Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)

1855-04-16 / 696. szám

, Uram!“ — mondá a császár, — „az, ki az öné­hez hasonló nevet visel, nem lehet közönséges összeesküdt. Menjen ön, ön szabad.“ Ezen tiszt most a birodalomban egyik legfőbb rangú sze­mély.— 1841-ben egy , paraszt részegségében, nyilvános helyen, a császár arczképét lekopni merészelte. A paraszt elítéltetett. A császár nem erősíté meg ezen ítéletet, hanem az eléje terjesz­tett jelentés alá sajátkezűleg ezt írá : „Ezen em­bert nem kell bántani. Mivel ő engem leköpött, meg kell neki mondani, hogy én leköpöm az ő sértését.“ — Ilyen ember volt Miklós császár. — De nem szólok többet, noha még sok mondan­dóm volna. Főleg az volt czélom, hogy ne higye azt a világ, mintha mi oroszok semmit sem tud­­­nánk válaszolni a „Moniteur“ czikkére, a mennyi­ben az császárunkra, ki nem létezik többé, s meg­maradt, s­őt sirató nemes honunkra vonatkozik.“ Németország, Berlin, ápr. 13. Egy porosz lap egy párisi levelezést közlött, melyben következő tétel fog­laltatik : „Teljes okom van feltenni, hogy a po­rosz kormány egy sürgönyt küldött Párisba, kö­vetkező tartalommal : a porosz kormány értesít­­tetett Oroszország azon elhatározásáról, misze­rint a harmadik garantiapontnak adott magyará­zatot nem fogja elfogadni, mi által a háború to­­vábbtartása elkerülhetlenné válik; ennélfogva Poroszország kötelezve érzi magát leyális sem­legességének kijelentésére s igéri, hogy az ő­­szinte és tökéletes leend.“ A „Preusz. Corr.“ határozottan erősíti, hogy az itt idézett közlés minden részleteiben alaptalan. Portugália. L i z b o n a, apr. 2. Azon intézkedés, mely­nek czélja S­ald­anha herczeget a hadügymi­­nisterium terhétől fölmenteni, a cortes-gyűlés elé terjesztetett egy oly törvényjavaslat alakjában, melynél fogva megengedtetik egy tárczával vagy tárcza nélküli ministerelnök kineveztetése. Egy kir. rendelet az ülésszakot ápril végéig elnapolá. Spanyolország, Madrid. A cortes-gyűlés ápr. 7-ki ülésében folytatá a nemzetőrségi törvényjavas­latra vonatkozólag előterjesztett módosítványok tárgyalását. Már ezen nap estéjén igen fenyegető szinti csoportok vették körül a kamra palotáját, s e napon a zavarok kiütését csak a tárgyalásnak jövő keddre halasztása által lehetett meggátolni. 10-én a tárgyalás újra fölvétetvén, N­a­v­a­r­r­o Zamorano azon módosítványa, miszerint a ja­vaslat tárgyalása az alkotmányalapok végleges elfogadtatásáig elhalasztassék, Madoz s Alon­­so Martinez által hevesen ellenezi­et­­vén, 141 szavazattal 61 ellen elvettetett.­­— Egy távirdai sürgöny szerint ugyanezen nap esté­jén a fővárosban zavarok ütöttek ki, azon­ban a nemzetőrség segélyével csakhamar elnyo­mattak, 8 csak 15 egyén fogatott be. Továb­bi részletek még eddig hiányzanak. Egy másik távirdai sürgöny szerint, a cortes-gyűlés 12-bén 165 szavazattal 18 ellen elfogadta a nemzetőr­ségre vonatkozó törvényjavaslatot, Ar­m­i­­­o mó­­dosítványával. Ezen nap estéjén újabb lázadási kísérlet történt, mely azonban tüstént elnyoma­tott. Granville lord Madridba érkezett, Olaszország. Turin­ból írják, miszerint a senatus bizott­mányában a kolostortörvényjavaslatra nézve többség nem létesült. A tagok közül kettő a tör­vény elve ellen, kettő mellette, nyilat­kozott , de annak horderejét korlátozó módosítá­sokkal ; az ötödik tag, ki a kormánynak csak a kolostorjavak