Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-12 / 517. szám

• Pest, Kedd, Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évne­­gy­edre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. É­v­­ fr­e­gyedre 5 pft 20 kr. A július közepén megjelenő fran­­­zia regénynyel együtt: Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félé­vre 10 pft 20 kr. évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadó hivatalá­ban (Országút, Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában történik. HIVATALOS RÉSZ. A belügy­miniszer a nagyváradi közigazgatási őrü­let politikai szolgabirói hivatalainál megürült ellnöki állomásra Nagy Adalbert fogalmazó nap­il.­nokot kinevezte. A pénzügyministeriumnak 1854. aug. 31-kén kelt kibocsá­tván­y­a, *) a bel- és pénzügyi ministeriumok 1854. jul. 5 -kén kelt kibocsátványának (hírod. törv. lap 159. tám.) 21. § szerint az álladalom által a nemzeti bank részére tartozott adósságnak 80 millió összegig­eendő leolvasztása végett, a kölcsön jövedelméből rendelt summa tárgyában. A bel- és pénzügyi ministeriumok 1854. jul. 5-kén kelt kibocsátványa (bírod. törv.lap 159. sz.} 11. §-nak foganatosítása végett következők ren­­eltetnek : 1. §. Az álladalomnak a kizár, szabad, austriai nemzeti bank számárai összes tartozása 1858. aug. 14-keig 80 millióra kevesbítendő. 2. §. Az álladalomnak a nemzeti bank számá­rs legrégibb tartozása iránt fönnálló szerződvé­­nyek szerint, a banknak 1858. augustus 24-keig zen tartozáslerovási részletes kép . 13,629,334 ft. az 1854. február 23-kán kelt egyességhez képest a vámok jö­vedelméből . .... . 40,000,000 —t összesen . . 53,629,334 frt fg fizettetni. Minthogy az álladalomnak a bank számárai­s­szes tartozása, a bank által beváltott vagy még leváltandó álladalmi papirospénzérti kezességi tar­ozást is ide értve, 268 millió forintot tesz, ennél f­ogva annak . • . . . 80,000,000 ftra eendő leolvasztása végett, a fennebbi ...........................53,629,334 frton kivül még kerekszámban . . 134,500,000 ftnyi összeg szükséges. 3. .§. Ezen 134,500,000 forintnyi összeg lefi-z­etése végett az 1854. junius 26-kán kelt legfelsőbb lyiltparancscsal megnyitott kölcsön jövedelmeiből , nemzeti banknak át fognak adatni: p l.a nemzeti banknál Bécsben fiókintézeteinél a koronaorszá­­okban történt minden aláírások­övedelmei, kerekszámban . . . 52,000,000 frt 2. a Felső-Austriában minden vadalmi pénztáraknál történt ali­rások jövedelmei, kerekszámban 16,500,000 — 3. nemkülönben Csehország­ban . . ... . . .. . . 53,000,000 — 4. nemkülönben Morvaor­zágban ......... 29,000,000 — 5. nemkülönben Magyaror­­zág pest-budai közigazgatási te­ületében................................... 22,000,000 — 172,500,000 frt. A fennebbi koronaországok­­ban az álladalmi hivatalnokok ál­­al, a részükre engedett kedvezmé­­nyek mellett aláírt összegeket ki­téve, kerek számban mintegy . . 4,500,000 — 168,000,000 frt. 4. §. A nemzeti banknak átadott, névszerinti összegben 168 millió ftnyi aláírásokhoz tartozó kö­­etezvények, melyekre 1858. augustus 24-keig a kibocsátási árnak legalább is 85 százaléka, követ­kezőleg kerek szám­ban 142,800,000 ft. befizetendő, a nemzeti banknak, az aláírók kezébe a kölcsönföl­­tételek értelmébeni átszolgáltatás végett , 1854. october hó folytában át fognak adatni. 5. §. Mihelyest az átadott aláirásokból 134,500,000 forintnyi összeg ki lesz fizetve, az e­­zen aláirásokra a befizetésekből keletkező fölösleg a bank által a pénzügyi kormánynak be fog szol­gáltatni. 6. §. A banknak kötelességévé fog tétetni, hogy a pénzügyministérium által a bankigazgató­­sággali egyetértésben megállapítandó lehetőleg rövid határnapon,a fenn elősorolt visszafizetések ide­je alatt, jegyeinek érczpénzzeli beváltását ismét kezdje meg. Baumgartner a. k. *)jutro«ő törv-uP- 1854. nept. 3-ki LXXVII. db* 226. szám« 517 Megjelenik 0 lep, hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat ki- véve, mindennap reggel. BISfizetési díj: Vidékre : félév­re: lOfzt., évnegyedre: 5 tl. 20 kr. Helyben, fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­­szöriért pedig 4 kr. szémíttatik. — Egyes­szem­ 20 pkr. B ü D A P E Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. HÍRLAP. filefizethetni — helyben a lap kiadó hivataléban Herz János könyvnyomdájában (Országút Ennewal­­derház), vidéken minden cs. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalban u ta­­sítandókt A magyarországi cs. k. pénzügyi oraz. igazga­tóság Murányi István breznobányai adóhivatali tisztet III. oszt. adóhivatali ellenőrré, s Plenarz Sándor­­17 sz. vadász-zászlóalji cs. k. hadnagyot II. oszt. tisztté a breznobányai adóhivatalhoz, vég­re N­y­i­t­v­ay Bála budai főfizetőhivatali díjnokot I. oszt. adóhivatali segéddé Vasvárra kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, sept. 11. A keleti ügy, s annak diploma­­tiai állása. 111. A nyugati udvaroktól kivánt,­ Austriától melegen pártolt, s még a porosz ka­binettől is az orosz kormánynak elfogadás vé­gett ajánlott 4 biztosíték következtében a keleti ügy tagadhatlanul új, igen fontos stádiumba lé­pett, mely egy nagy következésekkel gazdag for­dulás kiinduló pontja gyanánt tekintethetik. Az orosz udvarnak a porta irányában fellé­pésére nézve, mint tudva van, Európa kimond­ta maga kárhoztató ítéletét. Az ápril 9­ ki, mind a négy főhatalomtól aláírt bécsi jegyzőkönyv, s az ebből folyó több diplomatiai okmányok semmi kétséget nem hagynak arra nézve fenn, hogy ez ügyet úgy szólva, az európai areopagus jogi és elvi szempontból, mikép tekinti. Hogy az orosz udvarnak nincs igaza, hogy a tö­rök porta területi épsége és függetlensége euró­pai érdek, s e részben a mostanihoz hasonló meg­támadások visszatérése ellen biztosítékokra van szükség, mikről a bécsi értekezletet alkotó négy főudvarnak gondoskodni kell, ez elvek világosan kimondva, az azokból folyó kötelezett­ségek az értekező felek által elvállalva vannak. Úgy hiszszük, a kérdés fontossága ez előadott e­­gyetértésben rejlik. Hogy másfelől a végrehajtásban, a felállí­tott elvek gyakorlati alkalmazásában, a czélra vezető eszközök választásában a négy udvar közt még nincs egyetértés, épen oly igaz, mint termé­szetes, s a helyzet és politikai viszonyokból mint­egy önkényt következik. De a többfelé ágazó érdek miatt a melléknézetekben eltérés mellett is, a fődologban és így a lényegben Europa egy akarattal nyilatkozott, s ez el­­vitázhatlan tény súlyát és horderejét — bo­csássanak meg a kétkedők és hitetlenek — fél­reismerni lehetlen. A fennforgó ügy sokkal bonyolódottabb, sok­kal több érdeket ingatott meg, annak kihatása sokkal szélesebb körben terjed, s mondhatjuk, e változás által előidézett helyzet sokkal több elő­ítélettel és megrögzött véleménynyel függ öszsze, mintsem bámulni lehessen, hogy az egy közös czélra eljutni akarásban kezet fogó négy hatalom az arra vezető eszközökre nézve még eddig nem talált egy közös megállapodási pontot. Nem ezen, de inkább azon, mi eddig is már történt, bámuljunk, vagy — bámuljanak a kétkedők és hitetlenek. — Vessünk csak egy futó tekintetet néhány rövid hó eseményeire. Az oro­szoknak az általuk fegyveres kézzel megszállott és „zálog“-kép elfoglalt dunai két fejedelemségből Szilisztria ostromának félbeszakasztása után ki­­takarodása, az angol-franczia szövetség, sőt va­lóban „entente cordiale“, franczia sergek­­nek angol hajókon az északi-tengerre szál­lítása , s a két seregnek délen mint északon egy táborban egy őzeiért viaskodása, Austriának és Poroszországnak a nyugati hatalmakkal az elv kérdésében Oroszország ellen egyetértése, sőt di­plomatiai fellépése, Austriának az orosz érdek ellen irányzott felfegyverkezése, a portával szö­vetkezése, és a nyugati hatalmakhoz közeledése, az austriai csász­ sergek élén gr. Coronininak O­mer pasa kíséretében Bukarestbe bevonulása, a belgák királya és az angol királynő férje által II. Napoleon császárnak a franczia földön tett látoga­tás, s végre az uj helyzetből folyó legnagyobb eredmény, — az egy évvel ezelőtt úgy szólva Európával szembeszálló oroszoknak saját föld­jükre