Budapesti Hírlap, 1855. augusztus (784-807. szám)
1855-08-17 / 797. szám
Pest, Péntek Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többi szérért pedig 4 kr. számíttatik Egyes szám 20 pkr Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herm János könyvnyomdájában (Országút,Kriesralderház), vidéken minden cs. k. pos ta hiva talnál. —A előfizetést tartalmazó levelek a prím, lakhely s utolsó posta (eljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői Iroda van: Országút, 6. st. a. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. Bffrf55S!r«»ttHgiTa&i;jgggji^lBy«aaa^^ --— Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“-ra. Helyben: Félévre 5 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre :Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festene lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomda.i irodájában) , vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. , A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály az aradi cs. k. kerületi gyüjtőpénztárnál megürült beszedői állomásra Paris János szegedi cs. k. gyüjtőpénztári beszedőt kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Babos Kálmán aradi gyűjtőpénztári segédet I. osztályú adóhivatali tisztté a nagykállói, továbbá Nádasdy Sándor adóhivatali jelöltet. II. osztályú adóhivatali segéddé a nyíregyházi adóhivatalhoz, és Bauer Károly napdíjnokot adóügyi segéddé az aradi megyehatósághoz ideiglenesen kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, aug. 16. Hildegard főherczegasszony ő cs. fens, a tegnapot is egészen láz nélkül s az éjét nyugodtan töltő, s mivel már három nap telt el lázroham nélkül, a többi egésségi jelenségek is kedvezők, az orvosi jelentések ezennel berekesztetnek. Levelezések. Kassa, aug. 12. Ki a közoktatást e vidéken figyelemmel kiséri, örömérzettel fogja tapasztalni, mikép az néhány év óta minden tekintetben jobban rendeztetik s tetemesen emelkedik. Jelenleg csak a helybeli protest, népiskolákról akarunk említést tenni s röviden értekezni. Kassán mind az ágost hitv. német és tót, mind a helv. hitv. ekklézsia saját iskolákkal bírnak. Még rövid idő előtt elég szegény helyzetben tengettek ezen iskolák, minthogy csupán csak az illető egyházi községektől tartatának fenn. Azért tehát a cs. k. helytartósági osztály hathatós felszólítást intézett a városi hatósághoz, miszerint a helyben létező protest, iskoláknak, mint azt a méltányosság megkívánja, illő segédpénzt rendelne a városi pénztárból, mivel a katholikusok iskoláinak minden szükséget csakugyan ezen pénztárból fedöztetnek. E felszólításnak megfelelt a városi s községi tanács, meghatározván, miszerint a helybeli protest, iskolák felsegéléséhez a városi pénztárból, a népességi arány szerint, évenkénti segélypénzzel fog járulni. Miután pedig kimutattatott, hogy a katholikus lakosok úgy állanak a protestáns lakosokhoz, mint 8000— 1100-hoz, s a katholikusok iskoláira régibb állásuk szerint 3460 for. köttetett évenkint, a protest, iskoláknak járandó évenkinti segélypénz 476 forintra határoztatott. így történhetett, hogy a tanítók fizetései feljebb emeltettek, s az iskolák jobb rendbe hozattak. Azonban még sok van hátra, különösen az ág. hitv. tót, s a helv. hitv. népiskolára nézve, melyek még koránt sincsenek oly helyzetben, mint a minőt itteni állásuk, a közigazgatási terület középponti városában, s e városi lakosság szükségei kivánnának. De miután a katholikusok iskolája utóbbi években tetemesen gyarapodott, úgy hogy nem csak a belvárosban fennálló normális tanoda bővebb kutforrásokkal láttatott el, hanem a külvárosokban is új népiskolák alapíttattak, s ekkér a kiszámításnak alapjául szolgált 3460 frt már 5000 forintnál is feljebb rúgott, mely öszveg jelenleg évenkint fordíttatik a katholikusok iskoláira; méltán lehet várni, hogy a városi hatóság híven ragaszkodva a tett határozathoz s a felállított elvhez, a protestáns iskolákra eső részöszveget pontosabban fogja kiszámítani s ekkép szebb virágzásukat eszközölni. Sokkal szerencsésebb a többi protestáns iskoláknál itt helyben az ág. hitv.,német ajkú