Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)
1856-03-28 / 73. szám
Pest. Péntek, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : 1é 1 évre : 10 írt, évnegyedre: 5 frt. Helyben :félévre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. A „Budapesti Hírlap“ előfizetési ára: ludapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i rt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a ,,Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Gerlóczy Károly cs. kir. helytartósági fogalmazó gyakornok cs. k. szolgabirósági tollnokká Miskolczra kineveztetett. A pest-budai cs. k. földtehermentesítési országos bizottmány által 1856 január végéig megszüntetett úrbéri járadékokért 979 jogosított számára kárpótlási tőkéül 10,081,846 ft 92/4 kr. 1848. máj. 1-től fogva hátralékban volt kamatok fejében kötelezvényekben 1,513,540 ft és kiegyenlítés végett készpénzben 22645 ft 29%; kz részletfizetések fejében lejárt járadékokra 57 jogosított számára 1,038,200 ft kötelezvények számíttattak föl. Február hó folyamában pedig 1) 160 jogosított számára kárpótlási tőke fejében 2,022,397 ft 23% kr; 2) hátralékban levő járadékok fejében 324,000 ft; 3) kiegyenlítési összegek fejében 3111 ft 27% kr; 4) részletfizetések fejében lejárt járadékokra 2 jogosított számára 25,800 ft számíttatott fel. Egészben tehát: 1) 1139 fél számára 12,104,243 frt 33% kr; 2) 1,837,540 ft; 3) 25,756 ft 48% kr; és 4) 59 fél számára 1,064,000 ft számíttatott fel és fölvehetésre utalványoztatok Buda mart. 16. 1856. A cs. k. földtehermentesítési orsz. bizottmány. Hirdetmény. A pozsonyi cs. kir. országos főtörvényszéktől az 1853. évi julius 29-kén kibocsátott büntető perrendtartás 214-ik § a rendeletéhez képest azon ügyvédeknévsora, kik az 1856. évi január 1-től egész december utolsóig az ezen cs.k. főtörvényszék területén a bűntények miatt vádolt egyének védelmére feljogosítva vannak, következőkben tétetik közhírré: I. A pozsonyi cs. kir. országos törvényszék-kerületben : vezeték és keresztneve, hivatalos széke: Andreánszky Antal Pozson. Bakay Imre Muzsla. Bangha János Pozson. Barinyay János Pozson. Bartha Albert dr Pozson. Bartl Ferencz Pozson. Bathó Bálint Perbete. (Ó-Gyalla) Bednarics András Pozson. Beöthy Zsigmond Komárom. Bertalanffy János Szerdahely. Bittó Miksa Somorja. Borcsányi János Malaczka. Bökh Móricz Pozson. Brandtner Gusztáv Sellye. Burián Ignácz Pozson. Burián István Pozson. Buzna Lajos Perbete (Ó Gyalla) Büky György Pozson. Chalupka András Pozson. Csalányi István dr . Pozson. Csaplovics Ferdinánd Malaczka. Cselkó János Pozson. Cservinka Károly Pozson. Csiba Orbán Somorja. Csörgey Titus Somorja. Cotteli Ferencz Pozson. Dobisz János Pozson. Domonkos. József Komárom. Ejury Károly Pozson. Entresz Ágoston Pozson. Eremit Caesar Pozson. Fabricius Károly Pozson. Fekete Sándor Pozson. Fekete Pál Szerdahely. Ferenczy Károly Pozson. Gabriel Adolf Pozson. Gervay Ferdinánd Pozson. Gschröfl Ferencz Pozson. Hosztinszky János Pozson. Imely Antal Pozson. Jobbágyi Theophil Pozson, 73. vezeték és keresztneve, hivatalos széke: Keller József Pozson. Királyföldy András Pozson. Kiripolszky Károly Pozson. Kiss Károly Sellye. Kovácsy János Komárom. Krajner Gábor Pozson. Krascsenits Ferencz Szerdahely. Kunsch Lajos Pozson. Lang Károly Pozson. • Losonczy István Komárom. Majer János Nép. Pozson. Majercsák Márton Pozson. Mangold Károly Pozson-Merkácz Gusztáv Pozson. Merk Albert dr Pozson. Mikola János Komárom. Molnár Ádám Komárom. Mosóczy Lajos Pozson. Nagy Sándor Vasvári Komárom. Nagy Sándor Ráczkevei Komárom. Nagy Elek Muzsla. Nagy Leánder Pozson. Nagy László Kisfaludi Szerdahely. Németh Lajos Pozson. Neumann József Pozson. Olle Lajos Malaczka. Paczolay Elek Muzsla. Petöcz Sándor Szerdahely. Petöcz Vendel Szerdahely. Petrovits Miklós Pozson. Pforsche Károly Dr. Pozson. Posch Ágoston Pozson. Prohászka János Pozson. (lakik Modoron.) Reguly István Pozson. Rulff