Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)
1854-12-03 / 587. szám
ükké, ha frissében közöltétnek vala. Azért legjobb akaratú azon megbízottjaitól, kiket felhívó ívek küldésével megtisztelt, se várjon T. L. úr fényes eredményeket, mert a minden perczézel új stádiumba lépő jelen átalakulási időben a codifikált műveknek barátjai igen roeggyérültek. Hontban és Nógrádban a többek között igen nagy hiányt érzünk abban, hogy B -Gyarmaton, a két megye jelenlegi székhelyén legalább a syntaxisig terjedő rendes nyilvános tanoda nincs, s ezen két megyebeliek, ha fiaikat iskoláztatni akarják, kénytelenek azokat a két megyének épen két szélső végére, ti. Losoncz- és Selmeczre vinni; pedig B.- Gyarmatot, mint jelenleg a két megye hatalmas centrumát nemcsak hogy megilletné egy rendes altmnoda vagy gymnasium,hanem mind a nagy közönség kényelmének, mind magának a város emelkedésének és szellemi tekintetben is ha Indáéinak szempontjából ezen intézkedés igen czélszerűnek és jótékonynak fogna bebizonyulni. Szabadjon ennélfogva remélni, hogy ezen eszmét azok, kiknek a közönség sorsa kezében van s érdekeinek előmozdítása hivatásában áll, felkarolni s két megye félreismerhetlenül nyilatkozó e részbeni óhajtásának mielőbb megfelelni nem késendnek. Faxit Deus. r. 1. Austriai birodalom. Bécs, dec. 1. Az Austria és Poroszország közt nov. 26-kán aláirt pótozikk az április 20-ki véd- és daczszövetséghez a „Preusz. Corresp.“ szerint hitelesen igy hangzik „Az európai ügyeknek mind fenyegetőbbé váló helyzete a berlini és bécsi legmagasb udvarokat arra bírta, hogy egy a fói ápr. 20-ai szerződvény határozmányait kiegészítő egyetértés szükségességét közelebbi megfontolás alá vegyék. A felséges souvarainak azon meggyőződésben találkoztak, miszerint a júl. 24-ei szövetségi határozat által szélesbített szövetségben részvevőkre nézve mindenekelőtt az a fődolog, a jövő békealkudozások egy általuk alkalmasnak tartott alapjának elfogadására közösen működni. Ilyenül ismerik el azon négy előleges pontot, melyek elfogadása mellett Austria és Poroszország már az orosz császári udvarnál lépést tettek, s azért legszorgosabban igyekezni fognak ez alapnak érvényt szerezni. Ha ehhez egy békés megegyezés előkészítésének reménye csatlakozik, de mégis Európa egyetemes helyzetének komolysága és azon szükséglet, hogy az elérendő béke czéljára hatálylyal lehessen törekedni, az összes Németország szorosan szövetkezett fellépése iránti kezességet kívánja. E gondolattól vezérelve, és azon veszélyeket méltányolva, melyeket az austriai csapatok megtámadása, nem csak a császári területre lépés folytán, hanem a dunai fejedelemségekben is Németországra hozhatna, porosz király 6 felsége a maga felséges szövetségese austriai Császár Ő Felsége irányában ez által az utóbbi esetre is elvállalja a közös visszaverés kötelességét, s bizton számol arra, hogy a többi német szövetségesek is a jelen pót czikk elfogadása által hasonló készséget fognak nyilvánítani, s bekövetkező esetben tettel bebizonyítani.* Bécs, dec. 1. Az „Oest. Corr.