Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)
1855-04-12 / 693. szám
urvsttalnak mindent elkövetend azt eszközölni, ami az egyes lakos és az egész népesség javára czéloz. B)A. törvényszéki orvoslat. Az igazságügy kezelésére nézve igen nagy fontosságú a törvényes eseteknek rögtöni megvizsgálása és a sebesítések gyógyítása; ezt tehát illő vigyázattal legczélszerűbb a községi orvosra — a tiszti orvos vagy egyidejű vagy következő felügyelése és segítése mellett bízni. És ezen szabály szintén csak a törvényes kérdés alatt álló egyes lakosok javára céloz, tekintvén akár a sértő akár a megsértett felet. Igen nagy javára lesz a megsebesültnek, ha a rögtöni orvosi segély által megmentethetik az úgynevezett tartós sérelmektől vagyis utóbajoktól, melyek egésségét egész életére elrabolják és őt a kenyérkeresésben akadályozzák ; sokkal üdvösebb leend neki gondos gyógyítás által a rajta történt megsértés tökéletes elhárítása, — mint ha a bevádlott sértő keményebb büntetéssel fenyittetik, mivel ez által betegsége mitsem enyhülne. — Ezen mondott jótétemény egyedül az által biztosíttathatik a község egyes lakosainak , hogy ha saját községi orvossal bírnak, ki hivatalosan és maradandóan az övék, és szünetlenül közelükben létezik. Az elősoroltak lennének tehát a községi orvos hivatalos működésének fő irányvonalai. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a közegésségi ügy rendezésére nézve , nagy kiterjedése miatt, még igen sok érintetlenül maradt , ami egy hivatalos utasítás meghatározásánál felveendő ; jelenleg azonban föcél volt megmutatni, mennyire fontos az orvosi személyzet közelléte és tartósan egy vidéken maradása a Magyarhonban még igen hiányzó közegésségi ügy rendezése tárgyában. Ha az eddig tulajdon orvossal el nem látott községek mostani önálló szabad fejlődésükben szívükre veszik , mily sokan lettek a község tagjai közös hirteleni és előre nem látható szerencsétlenség és betegség esetében , milyenek : szélhűdés, megfúlás, elvérzés stb. gyakran a veszély áldozatai— csupán azon okból, mivel az orvos igen távol volt (nem is lehetvén a magángyakorló és semminemű hivatalos kötelezettség által nem kötött orvost embertelennek vagy nyerészkedőnek nevezni,hogy ha felkéretvén, talán más, ugyanazon időben érkezett, de neki inkább kedvező felszólításnak engedend) , teljes remény marad fönn, hogy mindezen községek (miután a hon politikai rendezése máris szabályozva van) az atyailag gondoskodó cs. k. belügyministérium nagyhasznú intését lehetőleg követni fogják. Ezen a lakosság életét, egésségét és vagyo- ipfenát biztosító egésségügy rendőri elrendezése a község javára felállított orvosok által híven és önfeláldozással kezelve, egyfelől a legszerencsésebb és legörvendetesebb eredményt szülendi; másfelől pedig az egyes szerencsétlen szenvedőknek nem kellene többé naphosszat és hiában orvosi segély után epedni, mert — habár nem is minden helység lehet közvetlen állomási helye a községi orvosnak — ez mégis a reábízott szomszéd helységekben mindenkor legrövidebb idő alatt megjelenhetvén, ügyekezend nehéz és szép hivatásának méltólag megfelelni. Mindenesetre kiszámíthatóan haszna van az előadott gyógy-és egésségügyi rendezésnek, és mellette az annak létesítésére szükséges eszközöket több kisebb községek egyesülése által, jelentéktelennek vagy csak kevésbbé érezhetőnek mondhatjuk, amennyiben ezen állomások rendszerezése oly igen meg van könnyítve a készpénzbeli kiadásoknak a községek részéről az