Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)
1854-11-22 / 577. szám
/ Pest, Szerda, Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK PEST, nov. 21. A spanyol forradalom és átalakulás. II. Ha a spanyol forradalom genesise, mint közelebbről láttuk, örvendetesnek és üdvösnek nem mondható, ha egy nemzet beléletének katonai zendülés által eszközlött úgynevezett átalakulása, jó eredménynyel alig biztathat , úgy a jelenleg ily után kormányra jutott és különben is heterogén elemekből alkotott pártnak az úgynevezett „Constituante“ vagy alkotmánykészítő, cortesgyűléshez folyamodása is több s alaposabb okot. a megelégedésre nem ad, s legfölebb csak azzal is véglődhetik, hogy az eddigi papír-alkotmányok 11 száma Spanyolországban még egygyel szaporojdik, anélkül,hogy legkisebb életrevalósággal is bírjon. Egy alkotmánynak a nép életéből és multjjából kell kifejlődni, a nemzetnek arra megérni és jó a szabadsághoz hozzászokni, arra képesnek kell js lenni. Mint egy gyermekhez nem illik - s nevetség leges, ha életidejét meghaladó ruhát próbál felöl-teni, s magát mint férfi viselni , úgy egy népnek i is azon kornál, mire kifejlődése és polgári hely- sezete által eljutott, későbben akarni élni, belálla- iapotát és érettségét megelőző institutiokhoz folya- l modni, oly erőlködés, minek épen biztos alapja hiányáért, czélrajutás nélkül meghiúsulni kell. Ez jz igazságot az uj időben több államok belélete mu- ■tatja, de tanulságosabban, s azt mintegy tükörben ielénk tartva leginkább Spanyolország alkot-mányos történetében és viszontagságaiban lát- 1 s hatjuk. Miután Espartero, mint tudva van, a nemzetőrökhöz tartott beszédében „a nép akaratának teljesedésére“ hivatkozott, folyó nov. 8 -kán nyijtotta meg a királynő nagyobbára a progressistaj párt kirekesztő befolyása alatt választott cortes - i gyűlést. Az általában üres és semmit nem jelentő 1 trónbeszédben, — mellőzve azt, mi az igazság volt, vására a hatalmában és tekintélyében megalázott, j elkergetett édesanyjában gúnynyal halmozott, s ' ] ellenséges és gyűlölt tanácsosok kezében lévő ki- [ ] rálynő által mondatott, hogy „soha nagyobb öröm ' és reménynyel a nép képviselői gyűlésébe nem i ] lépett, — azon ígéret és nyilatkozat létetett, hogy a „végleges“ alaptörvény létre jövend, mely a nép, jogait s érdekeit biztosítandja és megüzente eltendi.“ Mi egyéb ez, mint a népfelség — souverai- nité du peuple — eszméjének felélesztése, mi mindenütt, de kivált a spanyol földön az állam eszméjével éles ellenkezésben áll, azzal öszve nem fér?.S hányadik végleges alkotmány leend a mostani -- s tovább fog e élni és tartani, mint, azok, melyek 1812-, 1834-, 1837- és 1845-ben készültek, s mindenik véglegesnek tekintetett ? ! Nem demokratiai phrasisokra, nem egy rögtönzött alaptörvényre, s szépen hangzó de csak papíron álló institutiókra, hanem a trón és királyi hata-lomi tekintély szilárdítására, a megingatott rend helyreállítására, általában erős kormányra van szüksége a sok viszontagságok közt hánykodó, az egymást felváltó forradalom, anarchia és polgári háború ínségeivel sújtolt országnak, hogy abban a béke és csendesség visszatérvén, sebei begyógyuljanak, s igy az a jóllét és virágzás azon pólusára emelkedhessék, mire fekvésénél, mint gazdag földjénél fogva a természet által alkotva és híva van. BÉCS, nov. 20. Austria vasuthálózata IV. Hogy tehát ezen, főszálaiban vázolt vasútháló