Budapesti Hírlap, 1855. április (685-708. szám)
1855-04-13 / 694. szám
nítást hallók kimondatni, miszerint Wedellinoknak csak azért nem engedtetett útját tovább folytatni, mivel Berlinben arról értesültek, hogy békés kiegyenlítésre Bécsben legkisebb kilátás sincs. A háború folytatása esetében Poroszország továbbra is izolált állásában maradni szándékozik. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Délkeleti csatatér. A .L. C.Várnán és Bukaresten át egy távirati tudósítást kapott, mely szerint ápril 3-ról 4-re menő éjjel a Malakoff-toronynál véres csata volt volna. A francziáknak, mint a sürgöny állítja, sikerült e torony erőműveit igen megrongálni, s oly állomást elfoglalni, honnan az ellenséget igen háborgathatják, mely munkájában ép oly fáradhatlan, mint a francziák. Hg. Gorcsakoff és Canrobertinok vetélkednek egymással a tevékenységben. Mindkettő órákig mulat munkásai közt, őket nyájas szóval bátorítván. ,,Csak rajta fiuk“ monda franczianok egy alkalommal, „az ellenség sirját ássátok“! — e szavakat lelkesült „Vive Canrobert“ kiáltás követé.Azóta nincs sáncz és futóárok a táborban, mind „az oroszok sírján dolgoznak.” A „Milit. Z.“ írja: A balaklavai és kamiesi kikötőkben két hajóraj készen áll, Brunt és Lyons admirálok közvetlen parancsai alatt tengeri hadműködést kezdeni. A Bosporusból Burgasz és Balcsikból naponkint új hajók csatlakoznak hozzájuk. Odesszai levél azon aggályt fejezi ki , miszerint alkalmasint egyszerre vagy egymásután a pontusi orosz tengeri kikötők bombáztatni fognak. A Eupatoriai levél szerint 0 m e r pasa lovasságát a sóstavakig előremozdító 0 m e r pasa mart. 20-tól ápril 4-ig 9000 embert, 8 üteg ágyút s 3000 lovat vont magához; ő képes diversiót tenni az egyesültek javára , ha az utóbbiak combinált támadást terveznének. Azon Imn úgy hallatszik, hogy Omer pasának az orosz közlekedés középpontja Szimferopol ellen kell működnie, mire elegendő hadereje van, de semmi szállító eszköze, melyen a fa- és viztelen pusztán át a sereg után vizet, fát, élelmet és lőszert szállítson. Az Alma és Belbek völgyén, az inkermani völgybe nem mehet, mert e pontokon az orosz hadsereg dereka áll igen erős sánczművek mögött. Eupatoriánál mart. 29-ig nem történt összecsapás. 25-én egy osztály török lovasság bekette Tuzla falut. Az orosz csapatnak vissza kellett vonulni. Azután egy szakasz dzsidással és egy szotma kozákkal erősödve az oroszok visszatértek, megtámadták a törököket, és a városba viszszavonulásra kényszeríték. Foglyok állítása szerint a törökök közt Eupatoriában a hagymáz és vérhas uralkodik. A „Nouvelliste“ egy krimi levelezője így írja le azon tért, melyen most kiválólag foly a harcz Szebasztopol előtt. Február elején belátták szükséges voltát annak, hogy a Malakoff-torony ellen néhány tűztelep állíttassák, melyek rendeltetése volt, az orosz védmüvek tüzelését a mi fő támadási pontjainktól elhárítani. Ez egypár tüztelep másokat tett szükségessé s igy oda jutottak,hogy itt ép oly borzasztó ostrom kezdetett mint a város főrésze ellen. Az ellenség látván hogy szoríttatik, e ponton erélyes tevékenységet fejtett ki, és tüstént nagy ügyesség és vakmerőséggel úgy elfoglalta a közben eső és oldalállomásokat, hogy Bosquettnek, ki e második ostromot intézi, időben állított uj művek ellen. E két hatalmas ellenerőd ellen, melyeket a Kiel-öböl választ el van most az ostromlók főtevékenysége intézve Képzeljünk magunknak egy kiterjesztett kezet a közép- és gyűrűs-ujj közti tér a karabelnajai