Budapesti Hírlap, 1856. szeptember (203-226. szám)

1856-09-19 / 217. szám

Pest. Péntek, 87. September 10.1856. Megjelenik e lap a vasárnap­os ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési dij: Vidékre : f é 1 é­v­r­e : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f é 1 é­vr­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik.— Egyes szám 20 pfcr. o Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten A „Budapesti Hírlap“ Kiadó hivatal van : Egyetam-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP, előfizetési ára : l Budapesten évnegyedre 4 p('t félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre..............10 — Pesten előfizethetni a 1 u 1 i rt kiadóhiva­talában. (Agyeterai utcza 2-ik sz. a takarék­­pénztár-é­­pületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmente­sen beküldetése kéretik. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivat­a­l­b­a­n , Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kiri postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. ApostoliFelségef. hó 16-n estve Sziriából Schönbrunnba érkezett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ö­cs. k. Apostoli Felsége Budán f. hó 24-n történendő legmagasb elfogad­tatásának programmja. Mihelyt a „Sas“ nevű császári yacht a Margit sziget mögött láthatóvá lesz , a Gellért hegyről gyorsan egymásra következő három lövés történik, mi­n­y­e­lsé­g­e közeledésén pit Jabeü­l szolgálatul. Csak midőn a yacht a Margit szigethez­­érkezik, kezdődnek a 9. sz. bástyáfok, továbbá a Gellért­hegy lövegeiből az üdvözlő lövések, melyek a leg­magasb kiszállás peremében megszűnnek. Ő Felsége megérkezése d. u. 4 óra táján várható. Ezt megelőzőleg, határozatlan időpontban az ösz­­szes tábornokok, törzs- és főtisztek a cs. k. vár­palota nagy teremében, szintúgy a testvérvárosok polgári tekintélyei, a cs. k. titkostanácsos, kamarás asztalnok s mágnás urak és az egész nemesség összegyűlnek. Az egyház méltóságai, az egyetem rectora és dékánja, a más hitvallású papság, továbbá a városi és községtanács, valamint a pesti keres­kedelmi és iparkamra. Ő Felsége közeledtekor mind a kápolnaudvar melletti lépcsőnél foglalnak helyet, hol a fölmenet a legmagasb lakosztályhoz létezik. Egy gránátos század zászló- és zenekarral a ki­szállóhelynél (a Debreczen városához czímzett vendégfogadóval szemközt), szintúgy egy gránátos század hasonlag zászlóval és zenekarral a cs. k. várpalotánál lesz díszörségül felállítva. Ő Fel­sége közeledésekor katonai tisztelgéseket vég­zendő. A kiszállóhely közvetlen közelében gr. Haller altábornagy főkormányi adlatus ur­a excellentiája, a budai helytartósági osztály alelnökével, a rendőr­­igazgató és csendőrezredi parancsnokkal, továbbá a budai város-és községtanács várandják­ Ö Fel­sége legmagasb megérkezését. Mihelyt Ö Felsége a hajót elhagyja, elkezdenek az összes harangok szólni s akkor szűnnek meg, midőn Ö Fe­lsége a cs. k. várpalotába ért. Hahogy akadályok közbe nem lépnek, Ö Fel­ség­e az uj fölmeneti után haladand fel a várba. Mihelyt Ő Felsége a legmagasb lakosztályba lép, az összes jelenlevők a legmagasb lakosztály előtereméig követik, mire a bemutatás kezdődik. A f. hó 26-n történendő legmagasb elutazás előtt reggeli 120 órakor ép úgy mint a legmagasb megérkezéskor ismét mindnyájan a cs. k. várpalo­tánál gyűlnek egybe; a helytartósági alelnök, a rendőrigazgató és csendőr-ezredi parancsnok, to­vábbá a pesti város- és községtanács a pályaudvar­ban jelennek meg. Egy gránátos század zászló- és zenekarral a cs. k. várpalotánál, és egy gránátos zászlóalj a pálya­udvarnál lesz fölállítva. Mihelyt Ö F e­­­s­é­g­e a lánczhidán átkelt, a pá­lyaudvarba kocsizván, előbb a Gellérthegyről, az­tán a 9 sz. bástyafokról szólalnak meg az üdv­lövések.­vebben megismertetjük olvasóinkat, ezúttal csak a legérdekesb mozzanatokat emeljük ki az illető vo­natban.