Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-19 / 575. szám

kirohanás sikerülne, akkor azon eset állhatna be, hogy az egyesültek a khersoni visszavonulási útra lennének szorítva. Ma még bizonytalan, várjon az oroszok a november 5-ei ütközet után a Tsernaja mögé visszavonultak-e, vagy annak innenső (bal) partj­án maradtak; nem valószí­nűtlenek azon tudósítások, melyek az utób­bit jelentik.­­ Az angolok és oroszok előőr­sei két ágyulövésnyire állnak egymással szemben e ponton. Egyelőre az elrontott tűztelepeket újra építik, az oroszok pedig az időt a Konstantin e­­­ród külvédműveinek felfegyverzésére használják,­­ a Tsernajánál­ táborukat erő­tik. Remélik, hogy ha az egyesültekhez erősítőcsapatok érkez­nek, talán lehetséges lesz a Tsernajánáli orosz sánczok ellen támadólag föllépni. L i­p r­a n d i­tnok egyelőre utasítva van,az egyesültek rom­m kísérleteit oldaltámadások által meghiúsítani, és az eldöntést nyílt csatára bizni. O­d­e­s­sz­á­ból írják nov. - ről, hogy azon angol és franczia tisztek, kiket Canrobert unok ot­. 16-kán Szebasztopolba küldött, a hely­őrségnek feladásra felszólítása végett, Odesszába érkeztek. Válasz helyett e tisztek elfogattak. Ily rendszabály a háborúban csak nem indokolt fel­szólításoknál történik, mivel azok c­­éljai rendsze­rint kémlelődés. A Kaukázusból Sz. Pétervárra érke­zett legutolsó tudósítások jelentik: Egy a Tsecs­­­niával határos falu az oroszokkal békés viszony­ba lépett. Hogy a rosz példa utánzásra ne talál­jon, S­a­m­u­­ megrohanta e falut, melyet egy zász­lóalj a Kabarja ezredből vité­ül védett, míg báró N­i­c­o­l­a­i ezredes segítségére sietett. Ő várat­lanul megrohanta a hegyi népet, mely 400 halot­tat vesztve tökéletesen megveretett. Az oroszok csak 1 6 embert vesztettek. Ez esemény és a les­­ghiai vonal megtámadása (Kaukázustól délre) egyedüli jelentékeny haditettei a hegylakóknak e nyáron. A tulajdonképi cserkeszek (a fekete­tengernél) különösen igen nyugton viselték ma­­­gukat. Ezt annak tulajdonítják , mert 16 z. a. 20 szakasz drag­onyos és 5 üteg keresztülvonulása Tiflisz felé az ázsiai sereghez,megfélemlítő benyo­mást tett e népekre Bukarestből nov. 8-tól Írják : 6000 em­ber a török helyőrségből a Dunához elindult,a hát­ralék a napokban megy utánuk. Brailában és kör­nyékén jelenleg 21,000 főnyi török csapat áll. 4000 ember Badenyben, hol egy osztály austriai dzsidás is van. Ahmet musir az öszpontosított török sergek főparancsnokává neveztetett ki. Szadik pasi az előhad parancsnoka marad. Mondják, Braila meg fog erősíttetni, és a török csapatok e városban töltendik a telet. Anglia, London,nov. 12. A b­er­de­enlordnnk szó­­noklásbani ügyetlensége már közmondássá vált, így legközelebb a Mansion-­­houseban tar­tatott lakomán is több oly kifejezéseket ejtett, mikért őt most az ellenzéki lapok hevesen meg­támadják. Különösen a „Daily News14, a nép irá­nyában l átnok gyanúsításnak nyilvánítja a nemes lord ezen szavait : „Sokan azok közül, kik leg­hőbben óhajták a háborút, már elcsüggedtek.“ E lap szerint, a nemes lordnál az óhajtás a gondo­lat szülője. Annyi bizonyos, mikép beszédében sem­mi nyomát sem lehetett találni a lelkesülésnek, s a keleti sereg tettei s szenvedései iránti rokon­­­szenvnek. A „Press“ hetilap őt úgy tünteti föl, mint „kő vendéget“ a lord-mayor asztalánál, ki­nek komor tekintete a gyülekezetnek minden jó kedvét elűzé, s a legjobb szónokokat elnémító. Ember-emlékezet óta nem volt — úgymond — ily szomorú mansion-house-i lakoma. ” Ugyane lap megjegyzi: „Balti hajóha­dunk valóban hazatért; ennek bizonyítványául az oroszok egy angol kereskedő­hajót Kurland nyu­gati partján elfogtak. Napiers az admirálitás közt szüntelen viszályok léteznek, s általánosan beszélik, mikép a múlt héten szigorú dorgálás intéztetett az admirálhoz.