“ nemzeti kölcsön tárgyában újabb czikkeinek másodika így hangzik : Midőn a nemzeti kölcsön közzététetett, az államigazgatás nem késett az annál szem előtt tartott czélokat világosan előadni. Legelőször is az országos pénzláb volt megszilárdítandó, de egyszersmind hosszabb időre azon rendkívüli államszükségek fedezésére is kellő eszközöket előteremteni, melyek legnagyobb részt a császári állam legbecsesb érdekei és hatalmi állás megőrzésének parancsoló szükségességéből keletkeztek. Egy elfogulatlan sem fogja tagadni, hogy a nagy művelet sikerülése óta mindkét czélnak teljes és alapos elérésére tehetségig törekesznek. Mi a pénz forgalmi értékének a bank megszilárdítása általi helyreállítását illeti, az államnak a bank irányábani tartozását a megállapított 80 millió minimumra kell leszállítani, annak érczkészletét alkalmas, a szándékolt czéllal nem ellenkező módon szaporítani s végre a bankjegyforgalmat a tényleges forgalmi szükségletnek megfelelő mennyiségre leszállítani. Mi a legutólszor említett eszközt illeti, azt eddig alkalmazni nem lehetett, de az később a kölcsönművelet szabályos létesítése után magától meg fog történni. A bankérczkészlet szaporításán a kormány buzgón törekszik, és igyekezni fog azt eszközölni a pénzpiaci érdekeit nem sértő nyugodt módon, anélkül, hogy az egészre út nehéz terheket róna. Hogy e feladata sikerülene, csak olyanok vonhatnák kétségbe, kik e birodalom mérhetlen természetes kútfejeit nem ismerik, és bizonyára ezek is úgy el fognak némulni, mint a kölcsön sikere fölötti előbbi kételyek. Az állam bank irányábani adósságának visszafizetése a határozat phasisából már rég kilépett, mert a nemzeti kölcsönnek megfelelő része nem csak megigértetett, hanem formaszerint át is bocsáttatott,s e részletek a bank tulajdonává válnak.Ez irányban semmi kívánnivaló nincs, mint az, hogy e tény becse általánosan ismertessék el A csak az utóbbi nyárhavakban bevégzett nagy pénzművelet természetében feküdt, mikép az érczáglónak csak lassankinti s nem hirtelen leszállása történhetett, mert egy mély gyökeret vert kórt csak a belgyógyerő tervszeriti s lassankinti megfeszítése által lehet meggyógyítani. De ha ez igaz, úgy másfelől a valutafolyam legújabb időbeni felszökkenését igazolni nem lehet. Teljes okunk van azon meggyőződéshez ragaszkodni, hogy valuták, hitelpapírok és nemes érczek néhány nap előtt tapasztalt átállása a tényleges financzial és politikai viszonyoknak teljességgel meg nem felel. A nemzeti kölcsön árfolyamának állását is igen alacsonyak találjuk, a többi állampapírnemek árfolyamához aránylag, és e tekintetben bizton nézünk eléje ama természetes visszahatások egyikének, mely a valárdérdekeket mindig kellőleg kiegyenlíti, s csak azoknak nem használ, kik üres ámítások és elrémítések által magukat rászedetni engedik. Nem szándékunk itt a jelennek komoly, világpolitikai eseményeit e különtárgynak szentelt fejtegetés rámájában megvilágítani. De annyit megelégedéssel kimondhatunk, hogy csak Austria valósággal bízzék magában,érdekei természetes irányát kövesse, s ragaszkodjék szilárdan és híven Ura Császárjához, kinek a birodalom jólléte s becsületei egyenlően szivén fekszik,akkor a jövő minden próbáltatásai s viszontagságai ellen biztosítva van. Mi pedig az anyagi segélyeszközöket illeti, a birodalom jelen hatalmi állásának megvédésére, azok a nemzeti kölcsön által teljes mértékben nyújtják. Austria most azon kedvező helyzetben van,mikép nem kénytelen, nem kedvező conjuncturák közt az általános pénzpiacon kölcsön felvételéhez nyúlni. Egy ily, legalább nagyobb kiterjedésű Vállalat szükségességének Austriára nézve határozatlan időre elhalasztása egyike a nemzeti kölcsön leglényegesb