Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-17 / 522. szám

Pest, Vasárnap, Előfizetési feltételek­­ „BUDAPESTI HÍRLAP“ O­ctober-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó­­hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük. SZERK. H­IVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felségei, c. sept. 5- Icén kelt legfels. határozata által a pesti egyetemnél megürült államszámviteli tanszékre Steiner Stu­­­rdot, ugyané szak tanárát a lembergi egyetemnél, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igazga­­tóság a megürült ménesi ispán-állomást R­á­c­z Fe­­rencz ménesi tiszttartóhivatali írnokra ruházta. F. 1854. sept. 14-kén a bécsi cs. k. udvari s Ulamnyomdában megjelent és szétküldetett a hí­rod. törvénylap LXXIX. darabja, következő tarta­lommal : 227. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. sept. 9-ki rendelvénye, mely herce­gített grófság Görz és Gradiska, Istria és Triest városára s ennek területére nézve együtt érvényes, s mely által az 1852. nov. 20-ki törvénykezési rendszabály (birod. törvénylap 251. sz.) 14. o. betű, 50. 73. 78 és 84. Ej-viben előforduló ezen szavak: „nemesi telek­­könyvbe bejegyzett javak 11 (landtäfliche Güter) a görzi nemesi telekkönyvbe (Landtafel) bejegyzett ingatlan jószágokat illetőleg megmagyaráztatnak. 228. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. sept. 9-ki rendelvénye,a melylyel a pesti orsz. főtörvény­széki kerületbeni tiszta törvényhatóságok életbe­léptetésének időpontja, s az uj törvényszéki szer­vezettel összeköttetésben álló törvények hatályá­nak kezdete ezen orsz. fötörvényszéki kerületre nézve meghatároztatik. 229. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok 1854. sept. 11-ki rendelvénye, mely Tirolra néz­ve érvényes, az 1818. jan. 18-ki fegyverpatens át­hágásai következtében elkobzott fegyverek mire­­forditását illetőleg. 230. sz. A bel-, igazságügyi ministeriumok legfőbb rendőrhatóság 1854. sept. 11-ki rendelvé­nye, mely érvényes valamennyi koronaországra nézve, melyekben az 11152 oct. 24-ki legfelsőbb fegyverpatens hatályban van, azoknak, kikre fegyverengedély szól, személyleirását és sajátkezű aláírását vagy hivatalosan megerősített kézjegyét illetőleg. Továbbá ugyanott 1854. sept. 16-án az 1850 évi birod. törvénylap román-német kettős kiadá­­sából a XXIV. darab megjelent és szétküldetett. N­EMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris. sept. 11. — S — Közvetlenül a spanyol forradalom győzelme után könnyen be lehetett látni, mikép Espartéro tábornok befolyása nem leend­őé­pen a forradalmi folyamon uralkodóié azt vezetni. Ezen befolyás nem egyéb fictiónál. Ha a demokrat­­socialistikus elem Spanyolországban túlnyomó, akkor Espartéro azt néhány engedménynyel ki nem elégítheti; és ha a forradalmi szenvedélyeken az ország monarchiai érzületének győzelmesked­nie kell, akkor azon férfiú, kit a lázadás s­z a­­ditló könnyen siker nélkül térhet vissza. — F. hó 10-ken Albert félig — már teljesen Bánffi-Hunyad, (Erdélyben) sept. 8.­­ felgyógy­ulva, s Károly Ferdinánd fólig ó os Ha a múlt evg. hó első napjaiban régi ta- s fenségeik , továbbá hg Schwarzenberg tszn. pasztátt emberek állítása után megindulva jósol- i Csernoviczba érkeztek B. B a o h 6 excja t. hó ^____­­____________■ tam volna, most tán én is oly világhírű ember ■ ^ k^n Valeputna és Jakobeny közt, a kocsiról le­heli a királynőre rákényszerített, nem sokáig­­ lennék,mint rendesen az időjósok, s ez nem min- j ugrásakor, melynek lovai megbokrosodtak, lábfi­­maradand a fölkelés ellenébeni monarchiát visz- !