Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)

1856-03-28 / 73. szám

Pest. Péntek, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em­. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : 1­é 1 é­v­r­e : 10 írt, évnegyedre: 5 frt. Helyben :félévre: 8 frt, évne­gyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: l­udapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i r­t kiadóhiva­talában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarék­pénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a ,,Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. G­e­r­ló­c­z­y Károly cs. kir. helytartósági fogal­mazó gyakornok cs. k. szolgabirósági tollnokká Mis­­kolczra kineveztetett. A pest-budai cs. k. földtehermentesítési országos bizottmány által 1856 január végéig megszüntetett úrbéri járadékokért 979 jogosított számára kárpót­lási tőkéül 10,081,846 ft 92/4 kr. 1848. máj. 1-től fogva hátralékban volt kamatok fejében kötelezvé­nyekben 1,513,540 ft és kiegyenlítés végett kész­pénzben 22645 ft 29%; kz részletfizetések fejében lejárt járadékokra 57 jogosított számára 1,038,200 ft kötelezvények számíttattak föl. Február hó folya­mában pedig 1) 160 jogosított számára kárpótlási tőke fejében 2,022,397 ft 23% kr; 2) hátralékban levő járadékok fejében 324,000 ft; 3) kiegyenlítési összegek fejében 3111 ft 27% kr; 4) részletfizeté­sek fejében lejárt járadékokra 2 jogosított számára 25,800 ft számíttatott fel. Egészben tehát: 1) 1139 fél számára 12,104,243 frt 33% kr; 2) 1,837,540 ft; 3) 25,756 ft 48% kr; és 4) 59 fél számára 1,064,000 ft számíttatott fel és fölvehetésre utalványoztatok Buda mart. 16. 1856. A cs. k. földtehermentesítési orsz. bizottmány. Hirdetmény. A pozsonyi cs. kir. országos főtörvényszéktől az 1853. évi julius 29-kén kibocsátott büntető perrend­tartás 214-ik § a rendeletéhez képest azon ügyvédek­­névsora, kik az 1856. évi január 1-től egész december utolsóig az ezen cs.k. főtörvényszék területén a bűn­tények miatt vádolt egyének védelmére feljogosítva vannak, következőkben tétetik közhírré: I. A pozsonyi cs. kir. országos törvény­­s­z­é­k-k­erületben : vezeték és keresztneve, hivatalos széke: Andreánszky Antal Pozson. Bakay Imre Muzsla. Bangha János Pozson. Barinyay János Pozson. Bartha Albert dr Pozson. Bartl Ferencz Pozson. Bathó Bálint Perbete. (Ó-Gyalla) Bednarics András Pozson. Beöthy Zsigmond Komárom. Bertalanffy János Szerdahely. Bittó Miksa Somorja. Borcsányi János Malaczka. Bökh Móricz Pozson. Brandtner Gusztáv Sellye. Burián Ignácz Pozson. Burián István Pozson. Buzna Lajos Perbete (Ó Gyalla) Büky György Pozson. Chalupka András Pozson. Csalányi István dr . Pozson. Csaplovics Ferdinánd Malaczka. Cselkó János Pozson. Cservinka Károly Pozson. Csiba Orbán Somorja. Csörgey Titus Somorja. Cotteli Ferencz Pozson. Dobisz János Pozson. Domonkos. József Komárom. Ejury Károly Pozson. Entresz Ágoston Pozson. Eremit Caesar Pozson. Fabricius Károly Pozson. Fekete Sándor Pozson. Fekete Pál Szerdahely. Ferenczy Károly Pozson. Gabriel Adolf Pozson. Gervay Ferdinánd Pozson. Gschröfl Ferencz Pozson. Hosztinszky János Pozson. Imely Antal Pozson. Jobbágyi Theophil Pozson, 73. vezeték és kereszt­neve, hivatalos széke: Keller József Pozson.