Budapesti Hírlap, 1856. június (126-150. szám)

1856-06-03 / 127. szám

vaff­ok a felöl“, — mondá a lord-mayor —­ »Tri^p «/in jelenlevők mindnyájan mélyen fajta­­,ak­i legkisebb .Megháborítást is ama jó egyesértesi vi­szonyokban, melyek eddig elő honunk s az Egye­sült-államok közt léteztek. Meg vagyok róla győ­ződve hogy egyetlen oly angol sincs, kinek szivén ne feküdnek, mielőbb megszűnve látni a két­ nem­zet közt jelenleg létező félreértést, hogy köztük őszinte s teljes bensőség áljon helyre.- - Ezen toastért, mely a vendégek részéről igen szives he­lyeslésre talált, ifjabb Dallas, a követ testvére, ki a lakomán jelen volt, mondott köszönetet. Azonban ezen békés demonstrációk daczára a Times­ tegnap az amerikai kérdés tárgyá­ban egy oly czikket közlött, melyben azon véle­ményét fejezé ki, mikép a két kormány közli viszály naponként fenyegetőbbé válik; a­mennyiben, úgy látszik, hogy egyrészről a követelések, s másrészről az engedmények a legszélsőbb pontot­ érték el. A „Times“ nem láthatja át, hogy minő engedményt lehetne még ezentúl adni az Egyesült­ államok kö­veteléseinek, ez utóbbinak becsületes egyezkedésre bírása végett, s mivel az összes diplom­atiai levele­zések semmi eredményre­­sem vezettek, azt kérdi, ha vájjon nem lehetne-e megkísérteni a két kül­­ügym­inister közti személyes értekezést. Egy ily­­szerű tervet már Clarendon lord is lehetséges gyanánt jelölt ki a felsőház legutóbbi ülésében. Az Amerikából érkezett legújabb tudósítások it­ mély sensaliót gerjesztettek. A „Times“nak fö­­lőbb említett czikke volt a közérzület első kitörése. Nagyon föltűnt, mikép a senatus teljes ülésében Clayton, a Középamerikára vonatkozó szerződés szerzője, forma szerint meghazudtoló Cramptont, a washingtoni angol követet, s még inkább föltűnt azon tény, mikép az Egyesült­ államok kormánya hivatalosan elismeré Walker kormányát. Azt kérdik, hogy Marcy, ki ezen pont iránt Cla­re a d­o­n lorddal egyetértett, miként szolgálhatott közbenjáróul ezen igen nagyfontosságú diplomatiai telire nézve. Élénk feszültséggel várnak újabb fel­világosításokat. A parliament tegnapelőtt az epsomi nagy D­e­r­b­y-v­e­r­s­en­y miatt nem tartott ülést. Az említett népünnepélyen Frigyes­ Vilmos po­rosz­, Albert, a badeni régens, és Cam­bridge herczegek is jelen voltak. Egyszerre 24 .ló versenyzett. Harcourt admirálnak Elling­ton nevű lova maradt győztes. A versenynél 500 rendőr tarja fenn a rendet. , Granville lord, kit nején kívül Stafford marquis­e marquise, Peel Robert, Peel Emilia lady stb. is elkisérendnek Moszkvába, csak augustus közepe vagy vége felé hagyandja el An­golországot. A császár megkoronáztatásának napja — úgy lá­szik — még nincs véglegesen kifüzetve. Tegnap este ment végbe Londonban az álta­lános kivilágítás a békekötés s egyszersmind Victoria királynő születésnapja alkalmából. Az ösz­­szes londoni parkokban tűzjálékok égettektek el. 3 millióra számítják ama kandiák számát, kik akkor a főváros utczáin jártak. Semmi zavar s baleset sem vim. dz­amus minarak zárva voltak, számos házak ablakain fényes színű zászlók lobogtak. A nép ün­­nepies öltözetben elözönlő az ut­czákat általános harangzúgás zaja közt. A „M. Post“, mely