Budapesti Hírlap, 1855. december (885-907. szám)

1855-12-03 / 886. szám

Pest, Hétfő Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben f­élévre: 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számittatik — Egyes szám 20 pkr 886. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkóéitól iroda van) Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) »-ik emeletben. Előfizethetni — helyben s lap kiadó hivatalában Hers János könyvnyomdájában (Országút, Kunewalder­­ház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a crím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­me­n­t­e­s­ít­­­ve egyenesen a k­i­a­d­ó­h­i­v­a­t­al­h­o­z utasítandók Előfizetési feltételek „A BUDAPESTI HIRLAP“-ra Helyben: Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (O­r­s­z­ágút Kunewal­­der ház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felsége saját kezével aláírt oklevél által Heyntzel József altábor­nagyot, pesti cs. kir. katonai kerületi s városi pa­rancsnokot mint a császári austriai vaskorona-rend III. osztályának vitézét, a rend alapszabályaihoz képest az austriai császári birodalom lovagi rend­jébe heyntzenhorsti melléknévvel legkegyel­mesebben fölemelni váék­óztatott. Az igazságügyministériumnak múlt hó 22 - én 20492 sz. a kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pesti országos főtörvény­széki kerületben, hivatalhelylyel Nagy-Körösön. Bordács Dániel volt szolgabíró hivatali segédnek megengedtetett. A miskolczi ágostai hitvallású evangelicus középiskolának az 1856/7-ik iskolaév kezdetétől fog­va nem szabad se gymnasium nevét viselnie, se a végzett gymnasiumi osztályokról bizonyítványokat kiadni. Mi is a cs. kir. oktatásügyi ministeriumnak f. évi november 3-án 8081 sz. a. kelt bocsátványa következtében ezennel köztudomásra juttatik. Buda, november 22-n 1855. A cs. k. helytartósági osztálytól. A bécsi cs. k. udvari és államnyomdában 1855. november 24-n megjelent és szétküldetett a biro­dalmi törvénylapnak XLIII. darabja.­­• Tartalma: 196. sz. Az egyház- és oktatásügyi ministe­­riumnak 1855. november 2-n kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, — mely által az olmützi jog- és államtudományi karnak az 1855. augustus 10-n kelt legfelsőbb határozat következ­­tébeni feloszlatása s több az ezt illető legfelsőbb rendeletek végrehajtására tett intézkedések közzé tétetnek. 197. sz. Az igazságügyi és kereskedelmi mi­­nisteriumoknak 1855. november 7-n kelt rendelete, kiható a herczegített Tiroli grófságra és Vorarlberg­­re, továbbá az Erdélyi nagyfejedelemségre, — a kettős hatáskört illetőleg, a kereskedelmi törvény­hatóság gyakorlására kijelölt, közigazgatási ügyek­­beni elsőbirósági törvényszékek végzései elleni fo­lyamodás útja iránt. 198. sz. Az igazság- és pénzügyi ministereknek 1855. november 9-n kelt rendelete, kiható a biro­dalom egész területére,­­ a magyar udvari kincs­tári kötelezvények, a magyar templomezüst-szolgál­­tatási kötelezvények, a magyar gabona-szolgáltatási nyugtatványok, s végre a magyar kincstári kötelez­vények megsemmisítését illetőleg. 199. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. no­vember 13-n kelt kibocsátványa, kiható az általános vámterületben foglalt koronaországokra, — az el­készítés végett behozott szövött áruknak festékbé­lyeggel leendő megjelölési módját illető határoz­­mány iránt. 200. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. no­vember 14-n kelt kibocsátványa, a tengeren beho­zandó s hordókban levő cziprusi borok vámkezelé­sét illetőleg. 201. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok­­nak 1855. november 22-n kelt kibocsátványa, kiha­tó minden koronaországra, a katonai határőrvidéket kivéve, a mely által az 1834. junius 3-ai legfel­sőbb határozattal kibocsátott, a bündönczöknek bi­­lincsezési módjára vonatkozó rendszabály újólag, és minden koronaországra nézve pontos miheztartás végett minden fenyítő-intézet és fenyítő-törvény­szék számára közzé tétetik. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, nov. 29.­­ Mint már közöltük, a „le Correspon­dent“ czimü katholikus havi folyóirat uj phasisba lépett s Montalembert, Falloux és Bro­­g 1i­e­r urak vezetése alá rendeltetett. E változás által a folyóirat nem kap ugyan más vallási irányt, de új erőket s egyszersmind a jelen kor­­mány irányában erős ellenzéki színezetet nyer. Az előttünk fekvő 25-dik szám mindkét állítá­sunkra nézve világos bizonyságot tesz, mert va­lamint irodalmi tekintetben az abban foglalt czik­­kék igen kitűnőek, úgy más tekintetben azokban bizonyos ellenségeskedés tör ki a fennálló rend ellen s attól tarthatni, hogy e folyóiratnak kül­­kellemetlenségei lesznek. E füzetben gr. Monta­­lembertnek egy „Anglia jövendőjéből irt czikke áll legelől. Már volt alkalmunk kimutatni azon különféle viszonyokat, melyekben gr. Monta­­lembert III. Napóleonnal egymásután állott; most csak azt akarjuk emlékezetbe hozni, miszerint ő az államcsíny vagy jobbanmondva az Orleans-féle ja­vak lefoglalása óta azon párttöredék élén áll, mely azt hiszi,hogy a közrend igen jól összefér mérsékelt politikai szabadsággal, s hogy a franczia püspö­kök nagyobb része nem ismeri kötelességét s az egyház érdekét, midőn a december 2-ka óta ural­kodó kormányzásnak feltétlenül hódol. A fennebb érintett czikkben Montalembert azt igyekszik be­bizonyítani, miszerint azon igen elterjedt véle­mény, hogy Anglia belmegrázkódtatásoknak néz eléje, egyáltalában alaptalan, s mikép az angol intézmények még elég életerővel s ruganyos­­sággal bírnak, hogy legyőzhessék mindazon nehézségeket, melyekkel küzdeniük kell. Mon­talembert oly nagy csodálkozást fejez ki az an­golok irányában, hogy majdnem azt vagyunk hajlandók hinni, miszerint ő Tacitust akarja utá­nozni, ki csak azért festette a germánokat oly rendkívül kedvező színben,hogy a köztük sa romai­­ak közti ellentétet annál kézzelfoghatóbbá tegye. Montalembert épen igy cselekszik, mikor szerfö­lött nagy bizodalmat helyez az angol intézmények tartósságába, t. i. azt akarja kimutatni, mily nagyon lesülyedt Francziaország. Természetes, hogy a nem­ kedvező és sértő czélzásoknak itt nem szabad hiányozniok. Montalembert még ak­kor is, ha kénytelen Anglia hiányait s vétkeit be­vallani, ezt csak azért teszi, hogy Francziaor­­szágnak s a kormánynak oldalvágást adhasson. Végül e füzet az „Univers“t támadja meg. Erre még lesz alkalmunk visszatérni, mihelyt az „Uni­­vers“ felett, mert a mérsékelt szabadelvű „Cor­respondent“­s a hirtelen haragra lobbanó abso­­lutista „Univers“ közt ki nem maradható harcz érdekes felvilágosításokat fog nyújtani Franczia­ország „katholikus“ lakosainak belhelyzetéről. Temesvár, nov. 29. Nem­régiben az örökalapítványi uradalom­hoz tartozó, s Krassó megyében fekvő jószágok közöl I­z­g­á­r helysége görög nem - egyesült pap­jával és néptömegével együtt az egyesült kath. vallásra tért által. Az ily hitváltoztatási esetek gyakoriak kez­denek lenni napjainkban, s annyival inkább figye­lemre méltók, mivel nem egyesek, hanem egész néptömeg által történnek, mert az elhagyott val­lás papjai többnyire legbuzgóbb előmozdítói szok­tak lenni az áttérésnek, és mivel a román népség közt mindinkább terjedni kezd azon meggyőző­dés, miszerint a Rómával egyesült görög katho­likus egyház az , mely kizárólag a román népet illeti, s annak boldogságával szorosan összefügg. S ez egyházi unió közelebbi időkben két­ségtelenül hatalmas impulzust nyert az újonnan alapított görög egyesült vallású érsekség és püs­pökségek által. Ha az ily vallásáttérési vagy inkább egye­sülési esetek már most gyakoriak a román nép kebelében, bizton állíthatni hiszszük, miszerint e szent munka mélt. D­o­b­r­á­n Sándor püspök urnak lugosi székhelyére megérkezése s végkép letelepülése által sokat fog nyerni, mert a mennyiben az szükségessé válnék, bizonyosan a bölcs és czélszerű elintézés hiányzani nem fog. Közel van a jövő, mely az önkéntes, s minden külerőltetés