­­ Királyföldy András Pozson. Kiripolszky Károly Pozson. Kiss Károly Sellye. Kovácsy János Komárom. Krajner Gábor Pozson. Krascsenits Ferencz Szerdahely. Kunsch Lajos Pozson. Lang Károly Pozson. • Losonczy István Komárom. Majer János Nép. Pozson. Majercsák Márton Pozson. Mangold Károly Pozson-Merkácz Gusztáv Pozson. Merk Albert dr Pozson. Mikola János Komárom. Molnár Ádám Komárom. Mosóczy Lajos Pozson. Nagy Sándor Vasvári Komárom. Nagy Sándor Ráczkevei Komárom.­ Nagy Elek Muzsla. Nagy Leánder Pozson. Nagy László Kisfaludi Szerdahely. Németh Lajos Pozson. Neumann József Pozson. Olle Lajos Malaczka. Paczolay Elek Muzsla. Petöcz Sándor Szerdahely. Petöcz Vendel Szerdahely. Petrovits Miklós Pozson. Pforsche Károly Dr. Pozson. Posch Ágoston Pozson. Prohászka János Pozson. (lakik Mo­doron.) Reguly István Pozson. Rulff Frigyes Dr. (Jur. Prof.) Pozson. Samarjay Károly Pozson. Schatzler Károly Pozson. Schmitz Bertalan Pozson. Slader Jenő Komárom. Szalay Elek Pozson. Szalay Mihály Komárom. Szlemenits Móricz Pozson. Szmrtnik István Pozson. Tauid Dániel Pozson. Tóth Albert Malaczka (lakik Hochstettenben) Trázsy Victor Pozson. Vermes Móricz Pozson. Viszy Sándor Pozson. Vörös Benjámin Komárom. Vietorisz Antal Sellye. • Zsigárdy Imre Sellye. (Folytattatik.) Rögtönbirósági ítélet. H. L­á­s­z­l­ó, 30 éves, r. kath., halasi születés, nőtlen, csavargó, miután ellene a k. p. r. 269 §-ban foglalt kellékekkel ellátott tanúvallomások által jog­szerűen bebizonyíttatott, hogy ő 1855-ik évi Sep­tember 26-a alkonyatkor, puskával fegyverkezve, a páhi pusztán Kukucska Jánosnál többed magával megjelent, s ott a házbelieknek erőszakkal a szobába tett behajtásuk után a szobaajtóban, a benlevőknek szegzett fegyverrel, útjukat állotta, mi­alatt társa az istállóból 2 lovat s 2 csikót kivezetett, ezután társá­val a szobába bemenvén, veszélyes fenyegetődzések között az ott levő ládákból különbféle holmikat zsákba rakva, az elrablott holmikkal a károsult szekerén elhajtottak, — s ekkér Kukucska Jánostól s annak veje Pavelkó Lászlótól összesen 449 pftnyi 1 kvnyi értékű tárgyakat elrabolt, — a b. t. k. 190. és 192. §§-ban körülírt rablás­ bűntettben bűnösnek kimon­datott, s ezért a b. p. r. 410. s illetőleg 284. §§-ai értelmében kötél általi halálra ítéltetett. Mely ítélet szabályszerüleg kihirdettetvén, mai napon d. u. 31­-­ órakor végrehajtatott. Kelt Kecskeméten, mart. 18-a 1856. A pest-soltmegyei cs. kir. rögtönbiróság. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. Pest, marcius 27. N. (Politikai szemle.) Mint a mai lapunkban olvasható távirdai sürgöny értesít, a békeokmány aláírása mart. 25-én továbbra halasztatott. Ennek értelme csak az, miszerint az aláírást e napon mint bizonyost várták. Tegnap jelentettük, hogy a 22-diki ülés, igen fontos volt. 1% órakor kezdő­dött s még 5% órakor nem volt vége. Ha igaz, mint állíttatik, hogy abban a szerkesztő-bizottmány már a békekötvény kész szövegét olvasta fel, föl lehet tennünk, hogy az akadály, mely miatt a vég­­aláírás halasztatik, csak szerkesztési kifogásokra terjed ki, melyek a lényeget többé nem érinthetik. E nézet általános, s a végaláírás közellétét oly bi­zonyosnak tartják, mikép már a kihirdetés alkalmá­­bóli ünnepélyekre is nagyszerű előkészületeket szé­ tesznek a franczia fővárosban. Még inkább meg­erősíti a béke bizonyosságát az angol kabineti ta­nács azon határozata, mely minden toborzást, katona és hadszerküldést Krímbe megszüntet. A „N. Pr. Z.