Budapesti Hírlap, 1855. január (609-633. szám)
1855-01-14 / 619. szám
megjelenne a lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kiére, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévni. 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 km Helyben, féltre : 8 frt., évnegyedre 4 frt. — A hirdetések szőr halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, számíttatik — Egyes szám *20 Dkr Szerkesztői iroda vans Országot. 6. sz. a. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. jjjrtg* FIGYELMEZTETÉS. Midőn az előfizetés mielőbb beküldését tán előfizetni akaró cs. k. t. ez. hivatalokat azon körülményre már csak igen rövid ideig szolgálhatandunk. Előfizethetni — helybén a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Ettnewalderház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók, nyilvánkönyvi terhek mellett is, más ingó dolgokkal egyaránt eladni és elzálogitni. 6. §. Ha az ilyen bányarészvényeknek még fönnálló nyilvánkönyvi terhei tekintetében a bíróság által további nyilvánkönyvi átruházást, vagy másbejegyzés avagy kitörlés engedtetik, errőla bá- nyarészvénynek a bányakönyvbe bejegyzett birtokosa a bányahatóság útján értesítendő. Hogyha valamely ilyes részvény hátralevő pótfizetések miatt végrehajtás alá vétetik, vagy ha arról a birtokos lemond, a nyilvínkönyvileg bejegyzett hitelezők értesítése tekintetében a bányatörvény. 169. §-nak szabálya szerint: kell eljárni. 7. §. A bányatörvény 168. § nak teljesítése folytán a már létező bányatársulatok tekintetében az alapszabályok és a bányakönyv, kijavítása végett a felek által benyújtandó minden beadványok, nemkülönben a birói és bányahatóságoknak minden cselekvényei és kiadványai, bélyeg- és illetékmentesek. Krauss s. k. 1854. dec. 31-kén a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap I. osztályának XXVII. dija egyelőre csak német kiadásban. Tartalma: 308 sz. a. Postaszerződés Austria és Oroszország közt, aláírva Sz. Pétervártt 1854. apr. 23-kán (máj. 5.) a ratificatiók kicseréltettek Bécsben 1854 jul. 2. (jun. 20.) 309. sz. a. Az igazságügyministerium 1854. . nov. 23—ki rendelete, érvényes Dalmátiában, azon kérdést illetőleg, várjon az uj törvénykezési szerkezet behozatala után a kiegyezési kísérletre idézésnek a törvényszéki vádlatot meg kell- e előznie. 310 sz. a. A pénzügyministerium 1854. nov. 28— ki rendelete, érvényes a közös vámkötelék összes koronaországaira, melylyel a ,,tépett halcsont“, tarifái nevezet megmagyaráztatok. 311 sz. a. Az igazságügyministerium 1851. nov. 29-ki rendelete, melylyel Krakó városa és területe, az 1854. aug. 9-ki (Bir. u. 208 sz ) a peres ügyeken kívüli jogügyekbeni eljárást illető törvény alkalmazására nézve ideiglenes intézkedések téteznek. 312 sz. a. A pénzügyministerium 1854. nov. 29- ei rendelete, érvényes a közös vámkötelékbeli minden koronaországokra, a tarifahatározmányokbani változtatásokat illetőleg a valódi tiszta súly szerinti vámkiszabás tárgyában. 313 sz. a. A bel-és igazságügyi ministeriumok, főhadiparancsnokság és legf. rendőrhatóság 1854. nov. 30 -i rendelete, melylyel az Ostromállapot Erdélyi fejedelemségben megszüntetik. 314 sz. a. A bel-és igazságügyi ministeri- ■ umok, és a legf. rendőrhatóság 1854. nov. 30-ki rendelete, érvényes Erdély nfejedelemségre, az 1852. oct. 24-ki legf. nyilt parancsnak és az 1853 jan. 29-ki ministeri rendeletnek e nfejedelemségbeni hatályát illetőleg. 315 sz. a. A pénzügyministerium 1654. dec. 1. rendelete, hatályos minden koronaországokra, melynélfogva megengedtetik,, a belföldi váltókra vonatkozó bélyegkötelességnek még más módon is, mint a mely az 1854. nov. 8-ki rendeletben (Bir. ill. 288 sz.) megállapíttatott, eleget tehetni. 316 sz. a. A pénzügyministerium 1854. dec. 2-ki bocsátványa, melylyel a kerületi bányatörvényszék állása és nevezete Selmeczen Magyaror- I szagbiui bányafőnökséggé, és az annak alatta álló alsóbányatörvényszékek bányabiztosságokká változtatnak. 