annyira alkalmas termesztményekbeni helyettesítése által. Köszönet és hála a kormánynak ily jótékony rendezéseiért a közegésségi ügyben, boldogok az ország és annak községei, melyek azt méltányolni tudják és foganatosítani törekednek ! T A I! C Z A. A pesti műegylet és mart.havi kiállítása. A műegylet martius-havi képkiállításának ismertetésével s az akkor kiállított festvények rövid szemléjével még tartozom. Hogy e kiállítás bírálatát ily hosszú pórázra hagytam, annak egy közbejött hosszadalmas betegség volt oka, mely mint látszik nem csak az énekesnők táborát keresi föl a szinigazgatók nem csekély bosszúságára, kik midőn a felcsigázott szerződést kötötték csupa egésséges napokra számítottak , hanem megtámadja, mint Petőfi nevezi, ama mogorva sziklákat, a kritikusokat is. Petőfi tavasz dalában a zöldbokor-páholyban hallgatódzó ibolyák mellett,kik a csalogány-primadonna énekét élvezik , igen epigrammás kép volt akritikusokat sziklákhoz hasonlítani , hanem az élet gyakran kineveti a költészetet. Akadnak e fajból elegen, kik a sziklához legkevésbbé sem hasonlíthatók , mert igen könnyük, nem szilárdak sőt nagyon is ingatagok, aztán a világért sem tennék ki fejeket oly merészen a villámnak ; és végre nem sziklák , mert nincs Mózesnek az a varázsbotja, mely enyhítő forrást tudna felőlük előidézni, pedig egyébként a szélesség , felületesség és semmitmondás vizében eléggé bővelkednek. Hasonló recensensei akadtak a műegylet működésének is, mint látszik azonban a harcz nem valami épületesen végződött, körülbelül a szélmalom elleni harcz képe volt; míg Künn Don Quixotte fújta a tajtékot és rozsdás bárdjával vagdalta a levegőt , szélhajtó vitézsége még élénkebb forgásba hozá a malmot és az ellenfél, a jámbor makin még több lisztet örlött. E vervantesi hasonlat mindenesetre ráillik a műegyletre, mert mióta oly epésen folyt a támadás ellene,azóta a 3500 részvényes szám már nagyon közel van az 5000-hez; a malomkerekeket igen czélszerű volt mozgásba hozni. A bevezető sorokban említett ok s a martiushavi tárlat festvényeinek elkésett ismertetése miatt szerettem volna az egészet átszökni, ha néhány valóban becses műemlékezetembe annyira bele nem tapad, hogy tőlük menekülni nem tudok. Emlékezetem táblájáról tehát most mint egy váratlanul kifizetett számadást lerovás által törlöm le. E tárlaton 16 hazai festész volt képviselve, mi igen örvendetesen mutatja, hogy jobbjaink elég szorgalommal és ügyszeretettel vesznek részt a festőművészet egyűlhelyén , és meg vagyok győződve , hogy az egyesület nem is fog késni az ösztönnel , mivel egyrészt e szorgalmat jutalmazhatja, másrészt annak nagyobb lendületet adhat. • Az idegen művészek mintegy 27-en küldtek be festvényeket Bécs, München, Berlin, Salzburg, Brüssel, Düsseldorf, Antwerpen és Párisból, mi a műegyesület gazdagon elágazott összeköttetéseiről tesz tanúságot. Megtörténik ugyan, hogy másod, harmad kézből, vagy azér útján jut valamely képhez, de ez egy műkiállításnál sincs különben, talán Európa legelső fővárosait kivéve. A hazai és idegen művészek közöl ezúttal is többen használtak magyar tárgyakat, mint ezt a művek sorozatán végigmenve látandjuk. A vegyes képek osztályában: a műlap: „Árpád fejdelemmé választatása“ után Goethe a hajdani daliák mellett a jelenkoriakat tüntette fel, a mennyiben képének tárgya : „Miklós nagyherczig cs. k. huszárezredének tisztikara az 1853-ki olmützi táborozatban.