Frigyes Dr. (Jur. Prof.) Pozson. Samarjay Károly Pozson. Schatzler Károly Pozson. Schmitz Bertalan Pozson. Slader Jenő Komárom. Szalay Elek Pozson. Szalay Mihály Komárom. Szlemenits Móricz Pozson. Szmrtnik István Pozson. Tauid Dániel Pozson. Tóth Albert Malaczka (lakik Hochstettenben) Trázsy Victor Pozson. Vermes Móricz Pozson. Viszy Sándor Pozson. Vörös Benjámin Komárom. Vietorisz Antal Sellye. • Zsigárdy Imre Sellye. (Folytattatik.) Rögtönbirósági ítélet. H. László, 30 éves, r. kath., halasi születés, nőtlen, csavargó, miután ellene a k. p. r. 269 §-ban foglalt kellékekkel ellátott tanúvallomások által jogszerűen bebizonyíttatott, hogy ő 1855-ik évi September 26-a alkonyatkor, puskával fegyverkezve, a páhi pusztán Kukucska Jánosnál többed magával megjelent, s ott a házbelieknek erőszakkal a szobába tett behajtásuk után a szobaajtóban, a benlevőknek szegzett fegyverrel, útjukat állotta, mialatt társa az istállóból 2 lovat s 2 csikót kivezetett, ezután társával a szobába bemenvén, veszélyes fenyegetődzések között az ott levő ládákból különbféle holmikat zsákba rakva, az elrablott holmikkal a károsult szekerén elhajtottak, — s ekkér Kukucska Jánostól s annak veje Pavelkó Lászlótól összesen 449 pftnyi 1 kvnyi értékű tárgyakat elrabolt, — a b. t. k. 190. és 192. §§-ban körülírt rablás bűntettben bűnösnek kimondatott, s ezért a b. p. r. 410. s illetőleg 284. §§-ai értelmében kötél általi halálra ítéltetett. Mely ítélet szabályszerüleg kihirdettetvén, mai napon d. u. 31- órakor végrehajtatott. Kelt Kecskeméten, mart. 18-a 1856. A pest-soltmegyei cs. kir. rögtönbiróság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, marcius 27. N. (Politikai szemle.) Mint a mai lapunkban olvasható távirdai sürgöny értesít, a békeokmány aláírása mart. 25-én továbbra halasztatott. Ennek értelme csak az, miszerint az aláírást e napon mint bizonyost várták. Tegnap jelentettük, hogy a 22-diki ülés, igen fontos volt. 1% órakor kezdődött s még 5% órakor nem volt vége. Ha igaz, mint állíttatik, hogy abban a szerkesztő-bizottmány már a békekötvény kész szövegét olvasta fel, föl lehet tennünk, hogy az akadály, mely miatt a végaláírás halasztatik, csak szerkesztési kifogásokra terjed ki, melyek a lényeget többé nem érinthetik. E nézet általános, s a végaláírás közellétét oly bizonyosnak tartják, mikép már a kihirdetés alkalmábóli ünnepélyekre is nagyszerű előkészületeket szé tesznek a franczia fővárosban. Még inkább megerősíti a béke bizonyosságát az angol kabineti tanács azon határozata, mely minden toborzást, katona és hadszerküldést Krímbe megszüntet. A „N. Pr. Z.“ levelezője pedig azt is erősíti, mikép a békeintézkedések olyanok, hogy az angol kormánynak nincs oka az általa követett politika elleni erős közvéleményi reactiótól félnie. A lapok figyelmét egy részben a moldva-oláh mozgalmak foglalják el. Közelebb elég bőven előadtuk e mozgalmak mibenlétét, melyek koránsem bírnak se azon általánossággal, se azon jelentősséggel mint első tekintetre játszhatnék. Mi név szerint azon irányt illeti, melyben a moldva-oláh reformtörekvések nyilatkoznak, nem szükség ismételnünk, hogy azon iránynak kilátása nincs, mert az se az európai általános, se a törökországi külön államérdekekkel meg nem egyezik s azok valósítása legkevésbbé teendi tárgyát a congressus foglalkozásának. Azért teljesen meddőknek tartjuk azon izgatásokat, melyek a két fejedelemségben az említett s a congressus szándékaitól eltérő irányban utolsó időkben történnek. A belga képviselőkamrában közelebb a gonosztevők kiszolgáltatását illető törvény pótczikke viharos vitákat idézett elő, melyek a baloldal csattanó megveretésével végződtek. A szenvedélyes hév, melylyel e vita folyt, alkalmul szolgál annak elmondására, mi adott okot az oly párttusát előidézett pótczikk javaslására . 