­dinnapi szerencse lenne; de hiában ezt eljátszot- f­ozamodást kapott, azonban már 7-kén tovább foly sz a hatás élén Spanyolországban. Már most is tűk, s igy nem marad egyéb hátra, mint a meg-­j­tathatta útját, szemére hányják a ludhanai győzőnek az Ixaltá- történtek leirása. I . , — Gr. Arnim porosz k­­öv. a bécsi udvar­lók mindenütt, hol nagy számmal vannak, mint pfold- Salamancában­, Malagában stb., hogy a nép­­ győzelmét ki engedi leüvöltetni kezéből, mig ott, hol az exaltadók kevesebbséget képeznek, a valódi spanyolok, a bidalgók, a tulajdonosok, kereske­dők, papság, sőt még az alsóbb osztályok is saj­nálattal látják a királyságot egy alattvalónak alája rendelve annyira, hogy semmiféle kor­mányt nem vélnek többé lehetségesnek, ha a dolgok mielőbb valódi monarchiai folyamot nem nyernek. Ily körülmények közt nem lehet azon tény fölött csodálkoznunk, hogy gróf Monte­m­­o­­­i­n párthiveinek száma lassanként szaporo­dik. Hogy Krisztina királynő mintegy váltságdíj mellett utazhatott csak el, hogy az alkotmányozó cortesgyűlés pert kezdene ellene, s Izabella ki­rálynő azon rendelvényeket, mik anyja ellen fog­nának kibocsáttatni, maga aláírni köteleztetendik, hogy a cortesgyülés azalatt, mig áldozatát virá­gokkal ékíti, a királynőből akaratnélküli eszközt csináland, — mindez a royalistikus Spanyolor­szág szemeiben nem visszatérés a rendhez, mivel ugyanazon okok tovább is tartanak, s bizonyo­san ugyanazon hatásuk leend. Mivel a jövőben újabb parlamentáris vágyakat vesznek észre, mivel nem vonják azt kétségbe, miszerint egy ú­­j­abb katonai lázadás törhet ki s támpontot lelhet gonosz szenvedélyekben, minthogy belátják le­hetetlenségét egy a külföldről behozott kormány­­formának , ennélfogva halkan és mindenütt azt kérdik egymástól, vájjon nem lenne-e jobb a mo­­­narchiai tekintély elvéhez egészen visszatérni ? Megváltják egymásnak, miszerint az egyik félnek dicsvágya­s­­a másiknak követelései közt, és a minden oldalról fölmerüléssel fenyegető nehéz­ségeknek közepette egy elvitázhatlan állással bíró férfin szükségeltetik, s az „el muerto“ (az el­hunyt) név — gr. Montemolin neve beszéd köz­ben — önkéntelenül feltolul. Szükségessé válva oly körülmények és bonyodalmak által, miktől ő egyáltalában távol áll, az,,elhunyt“ a messze lát­határon mint egy kikötő a vihar után tűnik fel; nem vitatják előbb jogait, hanem mintegy szük­­égnek tekintik őt, s ebben fekszik ereje. A ka­tonai elem is a kedélyek ez irányában reményt és elégtételt lát a maga számára, de hogy melyik főnök, melyik hadtest fogna majd a kezdemé­nyező lenni, ezt senki nem tudhatja, jóllehet so­kan képesek azt tenni, s a szükséges esemény szá­mára soha nem hiányoznak kellő férfiak. Már hat hóval ezelőtt a gr. San Louis ministériuma elleni felkelést ki nem kerülhetőnek mondottam, s a faragossal nem sikerült ilyen próba daczára ez állítás mellett megmaradtam, ma azt i8 ] erősítem, hogy a jelen forradalom végeredmé­nye — a spanyol királyság leend. Két tényt kell még mint e megoldásnak kedvezőt kie­melnünk: egyik III. Napóleon lárd elha­tározása, Montpensier régensségét so­ha nem tűrni, s az angol kormány nyilvános le­mondása az általa kizsákmányolt tervről: a por­­tugáli királyt egy spanyol infánsnővel összeháza­­sítani. — Azon közben még különös dolgokat ér­hetünk Spanyolországban, mivel a demagógok korántsem mondták még ki az utolsó szót. Keve­sebb mint nyolc­ nap alatt mintegy 8000 lázasztó falragaszt tépett le a rendőrség, s Orease egy republikánus programmot bocsátott közre. És a választások és a cortesgyűlés?­m­ly egész hegyei a nehézségeknek Izabella királynőre nézve ! Tiltakozunk jelen alkalommal több franczia levelezők azon állításai ellen, mintha a spanyol forradalom kizárólag franczia menekültek műve lenne. Ki a spanyol események folyamát figye­lemmel kisérte, az jelen állítás helytelenségét a­­zonnal belátandja. Hogy a menekültek a forra­dalmat kizsákmányolni iparkodnak, magától érte­tik, de nem lehet mondani, hogy­ azt előidézték csorgoréten nagyszámú gólyacsapatok települtek le, melyek,minthogy a mi vidékünkön ilyen álla­tok nem tanyáznak, a mezőségről kellett hogy jőjenek, s itt pihentek meg kevés időre, más ha­­zájokba ügyekezvén, már akkor megjósolták itt régi tapasztalt gazdáink, e jelenségből jósolva, hogy a tél hamar beáll, s dolgai rendezéséhez minden ember e szerint látott. Itt hibáztam én el a dolgot, hogy e jövendölést akkor meg nem ír­tam, mert im csakugyan beteljesült, ma váro­sunkban is szálingózott már hó,s a hozzánk mint­egy