcastle herczeg. Ezen erős kabineti illetékkel szemközt áll két minister: Russel és Palmerston. Sokan azt hiszik, még itt is az országban, mikép e két férfi megesküdt volna, addig nem pihenni, míg Oroszország alkotmányt és habeas corpust nem kap az angol minta szerint, s hogy Palmerston azonkívül még néhány államot önálló alkotmá­nyos lábra szeretne emelni. Ezen dőreségről már régen leszokhatott volna minden ember, ki ahhoz netán 1848-ban hozzászokott. Russel és Palmers­ton Oroszországtól nem akarnak többet, mint a fölnevezettek, csak hogy azt nem kialkudni, ha­nem kikényszeríteni, fegyverrel s nem tollal el­érni­ akarják, mivel nem csupán írott, hanem anya­gi biztosítékokat is kívánnak, mivel­ tudják, hogy a gyöngített Oroszország sokkal nehezebben fog­na hitszegő lehetni, mint a meg nem gyöngített, más szavakkal: Oroszországot megverve akarják b­e#. • t -__X* __il !-Ll_______ J - L«__n mai ion.ennei.uaa . . .. k. kincstári föfizetőhivatalnál Budin a tihi­ókokat várban bécsi kapu-utczában. 8 biztosítékokat is kívánnak, mivel­ tudják, hogy 2. A cs. k. nemzeti fióktirntyál Pesten ' *­­ **on Kltett Oroszország sokkal nehezebben fog­­zsef-téren 13. szám alatt. 3. A cs. k. kincstári gyüjtópépatárnál Pesten,­­­éfi dr­­ . Lipótváros színháztéren , és Budán m­utora 44.1­­ - . A .­­ . szám alatt. 4. A cs. k. adóhivatalnál Pesten a megyeház­ban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolga­­birói épületben a vármezőn Kiss-házban. Buda, jul. 19. 1854. A budai cs. k. helytartósági­­ osztály elnökségétől, hogy mindegy, leginkább Szebasztopol és Kronstadt romjain, mivel ott Anglia által s érette fogna meg­veretni. Midőn tehát Russel tegnap azt mondá, hogy Szebasztopol veszélyess, semhogy fennállá­sát gondtalan eltűrni lehetne, egészen úgy szólt a mint gondolá, midőn magát később megigazitá, ezt nyilván csak azért tette, hogy szaváért nem akarta az egész kabinetet felelőssé tenni, mely­nek e dologról szelídebbb nézetei vannak. Ha Rus­sel és Palmerston ma úgy mint három év előtt

Next