lap leghevesebben sürgeté, hogy az olasz kérdést mielőbb szabályozni kell, s azt állítá, hogy a kitörés közel áll és kikerülhetlen, ma egészen megváltoztatja irmodorát. Egy czikké­­ben noha nagyon sürgetőleg kívánja, hogy a népek jelen helyzetével összeférő reformok létesít­tessenek, igen világosan kijelenti, m­ikép Angolország minden elkelési kísérletet visszautasítna. Némely marylebonei nagybefolyású sze­mélyek a munkás­osztály részéről egy monstre­­demonstratio szervezését indítványozák, mely osz­tály testületileg a ministerelnök lakására menne, s annak egy illő kérvényt nyújtana át, a parkokban a vasárnaponkinti zenének továbbra is megenge­dése iránt. N­­eh o I a­y, a városnegyed egyik hi­vatalnoka állott a mozgalom élére, s Palmerston lordhoz e tárgyban közlést intézett, melyben azt arra kéri, hogy fogadja el a Marylebone­­ban f. hó 21-n tartatott nagy meeting által kineve­zett küldöttséget, s azt kérdi tőle, ha váljon meg­­engedendő-e több ezer munkásoknak, hogy a kül­döttséget elkísérhessék. ha Palmerston lord ebben megegyezik, úgy hiszik, hogy a demonstratio jövő szombaton fog történni. Egy angol lap 10—15,000 ft st.-re számítja a Palme­r-per alkalmából tett költségeket. A „Chronicle“ szerint P­a­­­in­e­r. kivégeztetése, legkésőbb jun. 16-n fog történni. Francziaország, Pári­s, máj. 30. A „Con­­stitutiohnes“ szerint Fer­d­i­ná­n­d Mik­s­a félig, miután az itteni udvarnál 12 napig mulatott, 28-án reggel St. Cloud-t elhagyá, hogy rövid kirándu­lást tegyen Cherbourgba. Mivel incognito kí­ván utazni, csupán környezete által kísértetett Hav­­r­e-ből, hol a császár által rendelkezésére helyzett „Reine-Hortense“ gőzfregát várt reá. A főherczeg H­á­v­r­e-ba érkezvén, a pályaudvarban a városi ha­tóságok által fogadtatott. Meglátogata az „Arago“ gőznaszádot, s a városban sétát tett. A „Reine- Hortense“ hajón nagy lakomát adott, melyen a hávrei hatóságok is jelen voltak. A föherczeg még ugyanazon este Cherbourgba indult, hol a tegnapi napot tölte. Ma onnan C­a­l­a­i­s-ba érkezett, s tüstént tovább indult. Tarent­e herczeg s La Grange marquis a föherczeget a határig elkísé­rik. Két napot toltend a b­r­ü­s­s­e­l­i udvarnál, hogy a brabanti herczegnét meglátogassa; erre két napig Hága- s Drezdában, s 3 napig a porosz kir.­­ család körében mulatand, s junius közepe előtt szán­dékozik Bécsbe visszatérni. Ferdinánd Miksa cs. félig, elutazása előtt a St c­­­o­u­d i palota cselédségének 20,000 ft.-nyi összeget adatott át. A palota rendezője egy gyé­­mánt-fűt kapott, mely a főherczeg névjegyé­vel van ellátva. A „Moniteur“ jelenti, mikép a cs. herczeg megkereszteltet­ése jun. 14-re tűzetett ki. Mint a „Journ. des Débats“-nak Rómából ír­ják: „ a­­­r­­­z­i bíborunk, ki a cs. herczeg megke­­reszteltetésénél a sz. atyát helyettesítendi, jun. 4-n induland el Francziaországba. A legátus a la­­t­e­r­e-i méltóság nem consistoriumban, mint eleinte tervben volt, hanem egy breve által fog reá ruháztatni. Ugyane lap jelenti, mikép a kocsik­ s lo­vakra vetendő adó iránti törvényjavaslat a senatus jelen ülésszakában nem tárgyaltathatik, mivel a bizottmányi előadó még mindig beteg. Ugyancsak a hivatalos lap azt ígéri, hogy Ba­za­n­c­o­u­r­l-nak a lyjmi hanji,jratra.y.ojiáAka­ z'ypu.A munka kétségkívül nagy érdeket gerjesztene, azonban noha az a császárnak van ajánlva, ez által épen nem nyer hivatalos jellemet. Bazancourt úr saját sugallatai után írá munkáját. Egyedül ő fele­lős az általa előadott tényekért, s az általa nyilvá­nított ítéletekért.