Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)

1854-12-03 / 587. szám

Pesty vasárnap, Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP­». Helyben : Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre s Fé­l évre 10 pft. Év­negyedre 5 pft 20 kr. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister, egyetértésben az igazság­­ügyministerrel R­a­s­k­ó István volt ideig, megyei titkárt és Korányi Adolf volt ideigl. megyei lajstromozót szolgabiróhivatali tollnokokká a nagy­váradi közig, területre kinevezte, NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ PEST, dec. 2. -i. s. A­z uj b­ányatörvén­y,I.Mult hó első napjával lépett hatályba, a birodalom csekély te­rületét kivéve, annak többi összes részeiben az uj bányatörvény. Azért ez méltán ,,d 11 a 1­á­n­o­s“ nevezettel illethető, megkülönböztetésül az eddigi, részint csak szokás­os határozmányok által szentesített, részint egymással semmi összefüggésben nem lé­tezett bányatörvényhozástól. Tudjuk, mikép hazánknak más bányatörvé­nyei voltak mint a birodalom többi részeinek, s ám­bátor régiségre nézve nem különböztek egymástól az eredetben, mert a 13-dik századból mi is több bányatörvényczikkekkel bírtunk, úgy mint pél­dául Salzburg vagy Karinthia, azonban e rendel­vényeknek nemcsak tartalma és szövege, hanem szelleme is egészen más volt, s a tartományi vagy helyi viszonyokból fejlődött kinyomat mind­annyin első pillanatra feltűnt. Azonkívül tekintetbe veendő, mikép a ré­teg- és kőszénbányamívelés által a bányázat jelleme nagyrészt átalakult, s a terme­lés egy új, technikailag kevés­bé nehéz és terje­­delmes­ alapú ágazatot nyitott magának. Pedig tagadhatlan, hogy ez új ágazat túlnyomó fontos­ságra vergődött a jelenkor ip­arüzleti viszonyai közt, és hogy arra nézve törvényerővel bíró ha­­tározmányokat hozni legfőbb ideje volt. Az új bányatörvény e két lényeges körül­ményt vette kiindulási pontjaiul, s míg a helyi s tartományi viszonyokat méltányos tekintetbe vé­­ve, egy általános szabályzatot állít fel, hogy az e­g­y­s­é­g igényeinek e részben is meg legyen felelve, ugyane szabályzatba oly határozmányokat iktat, mik azt korszerűvé teszik; elveszi u­­gyan a külön­ jellemet egyes rendelvényektől, de a czélszerűség s hasznosság kellékeit átruházza az egészre, s a­mi azokban üdvös és jótékony volt, azt, hos az alkalmazás megengedi, lehetőleg ö­s­z­­pontosítj­a. Ezzel van az új törvény jelleme öszlegesen kifejezve. Azonban az még más általános voná­sokkal is bir, mik annak előnyeit a múlt fölött s kedvező oldalait felmutatják. Mindezek fölé helyezendő természetesen azon előny, miszerint a bányamivelésre vállalkozó aust­­riai polgár mindenütt ugyanazon bányatörvények alatt áll, s azok szerint irányozza magát vállala­taiban. A régi bányatörvényeknek szakadozott ön­állóságukból kifolyó nem csekély hátrányául ró­hatni fel azt, hogy a bányaadók különbözők vol­tak, s az egyik koronaországot jobban terhelték mint a másikat. E különbség az új bányatörvény által meg van szüntetve , a bányamívelési adók egyszerűsítvék s egyenlőn felosztvák, úgy hogy egyik vállalkozó a másik fölött e tekintetben semmi túlkegyelő előnynyel nem bir. Azonkivül az uj bányatörvény fölmenti a bá­nyabirtokost minden fölösleges gyámságtól, s csupán azon veszélyeket és hátrányokat iparkodik elhárítni, mik egy rendszeretlen vagy a jövőre nem tekintő