“ Nagy figyelmet ébresztettek minden nézőben a korán elhunyt jeles festész Benkert M. Imre vázlatai, melyek igen gyakorlott kézzel és értelemmel vannak dolgozva, különösen jeles mű a medvevadászat terve, mi Benkertnek utolsó műve volt. A nézőt méltán megilletődés fogja el, ha elgondolja, hogy a természet tanulmánya által oly biztosan vezetett, meleg rajzvonások szerzője már sírba költözött. Az ősz műötvös Szentpétery József szintén kitette e kiállításban ezüst sodronyműveit, azonban a lapok pártoló szózata mellett is mily eredménynyel, nem tudni. Mindenesetre tragikus jelenés lenne az ősz művészt látni,midőn azon ponton állana,hogy évtizedeken át,annyi fáradsággal, önfeláldozással és költséggel készített műveit beolvaszsza. Borzasztó. Szinte hallom ez ősz ember keblét dobogni, látom a méltánytalanság keservében könybe lábbadt szemeket, a daczot, mely e miatt a művészt szerzeménye megsemmisítésére ösztönzi; az öreg remegő kéz már-már kinyúl, hogy a becses remekművek ezüstjéből kenyérrevalót törjön, de csakhamar visszahanyatlik; a művész lelkét, művéhezi szerelmét az éhség, a nyomor árán sem lehet megölni! Az olajfestvények hosszú sorozatában a „Vadászat után“ Steriő Károlytól Pesten, a legjobb, mit e művész eddig készített , igen fölülmúlja szomszédját a müncheni Melchior, kinek egyik festvénye szintén „Vadászati jelenet“ és 50 fttal drágább. Mezei Józsefnek Nagybányán, elvitázhatlan érdeme, hogy folytonosan hazai tájainkat tanulmányozza, s már egyet mást sikerrel is festett, mostani „Erdőrészlete“ az avasi vasgyár mellett Szatmár megyében,nem a legjobb, különösen a fák furcsa, világítása kissé naiv. A bécsi Höger „Pinzgauból” 3882 ügyminister megérkezése daczára is az utóbbi időben a békekinérések gyarapodását erősítni nem lehet. Ma délben a fényes porta rendkívüli teljhatalmazottja és külső ministere Ali pasa szerencsés volt Császár Ő Felsége által egy félóráig tartó audientián fogadtatni. Ma franczia követ b. Bourqueneynél 36 személyre tartott fényes ebéd leend. — Az 1814-diki bécsi congressus alatt elmés ötleteiről hires tábornok hg. de Ligne mondotta : „Le congrés danse, mais il n’avance pas“ (A congressus tánczol, de nem halad , akkor is t. i. Oroszországnak a porosz udvartól gyámolított követelései sok bajt csináltak) — s mivel amint látszik, a jelen értekezletek is kissé lassan haladnak, ez adott tán alkalmat arra, hogy közelebbről egyik idevaló híres karmester által szerzett „Értekezletkeringő“ (Conferenzwalzer) fog megjelenni. * Temesvárott a cs. k. katonai kormányzóságnak Janitsary Ignácz polgár Császárné 13 Felsége szerencsés szülése emlékére 200 pftot adott át s húsz szegény, a harcztéren nyert sebekben rokkanttá lett katona közt 10 fijával kiosztatott. KÜLFÖLD. Tudósítások a harciterekről. Délkeleti csatatér: Lord Raglan sürgönye a mart. 23-ki éjjeli csatáról : „Szebasztopol előtt, mart. 24. Mylord! 22-n reggel a franczia csapatok a 2-d. táborlatvonalba nyomultak előre, és az ellenséget a homloksorok előtti lövészárkokból elkergették, egyéb említésreméltó e napon nem történt. De az éj első óráiban komoly támadás intéztetett a Victoria-váracs homlokán a Malakoff-toronyval szemközt fekvő franczia művek ellen. Az éj sötét volt és oly erős szél fújt, hogy az igen erős tüzelést a brit táborba alig lehete hallani, tehát abból a műt első pillanatban hallottunk, a történtekről biztos tudósítást nehezen adhatni. Azonban úgy látszik, hogy az oroszok, miután azon árok fő, melyet a francziák a mamelon felé előrevonnak, megtámadták, két nagy tömegben új táborrat