“ Mint tudjuk, a „Constitutionnel“ nemrég Bazancourt munkájából egy állítólag a csá­szár által készíttetett, s az akkori főparancsnok­, Canrober­t-hez küldetett hadjárati tervet közlött. A senatus jövő hétfőn vagy kedden ülést tartana a régensség kérdésének tárgyalása végett. Hír szerint azon javaslatot teendi, mikép rendkívüli események esetében a régensség a csá­szárnéra ruháztassék át. A P­a­l­a­i­s-R­o­y­a­l nagy ingerültségben van, mivel ezen terv természetesen egészen ellenkezik óhajtásaival. Ma a félhivatalos estilapok mindnyájan szinte egyformán hangzó jegyzékeket tartalmaznak, mikö­­­ben a j­a­s­s­z­ú-i díván szavazatának fontosságát ú­jólag constatirozzák, s ezélzást tesznek arra, hogy Moldva-­s Oláhország egyesülése mégis létesülni fog. Az illető jegyzék így hangzik : „Távirdai sür­gönyök útján a moldvai divánnak a fejedelemségek egyesítése melletti öszhangú szavazatáról értesül­tünk. Más tudósítások után állíthatjuk, mikép a fe­jedelemségekben a közvélemény kedvező ezen com­binatióra nézve. A moldva-oláh állam, Fran­­czia­, Angolország s nyugati Európára támasz­kodva, bizonyosan komoly s áthághatlan sorompót képezne Austria, Orosz é s Törökország közt. Ezért remélhető, mikép a fejedelemségek újra­szervezé­sével foglalkozandó bizottmány a moldvai bojárok szavazatát tekintetbe veendi, s egy oly rendszer mellett fog nyilatkozni, mely — mint emlékezhe­tünk rá — a congressusnak némely tagjai által kedvezőlég fogadtatott.“ Hír szerint a franczia kormány közvetve maga idézte volna elő a moldvai díván szavazatát. Oszkár svéd herczeg tegnap reggel S­t. Clou­d-t elhagyó, hogy az atlanti óceán fő kikötőit meglátogassa. A cs. hg megkereszteléséig vissza fog érkezni Párisba. Elutazása előtt elfogadá a di­­­plomátiai testületet. Hir szerint a császár Plombiéres-be utaznék, mielőtt a császárnéval együtt Biarritzba menne. Az „Indep­­berge“ t­u­r­i­n­i levelezője szerint, még eddig Austria s Francziaország részéről semmi jegyzék sem nyújtatott át a ró­m­a­i udvarnak. A császár Algírba utazása el van határozva. A hitelbizomány-társulatok iránti törvényjavaslat tegnap a törvényhozó­ testület elé terjesztetett, s ennek hangos tetszése közt tüstént felolvastatott. Németország, Berlin, máj. 31. A s­z­á­s­z király és királynő h­elgeik látogatásra ide váratnak. A berlini „Börs. Zig“ és „Corr. Bureau“ szerint e látogatás összeköttésben állna Mihály nhgnek S­­­d­e­n­­ a szász hgnevek­ összekötésével, mely Sanssouciban fogna ünnepeltetni. A porosz király ,­elge W­indischgrätz rget a 2. dragonyos ezred főnökévé nevezte ki. A mon­dott ezred egy küldöttsége a herczegnél tisztel­­kedett. A n­a­s­s­a­u­i herczeg már tegnap estre elhagyta Berlint s Wiesbadenbe utazott. Frankfurt, máj. 28. A franczia követség mint hallatszik, a „semlegesek joga“ iránti egyezvényt a szövetséggyülés elé terjesztette, felszólítván