Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)

1854-12-12 / 593. szám

Pest, "Kedd, Megjelenik e lep, hétfőt a • főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Blöütetéss dl]: Vidékre : félé v­­ * • s 10 frt., é v n­e g­y e d r­e: 1 fr. 10 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt., évnegyedre:­ 4 frt. — A hirdetései ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. elámíttatik. — ügyes szám 20 pkt kl füzethetül — helyben e lap kiadd.hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országot Kuneval­­derház), Vidéken minden os. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a cxlm. lak­­­. .hely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt 4 rme­n t­es 1 tva egyenesen akiadd hivat«­lh o ante- ■* sftanddki­­ . ír BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a­ (Eunewalderház) 2-ik emeletben. 1« T­P ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS: t j ■ p | '■ • .a:i, ' TP 13 Ai :*». Midőn ez emlékezetes év végéhez közeledtével a t. ez. közönséget az előfizeríőre­ felszólítjuk, figyelmeztetjük egy­­fajzsmind, hogy szerkesztőség a lap állásánál lógva minden érdekesebb és fontosa® híreknek leggyorsabban és lehető hiteles alakban közlése iránt a szükséges intézkedéseket megtette, s egyébként minden igazságos igényeknek eleget tenni kedves kötelességének ismeri. • ? . . ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK­­ a „BUDAPESTI IIIRLAP‘‘-ra. Helyben : Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. É­v­n­e g­y­e­d r­e 5 pft 20 kr. Ü£.fr* Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház, földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. . . . v . SZERK. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felségei, é. dec. 2 - ki legf.határozata által a cs.k. hadi tengerészet papi ü­­­gyei igazgatóságának közvetlenül az apostoli tábo­ri helynökség (vicariatus) alá rendeltetését elren­delni,az elsőnek tengerészet superioratussá átváltoz­­tatását helyben hagyni, s egyszersmind Tóth Jó­zsef tengerészeti káplánt tengerész-superiorrá leg­­k­egy­elmesebben kinevezni mallóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ Levelezések. Páris, dec. 5. _S.— Tegnap néhány szóval közöltük, a­mit a dec. 2 -i szerződés felöl hallottunk, azon­ban ma ismét visszatérünk e tárgyra. A három kormány abban egyezett meg, miszerint a rati­­ficatiók kicserélése legkésőbb jan. 1-jén men­jen végbe; e közben az au­triai kormány a bé­kefeltételeket elfogadás végett az orosz kabinet elé terjeszti s bizonyos határidőt tűz ki, melynek lefolyása után Au­tria fegyverhez nyúland Itt azonban kettős versió forog fenn , s egyformán hiteles oldalról különböző állítást hallottunk : e­gyik szerint ama határidő martius vagy apói hó lenne, másik szerint jan. 1-je; én azon vélemény­ben vagyok, hogy az el­őbbi versio az igazi. Mi magukat a békeföltételeket illeti, ezek a négy pont magyarázatában állanak, azaz nem kívántatik több mint e négy pont, de nyilván megmondatik, mikép értik azokat Austria és a nyugati hatalmak. Ily módon Austria a Poroszor­szággal együtt aláírt pótczikk terén marad, s a berlini kabinet meg van fosztva minden ürügytől. Austriának a nyugati hatalmakban­ szövetkezése miatt panaszkodni A három hatalom egymás bir­tokállását a háború esetére biztosította Ez igen fontos dolog, mert míg a nyugati hatalmak a Habsburg