Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)
1854-09-12 / 517. szám
• Pest, Kedd, Előfizetési föltételek: Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év fregyedre 5 pft 20 kr. A július közepén megjelenő franzia regénynyel együtt: Helyben : Félévre 8 pft 20 kr. évnegyedre 4 pft 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pft 20 kr. évnegyedre 5 pft 40 kr. Az előfizetés a lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában történik. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminiszer a nagyváradi közigazgatási őrület politikai szolgabirói hivatalainál megürült ellnöki állomásra Nagy Adalbert fogalmazó napil.nokot kinevezte. A pénzügyministeriumnak 1854. aug. 31-kén kelt kibocsátványa, *) a bel- és pénzügyi ministeriumok 1854. jul. 5 -kén kelt kibocsátványának (hírod. törv. lap 159. tám.) 21. § szerint az álladalom által a nemzeti bank részére tartozott adósságnak 80 millió összegigeendő leolvasztása végett, a kölcsön jövedelméből rendelt summa tárgyában. A bel- és pénzügyi ministeriumok 1854. jul. 5-kén kelt kibocsátványa (bírod. törv.lap 159. sz.} 11. §-nak foganatosítása végett következők reneltetnek : 1. §. Az álladalomnak a kizár, szabad, austriai nemzeti bank számárai összes tartozása 1858. aug. 14-keig 80 millióra kevesbítendő. 2. §. Az álladalomnak a nemzeti bank számárs legrégibb tartozása iránt fönnálló szerződvények szerint, a banknak 1858. augustus 24-keig zen tartozáslerovási részletes kép . 13,629,334 ft. az 1854. február 23-kán kelt egyességhez képest a vámok jövedelméből . .... . 40,000,000 —t összesen . . 53,629,334 frt fg fizettetni. Minthogy az álladalomnak a bank számáraisszes tartozása, a bank által beváltott vagy még leváltandó álladalmi papirospénzérti kezességi tarozást is ide értve, 268 millió forintot tesz, ennél fogva annak . • . . . 80,000,000 ftra eendő leolvasztása végett, a fennebbi ...........................53,629,334 frton kivül még kerekszámban . . 134,500,000 ftnyi összeg szükséges. 3. .§. Ezen 134,500,000 forintnyi összeg lefi-zetése végett az 1854. junius 26-kán kelt legfelsőbb lyiltparancscsal megnyitott kölcsön jövedelmeiből , nemzeti banknak át fognak adatni: p l.a nemzeti banknál Bécsben fiókintézeteinél a koronaorszáokban történt minden aláírásokövedelmei, kerekszámban . . . 52,000,000 frt 2. a Felső-Austriában minden vadalmi pénztáraknál történt alirások jövedelmei, kerekszámban 16,500,000 — 3. nemkülönben Csehországban . . ... . . .. . . 53,000,000 — 4. nemkülönben Morvaorzágban ......... 29,000,000 — 5. nemkülönben Magyarorzág pest-budai közigazgatási teületében................................... 22,000,000 — 172,500,000 frt. A fennebbi koronaországokban az álladalmi hivatalnokok álal, a részükre engedett kedvezmények mellett aláírt összegeket kitéve, kerek számban mintegy . . 4,500,000 — 168,000,000 frt. 4. §. A nemzeti banknak átadott, névszerinti összegben 168 millió ftnyi aláírásokhoz tartozó köetezvények, melyekre 1858. augustus 24-keig a kibocsátási árnak legalább is 85 százaléka, következőleg kerek számban 142,800,000 ft. befizetendő, a nemzeti banknak, az aláírók kezébe a kölcsönföltételek értelmébeni átszolgáltatás végett , 1854. october hó folytában át fognak adatni. 5. §. Mihelyest az átadott aláirásokból 134,500,000 forintnyi összeg ki lesz fizetve, az ezen aláirásokra a befizetésekből keletkező fölösleg a bank által a pénzügyi kormánynak be fog szolgáltatni. 