Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)
1854-10-27 / 556. szám
c Pest/Péntek), 556. October 27-n 1854. BUDAPESTI IIINI LAJL • Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben Megjelenik e lep, hétfőt * a főbb ünnepek attol napokat ki~ véve, mindennap reggel. Előfizetést dl]: Vidékre : félévre: 10 frt., évnegyedre: Sír. 20 kr. Helyben, félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Ötször hacélozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szémkintik. — Egyee szémi*20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivataléban Hers János könyvnyomdájéban (Országút Kriewalderhél), Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a czím. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz ut»sítandok« Bőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-de combéri évnegyedére. Helyben $ 4 ft pp. Vidékre : & ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a, lap kiadó hivatalában (Országút Kunevalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK HIVATALOS RÉSZ A. cs. k. pénzügyministerium a budai orsz. pénzügyigazgatósági osztály pénzügyi titkárát L a roze Sándort pénzügyi tanácsossá ugyanott kinevezte. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság Grabowski Szaniszló ideigl. beszedét a cs. k. fogyasztási adóhivatalnál a bécsi vonalon Óbudán, saját kérelmére hasonló minőségben a cs. k. fogyasztási adóhivatalhoz egy kerepesi vonalnál Pesten áttette, az ez által megürült adószedői hivatalra az óbudai bécsi vonalnál pedig az eddigi ideigl. beszedőt a ps. k. fogyasztási adóhivatalnál a pesti kőbányai vonalon Béy Jánost nevezte ki; továbbá Bartuschek szabados nagyrőczei adóhivatali II. oszt. ideigl. tisztet, saját kérelmére hasonló minőségben Rimaszombatba áttette és az igy megürült adóhivatali tisztségre Nagyrőczére Riedl Tódor pénzügyőrségi utánnézőt kinevezte. Kísérlet tétetett egy községtől a birtokában levő bizonyítványt 231000 pítnyi öszvegről, melylyel az a nemzeti kölcsönben részt vett, azon ámítással kicsalni , miszerint a kereskedőház, ha annak 31,000 pft fizettetik, az egész összegre a befizetéseket teljesitendi, ha a kibocsátandó államkötelezvények a kereskedőháznak engedtetnek át, mi által a község egyenesen 31000 pftnyi öszletig károsíttatott volna. — Ez alkalmat megragadva ezennel a közönség az ily egyes községek vagy magánosak megkárosítására czélzó uzsorás fondorlatoktól, melyek a legaljasabb nyereségvágyon alapulnak, óvaintetik, azon felszólítás hozzátételével, hogy minden ilyen előforduló eset haladék nélkül a hatóság tudomására juttattassék. Buda, oot. 26 1854. A cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Berlin, oct. 24. A bécsi - berlini udvarok közti viszony egy oly feszültségnek ment eléje, mely kevés reményt látszott nyújtani a kiegyenlítésre, s mely a keleti bonyodalom nehézségeit csak nagyobbítani fenyegetődzék. Azonban a közeledés ismét meg van indítva, és a siker méltán óhajtandó. Poroszország és Austria egyesülve, a háborúban álló hatalmak irányában mindenesetre ama „tiszteletteljes határozatbún“ állást foglalnak el, melyet a f. hó 13-ai porosz sürgöny a német szövetségnek kijelöl. Ha ellenben a két német nagyhatalom közt a nézetek és törekvések egysége nem létezik, akkor a német szövetség aligha játszhatná az európai areopág szerepét. A német szövetség: Poroszország és Austria, összekötve közös érdek által. Németország