megadóztatása jogát ismeri el, elő­adónak választatott. Amerika, N­e­w-Y­o­r­k , mart. 21. A Soulé-levelezés, vagy mint a hivatalos czim­ mondja: „Az itteni és a spanyol kormány közti barátságos viszonyokat zavaró körülményekre vonatkozó levelezés“ rö­vid időn meg fog jelenni. Az első okmány abban Mar­cy utasítása Souléhoz 1854. júl. 28-án Ez utasítás így szól : „Míg az Egyesült­ államok Cubának egy más európai nemzet birtokába bo­­csáttatását minden áron ellenezni fognák, másfe­lől rendkívül sajnálniuk kellene, ha Spanyolor­szág a sziget fölötti uralmának megtartása végett más hatalom segélyét venné igénybe. Egy ily idegen segélytőli függés a segélyadót valósággal véduri jellemmel ruházná föl, annak ürügyét adta a mi, s általában az egész északamerikai száraz­föld ügyeibe avatkozásra. Meghasonlás esetében az Egyesült­ államokkal, egy ily hatalom képes lenne a sziget fölötti véduraságát a mi háborga­tásunkra úgy használni, mintha feltétlen birtoko­sa volna a szigetnek.“ — Azon gyanúra, mintha Cubát az Egyesült­ államok az Unióhoz akarnák erőszakkal csatolni, megjegyzi az utasítás : „Ily alaptalan gyanú elleni védelmünk, az e­­gyetlen, mit mirongunk becsülése megenged, az eddigi politikánkra hivatkozás. Az ügyek jelen állásában az elnök nem tartja jónak önt a sziget megvétele végetti javaslatokra felhatalmazni. Ha­nem ha Spanyolországot Ön hajlandónak találná a kép be kell látnia, hogy nem igen hosszú idő alatt Cuba el fog szakadni, vagy mostani gyarmati függéséből ki fog ragadtatni. Ha Cuba az európai uralom alól felszabadíttathatnék, akkor az Egye­sült­ államok igen valószínűen föl lennének áldoz- Napi hirek és események. Pest, ápril 16. * Főherczeg Józsefé cs. fensége Pest vá­rosa polgármesteri hivatalának az itteni városi sze­gények közti kiosztás végett 100 pftot méltóztatott kegyesen átküldeni. * A budai császár­fürdő nyomtatott árszabálya mellett e nagyszerű gyógyforrásról s az ottani intézkedésről több érdekes tudnivalók kö­zöltétnek : A budai császárfürdőt az irgalmas-szer­zettel együtt Marczibányi István 1806-ban a szen­vedő emberiség javára akkép alapitá, hogy e fürdő jövedelméből az irgalmas-szerzet kórházában rang , vallás és nemzetiségi különbség nélkül betegeket ápoljon, mit a tisztelt szerzet dicséretesen teljesít, miután évenként mintegy 2000 beteget i­d­e­g­e­n ápol e fürdő jövedelméből. Tehát e fürdő látogató­ja egyszersmind közvetve jótékony czélt is teljesít. A budai császárfü­rdő meleg forrása 52° Beaumur, a hideg, mely hasonlóan ásványos 21°/r- Fris jó ivó­víz a budai hegy­tájékból hozatik. A fürdővendégek kényelmére Pest és a fürdő közt gőzösök és társas­kocsik közlekednek , s szintén ily kocsik szállítják ki a vendégeket a budai szép hegyvidékekbe is. A császárfürdő arkrészei , hatása és használati módjá­nak leírását dr. Illés László a budapesti orvosegy­leti r. tagja, továbbá Frankel A. második bővített kiadásban megjelent, műveikben lehet találni. * Közelebb kaptunk egypár példányt azon szép ünnepi versezetből, mely Debreczenben kö­vetkező czím alatt jelent meg: „Ö­röm hangok, melyek sz. k. Debreczen városa község­ tanácsának s ettől kiáradva az egész népességnek keblében Erzsébet Császárné és Királyné . Fel­ségének szerencsés első szülése hírére felmerültek és e czélból a szegények gyámolítására hatóságilag rendezett s a város­háza teremében 1855-dik év mart. 12-én tartatott hangverseny alkalmával el­­szavaltattak.