Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)
1854-12-03 / 587. szám
Pesty vasárnap, Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP». Helyben : Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre s Fél évre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister, egyetértésben az igazságügyministerrel Raskó István volt ideig, megyei titkárt és Korányi Adolf volt ideigl. megyei lajstromozót szolgabiróhivatali tollnokokká a nagyváradi közig, területre kinevezte, NEMHIVATALOS RÉSZ PEST, dec. 2. -i. s. Az uj bányatörvény,I.Mult hó első napjával lépett hatályba, a birodalom csekély területét kivéve, annak többi összes részeiben az uj bányatörvény. Azért ez méltán ,,d 11 a 1ános“ nevezettel illethető, megkülönböztetésül az eddigi, részint csak szokásos határozmányok által szentesített, részint egymással semmi összefüggésben nem létezett bányatörvényhozástól. Tudjuk, mikép hazánknak más bányatörvényei voltak mint a birodalom többi részeinek, s ámbátor régiségre nézve nem különböztek egymástól az eredetben, mert a 13-dik századból mi is több bányatörvényczikkekkel bírtunk, úgy mint például Salzburg vagy Karinthia, azonban e rendelvényeknek nemcsak tartalma és szövege, hanem szelleme is egészen más volt, s a tartományi vagy helyi viszonyokból fejlődött kinyomat mindannyin első pillanatra feltűnt. Azonkívül tekintetbe veendő, mikép a réteg- és kőszénbányamívelés által a bányázat jelleme nagyrészt átalakult, s a termelés egy új, technikailag kevésbé nehéz és terjedelmes alapú ágazatot nyitott magának. Pedig tagadhatlan, hogy ez új ágazat túlnyomó fontosságra vergődött a jelenkor iparüzleti viszonyai közt, és hogy arra nézve törvényerővel bíró határozmányokat hozni legfőbb ideje volt. Az új bányatörvény e két lényeges körülményt vette kiindulási pontjaiul, s míg a helyi s tartományi viszonyokat méltányos tekintetbe véve, egy általános szabályzatot állít fel, hogy az egység igényeinek e részben is meg legyen felelve, ugyane szabályzatba oly határozmányokat iktat, mik azt korszerűvé teszik; elveszi ugyan a külön jellemet egyes rendelvényektől, de a czélszerűség s hasznosság kellékeit átruházza az egészre, s ami azokban üdvös és jótékony volt, azt, hos az alkalmazás megengedi, lehetőleg öszpontosítja. Ezzel van az új törvény jelleme öszlegesen kifejezve. Azonban az még más általános vonásokkal is bir, mik annak előnyeit a múlt fölött s kedvező oldalait felmutatják. Mindezek fölé helyezendő természetesen azon előny, miszerint a bányamivelésre vállalkozó austriai polgár mindenütt ugyanazon bányatörvények alatt áll, s azok szerint irányozza magát vállalataiban. A régi bányatörvényeknek szakadozott önállóságukból kifolyó nem csekély hátrányául róhatni fel azt, hogy a bányaadók különbözők voltak, s az egyik koronaországot jobban terhelték mint a másikat. E különbség az új bányatörvény által meg van szüntetve , a bányamívelési adók egyszerűsítvék s egyenlőn felosztvák, úgy hogy egyik vállalkozó a másik fölött e tekintetben semmi túlkegyelő előnynyel nem bir. Azonkivül az uj bányatörvény fölmenti a bányabirtokost minden fölösleges gyámságtól, s csupán azon veszélyeket és hátrányokat iparkodik elhárítni, mik egy rendszeretlen vagy a jövőre nem tekintő bányamivelésből a közbiztonságra s jóllétre háramolhatnának. Továbbá valamint a keresetet úgy a bánya birtokát is biztosítja a vállalkozónak, minélfogva a bányatulajdon félbeszakasztott üzlet vagy bizonyos járulékok fizetésének elmulasztása miatt nem tekintetik többé elévültnek; az előbbi „sza-baddá nyilvánítás“ helyébe kényszerű kisajátítás van téve, s a jelzálogos jogok gondosan megőriztetnek. Tisztán és részletesen határoztatnak meg a bányamívelési vállalkozó viszonyai az államhoz, a földbirtokoshoz, úgy mint más vállalkozmányokhoz, a részvényes társak, tisztviselők és munkásokhoz, mi a régi bányarendelvényekben legnagyobb részt hiányzott. A vállalkozó jogai mellett természetesen nem feledvék annak kötelességei. Mindazáltal az új bányatörvény csak oly kötelességeket ró a vállalkozóra, mik őt czéljától el nem térítik, sőt sok tekintetben ennek