Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)

1855-08-07 / 789. szám

Pest, Kedd Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatok — Egyes szám 20 pkr Előfizethetni — hely­ben a lap ki­ad­ó hivatalában Herz Já­nos könyvnyomdájában (Országút,Kunevalder­­ház), vidéken minden ps. k. postahivataln­ál. —A előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­t­e­s­ít­­v­e egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országút, 6. 01­ % (Knnewah­lerhox) 2 th­erofleire is. Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra. Helyben: Félévre S pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre : F­é­l é­v­r­e 10 pft. É­v­­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Eunewal­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ Rögtöm­birósági Ítélet. Folyó 1855-ik é. ápril­ió 21-ének 22-ére menő éjjelén P. . . . Mihály és Anicza házastársak­nak Oláh- Csertész helységétől meglehetősen félre fekvő malmába két férfi tört be, kik közöl a fejszével fegyverzetien elül menő G... Mitró, miután a külső ajtót halkan kinyitották, s a lakószobába vezetőt erőszakosan feltörték volna, rögtön a molnár ágyá­nak ment, s őt főbe ütötte,— a másik bottal fegyver­zett rabló L. . . . Idnát pedig hasonlag a molnár nejét ütötte meg, s távolította el. — P. . . • Éliás ezalatt Gr.......... Mitrónak másod ízben ellene emelt fejszéjét felfogván,­­a rablót fejénél fogvást ragadta meg, s ezzel küzdve és birkózva elhagyta a szobát. — Ezen időközi L. . . . Irinát felhasznál­ván, a nevezett P. . . . házastársaknak 250 ft érté­kű ingó holmit magában foglaló ládájokat a szobá­ból kivitte, s az ajtóhoz őr gyanánt felállított 19 éves M. . . . Ivánnak adta által, ki azt sietve a kö­zel erdőbe retté el. L. . . . Irinát ezek után a még vele folyvást küzdő G. . . Mitrót verni kezdette, mig a kirablott házastársak 12 éves fia P. . . .a Mikula által segé­lyül hivott erdőkerülő G. . . . Iván egy lövést nem tőn, mire a rablók egy kalap és egy fejsze hátra­hagyásával elillantanak. A megkárosított házastársaknak, kik a rablók­ra ráismertek, meghitett­ebbeli vallomásuk, s a fiú­nak Mikula P. . . . nak állításai alapján, a tényál­lás megállapítva lévén, miután L. . . . Irinát a mun­kácsi börtönben időközileg meghalálozott, s a ha­lálos ítélet büntetésére még nem alkalmas M. . . . Iván öt évi nehéz börtönre ítéltetett volna, a val­lani nem akaró G. . . . Mitró ellen, ki már ezelőtt is több rendbeli kisebb tolvajságokat követett el, következő mai napon végrehajtott ítélet hozatott. A beregszászi megyei törvényszék, mint rög­­tönitélő bíróság által a cs. k. Apo­s­t­o­l­i Fel­sé­g­é­től nyert hivatalos hatalmánál fogva ítéltetett, özvegy­e. . . Mitró 33 éves, Ilonka helységé­ben lakott szolga a b.­­ k. 190 és 192 §§-ai értel­mében a rablás bűnében bűnösnek találtatván, ezért a b. p. r. tartás 410 §-a folytán kötél általi halál­büntetésre ítéltetik. — Beregszász, aug. 1-a 1855. Jegyzés. Vádlott G..........Mitró , az Ítélet kihirdetése után, végrehajtás előtt, a tényt beval­lotta. NEMHIVatalos rész. Buda, aug. 7. Albert főherczeg magyarországi cs. kir. ka­tonai és polgári kormányzó Úr ő cs. fensége Weil­­burgban, hova ő fensége már kissé szenvedő állapot­ban érkezett, megbetegedett, s habár többé semmi veszélytől sem félhetni, ő cs. fenségének mégis hosszabb üdülési időre van szüksége, miáltal ő cs. fenségének szándékolt visszatérése könnyen némi elhalasztást szenvedhet. PEST, aug. 6. Az ipoly-­­aj­ó-völgyi vasút. Magyarország gazdagsága a természet min­­dennemű adományaiban már hosszabb idő óta isme­retes. E körülmény, valamint az is, hogy a ter­mények ezen bősége a legtöbb vidéken létező hiányos vagy épen hiányzó közlekedési eszközök miatt nem értékesíttethetik kellőleg, e közmon­dást, miszerint „Magyarország saját zsírjában fullad meg“ általános érvényre hozák. Ha ezt je­lenleg nem is lehet többé hazánknak azon vidé­keiről mondani, hol gőzhajózás és vasutak létez­nek, úgy épen ezen vállalatok