“­­ A költő a bevezetésben örömre dalra hívja fel Austria népeit, és felszólítja a hű magyar nemzetet, hogy üdvözletével első legyen Azután az ifjú fejedelmet rajzolván, így szól : Szemében szellem-tűz lobog, Arczán kegyelmi fény, Keblének vértje hős erő, Szentélye az erény; Lelkében bölcseség honol, Vállán gond ül s teher, S nem roskad annyi súly alatt, Az ernyedetlen csel; Törvény, igazság szent szava, Szól bátor ajkiról, Babéri győzelem sugárzik Vitéz zászlóiról; De könnyet is töröl keze Bátépte arczokon, Kegyelmet int, hol szenvedők Nyögnek rablánczokon, S hogy adná biztosb zálogát Annak, miként szeret: Közötted, ajkán hordozá, Édes szép nyelvedet, Örömre hívja fel a népet, a mely felett ily fényes nap ragyog: S miként meleg nap keltekor Virágok kelyhei, úgy nyíljanak felé, szived Nemesd érzelmei­t ! A második részben egy költőileg alkalmazott képben az ifjú Császárnét a kelő holdhoz hasonlítja, mely ott tündöklik fény­ napja oldalán : Oh nép ! te ég kegyeltje vagy, Hogy így együtt ragyog Nap és a hold hazád egén ; Mert így derülni fog­va mindazon aggodalom alól, mit most annak jö­vő sorsára nézve éreznek. Akkor természetesen az amerikai continental-rendszer tulajdonává lenne, s annak stabilitását előmozdítná, a­helyett hogy veszélyeztesse. Mozdítsa elő ön,kedvező alkalom­mal, e nézeteket, de vigyázattal legyen, hogy a kormányban veszélyes szándékokróli gyanút ne támaszszon, vagy egy régi büszke nép érzékenysé­gét meg ne sértse.“­­ Az okmánygyűjtemény­ben részint Buchanan utasításai is megvannak, melyekben neki meghagyatik, hogy a brit kabinet­nek Cubát illető nézeteiről szerezzen biztos tudo­mást. April 3-n Soulé bizodalmasan utasítta­­tott, Cuba megvétele végett egy szerződés köté­sének útját egyengetni. Később e végett az elnök két külön feljhatalmazottat akart Spanyolország­ba küldeni, de arról ismét letett Közbejött a Black­ Warrior-ügy. Soulé állása folyvást tart­­hatlanabb lett. Francziaországi útjáról, az osten­­dei követi értekezletről stb. a könyv elég felvilá­gosítást adand az olvasónak. Távirati sürgönyök. Hg Gorcsakoff jelenti Szebaszto­­polból: Április 6-ig semmi fontos dolog nem történt. Az ellenség, meglehetős élénk tüzet irányoz három, u. m­. Volhynsch, Sze­­lengyinszk és Kamcsatka erődeink ellen, de közlekedő ostromműveik csak lassan haladnak. Krim többi részében az írt napig még semmihez sem kezdettek. Genua, apr. 13. A „Constituzione“gőzös a törzskar egy részével, a mérnök- és egésségügyi testülettel tegnapelőtt Konstantinápolyba elin­dult. Lamar mora­tnok hír szerint f. hó 15-n személyesen intézendi a hajóraszállítást, aztán a törzskar egy részével a „Governolo“ fedezetén előremenend, hogy a szállítóhajóknak a Bospo­­rusba érkezése előtt, ott legyen. Az „Oest. Zeitung“ közli: Ma (april 14) estve a franczia császári követséghez , a a r­o­­­bert­inoktól Szebasztopol alól april 7-ről kelt sürgöny érkezett, mely jelenti, hogy e napig semmi említésre méltó nem történt. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Kunok“ eredeti opera 4 felv. Zenéjét szerzette Császár György. Pesti német s­z­i­n­p­a­d­o­n : Mi­s­s Ella amerikai műlovaglónő és társaságának nyolczadik vendégelőadása. Előbb: „Ein Arzt.“ Lustspiel in­­ Akt. Ezt követi: „Alte und neue Zeit“ komische Tanzscene. Budai városi szinpadon: „Ein alter Deutschmeister.