Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)
1856-09-17 / 215. szám
Pest. Szerda, 215. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utcában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lep, vasárnap az ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször hasábzott torának egyszeri beiktatásáért 6 kr,többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 20 phr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetemn tora, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen «kiadd hivatalból ntasktanddk. r\ id m \i\ i\ id r? & Tipi mn w ra n [a A UJ K IS $ J 1 J UJ N A IL A K hivatalos és politikai lapra. Alulírt tisztelettel bátorkodik a t. ez. közönséget a „Budapesti Hirlap“-ra előfizetésre meghívni. A „Budapesti Hírlap“ hivatalos és politikai lap, mely ünnep- és vasárnapok után eső napokat kivéve, mindennap reggel jelenik meg, igyekezni fog jeles irodalmi tehetségek és számos levelezők közremunkálásával mind rovatainak élénk változatossága, mind tartalmas és érdekes eredeti czikkek és levelezések közlése, mind végre hitelesség és gyorsaság által a tisztelt közönség méltányos várakozásának minél inkább megfelelni. A nevezetes események ezután is távirati uton fognak e lappal közöltetni, úgy hogy a „Budapesti Hírlap“ 1. olvasója azokról egy nappal hamarabb értesül, mint bármelyik bécsi lap által. A „Tárcza“ tartalmas és változatossága felől is kellő gondoskodás történt. Előfizetési feltételek: Évnegyedre : helyben 4 frt; vidékre 5 frt. Félévre : helyben 8 frt; vidékre 10 frt. Előfizethetni: helyben a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában (Egyetem utcza 2. sz. földszint.) Bécsben Manz F. ur könyvkereskedésében (Daum kávéházzal szemközt.) Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. A tisztelt előfizetők kéretnek a név, czím, lakhely és utolsó posta olvasható és hibátlan feljegyzésére. Emich Gusztáv, Pest, September, 1856. „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Császárné Ő Felsége, f. hó 14-én Gratzból Schönbrunnba érkezett. Főherczeg Főkormányzó ur ő császári Fensége tegnap délután 1 órakor Bábolnán át a soproni közigazgatási területre elutazott, hogy a cs. kir. Apostoli Felségét, legközelebbi legmagasb megérkezésekor az ország határán fogadja, előbb azonban még némely csapatszemléket lévén tartandó. 6 cs.k. Apostoli Felsége saját kezüleg aláirt oklevél által pallini Inkey Eduard cs. k. kamarást és nyug. ezredest, az austriai birodalom bárói méltóságába fölemelni méltóztatott. 6 cs. k. Apost. Felsége f. é. sept. 9-n Klagenfurtban kelt legf. kézirata által a zágrábi bánitáblánál megürült tanácsosi állásra, Mák Vilmos zágrábi orsz. törvényszéki tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cultus- és oktatásügyi rainisterium Mikeiczky Ferenczet, az elbogni községi főrráltanoda helyettes tanárát, valóságos tanárrá a budai cs. k. főreáltanodához kinevezte. A belügyminister dr. Nedomanszky Ferencz szolgabiró hivatali tollnokot, segéddé valamely politikai szolgabirói hivatalnál Magyarországban kinevezte. F. he 7 ki 18967 és 17925. sz. igazságügyministeri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyváradi országos fötörvényszék területén Porubszky István, a sopronyi orsz. fötörvényszék területén Bánffay Simon kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. 