jövedelmezése, valamint a kereskedésnek általuk eszközölt len­dülete, mely a csírázó iparnak is nem csekély ösztönt kölcsönöz, eléggé mutatják, hogy hazánk más mindennemű terményekkel bővelkedő vidé­keinek is hasonlag csak biztos és jó közlekedési eszközre van szükségük, hogy a világpiaczon mint versenytársak felléphessenek. Ezen vidékek közé tartozik az Ip­o­ly-s a jó­völgy, mely már a természet által is minden­nel a legdusabban van felruházva, s lakóinak szorgalma által egyike lett az ország legiparo­sabb vidékeinek. Itt számos réz-, higany-, ko­balt- s más ércztelepeken kívül, különösen képvi­selve van az iparnak két legfontosabb tényezője, t. i. vas és kőszén. Vasra nézve ezen vidék a birodalomnak egyik legjelentékenyebb része, miután évenkint 800,000 mázsát termel és kivisz, mi által több koronaország innen láttatik el vas­­czikkekkel. Kőszénre nézve .Nógrád, Gömör, Borsod, valamint a szomszéd Heves megyékben roppant kőszéntelepek léteznek, melyek közöl már is több u. m. Kis-Aranyiban, Zagyván, Pál­­falván, Sztraczinban, Palajtán, Ózdon stb nyitva van, s legjobb üzletnek örvend. Egy ezen vidéken keresztül vezető vasútnak­övedelmezését már az erre vonatkozó statisti­­kai adatok is mutatják. Ezen vasút által hat me­gye u. m. Hont, Nógrád, Zólyom, Gömör, Bor­sod és Szepes volna közelebbről érdekelve. Ösz­­szesen 3836/s □ mértföldnyi tért foglalnak el, a­melyen 78 nevezetesebb város és mezőváros, va­lamint 1,374,374 hold erdőség van. A lakosok száma kerek számmal 800,000-et tesz, kik közel legalább 60,000 en a honoratiorok közé soro­­zandók. Ami valamely vasutat jövedelmezővé tesz, az személy- és kereskedelmi forgalom. Az elsőre nézve már a fennebbi népességi szá­mok is arra mutatnak, de remélhető még külö­nösen azon körülménynél fogva is, hogy a már fennálló cs. kir. délkeleti vasút pest-bécsi vonalán egyike a legjelentékenyebb állomásoknak Vácz, a­honnan a Pestről jövőknek legnagyobb része drága és kényelmetlen alkalmatosságokkal foly­tatja tovább útját a fennebb említett megyékbe. A kereskedelmi forgalom mindenütt a kölcsönös szükségek minél gyakoribb kicserélé­sétől tételeztetik fel, és hogy ne volna az e vi­déken nagy, miután a föld hegyes volta miatt a bányászat és ipar virágzása mellett a mezei gaz­daság nem képes a lakosokat táplálni, az alsóbb megyékben ellenben az iparnak kisebb vagy na­gyobb hiánya mellett a mezei gazdaság termé­nyei bőségben vannak, következőleg folytonos, jelenleg a gyakran járhatlan utak miatt nem ke­vés bajjal járó kicserélés létezik, melyet épen a tervezett vasút hivatva van élénkíteni, mely vas­út különösen az által, hogy Losoncz városát, ezen kicserélés legjelentékenyebb közvetítőjét érinti, az országra nézve is valódi szükséggé válik. Ezen árucsere közelebbi kimutatására le­gyen elég csak egynek, az ipardús Gömör megyé­­nek részletes adatait felmutatni, hol a legköze­lebb eszközölt összeírás szerint következő éven­­kénti forgalom létezik. Bevitt gabna : 513,752 mérő; bevitt bor, pálinka s egyéb szeszes folya­dékok : 53,910 akó; bevitt szalonna és só : 34,767 mázsa ; kivitt vas 461,775 mázsa; különféle más részint be- , részint kivitt czikkek : 671,687 mázsa. A mi ezen a cs. k. délkeleti vasútnak Vácz és Szobb között valamely alkalmas pontján kiin­duló, és Balassa-Gyarmaton, Losonczon, Kiraa- Szombaton, Rima-Szécsen (honnan egy szárny­vonal Dobsinára a szintén igen ipardús Szepes­­megye határáig mehetne) és Putnokon keresztül Miskolczra vezető vasútnak kivihetőségét illeti, erre nézve a föld viszonyai igen kedvezők, miután mindenütt völgye­ken és kisebb zónákon keresztül menne, hol mind munkás kezek, mind pedig építő­anyagok, úgymint fa, vas, kő, kavics, mész stb. bőségben vannak. A kész vasút kevés javítást igényelne , miután mindenütt szilárd alapja volna, valamint az üzlet (Retrieb) is nem csekély könnyítést nyerne az által, hogy itt tüzelő anyag is bőségben találtatik, mert a fönnebb említett számos kőszéntelepeken kívül tűzifa oly