háznak összes területét biztosítják, ünnepélyes módon kárhoztatják a forradalmi párt vágyait. Ezért különösen Napóleon császár­nak kell köszönetet mondani, ki az által magára vonja boszúságát egy bizonyos pártnak, mely a keleti ügybeni politikáját csak azért magasztalja, mivel azt reméli, hogy abból forradalmi villon­­­gások fognak származni. Sőt mi több, Palmers­ton lord volt főleg az, ki ezen szövetség létesü­­lését előmozdította, s ennélfogva tökéletesen fel voltunk jogosítva hamisaknak mond­ni azon hí­reket, mikre Párisbani jelenléte alkalmat adott. Hisz az ujdonsággyártók Persigny urat már Olaszországba utaztatták, Isten tudja minő dol­gok előkészítése végett! Pedig Persigny úr egé­szen visszavonulva él egy párisi vendéglőben, várva azon időt, melyben egy általa megvásárlott házba vonulhasson, s legbizonyosabban tudjuk, miszerint ő, jóllehet már több hetek óta Páriában van, tegnapelő­t a császárt még nem látta, oly alaposak és komolyak valának azon eltérések, mik kilépését az államszolgálatból maguk után vonták. Jan. 1-jétől kezdve az austriai vaspályaszer­­ződés is teljes hatályába fog lépni. A porosz trónbeszéd itt nem talált tetszésre, legkevésbbé pedig azon hely, melyben érintve van, miszerint Poroszország elég erős a maga ön­állóságát megőrizni, s azt hiszik, miszerint a teg­napi hivatalos lap egyik czikkének ama szavai : „A német nemzeti párt sajtója azon természetes következtetésre jut, miszerint ezentúl Anglia hi­deg kitartásának, egyesülve Franciaország nagy­lelkű lendületével, ellene mi sem állhat“, — ama helyre tett közvetett választ foglalnának ma­gukban. Minthogy bizonyos, miszerint e hó folytában semmi eldö­kő lépés nem fog létezni a csataté­ren — a nagy erősítések cak a jövő év első napjaiban érkezhetnek Krímbe — s Oroszország válaszát várva a dip­omitia is szünetelni fog, e­­zért d°c. ha tisztán pirk­amenti leend, miután a kamrák ülései részint, mint Berlinben, már meg­kezdődtek, részint London és Páris­ban kezdődni fognak. Negyvenhat angol dem­o miss Stanley ve­zetése alatt keletre hajó­zand, ott a betegek katonákat ápolandók. Ultramontánjaink nincse­nek megelégedve a protestáns angol nők ezen fe­lebaráti szeretetével, s az „Univera“ borzadály­­lyal értesült, mikép a már Konstantinápolyban létező nők, névszerint miss Nightingale a kór­házakban vallási értekezéseket oszt­ ki Azon­ban, hogy méltány­os­ak lettyünk, meg kell je­gyeznünk miszerint fellengős protestánsaink nem okosabbak ultramontánjainknál, mert egy itteni protestáns lap ,­Le­lien“ azért emeli szavát miss N­ghtingale ellen, mivel az magát néhány kath. delnök által kísértete. A két oldaloni fanatikusok nem fogják fel, hogy egyáltalában nevetségessé teszik magukat. Az „Univers“ oka egészen annak is, hogy, mikép már említettük, az akadémikusok Fal­­loux úr helyett Broglie­rget akarják tag­­jukul választani. Az ,,Univers“ ugyanis a nála sajátságos merészséggel tréfát űzött abból, mit ő az akadémia bölcsészeinek nevez, megjegyezvén, miszerint azok nemsokára kevesebbségben fog­nak lenni. Ezt a bölcsészek rész néven vet­ték, s hogy az ultramontán párto­­k megmut­as­­sák, mikép még idő előtt kiáltott győzelmet, a szigorú vallásos Falloux úr helyett Broglie her­­czeget akarják választandó tagul indítványozni.*) Jászberény, nov. 30. Az „Ö. C.