“ levelezője pedig azt is erősíti, mikép a békeintéz­kedések olyanok, hogy az angol kormánynak nincs oka az általa követett politika elleni erős közvéle­­ményi reactiótól félnie. A lapok figyelmét egy részben a m­ol­d­v­a-o­l­á­h mozgalmak foglalják el. Közelebb elég bőven elő­adtuk e mozgalmak mibenlétét, melyek koránsem bírnak se azon általánossággal, se azon jelentősség­gel mint első tekintetre játszhatnék. Mi név szerint azon irányt illeti, melyben a moldva-oláh reform­­törekvések nyilatkoznak, nem szükség ismételnünk, hogy azon iránynak kilátása nincs, mert az se az európai általános, se a törökországi külön állam­érdekekkel meg nem egyezik s azok valósítása leg­­kevésbbé teendi tárgyát a congressus foglalkozá­­sának. Azért teljesen meddőknek tartjuk azon izgatásokat, melyek a két fejedelemségben az em­lített s a congressus szándékaitól eltérő irányban utolsó időkben történnek. A belga képviselőkamrában közelebb a gonosztevők kiszolgáltatását illető törvény pót­­czikke viharos vitákat idézett elő, melyek a balol­dal csattanó megveretésével végződtek. A szenve­délyes hév, melylyel e vita folyt, alkalmul szolgál annak elmondására, mi adott okot az oly párttusát előidézett pótczikk javaslására . 1854 végén, azon idő tájban, midőn hite volt, hogy a francziák csá­szárja a belga király látogatására jövend, a fran­czia északi pályán egy pokolgépet találtak. E miatt többen befogattak s esküttszék elé állíttattak s ez által el is ítéltettek. E személyek ketteje, kik a gép tulajdonképi készítőjinek tartattak, J­a­c­q­u­i­n gé­pészek, mint franczia menekültek Brüsselben éltek. A franczia kormány kiadatásukat kivánván, befo­gattak, de­­ az ellen a törvényszékeknél tiltakoz­tak. A genti fölebbviteli törvényszék a kiadás mel­­lett, a brüsseli ellene nyilatkozott a kiadási törvény 6. sz. alapján, mely a politikai bűnért, vagy azzal összefüggő tényért elítélt idegen kiadását tiltja. Mialatt az ügy a semmisítőszéknél függőben volt, a ministériumot a baloldal nagy lármát ütve interpellálta. A külügyminiszer jelenté , hogy a franczia kormány a kiadástól elállt, s a két J­a­c­­quin szabadon bocsáttatott. Ő azonban fölszólítá őket, hogy mivel oly nagyon erősítik ártatlanságu­kat, jelenjenek meg önkényt az esküttszék előtt, ha pedig azt nem teszik, hagyják el Belgiumot. A két Jacquin alkalmasint maga sem tarta ártat­lanságát egészen kétségtelennek, mert az utóbbit választó, elhagyó Belgiumot. De a minister jelenté egyszersmind, hogy egy pótczikket indítványozand a kiadatási törvényhez, s ez a m. é. dec. 16-diki ülésben meg is történt. E pótczikk így hangzik: „Idegen kormányfő személye vagy családja tagjai elleni merény, ha az gyilkosság, orgyilkosság vagy mérgezésben áll, nem tekinthető politikai bűnnek, vagy azzal összefüggő ténynek.