kisállamai az európai színpadon semmi szerepet nem játszanak A két német nagyhatalomnak egy közös érdek által vezérlett őszszemunkálása azonban nem lehetséges, ha,ugyan azok, mikép Poroszország cselekszik, „európai” álláspontokat a „némettől“ elválasztják, mindkét álláspontról különböző nézeteket nyilvánítunk ugyanazon dolgok fölött, és ha midőn az egyik álláspont hatályos cselekvésre ér fel, a másik ezt visszatartóig akadályozza. A két német nagyhatalom valamelyikének veszélyeztetése bármel ponton is, egyszersmind a német érdekek veszélyeztetése , és ha mind a két hatalom nem őrzik „enyém“ és „tiéd“ közti különbséget, kiváltkép gátlását mint becsületes érdekeivel össze nem férő pedig a tilos legeltetés, sőt más szorgalmas n em-j tünteti föl előtte Eközben még időelőttinek látjuk, he* ^Par gyümölcsének erőszakos lódulása is még már most kinyilatkoztatni akarni, mily értelemben ju gyattan előforduló kihágások, miken csak vasnyerendűek amaz alapok gyakorlati alkalmazási, azt nekik vissza nem adhatja, sőt inkább ennek következetességű szigor segíthet. Példát ugyan mely számmal láthatólag csak valamennyi érdekelt meg minden körülmények közt a maguk „európai álláspontjukat,“, akkor a német szövetség tekintélye az övékével sülyedend, akár „gyengétlen erő jele“ legyen nyugalma, akár nem. Austria ezen alapnézletből Poroszország kedvéért kissé engedett, midőn a négy biztosítékpont közel kettőt kiválasztott, és csak ezeket jelölvén meg, mint kiválóig német érdeket, a német szövetség elé terjeszti azokat. Ha Poroszország nézete szerint a szövetség ezekre sem fogna semmi nyilatkozatot adni, hanem a „pangás nyugalmában“ maradna meg, akkor elvégre semmi más nem marad hátra, mint a bevégzett tények előtt meghajolnia, és a „gyengétlen erő“ tudata nehezen fogná azt vigasztalni, ha netán érdekei nem fognának tekintetbe vétetni, és szunyádó ereje hatálytalanul fogna elenyészni. A porosz álláspont példátlan homályossága azonban remélnünk engedi, miszerint Austria, felfogásának világossága s akaratának szilárdsága mellett, az itteni kabinetet elvégre égis magához vonandja, s ekkép Németország történeti szerencsétlenségét, mely szerint az európai háborúk az ő kebelében vivatnak, ez alkalommal elhárítandja. Ezen mindenesetre kissé elméleti remények szilárdabb alakkal tűnnek föl ama hirben, mely szerint a két német nagyhatalom részéről az Austria által kiemelt két biztosítékpont alapján egy közös ultimátum fogna Sz. Pétervárott előterjesztetni. Azon természetes vonzerőn kivül,melylyel a rokon Austria tisztán politikai befolyást gyakorolni hivatva van, másik oldalon úgy látszik kényteteleg szándékoznak Poroszországra befolyni. A tengeri háborujog angol-franczia felfogása következtében lehetségessé vált közbenső kereskedés, melyet keleti-tengeri piaczaink orosz terményekkel űznek, a maga jelentőségében piaczainkra nézve túlbecsültetett. De minthogy egy ilyen túlbecsülés jóformán általános, ennélfogva ezen közbenső kereskedés lehetősége mindenesetre indok Poroszországra nézve, maga megkezdett semlegességében, mely ily módon egyszersmind jövedelmez is, mig csak lehet megmaradni. Azonban Angliában, úgy látszik oda működnek, e közbenső kereskedést megszüntetni, s egy e napokban a „Globe“-ban közzétett ármaczikk nyilván okot is adott volna egy ily rendszabályhozi előkészületekre. Természetesen Angliának óvakodnia kell, Poroszország ellen kihívólag föllépni. A porosz keleti-tengeri kikötők ostromzárlása bizonyosan egy Angliára nézve fölötte kellemetlen rendszabállyal fogna viszonoztatni. Ennélfogva az orosz termények beviteli tialmával fognak megelégedni, s azon indokok, miket a „Globe“ érintett czikke egy ilyen rendszabály mellett felhoz, mint végezért csupán Oroszország károsítását, és semmiesetre nem a porosz közbenső kereskedés megsértését emelik ki. Nevezetes, hogy most a „Preusz. Corr.