iskola, mely az 1853-ki február hóban kimúlt Sándrosi Frigyes Ernőben nagy jóakaróra s jóltevőre talált. Ezen nemeslelkű férfi született Berlinben, s 1805 körül Kassára érkezvén mint könyvkötő legény, itteni könyvnyomó Landerernél dolgozott, később, noha igen csekély pénzerővel, saját kezére műhelyt állított mint könyvkötő. Nem sokára szorgalmas ügyessége által hírt s hitelt tudott szerezni műhelyének főkép az által, mivel egyszersmind díszművekkel is foglalkozók. Mestersége oly sikerrel haladt elő, hogy lassan kint könyvkereskedéssé alakult át,melylyel majd szép- és hangműkereskedés is köttetett össze. Egyébiránt Sandvoss nem volt csupán csak kereskedő, hanem egyszersmind emberbarát is, ki midőn gyarapodnék vagyona, minden jónak s szépnek előmozdításában részt venni szeretett, a helybeli kórházat, a kisdedóvó intézetet s más közhasznú vállalatokat leghathatósabban támogatta, leginkább pedig az oktatási ügynek szentelé fő figyelmét s részvétét. Mint a német ajkú iskola felügyelője 1837 óta, oly nagyra emelte rövid idő alatt ezen iskolát, hogy benne csak 10 iskolás gyermeket találván, azoknak számát majd 100-on felül szaporítva látá, úgy hogy szükséges volt amazt két osztályra osztani fel s két tanítót alkalmazni. Gondoskodott az iskolának czélszerű felszereléséről, alkalmas tanszerek és könyvek megszerzéséről, jutalmazásokról a növendékek szorgalmának serkentése végett; fizette szegényebb gyermekekért a tandíjakat, sőt nem ritkán ruhaneműekkel is ellátta azokat. Ily közhasznú munkálódása által kiérdemlé a helybeli lakosok köztiszteletét, és midőn 76 éves korában meghalároznék, részvevő tisztelőinek igen nagy kíséretében temettetett el. Végintézetében tetemes vagyonának általános örökösévé tette a német ajkú iskolát. Mi indította legyen őt erre, maga ekképen jelenti végrendelkezésében: „Először életemnek minden boldogságát tisztelt tanítóimnak, Thieme, Seydel, Wilmsen uraknak dr. Büsching és Gedicke igazgatósága alatt a berlini ,,Szürke kolostorban“ köszönhetem, a miért hálaérzetem soha sem enyészett el. Továbbá itten különösen iskolai felügyelőségem alatt fájdalommal kelle tapasztalnom, mikép az ekklézsia nagykorú s önálló tagjainak nagy része, kiknek kötelességükben állana hitvallásuk egyházát s iskoláját minden lehető módon támogatni s jó példával előmenni másoknak, ha kívánják, hogy jó gyermekeik s ha cselédjeik legyenek, hidegség- s részvétlenséggel viseltetik. Szándékozom tehát az iskolai oktatás javítása által új nemzedéket képezni, mely a tudomány becsét méltányolni tudná, az iskola és egyház iránti érdeket táplálná, s ezen jótékony intézeteket becsülésből és szeretetből fentartaná.“ Egyebek közt azon kívánságot fejezte ki, miszerint külön polgári leányiskola állíttassák, hogy több szorgalom fordittathassék nagyobb leányok kiképeztetésére. „Mert ezek azok, kik a jövő egyházi község tökéletesb fejlődésére legtöbb hatással lehetnek s kell is hogy legyenek.“ Az ág. hitv. német ajkú iskolát illető hagyománya, ha jól vagyunk értesülve, mintegy 37,000 pftot teszem De ezen tőke kamatjai még most csak igen csekély részben fordíttathatnak az iskola javára, minthogy többféle tetemes holtiglani díjakat s más az egyház szükségeire szánt költségeket kell fedezni. Mindazáltal az egyház elöljárói minden módon igyekeznek a nemeslelkű örökhagyó kívánságait és rendelkezéseit az iskolára vonatkozólag minél előbb életbe léptetni. A miért is mind a két tanító évenkinti fizetésének már meglehetős pótlékát húzza, és a legközelebb iskolaévben egy felsőbb leányiskola is meg fog nyittatni. Meghivatott már ide Hermann Károly Kézsmárkról, egy megpróbált tanító, ki ottani állomásán is legjobb sikerrel működött. S ekkép a helybeli evang. egyháznál a nőnevelés uj, még pedig igen korszerű s legszebb reményekkel kecsegtető stádiumba lép. A nagyobb korú leányok elkülönözve fognak taníttatni a hozzájok illő ismeretekre s ügyességekre, és igaz keresztény szellemben az itteni viszonyokhoz képest neveltetni. Amint halljuk, a kézi munkákon kívül, a zenei rajzolás is fel fog vétetni az oktatás körébe. Midőn az illető szülőket figyelmeztetjük ezen ■létrejövő fontos intézetre, egyszersmind szívünkből kívánjuk annak minél szebb és áldásteljesebb virágzását. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcterekről. Délkeleti csatatér. Azon hir, miszerint Szebasztopol ellen egy nagy csapás fogna intéztetni, újra felmerül. A franczia csapatok a mazlaki táborban, melyek száma 6,000 embernél többre megy, 8-n parancsot kaptak Krímbe hajózni. Azonkívül utóbbi napokban Kamiesbe nem kevesebb mint hét szállítóhajó érkezett golyórs lőszerrel. Továbbá a franczia főhadiszálláson 12- re nagy haditanács volt hirdetve, s mivel a hajóhad is rendkívüli előkészületet tett, általánosságön azon nézet, miszerint a Szebasztopol elleni új roham legközelebb meg fog történni. Várnából írják, miszerint az oroszok az egybekötő hidat a karabelnajai kórház és a városi kerti tűztelep közt, a hadikikötőn keresztül, ismét helyreállítók. Mi a Miklós erődtől a nagy öblön át a Mihály erődig érő nagy hidat illeti, melynek építése emlegettetett, azon hit a fennebb említett hijóhiddali felcserélés következtében keletkezett. Továbbá Várnából ismételve jelentik, mikép az egyesültek szilárdan el vannak határozva , a harcz színhelyét, ha előbb nem, jövő tavaszszal a Dunához áttenni. Azonkívül szándékában van az egyesülteknek Várnát, Gallipolit és a Dardanellákat nagyszerű fegyverhelyekké átalakítani, hol mindig harczkész csapatok álljanak készen. Végül a jövő évben valamennyi orosz kikötőnek, melyhez csak hozzáférhetni, elpusztítása fogna eszközöltetni s e végre az angol-franczia hajógyárak számtalan ágyunaszádok építésén dolgoznak. Pélissier mok jul. 31-ről következő jelentést küldött a franczia hadügyminiszerhez: „,Tnagy ur! Az oroszok egy újabb kísérlete a Malakoffnák műveink ellen ép oly kevéssé sikerült mint az előbbiek. Jul. 24—25-ke közti éjjel, éjféltájban az ellenség élénk lődözés után mintegy 150 emberrel a kis fürészműtől balra kirohanást tett, s a legszélső jobbszárnyunkon levő leshelyekig nyomult, melyeket egymás közt összekötni volt szándékunk. Mi azon helyen a várhoz igen közel jutottunk ; az éj igen sötét volt, s igy az oroszok egy pillanat alatt sározainkhoz értek. Az előhad dandárét vezénylő Bissonnok a Dulac-hadosztályból, minden ponton részletes parancsokat adott ki, s az igen érdemes Taxis alezredest bizta meg a jobb szárny védelmével. Noha az ellenség egy munkásvonalra bukkant , mégis erélyesen fogadtatott s a puskatűztől sákat szenvedett, melyet a gyalog testőrvadászok és a munkásoktól jobb- és balfelől felállított néhány gy. század intézett rajok, az ellenséget, mely a munkásoknak tartott, kereszttűzbe vévén; maguk a munkások is élénk részt vettek a kis csatában, s Lecucq mérnökszázados alatt, ki ez éjjel a munkákat vezeté, vitézül viselték magukat. Az oroszok visszavonultak s egy sebesültet hagytak kezeink közt, ki meghalt, midőtt kórházba vitethetett volna; a mi leshelyeink és vár árka közt nyolcz hulla feküdt. Az ellenségnek igen sokat kelle vesztenie, mivel, noha két-három igen sötét éji órát használhatott halottjai és sebesültei elvitelére,mégis többeket a harcztéren hagyott. E kis éjjeli harcz, melyben mieink közöl csak 10 ember jön találva, a vezénylőknek és főtiszteknek, valamint az altisztek és közlegénységnek is különös becsületére válik. Hírszerint kiemelem C as aux gránátos altisztet, ki maga több oroszt szuronynyal leszúrt, és Ky egy testőrvadászt, ki két ellenséget megölt. A munkálatok, az ellenség visszaverése után tüstént folytattalak. Exclád tudja, hogy azok mindenütt erélyesen folynak, s az ellenség eddig azok meggátlására uj kísérletet nem ten ; az e czélra tüzérséget fordítja, mely kivált éjjel igen erősen tüzel, mindamellett állandóan előre haladunk. Fogadja stb Pélissier, főznek.“ A „Mom. P.“ erősíti, miszerint az egyesültek ostrommunkálatai Szebasztopol előtt rendesen folynak, s mielőtt nyolcz nap eltelnek, a fővezérek kitűzendik a roham óráját. Varsói tudósítás szerint az orosz császár ő fige, augustus második felében, Miklós és Mihály nhgekkel Odesszán át csakugyan elmenend Szebasztopolba, hogy szóbeli ígéret szerint boldogult atyja köszönetét a hadseregnek személyesen megvigy*». Odesszából aug. 7-től jelentik, miszerint*1?