­­ Mint hallatszik, a Madridban levő angol követ a spanyol kormánytól azt kivánta, hogy ez utóbbi a rabszolga-kereskedést ten­geri­ rablásnak nyilvánítsa, azonban tagadó vá­laszt nyert, azon ürügy alatt, mikép az a cubai rabszolga-tartók közt elégületlenséget idézne elő, holott pedig (névvel) a rabszolga-kereskedés egész Spanyolországban, és igy Cubában is tilt­va van. — Nov. 14. A keleti sereg erősbítése végett, egyelőre a kormány következő intézkedéseket tett: Southamptonból minden rendelkez­hető szállító­­s posta­gőzösnek haladéktalanul Toulonba kell mennie, hogy onnan minél több franczia csapatokat szállítsanak Krímbe. A „Can­­dia“ és „Ripon“ tengerre indulásra készekké té­tetnek; a 20-ra várt,,Nubia“ szintén tüstént visz­­szaraehend Toulonba, a New-Yorkból várt „In­diana“ arra van rendeltetve, hogy 1,000—1,200 főnyi brit csapatokat vegyen föl, a „Manilla“ ha­diszerekkel terheltetik meg, néhány lovas­ ezre­­­dek készen tartják magukat az indulásra, s az „Europa“ ma kibéreltetett, több más ezredek szállítása végett. De ezért a rendes postagőzös - szolgálat nem fog fennakadni, hanem kisebb te­­her­hajók által fog elláttatni.­­ A tegnapra hirdetett titkos tanács-ülés helyett, ministeri tanács-ülés tartatott, mely 3.3/4 óráig tartott. H­iszen az ezen ülésben arról volt szó, hogy vájjon kívánatos lenne-e a parliamentet még a folyó évben összehívni. A tanácskozás eredményéről semmi bizonyost sem lehet tudni. — A híres szinész Kemble, tegnapelőtt itt 79 éves korában meghalt. — Kieiből 8-ról itják, mikép több oly hajók, melyek a finn tengeröböl kikötőibe akartak bemenni, angol czirkáló­hajók által elfogattak. — A „Times“ párisi levelezője így ír: „Can­robert tábornok sürgönyét illetőleg, némi fel­világosításra van szükség. Úgy látszik, e sürgöny­ben némely szavak meg vannak vátoztatva, így p. o. a „Moniteur“-ben ez áll : „Az ellenség sok­kal számosabb volt, mint mi“, — míg a tábornok ezt mondja — „négyszerte számosabb.“ Azon té­telben, mely a szövetségesek veszteségére vonat­kozik, ezen szó: „érezhető“ ahagyatott, s e vég­­befejezésben : „Az ostrom szabályszerüleg foly,“ a sürgönyben nem jön elő e szó : „szabályszerű­leg.­" Másrészről azt állítják, hogy a sürgönyből egy felbátorítóbb kifejezés kihagyatott. Ugyanis Canrobert hozzátevé, mikép az oroszok annyira meggyöngülték, hogy 10 nap előtt nem lennének képesek egy rohamot visszaverni, s mikép­p ezen időközt fölhasználni szándékozik. A szövetségesek vesztesége a sürgönyben nincsen kijelölve, hir­­szerint e veszteség 5.000 emberre menne föl.“ — Az itt tartózkodó lengyelek Czarto­­r­y­s­k­i Adam herczeghez sajnálati nyilatkozatot küldöttek, testvére a württembergi herczeg­­­nő halála alkalmából. Tegnap az itteni német kath. kápolnában, az elhunyt herczegnőért ünne­pélyes gyász­mise tartatott.