“ E pótczikk már februárban élénk vita tárgya volt, s akkor a baloldal kivitte annak bizottmányhoz utasíttatá­­sát. Ez új tervet készített, mely a minister javaslatot minden határozottságától megfosztá. E tervnek tehát joggal ellenszegült a mini­­sterium s a kormányjavaslat elfogadását kabineti kérdéssé téve. Négynapi heves vita után, melyben az igazságügyi ministernek még a külföld általi megvásároltság szemrehányása ellen is védnie kelle magát, a jog és morál győzött s a ministeri terv, mint tudva van 61 szóval 33 ellen, elfogadtatott. Fridrik Vilmos hgnek, a porosz k. hg fiának Viktoria királynő legidősb leányával a „prin­­cesz royal“-lal formaszerinti eljegyeztetésének mint eddig a kir. herczegnő confirmatiója miatt ha­lasztott udvari formaságok hátráltattak, a confir­­m­atio végbemenvén, többé semmi akadály nincs útjában, s azt már minden kétségen fölülinek te­kintik. Az Egyesült­ államokban nincsenek megelégedve azon móddal, a­mint a britt kormány az amerikai toborzások ügyét jóvá tenni megkisérte. A hivatalos levelezésekből, melyeket a praesidens Washington­ban múlt hó végén a senatus elé terjesztett, az tű­nik ki, miszerint a valódi tényállás és annak az an­gol parlamentben lord Clarendon által történt előadása közt lényeges eltérés, vagy, mint az ame­rikaiak keresztelik „szándékos elferdítés“ van, mely angol részről se elfogulatlanságra, se engesz­­telékenységre nem látszik mutatni. Az említett diplomatiai levelezés tartalma oda megy ki, misze­rint a britt kormány az Egyesült­ államokbeli tobor­zásért semmi elégtételt nem ajánl, mint azt lord Clarendon a parlamentben állítá, hanem csak e következő nyilatkozatot tette : „Ha az Egyesült­államok semlegességi törvényeit megsértettük vol­na, sajnáljuk, de kétségbevonjuk azon tényt, hogy ily megsértés történt volna.“ Ennyiből állana amaz „apology“, melyről a „Times“ hirdető, hogy tíz európai kabinetet is kielégített volna. Az amerikaiak az angol kormány ily eljárásában némi kihívást lát­nak, melytől azonban nincs kedvük megijedni, noha jól tudják, hogy Anglia roppant kárt tehetne keres­kedelmi tengerészetüknek, s úgyszólva védelem­­nélküli partjaikon; e károkért eleve is Canada s a többi britt gyarmatoknak az Egyesült­ államokba bekeblezésével vigasztalják magukat, mint egy an­gol-amerikai háború kimaradhatlannak hitt követ­kezésével. Noha a fennebbiek szerint egy oly há­ború nincs is még a lehetőség határain kívül, azon­ban egyelőre bizvást elmondhatjuk rá: möglich ist’s, aber nicht wahrscheinlich. Martius 28.1856 TELEKKÖNYVÜGY". A telekkönyvügy keresztülvitele Magyarország­ban szakadatlan előhaladásban van. Hiteles kimutatásokból az „Ö. C.“ következő adatokat közöl e tárgyban : A p 0­z­s­o­n­i közigaz­gatási területben a legközelebb lefolyt közigazga­tási év IV-dik negyedében 12571 kis és 1245 na­gyobb telekköny­vtestek alakíttattak; egészben véve a nevezett közigazgatási területben 919.919 hold és 749 öl föld van már felmérve. A p­es­ti közigazgatósági területben Pest, Pilis és Zsolt megyékben a telekkönyvi helyszínelés october végén befejeztetett. December 26-kán hir­­dettettek ki egy edictum által e három megyére nézve, szab. k. Pestváros, Kecskemét és Nagy-Kő­rös községek kivételével, a telekkönyv jegyző­könyvek. Múlt évi nov. 1-n vette kezdetét a telek­könyvi