rendszeres egymásutánban hiánytalanul létesíttessék, czélszerűségi okokból ajánlatos , az arra szükséges egész kiviteli időt korszakokra elosztani, miután valamennyi vaspályák egyidőbeni megkezdése lehetetlennek látszik. Mindenesetre egy ilyen fel- s osztás itt a létesítendő nagy mű átnézetét kön- nyítendi. Az egyes korszakok egyébiránt hosszabb vagy rövidebb tartósságúak lehetnek, a rendel- kezés alatti eszközökhöz s föléledő vállalkozási kedvhez képest, de minél rövidebbek lesznek, annál jobb. Az első korszakba sorozzuk azon pályavonalakat, miknek építése főleg politikai és stratégiai tekintetből legsürgetőbbnek mutatkozik, s azon- nal folyamatba teendő lenne. Ide tartozik Austria és legközelebb Bécs összeköttetése nyugattal, azaz Bajorországgal. Austria szerződésszerűleg kötelezve van, négy ponton a bajor vaspályákhoz csatlakozni; mindazáltal ezen csatlakozás nem felel meg minden szükségletnek. Legközelebbi ■ tavaszon az egyenes összeköttetés Páris és Mün- ■ chen közt Nantzigen, Metz, Mannheim, Bruchsal, Biesigheim, Stuttgart, Ulm és Augsburgon keresztül oly módon helyre lesz állítva, miszerint‘ 24 óra alatt Párisból Münchenbe mehetni Ennek következtében szükségessé válik, a Münchenből Bécsbe vezető utat 12—13 órányi gyorsaságra megrövidíteni. Ezen czélnak nem felel meg a *bruck salzburgi vonal, miután azon az út Bécsiből Salzburgba 55 mértföldre terjed,, míg más irányban csak 44 mfdet tesz; azonkívül kétszer vezet az Alpeseken keresztül (Sömmering és Tauern), miáltal az üzlet nemcsak terhessé s bi- bzonytalanná lesz , hanem a gyorsvonatok szerve-t I zését is nehezíti; végre ezen vonal nagy seregtö- tmegek mozgására nézve tetemes akadályokat gör- ; idít elő, hallgatással mellőzve azt, miszerint be- j I végeztetése arolling melletti alagút nehéz épí - ] tése miatt legalább tíz évet venne igénybe. Ennélfogva a bécs-linzi egyenes vonalt kell választani, Linztől a pálya tovább vezettetnék mind Passaun át Regensburg és Nürnbergbe, mind egyenes után Salzburgon át Münchenbe. Az utóbibi rövidebbet (Linztől Salzburgba 18 mfd) mind- azáltal előbb, azaz ama linz-passaui vonal előtt, s lehetne építés alá venni, mivel az a Paristól Mün- Ichenen át Bécsbe viendő nagy nyugati vaspálya tengelyébe esik, s egyszersmind a legrövidebb összeköttetést Bécs és Tirol közt Rosenheimen és Kufsteinen át eszközli. E vonalt annál hamarabb lehet kiépíteni, mivel semmi nevezetes akadályok-kal nem kell küzdenie.. A linz-bécsi vonal, mint főtörzse a nyugattal összeköttetési vonalnak,egy- időben lenne megkezdendő. Az első építési korszakba esik továbbá az igen fontos vonal Prágától a bajor határig, mely, 22—24 mértföldnyire vezetvén az austriai terü- létén, a szakadatlan vaspályaösszeköttetést a nyu- igati Németországgal leggyorsabban életbelépte- tendi, ha a bajor pályaépítések, mikép remélhet- | n, azzal egyenlő lépést tartanak. Az a stratégiai összeköttetést Közép-Németországgal, illetőleg Mainzzal és úgy biztosítandja, mint a bécs linz- müncheni vonal Dél-Németországgal, illetőleg | I Ulm és Rastattal. Valamint austriai úgy bajor álláspontról is ezen összeköttetés Pilsenen át Am- | |berg és Nürnberg felel irányban elsőséget játszik j érdemelni, mivel rövidebb mint amaz a Hofon keresztül, mivel a föld minősége, s a cseh erdőj béreznek a keresztülmeneti pontnál leereszkedése miatt, leginkább pártoltatik, mivel egyedül az részeltetheti Csehország