6. §. A banknak kötelességévé fog tétetni, hogy a pénzügyministérium által a bankigazgatósággali egyetértésben megállapítandó lehetőleg rövid határnapon,a fenn elősorolt visszafizetések ideje alatt, jegyeinek érczpénzzeli beváltását ismét kezdje meg. Baumgartner a. k. *)jutro«ő törv-uP- 1854. nept. 3-ki LXXVII. db* 226. szám« 517 Megjelenik 0 lep, hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat ki- véve, mindennap reggel. BISfizetési díj: Vidékre : félévre: lOfzt., évnegyedre: 5 tl. 20 kr. Helyben, félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halélozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szémíttatik. — Egyesszem 20 pkr. B ü D A P E Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. HÍRLAP. filefizethetni — helyben a lap kiadó hivataléban Herz János könyvnyomdájában (Országút Ennewalderház), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalban u tasítandókt A magyarországi cs. k. pénzügyi oraz. igazgatóság Murányi István breznobányai adóhivatali tisztet III. oszt. adóhivatali ellenőrré, s Plenarz Sándor17 sz. vadász-zászlóalji cs. k. hadnagyot II. oszt. tisztté a breznobányai adóhivatalhoz, végre Nyitvay Bála budai főfizetőhivatali díjnokot I. oszt. adóhivatali segéddé Vasvárra kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, sept. 11. A keleti ügy, s annak diplomatiai állása. 111. A nyugati udvaroktól kivánt, Austriától melegen pártolt, s még a porosz kabinettől is az orosz kormánynak elfogadás végett ajánlott 4 biztosíték következtében a keleti ügy tagadhatlanul új, igen fontos stádiumba lépett, mely egy nagy következésekkel gazdag fordulás kiinduló pontja gyanánt tekintethetik. Az orosz udvarnak a porta irányában fellépésére nézve, mint tudva van, Európa kimondta maga kárhoztató ítéletét. Az ápril 9 ki, mind a négy főhatalomtól aláírt bécsi jegyzőkönyv, s az ebből folyó több diplomatiai okmányok semmi kétséget nem hagynak arra nézve fenn, hogy ez ügyet úgy szólva, az európai areopagus jogi és elvi szempontból, mikép tekinti. Hogy az orosz udvarnak nincs igaza, hogy a török porta területi épsége és függetlensége európai érdek, s e részben a mostanihoz hasonló megtámadások visszatérése ellen biztosítékokra van szükség, mikről a bécsi értekezletet alkotó négy főudvarnak gondoskodni kell, ez elvek világosan kimondva, az azokból folyó kötelezettségek az értekező felek által elvállalva vannak. Úgy hiszszük, a kérdés fontossága ez előadott egyetértésben rejlik. Hogy másfelől a végrehajtásban, a felállított elvek gyakorlati alkalmazásában, a czélra vezető eszközök választásában a négy udvar közt még nincs egyetértés, épen oly igaz, mint természetes, s a helyzet és politikai viszonyokból mintegy önkényt következik. De a többfelé ágazó érdek miatt a melléknézetekben eltérés mellett is, a fődologban és így a lényegben Europa egy akarattal nyilatkozott, s ez elvitázhatlan tény súlyát és horderejét — bocsássanak meg a kétkedők és hitetlenek — félreismerni lehetlen. A fennforgó ügy sokkal bonyolódottabb, sokkal több érdeket ingatott meg, annak kihatása sokkal szélesebb körben terjed, s mondhatjuk, e változás által előidézett helyzet sokkal több előítélettel és megrögzött véleménynyel függ öszsze, mintsem bámulni lehessen, hogy az egy közös czélra eljutni akarásban kezet fogó négy hatalom az arra vezető eszközökre nézve még eddig nem talált egy közös megállapodási pontot. Nem ezen, de inkább azon, mi eddig is már történt, bámuljunk, vagy — bámuljanak a kétkedők és hitetlenek. — Vessünk csak egy futó tekintetet néhány rövid hó eseményeire. Az oroszoknak az általuk fegyveres kézzel megszállott és „zálog“-kép elfoglalt dunai két fejedelemségből Szilisztria ostromának félbeszakasztása után kitakarodása, az angol-franczia szövetség, sőt valóban „entente cordiale“, franczia sergeknek angol hajókon az északi-tengerre szállítása , s a két seregnek délen mint északon egy táborban egy őzeiért viaskodása, Austriának és Poroszországnak a nyugati hatalmakkal az elv kérdésében Oroszország ellen egyetértése, sőt diplomatiai fellépése, Austriának az orosz érdek ellen irányzott felfegyverkezése, a portával szövetkezése, és a nyugati hatalmakhoz közeledése, az austriai csász sergek élén gr. Coronininak Omer pasa kíséretében Bukarestbe bevonulása, a belgák királya és az angol királynő férje által II. Napoleon császárnak a franczia földön tett látogatás, s végre az uj helyzetből folyó legnagyobb eredmény, — az egy évvel ezelőtt úgy szólva Európával szembeszálló oroszoknak saját