Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-27 / 556. szám

c Pest/­Péntek), 556. October 27-n 1854. BUDAPESTI IIINI L­AJL • Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben Megjelenik e lep, hétfőt * a főbb ünnepek attol napokat ki~ véve, mindennap reggel. Előfizetést dl]: Vidékre : félév­­re: 10 frt., évnegyedre: S­ír. 20 kr. Helyben, fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Ötször hacélozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. szémk­intik. — Egyee szémi*20 pkr. Előfizethetni —­ helyben a lap kiadó hivataléban Hers János könyvnyomdájéban (Országút Kriewal­­derhél), Vidéken minden cs. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a czím. lak­hely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivata­lh­oz ut»­­sítandok« Bőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-de comb­éri évnegyedére. Helyben $ 4 ft pp. Vidékre : & ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a, lap kiadó hivatalában (Országút Kunevalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük. SZERK HIVATALOS RÉSZ A. cs. k. pénzügyministerium a budai orsz. pénzügyigazgatósági osztály pénzügyi titkárát L a r­o­z­e­­ Sándort pénzügyi tanácsossá ugyanott kinevezte. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igaz­gatóság Grabowski Szaniszló ideigl. beszedét a cs. k. fogyasztási adóhivatalnál a bécsi vonalon Óbudán, saját kérelmére hasonló minőségben a cs. k. fogyasztási adóhivatalhoz egy kerepesi vonalnál Pes­ten áttette, az ez által megürült adószedői hivatalra az óbudai bécsi vonalnál pedig az eddigi ideigl. beszedőt a ps. k. fogyasztási adóhivatalnál a pesti kőbányai vonalon B­é­­­y Jánost nevezte ki; továbbá Bartuschek szabados nagyrőczei adóhivatali II. oszt. ideigl. tisztet, saját kérelmére hasonló minő­ségben Rimaszombatba áttette és az igy megürült adóhivatali tisztségre Nagyrőczére Riedl Tódor pénzügyőrségi utánnézőt kinevezte. Kísérlet tétetett egy községtől a birtokában levő bizonyítványt 231000 pítnyi öszvegről, mely­­lyel az a nemzeti kölcsönben részt vett, azon ámítás­sal kicsalni , miszerint a kereskedőház, ha annak 31,000 pft fizettetik, az egész összegre a befizetése­ket teljesitendi, ha a kibocsátandó államkötelezvé­nyek a kereskedőháznak engedtetnek át, mi által a község egyenesen 31000 pftnyi öszletig károsítta­­tott volna. — Ez alkalmat megragadva ezennel a kö­zönség az ily egyes községek vagy magánosak megká­rosítására czélzó uzsorás fondorlatoktól, melyek a legaljasabb nyereségvágyon alapulnak, óvaintetik, azon felszólítás hozzátételével, hogy minden ilyen előforduló eset haladék nélkül a hatóság tudomásá­ra juttattassék. Buda, oot. 26 1854. A cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Berlin, oct. 24. A bécsi - berlini udvarok közti viszony egy oly feszültségnek ment eléje, mely kevés reményt látszott nyújtani a kiegyenlítésre, s mely a keleti bonyodalom nehézségeit csak nagyobbítani fe­­nyegetődzék. Azonban a közeledés ismét meg van indítva, és a siker méltán óhajtandó. Poroszor­szág és Austria egyesülve, a háborúban álló ha­talmak irányában mindenesetre ama „tisztelettel­jes határozatbún“ állást foglalnak el, melyet a f. hó 13-ai porosz sürgöny a német szövetségnek kijelöl. Ha ellenben a két német nagyhatalom közt a nézetek és törekvések egysége nem létezik, akkor a német szövetség aligha játszhatná az eu­rópai areopág szerepét. A német szövetség: Po­roszország és Austria, összekötve közös