317. sz. A pénzügyministerium és a legf. rendőrhatóság 1854. decemb. 7 - ki rendelete, az egeri fővámhivatalnak a külföldi nyomtatványok vámhivatali kezelésére adott jog megszüntetését illetőleg. 318. sz. a A legf. rendőrhatóság 1854. dec. 7-ki rendelete, hatályos a birodalom egész területére, kivéve a katonai határszélt, mely által a bel - és igazságügyi ministeriumokkal egyetértőleg azon rendőrhatóságok kijelöltetnek, melyek által az 1854. máj. 11-ki császári rendelet (kir. törvl. 120. sz.) által azokhoz utasított büntetőtörvényhatóság a különböző koronaországokban gyakoroltatni fog. 319. sz. a. A.pénzügyi és kereskedelmi ministeriunok 1854. dec. 12-ki rendelete, érvényes a közös vámkötelékbeli minden koronaországokra, a félkész kecske és juhbőröknek adott vámkedvezménynek a már cserzett, de még festetten vagy máskép elkészített ily bőrökre kiterjesztését illetőleg. 320. sz. a. Az igazságügyministerium 1854. dec. 13-ai rendelete , hatályos minden koronaországokban, kivéve a lombardvelenczei királyságot, Dalmátiát és a katonai határszélt, mely által a bányatörvényhatóság gyakorlására rendelt törvényhatóságoknak végrehajtási szabályok adatnak az 1854. máj. 23-ki általános bányatörvény (kir. -törvl- 146. sz.) 138—167. §-ainak a már létező bányatársulatokra alkalmazását illetőleg. A budai cs. k. orsz. pénzügyigazdasági osztály a 111. oszt. ellenőri állomásra a mezőkövesdi cs. k. adóhivatalnál Eösze Ferencz, miskolczi cs. k. dohányraktári segédet; a kardszagi adóhivatali 111. oszt. ellenőrállomásra pedig Pacz Ernő cs. k. alhadnagyot a 60. sz. Wasadg cs. k. gyalogezredben," ideiglenesen kinevezte. Hirdetmény. A postagőzhajójárat Bréma és New-York közt ideiglenesen megszüntetett. Ennélfogva Amerikába szóló levelezések Brémán át, mely után e-gyedül ajánlott levelek szállíttathattak Amerikábaegyelőre nem küldethetnek. Pest jan. 10-én 1855 Cs. köt. postaigazgatóság, tisztelettel kérjük, különösen bátorkodunk a netafigyelmeztetni, miszerint teljes számú példányokkal Szerk. HIVATALOS RÉSZ Az igazságügyi minister,i utanak 1854. dec. 13 - kán kelt rend.ezete, *) kiható minden koronaországokra, a lombárd-re-, lenczi királyságot, Dalmátországot s a katonai határőrséget kivéve, mely által a bányatörvényhatóság gyakorlására rendelt bírói hatóságoknak, az 1854. május 23-kán kelt általános' bányatörvény 1 (bírod. fiörv. lap 146 s.t. ) 167 §§-nak a már létező bányatársultitokrat alkalmazása iránt végrehajtási „ 1 . "szabályok adatnak.■ — .kofjO'it Minthogy az 1854. máj. 23-koh kert^ítSlán^s bányatörvény' (líród. törv. lap 146 MJJ 1168. §. folytán, az ezen törvény hatodik fejezetében a bányatársulatok iránt'foglalt szabályok (138 — 168 §§.) a már létező bártyatársulatokra is alkalmazandók, s ezeknek viszonyai a most érintett szabályokhoz képest rendezendők, ennélfogva az igazságügyi miinistérium a pénzügyi ministériummal egyetértőleg e tárgyban következő határozatokat találta kibocsátandóknak : 1. §. Mindenik bányahatóság köteles, a járásában már létező bányatársulatokat, a bírói hatósággal egyetértőleg, szükség esetében a bányatörvény 224. § nak alkalmazása mellett, felszólílni, miszerint egy kijelölendő kellő határidő alatt, társulati viszonyaik rendezése végett, úgy alapszabályaik iránt, mint igazgatójok és aláírási czímük választása iránt, az új bányatörvény határozatai szerint hozott határozványaikat, az ahhoz tartozó okiratokkal együtt terjeszszék elő oly czélból, hogy azok megvizsgáltatván és jóváhagyatván, a bányakönyvbe feljegyeztethessenek, s köztudomás végett a bányahatóságnál beiktattathassanak. 2. §. Ez alkalommal azon bányatársulatok, melyeknek egyes részesei jelenleg a bányakönyvben saját részleteik birtokára, vannak feljegyezve, különösen azon nyilatkozat benyújtására is felszóllítandók, váljon a bányarészvények birtokosairól! följegyzés vezetése, a bányatörvény 141. §-hoz képest, kizárólag a bányahatóságra ruháztassák e, s ennélfogva az egyes" részeseknek a birtokra tett följegyzése a bányakönyvből kitöröltessék- e, vagy pedig, váljon a bányatársulat a részvények birtokállapotának a bányakönyvbeni további vezetése mellett meg akar-e maradni. 