azt a csatlakozásra. Spanyolország. Ma­dr­id. Egy máj. 28-tól kell sürgöny szerint az a 110 y-s munkások közt, kik magasabb bért követeltek, némi ingerültség mutatkozott. Azonban a rend csakhamar helyreál­­líti^jt^lB^^^o^^^m­eskerint egy 2 sorhajó-, 3 fregát-, 2 corvett s 4 gőzösből álló hajóhad fog a mexikói öbölbe küldetni. Dánia. A Sundvám-kérdést illetőleg Marcy éjszak-amerikai államtitkár Whitney és társ urakhoz és másokhoz Új-Orleansba apr. 15-től egy iratot intézett, melyben az ezek által tett kér­désre válaszolja, mikép a Sundvám­-szerződés fel­mondási határidejének jan. közepéig történt kiter­jesztésénél fogva addig a kereskedők helyzete e vámra nézve az eddigi marad; a dolgok későbbi helyzetét az államtitkár most még nem képes tudni, a kérdés kielégítő kiegyenlítése iránti várakozás meglehet, úgymond, hogy ne­m teljesül, de az ame­rikai kormány még mindig kedvező eredményt remél. Oroszország. II. S­á­n­d­o­r orosz császár ő­sége parancsára az orosz követségekhez következő körlevél bocsáttatott: „Sok külföldre menekedett len­gyelek,kik tévelyeikből megtértek, azon élénk óhaj­tást tüntették ki, hogy hónukba visszatérhessenek, azonban azon bizonytalanságban , hogy mi sors vár­ott reájuk, késlekednek visszatérh­etési kegyelem­ért folyamodni. A császár, felséges urunk, a me­nekülteknek ezen benső érzet által fölébredt óhaját nem akarja visszataszítni, mely bár későn érve meg, mindamellett nekik kegyelmére jogot ad. Mi­dőn ö­cs, felsége nagylelkűen elhatározta a feledés fátyolét vetni azon eltévedt vagy bűnös menekültek korábbi maguk viseletére, kik a lengyel királyságban vagy a birod. nyugati tartományaiban születtek, ő fel­sége kegyelemből hódolatukat elfogadni és annak folytán visszatérésüket hónukba megengedni mél­­tóztatott, a nélkül hogy törvényes vagy bármely más feleletre vonatnának. Ö­­lge egyszersmind megengedni raéllóztatott, hogy azon menekültek, kik hónukba visszatérendettek, korábban brit pol­gári jogaikba visszahelyeztessenek, s hogy közölük azok kik hónukba visszatértük után három évi időn keresztül feddhetlen életet visznek,államszolgálatbak­ alkalmaztathassanak, hol alkalmat találnak a biroda­lom közjóllétéhez járulni s ez által legális érzelmük őszinteségének bizonyítványait adni. E kegyelem­ből csak azon menekültek zárvák ki, kik maguk vi­­selete által javíthatlan ellenséges érzületet tanúsí­tottak a cs. kormány iránt, vagy ezen kormányel­lenes érzületükben megmaradtak, ön, uram, fel van hatalmazva ezen legmagasb határozatot az (illető) országban tartózkodó lengyel menekül­tekkel tudatni s a kegyelmi kérvényeket bün­tetlen visszatérhetésért azoktól átvenni , kik az épen említett kategória számához tartoznak. Ön uram, az önhöz beérkező erre vonatkozó kérvé­nyekről az eddig életbeléptetett ügyfolyam szerint az intézkedéseket megteendi, a beérkezett kérvé­nyeket, hogy azok császár­i­élge magas elhatáro­zása alá terjesztessenek, a kérvényzők nemzetisége szerint, a császárság vagy lengyel királyság ille­tékes hatóságának beküldvén- Engedje stb- G O­r­­csa­k off.