Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)

1855-10-23 / 852. szám

Pest, Kedd Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben f­élévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van: Országút, 6. szt­­. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. ▼ • egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utasítandó^ Előfizethetni — helyben a lap ki­ad­ó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalder­­h­áz),vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — előfizetést tartalmazó levelek a szám, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP 44-r a Helyben: Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunewal­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában) , vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. 852 WMtíl ttBÉV Levelezések Bécs, oct. 21. ^ A pénzszűke nőttön nő. Az igaz, hogy a baj e perc­ben európai, a párisi bank is 6%-re emeli a discontot, nálunk pedig a bank felsőbb rendelet következtében váltótárczáját korlátolni kénytelen, mi­által a baj még érzékenyebb lesz, mert a legjobb hitelű váltók is, ha a bank nem escomptirozza, 10—15 perct. disconto mellett is alig akadnak beváltóra. Van Bécsben egy ifjú intézet, melynek rendeltetése a közép és kisebb iparos-osztályt részesíteni a hitel jótékonyságá­ban, s mely épen e perczben igen jó szolgálato­kat teszen ugyan, de végtelenül többet tehetne —­­ ez az alsóaustriai escompte-tár­­sulat.­­ A társulat utolsó negyedévi kimutatá­sa szerint az ezen kritikus három hónap alatt három milliónyi váltóval többet escomptirozott, mint az előbbi évnegyedben. Míg mindenfelé megszoríttatik a hitel,azalatt az escompte-társu­­lat azt kiterjeszti, úgy hogy most többet előlegez résztvevőinek, mint azelőtt. Hogy a társulat többet nem tehet, az nagy kár, s nem az ő hibája. Nem rég folyamodott a pénzügyminiszer úr ő excjához, hogy a nemzeti bankot fölhatalmazni méltóztatnék az escompte-társulat hitelét öt mil­lióval fölemelni; a közép­iparos­ osztály tetemes pénzzavarának előadása nem maradt hatás nél­kül, s ő exeja megigéré, hogy gondja leend a bajon segíteni. Az escompte-bank t. i. a nem­zeti banknál egy bizonyos öszvegig kap hitelt, h­a oly váltókat,melyek nem bankképesek, magához vált azon öszveggel arányban, és igy mintegy közvetítő a kisebb iparos s a pénzt adó nemzeti bank között, mely szerepében s a jótállás fejében valamivel magasabb kamatot veszén, mint ő fizet a nemzeti banknak; — ha tehát a nemzeti bank öt millióval többet hitelez az escompte-társulat­­nak, s ez öszveg a közép­iparos­ osztály közé jut, az tetemes rubrika fogna lenni a mai viszonyok közt. Volna ugyan egy eszköz, melynek útján a társulat pénzüzletét nagyszerűen kiterjeszthetné,­­ tevékenysége körét megkettőzhetné, új rész­vények kibocsátása által; azonban a pénzszűke annyira lenyomta a hitelpapírok árfo­lyamát, hogy az escompte-társulat részvényei ál­landóan pari alatt vannak (85—86 %) , ily viszonyok közt új részvények kiadása, mert eze­ket is pari alatt kellene kiadni, s ez által egyút­tal a mostani részvény­birtokosok is újólag juj­tatnának — lehetlen. Az „Oest. Corr­‘ meghazudtolja mindazon, itt ott kárörömmel vegyült conjecturákat, mik a concordatum eddig ki nem hirdetése által szárny­ra