17. II. (Politikai szemle) A „Times“ egy már táviratilag jelentett czikkében a nápolyi ügy fölött lebegő homály eloszlatásával foglalkozik. Elapa két siciliai s a két nyugati udvarok közt váltott diplomatiai jegyzékek sorát igy adja: A párisi congressus után a nyugati két hatalmasság részéről létetett az első közlés azon észrevételek szellemében, melyeket képviselőik az ápr. 8-i ismeretes ülésben tettek; erre a nápolyi király egy igen erős jegyzékben felelt, melynek szerkesztésében maga e felség személyesen vett részt, s melynek általános tartalma tudva van. E jegyzéknek mind formája mind hangja nem kissé meglepte az említett hatalmakat, s egy második mérséklettebb kifejezésekben szerkesztett de hasonló következtetésekre jutó jegyzék küldését vonta maga után. Ma tehát a helyzet ez: egyfelől a minden kívánt engedményt megtagadó nápolyi udvar, másfelől a nyugati hatalmak, melyek fölszólalásukat hatály nélkül maradni nem engedhetik. A „Times“ maga is elismeri az interventio lehetlenségét, de azt akarja, hogy a diplomatiai viszony félbeszakíttassék s a siciliai vizekre egy combinált hajóvaj küldessék azon ürügy alatt, hogy az angol-franczia alattvalók, a nyugati követségek elutazása esetében, védve legyenek. Ha már a „Times“ e nyilatkozatában csakugyan magának az angol kormánynak programmját kellene látni, akkor azt lehetne föltenni, hogy azon programm végrehajtása Austria részéről gátra találni nem fogna, s ez esetben magyarázható lenne azon korábbi hír, mely a nápolyi partok különböző pontjainak megerősítéséről szólt. A „Times“ czikkében nincs szó sem oly intézkedésekről, melyek a nápolyi király részéről hajlamot mutatnának kormányrendszere módosítására, akkor, midőn majd az ingerültség, melyet trónja ellenségei az ország belsejében élesztenek, le fogott csillapodni, sem pedig l. Hübner küldetéséről. Ha e küldetés valóban létezik, ha a nevezett báró útjának nem csupán üdülési, hanem politikai czélja is van, e missio az előzmények után nem lehet más, mint Austria részérőli utolsó kísérlet a nápolyi felséget eddigi elhatározásáról eltérésre, s arra bírni, hogy a hozzá intézett kívánalmakra ne csupán azoknak határozatlan időre elhalasztásával válaszoljon. Azonban ismételnünk kell, hogy a nevezett követ említett utazásának politikai czélja még fényképen constatkrozva teljességgel nincs. Konstantinápolyi hírek megerősítik azon közlést, miszerint Anglia most a fejedelemségek egyesítésének ellene van. E nézetváltozást így magyarázzák : Lord Redcliffe kész a porta részére állani a moldva oláhok által felkarolt egyesítés tervének ellenzésében, azon feltétel alatt, ha viszont a porta nem ad Szaid pasa egyiptomi alkirálynak fölhatalmazó fermánt a suezi csatorna építésére , s más előnyök mellett engedélyt ad egy az Eufrates völgyében építendő angol vasútra , melynek czélja a suezi csatornáéval azonos fogna lenni. Ha ez adatok hitelesek, akkor a fejedelemségek eddigi különvált szerkezetükben maradását annyival inkább eldöntött ténynek tekinthetni, minthogy legújabb közlés szerint Oroszország is megváltoztatá az egyesítést pártoló eddigi nézetét-A kilátásban levő párisi értekezlet számára szaporodnak a tárgyak, így bizonyosnak tartják, hogy a montenegrói ügy is ott fog tárgyaltatni, s e részben Danilo fejedelem hő vágya teljesíttetni. Mi a Montenegro elleni hódítási hadjárat tervét illeti, azt a porta, miután meggyőződött, hogy az a congressusi hatalmak tetszését egyáltalában nem bírja, félretétetett. Az „Ind. beige“ azonban a porta e készségének nem igen ad hitelt, s a montenegrói kérdést olyannak