elérését könnyítik; csak olyanokat, mik az országfejedelmi bányafelsőbbségi jog elismeréséből folynak, s a legújabb politikai és törvénykezési rendelvényekkel öszhangzatban állanak. A mellett gondoskodik e kötelességek pontos teljesítéséről is, valamint a bányamívelő jogait megőrzi s védelmezi. De gondoskodik a földbirtok sérthetlenségéről is, s jóllehet kényszerű kisajátítást hoz be ott, hol az önként nem eszközölhető, mindazáltal a földtulajdonos jogait más részben szigorúan fönntartja, s mig a régi bányatörvények a faks gazdasági épületeket s más elkerített birtokot a bányaművelés benyomulásától nem védelmezték, az uj törvény a mivelést ily helyeken a birtokos megegyezésétől teszi függővé, s azonkívül elkerülhetlen károkért teljes és gyors megtérítést biztosít részére. Azonban nem csak a vállalkozó s földbirtokos érdekeit tartja figyelemben az új bányatörvény, hanem az egyszerű bányaműves sorsának lehető javítását is tűzi ki czéljául, midőn a társulati pénztárak u. n. „testvérládák“ hagyományos intézményét általánossá teszi, s a bányáművest a hozzátartozókkal együtt véletlen szerencsétlenség és munkaképtelenség eseteiben a szükség és nyomortól védelmezi. A mellett, hogy egyesek a kellő jogok s kedvezményekben részesülnek, s egyoldalú kegyelés senkire ki nem terjesztetik, egyszersmind az állam iránti tekintetek is mindenütt erélyesen fenntartatnak, minélfogva a bányászat most méltán mint egyenjogú tag tekintendő az államélet népgazdászati cselekvőségének lánczolatában, s az új bányatörvény joggal csatlakozhatik a császári állam újkori általános törvényhozásához. Hogy pedig e törvény előnyei szilárd, elfogulatlan kezelés által biztosíttassanak, azok végrehajtása külön hatóságokra van bízva, mik nemcsak a szükséges szakismerettel bírnak, hanem az állami bányák igazgatására felállított hatóságoktól egészen függetlenek is. így az austriai bányatörvényhozás, mely három század előtt teljes világában állván, mintája volt a többi országok északbani intézkedéseinek, most méltó helyét újra visszafoglalta; s a birodalmi bányamívelés, mely idők folytával nem egy tekintetben észrevehető lankadásnak indult, a korszerű uj bányatörvény üdvös hatásai alatt életteljes lendületet nyerhet s tartós virágzásnak nézhet eléje Vizsgáljuk közelebbről e törvény némely egyes határozmányait. M. Nem mondhatni épen, hogy a legújabb porosz kölcsön kedvező hangulatra talál a pénzpiacon. Sőt ellenkezőleg, az árcsökkentési nyerészkedés néhány hét óta mindinkább nagyobb túlnyomóságot nyert börzénkön, s míg minden kedvezőtlen hír határozott hátránynyal összekötött hatást gyakorol az árkeletre, most a más körülmények közt mindenesetre legélénkebb árszökkentéssel üdvözlendett egyesség Poroszország és Austria közt, egyáltalában nem nyilvánít tartós befolyást az árkelet emelkedésére. Azonban habár túlnyomó is az árcsökkentési nyerészkedés, ebből semmiesetre nem következik, hogy a papírok birtokosait is kedvezőtlen vélemény szállta meg, mely őket azok eladására s tőkéjök ingatlanítására bírta. Sőt ellenkezőleg a magánemberek — mikép a papírok tulajdonosait ellentétben a nyerészekkel nevezni akarjuk—annyira távol állanak papírjaiknak a börzére hozásától, miszerint az utóbbi még inkább hiányt szenved a papírokban működései számára. Az árcsökkentők nem képesek a liquidálásoknál az általuk bizonyos határidőre eladott papírokat valósággal előteremteni, mivel a készlet a börzén hiányzik; kényszerítve látják tehát magukat a papírszerzésnek bizonyos díj melletti elhalasztására, s ezen díjakból származik a deport, azaz jutányos a díja a beszerzésre mint a pénztárilag vásárlót papíroknak. Az árcsökkentésnek oka nem annyira a közvetlen jelen politikai eseményeiben, mint inkább a különféle államok nagy pénzszűkének előre-föltevésében s azon kilátásban fekszik, miszerint új kölcsönöknek egy egész sora fog a piaczon megjelenni. Ezeknek szükségessége Francziaország és Anglia számára mindenesetre nagyon világosan mutatkozik. A Francziaországban hadi szükségekre fölvett 250 millió frank kölcsön márciusban kelt, s azóta a háború —mint tudva