bányamivelésből a közbiztonságra s­­ jóllétre háramolhatnának. Továbbá valamint a keresetet úgy a bánya birtokát is biztosítja a vállalkozónak, minélfogva a bányatulajdon félbeszakasztott üzlet vagy bi­zonyos járulékok fizetésének elmulasztása miatt nem tekintetik többé elévültnek; az előbbi „sza-­­baddá­ nyilvánítás“ helyébe kényszerű ki­sajátítás van téve, s a jelzálogos jogok gon­­­dosan megőriztetnek. Tisztán és részletesen ha­­tároztatnak meg a bányamívelési vállalkozó vi­szonyai az államhoz, a földbirtokoshoz, úgy mint más vállalkozmányokhoz, a részvényes társak, tisztviselők és munkásokhoz, mi a régi bányaren­­delvényekben legnagyobb részt hiányzott. A vállalkozó jogai mellett természetesen nem feledvék annak kötelességei. Mindazáltal az új bányatörvény csak oly kötelességeket ró a vál­lalkozóra, mik őt czéljától el nem térítik, sőt sok tekintetben ennek elérését könnyítik; csak olya­nokat, mik az országfejedelmi bá­nyafelsőbbségi jog elismeréséből folynak, s a legújabb politikai és törvénykezési rendelvényekkel öszh­angzatban állanak. A mellett gondoskodik e kötelességek pontos teljesítéséről is, valamint a bányamívelő jogait megőrzi s védelmezi. De gondoskodik a földbirtok sérthetlenségé­­ről is, s jóllehet kényszerű kisajátítást hoz be ott, hol az önként nem eszközölhető, mindazáltal a földtulajdonos jogait más részben szigorúan fönn­tartja­­, s mig a régi bányatörvények a fak­­s gaz­dasági épületeket s más elkerített birtokot a bá­nyam­űvelés benyomulásától nem védelmezték, az uj törvény a mivelést ily helyeken a birtokos megegyezésétől teszi függővé, s azonkívül elke­­rülhetlen károkért teljes és gyors megtérítést biztosít részére. Azonban nem csak a vállalkozó s földbirto­kos érdekeit tartja figyelemben az új bányatör­vény, hanem az egyszerű bányaműves sorsának lehető javítását is tűzi ki czéljául, midőn a társu­lati pénztárak u. n. „testvérládák“ hagyományos intézményét általánossá teszi, s a bányám­űvest a hozzátartozókkal együtt véletlen szerencsétlenség és munkaképtelenség eseteiben a szükség és nyo­­­mortól védelmezi. A mellett, hogy egyesek a kellő jogok s ked­vezményekben részesülnek, s egyoldalú kegyelés senkire ki nem terjesztetik, egyszersmind az állam iránti tekintetek is mindenütt erélyesen fenntar­­­tatnak, minélfogva a bányászat most méltán mint egyenjogú tag tekintendő az államélet népgazdá­­­szati cselekvőségének lánczolatában, s az új bá­nyatörvény joggal csatlakozhatik a császári állam újkori általános törvényhozásához. Hogy pedig e törvény előnyei szilárd, elfo­gulatlan kezelés által biztosíttassanak, azok vég­rehajtása külön hatóságokra van bízva, mik nem­csak a szükséges szakismerettel bírnak, hanem az állami bányák igazgatására felállított hatóságok­tól egészen függetlenek is. így az austriai bányatörvényhozás, mely há­rom század előtt teljes világában állván, mintája volt a többi országok é­szakbani intézkedéseinek, most méltó helyét újra visszafoglalta; s a bi­­­rodalmi bányamívelés, mely idők folytával nem egy tekintetben észrevehető lankadásnak indult, a korszerű uj bányatörvény üdvös hatásai alatt életteljes lendületet nyerhet s tartós virágzásnak nézhet eléje Vizsgáljuk közelebbről e törvény némely egyes határozmányait. M. Nem mondhatni épen, hogy a legújabb porosz kölcsön kedvező hangulatra talál a pénz­­piac­on. Sőt ellenkezőleg, az