előnyeinek. Midőn e nézeteket a financziai körök figyelmébe ajánljuk, meg kell még jegyeznünk, hogy pénzállapotaink megvilágításában tényekből indultunk ki, melyek súlya szembeörlő, s melyek hatálya bizonyára tartósan bebizonyuland. Bízunk e tények hatalmában, s reméljük, hogy azok ellenében a szűkkeblű kétely és aggodalom érvényre nem jutand. — Bécsből, nov. 28-ról írják a „D. Alig. Zig“naz, hogy ott a Poroszországtól ajánlott pótlóczikk aláírása igen élénk méltánylásra talált, mégpedig nem annyira azért, mivel most már Németországnak teljesen egyetértését bízvást lehet remélni, hanem mivel más részről, amint erősítik , a mondott pótczikk által semmi oly megállapodás nem történt, mi Altamnának, mint európai nagyhatalomnak szabadon cselekvési jogát legkevésbbé is korlátolná, így hát nem alaptalanul lehet azt hinni, hogy a berlini udvar hajlandó lesz az eddig követett politikát az új helyzethez alkalmazni és azt úgy módosítni. Más kérdés az, hogy váljon a két német főhatalom egyetértése eldöntő hatással leendő az eseményekre, miután csaknem bizonyosnak lehet mondani, hogy Anglia és Francziaország az általuk követeléseik minimuma gyanánt feltett négy biztosítéki pont alapján most már semmi békealkudozásba ereszkedni nem fognak. Itt több és maga után fontos következéseket hozó kérdés merül fel , hogy váljon a nyugati hatalmak irányában ezeknek a mondott négy pontot szélesebbre terjesztő törekvése folytán micsoda állást választana a két német nagy udvar, és mit fognak ezek akkor cselekedni? Egyetértenek-e e részben ezen udvarok is a nyugatiakkal, vagy ha Austria velük kezet fogna, Poroszország bejegyezésére számíthat-e? Ezek az események mérlegében sokat nyomó kérdések, melyek a békereményeket nem igen biztos alapon állóknak mutatják. — Szófiában Csá szárné Ő Felsége születésnapja nov. 19-kén, fényesen megünnepeltetek. — A Bécsben mulató britt követségi mellettnök lord Russel jövő héten állomására Konstantinápolyba elutazik. — B. Bourqueney frozia követ, szerdán délben Császár Ő Felsége által külön audientián fogadtatott. — Gróf Nugent magy Parisba elutazott. — Múlt éjjel egy kabineti futár érkezet Sz. Pétervárról sürgönyökkel. — Czernovitz és Jasszy közt naponkint levélpostajárat szerveztetett. * Temesvárról nov. 30-ról Írja a Temesv. „Zig“: Főherczeg Albert 6 os. Fe msége szemleútjában tegnap délelőtt ide megérkezett, s utját idézés nélkül tovább, folytatta. ^ I SS A M&mmp Az élet harcza. Dickens Károlytól. Második rész. (Folytatás.) „Ezt ő nem teheti Craggs barátom“ szólt Snitphey aggódva és lehangolva. „Ez nem lehet. Ő Alfréddel jegyben jár.“ „Valóban ?“ szólt védencre. „Craggs úr, a leány jegyben jár vele“ erősíté Snitphey. „Hat hetet éltem néhány hóval ezelőtt az orvos házában, s ezt azonnal észrevettem,“ jegyzé meg a védencz. ,,A leányka tán jegyben is járna, ha nénje ezt kivihette volna , de én figyelemmel vizsgáltam őket. Mari kerülte csak nevét is kimondani,visszaborzadt a legkisebb célzástól is e tárgyban.“ „De miért tette volna ezt — ugye Craggs úr? Ugyan miért?“ kérdé Snitohey. „Én azt nem tudom, habár sok valószínű okát látom" – szólt a védencm, Snitohey úr zavartanán és figyelmén, mely szemeiből látszott, s azon óvatosságon elmosolyodva, melylyel ez a társalgást folytatá, hogy valamit megtudhasson „de én bizonyosan tudom. Még igen fiatal volt, midőn leköté magát — ha ugyan annak lehet nevezni — s talán megbánta. Talán — elég különösnek látszik, de telkemre, én nem így látom a dolgot — megszerettük egymást.