“ Charaktergemälde mit Gesang in drei Aufz. und einem Vorspiele. Bécs, april 14. Agio arany: 29%, ezüst 27% Dana vízállás. April. 16. (reggeli 7 óra) 9, 5 1,1­0 fölött. fél­i­ melléklet van csatolva. Sorsod borúja, mit reád Oly sok viszály hozott, S e kettős fény súgok­nál Fölkel szebb hajnalod! * Tovább fűzvén a nap és hold-hasonlatnak a Felséges Párra alkalmazását, igy énekel: Ha szép hazád virágzata S jólléte nem halad: Hidd, hogy napod tűz-szelleme Ennek sas szárnyat ad! Ha sújt a törvény vas keze Vagy szenvedsz védtelen: Kegyelmi fényben felragyog E h­o­l­d hús éjetlen. A harmadik részben egy gyöngéd hasonlattal így vezeti be a Felséges Pár­nak születését: elsőszü­lött magzata­Ott nyugoton alkonyra száll A nap s kelet felé Fölrezg a hold, s közöttünk is Egy csillag tűn elé ; E csillag az új­szülött herczegnő, s ezzel a hármas képet összefoglalva : Császárod ősi fényű nap, Császárnéd holdvilág, — Szülöttük csillag,s érted é­g E hármas szép világ! Oh népeiim, hármas fényt adott Az ég ajándékul! Te adj szivet, kart és vagyont. Szerelmi zálogul! így vészjellegbe nem borúl A trónnak szép ege, S békéd, jólléted napja is Együtt derűl vele!!! Mint már említők­­e nagy tetszéssel és köz­örömmel fogadott versezet szerzője a debreczeni főiskola egyik jeles tanára: Révész Bálint ur * A múlt szombati előadás (f. hó 14-én) a nemz. szinpadon valódi ünnepe volt a m­a­g­y­a­r operán­ak. „Lammermoori Luciát“ hallottuk, Lonovichnét a czímszerepben. Lehetnek más Luciák is, de kedvesebb mint ő bizonyosan nem. Éneke az első hangjegytől az utolsóig bárteli, túl­­­halmozatlan, természetes kedvességgel folyó, igazi csalogánydal volt: az egyenlő szépséggel, kedves­séggel, és tiszta szabatossággal lézengett énekből alig lehet egyes számokat inkább méltányolni, mint az egészet. S ha az örülési jelenést mégis kiemeljük, az csak azért történik, mert azt ily tiszta, egyszerű, nemes ízléssel keveset hallottuk énekelni. Itt Kor­néliánkra igazán rái­ettek Vörösmartynk szép sza­vai : „És elhalása liliom-hullás volt. . Az ismét zsúfolt szinház elragadtatva énekétől számtalanszor előtapsolta őt; kár hogy némelyek a zajban ezúttal is túl mentek azon korláton , melyet az illendőség szép nemzeti színházunk s annak igazán nagyrészt válogatott közönsége van. Ez est­­e Ellingerur mint új szerződött tag először lépett fel Edgard sze­repében, némi elfogultsága mellett is mint igen szép, erőteljes hanggal bíró énekes mutatta be magát; nézetünk szerint a nehéz „maledetta“ különösen si­került neki. Az igazgatóság mindenesetre jó szer­zeménynek mondhatja őt. A mű­vészhármast Füre­di egészíté ki gyönyörű hangjával, melyet ma is a leghatásosabban használt, valamint Kőszeghy is. S mindnyájan igen sokszor kihivattak. Karok és zene Erkel vezérlete alatt remekül működtek. Általában büszkén mondhatjuk, hogy közelebb a német színházban színre került ,,Lucia“ előadását, Stégert kivéve, nemzeti színházunkéhoz távolról sem hasonlíthatni.Ez est ünnepélyét kitűnően emelte félig Ko­r­m­á­nyzó Urunk s H­i­­­de­gar­d főherczeg­­asszony e és. fenségeiknek az egész előadásom­ ma­gas jelenlétük. Főherczeg kormányzó úr ő és. fen­sége a nemzeti színház igazgató­ grófja irányában ez előadás kitűnősége iránt teljes megelégedését méltóztatott nyilvánítani.