árcsökkentési nye­részkedés néhány hét óta mindinkább nagyobb túlnyomóságot nyert börzénkön, s míg minden kedvezőtlen hír határozott hátránynyal összekö­tött hatást gyakorol az árkeletre, most a más kö­­­rülmények közt mindenesetre legélénkebb ár­­szökkentéssel üdvözlendett egyesség Poroszor­szág és Austria közt, egyáltalában nem nyilvánít tartós befolyást az árkelet emelkedésére. Azonban habár túlnyomó is az árcsökkentési nyerészkedés, ebből semmiesetre nem következik, hogy a papí­rok birtokosait is kedvezőtlen vélemény szállta meg, mely őket azok eladására s tőkéjök ingatla­­nítására bírta. Sőt ellenkezőleg a magánemberek — mikép a papírok tulajdonosait ellentétben a nyerészekkel nevezni akarjuk­—annyira távol állanak papírjaiknak a börzére hozásától, misze­rint az utóbbi még inkább hiányt szenved a pa­pírokban működései számára. Az árcsökkentők nem képesek a liquidálásoknál az általuk bizonyos határidőre eladott papírokat valósággal előte­remteni, mivel a készlet a börzén hiányzik; kény­szerítve látják tehát magukat a papírszerzésnek bizonyos díj melletti elhalasztására, s ezen díjak­ból származik a deport, azaz jutányos a díja a beszerzésre mint a pénztárilag vásárlót­ papírok­nak. Az árcsökkentésnek oka nem annyira a közvet­len jelen politikai eseményeiben, mint inkább a különféle államok nagy pénzszűkének előre-föl­­tevésében s azon kilátásban fekszik, miszerint új kölcsönöknek egy egész sora fog a piaczon megjelenni. Ezeknek szükségessége Francziaor­­szág és Anglia számára mindenesetre nagyon vi­lágosan mutatkozik. A Francziaországban hadi szükségekre fölvett 250 millió frank kölcsön már­­ciusban kelt, s azóta a háború —mint tudva van— sokkal nagyobb mértékben kifejlődött, mint a­hogy előre gondolták. Az angol parliament által ugyanazon időt­áj­ban jóváhagyott 6 millió font sterling már azonnal eleinte elégtelennek mutat­kozott, és csak Aberdeen nagy békereményei mentették ki az összeg csekélységét De nemcsak Anglia , Francziaország, hanem a német kormá­nyok is igény­­se veendik a börzét. A porosz ti­zenöt-milliónyi kölcsönről a hírek igen lényeges nyomást okoztak az árkeretre. Szintúgy hatott az új badeni 10 millió forintnyi kölcsön kihirdetése is, melynek egy részét — mint hallani — a daran­stadti bank fogja elvállalni. Valóban a német köz s­zép- és kisállamok kormányainál a pénzszűke ál­­­­talánosnak látszik lenni. Mellőzve Kurhessent hol a hadi kárpótlásokra határozott összegek más állami szükségletek által fölemésztvék, a bajor kormány a kölcsönének oct. 1-jére eső honi fize­téseit elmulasztotta, s ezen esemény valamennyi börzén nagy figyelmet gerjesztett. A bajor kor- s­mány pénzzavara oly nagy, miszerint a müncheni bank alapját csaknem egészen igénybe veszi, úgy hogy ez a maga leszámítolási ügyletét a keres­kedőcég nagy hátrányára csaknem megszüntette. Még a porosz bank alapja sem elegendő már, a forgalom igényeinek a kormányéi melletti teljesí­tésére, s azt állítják, miszerint egy 7 millió tal­­lérnyi kibocsátás várható új bankrészletekben. Bankunk alapszaporítási szükséglete nemrég bör­zénkén sajátszerű intermezzora szolgáltatott al­kalmat. Miként beszélik, a kereskedelmi minister fr.