völgytorok; a közép- és mutató-ujj közti tér a kiel-öböl; a gyűrűs- és kisujj közti tér azon völgytorok, hol az angol és régibb franczia támadóművek közt fekvő erőd van; a szebasztopoli öböl mossa az öt ujjak hegyét. A középujjnál fekszik a Victoria-támadómű, míg a Malakoff-torony a gyűrűs ujj körménél van. A mutatóujjon fekszik a kiel-támadómű az első ostromvonalra irányzott jól fegyverzett orosz védművek ellen. Hogy a zöldhalmot és a kiel-fennsíkot elfoglalja, a második franczia hadtest febr. 23. óta egész sorát küzdi a makacs és fényes éjjeli csatáknak melyek fájdalmas veszteséget okoznak a legjobb csapatok soraiban. A zöld halom előtt, s több mint 300 métrenyire az oroszok lesárkokat készítettek honnét lövészeik munkánk haladását gátolják Hogy elő lehessen haladni, eleshelyeket el kelle foglalni. Azok tízszer el- és ismét visszavétettek, s csak mart. 22-n maradtak véglegesen a francziák kezében. De a mint az ellenség sánczunkat épen a zöldhalmon előhaladni látó, munkánkat meg akarta gátolni s e végett történt a 23- ki éjjeli kirohanás; estve 10 órakor midőn a hold lement, egy 7000 főnyi orosz hadoszlop a franczia futóárkot támadta meg, egy másik 5000 fényhadoszlop pedig a Karabelnaja-völgytorkon, az angolok és francziák közt, jött fölfelé s táborlatvonalaink balszárnyát megkerülte.“ Tudósító ez után rajzolja a már ismeretes harczot, s e szavakkal végzi: „Egy hó óta ez ötödik fontos csata e ponton; mindenikben győztünk, noha egy öt ellen harczoltunk.“ A mart. 22-ki „Constitut.“ levelezője szerint Istominnok, ki a Malakoff-torony előtti halmon egy tűztelep körüli munkálatoknál öletett meg egyik utóbbi csatában. Lyons admirális, kivel Görögországban ismerkedett meg , igen jó barátságban állt ; személyes viszonyuk az ostrom alatt is kölcsönös apró ajándékküldemények stb által nyilvánult. A „Salut public.‘‘nek írják : Gan robertnek, ki oly nagy felelősség fekszik, semmit sem ". kockáztatni. Szán hogy mindent igen gondosan titokban tart, megfogható , miután az ellenség szakadatlanul rajta csügg szemével, hogy kitalálja, mit készül tenni. Egyébiránt minden törekvései oda irányozvák, észak felé tért nyerni, s az oroszok, kik jól tudják, hogy ott van gyönge oldaluk, sokszorozzák az akadályokat, hogy őt feltartóztassák s itt még uj hadoszlopokat küldenek támadóművei elrontására. Odesszából írják mart. 31-ről: Széni , a k ine osztálytábornok és törzskar főnöke, betegsége miatt visszahivatván, helyébe U s ak o if tnok fogna, mint hiszik kineveztetni. U s ak o if tnok, Verpasoffszki tnok s az összes törzskar kiséretében tegnapelőtt Kisenevből ide érkezett, s útját azonnal Szebasztopolba folytatta. Ugyanez utat választották Dellinghausen, Maszicsikoff és Bulgarinnokok, illető csapataik követik őket. A Mazurkevics vezérőrnagy alatti első vértes hadosztály is parancsot kapott Volhyniából Perekop felé indulni, s mindez oda mutat, hogy a krimi új főparancsnok kénytelen volt egyszerre két támadóvonalat ál- eldöntő eseményekrel készül. C h r ne fi osztálytíttatni : jobbra az első angol támadási művek- tábornok a főhaderővel 10 versenyben áll Színihez csatlakozó úgynevezett Victoria-vára esőt, Iferopoltól. Pawloff unok Ak mecsetnél áll és a . _______ _____6«' ... . _ 7 mimL’ATM nf nf f r» vf tto K TVT ✓x « balra a Kiel*)-öbölnélit, az oroszok által utolsó perekopi utat tartá megszállva. Korff és Montrésortnokok négy dzsidás, négy dragonyos ezred és öt kozákkal a sóstavaknál Omer pasa mozgalmait tartják