3. §. Ezen ügylet vezetésévél a bányatársulatok azon könnyebbségről, mely, a bányarészvényekkeli üzletre nézve, azoknak a bányakönyvbeli kitörlése, s az ingó vagyonként eladható részvényjegyeik kibocsátása által nyújtatik, kellőleg fölvilágosítandók, s arra figyelmeztetendők, hogy nekek azon esetben, ha ők az egyes részvények birtokállapotának a bányakönyvbeni további vezetése mellett meg akarnak maradni, ez a bányatörvény 135. §-hoz képest megengedtetik ugyan, a bírói és bányahatóságok azonban a részletek felosztásának jövendőbeli korlátolása iránt ugyanott előadott határozatok megtartása fölött szigorúan őrködni fognak. 4. §. Ha a tanácskozásnál a bányatársulat ösz- Stree részletei három, negyedrésze birtokosainak megkívántató szótöbbsége (bányatörvény 154. §.) a mellett nyilatkozik, hogy a bányarészvények birtokosairól feljegyzés kizárólag a bányahatóságra ruháztassék, a bíróság köteles elrendelni, hogy az egyes részeseknek a birtokra való feljegyzése a bányakönyvből kitöröltessék, s abban a bányatársulat egyetemesen jegyeztessék a birtokra, vagy abban meghagyassák. 5. §. Ha az ilyes bányatársulat egyes részeseinek részleteire adósságok,vagy más terhek vannak bejegyezve, ezen már bejegyzett terhekre nézve azoknak megszűntéig a bányakönyv továbbá is vezetendő, az ilyes részesek részvényjegyeire azonban, a részesek számára a kiadatásuk előtt, ezen t adósságok vagy terhek létezése a bíróság által följegyzendő. Új adósságok, vagy más terhek nyilván könyvi bejegyzése többé az ily részletekre sem történik Ez utóbbiak birtokosainak azonban szabadságában áll, azokat as részvényjegyekre feljegyzett *) Bírod. 1354. dec. 23. Cik. db. 314. sz. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Kolozsvár (Erdélyben), jan. elején. A kolozsvári nemzeti színház jelen szellemi életéről akarok e sorokban röviden szólani. Nincs magyar közönség, mely inkább megérdemelné, hogy mentől tökéletesebb szintélvekben részesüljön, mint a kolozsvári, mert nincs lelkesebb magyar közönség a kolozsvárinál, s mégis egy színháznak sem igen volt viszontagságosabb múltja, mint a kolozsvárinak. Nem akarom fellebbenteni a leplet a megtörtént, eseményekről, rajzolatokat mutatván fel annak több mint negyedszázados múltjából, ámbár a lefolyt történetek elősorolása legjobb iskolája a jelennek, csak annak mostani állapotára akarok egy-két pillantást vetni s megmutatni, hogy az nem áll épen oly sötét színben, mint azt talán , túlságos ügyszeretet egy lapban előtüntetni kívánta A gyászos emlékű forradalom bevégzése után, a magas kormány választmányt nevezett ki ez országos intézet ügyeinek vezetésére, mely annak jövendője biztosítására 10 évre kötelező 5 ftos részvényeket bocsátott ki,s már eddig is 500 körül jár a részvényesek száma. Mily hasznosan volt elköltve az első évi részvény, meggyőződhetik, ki szinházunkba lép s annak jelen állapotát a múlttal egybehasonlitja, az abban uralkodó kényelem, csinosság és ízletes rendezéssel megismerkedik. Nem csak külseje, de belső, szellemi életére nézve is az intézetnek, sok, bár ha nem minden létetett, megszerettettek a jelesebb szini tehetségek, s kiket megnyerni nem lehetett, azok nem az igazgatóság mulasztásában, hanem az illetők túlságos követeléseiben, vagy más körülményekben rejlik. Hogy egy pár hónap alatt nem lehetett a pesti színpadon közelebbről megfordult minden új színművet itt előadatni, annak oka az, hogy ruha- és könyvtárt egyszerre kellett az intézet számára előteremteni, s a pénzlap a tetemes áldozatot még nem bírja, a midőn Vahot Imre „Huszárcsin“jának színre hozataláért 200 pftot kér, a fordítmányok leiratása, megszerzése sokba kerül, nem lehet követelni, hogy minden héten néhány új darab odassék, a régiebbeknek pontos, kerekded összevágó elő- adásában a közönség szintoly