“ „Hi, hi! Alfréd úr, ő régi játszótársa is, em- l lékszik ön Craggs“ szólt Snitphey nehezen legyőzhető nevetéssel. ,,ki őt csaknem csecsemőkora óta ismeri!“ „Mi annál valószínűbbé teszi, hogy a leány beléunt a gondolatba** — folytatá a védencz nyugodtan „s tán kedve telt egy újabb viszony szövésében kinek ismeretségét egy regényes körülménynek (vagy lovának) köszönheti, ki azon egy falusi leányra nézve nem kedvezőtlen hírben áll, hogy addig is gond nélkül élt , a nélkül, hogy valakinek sokat ártott volna, és ki ifjúsága s külsejére stb. nézve — mi újra különösnek látszhatik,de telkemre én nem így látom a dolgot—talán kiállhatná a versenyt magával Alfréddal is.“ S ez utóbbi záradék ellen valóban mit se lehete szólani, és Soutohey is, ki rá tekintett, hasonló véleményben volt. Gondatlan magaviseletében volt valami vonzó és kedves. Azon véleményben látszék lenni, szabályos és szép arczára nézve, hogy ha tulajdonosának tetszenék, még szebb is tudna lenni, s ha komolyabbá lenne (mit soha sem kísérte még meg), tele volna tűzzel és komoly elszántsággal. „A kicsapongók igen veszélyes fájá,“gondolá magában az ügyvéd, a ki úgy látszik, a leányok szeméből azon szikrát csalja ki, mely neki tetszik.* „Most legyen figyelemmel Snitphey úr“ folytatás fölkelve és a megszólítottat gombján ragadva, „és Criggs úr“ ezt hasonlóképen gombján ragadva s a két társat két oldala felöl állítva, úgy hogy egyik sem menekülhetett tőle. „Én nem kérek önöktől tapácsot. Igazuk van önöknek, ha ily dologban nem akarnak részt venni, ez nem oly ügy, melybe önökhöz hasonló komoly férfiak elegyedhetnek, bármelyik részre is. Én néhány szóban rövid átnézetét akarom adni mostani állásom és szándékomnak,* önökre bízom, hogy pénzügyeimben belátásuk szerint intézzék s fordítsák jóra dolgomat,*s önök is beláthatják , mikép ha az orvos bájos leányával szököm meg (mi remélem , sikerül, s kedves befolyása alatt egészen más emberré leszek), sokkal több költségeim lesznek, mintha egy magam szökném meg. S mindezt , átalakítandó életemben jóvá fogom tenni. „Tán jobb lett volna nem hallani mindezeket, nemde Craggs úr ?“ szólt Soutohey, védenczén áttekintve. „Jobb lett volna“monda Craggs, ki mindemellett figyelmesen hallgatott. „No , ha önök nem örömest hallgatják is“ felelt a védencz, „én azt elbeszélem. Én nem fogom az orvos beleegyezését kérni, mivel ő azt nem adná meg. De úgy hiszem,mit sem fogok az orvos úrnak ártani, mivel (nem is említve, hogy ő oly kicsinységeket föl sem szokott vádol, mint mondja) gyermekét megmenthetni remélem attól, mitől ő — mint tudom — félni látszik , s mi elé aggódva néz, azaz szerelmese megérkezte elöl Ha valami igaz a világon, igaz az, hogy a leány fél Alfréd úr megérkezésétől. Én oly zavarban vagyok most is, hogy úgy élek, mint egy repülő hal. Betétben bujkálok, ki vagyok zárva saját házamból , kitiltva birtokaimról, de azon ház s azon birtok, mint önök is biztosítsák, egykor kezemre fog kerülni, s Mari hihetőleg gazdagabbá lesz — még önök nézete szerint is, kik nem szoktak vérmes reményeket táplálni — tíz év múlva mint saját nőm, mint ha Heathfield Alfréd úr nejévé lenne, kinek visszatértétől (nem kell feledni) a leány fél, kinek, vagy akárki másnak szerelme az enyémet nem múlhatja felül. Kinek van ebben kára? Az egész dolog igen világos. Jogom épen annyi van, mint neki, ha a leány irántam hajlamot érez, s e jogom elítélését egyedül a leányra bízom. Önök sem kívánnak e dologról többet tudni, s én nem is mondok többet. Most ismerik céélomat, s tudják szükségeimet. Mikor induljak innen?