földjükre visszavonulásuk és ott védelmi állásba szorulásuk; A minő bámulatos, csaknem hihetetlen fordulatot mutat egy év alatt a történtek fennebbi összeállítása ! Minő változások és micsoda jövendő események csirái rejlenek abban! Azon emlékezetes időponttól fogva, midőn az első franczia forradalom felforgató vihara Európára tódult, számos sőt világot megrázó, országok, népek sorsát elhatározó óriási eseményeket és változásokat mutat a politikai világ nézőhelye , de, mindazt összevéve, nagyobbat a jelen katastrophánál — alig! Ha igaz — s fájdalom! ezen kételkedni már nem igen lehet—hogy az orosz udvar az Európától kivont négy biztosítékra nézve tagadólag válaszolt : az ügy pillanatnyi bonyolódása s ebből fejlődő nehézség tagadhatatlanul méltó aggodalomra ad okot; de miután a közlött diplomatiai oklevelekből világos, hogy a kitűzött főczélra, a négy biztosíték kívánására nézve Austria határozottan a nyugati udvarok mellett áll, és G Bergeinek a dunai fejedelemségekbe közelebbről beküldése az új helyzettel bizonyosan kapcsolatban van, sőt annak sokat jelentő nyomatékot is adott, miután világos,hogy a porosz udvar is e biztosítékoknak az orosz udvartól kívánásához — noha csak óhajtással —hozzájárult, és sz.pétervári követének kötelességévé tette, minden törekvéseivel gyámolítni az austriai udvar azon lépését : nem lehet tagadni, miszerint a politikai láthatár beborulásának és a kinézés szövevényes, fenyegető voltának daczára is van ok remélni, hogy a helyzet még jobbra fordulhat. Ha ez — mit legyen szabad ismételve remélni — a nagy czélra eljutás, a szükségeseknek ítélt biztosítékok kivívása, vérontás és a háború kíséretében járó ínségek nélkül lenne eszközölhető, ki ne áldaná ez eredményt ? Idő, pénz s bármely más áldozatok ott tekintetbe nem jöhetnek, hol az emberi vért kímélni lehet Nem lehet tagadni, a porosz udvar különös állása, az ott uralkodó hajlamok és befolyások a fennforgó nehézségeket nem apasztják. Miután ez udvar, mely fekvésénél és politikai helyzeténél fogva a keleti ügyben úgy is közvetlenül érdekelve nincs, a kivánt biztosítékok eszközlése vagy a végrehajtás kérdésében nem csatlakozott ugyan a más három udvarhoz, és nem vett részt a bécsi értekezlet aug. 8-ai ülésében, midőn gr. Bud a bécsi császári udvarnak a garantiákhoz hozzájárulását a nyugati udvarok képviselőinek tudtára adta, s magát kötelezte az orosz kormánynyal csak azoknak alapján alkudni, de elvileg e kezességek kérdését pártolja, azoknak kívánását maga is szükségesnek ítélte, és elfogadásukat a sz.pétervári udvarnak sürgetőleg ajánlotta, miből világos, hogy azon esetben, melynek bekövetkezését a mint nem állítjuk, úgy buzgón, óhajtjuk hogy ne történjék, azon esetben tehát, ha az Európától kivont biztosítékoknak fegyver által kivívása szükségeltetnék, a porosz kormány, önmagával a legélesebb ellenkezésbe jövés nélkül az orosz udvarnak segítséget nem adhat. E szempontból kell és lehet leginkább a jelen helyzet és pillanat fontos voltát megítélni. Az idő maga hatalmát a Berlinben most uralkodó viszonyokon s nézeteken is fogja gyakorolni, szilárdítani azon meggyőződést, mit a német műveltség és érdekek védelme szükséges voltára nézve a mostani helyzetnek minden német szívben felkülteni kell, s igy elhozza ama pillanatot, midőn az összes némét hatalom egyetértése az Európa sorsával öszszefüggő nagy küzdelemben hiányzani nem fog. Hogy Oroszországnak nehéz lesz, közel egy százados múltját, s ez idő alatt szem elől nem tévesztett, ügyes kiszámítással követett politikáját megtagadni s fényesen biztató jövendője és terveiről lemondani: ez kétséget nem szenved, de miután tettleg úgy is már elvesztette mindazt, mi tőle a 4 pontba foglalt biztosítékokban kívántatik, további vonakodásával s Európa akaratának ellenszegülésével maga állását nehezítendő , hatalma és tekintélyének a török földön táborozásának kimenetelével szenvedett csorbáját még inkább kitünteti, valamint az ily helyzetben maradásból rá háramló