van— sokkal nagyobb mértékben kifejlődött, mint ahogy előre gondolták. Az angol parliament által ugyanazon időtájban jóváhagyott 6 millió font sterling már azonnal eleinte elégtelennek mutatkozott, és csak Aberdeen nagy békereményei mentették ki az összeg csekélységét De nemcsak Anglia , Francziaország, hanem a német kormányok is igényse veendik a börzét. A porosz tizenöt-milliónyi kölcsönről a hírek igen lényeges nyomást okoztak az árkeretre. Szintúgy hatott az új badeni 10 millió forintnyi kölcsön kihirdetése is, melynek egy részét — mint hallani — a daranstadti bank fogja elvállalni. Valóban a német köz szép- és kisállamok kormányainál a pénzszűke általánosnak látszik lenni. Mellőzve Kurhessent hol a hadi kárpótlásokra határozott összegek más állami szükségletek által fölemésztvék, a bajor kormány a kölcsönének oct. 1-jére eső honi fizetéseit elmulasztotta, s ezen esemény valamennyi börzén nagy figyelmet gerjesztett. A bajor kor- smány pénzzavara oly nagy, miszerint a müncheni bank alapját csaknem egészen igénybe veszi, úgy hogy ez a maga leszámítolási ügyletét a kereskedőcég nagy hátrányára csaknem megszüntette. Még a porosz bank alapja sem elegendő már, a forgalom igényeinek a kormányéi melletti teljesítésére, s azt állítják, miszerint egy 7 millió tallérnyi kibocsátás várható új bankrészletekben. Bankunk alapszaporítási szükséglete nemrég börzénkén sajátszerű intermezzora szolgáltatott alkalmat. Miként beszélik, a kereskedelmi minister fr.., mint a bank igazgatója, a bank alapszaporításának szükségességét vitatta, míg a pénzügym miniszer ugyanazt tagadta. Azonban e szükségesség csakhamar bebizonyult, mivel a bank kényszerítve látta magát nagymennyiségű porosz papírokat a börzére vinni, úgy hogy ezek tetemesen alábbszálottak, s ezen rendszabályt a bank helyzete tökéletesen igazolta. A kormányok szükségleteihez járulnak még a számos befizetések uj részvényekre s régibb kölcsönre, mik a pénzzavart igen magas fokra emelik. A nagy pénzszűkéből tökéletesen magyarázhatni az árcsökkentést, és ami legfontosb, az, ha különös események közbe nem lépnek, semmiesetre nem látszik múlékony természetűnek lenni. Udvaraik egybekelési ünnepélyei legközelebbi napokban nagy fényt fognak kifejteni. A bevonulások és ünnepélyek örvényében a berlini az összes viszonyok kritikus helyzetét néhány napra elfeledendő A kamrák megnyitása is különös pompával menend véghez, miután ő felsége az ország képviselőit személyesen fogja maga köré összegyűjteni. Mint hallni, a tábornoki kar is hivatalos ez ünnepélyre. Az első kamra alakítási némi nehézségeket gördítene elő, mert különféle közvetlen birodalmi tagok állítólag vonakodnának esküt tenni a porosz alkotmányra. Egy más sajátszerű nehézséget az első kamra késő alakítása idézett elő. T. i. a második kamra számos jobboldali tagjai az első kamrába választottak, és ezekre nézve még semmi új választások nem történtek. Ennek következtében a második kamra jobboldalának helyei nagyon hiányosan lesznek betöltve, s attól tartanak, miszerint a kamra első s legfontosb tényénél, az elnök és bizottmányok választásánál a baloldal eldöntő túlsúlylyal birond. Ennélfogva a kamrának azonnal harminc napra elhalasztását indítványozni szándékoznak. Minthogy azonban ezen indítvány felett a ház megalakulása előtt nem határozhatni, ennek következtében az az elnök és tollvivők választásit nem akadályozhatja. És aztán ez indít Levelezések. Berlin, nov. 29. 587. 1-1* A PEST Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. I ® 1®Pi hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : lOfrt., évnegyedre: S fr, 10 kr. Helyben, félévre: Sírt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdet~Li,i‚ ■itazSr halébzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, tabletzörlért pedig 4 kr. szémíttatik. — ügyes szám 30 pki f&léfizethetni — helyben a lap kiadd hivataliban Hers János könyvnyomdájában (Országút Kunévalderház), vidéken minden cs. kir. postehivataln41. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzlm. lakhely s ntolid posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadd hivatalhon ««■*sftanddk December 3-a 1854 vány keresztülvitele még a baloldal kezeiben levő többség jóakaratától is függ. Békés megyéből, nov. végén. Az év végéhez közeledtével, ha annak folytára visszapillantunk, biztosabb tudósításokkal szolgálhatunk a t. közönségnek, mint ha időközben egyes részleteket fölkapva jelentünk volna meg e lapok hasábjain. Egész vidékünket termesztő nép lakván, nem csoda, ha az évi termésen kezdjük. Sok jámbor óhajtás, sok szép remény , mik tavaszszal kebleinket dagaszták, meghiúsult. A termés általában olyan , hogy alig lehet a középszerűek számába sorozni. Legérezhetőbb azonban a szükség búzában és borban. Ez utóbbinak ez évi termését alig lehet többre tenni más éviek tized részénél. Ellenben a mostani őszi vetések kedves reménynyel kecsegtetnek, s ha a mindenható csapásoktól megóvja, átküzdve a fenyegető szükséget, a jövő kipótolhatja a mostanit. Kereskedésünk, mint tudva van, nagyban csak nyers terményeink továbbadására szorítkozik. És ez is mesterséges közlekedési eszközök hiányában a most kezdődő sáros utakban tetemesen megakad. A legújabb vasúti hálózat terve azonban, melynek egyik ága megyénket is érintené, e tekintetben is jobb jövőt enged reménylenünk. Hiszszük, hogy oly községek, melyek akár népesség, akár ipar, akár terménymennyiség tekintetében a forgalom nagyobb élénkségére e tulajdonaiknál fogva önkényt ajánlkoznak, milyenek például Gryula vagy Csaba, tekintetbe fognak vétetnni, míg más kisebbek itt könnyen központosulhatnak. Ez pedig annál inkább hihető, mivel itt a lapályka terület nem szolgál oly akadályul, mint oly vidékeken , hol hegyek átmetszése, vagy völgyek, feltöltése gyakran lehetnek okai, hogy a vonal másfelé irányoztatik. És ha egyszer vasutunk lesz, akkoraztán remélhetjük, hogy többi utaink is fognak javíttatni, mi addig, mig az anyagot marhaerővel kell szállítni, ha talán nem is egészen lehetetlen, de mind mestre oly nagy munka, mely egyrészről tömérdek áldozatokba kerülne, másrészről mégsem volna egészen kielégítő. Ez anyagi kérdések után tekintsünk egy kissé a szellemiekre is, annál inkább, mivel az alföld gyakran vádoltatik ezeknek elhanyagolásával. A vádban lehet ugyan valami igaz, de talán nem annyira, mint némelyek hiszik. Irodalmunk iránt a részvét napról-napra éléinkébb, egyesek részéről is, de még inkább elősegítik azt a több helyeken létező olvasó egyletek és casinók És hogy productív erőnk nyilatkozatait se hagyjam ki, hivatkozom Szathmáry Kárálynak már e lapokban is említett buzgó működéséről Azonkívül B. Csabán Cseberényi Lajos a jövő év folytán „Néptanítók könyve“ czím alatt nevelési füzeteket szándékozik megindítani, minek eddig nevelési irodalmunk díjával volt. Végre a természet egy nem mindennapi játékáról szóló jelentéssel rekesztem be soraimat. E napokban egy b.-csabai szegény emer neje hármas ép gyermeket szült, kik mindeddig élnek és egéeségesek. 1. 1. Hantból, november közepén. Az idei borokról az volt jövendölve, miszerint azok ihatlanok lesznek, következőleg az idei borok igen jók. Ezen jóságuk abban tdil igazolást, miként az idén szűrött borok adójáért (a jobb hegyekbelieket értve) általába 6 pftot szívesen megadnak, míg a tavalyi úgyan azon hagyekréliek szerencséjüknek tarthatják, ha 5 pltig viszik fel a kankint. A tél egy előjátékkal, mely két napi viharconcertből állott, már beköszönt s a zenpos-födelek régen voltak az ily ünnepélyes alkalomhoz szebben frizirozva, mint e pár nap alatt. De a tél praeludiumának fortisaimója csakhamar piánóra változott, s gyengesége fölötti szégyenében a múlt éjjel egészen titokban kisírván magát, ma a föld népe ismét kabát nélkül jár , mint enyhébb hónapokban szokás: szánt ás, kapál, trágyát hord stb. A Tóth Lőrincz törvénytudományi vállalata iránti felhívások ide is megérkeztek, de itt, valamint Nógrádban igen sajnálják azt, hogy a vállalat nem folyóirat alakjában jelenik meg, így mégis legalább egy hétben egyszer kapna valamit az olvasó kezéhez, míg a megállapított modor szerint öt hétig kell oly közlések után várnia, melyek talán épen az által lettek volna érdeke -