“ Bécsből nov. 19-ről azt irá: , A mai nap, mint Császárné Ő Felségének neve­­napja, minden jó austriainak örömteljes ünnepe *) Levelezőnk egy újabb és holnap közlendő le­velében dec. 7-ről írja, mikép a négy biztosí­téki pontban, a török földön levő keresztények és a dunai fejedelemségek közös protectorátu­­sa lenne megállapítva, továbbá a dunai hajózás szabadsága az ottani orosz erődök lerontásá­val, és a feketengereni hajózás szabadsága oly móddal, ho­l ott mindenik hatalom csak hat sorhajót tarthasson. Mennyiben van ennek a­­lapja, a sok különböző vélemények között — az idő mutatja mag. Sterk. leend­ő — Igaza volt, s annak városunk is köze­lebbről dicséretes szép példáját adt. Az említett napon t.ez. Jan­k­o­v­i­c­s György ur kedvelt főkapitányunk vezetése mellett az egész cs. k. tisztikar díszruhában, a városi tanács, cs. k. csendőrség, iskolai ifjúélg az ájtatoskodók­­kal zsúfolt nagy plebánia-templomban , részt vettek azon m­agasztos egyházi szertartásban, mely Császárné Ő Felsége dicső névünnepéért tartatott. Annak végeztével a szép nap örök emlékére a városi tanács, a város közelében egy g­m alkalmatos és tévés telket ad­ott át a hely­beli tanuló ifjúság részére oly czélból, miszerint itt faiskola állíttatván, az ifjúság szünidejét a fa­­itatás, gyű­mölcsoltás és nemesítés megtanulási­ján töltse; a szükséges költséget részben a városi tanács megajánlá, részben pedig már tisztelt fő­­lapitányunk intézkedése következtében elegendő ■Ivállalt részvények által biztosítá. Császáráé Ő felsége ez első névünnepének különös e­mlékéül, a fels­dőlt térségen két szép fiatal beoltott gyü­mölcsfának beültetése is elhatároztatott. Ugyanez alkalommal ezen évben b. Bak­­ó­c­z­y Ferencz ur megyei első biztosunk tevé­kenysége és fáradozásai folytán létrejött műked­velő társulat által szerzett élvezetek 210 p­mgő­ntnyi tiszta jövedelmet adván, ezen öszveget a serék báró a műkedvelő társulat beleegyeztével, Főkapitány úr kezei közé oly czélból tevő le, mi­szerint az említett dicső névnap örökítésére ezen öszveg a városi szegények kórházában levő egy ü­res szobában két beteg részére szükséges két ágy tökéletes felszerelésére fordittassék, így ünneplé Jászberény Erzsébet felsé­ges Császárnénk névnapját, a szokásos és költsé­ges elmúló vendégeskedés, áldomásozás helyét hasznos és maradandó jó tettekkel pótolván. Az itteni cs. k. m. törvényszék működését f. hó első napján megkezdő. A közbátorság vidékünkön jó lábon áll, mi­ben főtényező a fáradhatlan s ritka buzgalma,­­ egyedül hivatásának élő D­its­ch Ferdinand cs k. csendőrségi főhadnagy az erélyes őrködése valamint az alatta levő legénység által e részben a kötelesség hiv és pontos teljesítése. Gabonánk kevés termett, takarmány sen sok Van, a burgonya nem ért meg egészen, a ten­gert jól kezdte, de roszul végezte, s már ism­é marhadögtől tartunk, és szüretünk nem olyat volt, minek örvendhettünk volna. Zagyvaparti, Pest, dec. 9. —br — Az ,.Ipolysajóvölgyi vasút“ ügyében múlt hó 18-án tartott tanácskozmánynak jegyző­könyve legközelebb felsőbb helyre fölterjeszte­tett A jegyzőkönyv lehetőleg kimeríti a nevezett vasút előnyeit, s annak j­utányos kivitelét s olcsó és jövedelmes üzletét mutogatja. Érdemle­ges gyűlés e vasút érdekében, mint értesülünk, valószínűleg jövő mart. hóban fog tartatni. Jelen alkalommal a nem egy tekintetben fontos jegyző­könyvet sietünk a közönség tudomására bocsá­­tani. Jegyzőkönyve az „Ipolysajóvölgyi