1854 végén, azon idő tájban, midőn hite volt, hogy a francziák császárja a belga király látogatására jövend, a franczia északi pályán egy pokolgépet találtak. E miatt többen befogattak s esküttszék elé állíttattak s ez által el is ítéltettek. E személyek ketteje, kik a gép tulajdonképi készítőjinek tartattak, Jacquin gépészek, mint franczia menekültek Brüsselben éltek. A franczia kormány kiadatásukat kivánván, befogattak, de az ellen a törvényszékeknél tiltakoztak. A genti fölebbviteli törvényszék a kiadás mellett, a brüsseli ellene nyilatkozott a kiadási törvény 6. sz. alapján, mely a politikai bűnért, vagy azzal összefüggő tényért elítélt idegen kiadását tiltja. Mialatt az ügy a semmisítőszéknél függőben volt, a ministériumot a baloldal nagy lármát ütve interpellálta. A külügyminiszer jelenté , hogy a franczia kormány a kiadástól elállt, s a két Jacquin szabadon bocsáttatott. Ő azonban fölszólítá őket, hogy mivel oly nagyon erősítik ártatlanságukat, jelenjenek meg önkényt az esküttszék előtt, ha pedig azt nem teszik, hagyják el Belgiumot. A két Jacquin alkalmasint maga sem tarta ártatlanságát egészen kétségtelennek, mert az utóbbit választó, elhagyó Belgiumot. De a minister jelenté egyszersmind, hogy egy pótczikket indítványozand a kiadatási törvényhez, s ez a m. é. dec. 16-diki ülésben meg is történt. E pótczikk így hangzik: „Idegen kormányfő személye vagy családja tagjai elleni merény, ha az gyilkosság, orgyilkosság vagy mérgezésben áll, nem tekinthető politikai bűnnek, vagy azzal összefüggő ténynek.“ E pótczikk már februárban élénk vita tárgya volt, s akkor a baloldal kivitte annak bizottmányhoz utasíttatását. Ez új tervet készített, mely a minister javaslatot minden határozottságától megfosztá. E tervnek tehát joggal ellenszegült a ministerium s a kormányjavaslat elfogadását kabineti kérdéssé téve. Négynapi heves vita után, melyben az igazságügyi ministernek még a külföld általi megvásároltság szemrehányása ellen is védnie kelle magát, a jog és morál győzött s a ministeri terv, mint tudva van 61 szóval 33 ellen, elfogadtatott. Fridrik Vilmos hgnek, a porosz k. hg fiának Viktoria királynő legidősb leányával a „princesz royal“-lal formaszerinti eljegyeztetésének mint eddig a kir. herczegnő confirmatiója miatt halasztott udvari formaságok hátráltattak, a confirmatio végbemenvén, többé semmi akadály nincs útjában, s azt már minden kétségen fölülinek tekintik. Az Egyesült államokban nincsenek megelégedve azon móddal, amint a britt kormány az amerikai toborzások ügyét jóvá tenni megkisérte. A hivatalos levelezésekből, melyeket a praesidens Washingtonban múlt hó végén a senatus elé terjesztett, az tűnik ki, miszerint a valódi tényállás és annak az angol parlamentben lord Clarendon által történt előadása közt lényeges eltérés, vagy, mint az amerikaiak keresztelik „szándékos elferdítés“ van, mely angol részről se elfogulatlanságra, se engesztelékenységre nem látszik mutatni. Az említett diplomatiai levelezés tartalma oda megy ki, miszerint a britt kormány az Egyesült államokbeli toborzásért semmi elégtételt nem ajánl, mint azt lord Clarendon a parlamentben állítá, hanem csak e következő nyilatkozatot tette : „Ha az Egyesültállamok semlegességi törvényeit megsértettük volna, sajnáljuk, de kétségbevonjuk azon tényt, hogy ily megsértés történt volna.“ Ennyiből állana amaz „apology“, melyről a „Times“ hirdető, hogy tíz európai kabinetet is kielégített volna. Az amerikaiak az angol kormány ily eljárásában némi kihívást látnak, melytől azonban nincs kedvük megijedni, noha jól tudják, hogy Anglia roppant kárt tehetne kereskedelmi tengerészetüknek, s úgyszólva védelemnélküli partjaikon; e károkért eleve is Canada s a többi britt gyarmatoknak az Egyesült államokba bekeblezésével vigasztalják magukat, mint egy angol-amerikai háború kimaradhatlannak hitt következésével. Noha a fennebbiek szerint egy oly háború nincs is még a lehetőség határain kívül, azonban egyelőre bizvást elmondhatjuk rá: möglich ist’s, aber nicht wahrscheinlich. Martius 28.1856 TELEKKÖNYVÜGY". A telekkönyvügy keresztülvitele Magyarországban szakadatlan előhaladásban van. Hiteles kimutatásokból az „Ö. C.