vonalaikra ütöttek,szövetségeseink részérőli vitéz ellenállás után azokba berontottak s egy perczre ott helyet foglaltak. E keresztültörés után a táborlatvonal mentében, s annak háta mögött előrenyomultak, míg azon csapatokra akadtak, melyek a mi, egész a völgytorokig nyúló előretolt táborlatvonalunkban , ott hol a mi jobb ostromvonalunk a franczia futóárokhoz kapcsolódik, állottak. Itt az ellenséget a 77 és 97. ezred csapatai fogadták, melyek a futóárokőrség egy részét képezték, s noha hirtelen hátulról és oldalról támadtattak meg, mégis legnagyobb vitézség és hidegvérűséggel harczoltak. A 97-beli osztály, mely a legszélsőjobbon állott, s azért legelőbb jött az ellenséggel érintkezésbe, a támadást szuronynyal verte vissza Vicars százados vezérlete alatt, ki ez alkalommal szerencsétlenül életét veszté, a vitézség, melylyel emberei élén harczolt, és a jó példa, melyet azoknak adott, mint erősítik, minden tekintetben kitűnő volt. Ez oly jelesen viselte magát a 77. ezred szakasza is; azon szilárdság és gyorsaság, melylyel a védműveink ezen része ellen intézett támadás visszavezetett, az ezrednek legnagyobb becsületére válik. E csapatok Gordon mérnök-őrnagy vezérlete alatt állottak, ki ez alkalommal oly súlyosan megsebesíttetett, mikép attól féltek, hogy egy ideig nagybecsű szolgálatait nélkülöznünk kellene. Míg a csapatok figyelme előre tolt műveinkben ekkér jobbszárnyunkra volt vonva, az ellenség használta az alkalmat jobb homloksorunk balszárnya ellen, közel a nemrég 10 hüvelykes mozsarakkal felfegyverzett tűztelephez, elő- és abba benyomulásra. A művek mentében előrehaladtak, míg a 7 és 34 ezred egy szakaszára találtak, mely Tyden mérnök alezredes vezénylete alatt nem messze onnan dolgozott. Ez embereit azonnal fegyverbe állító, s legnagyobb nyugalom és elszántsággal vezérlé az ellenség ellen, mely gyorsan kivezetett a művekből, a nélkül hogy embereink néhány lövést is tettek volna. Tyde ezredes legnagyobb elismeréssel beszél a csapatok ez alkalommali magatartásáról, névszerint March hadnagy 33 ezredbeli aktív hadsegédről, kinek szolgálatai és tevékenysége neki ez éjjel nagy segítségére voltak. Brown százados az és Jordan hadnagy a 14 ezredből fájdalom, e támadásban elestek, miután a legvitézebbül harczoltak, és Henry hadnagy, remélem nem igen veszélyes, sebet kapott. Kelly alezredes a 34 ezredben, ki a futóárkokban parancsnokolt, sajnálattal kell ezt jelentenem, hiányzik. A francziák, kik előre tolt táborlatvonalaikból tartalékaikra vonultak vissza, gyorsan összeszedték magukat s az ellenségre rohantak, melyet nagy veszteséggel visszavertek s oly messze üldöztek egész a Mamelonhalomig, hogy képesek voltak a homloksorok mentébeni csaknem valamennyi lövészleshelyeket elpusztítani. Azonban félek, hogy ez eredményt csak nagy veszteséggel vívhaták ki, noha másfelől az ellenség vesztesége sokkal tetemesb volt. Tegnap az egész terület a két hadsereg állomásai közt halottakkal volt borítva. Még ma több száz feküdt ott, noha napkelte előtt kétségkívül sok eltakaríttatott. Ugyanez időben az ellenség nagy erővel berontott a legszélső balszárnyunkon levő előretolt tűztelepekbe, melyek még nincsenek fölfegyverezve, s egy pillanatra azok birtokába jutott. De Chapman mérnök-százados a 20. ezredből a munkás csapatokat hirtelen összegyűjtés rendbe állítá, melyek az ellenséget a legnagyobb vitézséggel kiverték a futóárkokból. Montague mérnök - százados, ki a művekben a felügyeletet vivé, szerencsétlenül az ellenség kezébe esett. Ide zárom veszteségeink jegyzékét bezárólag 22-ig. Erős szél fúj , különben az idő szép. Vagyok stb. Rigla u.