szemmel. Popofftnok ezektől különválva, a perekopi szorost szállta meg. Néhány angol-franczia tengerésztiszt Trapezunt, Szinope és Burgasz helyirati fölvételével foglalkozik. Ez azon hírre adott alkalmat, miszerint az egyesültek szándéka volna e pontok valamelyikén szövetségi várat építeni. Másfelől állítják, hogy nagy tengeri fegyverhely építésére e három kikötő közöl egy sem alkalmatos. Akhtiai (Szebasztopol) birtokába az oroszok 1783. áprilban jutottak, tehát 72 évig építették e várat s amelyet roppant áldozatokkal első rangú hadikikötővé változtatták. A „Milit. Z.“ azt véli, hogy ha e stratégiailag fontos tengeri vár ellenében fenyegető pontot akarnak állítani, az csak Gallipoli lehetne, mely helyet a nyugat számára világkikötővé lehetne emelni, hogy minden idegen befolyás ellen, mely keleten érvényre akarna emelkedni, sikeresen föl lehessen lépni. 22-n reggel egy orosz tiszt jelent meg parlamentári zászlóval, hat lovastól kisérve, a franczia előőrsöknél. Mivel Camrobertnok, épen szokott körútját téve, közel volt, azonnal eléje vezettetett. Megbízatásáról kérdeztetve, a tiszt azt válaszola, hogy őt senki sem küldte, s a fehér zászlót csak azért használta, hogy annak segélyével az orosz főhadiszállásról eljöhessen. Igyekezzenek embereit elfogni, kik az ő parancsából jöttek vele. Canrobert bék e nyilatkozatra igen félboszankodott, de a tiszttel kénytelen volt csínján bánni. Hadsegédének megparancsolá, hogy a szökevény szigorú felügyelet alá vétessék, s az ugyanazon napon induló gőzössel Konstantinápolyba küldessék. A hat lovas, miután a dolog mibenlétét nekik egy fogoly orosz tiszt megmagyarázta, visszaküldetett. Mint a „Gaz. des Hopitaux“-nak írják , a keleti hadjárat óta, márt. 23-ig ott huszonhat orvos halt meg. Varsóba apr. 7-ki tudósítás szerint Herrmann szászweimari hg Sz. Pétervárról, gr. Hayden főhadisegéd, a fekete-tengeri hajóhad aladmirálja Kopenhágából, Plautin testőrhadtestparancsnok Sz. Pétervárról, Paniutin a 2-dik gy. hadtest parancsnoka Lublinból, s Reitern oszt.tnok, az 1. gy. hadosztály főnöke Radomból megérkeztek. Kisszelefi titk. tan. Varsótól Sz. Pétervárra utazott. Valósul, hogy Muravieff főnök Tifliszben haderőit összevonja, mert Samylnak csakugyan szándéka volna mutatni, hogy él. Tény, hogy a cserkeszek az egyesült hajóhad hajóparancsnokaival összeköttetésbe léptek, s az oroszok elleni apró csatákban a tengerparton már részt vettek. B e b u t o ff hg. Gumriban összevont hadtestével Akhalczikba indult, hogy a hegyi népeknek Kutaisz-Goriba beütését meggátolja. Északi csatatér: Nyborgból táviratilag jelenti a „Hamb. Corr. april 9-ről. Ma délben három angol hadihajó, u. m. az „Imperieuse“ és „Euryalus“ csavarfregátok, mindenik 50 ágyús, továbbá a 8 ágyús „Conflict“ csavarkorvett ide érkezett, és a kikötőben horgonyt vetett. Mind a három hajó szénfelrakással foglalkozik. Az angol keleti-tengeri flotta tehát lassan kint közeledik rendeltetése helyére , hogy mihelyt a jég eltakarodik, az orosz kikötőket egész a finn öbölig zárlat alá vegye. Másfelől erősítik , hogy Sveaborg, Helsingfors, Kronstadt, Reval , Viborg s más megerősített orosz parti helyek 18 hónapra el vannak eleséggel látva s a finn kikötőkbe bejárás teljesen el van torlaszolva. Az oroszok hosszú, komoly ostromra készülnek , s az ellenség partraszállásától is tartanak, erre mutat egy 140,000 főnyi hadseregnek a keleti tengeri tartományokban lépcsőzetes felállítása. Oroszországból Berlinbe érkezett utasok beszélik, hogy Riga