nyugati termékdús részét is a vasúti összeköttetés jótékonyságában, s mi-lvel a pilseni medencze gazdag és még tulzatlan kőszénkincsei nemcsak a tüziszer olcsó megszerezhetését biztosítják a pályaüzlet számára, hanem az iparnak is Cseh- és Bajorország ama részei s név szerint Nürnbergben, annak lendületére nézve mellőzhetlen új táplálékot nyújtanak. Mihelyt ezen vaspályák építése a legsürgetőbb szükségleten segít Austriának nyugatiak összeköttetésére nézve, az olasz vaspályák építését is az ottani vasútháló bevégezéséig gyorsan elő kell mozdítani. Mindenekelőtt Verona összeköttetése Bécscsel létesítendő. E végre csak a már egész Tagliamentoig érő munkáknak Udineig s illetőleg Palmanuováig folytatása kívántatik, mig a déli államvaspályától kiindulva az összeköttetés Nabresinától a Palma melletti határig létesül. Nemkülönben a 2 mfdnyi mellékvonalt Mantuától Borgofortéig is, esetleg csatlakozásul az olasz központi vaspályához, az első vonalba lehetne helyezni. Ha az utóbbit Reggiótól kezdve az austriai határ felé, aztán az austriai területen egész a Póig az engedélyezett társaság 2 mfdnyi hoszszúságban megépíti, akkor magától értve kitűnően fontos, ugyanazt tüstént ama mellékvonal alól a lombardvelenczei vasúthálóval összekötni, a galicziai s magyar vonalról itt annyiban nincs továbbá szó, minthogy ezek a nélkül is már munkába vannak véve, s különösen az elsőt illetőleg mielőbbi kiépítés erélyesen folytattatik úgy, hogy igazolva van azon remény, mikép a legközelebbi év végéig ott egy 19 mrdnyi darab üzlet alá terülhet,s a galicziai államvaspályáink közvetlen öszszeköttetése Bécscsel az országhatáron belül eszközölhető. Levelezések. Bécs, nov. 20. Egy idő óta hozzá szoktunk azon gonolathoz, hogy az egyesült Betegek Krimet oda hagyják, sőt még szerencsének tarthatják, ha nagy veszteség nélkül odahagyhatják. Lord Raglan legutóbbi állítólagos sürgönyéből, melyben kimondja, hogy Balaklava körül az igen erős ellenségtől tart, ismét megerősödnek ez aggodalmak, ámbár az utolsó napokban hiteles adatok nyomán kedvezőbbnek tarták a helyzetet. Azon j hír ugyanis, hogy Canrobert és Raglan között hiányzik az egyetértés, alaptalan rágalom; igaz, hogy a teendők iránt külön véleménynyel volt a két hadvezér, a franczia vezér, katonáinak hadi geriusához a franczia vérhez híven rögtöni általános rohamra, ellenben az angol hadvezér saját kato- náinak hadijellemével Öszhangban a rendes for 'maszerű ostromra szavazott, e véleményét oly indokokkal támogató, a rögtöni roham veszélyét oly védésekkel kimutató, mike a a robér nézetét teljesen átalakítók. A vélemény két vezér között lehet különböző, de ha a tettre nézve egy határozatban megnyugszanak, nem mondhatni, hogy hiányzik köztük az egyetértés. Egyébiránt szintén hiteles kútfőből tudva van, hogy Raglan Krim elhagyásáról egyáltalán nem is gondolkozik, sem nem tartja az ügyet kétségbeesettnek, ha segédseregek érkeznek. Az angolok egyébiránt az ostromvonal legveszélyesb pontjain vannak fölállítva, mert Raglan a törökökben nem bízván, mint Wellington Waterloonál téve, csak akkor érzi magát biztosnak, ha a legfontosabb pontokon angol katonák állanak „ezeket ismerem, ezekben bízhatom, — amazokat nem ismerem“, így nyilatkozok. — Az oroszok hitele annyira csökkent a dunai hadjárat óta, hogy Krimbeni erőteljes viseletük meglepé a könnyenhívőket, — de ez nem hangolja le az ellenszenveket, sőt öregbíti, mert ismét kitűnt, hogy az orosz túlsulytóli félelem nem alaptalan képzelődés I —S.