“, kormányunk hivatalos közlönye, azon könnyű de hálátlan fáradságot veszi magának kimutatni, miszerint egy ilyen rendszabály által Oroszország kevés, de Anglia nagy kárt szenvedne, s ezen okból ama czikket nem tartja másnak mint a „Globe“ valamelyik szerkesztője szylgyakorlatának. Mindaddig, míg a diplomatiai nyelv ép úgy arra szolgál, valamit eltakarni, mint valamit megmagyarázni, a „Preusz. C.“ felfogása naivnak nevezhető. Épen mivel ama czikk egy logikai s terjedelmes bírálatnak sok helyet enged, ezért azt sugallnak kell tekinteni, mivel magánember nem tartózkodott volna, ama rendszabály valódi célját, a porosz közbenső kereskedés megsemmisítését, kimondani, felhozni nem akarok, de mégis azon vakmerőségnek, melylyel az ily kihágások véghezvitelnek jellemzésére, megemlítem, miszerint N. faluban a helység ménese három egymásutáni éjjel a már learatott tisztabuza csomók közt legeltetett; K. Cs.-n pedig a vagyonos parasztok összeszólalkoztak s lovaikat éjjelenkint a helybeli birtokos uraság, lelkész és árendás luezernás kertjeibe tőhatalom közös tanácskozásainak eredménye lehet. Mindazáltal épen nem kétkednek kijelenteni, miszerint ama forma, melyben e négy pont a Bécsben újra váltott jegyzékekben szerkesztve van, ugyanaz, melyet mi hosszas tanácskozások után s nem nagy erőfeszítések nélkül részünkről, mint jegalkalmasbat a hatalmak közti egyetértés folyamatbatételére kivívni képesek voltunk. És mégis épen emerelték be, mig utóljára rajta vesztettek és megfij jegyzékek azok, miket az orosz sürgöny ul kötelezették a kárt,mi valóban csekély büntetés oly vak- szettségül tekint, mikkel mi magunkat Oroszország merős roszszándéku tettre, mely méltán a legszigorúbb fenyítést érdemli. A népnevelés számára még itt is — mint az idézett tettek mutatják — elég széles tér kínálkozik. Midőn e sorokat írom, a légküri majdnem nyári hőség fokát érte el; a láthatár homályosul; barna felhők gyülekeznek észak-keletről, erősen dörg, s a felhevült természet meleg nyári záporban önti ki haragját. Ezt úgy hiszem a jóslatok közt nem olvastuk, de hiszen épen azért kellett annak bekövetkezni. Isten velünk ír. 1. Hornból, oct. 21. A jóslatok, melyek időjárásunkat folyó oct. és mult sept. hónapra megállapíták, ismét nagyrészt beteljesültek. Ugyanis egy sept. 30-karól kelt jóslat azt mondó, mikép egész sept. hónap szép lesz, és igaz vals. oct. hónapról pedig anynyit mondott, hogy annak fele szép lesz, fele nem. Ezen jóslat fele most van teljesülőben, de ellenkezőleg a jóslat értelmével, mivel igazán májusi tisztaságú és melegségű napjaink vannak, a ködöknek, homályos napoknak, hidegeknek eddig hite sincs; úgy látszik, a természet ezen szép ősz által az elmaradott tavaszt akarja kipótolni; csakhogy mi arra azt mondjuk, hogy azelőtt szép tavasz is volt, szép ősz is; az ilyszerű kiegyenlítéseket tehát készpénz gyanánt el nem fogadhatjuk. Sajnos tapasztalás bizonyítja, mikép a nép közel fokán néhol