nélküli egyesülésnek a római sz egyházzal, tehát az annak keblébe visszatérés­nek nagyszerű példáját adandja, s román pol­­gártársainknak, az orosz nagy birodalom né­peinél civilizáltabb helyzetét tanúsítja kétség­­telenül, hogy a nevezett áttérés, mely ott, a görög nem egyesült vallás és állam érdekében mintegy 16 év előtt kormányi befolyás és más eszközök alkalmazása által jött létre — nálunk ellenkezőleg a görög egyesült vallás, és szintén az állam érdekéből, minden erőltetés nélkül, a meggyőződésre hatás, oktatás és felvilágosítás erkölcsi s­agy szabad eszközeivel fog keresztül­vitethetni. Temes megyében közelebbről minden járás hatóságban, revisor — vizsgáló — czimmel, a já­rás helységei által fizetett egyének neveztettek a kerületi hatóság által, kiknek nem csak a köz­­ségszám­adások évenkénti megvizsgálása köte­lességükben álland, hanem a községet, mint ilyent illető mindennemű szerződések vagy kötelezett­­ségek az ő befolyásuk mellett fognak keletkez­tetni. Noha kétséget nem szenved, miszerint a köz­ségek kiadásai, a közbátorságot illető költségek fedezésén kívül, a községorvosok rendszerezése, a néptanítók fizetéseinek fölemelése, s más egyéb, de mindig csak hasznos intézkedések által, újabb időkben tetemesen növekedtek, s az érintett re­­visorok fizetéseinek hozzájárulta miatt újra sza­porodtak ; de ha más részről figyelembe veszszük, hogy a községeket szorosan érdeklő költségek­nek­ az álladalom általi fedezését méltányosan kívánni nem lehet, a község költségeit öregbítő ez újabb intézkedések gyakorlatilag igen hasz­nosaknak mutatkoznak, s a revisorok szervezé­sétől, a községi pénzek kezelésébe régibb idő óta némely helyeken becsúszott visszaélések meg­szüntetése méltán várathatik, s igy a magas kor­mánynak az érintett revisorokat rendszeresítő in­tézkedése , addig is, mig a községek rendezése tüzetesen megtörténendik, hálás elismeréssel fo­gadtatott. S a község számadás­ainak évenként lelkiis­meretes átvizsgálása, a községelőljárók kiadásai­nak pontos ellenőrzése a mélhatlanul szükséges intézkedések közé tartozik, mert a község pén­zeinek lelkiismeretes tiszta kezelése mellett nem történhetik,­ hogy az úgynevezett községpótlék (Gemeinde-Zuschlag) magát a földadó mennyi­ségét elérje. A már létező országutak jó karban tartása, s a közlekedés könnyítésére, hol erre szükség mutatkozik, új utak felállítása kerületi hatósá­gunk közelismerést érdemlő intézkedései közé tartozik. A lefolyó őszszel keletkezett kavicsos új töltések közül a Buziásról Temesvárra vezető út­nak a létrehozása Andreevics Lázár járásfőnök úr dicséretes fáradozásainak köszönhető leginkább, ki is ezért a közönség méltányos elismerését kivívta magának. r­­p Austria! birodalom, Bécs, dec. 2. Albert főhg magyarországi kat. és polgári kormányzó Ur ő cs. fens, alkalma­sint e hó 20-ka táján érkezendik vissza olaszor­szági utazásából. Ferdinánd Max főhg ő cs.fensége Tri­­estben nov. 24-a tévé első sétakocsizását felgyó­gyulása óta, két hadisegéde kíséretében. Útköz­ben ő cs. fensége megállóit azon ház előtt, mely­ben betegen fekvék s a családot, mely ő cs. fen­ségének szállást adott , látogatásával tisztelte meg. Azon nyájas leereszkedés és megnyerő nyíltság, melylyel a főherczeg köszönetet mon­dott a neki nyújtott segélyért, minden jelen vol­tak szivében feled­etlen leend. T­r­i­e­st ből jelentik, miszerint F­e­r­di­n­and Max főlig ő cs. fens, a triesti zoológiai muzeum protectorságát elfogadta s megengedte, hogy az ő cs fens, nevét viselhesse. Továbbá ő cs. fens, a S. Giacomo egyház számára a „mindig hű ten­geri városban“ szánt oltárképet, sz. Miklósnak a tengerészek védszentjének képével , a városi tiszthatóságnak elküldte, s azt megbízta, hogy a kép felállítását rendelje el. A várostanács egybe­hangzóig szerencsekivánó és hálafeliratot szava­ December 3-a 1855. tett meg, mely ő cs. fenségének , mihelyt arra engedélyt adand, át fog nyujtatni. B. Prokeschaltnagy tegnap reggel a déli pálya gyorsvonatával konstantinápolyi állomá­­­­sára elutazott. Sir Hamilton Seymour holnap váratik Bécsbe. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. A harcztérekről újabb tudósítások nem érkeztek. Konstantinápolyi nov. 21-ki levelek ál­lítják, miszerint az angol kormány szándéka min­den Nagybritannia zsoldjában levő idegenlégiókat Kercsbe küldeni s egyetlenegy tnok parancsa alá rendelni. Mivel Vivian­­nok az angol-török lé­gió szervezése körül annyi érdemet szerzett, e fő­parancsnokság alkalmasint ő rá fog ruháztatni. 1856 tavaszán Anglia mindössze mintegy 120,000 emberrel álland­ó csatasíkon. Krímben minden pontokon a legmélyebb fegyvercsend uralkodik. Konstantin nagyhg nov. 16-a szintén eluta­zott Nikolajef­ből; ezután Lüders­­nok Odes­szába ment, hol felelni szándékozik. Tottleben­­nok 1856 januárban alkalmasint Sz. Pétervárra utazik, több tanácskozásokban részt veendő. Krímben jelenleg 180,000 orosz áll. Osten- Sacke­n­ főhadiszállása Kamisliban van a Bel­­bek-fennsíkon, honnét az északi­ erődök és Mac­­kenzie halmok védelmét intézi. L­i­p r­a­n­d­i altá­bornagy, ki a Belbekvölgy védelme­ és szemmel­­tartásával van megbízva, Bakcsi szavaiban áll; hg Gorcsakoff főhadiszállása pedig Szimfero­­polban van, hol a gránátos­ hadtest zöme is 8 ne­héz lovas ezreddel áll. Egy szakasz Eupatoriával áll szemközt, egy másik Keres félszigettel. A 30,000 főnyi tartalék Perekopban van felállítva Mind a csapattestek egymással szakadatlan össze­köttetésben állanak, s a főhadiszállások a legszi­­­lárdabb utak által vannak egymással összekötve. Az angol hadügyministériumhoz következő sürgöny érkezett Sir W.Codringtontól: „Sz­ebasz­top­ol, nov. 13. Mylord! mivel csak nem vég v­ettem át a hadsereg főparancsnoksá­gát, nincs elegendő anyagom egy külön sürgöny szerkesztésére, s nem is látom szükségességét. A csapatok visszatérése a Kinburn ellen intézett ex­­peditioből távirati után nov. 3-án már jelentetett. Van szerencsém ide rekeszteni másait S­p­e­n­c­e­r dandár-mnol jelentéseinek, melyek az ő parancsa alatti hadtest működéséről pontosabb jelentést tar­talmaznak, mint minőt eddig adni képes volt; azon­­ kívül két jelentést lord George Paget dandártábor­noktól az általa Eupatoriánál végrehajtott két szem­­revételről. Van szerencsém stb. Codrington W.“ Spencer m­ok jelentése, valamint lord P­a­g­e­t dandárnok oct. 30-ról szóló tudósítása is csak tudvalevők ismétléséből állanak s igy elég csak a két legutóbb említett jelentést adnunk. Az első igy hangzik : „Eupatoria, nov. 3. 1855. Sir! Van sze­rencsém jelenteni, hogy egy osztálya az itt állomá­sozó csapatoknak A­­­i pasa dandár­­nok parancsa alatt egy közlés következtében, miszerint Tsotalban széna és marhakészlet van, tegnap ezen Eupatoriától északra 15 mfdre fekvő faluba küldetett. A 12. lán­csos ezredből ezen osztályhoz adott két szakasz, ugyanazon ezredbeli Tottenha­mn alezredes által vezényeltetett. Jelentéséből megelégedéssel látandja ön, hogy a vállalatot legtökéletesebb siker koronázta. Az egyesült csapatok hátraléka egyszersmind de­­monstrátiót tett a falu jobb oldala felé, az ellenség figyelmének elvonása végett; az angol lovas­dandár e műveletnél, jobbszárnyán a francziákkal, Tulcsuk­­ig nyomult elő. Pole ezredes a 12. dzsidásezred­­ből vezényelt, mivel engem egy lázroham több napig ágyba szögte; ő jelenti, hogy az ellenség tetemes­ számban sehol sem mutatkozott. Van szerencsém stb. Page­t.“ A másik jelentés, mely az előbbinek mellék­­­letét képezi, igy hangzik : „Eupatoria, nov. 3. 1855. Mylord! Van szerencsém jelenteni, hogy én, a nov. 1-ji dandár­parancshoz képest, tegnap reggeli 4 ór­­a 12. lán­­csasezred 2 szakaszának élén Ali pasa hadtestéhez csatlakoztam, melynek parancsa volt, a török lovas­sági tábor előtt megállni. Hajnalkor Alsiron át Tso­­talba indultunk, egy körülbelől 15 mfdre fekvő fa­luba. A török lovasság, az angol és franczia által támogattatva , képezte az előhadat. — Tsotalba

Next