Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-17 / 215. szám

Pest. Szerda, 215. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utc­ában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lep, vasárnap az ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször hasábzott torának egyszeri be­iktatásáért 6 kr,többszöriért pedig 4 kr számíttatik.— Egyes szám 20 phr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivat­al­ában, Egyetem­­n tora, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a czim. lakhely­­ utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen «kiadd hivatalból ntasktanddk. r\ id m \i\ i\ id r? & Tipi mn w ra n [a A UJ K­ IS $ J 1 J UJ N­ A IL A K­ hivatalos és politikai lapra. Alulírt tisztelettel bátorkodik a t. ez. közönséget a „Budapesti Hirla­p“-ra előfizetésre meghívni. A „Budapesti Hírlap“ hivatalos és politikai lap, mely ünnep- és vasárnapok után eső napokat kivéve, mindennap reggel jelenik meg, igyekezni fog jeles irodalmi tehetségek és számos levelezők közremunkálásával mind rovatainak élénk változatossága, mind tartalmas és érdekes eredeti czikkek és levelezések közlése, mind végre hitelesség és gyorsaság által a tisztelt közönség méltányos várakozásának minél inkább megfelelni. A nevezetes­ események ezután is távirati uton fognak e lappal közöltetni, úgy hogy a „Budapesti Hírlap“ 1. olvasója azokról egy nappal hamarabb értesül, mint bármelyik bécsi lap által. A „Tárcza“ tartalmas­ és változatossága felől is kellő gondoskodás történt. Előfizetési feltételek: Évnegyedre : h­e­l­y­b­e­n 4 frt; v­i­d­é­k­r­e 5 frt. Félévre : helyben 8 frt; vidékre 10 frt. Előfizethetni: h­e­l­y­b­e­n a „Budapesti Hírlap“ kiadó­hivatalában (Egyetem utcza 2. sz. földszint.) Bécsben Manz F. ur könyvkereskedésében (Daum kávéházzal szemközt.) Vidéken minden cs. k. postahivatalnál. A tisztelt előfizetők kéretnek a n­é­v, czím, lakhely és utolsó posta olvasható és hibátlan feljegyzésére. Emi­ch Gusztáv, Pest, September, 1856. „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. Császárné Ő Felsége, f. hó 14-én Gratz­­ból Schönbrunnba érkezett. Főherczeg Főkormányzó ur ő császári Fensége tegnap délután 1 órakor Bábolnán át a soproni közigazgatási területre elutazott, hogy a cs. kir. Apostoli Felségét, legközelebbi legmagasb megérkezésekor az ország határán fogadja, előbb azonban még némely csapatszemléket lévén tar­tandó. 6 cs.k. Apostoli Felsége saját kezüleg aláirt oklevél által pallini In­key Eduard cs. k. kamarást és nyug. ezredest, az austriai birodalom bárói mél­tóságába fölemelni méltóztatott. 6 cs. k. A­p­o­s­t. F­e­l­s­é­g­e f. é. sept. 9-n Kla­genfurtban kelt legf. kézirata által a zágrábi báni­­táblánál megürült tanácsosi állásra, Mák Vilmos zágrábi orsz. törvényszéki tanácsost legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. A cultus- és oktatásügyi rainisterium Mike­ic­­­z­k­y Ferenczet, az elbogni községi főrráltanoda helyettes tanárát, valóságos tanárrá a budai cs. k. fő­­reáltanodához kinevezte. A belügyminister dr. Nedomanszky Ferencz szolgabiró hivatali tollnokot, segéddé valamely po­litikai szolgabirói hivatalnál Magyarországban ki­nevezte. F. he 7­ ki 18967 és 17925. sz. igazságügymi­­nisteri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyváradi országos fötörvényszék területén Porubszky István, a sopronyi orsz. fö­­törvényszék területén Bánffay Simon kinevez­tetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. 