­­ Holnap délelőtt választja az akadémia fő­elnökét, alelnökét és három igazgató tagját. Vá­lasztók a mostani igazgató tagok lévén, ezek közöl többen vannak már körünkben. Herczeg Eszter­­házy Pál, mint egyik alapító s igazgató szintén megérkezett Bécsből.­­ Báró Prónay Gábor, a „Vázlatok Ma­gyarhon népéletéből“ szerzője most egy új nagy munkán dolgozik, mely Magyarország statistico-to­­pographiai leirását tartalmazandja. A munka szá­mos térképek és mellékletekkel lesz ellátva. * F. évi április 14-kén a budapesti or­vosegylet dr. Wagner János tanár úr elnöklete alatt rendes ülést tartott, minekutána több tagok által idegen testek u. m. tűk, diók, csengetyűnyelv, műleges fogak stb. lenyelése által gerjesztett beteg­ségekről értekeztek volna . — dr. Orzovenszky Balaton-Fürednek főorvosa, ezen gyógyintézetben nyert két évi tapasztalatait előadta. A számos je­­­lenlevők ezen előadást nagy elismeréssel hallgatták, dús tapasztalataik által azon betegségeket kijelöl­vén, melyekben Füred szerencsés eredménynyel alkalmaztatott.­­ Ezeknek nyomán Füred több más betegségeken kívül a pesti orvosok által sikeresen használtatott; a sápkór több nemeiben, gyomor­görcsökben , étvágytalanság s emésztési zavarok­ban, májbajokban, nevezetesen epekövek tünetei ellen, továbbá aranyeres bántalmakban, makacs női bajokban, rosztkór, méhkór s fövenyes bajokban, végre betegségek után sehol sem lábbadozik s erős­­bödik valaki oly sebesen mint Füreden.­­ Midőn azonban Füreden az ásványos vizen kívül még több körülmények s gyógyeszközök hatnak, a gyógyítha­tó betegségek köre sokkal nagyobb, mert Füreden a bájoló tájék, a gyenge tiszta vízgőzzel telt levegő, a hüvös Balaton - fürdők, s a 4.000 anyajuhkal meg­kezdett savó-gyógyintézet, oly gyógyerői öszveget képeznek, melyet máshol alig találhatni, nevezete­­oly nagyszerű savógyógyintézet Európában sehol sem létezik; innét érthető, hogy mellbetegek min­den évben Füreden gyógyulást vagy legalább ja­vulást nyernek.­­ Az előadó végre az egyesület figyelmét az országnak többi fürdőire is vezetvén, közkívánatra az elnök ezen ügyet még ezen tavasz­­szal tárgyalásra kitűzendi.. . A hazai első pesti takarékpénztár legutóbbi közgyűlésén ez intézet 15-ik évi forgalmának és mérlegének 1854—ik évi december 31-kén, nyom­tatott kimutatása jön a részvényes tagoknak bemu­tatva. Forgalmi kimutatás január hó 1-től dec. Sí­kig bezárólag, készpénz maradvány volt 1853. dec. 31-től 50,894 frt 36 kr. ezzel együtt a bevé­teli és kiadási ősziét tesz : 4,815,900 frt 24 krt. Mérleg és vagyon-kim­tatás 1854-ik évi decem­ber hó 31 —ik napján : ősziét 4,072,599 ft 52 kr. — Nyereség-kimutatás 1854-dik dec. 31-kén : ősziét 255,254 ft. 12 kr. A közgyülésileg kirendelt rész­vényes bizottság 1855. febr. hó 24-kén e kimuta­tást a fó s egyéb kezelési könyvekkel összevetvén, minden pontjaikban megegyezőnek találta. * A ,,W. Z.“ következőkép ír az újonnan díszí­tett nemzeti színházról : „F. hó 9-kén húsvéthét­főn nyittatott meg a Lehmannar által 15,000 ft költséggel újonnan díszített nemzeti színház. E szín­­­ház belső kiépítése után most Austria legszebb szín­­, házai közé tartozik, ha nem a leggazdagabban dí­szített. Azon rövid idő alatt, mert mart. utolsó nap­ján még játszottak, Lehmann rendkívüli dolgot tel­­­jesített, s az elismerés, melyben a művész részesült, zajos és érdemlett volt. A külső színhely renaissan­­ce-stylben van díszítve, igen gazdag, még­sem túl­­halmozott s a legjobb ízlést tanúsítja stb.