* G o r c sak»ff a 12. és 15. gy. hadosztály tartalékait Besszarábiába, Izmail felé útnak indította. Az azovi tengerről Chomut-'if ataman jelenti, miszerint jul. 23-n ejtve egy ellenséges ágyunaszád Taganrognál, mután a várost lődözte és a templomot , melyben épen isteni tisztelet volt, megrongálta, megfeneklett s a legénység által elhagyatott , miután azt egy odaérkezett nagyobb hajó sem tudta lengővé tenni. A kozákok kezébe két réz ágy és két lobogó jutott, melyeket az ellenség lesen vett, s a hajót meggyujtották, mely a viz szinéig elégett. A bomba“Lyutra gópot azokbágyl nem vihették, hét ellenséges gőzös érkezvén, alkalmasint a naszád maradékának megmentésére. Vájjon ez sikerült-e, a jelentés nem mondja. Északi csatatér.A Kronstadtnál egyesült hajóhad aug 5- ig korábbi állomásán semmi változtatást nem tett. Königsbergbe azon hír érkezett, miszerint Windau városa bombáztatott. Egyszerre két ellenséges hadigőzös jelent meg a város előtt s bombákkal üdvözlé azt. Azonban a lakosok elég eszesek voltak a tetemes kárt, mit a golyók tehettek, tehetségig meggátolni; csak egy vámőrház égett le. Mivel az ellenség a városban csapatokat nem látott, a tüzelés nem sokára megszűnt, 40 ember bement a városba s aztán nemsokára visszatért a hajókra. Sveaborg bombázásának sikeréről újabb részletek még nincsenek. Sveaborg, mely „balti Gibraltar“ -nak neveztetik, tudomás szerint az attól kisöldre fekvő Helsingforst, Finnland négség fővárosát védi, s az orosz keleti tengeri flotta két osztályának állomásául szolgál, míg a harmadik Kronstadtnál fekszik. Sveaborg, gr. Crenswarth svéd magy által, ki ott van eltemetve, 1749-n építtetve, hét egymáshoz közel eső kis szigeten fekszik, melyek hidakkal vannak összekötve, melyek talajául régi ágyunaszádok szolgálnak. A tér és mély kikötőt sziklák körítik, melyeken a házak állanak; a várművek legnagyobbrésze a sziklákba van vágva. Gustavs Swärds sok más külmű védi a főnyilatot, mely sziklaöblök által védve, a mélyen járó hadihajók kis bejárását, kivált hullámzó tengernél, igen veszélyessé teszi. Gustavs Svärd és Backholm közt van a kikötőhözi keskeny bejárat nagy hajók számára, míg minden többi utak, nagy hajók elsülyesztése által járhatlanokká tétették. Tehát az erődítés központját Gustavs Svärd képezi, s legnagyobb várművekkel is bír. Az elülfekvő Backholm sziget magassága által minden többi szigetek fölött kiemelkedik, s tűztelepeivel az egész környéken uralkodik. A nagy laktanyákba 12000 ember fér, s a tengerészlaktanya a Skadule földcsúcson fekszik, míg a Wargen félszigeten az arzenálok és raktárak, s két meder van a sorhajók s ágyunaszádok számára. Sveaborgnak csak 2300 lakosa van, a katonaságon kívül. Azt állítják, hogy Sveaborg erődjei, rendkívüli erősségük mellett is, nem bevehetlenek. Ezt az új támadás sikere fogja megmutatni. A „Morn. Post“ alaposan állíthatni véli, miszerint Sveaborg ellen semmi nagyobb vállalat nem terveztetik. Valószínű, hogy a külműveket az egyesültek lerontandják. Helsingörből aug. 12-ről írják a „Nordd. Z.“-nak, miszerint a „Codrington“ angol szállítógőzös, mely angol betegek és sebesültekkel Angliába útban volt, Gottlandnál megfeneklett, a hajónép mind megmentetett, de a hajó maga rommá lett. 797. Austriai Irodalom, Bécs, aug. 16. Az austriai kormány a német udvarokhoz a keleti kérdésben egy legújabb kör sürgönyt intézett. E jegyzékben porosz lapok szerint, a bécsi kabinet megelégedettnek nyilvánítja magát a német kormányoknak a jul. 26-ki szövetségi határozatban nyilvánított egyetértésével, de azon várakozását fejezi ki, mikép ha a keleti ügy további fejlődése a szövetséggyűlés új határozatait fogná szükségessé tenni, ez egyetértés pozitívabb, magára azon kifejlődésre befolyást gyakorló, azt előmozdító alakot fog felvenni. A négy biztosítékpontra visszatérve, a bécsi kabinet megjegyzi, miszerint azokat mint esetleges alkudozások alapját a hadfolytató kormányok egyike sem utasította vissza Augustus 17-n 1855.