tartja, mely a politikai láthatárt a kelet részérőli uj bonyodalmakkal fenyegetheti. Másik ügy , mely a párisi értekezletre vár, a neuchateli. A „Nord“-nak t. i. Párisból azt írják , mint hírt , miszerint Napóleon császár Dufournokot levélben felszólította befolyása által a szövetségi kormányt a neuchateli fogoly royalisták iránti mérsékletre bírni. A császár a neuchateli kérdést ezúttal úgy látszik, komolyan tárgyaltatni szándékozik a párisi értekezleten , mihelyt ez üléseit megkezdeni, s ez ügyben Poroszország és Schweiz közt oly kiegyezést létrehozni, mely által minden nehézség végkép el legyen hárítva. Egyébiránt a schweizi hatóságok a foglyokkali bánásukban a mérséklet útját választották, s a vád a royalisták ellen nem „hazaárulás“, hanem „a kantoni alkotmány megváltoztatásának megkísérlése“ czím alatt emeltetnék. Mint a spanyolországi közlésekből kitűnik, a moderációk a viszonyok által kegyeltetve, azt remélték, hogy néhány merész lépés által, a kormány gyeplőjét kezükre keríthetendik , azonban nem fognak ily gyorsan czélt érni- Ugyanis nagy boszúságukra az udvarnál egy oly váratlan ellenpárt alakult, mely a jelen ministériumot, vagy legalább annak elnökét támogatni igyekszik. Ezen párt leginkább tábornokokból áll, s Dulce tábornok megérkezése által tetemes erösbülést nyert. A polgári kormányzó Afonso Martinez is ezen párthoz tartozik, s mivel az utóbbi állítólag a sereget képviseli s annak irányaival teljes öszhangzásban áll, a moderációknak lehetetlen észre nem venniök, hogy ezen párt rájok nézve veszélyes. A valenciai ág közvetett manifastuma legfelsőbb helyen kedvezőtlenül fogadtatott s annak lépése, melyre ez semmi fensőbb befolyás sem hatalmazá fel, oly elbizottságnak tekintetett, mely megérdemli a visszautasítást. Ez az oka annak, hogy a Narvaez párti lapok s név szerint az Espana, a hatóságok szigorának adattak át. Általában a tábornoknak a Leon Espanolban megjelent levele nagy botlás volt, mely által Narvaez nem csak az udvarnál ártott magának, hanem saját képi czélját is egyáltalában nem érte el. A levél ugyanis legtávolabbról sem szolgált arra, hogy a seregnél a tőlei idegenkedést megszüntesse. Egyetlen spanyol tiszt sem ad hitelt azon ember engedékenységi ígéreteinek, ki most lajtorjákat keres, hogy a hatalomra újra feljuthasson. 8*. September 17.1856. Tájékozás az austriai financzkérdések körül. 1. Az austriai rendes állam jövedelem volt 1855-ben : 11,557,596 Összesen 258,508,915 Azaz : 1855-ben 13,175,191 forinttal gyarapodott a rendes államjövedelem 1854-hez hasonlítva, midőn ez csak 245,333,729 forintra ment, a rendes kiadás pedig ugyanezen év alatt mintegy 6,000,000 forinttal növekedett. Örömmel tapasztaljuk , hogy újabb időkben az austriai financzkérdések nemcsak külföldi és hazai hírlapokban tárgyaltatnak tüzetesen, hanem e szakban egész önálló munkák jelennek meg. Ez sok tekintetben örvendetes tünemény. Mert ha igaz az, hogy a nagy világhatalomnak a pénznek szülőanyja és dajkája a hitel, a hitelnek alapja ismét a közbizalom , úgy szíves készséggel üdvözlünk minden fejtegetést, mely komolyan, higgadtsággal, minden előítélet és ábránd nélkül tárgyalja az austriai financz- és pénzügyet, s azt valódi állásában tünteti elő. Titkolódzás, takargatás bizalmatlanságot, nyíltság és őszinteség bizalmat szül, a homályt felderíti, s a kedélyeket megnyugtatja. És valóban nekünk épen semmi okunk a titkolódzásra. Hiszen tények mutatják , hogy az austriai