Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-23 / 852. szám
Pest, Kedd Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben félévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van: Országút, 6. szt. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. ▼ • egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó^ Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — előfizetést tartalmazó levelek a szám, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítElőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP 44-r a Helyben: Félévre 8 pft. Évnegyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Évnegyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában) , vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. 852 WMtíl ttBÉV Levelezések Bécs, oct. 21. ^ A pénzszűke nőttön nő. Az igaz, hogy a baj e percben európai, a párisi bank is 6%-re emeli a discontot, nálunk pedig a bank felsőbb rendelet következtében váltótárczáját korlátolni kénytelen, miáltal a baj még érzékenyebb lesz, mert a legjobb hitelű váltók is, ha a bank nem escomptirozza, 10—15 perct. disconto mellett is alig akadnak beváltóra. Van Bécsben egy ifjú intézet, melynek rendeltetése a közép és kisebb iparos-osztályt részesíteni a hitel jótékonyságában, s mely épen e perczben igen jó szolgálatokat teszen ugyan, de végtelenül többet tehetne — ez az alsóaustriai escompte-társulat. A társulat utolsó negyedévi kimutatása szerint az ezen kritikus három hónap alatt három milliónyi váltóval többet escomptirozott, mint az előbbi évnegyedben. Míg mindenfelé megszoríttatik a hitel,azalatt az escompte-társulat azt kiterjeszti, úgy hogy most többet előlegez résztvevőinek, mint azelőtt. Hogy a társulat többet nem tehet, az nagy kár, s nem az ő hibája. Nem rég folyamodott a pénzügyminiszer úr ő excjához, hogy a nemzeti bankot fölhatalmazni méltóztatnék az escompte-társulat hitelét öt millióval fölemelni; a középiparos osztály tetemes pénzzavarának előadása nem maradt hatás nélkül, s ő exeja megigéré, hogy gondja leend a bajon segíteni. Az escompte-bank t. i. a nemzeti banknál egy bizonyos öszvegig kap hitelt, ha oly váltókat,melyek nem bankképesek, magához vált azon öszveggel arányban, és igy mintegy közvetítő a kisebb iparos s a pénzt adó nemzeti bank között, mely szerepében s a jótállás fejében valamivel magasabb kamatot veszén, mint ő fizet a nemzeti banknak; — ha tehát a nemzeti bank öt millióval többet hitelez az escompte-társulatnak, s ez öszveg a középiparos osztály közé jut, az tetemes rubrika fogna lenni a mai viszonyok közt. Volna ugyan egy eszköz, melynek útján a társulat pénzüzletét nagyszerűen kiterjeszthetné, tevékenysége körét megkettőzhetné, új részvények kibocsátása által; azonban a pénzszűke annyira lenyomta a hitelpapírok árfolyamát, hogy az escompte-társulat részvényei állandóan pari alatt vannak (85—86 %) , ily viszonyok közt új részvények kiadása, mert ezeket is pari alatt kellene kiadni, s ez által egyúttal a mostani részvénybirtokosok is újólag jujtatnának — lehetlen. Az „Oest. Corr‘ meghazudtolja mindazon, itt ott kárörömmel vegyült conjecturákat, mik a concordatum eddig ki nem hirdetése által szárnyra keltek, s a nagy fontosságú okmány szerinte legközelebb közzé fog tétetni. A közfigyelem iránta felette nagy , s mondhatni a hareztér, pénzügyi műtétesek s közte kizárólag föl van osztva. Legyen az elsőnek eredménye az Európa érdekeit biztosító béke, a másodiknak az anyagi gyarapodás, a harmadiké a szellem erkölcsi s legszentebb érdekek megóvásának érdemkoronája. Együtt tekintve ezek mindenesetre a nagyság bélyegét ütik korunkra, akár európai, akár közbirodalmi és hazafiai szempontból. Rozsnyó, oct. 7. Az emberiség társadalmi viszonyainak át meg átalakítására semmi sem gyakorolt oly hatalmas befolyást, mint a sajtó. A felmerült új eszméket, fogalmakat, ismereteket megezerszerezve, sas szárnyakon röpíté át a világ különböző részeibe. Minek következménye jön, hogy a tudomány látköre mindegyre tágult, a műveltség általánosabb