két órányira fekvő hegyeken tenyérnyi hó e­­sett, s oly hideg lett egyszerre, hogy több házak­nál tüzet is lehet a szobákban látni.Komoly aggo­dalmakra adott okot egyrészről azon általános vélemény, hogy a kukoric­a meg nem érhetik, másrészről a tavaszi aratás városunkban még félig sincs végezve,a havas alatt épen még el sem kez­dődött ; továbbá a szőllő, mely csak meglehetős szokott lenni a legjobb időben is, most még ott áll, hogy bátran lehetne vele nyulat lőni, s igy olyan borra van kilátásunk, melylyel gyermeket szoktak ijesztgetni. A levegő e hirtelen hidegre változása vidékünk egésségi állapotjára is nyom­­masztólag hat; olyan betegségek t. i., melyek kü­lönben is járványosak vidékünkön,mint patarrhus, csuz, nátha stb. ily hirteleni levegőváltozás miatt, szerfelett nagy mértékben uralkodnak. Szóval hogy itt mily hideg van, legyen annak bizonysága azon körülmény, hogy ezúttal többet nem irha­tok, mert kezem fázik, mivel én szobámat még be nem füttettem. Ha az idő így tart Sz. Mihály napig, akkor az e napon itt tartandó vásár rész­leteit s egyebeket is megi­andok meleg szo­bából. r. 1. ban azon lehetőség fejeztetik ki, hogy az expe-i i T‘“T “'’.7”7 “a.J, ’ -........ - 6 — -- • 67 r j jobbrafordulást idéztek volna elő. 522 BIUMPESITI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat ki­vive, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : f­é 1 4 v­­­re : 10frt., évnegy­edre.: 5 fr. 20 kr. Helyben, fél­­ ívre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Btazer halibzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. sziml­tatik. — ügyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap k 1 a d 6 hivataliban Herz János könyvnyomdájéban (Országút Kunéval­­derház), Vidéken minden OS. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzlm. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadd hivatalhe­­nta­­sktanddk. Iskolai közlés. A nagykőrösi helv. hitv. teljes gymnasiumban — miként a múlt iskolaévi tudósítványban is kö­zölve volt — az 1854/s iskolaév October 1-jén kezdődik. Folyó hó három utolsó napján a szüksé­ges előmunkálatok : föltétel, beírás, s a másodosz­­tályzatuak megvizsgálása stb. fognak történni. Ceh­ NI. Kőrösön sept. 14. 1854. Az igazgatóság. Austriai birodalom. Bécs, sept. 15. Ma teljes bizonyosságu fénykép említik, miszerint Poroszország Austriá­­nak és a nyugati hatalmaknak azon nyilatkozatot adta, hogy a porosz kabinet feladatát jelen pilla­natra megoldottnak tekinti, miután az orosz rész­ről azon biztosítás adatott, hogy Oroszország védelmi állásban fog maradni, s ennélfogva semmi ok nincs oly lépések támogatására, melyek vala­mely részről még most is Oroszország ellen el­lenséges szándékkal létezni fognának. Porosz­­országnak most már napfényre kilépett politikáját diplomatiai körökben röviden így foglalják egybe: Poroszország az Oroszország elleni támadó lépé­sekben egyik féllel sem fog részt venni, de Aust­­riát nem gátolandja, ha az a császári állam érde­kében ez után egyedül haladni akarna. Oly javaslatokat, melyek czélja lenne, Oroszországtól utólagosan a garantiakövetelések részére egyező nyilatkozatot kívánni, Poroszország határozottan visszautasítand, de ha felszólíttatik, önmaga által készített békeközbenjárási javaslatoknak illető helyen tételére kész­ legyen. — Malagában s Cadiz vidékén a commu- I ^ ma* »Wiener Ztg. következő orvosi niemus büntetlenül csapong. A socialisták több jlelentést hoz: M­eberczegasszony ő os. fens jószágok birtokába tették magukat, néhány n»P óta Wei“k uri kastélyban hagymáza. Egy konstantinápolyi levél a mai „Móni-’ házban »úlyos betegségben fekszik. A kórt kisérő teur“ben némi nyugtalanságot okozott, mivel ab- re.,euségek el*,ute erokan léptek föl és most egy­ szűntek ugyan, de a nélkül, hogy határozott September 17-n ! — H­a u 1 i­k érsek 6 excellentiája Csehország­ban tett utjából Bécsbe érkezett. — Duplat angol k. took napikban Lon­donból ide érkezik, és szintén b. H e s­z tszn. föha­­di szállására utazandik. K­ÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Délkeleti