még épen nem fogják fel a Austria birodalom, Bécs,oct. 25. Azon jegyzéknek, melyről tegnap rövid említést tettünk, a mely gróf Eszterházy Bálinthoz Sz. Pétervárra f. é. sept. 12-kén intéztetett, lényeges tartalma itt következik. A sürgöny eleje igy szól: „Utóbbi sürgönyöm kijelölő önnek azon módot, melylyel önnek gróf Nestelrode legutóbbi nyilatkozataira, miket Gorcsakoff herczeg nekünk kabinete nevében tenni megbízva volt, válaszolnia kellett. Azonban nem mellőzhetem itt némely további taglalásokba ereszkedni, de mik nem az orosz kormánynak adott válaszunkat kiegészítik, hanem csak támpontul határolják szolgálni és saját ítéletének bizonyos állítások ét tételek fölött, miket az aug. 14—ki (26.) orosz sürgöny magában foglal. Erre az austriai csász.kabinet azon szemrehányás ellen,mintha a Sz.Pétervárról kapott sürgönyöket a nyugati hatalmak elé terjesztette volna, ami nagyon alapos észrevétellel menti magát, miszerint az ezekkeli egyetértés nélkül csakugyan lehetetlen békés közbejárást megindítani. Továbbá kideríttetik, mikép az austriai kabinet, egészen különbözőleg az orosz felfogástól, mely Austria szoros egyetértését gyanító Drouyn de Lhuys urnak a ,,Moniteur“ben közzétett sürgönyével, azzal épen egybe nem hangzott, hanem — ekkép folytatja tovább a sürgöny: „1) Hogy mi épen a fölnevezett franczia sürgöny vétele után törekvéseinket a párisi s londoni kabineteknél megújítottuk, miszerint azokat rábírjuk, hogy tisztán és szorosan nyilatkozzanak azon föltételek iránt, mik alatt ők hajlandók lennének, békealkudozásokba beleegyezni; 2) hogy mi ezen kabineteket megkerestük, miszerint határozataikat oly formában adják tudtunkra, mely bennünket képessé tegyen, azokat gyakorlatilag alkalmazhatni; 3) hogy azon négy pont, miket gr. Nesselrode mint új békealapokat jelöl meg, ez időben már a három udvar közt meg volt állapítva, és hogy csak arról vola szó, miszerint azok közösen illő alakba öltöztessenek, melyet most Oroszország oly föltétlenül visszautasít. Az orosz kormány a neki ajánlott kiegyenlítési alapok visszautasítására okot abban lát, mivel a tengeri hatalmak fenntartották maguknak ezen alapokat a háború esetlegessége szerint módosítani. De vájjon egy ilyen fenntartás nincs-e használatban hadfolytató hatalmak közt, és váljon Oroszországnak nem állott-e szintén szabadságában a maga feltételeit azon kilátások szerint, miket az ellenségeskedések folytatása netán nyújtana, módosítani? Ha Oroszország fenntartás nélkül fogadá vala el a négy alapot, mik lényegben véve semmi más mint a megnyitandó alkudozások előleget kiindulási pontjai, akkor azon esetre, ha a végleges békeföltételek iránt meg nem egyezhettek volna, nem mondandóit le a jogról a háborút újra megkezdeni, s maga részéről e föltételeket módosítani, ha az események az ő előnyére fordulnának. Amint mi ezen négy alapot tekintjük, csak újból erősíthetjük, miszerint azok amaz egyedüliek, mik a szükséges biztosítékokat a jövőre nézve tartalmazni s megfelelni látszanak egy oly helyzet parancsoló követelményeinek, melyet mi nem idéztünk elő, s melyet mi magunk legjobban fájlalunk. De mi e föltételek horderét, ellenségeivel állítólag egybekapcsoltuk,holott semmit nem tartalmaznak, mi már a négy hatalom közti előbbi tárgyalásokból nem származnék, vagy mi Austria cselekvését a maga érdekei és saját belátása által vont körön kivül lekötné. Fogadja Ön stb. (Aláírva) Bud.