környékén 80,000 főnyi orosz sereg vonatik össze. Ez intézkedést összeköttetésbe hozzák az angol keletitengeri hajóhad kiindulásával. E hajóhad most Dealben van. iányzói s a szomszédjainkat kormányzó egyének közt teszünk. Angolország szintén anarchia s bizonytalanság korszakán ment keresztül, noha itt e korszak nem volt oly viharos, mint Francziaországban. ő szintén kénytelen volt oly embert keresni, kit a nép föltétlen bizalmával ruházhatna fel, s az állam megmentésével bízhatna meg. Oly embert választott ki, ki szintén politikailag mindenütt üldöztetett, a párt-cselszövények, vagy a külföldi érdekek titkos védői által. Az angol nép ama rögtöni észretérések egyikénél fogva, mik néha meglepik a tévútra jutott nemzeteket s egyéneket, öszhangulag Palmerston lordot hivá fel ezen ország kormányzására. Az angol nép hitt benne, mint a franczia nép hitt Bonaparte Lajos Napóleonban. Mily különbözők lettek az eredmények ezen két emberre nézve ! Angolország választottja a kitűnő hírnév, s a politikai tekintély minden előnyeivel jutott hatalomra. Francziaország választottja aránylag ismeretlen volt, a rágalom őt üldözte, az államférfiakra nézve legvégzetszerűbb vádakkal halmozván őt, könnyelműség, szelesség, s szinte elme-gyengeség vádjaival. De III. Napoleon a nehézségekkel együtt emelkedett, naponkint fölebb hág az emberiség véleményében, naponkint újabb bizonyítványát adja ügyessége s nagylelkűségének, még dynastiája ellenségeinek" megrögzött gyűlöletén is diadalmaskodván. Ellenben ugyan mit tett Palmerston lord, honfitársai szinte öszhangu választásának igazolása végett ? Vájjon újra szervezte-e a polgári vagy katonai igazgatást? Vájjon keresett-e érdemes embereket a nagyobb vagy csak a kisebb államhivatalok betöltése végett is ? Vájjon jelentett-e be oly nagyszerű kül- vagy belpolitikát, mely honának visszaadhatná a nemzetek közti rangját ? — Semmit sem tett ezek közöl. Korlátlan működés terére helyeztetvén, nézeteit az alsóház közvetlen látkörére szorító. Amaz észtehetség, mit egy nagy birodalom kormányzására méltónak, s Európában a hatalmi súlyegyen helyreállítására képesnek hittek oly, egy napról más napra élő politikában fecseréltetett pl, melynek egyedüli czélja parliamenti szavazatok nyerése volt. III. Napóleon látogatása kikerülhetlenül sugallja nekünk ezen észrevételeket. Az összehasonlítás nem igen hízelgő a brit nép büszkeségére nézve.“ A francziák császárja s császárnéja i- hó 16- kán érkeznek Angolországba. Itt mutatásuk hihetőleg nem fog egy hétnél tovább tartani. Úgy hiszik, Windsorban fognak szállásolni, azonban Londont is meglátogatandják, s a Buckingham palotának nagy része fényesen feldiszíttetett, elfogadásuk végett. Ő felségeik a királynő által nagy ünnepélyességgel fognak elfogadtatni. Szombaton a Cityben azon hír szárnyalt, mikép a lord-mayor a császárt egy a Guildhallban tartandó nagy lakomára hívandja meg.Ugyanazon nap délután a lord-mayor e tárgyban értekezletet tartott Sir G. Grey-el, s erre rendkívül összehívta a község-tanácsot. A balti hajóhad lobogós hajója a „Duke of Wellington“ — mint már említők — kénytelen lévén Portsmouthba visszatérni kijavíttatás végett, Du n das admirál a „Nílus“ hajóra tűzendi fel lobogóját. Az „Ajax“ gőzösnek szintén vissza kellene térnie, gépeinek kijavíttatása végett. Azon aláírások öszvege, melyek Angolországban a krimi angol sereg özvegyei s árvái javára nyittattak meg, már több mint 1 millió ft. sz.