visszavonulásuk és ott védelmi állásba szo­rulásuk; A minő bámulatos­, csaknem hihetet­len fordulatot mutat egy év alatt a történtek fennebbi összeállítása ! Minő változások és mi­csoda jövendő események csirái rejlenek abban! Azon emlékezetes időponttól fogva, midőn az első franczia forradalom felforgató vihara Európára tódult, számos sőt világot megrázó, országok, népek sorsát elhatározó óriási eseményeket és változásokat mutat a politikai világ nézőhelye , de, mindazt összevéve, nagyobbat a jelen katas­­trophánál — alig! Ha igaz — s fájdalom! ezen kételkedni már nem igen lehet—hogy az orosz udvar az Európától kivont négy biztosítékra nézve tagadólag vá­laszolt : az ügy pillanatnyi bonyolódása s ebből fejlődő nehézség tagadhatatlanul méltó aggoda­lomra ad okot; de miután a közlött diplomatiai oklevelekből világos, hogy a kitűzött főczélra, a négy biztosíték kívánására nézve Austria hatá­rozottan a nyugati udvarok mellett áll, és G Ber­­geinek a dunai fejedelemségekbe közelebbről be­küldése az új helyzettel bizonyosan kapcsolatban van, sőt annak sokat jelentő nyomatékot is adott, miután világos,hogy a porosz udvar is e bizto­­sítékoknak az orosz udvartól kívánásához — noha csak óhajtással —hozzájárult, és sz.­p­éter­­vári követének kötelességévé tette, minden törek­véseivel gyámolítni az austriai udvar azon lépé­sét : nem lehet tagadni, miszerint a politikai lát­határ beborulásának és a kinézés szövevényes, fenyegető voltának daczára is van ok remélni, hogy a helyzet még jobbra fordulhat. Ha ez — mit legyen szabad ismételve remélni — a nagy czélra eljutás, a szükségeseknek ítélt biztosítékok kivívása, vérontás és a háború kíséretében járó ín­ségek nélkül lenne eszközölhető, ki ne áldaná ez eredményt ? Idő, pénz s bármely más áldozatok ott tekintetbe nem jöhetnek, hol az emberi vért kímélni lehet Nem lehet tagadni, a porosz udvar különös állása, az ott uralkodó hajlamok és befolyások a fennforgó nehézségeket nem apasztják. Miután ez udvar, mely fekvésénél és politikai helyzeténél fogva a keleti ügyben úgy is közvetlenül érde­kelve nincs, a kivánt biztosítékok eszközlése vagy a végrehajtás kérdésében nem csatlakozott ugyan a más három udvarhoz, és nem vett részt a bécsi értekezlet aug. 8-ai ülésében, midőn gr. Bud­ a bécsi császári udvarnak a garantiákhoz hozzájá­rulását a nyugati udvarok képviselőinek tudtára adta, s magát kötelezte az orosz kormánynyal csak azoknak alapján alkudni, de elvileg e kezességek kérdését pártolja, azoknak kívánását maga is szükségesnek ítélte, és elfogadásukat a sz.­pétervári udvarnak sürgetőleg ajánlotta, mi­ből világos, hogy azon esetben, melynek be­következését a mint nem állítjuk, úgy buzgón, óhajtjuk hogy ne történjék,­­ azon esetben tehát, ha az Európától kivont biztosítékoknak fegyver által kivívása szükségeltetnék, a porosz kormány, önmagával a legélesebb ellenkezésbe jövés nél­kül az orosz udvarnak segítséget nem adhat. E szempontból kell és lehet leginkább a jelen hely­zet és pillanat fontos voltát megítélni. Az idő maga hatalmát a Berlinben most uralkodó viszo­nyokon s nézeteken is fogja gyakorolni, szilárdí­tani azon meggyőződést, mit a német mű­veltség és érdekek védelme szükséges voltára nézve a mostani helyzetnek minden né­met szívben felkülteni kell, s igy elhozza ama pillanatot, midőn az összes némét hata­lom egyetértése az Európa sorsával ösz­­szefü­ggő nagy küzdelemben hiányzani nem fog. Hogy Oroszországnak nehéz lesz, közel egy szá­zados múltját, s ez idő alatt szem elől nem té­­­vesztett, ügyes kiszámítással követett politikáját megtagadni s fényesen biztató jövendője­ és ter­veiről lemondani: ez kétséget nem szenved, de miután tett­le­g úgy is már elvesztette mindazt, mi tőle a 4 pontba foglalt biztosítékok­ban kívántatik, további vonakodásával s Európa akaratának ellenszegülésével maga állását nehe­zítendő , hatalma és tekintélyének a török földön táborozásának kimenetelével szenvedett csorbá­ját még inkább kitünteti, valamint az ily hely­zetben maradásból rá háramló felelősség