“ — Midőn egy részről Austria e Bajorország benső egyetértését emlegetik, a „N. Pr. Z “ müncheni levelezője azt állítja, hogy a bécsi és müncheni kabinetek közt bizonyos kérdésekben többé nincs egybehangzás; mig a „Corr. B " viszont jelenti, hogy a sept. 30-ai jegyzék által a bambergi értekezlet részvevői közt annyiban szakadás támadt, amennyiben Bajorország egy lényegére nézve csatlakozó tartalmú jegyzéket küldött Bécsbe, mig Szászország és Württemberg ily csatlakozásra nem voltak bírhatók Azonban jövő héten a bambergi értekezlet folytattatni fog, az egyetértés teljes visszaállítása végett.Mindenesetre az általános megegyezés igen nehezen fog menni, ha igaz, mit a „N. Pr.Z.“ mint „ismeretes tényt“ állít, hogy a porosz kormány Oroszországnak a keleti kérdésbeni eljárása miatt soha sem volt igen fölindulva, hogy az „Mikó - császár jellemét és becsületes politikáját sokkal jobban ismeri, sem hogy annak hódítási tervéről szándékosan terjesztett nézeteket valaha osztotta volna.“ — B H e sz táborszernagy ő excellencziája a III. és IV. hadsereg parancsnoka következő hadseregi parancsot adott ki : ,,Jassz . oot. 2. 1854. „A dunai két fejedelemségnek most már bevégzett megszállása után, a III. és IV. hadseregnek alámrendelt csapatai terjedelmesb állandó szállásaikra elindultak. A hadsereg- és hadtiszparancsnok uraknak, valamint az összes többi tábornoki karnak, a törzsér főtiszteknek, végre a kifáradhatlan derék legénységnek köszönetet mondok példás kitartásukért gyakran oly fáradalmas és hosszú utazásokban kopár vidékeken , melyeket legnagyobb megelégedésemre több mint két hónap alatt tettek. A megparancsolt stratégiai őrei azok által eléretett, és az által Császár ő Felségének legmagasbb, akarata teljesült. Valamint e részben minden országhatóságoknak legnagyobb készségét e csapatokróli gondoskodásban, azok elszállásolása és ellátásában méltányolni tudom és úgy kötelességem maguknak a csapatoknak kitűnő figyelmükért legdícsérőbb elismerést kifejezni, mivel oly nagy hadseregnél a legkisebb panasz sem jutott tudomásomra, miáltal azok a rend és fegyelem régi jóhirét ismét hűn bebizonyíták. Ajánlom valamennyi önálló parancsnokoknak most már állandó elhelyeztetésükben, csapataiknak legény- és lovakban itt— ott még megkivántató tökéletesítését kiképzés és kiegészítés által.“ — Bécs, oot. 25. , cs. k. Apostoli Felsége m. hó 28-ki legf. határozata által Co 11i Francesco coneglianoi nemesnek a cs. k. államokba büntetlen visszatérést és az austriai állampolgárságba újra belépését legkegyelmesebben megengedni méltóstatott. —Hallomás szerint az austriai válasz az ootlöki porosz jegyzékre tegnap ment el Berlinbe. Gr. Eszterházynak meghagyatott,fáradozásait Berlinben az eddigihez hasonló módon folytatni. — Biztos kuttöból hallani, hogy tegnap Gotha, Braunschweig, és Hessen-Darmstadt nyilatkozatai a sept. 30-ki austriai körlevélre megérkeztek, s azokban az austriai politikához ragaszkodás van kimondva. — A vaskapu szikláinak szétrepeszttése b. Hesztsza. Császár Ő Felsége elé egy tervet terjesztett, mely már legfelsőbb megerősítést is nyert s még ez évben foganatosíttatni fog. I — Ijj a montenegri fejedelem napokban Triesztbe s onnét Récsbe utazandik. nak nem tulajdoníthatjuk ama borderét, melyet j — A távírda építése Jasszyból Csarnovitsba azoknak Oroszország tulajdonit, s mely azok első 5 még e hónapban kezdetét veendi. Ha ez elkészül,