­­., mint a bank igazgatója, a bank alapszapo­rításának szükségességét vitatta, míg a pénzügy­­m miniszer ugyanazt t­agadta. Azonban e szükséges­ség csakhamar bebizonyult, mivel a bank kény­szerítve látta magát nagymennyiségű porosz pa­pírokat a börzére vinni, úgy hogy ezek teteme­sen alábbszál­ottak, s ezen rendszabályt a bank helyzete tökéletesen igazolta. A kormányok szük­ségleteihez járulnak még a számos befizetések uj részvényekre s régibb kölcsönre, mik a pénzza­vart igen magas fokra emelik. A nagy pénzszű­kéből tökéletesen magyarázhatni az árcsökken­tést, és a­mi legfontosb, az, ha különös esemé­nyek közbe nem lépnek, semmiesetre nem látszik múlékony természetűnek lenni. Udvaraik egybekelési ünnepélyei legköze­lebbi napokban nagy fényt fognak kifejteni. A bevonulások és ünnepélyek örvényében a berlini az összes viszonyok kritikus helyzetét néhány napra elfeledendő A kamrák megnyitása is külö­nös pompával menend véghez, miután ő felsége az ország képviselőit személ­yesen fogja maga kö­ré összegyűjteni. Mint hall­ni, a tábornoki kar is hivatalos ez ünnepélyre. Az első kamra alakí­tási némi nehézségeket gördítene elő, mert kü­lönféle közvetlen birodalmi tagok állítólag vona­kodnának esküt tenni a porosz alkotmányra. Egy más sajátszerű nehézséget az első kamra késő alakítása idézett elő. T. i. a második kamra szá­mos jobboldali tagjai az első kamrába választot­tak, és ezekre nézve még semmi új választások nem történtek. Ennek következtében a második kamra jobboldalának helyei nagyon hiányosan lesznek betöltve, s attól tartanak, miszerint a kamra első s legfontosb tényénél, az elnök és bi­zottmányok választásánál a baloldal eldöntő túl­­súlylyal birond. Ennélfogva a kamrának azonnal harminc­ napra elhalasztását indítványozni szán­dékoznak. Minthogy azonban ezen indítvány fe­lett a ház megalakulása előtt nem határozhatni, ennek következtében az az elnök és tollvivők vá­lasztásit nem akadályozhatja. És aztán ez indít­ Levelezések. Berlin, nov. 29. 587. 1-1* A P­E­S­T Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. I ® 1®Pi hétfőt a a főbb ünnepek­ utáni napokat ki­­véve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félév­re : lOfrt., évnegyedre: S fr, 10 kr. Helyben, fé­l­­­­évre: Sírt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdet~Li,i‚ ■itazSr halébzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, table­­tzörlért pedig 4 kr. szémíttatik. — ügyes szám 30 pki f&léfizethetni — helyben a lap kiadd hivataliban Hers János könyvnyomdájában (Országút Kunéval­­derház), vidéken minden cs. kir. postehiva­­t­a­ln41. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzlm. lak­hely s ntolid­ posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadd hivatalhon ««■*­­sftanddk December 3-a 1854 vány keresztülvitele még a baloldal kezeiben levő többség jóakaratától is függ. Békés megyéből, nov. végén. Az év végéhez közeledtével, ha annak foly­tára visszapillantunk, biztosabb tudósításokkal szolgálhatunk a t. közönségnek, mint ha időköz­ben egyes részleteket fölkapva jelentünk volna meg e lapok hasábjain. Egész vidékünket ter­mesztő nép lakván, nem csoda, ha az évi termé­sen kezdjük. Sok jámbor óhajtás, sok szép re­mény , mik tavaszszal kebleinket dagaszták, meghiúsult. A termés általában olyan , hogy alig lehet a középszerűek számába sorozni. Legérez­­hetőbb azonban a szükség búzában és borban. Ez utóbbinak ez évi termését alig lehet többre tenni más éviek tized részénél. Ellenben a mostani ő­­szi vetések kedves reménynyel kecsegtetnek, s