érdek ál­tal. Németország kisállamai az európai színpadon semmi szerepet nem játszanak A két német nagy­hatalomnak egy közös érdek által vezérlett ősz­szemunkálása azonban nem lehetséges, ha,ugyan azok, mikép Poro­szország cselekszik, „európai” álláspontokat a „némettől“ elválasztják, mindkét álláspontról különböző nézeteket nyilvánítunk ugyanazon dolgok fölött, és ha midőn az egyik álláspont hatályos cselekvésre ér fel, a másik ezt visszatartóig akadályozza. A két német nagy­hatalom valamelyikének veszélyeztetése bármel ponton is, egyszersmind a német érdekek veszé­lyeztetése , és ha mind a két hatalom nem őrzik „enyém“ és „tiéd“ közti különbséget, kiváltkép gátlását mint becsülete­s érdekeivel össze nem férő pedig a tilos legeltetés, sőt más szorgalmas n em-­j tünteti föl előtte Eközben még időelőttinek látjuk, he* ^Par gyümölcsének erőszakos lódulása is még­­ már most kinyilatkoztatni akarni, mily értelemben j­­­u­­ gyattan előforduló kihágások, miken csak vas­­­nyerendűek amaz alapok gyakorlati alkalmazási, azt nekik vissza nem adhatja, sőt inkább ennek következetességű szigor segíthet. Példát ugyan­­ mely számmal láthatólag csak valamennyi érdekelt meg minden körülmények közt a maguk „eu­r­­ópai álláspontjukat,“, akkor a német szövetség tekintélye az övékével sülyedend, akár „gyengét­­len erő jele“ legyen nyugalma, akár nem. Austria ezen alapnézletből Poroszország kedvéért kissé engedett, midőn a négy biztosítékpont közel ket­tőt kiválasztott, és csak ezeket jelölvén meg, mint kiválóig német érdeket, a német szövetség elé terjeszti azokat. Ha Poroszország nézete szerint a szövetség ezekre sem fogna semmi nyilatkozatot adni, hanem a „pangás nyugalmában“ maradna meg, akkor elvégre semmi más nem marad hátra, mint a bevégzett tények előtt meghajolnia, és a „gyengétlen erő“ tudata nehezen fogná azt vi­gasztalni, ha netán érdekei nem fognának te­kintetbe vétetni, és szunyádó ereje hatálytalanul fogna elenyészni. A porosz álláspont példátlan ho­mályossága azonban remélnünk engedi, miszerint Austria, felfogásának világossága s akaratának szilárdsága mellett, az itteni kabinetet elvégre égis magához vonandj­a, s ekkép Németország történeti szerencsétlenségét, mely szerint az eu­rópai háborúk az ő kebelében vivatnak, ez alka­lommal elhárítandja. Ezen mindenesetre kissé el­méleti remények szilárdabb alakkal tűnnek föl ama hirben, mely szerint a két német nagyhata­lom részéről az Austria által kiemelt két biztosíték­­pont alapján egy közös ultimátum fogna Sz. Péter­­várott előterjesztetni. Azon természetes vonzerőn kivül,melylyel a rokon Austria tisztán politikai be­folyást gyakorolni hivatva van, másik oldalon úgy látszik kényteteleg szándékoznak Poroszor­szágra befolyni. A tengeri háborujog angol-fran­­czia felfogása következtében lehetségessé vált közbenső kereskedés, melyet keleti-tengeri pia­­czaink orosz terményekkel űznek, a maga jelen­tőségében piaczainkra nézve túlbecsültetett. De minthogy egy ilyen túlbecsülés jóformán általá­nos, ennélfogva ezen közbenső kereskedés lehető­sége mindenesetre indok Poroszországra nézve, maga megkezdett semlegességében, mely ily módon egyszersmind jövedelmez is, mig csak le­het megmaradni. Azonban Angliában, úgy látszik oda működnek, e közbenső kereskedést megszün­tetni, s egy e napokban a „Globe“-ban közzétett ármaczikk nyilván okot is adott volna egy ily rendszabályhozi előkészületekre. Természetesen Angliának óvakodnia kell, Poroszország ellen ki­­hívólag föllépni. A porosz keleti-tengeri kikötők ostromzárlása bizonyosan egy Angliára nézve fö­lötte kellemetlen rendszabállyal fogna viszonoz­­tatni. Ennélfogva az orosz termények beviteli ti­­alm­ával fognak megelégedni, s azon indokok, miket a „Globe“ érintett czikke egy ilyen rend­szabály mellett felhoz, mint végezért csupán O­­roszország károsítását, és semmiesetre nem a po­rosz közbenső kereskedés megsértését emelik ki. Nevezetes, hogy most a „Preusz. Corr.