“ (E jegyzék szerint elesett 3 tiszt, 1 altiszt és 17 közember; megsebesült 2 tiszt 1 altisz és 47 közember; hiányzik 2 tiszt 1 altiszt és 10 közember.) A krími tudósítások ápril 3-ig terjednek, de összecsapásról semmi említést nem tesznek. Az oroszok azonban régi állomásukat a Csernajavölgyben ismét elfoglalták, s támadásra látszanak készülni. Az éjjeli kirohanásokat egyelőre a holdvilág akadályozza A francziák szorgalmasan dolgoznak a Malakofftorony elleni futóárkaikon. E szerint a Canrobertinok által ápril 3-ra jósolt támadó mozgalom ismét továbbra halasztatott. Állítólag már april 4-ről is érkezett távirati tudósítás bécsi követségekhez, mely szintén semmi fegyvertényről, mely e napokon történt volna, nem tesz említést. Hg. Gorcsakoff mart.20-n Szebasztopolba megérkezvén, még azon nap következő napiparancsot adott ki: „Katonák! Császár ő iige nekem parancsolni méltóztatott, hogy a Krímben levő szárazi és tengeri haderő parancsnokságát személyesen vegyem át. Vitéz harczosok! Egész Oroszország büszke hős bátorságtokra,és nagy császárunk I. Miklós elhunytakor elismeréssel intézé reátok utolsó pillantását. Méltó utóda, most uralkodó 11. Sándor császár ő felsége, hozzám febr. 19 és 23-n intézett levelekben ekkér méltóztatott nyilatkozni : ,,,Mondd meg felejthetlen jóltevőnk nevében Szebasztopol vitéz védőinek, hogy ő büszke volt rájok s róluk halála órájában megemlékezett, általam utolsó szives köszönetét küldvén nekik ; mondd meg vitézeinknek, hogy nekik az ő nevében ezennel köszönetet mondok, s hogy tökéletesen meg vagyok győződve, mikép ők az ő atyai gondjaira mindig méltók voltak““ Katonák ! A legsúlyosabb időt átéltétek , az utak ismét jobbak. Mindenféle szállítmányok akadály nélkül érkeznek, és segítségetekre küldött tetemes haderők vannak útban. Midőn ezennel a parancsnokságot fölöttetek átveszem, legbensőbb meggyőződésem, hogy Isten segélyével nem sokára döntő siker koszorúzandja fáradozásainkat, s hogy felséges Császárunk és Oroszország várakozásának bizonyosan meg fogunk felelni.“ B. Osten-Sacken, főhadisegéd, ki Szebasztopol védelmét oly jelesen vezette s társa Nahimot F aladmirál korábbi állomásaikat újra elfoglalják. ( A „Donau“ csillag alatt megjegyzi, miszerint Nachimotf, a szinopei győző egy vérgolyó által megöletett volna, s a távirdai közlésekben Istomin admirál hibásan létetett a halottak közé.) Hogy Menesikoffig él-e, vagy meghalt, eddig bizonyosan tudni nem lehet, minthogy halálát többfelől erősítik ugyan, név szerint az egyesültek táborában azt valónak hiszik, de hiteles értesítés arról mai napig még nem érkezett. Schabelskinek, kinek parancsa alatt 12,000 dragonyos állott, miután e hadtest Perekop felé elment, annak utána indult. Annenko 1- tnok az egész orosz pontusi hadsereg főfelügyelőjévé neveztetett ki; helyette odesszai kormányzóvá ideiglenesen Krusenstern tnok lett. A 8-d. hadtest Besszarábiából Krimbe rendeltetett s oda már útban van. Ha e hadtest Taubriába bevonul, az ottani orosz haderő 200,000 főre fogott szaporodni. De addig már eldöntő csapásoknak kell történni. — Lüderstnok, a besszarábiai hadak parancsnoka Benderbe főhadiszállására Odesszából elutazott. A Konstantinápoly melletti táborra vonatkozatkozólag, melyről már lapjainkban említés létetett, a „Mil. Z.