“ Amerika. A washingtoni senatus 14—ki ülésé­ben Clayton alaptalannak nyilváníto C 1 a 111 p­­tonnak egy levelében foglalt azon állí­tást , mintha ő az 1850—diki szerződés aláíra­tása előtt Bulwer Henrik által arról értesít­­tetett volna, hogy Buatan de jure et de facto brilt birtok, s mintha azóta ő Crampton előtt több alkalommal azt állította volna, hogy Buatant szint­­oly angol birtoknak tekinti, mint Jamaikát, vagy bármely más nyugat-indiai angol birtokot; ő in­kább egészen ellenkező szellemben nyilatkozott.­­ Buchanan 14-n több órai értekezletet tartott az elnökkel, hogy küldetéséről számot adjon neki. Buchanan barátjai nagy zajt ütnek ama népies de­­monstratiókból, miknek ő útközben tárgyuk volt. Egy W­ashingtonból 15-röl kelt sürgöny szerint Marcy államtitkár M­arcoletta, akca­­r­a­g­u­a­i követet arról értesítő, hogy a kabinet el van tökelve V­i­z­i­l atyát, mint az új nicaraguai kormány követét elfogadni. M­a­r­c 01 e 11­a erélye­sen panaszt emelt a népjognak ezen megsértése el­len s kijelenté, mikép­p ezen egész ügy iránt egy előterjesztést intézend a diplomatiai testület tagjai­hoz. Ezenkívül egy másik sürgöny jelenti, mikép az elnök 16-a a congressushoz üzenetet intézend, hogy azt értesítse Walker kormányának elis­mertetéséről, s kifejtse azon okokat, mik­et ezen rendszabályra bízták. Sőt egy new-yorki lap TARCZA. Bűnvádi eljárás. Palmer William ellen több megmérgezések miatt, a londoni központi törvényszék előtt. (Fütyülés.) Május 20-iki ülés. A terhelő tanuk kihallgatása folytattatik . Dr Berger,rendőrfelügyelő Slafforban : Én je­len voltam­ Bugeleyben a halottvizsgánál. Dec. 15. házytotozást tartottam vádlottnál, és lefoglaltam bizonyos papírokat, ezek közt egy naplót is. Másnap m­egkisérlem­, azokat Palmer György, rugeleyi ügyész és vádlott testvérének jelenlétében rendbe­szedni, mely cselekvénynél Crisp rendőrbiztos se­gített De végre mind összegöngyölgetem s fel­hagytam a rendezés tervével. Legközelebbi kedden Statfordba vittem azokat s átadtam Halton urnak, a grófsági rendőrség főnökének. Deane ur, egy a tör­vény­es kereset czéljából megvizsgálásukkal meg­bízott ügynök gondosan átnéző, osztályozó azokat, s részben lemásoló, mire Halton urnák ismét visz­­szaadattak. Én a papírok közt nem találtam váltót­ Welaherby lóverseny-ügynök aláírásával s szintoly kevéssé­­valamely papírt Cook aláírásával, melyben ez erősítné, hogy Palmer az ő (Cook) javára váltó­kat állított ki és azért mitsem kapott. A lefoglalt papírok közöl némelyek Palmer Györgynek visz­­szaadattak, Palmer William dec. 14­ és 15-e közti éjjel fogatott el. Az elővizsgálat első és második napja közt, mint emlékezem, 14 nap járt le. Az egész elővizsgálat egy hóig tartott. Még mielőtt a verdict ki volt mondva, a sheriff polgári keresetben foga­­á el Paliéert. EspinL. : Én ügynök vagyok s Padwicknak dolgozom. Ezen 2000 font sherif szóló váltót, me­lyet itt kézben tartok, átadta nekem, hogy az emlí­tett öszveget Palmer által kifizettessem. (Ezen vál­tó a rugelyei bank igazgatójának nyilatkozata sze­rint vádlott által állíttatott ki és hátirattal ellátta­­tolt; az elfogadmány azonban, mely állítólag Pal­mer Sára, a vádlott anyjától származnék, nem az ő kezével van írva. Ez néhány hét előtt egy per tárgya volt, melyben Palmer megvallá, hogy