“ „Egy hét múlva“ monda Snitphey. „Nemde Craggs úr ?“ „Azt hiszem, jó lesz egy kevéssel hamarább*– felelt Craggs. „Egy hónap múlva“ szólt a védencz, miután a két arctot figyelemmel vizsgálta. Mához egy hónapra. Ma csütörtök. Sikerüljön vagy ne, mához egy hónapra elutazom.“ „Ez igen nagy halasztás volna“ szólt Snitphey, „igen nagy. De, ám legyen. Attól féltem , hogy hármat fog kívánni,“ mormogó magában. „Ön készül ? Jó éjszakát !** „Jó éjszakát !** viszonzá a védencz kezet szorítván a Firmával. „Meglátják önök, mily jól fogom ezután gazdagságomat használni. Ezutánra Mari lesz sorsom csillaga!“ „A csigalépcsőn vigyázzon ön“ felelt Snitphey, „mert nincs világítva. Jó éjt!“ „Jó éjt!“ •A törvénytudók az első lépcsőfokig kísérők védenczüket egy-egy gyertyával kezükben, ■ bevárták, míg leért, s miután eltávozott, egymásra tekintve álltak meg. „Mit mond ön mindezekhez, Craggs úr ?“szólt Snitohey. Craggs úr fejét rázta. „Mi úgy vélekedtünk a jegyváltás napján, hogy e pár búcsúja igen különös volt, erre emlékszem,“ monda Snitohey. „Az igaz** szólt Snitohey. „Talán nagyon is csalatkozik ez ifjú“ folytatá Snitohey a vasszekrényre pillantva , melyet félretön. „Vagy ha nem, megvallom, e dologban némi könnyelműség és ravaszság nem tartozik a csodák közé, ‘ Craggs ur. 3 mégis azt hiszem, hogy e szép arcz nem hazudott, úgy hiszem“ folytatá Snitohey, miközben nagy kabátját felölte (mivel az idő nagyon hideg volt), fölhúzó keztyűjét és kifujó gyertyáját, „mikép e leánya Jlume szemlátomást szilárdult , és elhatározottabbá len utóbbi időkben. Hasonlóbbá let nénjéhez.“ ' „Feleségem is így vélekedik,“ monda Craggs. „Valóban sokat adnék érte“ jegyzése, Snitchey „ha elhihetném, hogy Warden úr csalódik, de bármi könnyelmű, szeszélyes és megfontolatlan legyen is, egy kissé ismeri a világot és embereit (s ez nem csoda , mert elég drágán vásárlá ismeretét). Jobb lesz vala nem avatkozni e dologba, mi ntnem tehetünk* Craggs úr , hanem nyugodtan kell várnunk.“ „Mitsem“ felelt Craggs„Orvos iántunk az ily dolgot könnyen szokta venni“ szólt Samohy fáját rázva- „óhajtom,hogy cserben ne hagyja a philosophiája. Alfréd barátunk az élet harczáról beszél, újra csóválta fejét. „Óhajtanám , hogy ily korán el ne essék. Megvan-e kalapja Craggs ur ? A gyertyát is kioltom.“... . ■ Miután Craggs ur igennel felelt, Craggs ur tettel kijáró szavait, s kitapogatóztak a tanácsteremből , mely most oly sötét lett, mint a szóban forgott tárgy, vagy maga a törvény. (Folyt. köv.) - 3286 HOL FOLD. Tudósítások a harcatérakről Délkeleti csatatér. Krímből a mai lapunkban olvasható távirati tudósításnál újabb közlés nincs Azon orosz jelentés szerint nov. 23- ig Szebasztopolnál smmi említésre méltó nem történt. A Dunánáli mozgalmakról sem hünk ujabb dolgokat Jasszyból jelentik, hogy ott 50,000 ember számára van szállás parancsolva, mind mutatna, hogy Omer pasa csakugyan komolyan akar mozogni Misfelől Bukarestből azt írják, mikép ott senki sem hiszi Omer pasa támadási szándékát komolynak. Noha az inkermani nov. 5-ki ütközetről már három hivatalos jelentést