— Mornyur kineveztetése a törvényhozó testület elnökévé e pillanatban már erősítésül járul az olvasóval immár közlött azon hírhez, miszerint a kormány a kamrákat a rendes időszak előtt egybehívni szándékozik. Rendkívüli ülészakra valóban nem hiányzanának elegendő okok, mivel a háború pénzt és katonát kíván , s minél komolyabbá válik a bonyodalom, minél súlyosabbá alakul a politikai helyzet, annál inkább a császár érdekében kell feküdnie, a szükségessé lett vagy leendő nagy rendszabályokat az ország képviselői által helybehagyatni. Ma és tegnap a kormány semmi tudósításokat sem közlött a harctérről; a ,,Moniteur“ mindazáltal a közönséget megnyugtatni iparkodik azon megjegyzés által, miszerint a villamtelegráf egy sodronya a bukarest-brassói után elszakadt. Mi sem hihetőbb mint egy ilyen elszakadási eset, de a közönség a maga túlságos aggodalmában azt hisz, mikép a kormány szerencsétlen tartalmú tudósításokat kapott, miket nem akar még közleni, mely hiedelmében a közönséget az állítólag Varsóból érkező orosz sürgönyök megerősítik. De sürgönyöket igen valószínűleg a kormány ellenei gyártották Párisban. Ha ezek gyanításom ellenére netán mégis igazak lennének, akkor az olvasó már jóval levelem érkezése előtt ismerné azokat. Mi azon erősítéseket, melyek keletre küldetnek, és a Lyon előtti tábort illeti, ezekre nézve az olvasót a mai ,,Constitutionnel“re utasítom. Hogy az orosz kormánynak még folytonos összeköttetései vannak a dunai fejedelemségekben, ez egy bukarresti levélből kiviláglik, melyből azon esetet említem föl, miszerint a franczia angol consul indítványára a honzpodár vizsgálta őt rendelt el Mehendinz a tartományi kormányzó Jugurtha ellen, ki szabadságot vett magának közzétenni egy orosz hadjelentést, melyben az a... gyesültek helyzete mint igen terhes adatik elő, melynek közzétételével arra számítottak, mire szerint ez által viszhangra találnak a szomszéd Szerbiában, s ott az orosz név varázsát fenntar-. Mondják. Az „Univers“ ma azon híreket, mikre, több amerikai diplomatáknak Ostendében összejövetele alkalmat adott, azon jegyre iparkodik vissza- t vehetni, miszerint az Egyesült államok londoni, párisi s madridi ügyviselői ott az előbbiknek — 8 uo banán urnák — elnökké, jelölése iránt tanácskoztak. Az „Univers“ ebből joggal következteti, miszerint az összejöveteli nem Pierce elnök megbízásából történt, mert miután ezt újraválasztatását reméli, nem lehet rá nézve kellemes, hogy az ő „teremtményei“— így nevezi az „Uivers“ az említett diplomatákat — már most újra- megválasztatása ellen föllépni készüljenek. Szén következtetés helyes ugyan, de az a kérdés, vájjon a tény csakugyan létezik-e? Azt ,,Ulivers" nem bánja, ha nem való a dolog., s mi nagyon hiteles kútfőből tudjuk, mikép a három diplomata értekezésének főtárgya Guba volt írögöt Minthogy épen az „traivers“ről ezelaki magát jegyzem, miszerint ma bennünket olyyfmntélyosan tett vágással lepett meg, melynek picsásunkéát keresni. Tudva na, s hz v,Univars“ jobban tudja mint bárki más, mikép mindenki feszültan várta részéről a választ az Orleans püspök akadémiai beszédére,mely egészen elene s az általa képviselt párt ellenvolt intézve.