“ (a rész­leteket már mi is leírtuk) A „W. Z.“ azzal fejezi be czikkét, hogy az egész igen pompás látványt nyújt. * A f. hó 9-ki bécsivonattal érkezett utasok beszélik, hogy útközben Pozson és Esztergom közt erős hózivataruk volt s ők is megemlékeztek a hi­telükben közelebb sokoldalról megtámadott jolsvai időjóslatok igazságáról. « ** . A pesti német szinpadon Miss Ella amerikai műlovaglónő olykor rendkívül délutánon­ként is folytatja számos néző közönség előtt maga előadásait. Tegnap vasárnap Stéger „Alessandro Stradella“ regényes daljátékban , melynek zenéjét Fr­o­­­o­d Martha szerzője írta, igen kedves élveze­­­tet nyújtott, s kivált a honszeretetet éneklő , és köz­kívánatra ismételt dallal a közönséget lelkesedésre­­ ragadó. Az említett szép opera, melyben az ének és művészet hatalma és a banditákat is megtérítő erkölcsi hatása gyönyörűn van ábrázolva, megér­demelné, hogy magyarra fordíttassék. * A cs. k. kereskedelmi ministerium elhatároz­ta, az austriai utazóknak, kik az államvaspályák használatával a párisi iparműkiállítást látogatják, s a keresk. és iparkamrák bizonyítványaival igazolják, hogy kiállítók, vagy az államigazgatás vagy a ke­resk. és iparkamrák küldöttei, a cs. k, vaspályá­­koni utazásra nézve dijkönnyebbitést engedni, úgy hogy egy 2dik helyre szálló jegygyel az első ko­csiosztályt , egy harmadik helyre szóló jegygyel a másodikat s egy másodosztályú féljegygyel a har­madik kocsiosztályt használhatják. A cs. k. kizár, szabadalm. Ferdinánd császár északi vaspálya és a cs. k. austriai báliam vaspályatársaság; a kiállítási czél előmozdítása tekintetéből az utazóknak hasonló kedvezményeket engedtek a vezetésük alatt álló vaspályák használatára nézve. E kedvezés a vissza­utazásra is érvényes, ha az utazó a cs. k. kiállítási bizottmánytól Párisban kiadott hasonló bizonyít­ványnyal kiállító- vagy küldöttnek mutatja ki ma­gát. Az utazási jegyek váltásánál a bizonyítvány az állomási hivatalnoknak előmutatandó , s ettől na­pi és állomási bélyeggel láttatik el. Már megbé­­lyegelt bizonyítványok irányában ismételt ked­vezménynek nem lesz helye. A visszautazásra nézve megszűnik a kedvezmény, ha a visszautazás a kiál­lítás befejezésén túl négy hétnél továbbra ha­­lasztatik. * Egy nevezetes esküvőről olvasunk, mely e napokban Párisban a rokkantak egyházában hajta­tott végre. Egy zuáv, ki Szeb­isztopol előtt mind­két kezét és lábát elvesztette, s vitézségéért alhad­­nagygyá neveztetett ki s a rokkantak palotájába föl­fogadtatott, a főszerepet játszta ez ünnepélynél. A. szerencsétlen rokkant t. i. egy ifjú, jómódú leány­nyal összekelt , ki Szebasztopolba utazása előtt szivét és kezét oda ígérte neki , s ki a megbé­nult hős irányában megtartotta szavát , melyet az ifjú harczosna­c adott, midőn reményteljesen a harczmezőre indult. A kormányzó tisztikar s a pa­lota minden többi lakosai jelen voltak az esküvőn. A császár és Jeromos herczeg segédeik által képvisel­tették magukat. A császár a fiatal hősnek az eskü­vő után nevében a becsületrend keresztjét adatta át, s a császárné egy díszhölgye Uralkodónéja ne­vében egy gazdag ajándékot kézbesíttetett. A je­lenlevők mind mélyen meg voltak indulva, s az ember nem tudta, a szegény harczos vagy hű arája iránt viseltessék-e több rokonszenvvel. Mai számhoz

Next