keltek, s a nagy fontosságú okmány szerinte legközelebb közzé fog tétetni. A közfigyelem iránta felette nagy , s mondhatni a hareztér, pénzügyi műtétesek s közte kizárólag föl van osztva. Legyen az elsőnek eredménye az Európa érdekeit biztosító béke, a másodiknak az anyagi gyarapodás, a harmadiké a szellem erkölcsi s legszentebb érdekek megóvásának érdemkoro­nája. Együtt tekintve ezek mindenesetre a nagy­ság bélyegét ütik korunkra, akár európai, akár közbirodalmi és hazafiai szempontból. Rozsnyó, oct. 7. Az emberiség társadalmi viszonyainak át meg átalakítására semmi sem gyakorolt oly hatalmas befolyást, mint a sajtó. A felmerült új eszméket, fogalmakat, ismereteket megezerszerezve, sas szárnyakon röpíté át a világ különböző részeibe. Minek következménye jön, hogy a tudomány lát­­köre mindegyre tágult, a műveltség általáno­sabb jön. Nem lehet tagadni azonban, hogy valamint minden emberi intézmény, úgy a sajtó is számtalan visszaélésnek szolgált alapul. Innét a különös gond és figyelem ellenében az államok részéről, nehogy az kétélű fegyverré váljék, mely nehezen gyógyítható sebet üssön a társadalom boldog­ságán. Hanem azután e korlátokon belül a sajtó jó­tékonysága kiszámíthatlan. A mely nemzet, kisza­bott hatáskörében, azt használni elmulasztja, soha sem fog lépni a civilizált népek sorába, mert épen ennek életrevaló elevensége, nagy részben a né­pek műveltségi fokának mutatója is. Az olyan nemzet, mely ez áldáshozó intézmény becsét fel­ismerni nem képes, vagy nem akarja, — önma­gának kora sírt ás. Hála a gondviselésnek, hazánkban, kivált újabb időkben a sajtó működése meglehetősen élénk. Nem csak a fő-, hanem a mint azt a külön­­böző lapok hasábjain olvassuk, a kis városi nyom­dák is, vetekedve iparkodnak a tudomány és ér­telmiség fejlesztésén. — Sőt ez utóbbiaknak na­ponkint szaporodása mutatja azt, hogy e földte­rületen lakó népeknek, kivált úgy az anyagi, mint szellemi tekintetbben is közöttük kitűnő ma­gyar nemzetnek, ez intézmény kegyelése, egyik főbb vonásai közé tartozik. A vidéki nyomdák horderejét mindenki elis­­merendő, ki visszaemlékezik azon örvendetes iro­dalmi elevenségre, melyet ezek, az újságlapok közlései szerint is, utóbbi időkben kifejtettek. Nem szükség, csak a miskolczi, szarvasi, szegedi, kecskeméti, rozsnyói nyomdákat megemlítenünk, s azonnal átlátandjuk, hogy a tudomány és isme­retek terjesztésére, kiváltkép a magyar irodalom fejlődésére, a vidéki nyomdák is mily jeles hatás­sal vannak. Azért csak örvendetes újságot vélünk ez alkalommal közölni, midőn azt írhatjuk, hogy kitűnőbb vidéki nyomdáink száma egygyel ismét szaporodott.­­ Nevezetesen, rozsnyói nyomda­­tulajdonos és könyvkiadó Kéki László úr leg­felsőbb engedélyt nyert Balassa-Gyarmaton (Nó­­grád megyében) egy könyvnyomda felállítására. És e helyütt dicsérettel kell köztudomásra juttat­nunk, hogy K. L. ur egész komolysággal s nagy áldozatokkal fog ez új nyomda létesítéséhez. Egy angol gyors­sajtó mellett még két kézi vas-sajtót iparkodandik mozgásban tartani, s nyomdáját úgy szervezendi, hogy nem csak apróbb nyomtat­ványok, hanem tertelmesebb könyvek kiállítására is képes legyen. E czélszerűen rendezett és min­denféle betű- és díszítményekkel jól felszerelt nyomdát azért bátran ajánlhatjuk a