birodalom roppant s csaknem kimeríthetlen kütforrásokkal rendelkezhetik. Élő példák bizonyítják, hogy néhány év óta mind a mezőgazdaság, mind az ipar és kereskedés mezején élénk pezsgés és munkásság mutatkozik; termelés az emberi szorgalom minden ágában gyorsan növekedik; az austriai termékek és portékák kivitele évről évre nagyobb kiterjedést nyer 77 907,532 2,214,942 21,325,211 10 453,691 15,366,146 114,320,715 25,751,205 17,937,429 5,306,880 3,796,198 összesen a rendes államköltség 300,875,669 a rendes államjövedelem 258,508,915 Deficit 42,366,754 Némelyek e deficitet tartják az austriai pénzügy legsötétebb oldalának, azt minden áron s mielőbb orvoslandónak hiszik, s erre különféle javaslatokat, adófelemeléseket hoznak indítványba. Pl NJUI y ---- --- -------- — —----- ------közlekedési utak, csatornák, vaspályák ernyedetlen Én e véleményben nem osztozom, sőt a deficikitartással épülnek, s ismét újabbak vannak tervez /t még most természetesnek tartom, ha megyéyzetben, az államjövedelem csaknem minden főágazatában oly gyors gyarapodást mutat, mely a legvérmesebb reményeket is képes kielégíteni ■ mint ezt alább számokkal megmutatandjuk ; végre a bankjegyek agrója 33/4 % szállott le, annélkül hogy a nemzeti bank ezüst pénzzeli fizetését megkezdte volna, mi főleg azon körülménynek tulajdonítható , hogy már most a külföldiek előtt is mélyebb gyökeret kezd verni az austriai államgazdászat iránti bizalom. De vizsgáljuk meg először is az államjövedelmet s az államköltséget, s hasonlítsuk egybe: dőljük, minő roppant áldozatokat kellett s kell még most is tenni azon szervezési munkák miatt , melyek következtében a közigazgatás minden ága s az egész hadügy gyökeresen átalakíttatott; s ha meggondoljuk, hogy azon roppant summák, melyek új jövedelmi források megnyitására fordíttattak, csak későbben termik meg gyümölcseiket, vagy legalább későbben adják meg azon jövedelmet, melyet tőlük alaposan várhatunk. És állampolitikai tekintetben is jogosan lehetne kérdezni: méltányos-e oly rendkívüli költségeket, melyek a birodalom kül- és belbátorságának fentartására s a közgazdászat javítására fordíthattak, az élő nemzedék vállán hagyni, vagy oly terhet az utódokkal is megosztani ? Én legalább a deficitből eredő új adósságokat azon nélkülözhetlen államadósságokhoz sorolom, melyeket a birodalom az 1848/g~ki zavarok, s a keleti háború miatt magára venni kénytelen volt, annyival inkább, mert a deficit által fedezett szervezeti javításokat főképp az utókor fogja élvezni. Földadó Házadó Kereseti adó Jövedelmi adó Más adónemek forint p.p. 60,798,126 10,588,961 9,156,307 7,339,273 132,590 6. Fogyasztéki adó 7. Vámjövedelem 8. Dohányzó Bélyeg, taksák Lotto Posta s más jövedék Államjószágok Vaspályák 15. Államgyárak 16. Bányászat 17. Pénzverde Különféle apróságok Az egyetemes és a lombardvelenczei törlesztési alap tuljövedelme Fiskalitások, alapítványi járulékok, a katonai igazgatás bevétele Az austriai 10,257,980 rendes államköltség 1855-ben : volt p. p. 6,995,720 1. 2. 3. 4. 5. 9. 10. 11. 12. 13. 14 18. 19. 29,277,527 19,666,482 25,165,480 25,578,321 27,460,109 6,511,160 5,531,691 3,620,944 6,111,670 498,130 863,576 890,476 275,923 201 forint Császári udvar , kabinetiiroda, ministeri conferentia, államtanács 2. Államadósság kamatja és törlesztése 3. Külügyi ministerium 4. Belügyi 5. Rendőri 6. Igazságügyi 7. Hadügyi 8. Pénzügyi 9. Kereskedelmi 10. Vallás- és oktatásügy 11. Államszámvizsgálat