jön. Nem lehet tagadni azonban, hogy valamint minden emberi intézmény, úgy a sajtó is számtalan visszaélésnek szolgált alapul. Innét a különös gond és figyelem ellenében az államok részéről, nehogy az kétélű fegyverré váljék, mely nehezen gyógyítható sebet üssön a társadalom boldogságán. Hanem azután e korlátokon belül a sajtó jótékonysága kiszámíthatlan. A mely nemzet, kiszabott hatáskörében, azt használni elmulasztja, soha sem fog lépni a civilizált népek sorába, mert épen ennek életrevaló elevensége, nagy részben a népek műveltségi fokának mutatója is. Az olyan nemzet, mely ez áldáshozó intézmény becsét felismerni nem képes, vagy nem akarja, — önmagának kora sírt ás. Hála a gondviselésnek, hazánkban, kivált újabb időkben a sajtó működése meglehetősen élénk. Nem csak a fő-, hanem a mint azt a különböző lapok hasábjain olvassuk, a kis városi nyomdák is, vetekedve iparkodnak a tudomány és értelmiség fejlesztésén. — Sőt ez utóbbiaknak naponkint szaporodása mutatja azt, hogy e földterületen lakó népeknek, kivált úgy az anyagi, mint szellemi tekintetbben is közöttük kitűnő magyar nemzetnek, ez intézmény kegyelése, egyik főbb vonásai közé tartozik. A vidéki nyomdák horderejét mindenki elismerendő, ki visszaemlékezik azon örvendetes irodalmi elevenségre, melyet ezek, az újságlapok közlései szerint is, utóbbi időkben kifejtettek. Nem szükség, csak a miskolczi, szarvasi, szegedi, kecskeméti, rozsnyói nyomdákat megemlítenünk, s azonnal átlátandjuk, hogy a tudomány és ismeretek terjesztésére, kiváltkép a magyar irodalom fejlődésére, a vidéki nyomdák is mily jeles hatással vannak. Azért csak örvendetes újságot vélünk ez alkalommal közölni, midőn azt írhatjuk, hogy kitűnőbb vidéki nyomdáink száma egygyel ismét szaporodott. Nevezetesen, rozsnyói nyomdatulajdonos és könyvkiadó Kéki László úr legfelsőbb engedélyt nyert Balassa-Gyarmaton (Nógrád megyében) egy könyvnyomda felállítására. És e helyütt dicsérettel kell köztudomásra juttatnunk, hogy K. L. ur egész komolysággal s nagy áldozatokkal fog ez új nyomda létesítéséhez. Egy angol gyorssajtó mellett még két kézi vas-sajtót iparkodandik mozgásban tartani, s nyomdáját úgy szervezendi, hogy nem csak apróbb nyomtatványok, hanem tertelmesebb könyvek kiállítására is képes legyen. E czélszerűen rendezett és mindenféle betű- és díszítményekkel jól felszerelt nyomdát azért bátran ajánlhatjuk a t. közönség, kivált különösen írók figyelmébe, annyival is inkább, mert K.L. úr kívánatra idegen nyelvű (zsidó, görög, szláv stb.) betűk, sőt hangjegyek meghozatalára is kész, amint előttünk személyesen nyilatkozott. De, mi az írók részéről különös figyelmet érdemel, K. L. ur, maradandó becsű irodalmi műveknek, magában értetik, a szerzők munkáinak illő díjazásával, vagy egyéb méltányos szerződés szerinti kiadására szintén vállalkozik. — Kék L. ur pár nappal ezelőtt távozott el körünkből Balassa-Gyarmatra, újdonszervezett nyomdáját megindítandó. Rozsnyói nyomdájában egy ügyes nyomdavezető fog működni. Ez általános érdekű újságon kívül lássuk a különösebben helybelieket is. Városunk mindegyre szépül. Házbirtokosaink közös lakjaikat többen csinosítják. A püspöki lak szintén pompás homlokzatot nyer, melyen újonnan aranyozott betűkkel lesz olvasható : Mariae Theresiae zelus Apostolicum Antistiti Rosnaviensi hanc aedem posuit MDCCLXXVIII. De mindezeknél sokkal jelentékenyebb , hogy az anyagiakban igen szegény városunk dicséretreméltó előjárósága egy hatalmas csatornát készíttet, mely egyik főbb utczánkat, a rajta tavaszszal és őszszel a közel hegyekről lerohanó pataktól fogja megszabadítani, és így végezetre száraz lábbal fogunk ez utczán járhatni, mit annakelőtte az említett két évszakban lehetetlen volt megtennünk. A városi hatóság ez intézkedése annyival is nagyobb figyelmet és dicséretet érdemel, hogy ezen rég óhajtott csatorna építtetése a város részéről csak nagy áldozatokkal történhetik meg. Tudva levő dolog itt nálunk, miszerint városunk annyira szegény, hogy huzamosabb idő óta, saját eléggé szűken