“, kormá­nyunk hivatalos közlönye, azon könnyű de hálát­lan fáradságot veszi magának kimutatni, miszerint egy ilyen rendszabály által Oroszország kevés, de Anglia nagy kárt szenvedne, s ezen okból ama czikket nem tartja másnak mint a „Globe“ vala­melyik szerkesztője szylgyakorlatának. Mindad­dig, míg a diplomatiai nyelv ép úgy arra szolgál, valamit eltakarni, mint valamit megmagyarázni, a „Preusz. C.“ felfogása naivnak nevezhető. Épen mivel ama czikk egy logikai s terjedelmes bírá­latnak sok helyet enged, ezért azt sugallnak kell tekinteni, mivel magán­ember nem tartózkodott volna, ama rendszabály valódi c­élját, a porosz közbenső kereskedés megsemmisítését, kimondani, felhozni nem akarok, de mégis azon vakmerőség­nek, melylyel az ily kihágások véghezvitelnek jel­lemzésére, megemlítem, miszerint N.­ faluban a helység ménese három egymásutáni éjjel a már learatott tisztabuza csomók közt legeltetett; K. Cs.-n pedig a vagyonos­ parasztok összeszó­lalkoztak s lovaikat éjjelenkint a helybeli birtokos uraság, lelkész és árendás luezernás­ kertjeibe tő­hatalom közös tanácskozásainak eredménye lehet. Mindazáltal épen nem kétkednek kijelenteni, mi­szerint ama forma, melyben e négy pont a Bécsben újra váltott jegyzékekben szerkesztve van, ugyan­az, melyet mi hosszas tanácskozások után s nem nagy erőfeszítések nélkül részünkről, mint jegal­­kalmasbat a hatalmak közti egyetértés folyamatba­­tételére kivívni képesek voltunk. És mégis épen eme­relték be, mig utóljára rajta vesztettek és megfi­­j jegyzékek azok, miket az orosz sürgöny ul kötele­zették a kárt,mi valóban csekély büntetés oly vak- s­zettségül tekint, mikkel mi magunkat Oroszország merő­s roszszándéku tettre, mely méltán a leg­szigorúbb fenyítést érdemli. A népnevelés számára még itt is — mint az idézett tettek mutatják — elég széles tér kínálkozik. Midőn e sorokat írom, a lég­küri majdnem nyári hőség fokát érte el; a láthatár homályosul; barna felhők gyülekeznek észak-keletről, erősen dörg, s a felhevült természet meleg nyári zápor­ban önti ki haragját. Ezt úgy hiszem a jóslatok közt nem olvastuk, de hiszen épen azért kellett annak bekövetkezni. Isten velünk í­r. 1. Hornból, oct. 21. A jóslatok, melyek időjárásunkat folyó oct. és mult sept. hónapra megállapíták, ismét nagy­­részt beteljesültek. Ugyanis egy sept. 30-karól kelt jóslat azt mondó, mikép egész sept. hónap szép lesz, és igaz vals. oct. hónapról pedig any­­nyit mondott, hogy annak fele szép lesz, fele nem. Ezen jóslat fele most van teljesülőben, de ellen­kezőleg a jóslat értelmével, mivel igazán májusi tisztaságú és melegségű napjaink vannak, a kö­döknek, homályos napoknak, hidegeknek eddig hite sincs; úgy látszik, a természet ezen szép ősz által az elmaradott tavaszt akarj­a kipótolni; csak­hogy mi arra azt mondjuk, hogy azelőtt szép tavasz is volt, szép ősz is; az ilyszerű kiegyenlítéseket te­hát készpénz gyanánt el nem fogadhatjuk. Sajnos tapasztalás bizonyítja, mikép a nép közel fokán néhol