­­ Az angol táborból több tudósítók úgy szólnak Balaklava odahagyásáról, mint bizo­­nyos dologról, ellenben a „Times“-nak egy le­velezője vot. 27-ről azt írja, mikép a haditanács­ban elhatároztatott, hogy Balaklava még meg fog tartatni, s a „Sanspareil“ a hely megvédése vé­gett, a kikötőbe bemenvén, oldalát a völgy, s az út felé fordítva vetett horgonyt. A hely födözése végett továbbá Campbell osztálya 200 matróz­zal, s ugyanannyi tengerész - katonával erősbítte­­tett meg. Két franczia zászlóalj a városocska észak­nyugati oldalán táborozik, s a város előtt most egy matrózok által kezelt rettentő tűz­telep áll. Francziaország, Páris, nov. 14. Cs. rendeletnél fogva, Crosnier, a törvényhozó testület tagja, az O­p é­r­a-szinház főigazgatásával bízatott meg. — Mint a „Moniteur“ hivatalos részében je­lenti, a császár 12-én magán-audientián elfogadd Wen­dl­and bárót, a bajor király rendkívüli kö­vetét, ki a császárnak átnyujtá azon levelet, mely által fejedelme anyjának haláláról értesíti a csá­szárt. Ezen halálozás alkalmából, az udvar 12-én 21 napra gyászt vett föl. — Tegnapról kett cs, rendeletnél fogva, Morny gróf követ, a törvényhozó-testület el­nökévé neveztetett ki. — A „Moniteur“ nem­ hivatalos részében, teljesen alaptalannak nyilvánítja több lapok azon közlését, mikép a császár engedményt adott volna egy, Neversen keresztül Párisból Lyonig terjedő vaspálya létesítésére ; s egyszersmind ki­jelenté, mikép a rendelet aláíratása s annak a ,,Moniteur“-be igtattatása előtt, mindazok, kik engedményeseknek állítják magukat, vagy en­gedményezési ígéretről beszélnek, megcsalják a közönséget.­­ Ugyancsak a hivatalos lap ma jelenti, mi­kép Bécsből 13-ról kelt tudósítások szerint, a Brassón s Bukaresten keresztüli távirdai közlekedés, egy sodrony elszakadása következté­ben történetesen félbenszakadt. Ezért a közönsé­get arra inti, hogy ne csodálkozzék rajta, ha a keletrőli tudósítások megérkezésében némi kése­delem fog történni a széttört villany­sodrony helyreállításáig, mi rövid időn fog eszközöltetni. — A franczia csapatoknak Krímbe szállítása folyvást tart. A 6-ik gyalog vadász-zászlóalj 12- kén Lyonból Toulonba érkezett, hogy on­nan legközelebb keletre induljon.Továbbá a per­­pignani arzenálból nagy mennyiségű hadi­­szerek szállíttatnak Port-Vendresbe, hogy onnan hajón Gallipoliba vitessenek. — Az „Indép­ beige“ levelezője szerint, alaptalan azon hír, mintha B­i­n­e­a­u-t gyöngél­­kedése miatt, G­­e­r­m­i­n­y fogná felváltani a pénz­ügy­­ministerségben. Dupanloup tegnap, mint az akadémia új tagja Saint-Cloudban be­­mutattatott, s még azon este, a bioi­s-i püspök­kel együtt, Olaszországba utazott. Az oroszok ál­tal elfogatott két franczia tiszt, Lagondi és Dampierre Sz. Pétervárra vitetett, hol a csá­szár igen udvarias fogadásban részesíté őket. On­nan a Volga partján eső Jawdlaw városba fognak szállíttatni, mely az angol s franczia fog­lyok számára tartózkodási helyül van kijelölve. Ma a börzén azt állíták, mikép az angolok a há­ború folytatására szükséges pótlék-hadjutalékot nem állíthatván ki, részükről segély­pénzeket s szállítási eszközöket szolgáltatnának. A császári pár f. hó 12-én a fontainebleau-i palotába men­­vén, megszemlélte az ott folyamatban levő mun­kálatokat. Mint mondják, egy távirda-sodrony elszakadása miatt, mintegy 80 szó elveszett Can­robert tábornoknak tegnap ide érkezett sürgö­nyéből. A börzén szárnyalt ellenkező hírek daczára, a kölcsön fölvételét illetőleg, még semmi határo­zat sem hozatott. Mint mondják, B­er­r­y­e­r dec. 9-én fog ünnepélyesen fölvétetni a franczia aka­démiába. Németország, Berlin, nov. 12. Posenből Írják, hogy e nagyherczegség tartományi rendeinek gyűlése, mely nov. 6-án bevégeztetett, a földbirtok elda­­rabolását tárgyazó törvény kiegészítéséül