17. II. (Politikai szemle­) A „Times“ egy már táv­iratilag jelentett czikkében a nápolyi ügy fölött lebegő homály eloszlatásával foglalkozik. Elapa két siciliai s a két nyugati udvarok közt váltott diplomatiai jegyzékek sorát igy adja: A párisi congressus után a nyugati két hatalmasság részéről létetett az első közlés azon észrevételek szellemében, melyeket képviselőik az ápr. 8-i ismeretes ülésben tettek; erre a nápolyi király e­gy igen erős jegyzékben felelt, melynek szerkesztésében maga e felség személyesen vett részt, s melynek általános tartalma tudva van. E jegyzéknek mind formája mind hangja nem kissé meglepte az említett hatalmakat, s egy második mérséklettebb kifejezésekben szerkesztett de ha­sonló következtetésekre jutó jegyzék küldését vonta maga után. Ma tehát a helyzet ez: egyfelől a minden kívánt engedményt megtagadó nápolyi ud­var, másfelől a nyugati hatalmak, melyek fölszóla­­lásukat hatály nélkül maradni nem engedhetik. A „Times“ maga is elismeri az interventio lehetlensé­­gét, de azt akarja, hogy a diplomatiai viszony félbeszakíttassék s a siciliai vizekre egy com­­binált hajóvaj küldessék azon ürügy alatt, hogy az angol-franczia alattvalók, a nyugati követségek el­utazása esetében, védve legyenek. Ha már a „Times“ e nyilatkozatában csakugyan magának az angol kor­mánynak programmját kellene látni, akkor azt le­hetne föltenni, hogy azon programm végrehajtása Austria részéről gátra találni nem fogna, s ez eset­ben magyarázható lenne azon korábbi hír, mely a nápolyi partok különböző pontjainak megerősíté­séről szólt. A „Times“ czikkében nincs szó sem oly intézkedésekről, melyek a nápolyi király részéről hajlamot mutatnának kormányrendszere módosításá­ra, akkor, midőn majd az ingerültség, melyet trónja ellenségei az ország belsejében élesztenek, le fo­gott csillapodni,­­ sem pedig l. Hübner külde­téséről. Ha e küldetés valóban létezik, ha a neve­zett báró útjának nem csupán üdülési, hanem po­litikai czélja is van, e missio az előzmények után nem lehet más, mint Austria részé­rőli utolsó kísérlet a nápolyi felséget ed­digi elhatározásáról eltérésre, s arra bírni, hogy a hozzá intézett kívánalmakra ne csupán azok­nak határozatlan időre elhalasztásával vála­szoljon. Azonban ismételnünk kell, hogy a nevezett követ említett utazásának politikai czélja még fény­képen constatkrozva teljességgel nincs. Konstantinápolyi hírek megerősítik azon köz­lést, miszerint Anglia most a fejedelemségek egye­sítésének ellene van. E nézetváltozást így magya­rázzák : Lord Redcliffe kész a porta részére állani a moldva oláhok által felkarolt egyesítés tervének ellenzésében, azon feltétel alatt, ha viszont a porta nem ad Szaid pasa egyiptomi alkirálynak fölha­talmazó fermánt a suezi csatorna építésére , s más előnyök mellett engedélyt ad egy az Eufrates völgyében építendő angol vasútra , melynek czélja a suezi csatornáéval azonos fogna lenni. Ha ez adatok hitelesek, akkor a fejedelemségek eddigi különvált szerkezetükben maradását annyival in­kább eldöntött ténynek tekinthetni, minthogy legújabb közlés szerint Oroszország is megváltoz­­tatá az egyesítést pártoló eddigi nézetét-A kilátásban levő párisi értekezlet számára sza­porodnak a tárgyak, így bizonyosnak tartják, hogy a monte­negrói ügy is ott fog tárgyaltatni, s e részben Danilo fejedelem hő vágya teljesíttetni. Mi a Montenegro elleni hódítási hadjárat tervét illeti, azt a porta, miután meggyőződött, hogy az a con­­gressusi hatalmak tetszését egyáltalában nem bírja, félretétetett. Az „Ind. beige“ azonban a porta e készségének nem igen ad hitelt, s