felelősség súlyát fogja csak neveini. September112-n*1854,x Mindent megfontolva azért senki nem mondhatja, hogy a keleti ügyben eddig kivívott eredmény csekély volna, melyet—legkevésbet sem vonva egyébiránt le a nyugati két hatalom érdeméből — nagy részben mégis a császári udvar épen oly loyális mint erélyes politikájának lehet és kell tulajdonítni, mi az austriai névre annál fényesebb dicsőséget sugároz, mert emberi vér és a háború nyomorai kímélésével eszközöltetett. Méltán óhajtja tehát a birodalom minden hű polgára, hogy Urunk Császárunk bölcs és loyális kormányának a béke helyreállítására intézett nemes törekvését óhajtott siker koszoruzza. Szilágyi F. Levelezések. Pária, sept. 5. —S.— Utóbbi levelemhez pótlólag megjegyzés, miszerint St. Arnaud tábornagy állásának nehézsége azon levélből is kitűnik, melyet ő egy itteni barátjához intézett, melyben az ellene emelt vádakat visszautasítani törekszik. Eleinte nem volt elég hadereje, hogy valamit kezdhessen , később midőn a keletre szánt összes ezredek megérkeztek, megtiltották valamire vállalkoznia, mivel ez a porta s Austria közt folytatott alkudozásokat zavarhatta volna. Az epemirigy által származott veszteségek miatti felelősséget erélyesen visszautasítja magától, s állítja, mikép minden lehető megtörtént a seregek helyzetének javítására A krími hadjáratról szólva, megjegyzi, mikép kötelessége neki föltétlen kímérést szab eléje, de fájlalja, hogy nem lehet biztos kémet találnia, s hogy az oroszok krimiai hadereje iránt egészen bizonytalanságban van, míg ellenben az orosz az egyesült seregekről igen pontosan látszik értesülve lenni. Ma a „Moniteur“ a császár egy proclamatióját közli, mely az északi hadsereghez van intézve. Ez valóban nem egyéb, mint egy katonai felolvasás — politikai jelentőség nélkül. III. Napóleon itt nem annyira mint császár, hanem inkább mint főparancsnoka szól a tábornak, kinek egyelőre nincs más rendeltetése, mint a seregeket képezni. Leopold király mulatása a császárnál rövid volt ugyan, de annál jelentékenyebb, minthogy az austriai császárházzal összeköttetésben levő brabanti herczeg is jelen volt a találkozáson. Ez új bizonysága a Francziaország s Austria közti szívélyes egyetértésnek. Ma azt halljuk, mikép a portugáli király elhatározta magát Portugáliába visszatérése után teendő rövid kirándulásra Boulogneba. Az „Univers“nek írják Nápolyból, mikép ott a külügyminiszer s orosz követ közt élénk szóváltásra került a dolog a miatt, mivel a kormány megtiltotta az orosz kölcsönt a börzén keringtetni. Nagy figyelmet gerjesztett a pénzvilágban Faucher L. egy czikke a franczia pénzügyekről, a „Revue des deux Mondes“ legutóbbi számában. Mára nézve csak azt jegyzem meg, miszerint a „Revue“ igazgatója hivatalos megintést kapott. A színházi szabadbelépti vita még nincs egészen kiegyenlítve. A szerkesztőknek megengedtetett ugyan a belépés saját személyükre nézve, de nem a szokott páholy minden darab első előadásakor. Azért a hallgatás még folyvást tart. Paris, sept. 6. —S.—Az orosz viszonválasz tartalmáról még folyvást bizonytalanságban vagyunk. Mindazáltal senki nem hisz e kettőben ,hogy az aug.8-ai austriai jegyzék föltétlenül legyen visszautasítva, és hogy a válasz, bármikép szóljon is, a nyugati hatalmakat kielégítse. A főkérdés tehát mindig ez: mit fog Austria tenni ? Várjon a dunai fejedelemségek megszállására szorítkozandik-e, vagy kényszerítőig lépend-e fel a négy békepont Oroszország általi elfogadásának kieszközlésére . Austriai diplomaták jelenlétemben ez utóbbi kérdésre határozott igennel feleltek, azonban bizonyos, hogy szó sem lehet háborús állapotról Oroszország és Austria közt, mig a diplomatiai összeköttetések tartanak. Politikai férfiaink erősebben hiszik mint valaha, mikép Austria erélyesen követelendi s keresztülviendi azt, mit Németország érdekeisek Oroszországtól kívánt s keresztülvinni magát elhatározta. Bizonyossággal állítják, mikép a franczia kormány 10,000 embert küldene keletre, a had-n