szol­gáló pót­törvényjavaslatot elfogadta, a városi rendet vagy belszerkezetet illető törvényjavaslat­nak a polgármester és a tanács többi tagjainak választását illető rendszabályt akkér vélte mó­­dosítandónak, hogy polgármester és űzetett ta­nácsi tagok a kormány és tanács beleegyezésével holtak napjáig legyenek választhatók. München, nov. 13. Báró W. d. Pford­­t­e­n, a királyi ház és külügyek államministere Berlin és Bécsbe tett útjából tegnap estre ide visszaérkezett. Hallomás szerint ő exeja holnap reggel Hohenschwangauba menend király ő fel­ségéhez. • Hannovers, nov. 9. E királyságban,mint tudva van, a kormány és a tartományi rendek között az utolsók jogkörére nézve visszálkodás van. A tartományi rendek maguk sérelmeikkel a német szövetséggyűléshez fordultak, s ez a köz­­lött beadványt felelet végett a hannover­i kor­mánynyal közölte. Ezen felelet, mint most írják, a közelebbi napokban fog Frankfurtba és a szö­vetséggyűléshez elküldetni, s igy remélhetni, hogy e versengési ügy végelintézése nem sokáig fog késni. Weimar, nov. 9. Itt a mai napon egy ritka s igen szép ünnepély tartatott, egy fél­­százados örvendetes nap emlékére. Ezelőtt t. i. épen ötven évvel — nov. 9-én 1894-ben — érkezett e városba Mária orosz cs. nagyher­­czegnő, I. Pál császár harmadik leánya — szüle­tett febr. 16-án 1786-ban — férjével Károly­ F­r­i­d­r­i­k­kel, akkor szax - weimari örökös­éggel, még pedig Sz. Pétervárral, hol az egybekelés a mondott 1804-dik év augustusa 3-án történt. A boldog szövetséget múlt 1853—ki julius 8-án Ká­­roly-Fridrik nagyherczeg halála felbonta, s a most már özvegy nagyherczegnő, ki egy hosszú félszázad alatt nem csak a város, de az egész tar­tomány szeretetét s ragaszkodását ritka erényei­­­vel, jelesen kiapadhatlan jótékonyságával telje­sen kiérdemelte és birta — a mai emlékezetes napon is e tiszteletet és ragaszkodást teljes mér­tékben tapasztalta. A nagyigac ugyan bár, a most uralkodó drágaság tekintetéből, egy állam­­­minister Watzdorfhoz intézett levelében előre kérte, hogy a netalán czélba vett ünnepélyre sem­mi költség ne tétessék, és az inkább a szegények javára fordíttassék — (miért a város esti kivilá­gítása el is maradt) mégis nem gátolható meg a polgárság által tett önkénytes hódolatot, mi abban állott, hogy a mai napon délelőtt nagy számú polgárok reggeli zenével és énekkel tisz­­telkedtek, a­mit 11 óra tájban a nagyherczegi ud­varnál minden rendű és rangú üdvözlők számos küldöttsége követett. Estve a színházban Schil­ler „Huldigung der Künste“ ismeretes költemé­nye szavaltatott el, mit a halhatatlan költő 1804- ben irt, s akkor nov. 12-én adatott elő. Mecklenburg, nov. 13. E nagyherczeg­­ségben két nemes család, Kettenburg és Vogel­sang nem­régiben a r. katholikus egyház keblébe áttértek, s ezek a kormánynak némely, kivált a katholi papokat illető rendeletei következtében hitágazati sérelmeikkel a német szövetséggyűlés­­­hez folyamodtak, és a minden keresztény vallás­felekezeteknek Németországon teljes egyenjogú­ságot biztosító német szövetségi oklevél ez in­tézkedésében panaszaik orvoslását sürgetik. Saj­nos körülmény, hogy német földön, s épen egy protestáns tartomány keblében a mostani időben ily panaszok felmerülhetnek. a kamra ezen javaslatot,midőn Lopez Infante azt kérdé, ha váljon a bizottmány semmi javas­latot sem akar-e tenni, a gyűlés tagjai által le­teendő eskü tárgyában. Ezen interpellate nagy ingerültséget idézett elő, azonban elhatározta­tott, mikép ezen kérdés megoldása a választások meghitelesítéséig el fog halasztatni. Ezen tárgy bizonyosan igen élénk vitákra adand alkalmat. E szerint ma a kamra, mindjárt az ülés kezdetén, megkezdé az ideiglenes bureau megalakítását.