-re megy föl. *) Kiel a hajó fenékgerendája; ez öböl neveztetik Kalfaterbuchtnak is. Kalfaterni tatarozni, a hajó hasadékait szurokkal vagy egyéb ily anyaggal bedugdosni. Ez öböl tehát a hajótatarozásról neveztetik igy. Magyar műszóval e nevet visszaadni bajos lévén, jobbnak láttuk a Kiel nevet megtartani. T A R CZ A: Az orosz irodalom. A byzantiumi egyház mindig irtózott az idegen műveltségtől. A vallástanon kívül más tudományt nem ismertek ; egy festészetet teremtettek , mely egészen ellentéte volt a classical festészetnek. Az emberi gondolatnak minden szabad mozgását gyűlölte , csak vak hitet kívánt. Egyetlen egy püspök ismeretes szentszéki beszédeiről , s azt is üldözték. Ha a nevelést akarjuk ismerni, melyet a keleti egyház bányájára fordít,elég lesz Kis-Ázsia keresztény lakóit megtekinteni, és ez egyház volt az, mely Oroszország polgárosodására a tizedik század óta kizáró befolyást gyakorolt. A meghódított fejedelmek örökös harczai, s a mongol három igen kívánatos segítségéül szolgáltak. A görög-orosz egyház egy nyelvet alkotott magának, mely a déli szlávok különféle tájejtéseiből képződött; a népnyelv még nem volt átdolgozva. A krónikák, a diplomatiai és törvényszéki oklevelek oly nyelven voltak szerkesztve, mely középen állt az egyház és a nép nyelve közt, s az író társadalmi állása szerint közeledett egyikhez vagy másikhoz. A tizennyolczadik századig legkisebb irodalmi mozgalom sem létezett. Néhány krónika, egy költemény a tizenkettedik századból (Igor hadjárata), temérdek népmonda, népdal, többnyire szájról szájra adva — minden, mi tíz század alatt az irodalom terén született. A költői elem , mely az orosz nép lelkében égett, dalokban, zengzetes dalokban ömlött ki.A szláv faj általánosan dalkedvelő. A byzantiumi krónikákban olvassuk, hogy a szlávokat egyszeri berontásuk alkalmával, a görögök meglepték, mert az őrök szüntelen dallásukkal egymást kölcsönösen elaltatták. Egyedül e dalokban talált szenvedései után könynyebbülést az orosz paraszt..Dalol mindig, szünetlenül, ha dolgozik , ha lovait tereli , vagy ha háza előtt pihen. E dalokat más szlávokétól mély érzület jellemzőleg különbözteti. Szavai nem egyebek panasznál,mik szerencsétlen sorsához hasonló határtalan síkságon és sötét fenyves erdőkben elhangzanak, a nélkül hogy barátságos viszhangra találnának. E szomorúság nem valami eszményi után csengés, nincs benne semmi regényes vagy beteges érzelgés,mint a német dalokban, hanem a sors által lenyomottnak fájdalma hangzik belőle, keserűség, szemrehányás a sors ellen, egy elfojtott vágy , mely másként nem nyilatkozhatik , egy nő dala kit férje, férj dala kit apja vagy a falu elöljárója , végre mindnyájok dala kiket a nemesek vagy a C már elnyomott. Vagy hangzik belőle a szerelem, a mély, szenvedélyes, szerencsétlen, de földi, valódi szerelem. E zengzetes dalok közt ki-kitör olykor a féktelen kicsapongás zaja, szenvedélyes lárma s vad kurjantások közt kezdenek szilaj tánczokat. Két véglet, szomorúság vagy szilaj vigalom, rabszolgaság, vagy féktelenség. Az orosz vagy mint csavargó élt, vagy teljesen beleolvadt községébe, vagy el volt családjába temetve,vagy szabadon csatangolt karddal oldalán a rengetegekben. Mindkét esetben a dalból ugyanaz a panasz, ugyanaz a csalódás hangzott. Az orosz dalok közt van egy sereg sajátságos rablódal. Ezek nem panaszos alagyak, ez merész kiáltás, egy ember féktelen öröme, ki magát valahára szabadnak érzi, a fenyegetés, harag, kihívás kiabálása: „Várj csak, eljövünk, hogy boraitokat megigyuk, nejeiteket megcsókoljuk, kincseiteket kizsákmányoljuk.