“ ezt írja: Épen most mérnek ki egy nagy tábort Konstantinápolytól nem messze, Mazlak falunál a franczia tartalék- és a piemonti segédhad számára; a tábor nagyszerűen meg fog erősíttetni, és a Bosporusból a fekete-tengerbe vivő útszorosokon épen úgy uralkodik, mint a dardanellai várak Gallipoliból domináltatnak. E fontos katonai rendszabály úgy látszik nem marad befolyás nélkül a porta politikájára. Szebasztopol bevétele mindenesetre nagy erkölcsi horderejű siker lenne a nyugati hatalmakra nézve, de az oroszok és törökökre nézve Konstantinápoly és világhírű útszorosai politikai és stratégiai tekintetben sokkal fontosabbak a tauriai tengeri várnál. Odesszából, márt. 30-ról írják , miszerint a megerősített ellenséges zárló hajóraj néhány nap óta a látkörben van. A védművek nagyobbításán még folyvást dolgoznak. A megtámadástól aggály nőttön nő. Kereskedés és forgalomról szó sincs. Varsóból jelentik, hogy az ottani kikötőben volt összes hadihajók parancsot kaptak a kikötőt elhagyni és három osztályban részint az odesszai zárlórajhoz csatlakozni, részint Kaanieshe, részint a kanai figyelőrajhoz menni. Minden hajó két hónapra való eleséget vett fel. Anglia, London, april 7. A „Post“ szerint, Ali pasának Bécsbe érkezése némi fontosságú esemény. Szerinte, Arif effendi saját anyanyelvén kívül más nyelvet nem beszél, míg Ali pasa, ki előbb a portát London s Parisban képviselte, Európának nem csak nyelveit, hanem politikáját is pontosan ismeri. Azon esetre, ha Gorcsakoff herczeg utasításai hétfőn megérkeztek, a most már teljesszámú congressus megkezdendi a 3- ik pont tárgyalását, s akkor rövid időn ki fog tűnni, hogy várjon Oroszország leveendi-e lobogóját, vagy pedig azt árboczhoz szegzendi. „Mint halljuk“ megjegyzi a „Post“ „a fényes porta amaz előrelátással, mely által diplomatiája az egész keleti bonyodalom alatt kitünteté magát, Ali pasát csupán a referendum teljhatalommal bízta meg, azaz ő semmit sem fogadhat el véglegesen , anélkül hogy erre a porta által előre különösen felhatalmaztatnék. Azonban ezen eljárás csupán a feltételek elfogadásában, nem pedig az alkudozások netaláni félbeszakadásában, ha a bécsi tanácskozásoknak nem lenne más eredményük, idéz elő némi késedelmet. Poroszország saját rész magaviselete által (her own ill conduct), mely iránt mindegyik nap újabb bizonyítványt szolgáltat, a congressusból ki van záratva Berlinben az orosz párt még mindig mindenható, s a királyt mindig nyíltabban sürgeti Oroszország részére állásra. Mi nem hiszszük, hogy ő ezt teendi, mivel a háborutóli önző s rövidlátó félelem, mely a berlini udvart az Angol- s Francziaországhozi csatlakozástól visszatartóztatá, azt az Oroszország részéről nyílt nyilatkozattól szintén visszatartóztatandja.“ Míg a City község tanácsa Napóleon császárhoz intézendő lojalitási feliratok szerkesztésével foglalkozik, a Westendben azon hir terjedt el, mikép a császári látogatás titokteljes okokból elhalasztatott, vagy talán egészen el is fog maradni. Azon meetingen, mit a „polish and liberal committee“ múlt szerdán Sheffieldben tartott, többek közt azon indítvány fogadtatotta el, miképp kívánatos lenne, mindkét parliamenti házból állandó bizottmányokat nevezni ki, a kül- Austriai birodalom. Bécs, ápril 11. A miniszeri értekezlet ma sem tartott ülést. Azt mondják, hogy a távirati vonalnak Sz. Pétervár és Dünaburg közötti megszakadása következtében az orosz teljhatalmazottak által várt utasítás elkésett, s annak megérkezése előtt minden ülés czélellenes volna. Általában, avatottak állítása szerint a franczia kül