még épen nem fogják fel a Austria­ birodalom, Bécs,oct. 25. Azon jegyzéknek, melyről tegnap rövid említést tettünk, a mely gróf E­s­z­­­terházy Bálinthoz Sz. Pétervárra f. é. sept. 12-kén intéztetett, lényeges tartalma itt követ­kezik. A sürgöny eleje igy szól: „Utóbbi sürgönyöm kijelölő önnek azon mó­dot, melylyel önnek gróf Nestelrode legutóbbi nyi­latkozataira, miket Gorcsakoff­ herczeg nekünk ka­binete nevében tenni megbízva volt, válaszolnia kellett. Azonban nem mellőzhetem itt némely to­vábbi taglalásokba ereszkedni, de mik nem az orosz kormánynak adott válaszunkat kiegészítik, hanem csak támpontul határolják szolgálni és saját ítéle­tének bizonyos állítások ét tételek fölött, miket az aug. 14—ki (26.) orosz sürgöny magában foglal. Erre az austriai csász.­kabinet azon szemre­hányás ellen,mintha a Sz.Pétervárról kapott sürgö­nyöket a nyugati hatalmak elé terjesztette volna, ami nagyon alapos észrevétellel menti magát, miszerint az ezekkeli egyetértés nélkül csakugyan lehetetlen békés közbejárást megindítani. Továbbá kideríttetik, mikép az austriai kabinet, egészen különbözőleg az orosz felfogástól, mely Austria szoros egyetértését gyanító Drouyn de Lhuys ur­nak a ,,Moniteur“ben közzétett sürgönyével, azzal épen egybe nem hangzott, hanem — ekkép foly­tatja tovább a sürgöny: „1) Hogy mi épen a fölnevezett franczia sür­göny vétele után törekvéseinket a párisi s londoni kabineteknél megújítottuk, miszerint azokat rábír­juk, hogy tisztán és szorosan nyilatkozzanak azon föltételek iránt, mik alatt ők hajlandók lennének, békealkudozásokba beleegyezni; 2) hogy mi ezen kabineteket megkerestük, miszerint határozataikat oly formában adják tudtunkra, mely bennünket ké­pessé tegyen, azokat gyakorlatilag alkalmazhatni; 3) hogy azon négy pont, miket gr. Nesselrode mint új békealapokat jelöl meg, ez időben már a három udvar közt meg volt állapítva, és hogy csak arról vola szó, miszerint azok közösen illő alakba öltöz­tessenek, melyet most Oroszország oly föltétlenül visszautasít. Az orosz kormány a neki ajánlott ki­­­egyenlítési alapok visszautasítására okot abban lát, mivel a tengeri hatalmak fenntartották maguknak ezen alapokat a háború esetlegessége szerint módo­sítani. De vájjon egy ilyen fenntartás nincs-e hasz­nálatban hadfolytató hatalmak közt, és váljon O­­­roszországnak nem állott-e szintén szabadságában a maga feltételeit azon kilátások szerint, miket az el­lenségeskedések folytatása netán nyújtana, módo­sítani? Ha Oroszország fenntartás nélkül fogadá vala el a négy alapot, mik lényegben véve semmi más mint a megnyitandó alkudozások előleget ki­indulási pontjai, akkor azon esetre, ha a végleges békeföltételek iránt meg nem egyezhettek volna, nem mondandóit le a jogról a háborút újra megkez­deni, s maga részéről e föltételeket módosítani, ha az események az ő előnyére fordulnának. A­mint mi ezen négy alapot tekintjük, csak újból erősíthetjük, miszerint azok amaz egyedüliek, mik a szükséges biztosítékokat a jövőre nézve tartalmaz­ni s megfe­lelni látszanak egy oly helyzet parancsoló követel­ményeinek, melyet mi nem idéztünk elő, s melyet mi magunk legjobban fájlalunk. De mi e föltételek horderét, ellenségeivel állítólag egybekapcsoltuk,holott sem­mit nem tartalmaznak, mi már a négy hatalom közti előbbi tárgyalásokból nem származnék, vagy mi Austria cselekvését a maga érdekei és saját belá­tása által vont körön kivül lekötné. Fogadja Ön stb. (Aláírva) Bud­.