helyszínelés Esztergom megyében, s azóta december végéig mindössze 52.610 parcella, kö­rülbelül az egész parcellaöszveség egynegyedré­sze helyszíneltetett. A kassai közigazgatási területben december végével mindössze a telekkönyvi munkálkodás kez­dete óta 465,792 parcella helyszíneltetett, s a ne­gyedik évnegyedben 23,624 végeztetett be. A soproni közigazgatási területben a mondott határidőig 434,485 parcella bevégeztetése mutat­tatott ki. A nagyváradi közigazgatási területről beér­kezett kimutatásból kitűnik, miszerint Arad megyé­­ben 77 község helyszineltetett. Békés és Dél Bi­­har megyében a helyszínelés bevégeztetett, Észak- Biharban legközelebb munkába fog vétetni. Deézs, mart. 10. Az erdélyi ref. superintendensi helyettes főtiszt. Bod­óla Sámuel úr múlt febr. 24-dik és 25-dik napjain egyházi vizsgálatot tartott a deézsi ekklé­­zsiában. Egyházunk a fejét a város végén tisztelgő küldöttség fogadá. Ő úgy jelent meg az egyház meghasonlott tagjai között a gyűlésben, mint a béke apostola, tartván kezében a szeretet olajágát. Az egyházi vizsgálat nevezetes eljárás egyházi éle­tünkben, s mintegy ellenőrségül szolgál az egyházi orgánumok irányában, melynek jótékony befolyása a vallásos élet virágoztatására el nem szokott ma­radni. Ilyenkor szoktak a felsőbbek az egyház szel­lemi élete, anyagi állapota, az iskolák működése, szóval az egyház kül- és belétele felől személyes meggyőződést szerezni. Ez okon jött közénk főtiszt, h. superintendens ur a kolozsvári t. esperes ur kísé­retében. Hogy az eredmény nem igen kedvezőleg ütött ki, s az egyház dolgaival a közelebbi megis­merkedés nem sok örömet okozott, az roszul esett minden vallásos honpolgárnak. Világosságra jött a a vizsgálat rendén, hogy az egyház birtokának hi­teles összeirata elveszett, s e miatt egyházunk va­gyonában kár történt. A levéltár a legnagyobb ren­detlenségben találtatott, több perek függőben álla­nak, kamatok fölvetetlen künn hevernek stb. Az egyház felügyelete alatti iskolában csak kevés ideig mulathatott a vizsgáló bizottmány a hideg miatt, mivel a kemenczék rosz állapotban vannak; a hideg miatt a vasárnapi iskolában sem folyt a val­lásos oktatás, és mind­ennek oka a keleli tanács egyházi és világi tagjai közötti meghasonlás volt. A sérelmek elősorolása rendén fölmerült a fel­­ügyelőgondnokság kérdése; négyen az egyház tagjai közül úgy nyilatkoztak, hogy az egyházi fő­tanács által kinevezett főgondnok P. D.-tel nem fo­gadják, s elnöklete alatt tanácskozni nem fognak, mivel a felügyelő-gondnoki választás a kebeli egy­ház joga s a kinevezett egyén ellen az egyháznak pere van, s a következő két kívánságot terjesztették elő : vitessék a kérdés az ekklézsiai gyűlés elé, hogy elfogadja-e a kinevezett egyéni gondnoknak, s hogyha az ekklézsiagyűlés határozata folytán a gondnokság ellen folyamodni fognak, ezen folya­modás gátolja meg a gondnoknak hivatalába lépését a folyamodás elhatározásáig. Szólottak kímélettel és a nélkül, szenvedélyesen és higgadtan a tárgy kö­rül, s olyan is volt, ki minden igaz ok nélkül mor­­gadalmas dörgedezéssel a jus ligatum el nem tű­rését nyilvánítá, a nélkül hogy azt valaki nyakára erőltette volna, még e lap és ennek hasábjain meg­

Next