- S mit tesz az ,,Univara“? Számosan olvasói közöl,, úgymond; csodálkozásukat fejezék ki az iránt, hogy Salvandy ur beszédét, ki a püspöknek válaszóit, hallgatással mellőzi. Mindenesetre Salvandy úr sok hibát követett el, midőn az oktatásügyi vitákról szólt, de ő (a lap) nem tartja szükségesnek e tévedéseket helyreigazítani, mivel n„e beszéd nem politikai okmány, hanem akadémiai beköszöntés. Ilyen dolgoknak a pontosság nem szokott fényes oldala lenni.“ Az „Univers“ itt a jó Salvandy hátin nyilván az orleansi püspököt üti, kinek akadémiai beszédét a pontosság hiányával egyenesen vádolni a jámbor lap nem bátorkodik. Az akadémia egyébiránt, mint látszik, meg-, ifjodásnak indult, mert soha nem volt kebelében a halandóság oly nagy, mint az utóbbi két évben. Alighogy az orleansi püspök ünnepélyes bevonulását tarta a Mazarin palotába ,,a midőn ismét egy szék üressé válik it. I. Saint-Auléire úré, ki mai napon meghalt. Saint 'Aumofre minnt író a „Fronde“ történetéről ismeretes, mint politikai férfiú Bécs, Roma és Londonba történt ; küldetéseiről, hol követképen működött.) Ő veje volt Decares herczegnek,s az ő befolyásának köszönhető magas állásait a júliusi kormány alatt. Hallomás szerint a császár a Compiègnebe i áttelepedésről lemondott, és egy időre Fontainebleauba fog menni — Niel tüzértábornok ki , Bomarsund előtt parancsnokolt, Krímbe küldetett. — Londonból írják, miszerint az óton foglyok sok pénzt szereznek gyermekjáték készítéssel, mibennagy ügyessget tanúsítanak. Azon 4 —500 személyi kiket a kivariesisag az ő laktanyájokba naponMat ve/etz nem* vagiyj&tii el őket a nélkül, hogy tőlük valamit és pedig aránylag magas árakon ne vásárolnának., | l-Ö&'T 1 i.S p() \ M. A porosz iskolatanítólaö veldéknek hosaszabb idő óta az oktatási formába lép magában az oktatási tárgyak kiterjesztésében is nagyon szabad tér engedtetett. Csak az általánoselvekre nézve volt a morsitanítónöveldés számára kiadott szabályzat az irányadó, míg azok kifejlesztése egyedül az intézetek saját ösztönére bízatott. Ezen politika általánvéve jó gyümölcsöket termett, jobbakat, mint a minőket :egy megállapított és egybehangzó oktatási terv szabályzata hozandott Ellenben másrészt egy ártalmas befolyás let érvényessé, mely azonban kevésbbé azon politikának, mint inkább korunk irányának tulajdonítható, t. i. az oktatási programm kiterjedése töméntelen tantárgyakra és a növendékeknek a sokat tanulásból származó képzettségi felületessége Már Schiller panaszkodik korunk azon hjlama miatt, mely szerint a tudományos mentségben a minkafelosztás, mely különben nütt sikerdús haladást idéz elő, abbahagytá k. ez általános képzettség neve alatt egy polhistorikna míndenből-tudás, de semmit-jól-'ÖIV'tulaa. A cholera csaknem elenyészett. Páris, nov. 15. Berlin, nov.. 11. 577. BUDAPESTI HÍRLAPI« Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben • lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút Kimével. Megjelenik a lep, hétfőt a a főbb finnepek utáni napokat ki* véve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félévre: lőfzt., évnegyedre: itl. 20 kr. Helyben, félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések óta*51 hacélozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr. szörfért pedig 4 kr. szémíttatik. — ügyes szán 20 pkr derház, vidéken minden - os. kir. portív»-, telnél. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzím. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel . Mya tt bérmentesítve egyenesena kiadd hivatal ho 9 »Utítanddki ■ ' • November 22-n 18542