gyönyörűségét találja. Mi végre a személyzetet illeti, a férfiak közzül említhetők: Szilágyi Sándor, Rónai, Gyulai, Benedek,Károlyi az igazgató, Szilágyi Béla, Filippovics, — a nők közöl: Priél Kornélia, Váradiné, Rónainé, Filippovicsné, Pajor Nina, stb. E személyzetben, lehet mondani, minden szakmának van maga képviselője, sa közönség általában megelégedve térhet az előadásokból haza. Vácz, jan. 10. Utolsó czikkem óta sok, igen sok esemény adá magát elő, melyek a nevezetességek rovatába is méltán sorozhatókFő utczánk újonnan kiköveztetett, lámpáink megszaporodtak, s a mi legfőbb, mi a haladás sikerét igazolja — egy alsóbb műtanoda szervezése is megszavaztatott, mely egyedül a város által alapíttatott, s a jövő tanévre megnyithatna, és remélhetőleg meg is nyílik, mert már egyedül csak a felőbbség jóváhagyására várakozik. Egyegy tanár fizetése 80 pfr. lakbér, 5 öl tűzifa, s 400 p.ftra határoztatott, mely állomások pályázat utján leendőek betöltendők. Ha ezzel eléretik, hálás köszönetet szavazand az utókor is tanodáink nagylelkű igazgatójának, s a jelenlegi tanácsnak, hogy kezet fogva a szent ügy érdekében, oly virágzó tért nyitnak a népnevelésnek! Ezúttal — valahára — elemi tanodáink tanárainak ellátásáról is leend gondoskodva, kiknek, buzgó főpásztorunk mélt. és főtisztje Roskoványi Ágoston úr— a fizetés szervezéséig — fejenkint 20 pontot utalványozott saját pénztárából, mely öszzeg félévenkint leend a hálás tanárok által felveendő. Dec. közepeóta színészeink is vannak, még pedig folytonos működésben! Már rég kellett volna bírálatot tenni e társulat felett, de hoszszabbi tartózkodásukból jellemüket is megítélve (a hosszas várakozás után) pontosabb adatokkal szolgálhatok. Igazgatók Darázsy és Tóth, körülbelül 20 személyzetű társaságban. Egy- két tagon kívül, kik szerepeiket nem igen szeretik betanulni, meglehetős sikerrel játszanak, sőt napról napra magukhoz bűvölik a közönséget, mit a zsúfolásig telt szinterem is eléggé bizonyít. Eddigelé kitűnően szerepeltek Darázsyné, s a szép reményű Tóth Ida, ki a népszínművekben jeles. Általános tetszést vívott Ország, s a komikus szerepekben Máté, kiket kihívással többször megtiszteltek. A színészet nevében pedig hálás köszönetet szavazunk a résztvevő közönségnek, hogy valahára melegebb pártfogással szerencséltetik Thalia ügyekező gyermekeit. Austriai birodalom, Bécs,jan. 12. Pipitz József bankkormányzó úr előadásából az austr. nemz.bank legközelebbi közgyűlésében, a következő tételeket emeljük ki : 1854 december végével a bank követelései az állam irányában következőkből állottak: 4 peres bécsi váltó-papírpénz beváltásáért 31,907,141 ft 2l/ kj . kamatnélküli 31,735,976 ft 37/1 kr. összesen 63,643,117 ft 39* 4 kr. Maradványa az összevont 2 peres követelménynek 55,000,000 ft. a beváltott állampapírpénz és függő követelményekért, a fennebbi 65,417,147 ft 53 4 kr. levonásával 95,583,377 ft 54*/4 kr. ősziél 214,226,195 ft 333/4 kr; végre időközi előlegekben 89,000,000 ft. A kivert érezpénzek készlete tehát 1854 dec. 31-kén 45,207,082 ft 463/4 kr ; 1854 dec. 31 kén forgásban levő bankjegyek 383,491,000 ft, a bécsi központi bankpénztár által minden koronaországi bank-fiókpénztárak és viszont ezekről az elsőbbekre, továbbá néhány bankpénztáraknál egymás közt kiállított bankutalványok öszlete 31,686 darab 149,917,814 ft 38,4 krjával. Azon hárommillió forint kölcsönből, mely Buda, Pest és Esztergom szabad k. városoknak adalék, tartozásképen Pest részéről még csak 509,000 ft hátralék maradt fenn. A 16 újonnan állított, bank fiókpénztáraknál egészben 18,143,160 ft 22* 4 kr. értékű záloga tétetett le, melyekre összesen 9,290,000ft adatott előlegezésekben. A nemzeti banknál őrzet alatt levő letétmények összes értéke 1854 dec. 31-kével tett 83,166,666 ft 323/4 krt. A forgatmányi intézet régebben ismert viszonyaiban a lefolyt évben sem történt semmi változás. 1864 dec. 31-kével maradt az összes bankpénztárakban 149,762,454 ft Január 14-n 1855.