ha a mindenható csapásoktól megóvja, átküzdve a fenyegető szükséget, a jövő kipótolhatja a mos­­­tanit. Kereskedésünk, mint tudva van, nagyban csak nyers terményeink tovább­adására szorítko­zik. És ez is mesterséges közlekedési eszközök hiányában a most kezdődő sáros utakban teteme­sen megakad. A legújabb vasúti hálózat terve a­­zonban, melynek egyik ága megyénket is érin­­tené, e tekintetben is­ jobb jövőt enged remény­­lenünk. Hiszszük, hogy oly községek, melyek a­­kár népesség, akár ipar, akár terménymennyiség tekintetében a forgalom nagyobb élénkségére e tulajdonaiknál fogva önkényt ajánlkoznak, mi­lyenek például Gryula vagy Csaba, tekintetbe fog­nak vétetnni, míg más kisebbek itt kö­nnyen köz­pontosul­hatnak. Ez pedig annál inkább hihető, mivel itt a lapályka terület nem szolgál oly aka­dályul, mint oly vidékeken , hol hegyek átmet­szése, vagy völgyek, feltöltése gyakran lehetnek okai, hogy a vonal másfelé irányoztatik. És ha egyszer vasutunk lesz, akkor­­aztán remélhetjük, hogy többi utaink is fognak javíttatni, mi addig, mig az anyagot marha­erővel kell szállít­ni, ha talán nem is egészen lehetetlen, de mind mes­tre oly nagy munka, mely egyrészről tö­mérdek áldo­zatokba kerülne, másrészről még­sem volna egé­szen kielégítő. Ez anyagi kérdések után tekintsünk egy kissé a szellemiekre is, annál inkább, mivel az al­föld gyakran vádoltatik ezeknek el­hanyagolásával. A vádban lehet ugyan valami igaz, de talán nem annyira, mint némelyek hiszik. Irodalmunk iránt a részvét napról-napra éléinkébb, egyesek részéről is, de még inkább elősegítik azt a több helyeken létező olvasó egyletek és casinók És hogy pro­ductív erőnk nyilatkozatait se hagyjam ki, hivat­kozom Szathmáry Kárálynak már e lapok­ban is említett buzgó működéséről Azonkívül B. Csabán Cseberényi Lajos a jövő év folytán „Nép­tanítók könyve“ czím alatt nevelési füze­teket szándékozik megindítani, minek eddig ne­­­velési irodalmunk díjával volt. Végre a természet egy nem mindennapi já­tékáról szóló jelentéssel rekesztem be soraimat. E napokban egy b.-csabai szegény em­er neje hármas ép gyermeket szült, kik mindeddig élnek és egéeségesek. 1. 1. Hantból, november közepén. Az idei borokról az volt jövendölve, misze­rint azok ihatlanok lesznek, következőleg az idei borok igen jók. Ezen jóságuk abban tdil igazo­lást, miként az idén szűrött borok adójáért (a jobb hegyekbelieket értve) általáb­a 6 pftot szí­vesen megadnak, míg a tavalyi úgy­an azon ha­­gyekréliek szerencséjüknek tarthatják, ha 5 pl­tig viszik fel a kankint. A tél egy előjátékkal, mely két napi vih­ar­­concertből állott, már beköszönt s a zenpos-föde­lek régen voltak az ily ünnepélyes alkalomhoz szebben frizirozva, mint e pár nap alatt. De a tél praeludiumának fortisaimója csakhamar piánóra változott, s gyengesége fölötti szégyenében a múlt éjjel egészen titokban kisírván m­agát, ma a föld népe ismét kabát nélkül jár , mint enyhébb hónapokban szokás: szánt­ ás, kapál, trágyát hord stb. A Tóth Lőrincz törvénytudományi vállalata iránti felhívások ide is megérkeztek, de itt, va­lamint Nógrádban igen sajnálják azt, hogy a vál­lalat nem folyóirat alakjában jelenik meg, így mégis legalább egy hétben egyszer kapna valamit az olvasó kezéhez, míg a megállapított modor­­ szerint öt hétig kell oly közlések után várnia, melyek talá­n épen az által lettek volna érdeke -

Next