a montenegrói kérdést olyannak tartja, mely a politikai láthatárt a kelet részérőli uj bonyodalmakkal fenyegetheti. Másik ügy , mely a párisi értekezletre vár, a neuchateli. A „Nord“-nak t. i. Párisból azt írják , mint hírt , miszerint Napóleon császár Dufour­­nokot levélben felszólította befolyása által a szövetségi kormányt a neuchateli fogoly royalis­ták iránti mérsékletre bírni. A császár a neuchateli kérdést ezúttal úgy látszik, komolyan tárgyaltatni szándékozik a párisi értekezleten , mihelyt ez ülé­seit megkezden­i, s ez ügyben Poroszország és Schweiz közt oly kiegyezést létrehozni, mely által minden nehézség végkép el legyen hárítva. Egyéb­iránt a schweizi hatóságok a foglyokkali bánásuk­­ban a mérséklet útját választották, s a vád a roy­alisták ellen nem „hazaárulás“, hanem „a kantoni alkotmány megváltoztatásának megkísérlése“ czím alatt emeltetnék. Mint a spanyolországi közlésekből kitűnik, a m­ode­­rációk a viszonyok által kegyeltetve, azt remélték, hogy néhány merész lépés által, a kormány gyep­lőjét kezükre keríthetendik , azonban nem fognak ily gyorsan czélt érni- Ugyanis nagy boszúságukra az udvarnál egy oly váratlan ellenpárt alakult, mely a jelen ministériumot, vagy legalább annak elnökét támogatni igyekszik. Ezen párt leginkább tábor­nokokból áll, s Dul­c­e tábornok megérkezése által tetemes erösbülést nyert. A polgári kormányzó Af­o­n­s­o­ M­a­r­t­i­n­e­z is ezen párthoz tartozik, s mivel az utóbbi állítólag a sereget képviseli s an­nak irányaival teljes öszhangzásban áll, a moderá­­cióknak lehetetlen észre nem venniök, hogy ezen párt rájok nézve veszélyes. A valenciai ág közvetett manifastuma legfelsőbb helyen kedvezőt­lenül fogadtatott s a­nnak lépése, melyre ez semmi fensőbb befolyás sem hatalmazá fel, oly elbizott­­ságnak tekintetett, mely megérdemli a visszautasí­tást. Ez az oka annak, hogy a Narvaez párti lapok s név szerint az Espana, a hatóságok szi­gorának adattak át. Általában a tábornoknak a Leon Espanolban megjelent levele nagy bot­lás volt, mely által Narvaez nem csak az udvarnál ártott magának, hanem saját képi czélját is egyálta­lában nem érte el. A levél ugyanis legtávolabbról sem szolgált arra, hogy a seregnél a tőlei idegen­kedést megszüntesse. Egyetlen spanyol tiszt sem ad hitelt azon ember engedékenységi ígéreteinek, ki most lajtorjákat keres, hogy a hatalomra újra fel­juthasson. 8*. September 17.1856. Tájékozás az austriai financz­­kérdések körül. 1. Az austriai rendes állam jövedelem volt 1855-ben : 11,557,596 Összesen 258,508,915 Azaz : 1855-ben 13,175,191 forinttal gyarapo­dott a rendes államjövedelem 1854-hez hasonlítva, midőn ez csak 245,333,729 forintra ment, a ren­des kiadás pedig ugyanezen év alatt mintegy 6,000,000 forinttal növekedett. Örömmel tapasztaljuk , hogy újabb időkben az austriai financzkérdések nemcsak külföldi és hazai hírlapokban tárgyaltatnak tüzetesen, hanem e szak­ban egész önálló munkák jelennek meg. Ez sok tekintetben örvendetes tünemény. Mert ha igaz az, hogy a nagy világhatalomnak a pénznek szülő­­anyja és dajkája a hitel, a hitelnek alapja ismét a közbizalom , úgy szíves készséggel üdvözlünk min­den fejtegetést, mely komolyan, higgadtsággal, minden előítélet és ábránd nélkül tárgyalja az austriai financz- és pénzügyet, s azt valódi állásá­ban tünteti elő. Titkolódzás, takargatás bizalmatlanságot, nyílt­ság és őszinteség bizalmat szül, a homályt felderíti, s a kedélyeket megnyugtatja. És valóban nekünk épen semmi okunk a titkolódzásra. Hiszen tények mutatják , hogy az austriai birodalom roppant s csaknem kimeríthetlen kütforrásokkal rendelkez­hetik. Élő példák bizonyítják, hogy néhány év óta mind a mezőgazdaság, mind az ipar és kereskedés mezején élénk pezsgés és munkásság mutatkozik; termelés az emberi szorgalom minden ágában gyorsan növekedik; az austriai termékek és porté­kák kivitele évről évre nagyobb kiterjedést nyer 77 907,532 2,214,942 21,325,211 10 453,691 15,366,146 114,320,715 25,751,205 17,937,429 5,306,880 3,796,198 összesen a rendes államköltség 300,875,669 a rendes államjövedelem 258,508,915 Deficit 42,366,754 Némelyek e deficitet tartják az austriai pénzügy legsötétebb oldalának, azt minden áron s mielőbb orvoslandónak hiszik, s erre különféle javaslatokat, adó­felemeléseket hoznak indítványba. Pl N­JUI y ---- --- -------- — —----- ---­---­közlekedési utak, csatornák, vaspályák ernyedetlen Én e véleményben nem osztozom, sőt a de­fi­ci­­kitartással épülnek, s ismét újabbak vannak tervez /t­­­­ még most természetesnek tartom, ha megyéy­zetben, az államjövedelem csaknem minden főága­­zatában oly gyors gyarapodást mutat, mely a leg­­vérmesebb reményeket is képes kielégíteni ■ mint ezt alább számokkal megmutatandjuk ; végre a bankjegyek agrója 33/4 % szállott le, annélkül hogy a nemzeti bank ezüst pénzzeli fizetését meg­kezdte volna, mi főleg azon körülménynek tulajdo­nítható , hogy már most a külföldiek előtt is mé­lyebb gyökeret kezd verni az austriai államgazdá­­szat iránti bizalom. De vizsgáljuk meg először is az államjövedelmet s az államköltséget, s hasonlítsuk egybe: dőljük, minő roppant áldozatokat kellett s kell még most is tenni azon szervezési munkák miatt , me­lyek következtében a közigazgatás minden ága s az egész hadü­gy gyökeresen átalakíttatott; s ha meggondoljuk, hogy azon roppant summák, melyek új jövedelmi források megnyitására fordíttattak, csak későbben termik meg gyümölcseiket, vagy legalább későbben adják meg azon jövedelmet, me­lyet tőlük alaposan várhatunk. És állampolitikai tekintetben is jogosan lehetne kérdezni: méltányos-e oly rendkívüli költségeket, melyek a birodalom kül- és belbátorságának fentar­­tására s a közgazdászat javítására fordíthattak, az élő nemzedék vállán hagyni, vagy oly terhet az utódokkal is megosztani ? Én legalább a d­e­fi­c­i­t­­ből eredő új adósságokat azon nélkülözhetlen ál­lamadósságokhoz sorolom, melyeket a birodalom az 1848/g~ki zavarok, s a keleti háború miatt ma­gára venni kénytelen volt, annyival inkább, mert a deficit által fedezett szervezeti javításokat főkép­p az utókor fogja élvezni. Földadó Házadó Kereseti adó Jövedelmi adó Más adónemek forint p.­p. 60,798,126 10,588,961 9,156,307 7,339,273 132,590 6. Fogyasztéki adó 7. Vámjövedelem 8. Dohány­zó Bélyeg, taksák Lotto Posta s más jövedék Államjószágok Vaspályák 15. Államgyárak 16. Bányászat 17. Pénzverde Különféle apróságok Az egyetemes és a lombard­­velenczei törlesztési alap tul­­jövedelme Fiskalitások, alapítványi já­rulékok, a katonai igazgatás bevétele Az austriai 10,257,980 rendes államköltség 1855-ben : volt p. p. 6,995,720 1. 2. 3. 4. 5. 9. 10. 11. 12. 13. 14 18. 19. 29,277,527 19,666,482 25,165,480 25,578,321 27,460,109 6,511,160 5,531,691 3,620,944 6,111,670 498,130 863,576 890,476 275,923 20­1 forint Császári udvar , kabineti­iroda, ministeri conferentia, államtanács 2. Államadósság kamatja és tör­lesztése 3. Külügyi ministerium 4. Belügyi 5. Rendőri 6. Igazságügyi 7. Hadügyi 8. Pénzügyi 9. Kereskedelmi 10. Vallás- és oktatásügy 11. Államszámvizsgálat

Next