dotált hivatalnokait sem képes rendesen fizetni. Ennyi lelkesedés és jóakarat mellett, bizton hiszszük, hogy idővel utczáink kivilágíttatásának és kiköveztetésének ideje is eljő. Az új tanév kezdetével vasárnapi iskoláink is megnyíltak. Kár, hogy némely mesterek, amint azt egy tanártól hallottuk, inasaikat e jótékony intézettől visszatartóztatják. Csodáljuk, hogy még eddig elő sem képesek belátni ez intézet szükségességét. Mi úgy hiszszük, hogy szellemileg képzettebb, írni és szájkolni tudó inasaikkal, kik a hasznos ismereteken felül a tanodában még rendet, emberséget is tanulnak, sokkal könnyebben boldogulhatnának, mintha azok előbbi bárdolatlan állapotokban megmaradnak.Bizony pedig nem jó lesz azután a dolog, ha az illető mester urakat e kereszténytelenségért a polgári hatóság fogja kérdőre vonni. Műkedvelő társulatunk, a helybeli evang. főgymnasium javára ismét egy színdarab előadására készül. Köszönet a nevelés szent ügye nevében e szép buzgalomért. Ipoly-sajó-völgyi vasút mikor jövend el országod? Több ezer mázsa mindennemű kereskedelmi áru, s leginkább nyers és kovácsolt érez hever az itteni kereskedőknél minden órán Pest és Bécs felé küldendő, és nincsen fuvar, hogy e tetemes mennyiségű készlet rendeltetése helyére szállíttathatnék. Hogyan lesz még később , ha most javításba vett utaink az őszi esőzés következtében, mint sokszor történik, helyenkint egészen megromlanak ? E vasút szükségessége mellett ez egyszerű ok beszélőbb, mint némely hoszszú értekezés. Jelen sorainkat nem zárhatjuk be szomorú újdonság nélkül. Nem a cholera rémületet gerjesztő dühöngéseit akarjuk felhozni; ez hála Istennek mindekkorig megkímélt bennünket, s e városban még egy ily betegségbeli eset sem adta magát elő. Hanem van e vidéken más baj, t. i. a gyakori tűzvész. Talán elő sem birnak számlálni, hány község égett le e vidéken csak egy rövid év alatt. Még Dobsin a fel sem épült hamvaiból, már is e völgyön más falu lett a tűzvész szomorú áldozata. Néhány napja égett le Henszkó — ez évben már másodszor. Mondják, emberi átkos kezek gerjesztik a tüzet. Mikor fog már a hasonló gonoszság megszűnni! ? r. 1. Austriai birodalom. Bécs, oct. 21. Az itteni orosz követségnél most rendkívüli tevékenység uralkodik. Herczeg Gorcsakoff az utóbbi napokban több ízben értekezett gr. B u o 1 ő excjával s 20-n Ő F e 1- e é g e által audientián fogadtatott. Az uj orosz sürgönyökről, melyeket a hg Sz. Pétervárról kapott, legmélyebb hallgatás uralkodik. „O. C.“ (A jogi tanulmányok legújabb szabályozásáról. Folyt.) V. A vizsgálat kérdése azelőtt Austriában azon egyszerű módon jön megoldva, miszerint minden tanár megvizsgálta a maga tanítványait, s azoknak bizonyítványokat adott. Ez intézkedés kiegészítő része vett az egész tanulmányrendszernek, mely a tanulókat minden tárgyra nézve egy bizonyos tanárhoz kizárólag utasító, s az előadás elé egyszer mindenkorra határozott korlátokat szabott. Úgy vélték, hogy e rendszabályok által az ifjúság szellemét és jellemét vezetendik. A legkomolyabb nemű események megmutatták, hogy e vélemény csalódáson alapult. Az egész rendszerhez visszatérés nélkül pedig azon vizsgálat-forma visszaállítása teljes kivihetetlen. A f. é. sept. 25- ki legfelsőbb határozat az államvizsgálatok újabb időben behozott formáját megtartotta, de azok szerkezetét a tett tapasztalatok tekintetbe vételével lényeges pontokban módosítá. Egyike a legfontosb kifogásoknak, melyek eddigi szerkezete ellen hallatszottak, volt azon nehézség, ezen több, részint igen különnemű tárgyakat összefoglaló vizsgálatoknál a követelések biztos mérvét feltalálni, s a szerint a vizsgálandók képességét biztosan és méltánytalanság nélkül megítélhetni. Lehet ugyan vizsgálati formákat találni, melyek minden irányban kezeskednek a bizonyosságról, a mennyiben az általában embernek elérhető. Alkalmazásuk egy példáját mutatják azon vizsgálatok, melyek a gymnasiumi tanítóhivatal jelöltjeivel léteznek. De erre az írásbeli vizsgálati dolgozatoknak, mint otthona mind elzártan készítetteknek, s