vasút" ügy­éban I. 1854. é. no­v. 18-án dél­előtt a nemzeti muzeum teremében tartott tanácskozmánynak. Jelen voltak : Ágoston József borsodi birtokos; A­p­piano Jó­zsef nagykereskedő s a budapesti kereskedelmi­­ iparkamra elnöke; Básty Barnabás nógrádi birto­kos; B­irányi Ákos a „Burspesti Hírlapitól; C­zi­b­u­r János rimamurány völgyi vasgyáregyesület igazgató tagja s részvényes; Fehr Vilmos a pesti hengermalom igazgatója; Fekete László nógrádi közbirtokos, úgyis mint am. Gyürky Pál ur meg­bízottja; Gö­rbözy János herczeg Coburg ő ma­gassága vasgyárigazgatója; Janikovics B­ini cs. k. bányahivatalnok; Kapy Ede nógrádi kö­­­birtokos s kőszénteleptulajdonos; ifj. Kirinyi János poncordia-vasgyáregyesület igazgató tagja s részvényes; K­o­r­i­z­m­i­c­s László os. k. pénzügyi tanácsos; Kozma Vazul papirgyár tulajdonos; K­u­­bi­n­y­i Ágoston os. k. tan. nemz. múzeumi igazgató a földbirtokos; K­u­b­i­n­y­i Rudolf rimamuran velgyi gyáregyesület igazgatótagja a földbirtokos; Ru­bin­y­i Vilmos hootgömöri földbirtokos és gyár­­részvényes; Lioken­bacher Jakab nagykeres­­kedő s kőszén­bányatulajdonos ; Langer Ferencz kőszénbányatulajdonos; Morócz István a .,Gazd, apók“ szerkesztője; Németh Albert közbirtokos; Perger Ignácz háztulajdonos, a budap. kereső, s­zírkamra alelnöke; Pompéry János a „Pesti Naplódtól; Prónay Albert nógridgömöri közbír­­tokos ; Schlosser K. L a bertsti vasgyár részé­ről; S­o­ó­s Ágoston ze­mpléni birtokos ; Szekré­­n­y­e­s­s­y József pesti háztul­adonos és vállal­kozó ; Szentkirályi László honti birtokos; Szi­­g­y­ár­tó Sámuel Losoncz város ügyáde­s képvi­selője, földbirtokos; Szontagh Pál több gö­nöri gyárak képviselője s földbirtokos; Ullmann Bernát földbirtokos és gyárrászvényes; V­a 1t a­y Alajos nógrádi birtokos ; V­i­s­n­y­a József Miesbach Alajos kőszénbányatulajdonos képviselője stb. Legelői Kubinyi Ágoston ur, ki a tanácskoz­­mányt felsőbb engedély mellett összehívta , szót emelvén, a jelenlevőket a tanácskormány­ rendes vitele végett ideiglenes elnök s tollvivő választására kérte föl, mire a tanácskozmány egy akarutal Ku­binyi Ágoston urat, mint ki e tárgyban már előre is működött s egyes adatokat szerzett, elnöknek, a Birályi Ákos urat, ki ez ügyet ü­­rlap utján érlelni s előmozdítani törekedett, tollvivőnek válasz­olta. Megnyílván a tanácskozmány, először is fel­olvastatott a tanácskozmány tartásának megenge­­désére vonatkozó magas cs. k. helytartósági leirat — továbbá több gömörmegyei gyárak képviselőinek az elnöklő cs. k. tanácsos úrhoz intézett f­ászólítása, a kérdéses vasút ügyében­ tanácskozmány kieszköz­lése végett. Erre elsők­ör a tanácskozmányt a meg­vitatandó pontok iránt röviden tájékozván, mint első s lényeges kérdés, mindenekelőtt az ipolysajó­­völgyi vasút s­z­ü­k­s­é­g­e­ssége s hasznos­ság­a került szőnyegre. Ennek bizonyságául felol­­vastattak több göm­öri gyámnokok emlékiratából, mit azok a kassai kereskedelmi s iparkamrához in­téztek, azon helyek, mikben e vasút szükséglete reájok nézve mint életkérdés eleven színekkel festetik és számokkal bizonyittatik. Előadó ott, mi­kép az árucsere természete, minélfogva a k­ü­önböző termelésű vidékek sietnek leginkább a maguk ter­ményeit egymással közleni, s az ez alapon biztosan remélhető felvirágzása felföldi kereskedésünknek ; további a kérdéses vasút által érinteni 1­ 593. December 12-n 18542

Next