közlöttünk, úgymint Lord Raglan, Canrobert és Mencsikoff fővezérektől, érdekesnek tartjuk még a Dannenbergnok jelentését is közleni, minthogy elnök volt az említett ütközetben az orosz hadak vezényletével megbízva. E jelentés lényegesen így hangzik : „A krími hadsereg számára nov. 5-kére készített tervhez képest következő intézkedéseket tettem. Szolmonoff osztotnák ki a jobbszárnyi hadoszlopot vezénylő, parancsot kapott csapatait napkelte előtt csatarendbe állítni, és támadómozdulatot tenni, balszárnyával a Kilene-Balka nevű völgytorok baloldalára támaszkodva, úgy hogy a kedvező viszonyok használásával, miket neki a tér nyújtott, a völgytorok elején felállított ellenséges haderőketonnét elverhesse. A balszárnyi hadoszlop Pswloff osztomnok alatt parancsot kapott 12 zászlóalj vadászszal és 2 század lövészszel a Tsernaján túl fekvő sűrü csalíttal fedett szorosokat megszállani s az ellenséget onnét elkergetni, mig a csapatok többi része az uj után volt előnyomulandó. Ezután a hadoszlop a Kilenc-Balka völgytorok és az említett szorosok közt csatarendbe fogott állani és támadni. Nagy szerencsétlenségre Szolmonoff hadoszlopa a fennebbi irány helyett a Kilenc-Balka völgytorok jobb oldalán nyomult elő, s a nélkül hogy a balszárnyi hadoszlopérkezését megvárta volna, napkeltekor gyorsan előnyomult, mire egyébiránt az ellenség nagy puskatüze is kényszerité, mely, mivel balszárnya nem fenyegettetek, egész erejét a völgy torok és az inkermani völgy közti igen kedvelő, téren.öszpontosítható. Első sorban állt a Tornak- és Kolivanezred, követve a katharinenburgi gy.-ezredtől. E csapatok jobbszárnya mögött állt Sabokritzki vezérőrnagy alatt a Butyrsk gy.-ezred, az Uglit-vadászezred és a 16 gy. osztály első dandára, mint tartalék, hogy a Kilenc Balka völgy torok baloldalára számított támadási terv szerint a jobbszárnyat fedezze. A Tomsk- és Kolivan-ezredek belül egy lánczsor lövészszel, századonkint hadoszlopokat képezve rohantak az ellenségre, a 10 tüzérdandár 2-dik és a 16. dandár 1. sz. állomásütegei, és a 17—d. dandár 4. sz. könnyű ütege által támogatva. A vadászok megszűnés nélkül űzék az ellenséget. A Tomsk - ezred 28 Kolivanezred két első zászlóalja egy ellenséges tűztelepet megrohantak, s 2 ágyút beszögeztek. Ezután a katharinenburgi gy. ezred 1 és 3 zászlóalja a Kilene-Balka völgytorkon át előnyomult és elfoglalta az ellenséges tábor egy részét, 4 ágyút beszögezvén. E szerencsés mozdulatot meggátló csaknem egyszerre történt eleste a halálosan megsebesült Szolmonoff osztrnák, Villebois vezérőrnagyé a Kosohin ezredes dandárparancsnokoknak, a Kai Kaffenburg-, Tomsk - és Kolivanezred parancsnokainak, mely ezredek egyszersmind zászlóalj-parancsnokaikat s számos megölt és sebesült tiszteket vesztenek. Az 1 .vadászdandárezredi és a Katharinenburg gy. ezred 2—4 zászlóaljai kénytelenek voltak ismét lemenni a völgy felső részére, hol egy kőbánya van. E ponton igen élénk tűz keletkezett. Sabokritzki vezérőrnagy ágyúit egy halmra állitá, mely a Kilene-Balka völgy torok mögött s jobbra annak irányában egyenközleg fekszik. A Butyrsk gy. ezred a tűztelep balján, az Uglit-vadászezred jobbján foglalt helyet,s egy dandár tartalékul a jobbszárny háta mögött maradt. — Csaknem egyszerre a 10 gy. hadosztály támadásával a Turutino és Borodinovadászezredek is részt vettek e harcrban. E csapatok mozgalma kényszer »waMiPwTM • *