­­ Először, is S­a­n­ M i­g­u­e­l tábornok 208 szavazó közöl, 112 szavazattal elnökké választatott meg, míg Martin de los Heros 95, s Portilla 1 szavazatot nyertek. Ezután Madoz, Infante, Dulce tábornok , Abrantes herczeg alel­­nökökké választattak meg.­­ A „Presse“ levelezőj­e szerint ezen vá­lasztások a jeles pirosban bizonyos fontossággal bírnak. A demokraták a szélső progressisták min­den áron meg akarták gátolni San­ Miguel tábor­nok megválasztatását, s ezért Martin de los Her­ost választék ki jelöltjökül, kinek szélső véleményei ismeretesek, a­ki mégis a palotában fontos állomást foglal el. Az alelnökök megvá­lasztatása szintén jelentőséggel bír. Valóban ne­héz lett volna a tiszta progressista pártból négy régibb s híresebb nevet választani ki. — A „Faro national“ élénk örömmel jelenti, mikép hiteles személyek állítása szerint, a király­nő s a kabinet közt tökéletes egyetértés létezik. Tegnap az összes kabinet a királynőhöz járulván, őt biztosítá tántoríthatlan hűségéről. A cortes - gyűlés megnyitásakor, a győzelem-herczeg azokhoz tartozott, kik a királynőt beléptekor leg­élénkebben üdvözlék.­­ A „Clamor publico“ szerint, a kormány Parisban levő követétől távirdai tudósítást ka­pott az iránt, mikép a Páriában levő Cabrera tábornok egy, a St. Germain külvárosi legiti­misták által tiszteletére adatott lakomán, egy toastban kijelenté, hogy: „ő karácsony estéjén Madridban fog vacsoráink“ Ugyanazon napon, (nov. 7-kén) esti 5 órakor Cabrera, mint a sürgöny hozzáteszi, a spanyol határra elutazott. Belgium, Brüssel, nov. 15. A brabanti herczeg s neje ma Olaszországba utaztak. — Tegnap a képviselő-kamra elé egy oly törvényjavaslat terjesztetett, mely az élelemsze­rek s marhák szabad behozatalára, s a burgonya kivitelének megtiltására vonatkozik. 3231 Spanyolország. Madrid, nov. 10. Folyvást a cortes-gyű­lés megnyittatása képezi a beszélgetések tárgyát. A királynőhöz hű egyének azt hiszik, hogy a trón s dynastia kérdése kedvezőleg oldatott meg, el­lenben a demokrata republikánusok épen nem vonják ki ezen következtetést ama lelkesült fo­gadtatásból, melyben a királynő tegnapelőtt ré­­szesíttetett. — Alaptalan azon közlés, mintha egyrészről Espartero­s Pacheco, s másrészről az angol s franczia követek közt értekezlet tartatott volna, Spanyolország s Portugálnak egyetlen nemzetté egyesíttetése tárgyában. Legalább annyi bizo­nyos, mikép Pacheco nem volt jelen ezen ér­tekezleten, ha ez csakugyan tartatott volna. — Lehetetlen,­hogy az Eco de las Bar­­ricadas, mely a királynőről folyvást igen sér­­tőleg nyilatkozik, rövid időn esküdtszék elé ne állíttassák. — A cortes-gyűlés elő ülése tegnap nem oly érdekes és élénk volt,mint előre vélték. A pá­holyokban kevesen voltak. A szokásos jegyző­könyvek felolvasása után, a kamra elé egy oly több szélső­baloldali követek által aláírt j­avaslat terjesztetett, mely 9 tagból álló külön­bizott­­mány kineveztetését kivánta, a szabályzat kidol­gozása végett. Alonso támogató ezen indít­ványt. Szerinte, az alkotmány­készítő gyűlés Spanyolországban egészen új intézmény lévén, egészen új szabályzat szerkesztését kell eszkö­zölni. Erre a javaslat elfogadtatott. A szabályzati bizottmány tagjaivá Huelves, Olozaga, Alonso, Escalante