“ — Midőn egy részről Austria e Bajorország benső egyetértését emlegetik, a „N. Pr. Z “ mün­cheni levelezője azt állítja, hogy a bécsi és­ mün­cheni kabinetek közt bizonyos kérdésekben töb­bé nincs egybehangzás; mig a „Corr. B " vi­szont jelenti, hogy a sept. 30-ai jegyzék által a bambergi értekezlet részvevői közt annyiban sza­kadás támadt, a­mennyiben Bajorország egy lé­nyegére nézve csatlakozó tartalmú jegyzéket kül­dött Bécsbe, mig Szászország és Württemberg ily csatlakozásra nem voltak bírhatók Azonban jövő héten a bambergi értekezlet folytattatni fog, az egyetértés teljes visszaállítása végett.Mindenesetre az általános megegyezés igen nehezen fog menni, ha igaz, mit a „N. Pr.Z.“ mint „ismeretes tényt“ állít, hogy a porosz kormány Oroszországnak a keleti kérdésbeni eljárása miatt soha sem volt igen fölindulva, hogy az „Mi­k­­­ó - császár jelle­mét és becsületes politikáját sokkal jobban ismeri, sem hogy annak hódítási tervéről szándékosan terjesztett nézeteket valaha osztotta volna.“ — B H e s­z táborszernagy ő excellencziája a III. és IV. hadsereg parancsnoka következő had­­seregi parancsot adott ki : ,,J­assz . oot. 2. 1854. „A dunai két fejedelemségnek most már be­végzett megszállása után, a III. és IV. ha­dser­egnek alámrendelt csapatai terjedelmesb állandó szállása­ikra elindultak. A hadsereg- és hadtiszparancsnok uraknak, valamint az összes többi tábornoki karnak, a törzs­ér főtiszteknek, végre a kifáradhatlan de­rék legénységnek köszönetet mondok példás kitar­tásukért gyakran oly fáradalmas és hosszú utazá­sokban kopár vidékeken , melyeket legnagyobb megelégedésemre több mint két hónap alatt tettek. A megparancsolt stratégiai őrei azok által elére­tett, és az által Császár ő Felségének leg­magasbb, akarata teljesült. Valamint e részben minden or­szághatóságoknak legnagyobb készségét e csapatok­­róli gondoskodásban, azok elszállásolása és ellátá­sában méltányolni tudom és úgy kötelességem maguknak a csapatoknak kitűnő figyelmükért leg­­dícsérőbb elismerést kifejezni, mivel oly nagy had­seregnél a legkisebb panasz sem jutott tudomá­somra,­­ miáltal azok a rend és fegyelem régi jóhi­­rét ismét hűn bebizonyíták. Ajánlom valamennyi önálló parancsnokoknak most már állandó elhelyez­­tetésükben, csapataiknak legény- és lovakban itt— ott még megkivántató tökéletesítését kiképzés és kiegészítés által.“ — B­é­c­s, oot. 25. , cs. k. Apostoli Fel­­s­é­g­e m. hó 28-ki legf. határozata által C­­­o 11­i Francesco coneglianoi nemesnek a cs. k. államokba büntetlen visszatérést és az austriai állampolgárságba újra belépését legkegyelmesebben megengedni mél­­tóstatott. —Hallomás szerint az austriai válasz az oot­­lö­ki porosz jegyzékre tegnap ment el Berlinbe. Gr. Eszterházynak meghagyatott,fáradozásait Ber­linben az eddigihez hasonló módon folytatni. — Biztos kuttöból hallani, hogy tegnap Got­­ha, Braunschweig, és Hessen-Darmstadt nyilatkoza­tai a sept. 30-ki austriai körlevélre megérkeztek, s azokban az austriai politikához ragaszkodás van kimondva. — A vaskapu szikláinak szétrepeszttése b. Hesztsza. Császár Ő Felsége elé egy tervet terjesztett, mely már legfelsőbb megerősítést is nyert s még ez évben foganatosíttatni fog. I — I­­­­­jj­­ a montenegri fejedelem napokban Triesztbe s onnét Récsbe utazandik. nak nem tulajdoníthatjuk ama borderét, melyet j — A távírda építése Jasszyból Csarnovitsba azoknak Oroszország tulajdonit, s mely azok első­ 5 még e hónapban kezdetét veendi. Ha ez elkészül,

Next