“ következő adatokat közöl e tárgyban : A p 0zsoni közigazgatási területben a legközelebb lefolyt közigazgatási év IV-dik negyedében 12571 kis és 1245 nagyobb telekkönyvtestek alakíttattak; egészben véve a nevezett közigazgatási területben 919.919 hold és 749 öl föld van már felmérve. A pesti közigazgatósági területben Pest, Pilis és Zsolt megyékben a telekkönyvi helyszínelés october végén befejeztetett. December 26-kán hirdettettek ki egy edictum által e három megyére nézve, szab. k. Pestváros, Kecskemét és Nagy-Kőrös községek kivételével, a telekkönyv jegyzőkönyvek. Múlt évi nov. 1-n vette kezdetét a telekkönyvi helyszínelés Esztergom megyében, s azóta december végéig mindössze 52.610 parcella, körülbelül az egész parcellaöszveség egynegyedrésze helyszíneltetett. A kassai közigazgatási területben december végével mindössze a telekkönyvi munkálkodás kezdete óta 465,792 parcella helyszíneltetett, s a negyedik évnegyedben 23,624 végeztetett be. A soproni közigazgatási területben a mondott határidőig 434,485 parcella bevégeztetése mutattatott ki. A nagyváradi közigazgatási területről beérkezett kimutatásból kitűnik, miszerint Arad megyében 77 község helyszineltetett. Békés és Dél Bihar megyében a helyszínelés bevégeztetett, Észak- Biharban legközelebb munkába fog vétetni. Deézs, mart. 10. Az erdélyi ref. superintendensi helyettes főtiszt. Bodóla Sámuel úr múlt febr. 24-dik és 25-dik napjain egyházi vizsgálatot tartott a deézsi ekklézsiában. Egyházunk a fejét a város végén tisztelgő küldöttség fogadá. Ő úgy jelent meg az egyház meghasonlott tagjai között a gyűlésben, mint a béke apostola, tartván kezében a szeretet olajágát. Az egyházi vizsgálat nevezetes eljárás egyházi életünkben, s mintegy ellenőrségül szolgál az egyházi orgánumok irányában, melynek jótékony befolyása a vallásos élet virágoztatására el nem szokott maradni. Ilyenkor szoktak a felsőbbek az egyház szellemi élete, anyagi állapota, az iskolák működése, szóval az egyház kül- és belétele felől személyes meggyőződést szerezni. Ez okon jött közénk főtiszt, h. superintendens ur a kolozsvári t. esperes ur kíséretében. Hogy az eredmény nem igen kedvezőleg ütött ki, s az egyház dolgaival a közelebbi megismerkedés nem sok örömet okozott, az roszul esett minden vallásos honpolgárnak. Világosságra jött a a vizsgálat rendén, hogy az egyház birtokának hiteles összeirata elveszett, s e miatt egyházunk vagyonában kár történt. A levéltár a legnagyobb rendetlenségben találtatott, több perek függőben állanak, kamatok fölvetetlen künn hevernek stb. Az egyház felügyelete alatti iskolában csak kevés ideig mulathatott a vizsgáló bizottmány a hideg miatt, mivel a kemenczék rosz állapotban vannak; a hideg miatt a vasárnapi iskolában sem folyt a vallásos oktatás, és mindennek oka a keleli tanács egyházi és világi tagjai közötti meghasonlás volt. A sérelmek elősorolása rendén fölmerült a felügyelőgondnokság kérdése; négyen az egyház tagjai közül úgy nyilatkoztak, hogy az egyházi főtanács által kinevezett főgondnok P. D.-tel nem fogadják, s elnöklete alatt tanácskozni nem fognak, mivel a felügyelő-gondnoki választás a kebeli egyház joga s a kinevezett egyén ellen az egyháznak pere van, s a következő két kívánságot terjesztették elő : vitessék a kérdés az ekklézsiai gyűlés elé, hogy elfogadja-e a kinevezett egyéni gondnoknak, s hogyha az ekklézsiagyűlés határozata folytán a gondnokság ellen folyamodni fognak, ezen folyamodás gátolja meg a gondnoknak hivatalába lépését a folyamodás elhatározásáig. Szólottak kímélettel és a nélkül, szenvedélyesen és higgadtan a tárgy körül, s olyan is volt, ki minden igaz ok nélkül morgadalmas dörgedezéssel a jus ligatum el nem tűrését nyilvánítá, a nélkül hogy azt valaki nyakára erőltette volna, még e lap és ennek hasábjain meg