t. közönség, kivált különösen írók figyelmébe, annyival is in­kább, mert K.L. úr kívánatra idegen nyelvű (zsidó, görög, szláv stb.) betűk, sőt hang­jegyek meghozatalára is kész, a­mint előttünk személyesen nyilatkozott. De, mi az írók részéről különös figyelmet érdemel, K. L. ur, maradandó becsű irodalmi műveknek, magában értetik, a szer­zők munkáinak illő díjazásával, vagy egyéb mél­tányos szerződés szerinti kiadására szintén vállal­kozik. — Kék L. ur pár nappal ezelőtt távozott el körünkből Balassa-Gyarmatra, újdon­szerve­­zett nyomdáját megindítandó. Rozsnyói nyomdá­jában egy ügyes nyomda­vezető fog működni. Ez általános érdekű újságon kívül lássuk a különösebben helybelieket is. Városunk mind­egyre szépül. Házbirtokosaink közös lakjaikat többen csinosítják. A püspöki lak szintén pompás homlokzatot nyer, melyen újonnan aranyozott be­tűkkel lesz olvasható : Mariae Theresiae zelus Apostolicum Antistiti Rosnaviensi hanc aedem posuit MDCCLXXVIII. De mindezeknél sokkal jelentékenyebb , hogy az anyagiakban igen sze­gény városunk dicséretreméltó előjárósága egy hatalmas csatornát készíttet, mely egyik főbb ut­­czánkat, a rajta tavaszszal és őszszel a közel he­gyekről lerohanó pataktól fogja megszabadítani, és így végezetre száraz lábbal fogunk ez utczán járhatni, mit annakelőtte az említett két évszak­ban lehetetlen volt megtennünk. A városi ható­ság ez intézkedése annyival is nagyobb figyelmet és dicséretet érdemel, hogy ezen rég óhajtott csa­torna építtetése a város részéről csak nagy áldo­zatokkal történhetik meg. Tudva levő dolog itt­­ nálunk, miszerint városunk annyira szegény, hogy huzamosabb idő óta, saját eléggé szűken dotált hivatalnokait sem képes rendesen fizetni. Ennyi lelkesedés és jóakarat mellett, bizton hiszszük, hogy idővel utczáink kivilágíttatásának és kikö­­veztetésének ideje is eljő. Az új tanév kezdetével vasárnapi iskoláink is megnyíltak. Kár, hogy némely mesterek, a­mint azt egy tanártól hallottuk, inasaikat e jótékony intézettől visszatartóztatják. Csodáljuk, hogy még eddig elő sem képesek belátni ez intézet szüksé­gességét. Mi úgy hiszszük, hogy szellemileg kép­zettebb, írni és szájkolni tudó inasaikkal, kik a hasznos ismereteken felül a tanodában még ren­det, emberséget is tanulnak, sokkal könnyebben boldogulhatnának, mintha azok előbbi bárdolatlan állapotokban megmaradnak.Bizony pedig nem jó lesz azután a dolog, ha az illető mester urakat e kereszténytelenségért a polgári hatóság fogja kérdőre vonni. Műkedvelő társulatunk, a helybeli evang. főgymnasium javára ismét egy színdarab előadá­sára készül. Köszönet a nevelés szent ügye nevé­ben e szép buzgalomért. Ipoly-sajó-völgyi vasút mikor jövend el or­szágod? Több ezer mázsa mindennemű kereske­delmi áru, s leginkább nyers és kovácsolt érez hever az itteni kereskedőknél minden órán Pest és Bécs felé küldendő, és nincsen fuvar, hogy e tetemes mennyiségű készlet rendeltetése helyére szállíttathatnék. Hogyan lesz még később , ha most javításba vett utaink az őszi esőzés követ­keztében, mint sokszor történik, helyenkint egé­szen megromlanak ? E vasút szükségessége mel­lett ez egyszerű ok beszélőbb, mint némely hosz­­szú értekezés. Jelen sorainkat nem zárhatjuk be szomorú újdonság nélkül. Nem a cholera rémületet ger­jesztő