nagy mennyiségben létezik, hogy Lo­sonczon fölül a fának folyó öle 30 piron kapható. A föld kisajátítása is igen könnyíttetnék az által, hogy már is több földbirtokos és község ennek ingyen való átengedésére késznek nyilat­kozott. Az előmunkálatok tételére szükséges enge­dély iránti folyamodás minden szükséges kimu­tatásokkal ellátva már a múlt hónapban terjesz­tetett fel a magas cs. k. kereskedelmi ministé­­riumhoz, és az adandó kedvező válasz után két év alatt az előmunkálatok bevégeztethetnek, an­nál is inkább, minthogy az ezekre kivontatott pénzösszegnek — bár aláírások gyűjtésére az il­lető engedély még nem adatott meg — már több mint fele önkénytes ajánlatok által biztosítva van. Cz. Levelezések. Pária, aug. 2. —­— A kölcsönről alig tudnánk valamit mondani , mit már el nem mondtunk volna. A pénzügym­inister a császárhoz intézett jelentésé­ben s a kormánylapok a pénzügyminister utasít­­ványai folytán azt teszik, mit hivataluknál fogva tenniök kell, s az ő szempontjukból tökéletes igazuk is van, ha a kölcsön eredményét fényes sikernek nevezik s diadalénekeket hangoztatnak; — mi az­onban úgy vélekedünk, hogy addig jár a korsó a kútra, mig végre eltörik , s a­z­tán igen is közel — jövőre utalunk. A pénzügyministériumban azt hiszik, hogy a jövő hét első napjaiban valami fontos esemény fog a Krím­ben történni, Pélissier tábornok azon jelentést tevén, hogy a munkálatok már annyira előhaladtak legyen, miszerint legföljebb augustus 7-én a Malakoff tornyot bombáztatni szándékozik s reméli, hogy e bombáztatás által az oroszokat kényszeríthetni fogja a Malakoff- torony elhagyá­sára, a­nélkül hogy bevárnák az ostromot. Az angol kormány jelentette a parliament­­nek, hogy egy olasz légió alakítását elrendelte. Ez tehát már a negyedik, melyhez Anglia folya­modik, hogy keleti­­hadseregét szaporítsa : egy német, egy angol-amerikai, egy török és egy o­­lasz légió. Minden esetre jellemző Angliára és azon háborúra nézve, melyet ez visel. Azon hírt, mintha a franczia kormány fel­szólította volna a belga kormányt, hogy meg­szálló­ sereget küldjön Rómába, nem csak való­­színűtlennek, de tökéletesen alaptalannak is nyil­vánítjuk , valamint azon a „Constitutionnel“ által terjesztett hírt is, miszerint Oroszország Austriá­­nak egy­ezményt ajánlott volna. Külügyi ministé­­­riumunkban se az egyikről se a másikról nem tud­nak semmit is. A Bécs és Páris közti viszonyok ismét igen barátságos alakot öltöttek. Itt ugyanis végre azon meggyőződésre jutottak, mikép Austria semmivel sem ígért többet, mint a­mennyit tett. Letang tábornok, ki Bécsből visszatért, magánkörökben teljes igazságot szolgáltat az austriai kormány­nak s bevallja, miszerint a decemberi szerződés semmi kép sem kötelezi Austriát arra, hogy Orosz­országgal szakítson. Az nem Austria hibája — úgymond — ha Párisban oly értelmet adtak a decemberi szerződésnek, melylyel az valósággal nem bír. — A tábornoknak ebbeli nyilatkozatai nem keveset tesznek arra nézve, hogy kormány­köreinkben világosságot terjeszszenek. Egyéb­iránt Letang tábornok a császár által még nem is jön elfogadva , mivel épen annak távollétében érkezett meg. A Redcliffe lordnak Konstantinápolyból Leendő visszahivatása iránt elterjedt hír alapta­lan. „Fájdalom! erről mi semmit sem hallot­tunk“ mondá nekünk tegnap egy magas állású hivatalnok, s csak ezen fájdalom szóból lehet azon elégtételre következtetnünk , melylyel a kormány a veszekedő lordot Konstantinápolyból eltávolítva látni szeretné. Tegnapelőtt temették el az öreg Roth­­s­c­h­i­l­ld­ot, minden fény és pompa nélkül. Csa­ládjának tagjai s a ház barátai, továbbá az északi vasúti tisztviselők és munkások követték a ko­porsót, mindnyájan gyalog. Ez volt az egész. A fusionistáknál rendkívüli mozgalom ural­kodik. A legitimisták az orleansi herczegnek Claremontban , az orleanisták Chambord gróf­nak Töplitzben, Drezdában vagy ott hol épen van , teszik tiszteletüket. Ezen ide­­s tova­­utazás nem kerüli ki a kormány figyelmét, de