súlyát fogja csak neveini. September112-n*1854,x Mindent megfontolva azért senki nem mond­hatja, hogy a keleti ügyben eddig kivívott ered­mény csekély volna, melyet—legkevésbet sem von­va egyébiránt le a nyugati két hatalom érdeméből — nagy részben mégis a császári udvar épen oly loyális mint erélyes politikájának lehet és kell tulajdonítni, mi az austriai névre annál fényesebb dicsőséget sugároz, mert emberi vér és a háború nyomorai kímélésével eszközöltetett. Méltán ó­­hajtja tehát a birodalom minden hű polgára, hogy Urunk Császárunk bölcs és loyális kormá­nyának a béke helyreállítására intézett nemes tö­rekvését óhajtott siker koszoruzza. Szilágyi F. Levelezések. Pária, sept. 5. —S.— Utóbbi levelemhez pótlólag megjegy­zés­, miszerint St. Arnaud tábornagy állásának nehézsége azon levélből is kitűnik, melyet ő egy itteni barátjához intézett,­­ melyben az ellene e­­melt vádakat visszautasítani törekszik. Eleinte nem volt elég hadereje, hogy valamit kezdhes­sen , később midőn a keletre szánt összes ezredek megérkeztek, megtiltották valamire vállalkoznia, mivel ez a porta s Austria közt folytatott alku­dozásokat zavarhatta volna. Az epemirigy által származott veszteségek miatti felelősséget erélye­sen visszautasítja magától, s állítja, mikép minden lehető megtörtént a seregek helyzetének javítá­sára A krími hadjáratról szólva, megjegyzi, mi­kép kötelessége neki föltétlen kímérést szab eléje, de fájlalja, hogy nem lehet biztos kémet találnia, s hogy az oroszok krimiai hadereje iránt egészen bizonytalanságban van, míg ellenben az orosz az egyesült seregekről igen pontosan látszik érte­sülve lenni. Ma a „Moniteur“ a császár egy proclama­­tióját közli, mely az északi hadsereghez van in­tézve. Ez valóban nem egyéb, mint egy katonai felolvasás — politikai jelentőség nélkül. III. Na­póleon itt nem annyira mint császár, hanem in­kább mint főparancsnoka szól a tábornak, ki­nek egyelőre nincs más rendeltetése, mint a se­regeket képezni. Leopold király mulatása a császárnál rö­vid volt ugyan, de annál jelentékenyebb, mint­hogy az austriai császárházzal összeköttetésben levő brabanti herczeg is jelen volt a találkozáson. Ez új bizonysága a Francziaország s Austria közti szívélyes egyetértésnek. Ma azt halljuk, mikép a portugáli király elhatározta magát Portugáliába visszatérése után teendő rövid kirándulásra Bou­­logneba. Az „Univers“nek írják Nápolyból, mikép ott a külügyminiszer s orosz követ közt élénk szóváltásra került a dolog a miatt, mivel a kormány megtiltotta az orosz kölcsönt a börzén keringtetni. Nagy figyelmet gerjesztett a pénzvilágban Faucher L. egy czikke a franczia pénzügyek­ről, a „Revue des deux Mondes“ legutóbbi szá­mában. Mára nézve csak azt jegyzem meg, mi­szerint a „Revue“ igazgatója hivatalos megintést kapott. A színházi szabadbelépti vita még nincs e­­gészen kiegyenlítve. A szerkesztőknek megen­gedtetett ugyan a belépés saját személyükre nézve, de nem a szokott páholy minden darab első előadásakor. Azért a hallgatás még folyvást tart. Paris, sept. 6. —S.—Az orosz viszonválasz tartalmáról még folyvást bizonytalanságban vagyunk. Mindazáltal senki nem hisz e kettőben ,hogy az aug.8-ai aus­triai jegyzék föltétlenül legyen visszautasít­va, és hogy a válasz, bármikép szóljon is, a nyu­gati hatalmakat kielégítse. A főkérdés tehát min­dig ez: mit fog Austria tenni ? Várjon a dunai fe­jedelemségek megszállására szorítkozandik-e, vagy kényszerítőig lépend-e fel a négy béke­­pont Oroszország általi elfogadásának kiesz­közlésére . Austriai diplomaták jelenlétemben ez utóbbi kérdésre határozott igennel feleltek, azon­ban bizonyos, hogy szó sem lehet háborús álla­potról Oroszország és Austria közt, mig a diplo­matiai összeköttetések tartanak. Politikai férfiaink erősebben hiszik mint valaha, mikép Austria eré­lyesen követelendi s keresztülviendi azt, mit Né­metország érdekeisek Oroszországtól kívánt s keresztülvinni magát elhatározta. Bizonyossággal állítják, mikép a franczia­­ kormány 10,000 embert küldene keletre, a had-n

Next