Palmer Anna, azóta meghalt neje, az ő jelenlétében anyja nevét írta a váltó alá.) Nov. 12-n Palmer Padwick urnak küldött egy 1000 fontos utalványt, azonban azon reményét fejezte ki, hogy azt nov. 28-a előtt — ezen belti idő volt rajta — nem fogja bemutatni. Dec. 8-án Padwick egy második, 600 font st. szóló utalványt kapott Palmertől. Néhány nappal azelőtt az első nem fizettetett ki, a másodiknak kifizetése is megtagadtatott. Ennek folytán Palmert befoga­­tása­ azonban semmi eredménye sem volt. A 2000 font st. váltó miatt vádlott anyja ellen indíttatott ke­reset. Bamford William, rugeleyi orvos: Én Coo­­kot legelőször szombaton, nov. 12 én láttam­. Pal­mer William hozzám jött s kért, hogy egyik barát­ját vegyem gyógyítás alá, ki a Talbot Arm’s-ban megbetegedett. Mondá, hogy azelőtti nap együtt ebédeljek, s Cook kelleténél több pezsgőt ivott. El­mentem Palmerrel Cookhoz s kérdem ettől, vájjon azelőtti nap ivott-e több bort mint kellett volna, mire ő viszonzá, hogy csak két pohárral ivott. Míg nála voltam, folyvást hány!. Sóstartalmu pezsgő or­vosságot rendeltem számára. Második látogatásom- s­kor labdacsokat írtam neki, de nem láttam, hogy I azokból egyet bevett volna. Hétfőn est­e hasonlo­g­n készítettem néhány labdacsot, elvittem azokat a Tal­bot Armsba és átadtam egy szolgálónak, ki Cookot kiszolgálta. Láttam, mint vitte fel azokat a lépcsőn. Ugyanazon vegyülékekbe­ álltak, mint azok, melye­ket szombaton és vasárnap készítettem. Kedden reggel találkoztam Palmerrel, midőn épen uton vol­tam Cookhoz, s kérdem tőle, várjon látta-e őt? Vá­laszold, mikép regg. 9 és 10 óra közt meglátogat­ta s mintegy félóráig volt nála. Kért, hogy most inkább ne látogatnám meg Palmert, s én haza tértem, a nélkül hogy őt láttam volna. Midőn később nap­közben a beteghez akartam menni, ismét találkoz­tam Palmerrel s kért, hogy ne menjek hozzá, mert Cook most nyugodt, s ő Palmert nem óhajtja, hogy zavartassák. E.­ti 7 órakor eljött Palmer lakásomra, s kért, hogy Cookot látogassam meg. Hozzá men­tem, s ekkor láttam őt ez nap először. A vendéglőt Jones és Palmer kíséretében hagytam el. Utóbbi m­eg­­jegyzé, hogy ő szívesen látná, ha Cook még néhány labdacsot bevenne, s mondá, hogy velem haza fog menni, onnan azokat elhozandó. Míg a labdacsokat műhelyemben készítem, jelen volt Palmer, s látta, mint mértem meg a vegyrészeket. Volt strych­nin is magán­szobámban, de nem vegymühe­­lyemben. A labdacsokat egy dobozkába tettem s egy paprikára jegyzett e felirattal láttam el: „Éji labdacsok. John Parsons-Cook, Esq.“ Midőn a labdacsokat először küldtem oda, mondá Palmer, hogy a feliratot írjam a dobozkára. Cookot csak halála után láttam ismét, 20 perczre éjfél után. A hulla ki volt nyujta, oly dermedt volt mint csak le­het s fején és sarkain feküdt. A kezek öklökbe voltak szorítva. Véleményemet oda adom, hogy I szélhüdésben halt meg és ezt írással bizonyítom. Palmer kért, hogy ily bizonyságlevelet állítsak ki s mondá, hogy ő leír ily mintát. Megjegyzem, hogy ez tulajdonkép az ő dolga, mert Cook az ő betege volt, mire Palmer viszonzá , mikép óhajtja, hogy én tegyem. Ennek folytán megírtam a bizonyságleve­­let. Jelen voltam a hullabonczolásnál. Midőn ez megtörtént, monda nekem Palmer : „Mégis nem kellett volna a fazekat elbocsátanunk.