“ „Én nem akarok többet dolgozni, mi hasznom volt, hogy a földet miveltem ? szegény vagyok és megvetett; nem, a sötét és legyen társam, éles kés legyen kísérőm, az erdő sűrűjében találok barátokat, a nemes embert akarom megölni, s a kereskedőt kirabolni. Legalább az egész világ fog tőlem félni, s az ifjú utas kivel találkozom, az agg ki ajtaja előtt ül, köszönni fognak nekem.“ A kolostor és a rabló csapatok voltak csupán,melyek közt Oroszországban szabadon lehetett élni. A nép a rablókat gyöngédeden „utcza gyermeknek“nevezé. Novgorodból magából hajdan egész felfegyverzett csapatok kerültek ki, melyek a Volga mellett le egész a Kama partjáig csatangoltak, „szerencsét s kalandot keresni.“ A tizenhetedik század elején a csavargós rablóélet bámulatos fokra fejlődött. Stenka Razine emléke számtalan az ő tiszteletére költött dalokban maradt fenn a népnél. E rablások hihetőleg azért szerepelnek a hagyományok közt, mert harczai mögött a parasztnak a szolgaság elleni gyűlölete rejtődzik. Jellemző, hogy e dalokban a nemes szerep mindig a rablónak jut, a rokonszenv őt, nem áldozatait illeti, titkos örömmel vannak vitéz tettei s bátorsága magasztalva. II. Katalin császárné idejében kezd az orosz irodalom először némi jelentékenységre vergődni. Uralkodása előtt csak előmunkálatokat találunk; a nyelv kezd az új viszonyok szerint alakulni, német s latin szókat vesz fel,s az utánzás szelleme annyira elharapódzik,hogy e nyelvek mértékes verselését is be akarják vinni. Utóbb e túlzások megszűntek, az idegen szavak özöne beleolvadt a hazai nyelvbe, s igy természetesebb s a nemzet szelleméhez illőbb lett. Az első orosz, ki az igy feldolgozott nyelvet eszesen használta, Lomonossoff volt. E hires tudós, encyclopaediai ismeretei által, valamint könynyed felfogásával példánya volt az oroszoknak. Itt oroszul, németül, latinul, s bányász, vegyész, költő, nyelvész, természettudós, csillagász és történész is volt. Egy időben irt értekezetet a villanyosságról, s egy történelmi czikket Müllernek feleletül, mi azonban nem gátolt, hogy hymnusait és tankölteményeit be ne végezze. Nyugtalan tudásszomjtól eltelve, alig dolgozott fel egy anyagot, már ügyeimét másra vetette, hogy azt is bámulatos könnyűséggel és tisztasággal kidolgozza. A polgárosodás, mely a kormány pártolása alatt virágzásnak indult, II. Péter iránti bámulásával s jó szándékú hizelgéseivel a trón közelében maradt. A kormány nem szűnt meg a polgárosodásban élül menni. Az irodalom és kormánynak összeköttetése Ildik Katalin alatt lesz kiválóan érezhető. Neki megvannak az ő versirói, van egy nagy szellemű költője,ki hazája iránti hajlam és szeretetből, leveleket, dalokat, hymnusokat s gunyoros verseket ir, ki térdelve fekszik lábainál, anélkül, hogy szolgalelkű vagy mindennapi lenne. Derjawin nem fél a czárnőtől, tréfál vele, F ei cá-nak nevezi. Dalaiban hangok vannak,melyek teljességgel nem emlékeztetnek egy szóigh rímelésére. (Vége következik.) —- —* Anglia, London, april 9. A „Chronicle“ a francziák császárjának legközelebbi látogatása alkalmából, III. Napoleon s Palmerston lord közt következő párhuzamot von : „Angolország csak veszthet azon összehasonlításban, mit kér Francziaország. Páris, apr. 9. A „Moniteur“ ma hivatalos részének élén , jelenti, mikép a császár ma búcsu-audientián elfogadótón Manuel Blanco-Encalada admirált, a chilei köztársaság rendkívüli követét, ki ugyanezen minőségben a pápai udvarhoz neveztetett ki.