harcztér. Bukarestből sept. 11-től azon fontos és hiteles tudósítás ér­kezett, miszerint másnap az ottani cs. k. főconsul La urin min. tan. Bécsbe fogott indulni, leve­leket hozván Dervis pasa portabiztostól és gr. C o r o n i n i cs. k. hadtestparancsnok altnagytól Stirbey fejedelemhez, melyekben ez utób­bi felszólíttatik, hogy Bukarestbe érjen vissza, és a bospodárságot is­mét vegye át. — Omer pasa, Emin bey törzskari ezredest sürgönyökkel b. Hess tsz - nagyhoz bűidé, melyekben őt a török hadsereg közelgő hadiműködéseiről Oláhországban és a Dobrudzsában értesíti. B. Hess tsza.­fo­gvást legpontosb tudomással bírt a török hadsereg felállításáról, s a legkisebb csapatelhelyezések sem történtek a két hadvezér teljes egyetértése nélkül. Minden ellenkező hírek légből kapottak. Bukarestben a főőrséget austriaiak és oláh kato­nák felváltva látják el. 8 - kán Dzsurdzsevóba csa­k helyőrségi csapatok küldettek. — A török fő­hadiszállásnak Brailába áttételét mint bizonyost jelentik. — A török dunai Hottilla útban van Ga- Laczba, az orosz Izmailban van Az Oláhországba eddig bevonult cs. k csa­patok számát 12.000-re teszik, a bevonulás e­­gyébiránt szakadatlanul foly, de csak apró me­netekben. A B. Bach cs. k. biztos megérkezé­séig Bukarestbe, a biztosi ügyeket a cs. k. inter­­nantiatura első titkára gr. Ludolf vezeti, ki Dervis pasa kíséretében érkezett Bukarestbe, és a szervezési munkálatoknál dolgozni fog. Mint az „Alig. 7.“-nak sept. 1-ről írják, aug. 20-kán az oláh hatóság az öreg M i I o­s herczeg házánál motozást tartatott, melynek o­­kát és eredményét azonban eddig nem tudni. Jasszyból, sept. 8 - káról jelentik, hogy az orosz csapatok átkelése folyvást tart; a Szerető­től a Pruth felé vivő utakat mind kivonuló orosz katonaság borítja. A hidakat és utakat az oro­szok mindenütt elrontják. A csapatok előtt ügy­nökök és papi szónokok mennek, s a lakosokat Besszarábiába kivándorlásra igyekeznek rábe­szélni. A szarvas- és egyéb házi marhából egész Moldvaország ki van fosztva; az oroszok ruszint készpénzért részint erőszakkal, minden elh­ozha­­tót elhajtanak. Görcs akori bg sept. 15-kén hagyja el Jasszyt, Besszarábiába menendő. Előbbi napon a kormány az ideigl. igazg. tanácsnak át fog adatni. A moldvai állampénztárak üresek. Az austriai cs. k. csapatok bevonulásának október elején néznek eléje, azokat a legélénkebb rokon­­szenv várja. Kon­stantinápoly­ból írják sept. 4-ről, hogy miután 50,000 újoncz közelebb kiállíttatott, most újra 60,000 ujoncz állítása rendeltetett el, minek 4 hét alatt meg kell történni. Ez ujoncz­­öszveg a várak helyőrségeinek felváltására van szánva, melyek részint a Dunához, részint Ana­­toliába fognak küldetni. Ha a fennebbi szám 4 hét alatt a törökök közöl ki nem kerül, akkor a keresztény alattvalók is fel fognak a katonai szolgálatra hivatni. Sumlában az eddigi zajt, és harczias életet néma, békés csend válta fel; a védelmi munkákat megszüntették; egy kis újonetszakasz őriz ott vagy 150 orosz foglyot az agg Álam pasa térparancsnoksága alatt Sumla és Várna közt rendes katonai országutat fognak építeni. A nagy expeditióról nincs egyéb mit írnunk, mint hogy az a tengeren van, mit már úgy is mindenki tud­, a­nélkül, hogy annak jelen­tése végett távirati sürgönyre lenne szük­sége. Az összes angol, franczia, török és egyip­tomi hadi- és szállítóhajók, t. i. 50 sorhajó, 100 gőzös és 300 egyéb apróbb jármű, sept. 6,7 és 8- kán a legjobb idő kedvezése mellett a tengerre elindult. A kiszállási működésről Várnába sept. 12-ről várnak tudósítást, s így az hozzánk sept. 19—20-ka körül érkezhetik meg. A „Times“ hadműködési terve szerint, az angol-franczia hadsereg Szebasztopoltól északra i­­­s porosz k kör, a bécsi udvar­ a Katcba folyó torkolatánál, vagy attól nem mesz­ Mult­ang­­bó elején , mi ily korán nagy - nil, napokban többször értekezett hg Goronakofij azé, fogna partra szállani A tenger ott egészen a ritkaság — a városnak mellett fekvő úgynevezett orosz követtel. 1 partig 15 lábnyi mélységű, nincs oly tábori tó-

Next