azt nem akadályozhatja meg. Tudomás szerint Chambord gróf és Aumale­ng közt levélváltás történt ; ez utóbbi t. i. a zuarok és vincennesi vadászokról irt munkájának egy példányát el­küldte Chambord grófnak egy levél kíséretében, melyben őt „Sire“-nak neveze. A gróf válaszában a háborúról van szó s azon nézet kifejezve, hogy Francziaország jólléte e háborút, mely annyi vér- és pénzbe kerül, nem kívánja. E levélnek két másolata Párisban van, de a tulajdonosok még nincsenek Aumale herczegtől felhatalmazva arra, hogy azt valahol közzé tegyék. Chambord gróf ki­jelentette, miszerint neki nincs semmi ellenvetése is a levél közzététele ellen, ez csupán Aumale­ngtől függ, mint kihez a levél intézve van. Egy „Páris“ czímű vígjáték szerzője Ment­i­­­er — mely darab e pillanatban adatik a ,,Por­­te-Saint-Martinn színházban — és e színház igazgatója Four­ni­er közt per támadt, mely még most sincs eldöntve. E darabban a szerző Páris történetét a rómaiaktól kezdve egész az 1798-ik évig rajzolta, a censura azonban — s csak azért említjük meg a dolgot — rész néven vette neki, hogy az első császárság történetét nem szőtte bele. Mit fognának ahhoz mondani a számos idegenek, ha egy ily nemzeti darabban a császárság és I. Napoleon hiányzásuk által tűn­nének ki ? jegyzék meg a színházi bírálók a szer­zőnek, felhíván őt, hogy egy felvonással toldja meg a darabot. A­ szerző azonban vonakodott ezt tenni. Erre fogta magát Fournier s maga irt a császárról egy apotheosist, mi a darabhoz jön függesztve. Meurier ezt nem ellentette, de kije­lentette, miszerint azt nem fogja megengedni, hogy a szinezédulán az ő neve legyen megnevez­ve. Daczára azonban ennek mégis az ő saját ne­vét látta a szinezédulán. Innen támadt a per. Tegnap óta beszélik itt, hogy Belgiumban Changarnier tábornok és Morny közt pár­viadal volt, s az utóbbi megsebesíttetett. Nagy-Körös, jul végén. Haladás és előretörekvés egyesek mint tár­sadalmak életének főczélja, s ezzel ellenkezőleg a részvétlenség a közügy iránt jelképe a lassan bekövetkező , de elkerülhetetlen halálnak s el­­enyészésnek. Boldog azon ember, kinek szülő­helyéről az első,­­ szerencsétlen, legalább sajná­­lásra méltó, kinek az utolsó jutott, s élve halnia kell. Nekem a sors oly helyet tűzött ki életpályául, melyen a közéletre hat­om lehet, és örömmel mondhatom, oly hazafiak közt születtem és élek, kik a közügy iránt buzgók és tevékenyek. Most kevés idő alatt megértem azt, hogy e városban a megváltásból ránk maradt közadósság törleszté­sére külön pénztár alakíttatott; megértem, hogy nyilvános félgymnasiumunk létesült; megértem, hogy e város a vasútvonalba eső tért kisajátította; megértem, hogy az itt felépítendő szolgabirói lakra e város 25.000 pftot ajánlhatott; megértem, mit ali£ hittem, hogy e város, felszólítás után, a megyei törvényszék idehelyezése esetében tetemes áldozathozatalra késznek nyilatkozott; megértem, hogy midőn a községtanács egy magánvállalat vagy részvények útján alakítandó társulat által építendő fürdőház helyéül ingyen tért, bérmérési és ellátási jogot csekély évi fizetés mellett adni el­­határozó, és e határozat a hírlapokban is közzététe­­tett, de erre magánvállalkozó nem találkozott: a lelkes főorvos Károlyi Sámuel felszólítására, ki maga 1000 pfttal kezdte meg az aláírási ívet, re­mélni lehet, hogy kevés idő múlva e részvényes társulat is alakulana, mert az első nap már 2800 pft ven aláírva, és láttam atyákat, kik nemcsak maguk, hanem gyermekeik nevére is írtak alá részvényeket. Csak előre tehát lelkes hazámfiai­ és tapasztalandjátok, hogy most a város közepén kopáron heverő 1180 0 ölnyi téren felvirul a zöld lomb, melyre utódaitok büszkén mondhatják, ezt elődeinknek köszönhetjük, e forrás, melyből oly édesen iszunk, atyáink előrelátása által buzog fel a város közepén , és látva tetteiteket, áldják nyugvó poraitokat, s a műveltség és csinosodás terén nyomorokba hágni, s titeket még felülha­­ladni törekvendenek. N. G. m . Augustus 7-n 1855­.

Next