stb. választattak meg. Mindezen követek a szélső jelöltséghez tartoznak. A bizottmány tüstént összeült, hogy jelentését elkészítse, s az elnök felfüggeszté az ülést. Né­hány percz múlva, az ülés újra folytattatván, Huelves, a bizottmány elnöke, ennek nevében az javasló, mikép a gyűlés egy ideiglenes elnök s­s alalnök választásához fogjon. Alig fogadta el Schweiz. Bern, nov. 11. Tudva van, mily nagy fi­gyelmet gerjesztett néhány hét előtt Sanders volt egyesült­ állami consulnak egy a schweizi szöv. tanácshoz intézett levele, melyben annak propagandistái forradalmi politikát ajánl. Most az északamerikai követ­s­é­y a szövetségtanácsnak, kormánya megbízásából kijelenti,hogy a washing­toni kabinet Sanders említett közlését el nem ismeri, minthogy ez utóbbit ily értelembeni mis­sióval soha meg nem bízta, s a kérdéses irat tar­talmát roszalja. A szöv. tanács a neuschateli, genfi, basel­­városi és luzerni kormányok megkeresésére elha­tározta, a szöv. gyűlésnek a burgonya, gabna, hü­velyes vetemények, riskása, kenyér, dara és liszt vámjának 1855 jan. végéig felfüggesztését aján­lani. Svéczia és Norvégia. Stockholm, nov. 6. A tegnapelőtti nap­­­nak nagyszerű s lélekemelő ünnepélyességei közt volt oly mozzanat is, mely a külföld előtt is ér­dekes lehet. És ez azon beszéd volt, melyet Osz-­­kár király meghalt atyjának, uralkodásban elő­dének általa emelt emlékszobor lelepzése előtt tartott. E­ beszéd igy hangzik: „Negyven év telt el, mióta XIV-ik Károly J­á­n­o­s királynak lángesze és erélye e napon egy emléket emelt, melynek ingathatlan alapját a ten­gerek által övedzett skandináviai félsziget földe képezi, és a melynek nagyságban nincs határa, minthogy az két nemes népnek az erény és becsü­let utján szünet nélküli fejlődésében áll. Svédország és Norvégia egyesülése e szaknak új aerát nyitott, és ez ideig a béke jótékonyságai és a nyugodt munkásság gyümölcseivel volt meg­áldva. A jövendő változandóságai halandó szemek elől el vannak rejtve s Isten mindenható kezében feküsznek. Vajha e testvérnép saját közjava fölötti gondoskodásban, a közbecsületérti önfeláldozásban s férfias bátorságával a közös veszedelemben, vész­szel fenyegető jövőjének minden perezében önma­gához méltó legyen! Akkor Skandinávia szabad földjén növekedő jóllét és hervadhatatlan borostyá­nok tenyészendnek. A nagy férfiak emléke a történetben él és ott nyerik a legméltányosabb s legkiválóbb hódolatot. De a hála megillet egy nemes népet, s mi ma azért gyűltünk ide, hogy ennek egy jelentékeny ünne­pet szenteljünk. Felindult szívvel emeljük tekinte­tünket azon király képéhez, a­ki becsületteljes és békés uralkodásának minden idejében igazolta azon szép jelmondatot: „A nép szeretete az én jutalmam.“ A király e szavakat szilárd, és messziről is érthető hangon mondotta. Olaszország, Rom­a, nov. 10. Cass L., ki eddig csak mint az Egyesült-államok ügyviselőja volt a sz.­széknél hitelesítve, tegnap benyújtó pápa ő szent­ségének kormánya megbízólevelét, melylyel mi-­ nisterresidensi rangra mozdittatik elő. E minő­ségben a cz. atyánál nyert indientia után A­n­t­o­­nelli bibornok-állam­titkárnál is látogatást tett. Danai fejedelem­ségek. Bukarestből irják a „Krönst. Z.“nak . Azon katonatisztek és hivatalnokok purificatiója és az állam-­ és katonai szolgálatból elbocsátása, kik az orosz occupatio alatt magukat compromit­­tálták, folyvást tart. Sőt Stirbey fejedelem kény­telennek látta magát unokaöcscsét Biboncu.

Next