dühöngéseit akarjuk felhozni; ez hála Is­tennek mindekkorig megkímélt bennünket, s e városban még egy ily betegségbeli eset sem adta magát elő. Hanem van e vidéken más baj, t. i. a gyakori tűzvész. Talán elő sem birnak számlálni, hány község égett le e vidéken csak egy rövid év alatt. Még D­o­b­s­i­n a fel sem épült hamvai­ból, már is e völgyön más falu lett a tűzvész szo­morú áldozata. Néhány napja égett le Hensz­­kó — ez évben már másodszor. Mondják, emberi átkos kezek gerjesztik a tüzet. Mikor fog már a hasonló gonoszság megszűnni! ? r. 1. Austriai birodalom. Bécs, oct. 21. Az itteni orosz követségnél most rendkívüli tevékenység uralkodik. Herczeg Gorcsakoff az utóbbi napokban több ízben értekezett gr. B u o 1 ő excjával s 20-n Ő F e 1- e é g e által audientián fogadtatott. Az uj orosz sürgönyökről, melyeket a hg Sz. Pétervárról ka­pott, legmélyebb hallgatás uralkodik. „O. C.“ (A jogi tanulmányok leg­újabb szabályozásáról. Folyt.) V. A vizsgálat kérdése azelőtt Austriában azon egy­szerű módon jön megoldva, miszerint minden ta­nár megvizsgálta a maga tanítványait, s azoknak bizonyítványokat adott. Ez intézkedés kiegészítő része vett az egész tanulmányrendszernek, mely a tanulókat minden tárgyra nézve egy bizonyos tanárhoz kizárólag utasító, s az előadás elé egy­szer mindenkorra határozott korlátokat szabott. Úgy vélték, hogy e rendszabályok által az ifjú­ság szellemét és jellemét vezetendik. A legko­molyabb nemű események megmutatták, hogy e vélemény csalódáson alapult. Az egész rendszer­hez visszatérés nélkül pedig azon vizsgálat-forma visszaállítása teljes kivihetetlen. A f. é. sept. 25- ki legfelsőbb határozat az államvizsgálatok újabb időben behozott formáját megtartotta, de azok szerkezetét a tett tapasztalatok tekintetbe véte­lével lényeges pontokban módosítá. Egyike a leg­­fontosb kifogásoknak, melyek eddigi szerkezete ellen hallatszottak, volt azon nehézség, ezen több, részint igen különnemű tárgyakat összefoglaló vizsgálatoknál a követelések biztos mérvét felta­lálni, s a szerint a vizsgálandók képességét biz­tosan és méltánytalanság nélkül megítélhetni. Lehet ugyan vizsgálati formákat találni, melyek minden irányban kezeskednek a bizonyosságról, a mennyiben az általában embernek elérhető.­­ Alkalmazásuk egy példáját mutatják azon vizs­gálatok, melyek a gymnasiumi tanítóhivatal je­löltjeivel léteznek. De erre az írásbeli vizsgálati dolgozatoknak, mint otthona mind elzártan ké­szítetteknek, s részletes szóbeli kikérdezéseknek terjedelmes készülete kivántatott, mely eljárás sok időt kívánt s a próbált vizsgálók tevékeny­ségét annyira igénybe veszi, mikép gyakorlatilag kivihetlenné válik, ha a vizsgálandóknak több mint csak igen csekély számáról van szó. De a jogi tanszakokban tanulók száma oly nagy, hogy ha mind, vagy csak azok is, kik magukat az ál­lamszolgálatra szánják, megvizsgáltatnak, min­den egyes vizsgálatának a lehető legrövidebb idő alatt kell végbemenni. Azért az eredmény soha sem lehet tökéletesen biztos, s a kivitel minden hiánya, mely az emberi intézményekre mindig ragad , a bizonytalanságnak a dolog természetében fekvő fokát szükségkép geo­metriai növekedésben emeli. Azért hasztalan remélnék e hiányok teljes elhárítását , vala­meddig azok valódi oka, a vizsgálandók