részletes szóbeli kikérdezéseknek terjedelmes készülete kivántatott, mely eljárás sok időt kívánt s a próbált vizsgálók tevékenységét annyira igénybe veszi, mikép gyakorlatilag kivihetlenné válik, ha a vizsgálandóknak több mint csak igen csekély számáról van szó. De a jogi tanszakokban tanulók száma oly nagy, hogy ha mind, vagy csak azok is, kik magukat az államszolgálatra szánják, megvizsgáltatnak, minden egyes vizsgálatának a lehető legrövidebb idő alatt kell végbemenni. Azért az eredmény soha sem lehet tökéletesen biztos, s a kivitel minden hiánya, mely az emberi intézményekre mindig ragad , a bizonytalanságnak a dolog természetében fekvő fokát szükségkép geometriai növekedésben emeli. Azért hasztalan remélnék e hiányok teljes elhárítását , valameddig azok valódi oka, a vizsgálandók fölöttébb nagy száma, el nem háríttathatik. De annál komolyabban kell azon ezélra törekedni, hogy a fölismert hiányokon segíttessék, amenynyire lehetséges. Erre azon eszköz választatott, miszerint a tárgyak czélszerűbben, t. i. tekintettel belső összefüggésükre csoportoztatnak és választatnak ki, mi egyszerűen az emle dolga s azért a vizsgálandót leginkább kiteszi kiszámíthatlan véletlenségnek. Ez által mind a vizsgálandók, mind a vizsgálók feladata lényegesen meg van könnyítve. A többit a vizsgálóbiztosok tehetségig gondos megválasztásának kell megtenni. A másik kifogás az államvizsgálatok eddigi elrendezése ellen a tanulók törvényes kényszerítésének hiánya, tanidejök folyamában számot adni ügyekezetükről. E hiányon az által jön segítve, miszerint most kötelességgé van téve, a második év után vizsgálatot letenni. Az az új tantervvel szoros összefüggésben áll. Az ily közbeeső vizsgálatok lehetsége az által feltételeztetik, hogy a vizsgálandó tárgyakbani oktatás azok tartásának időpontja előtt bevégeztessék. De, ha a vizsgálati kényszer külső előnyeinek az intensív tanulmány maradandó belső nyereségét föláldozni nem akarjuk, akkor a vizsgálatnak tényleg nem szabad azon hatással lenni, miszerint a tanulók az által arra biassanak, nem annyira saját kiművelésük, mint inkább csak a vizsgálat végett tanulni, s így a tárgy, melybe bevezettettek, nem vétethetik azonnal az előadások bevégzése után vizsgálat alá, hanem a tanulóknak időt kell engedni, hogy szellemileg feldolgozhassák, mi nekik taníttatott. Különösen az egymást követő vizsgálatoknak azon szükségképi hatása van, miszerint a tanulók az előrejárt tárgyakkal többé nem foglalkoznak , mihelyt azokon átestek s a következők vannak szemeik előtt. Ha tehát a kötelezett tanulmánynak az egyesre nézve a tanágaknak nem maximumát hanem minimumát kell kijelölnie , melyekből megvizsgáltatik , akkor különböző vizsgálatokat igen hamar egymásután következtetni nem lehet. Az új tanterv , mint láttuk , a quadrienniumot mintegy két szakaszra választja el, melyek elseje az általános jogtanulmányokat, a második az austriai különjogot és az államtudományokat foglalja magában. Az által lehetségessé lett, egy vizsgálatot közbebocsátni, anélkül hogy az épen említett tekintetek megsértetnének Sőt inkább e közbeeső vizsgálat csak arra szolgáland, hogy a nemképes vagy hanyag egyének kiválasztása által a később évfolyamok halltermeit s azzal a tudományos álláspontot emelje. Ez áron szükség a gyakorlati hiányokat ráadásul vennünk, melyeket magának ezen közbeeső vizsgálatnak keresztülvitele is kikerülhetlenül magával hozand. Tudniillik a vizsgálandók száma a látogatottabb egyetemeknél igen nagy lesz, vizsgálatuk több heti időt veend igénybe, s épen e vizsgálatoknál, legalább néhány évig csaknem kizárólag a tanárokat lehetene vizsgálókul rendelni,kiket—tétessék a vizsgálat akár a szünidő előtt, akár utána — ekközben a tanítói hívó- iskolaügy. A budai cs. kir. főreáltanoda folyó év October 29-én megnyittatik. A tanítványok October 27-n reggeli 10 órakor az iskolaépületben (Víziváros a Kapucinus atyák mellett), megjelenni tartoznak. Kelt October 20-kán 1855. A budai cs k. főreáltanoda igazgatósága által. October 23-a, 1855.