“ Lakásom mintegy 300 lépésnyire volt a vádlottétól.­­ Pratt Tamás, ügynök Londonban: Én vád­lottat az 1853. év második fele óta ismerem. Én neki 1000 fontnyi kölcsönt eszközöltem ki, melyet ő később visszafizetett. Ez 1853 nov. vége felé történt. 1854. novemberben megbízott Palmer, hogy két biztosító levél alapján , melyek által 1854-diki septemberben meghalt nejének élete volt biztosítva, pénzeket szedtek be.A Sun biztosító társulatnál 5000 fontot és a Norwich Uniontól 3000 fontot vettem fel. E pénzzel váltó adósságok 3500—4000 font erejéig, valamint más adósságok lőnek kifizetve. Maga Palmernek csak 1500 font maradt belőle. 1855 aprilben Palmernek ismét pénzre volt szük­sége, s kért, hogy számára 2000 font sterlinget szerezzek. — Nem tudok már rá emlékezni, mire kellett neki ez öszveg. Én­ megszereztem azt neki 2000 font sz. szóló. Palmer Sára által elfogadott váltóra. Nov. 20-án én és védenczeim nyolcz, egészben 12,500 fontra menő váltókat bírtunk Pal­­mertől, melyek, a névaláírásból következtetve, Pal­mer Sára assz. a vádlott anyja által mind el voltak fogadva. Ebből 6000 font januárban múlta idejét, más váltók lejárati ideje már elmúlt s ismét mások évi 60% fizetés mellett hóról hóra megújíttattak. Mult novemberben a vádlottnak különféle öszvege­­ket kelle fizetnie. Én ismertem Palmer Waltert ,a­ki 1855. augustusban halt m­eg. Vádlott megbízott h­gy a Prince of Wales életbiztosító társulat­tól ezen elhalt testvéréért 13,000 font sb­. biztosí­tási öszveget követeljü­k. October vége felé ismé­telve intem vádlottat a tartozási összegek visszafi­­­­zetésére. Nov. 10-én Palmer 300 fontot fizetett, mi, hozzá számítva a már korábban fizetett 500 fontot, a 200 fontra menő kamatok levonása után 600 fontot lesz. Nov. 16-án ismét 200 fontot kaptam tőle a kö­vetkező hétfőn a shrewsburyi lóverseny után 500 fontot, ugy hogy a 2000 fontról szóló váltóból 1300 font le volt tisztázva. Nov. 21-én ezt irá nekem Palmer: „Mióta önt utoljára láttam, folyvást­­unk­­kal volt dolgom s nem távozhattam Augeleyből. Fájdalom ma mégis meghalt. Bírnom kell Polestar lovát, ha csak lehetséges. Ha valaki kérdi, mennyi pénzt kapott öntől Cook, ne feleljen előbb, m­ig én önt nem láttam. Holnap küldök 75 fontot s mihelyt Manchesterben voltam, más öszvegek fognak kö­vetkezni. Én két éven át virasztottam Cook mellett s igeig fáradt vagyok.“ E levélre adott válaszomban panaszkodtam amiatt,hogy vádlott nem küldött ne­kem úgy mint ígérő pénzt, hanem e helyett üres ígéretekkel tartott. Egyszersmind emlékeztettem őt, hogy dec. 2-án egy Cook aláírásával ellátott 500 fontra szóló váltót kell kifizetnie. Egy nov. 26-diki levélben ismétli Palmer ama kérelmet, hogy mielőtt vele szólottam volna, senkinek se mondjam, men­nyi pénzt kapott Cook tőlem.Általában addig ne szól­nék pénzügyei felől. Én Cookot nem ismertem, sem soha nem láttam. De váltók voltak kezemben, me­lyeket ő elfogadott. Egy a Polestar és Sirius lova­kat illető s Cooktól aláírt vételszerződésre Palmer­nek 500 fontot előlegeztem. Egy Cook aláírásával ellátott 375 fontról szóló

Next