fö­löttébb nagy száma, el nem h­áríttathatik. De annál komolyabban kell azon ezélra törekedni, hogy a fölismert hiányokon segíttessék, a­meny­nyire lehetséges. Erre azon eszköz választatott, miszerint a tárgyak czélszerűbben, t. i. tekintettel belső összefüggésükre csoportoztatnak és válasz­tatnak ki, mi egyszerűen az emle dolga s azért a vizsgálandót leginkább kiteszi kiszámíthatlan véletlenségnek. Ez által mind a vizsgálandók, mind a vizsgálók feladata lényegesen meg van könnyítve. A többit a vizsgálóbiztosok tehetségig gondos megválasztásának kell megtenni. A másik kifogás az államvizsgálatok eddigi elrendezése ellen a tanulók törvényes kényszerítésének hiánya, tanidejök folyamában számot adni ügyekezetük­­ről. E hiányon az által jön segítve, miszerint most kötelességgé van téve, a második év után vizsgála­tot letenni. Az az új tantervvel szoros összefüg­gésben áll. Az ily közbeeső vizsgálatok lehetsége az által feltételeztetik, hogy a vizsgálandó tár­­gyakbani oktatás azok tartásának időpontja előtt bevégeztessék. De, ha a vizsgálati kényszer kül­ső előnyeinek az intensív tanulmány maradandó belső nyereségét föláldozni nem akarjuk, akkor a vizsgálatnak tényleg nem szabad azon hatással lenni, miszerint a tanulók az által arra bi­assa­­nak, nem annyira saját kiművelésük, mint inkább csak a vizsgálat végett tanulni, s így a tárgy, melybe bevezettettek, nem vétethetik azonnal az előadások bevégzése után vizsgálat alá, hanem a tanulóknak időt kell engedni, hogy szellemileg feldolgozhassák, mi nekik taníttatott. Különösen az egymást követő vizsgálatoknak azon szük­ségképi hatása van, miszerint a tanulók az elő­rejárt tárgyakkal többé nem foglalkoznak , mi­helyt azokon átestek s a következők vannak sze­meik előtt. Ha tehát a kötelezett tanulmánynak az egyesre nézve a tanágaknak nem maximumát hanem minimumát kell kijelölnie , melyekből megvizsgáltatik , akkor különböző vizsgálato­kat igen hamar egymásután következtetni nem lehet. Az új tanterv , mint láttuk , a quadrienniumot mintegy két szakaszra vá­lasztja el, melyek elseje az általános jogtanul­mányokat, a második az austriai különjogot és az államtudományokat foglalja magában. Az által lehetségessé lett, egy vizsgálatot közbebocsátni, a­nélkül hogy az épen említett tekintetek meg­sértetnének Sőt inkább e közbeeső vizsgálat csak arra szolgáland, hogy a nemképes vagy hanyag egyének kiválasztása által a később évfolyamok halltermeit s azzal a tudományos álláspontot emelje. Ez áron szükség a gyakorlati hiányokat ráadásul vennünk, melyeket magának ezen közbe­eső vizsgálatnak keresztülvitele is kikerülhetle­­nül magával hozand. Tudniillik a vizsgálandók száma a látogatottabb egyetemeknél igen nagy lesz, vizsgálatuk több heti időt veend igénybe, s épen e vizsgálatoknál, legalább néhány évig csak­nem kizárólag a tanárokat lehetene vizsgálókul rendelni,kiket—tétessék a vizsgálat akár a szün­idő előtt, akár utána — ekközben a tanítói hívó- iskolaügy. A budai cs. kir. főreáltanoda folyó év October 29-én megnyittatik. A tanítványok October 27-n reggeli 10 órakor az iskolaépületben (Vízi­város a Kapucinus atyák mellett), megjelenni tar­toznak. Kelt October 20-kán 1855. A budai cs­ k. főreáltanoda igazgatósága által. October 23-a, 1855.

Next