­­ A koronázási szertartás a birodalom minden vá­rosaiban ugyanazon napon, ugyanazon órában ment végbe, csupán Szibéria legvégső részeinek kivéte­lével. Maga a moszkvai ünnepély nagyszerűség, fény és pompára nézve minden várakozást fölül múlt. Spanyolország a koronázásnál nem volt kép­viselve , noha híre volt , hogy Izabella királynő, miután az orosz császár által még ennek meg­ko­­ronáztatása előtt elismertetett, a többi európai ha­talmakkal egyenlően képviseltetve fogna lenni. Mint tudjuk , Ben­k­e­ndorff van meg­bízva, a spanyol királynét II. Sándor császár trónra léptéről tudósítani, mi első lépés a két nemzet közti diplomatiai viszonyok helyreállításához. Spanyolországból kevés újság. Említet­tük Rios Rosas körlevelét, melyet a polgári kor­mányzókhoz intézett, s melyben ezeknek a főkapi­tányok irányábani állásukat határozza meg, s az ostromállapot által ezeknek adott kivételes hatalmat mérsékli. Maga részéről O’D­o­n­n­e 11 tanagy ha­sonló körlevelet intézett a főkapitányokhoz, ezek rendkívüli hatalmának megszorítása végett. E két körlevél bár ugyanazon egy czélra íratott, mégis különböző magyarázatokra szolgáltatott okot. Míg egy rész azokban a két minister közti teljes egyet­értés bizonyságát látja, más rész ellenkezőleg abban épen antagonismus jelenséget akar föl­fedezni.— A két magyarázat melyike helyes? azt a jövő közlések döntendik el. — Egy párisi kőnyomatú levelezésnek írják Madridból, miszerint ott 7­n O’Donnell élete elleni merényt kisértettek meg. A közlés semmi további részletet nem hoz. Föltűnő, s a mostani ministerium és tulreactiona­­riusok közti feszültséget bizonyító tény, egy az ^Esjiauar^han mA^jplani joorv»nk­ mAlvK»» szerint jelentve van, hogy a spanyol kormány N ár­váé­ztől az útlevelet megtagadta „mindaddig, míg a jelenleg függőben levő minden belügyek elintézve nem lesznek.“ Másfelől írják, hogy a m­agy a neki ajánlott diplomatiai állomást nem fogadta el. Hágában sept. 15-n a kamrák jelen ülésszaka megnyittatott. A megnyitó királyi trónbeszéd több üdvös belreformot igér, különösen pedig a nyugat­indiai gyarmatokban a rabszolgaság eltörlésére és honn a népoktatásra vonatkozólag. Az elnökválasz­tást nagy feszültséggel várják. Északamerikából a Li­vingst­on egye­sült államokbeli consulnak Leonban meggyilkolta­­­tását megerősítik. E visszatorlás, mit a Rivas párt­abeliek Sáli­zár ezredes Walker parancsá­ra történt kivégzésének megboszulása végett kö­vettek el, fontos következéseket vonhat maga után. Az Egyesült­ államok kormánya alkalmasint be aka­­rand avatkozni, miből sok új bonyodalom keletkez­hetik. A chinai legutolsó hírek júl. 13-ig mennek. Azok szerint a császáriak helyzete igen precarius birodalom némely részében , kivált Shanghai környékén. A fölke­lőknek, kik az első siker után kegyetlenségük és fegyelmetlenségük miatt sok tért vesztettek, most úgy látszik némi kormány­félét sikerült megalakítniok, mi erejöket megtíz­szerezi. Pest, sept. 18. II. (Politikai szemle.) II. Sándor orosz csá­szár koronáztatásának Moszkvában sept. 7-én leirhatlan fénynyel végbement ünnepélyéről a részletes tudósításokat az „Ind. beige“ most vett számában hozza. Ez ünnepély részleteivel, a meny­nyire lapunk szűk tere engedi, közelebb bő­ tájékozás az austriai financz­kérdések körül.­ an. A jövedelemforrások különböző rovatait végig futván, meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a kereseti adó 9,156,307, a jövedelmi adó 7,339,273, s így a kettő összesen 16,495,580 forintot hoz be éven­ként. E szerint a 38 millió népességnek csak fe­lét számítván munkaképesekül, 19,000,000 munka­képes egyén, a legpénzesebb kereskedelmi és gyári osztály, a szintén vagyonos iparűzök, a honoratio­­rok számtalan nemei (ügyvéd, orvos, mérnök, mű­vész, hivatalnok stb.), s végre a legvagyonosabb osztály, az tudniillik, mely jövedelmi adót fizethet, mindezek összesen egy­harmadát sem fizetik azon summának, mely maguktól a földbirtokosoktól ki­került-Jól tudom ugyan, hogy a tiszta jövedelmek be­vallásánál nagy önkény uralkodhatik, s hogy ez ellen igen nehéz óvszert találni; az is igaz, hogy azok, kiknek egész vagyonuk készpénzben áll, igen könnyen kibújhatnak az egyenes adó alól, vagy legalább csekély részt vesznek benne, mindazáltal azt hiszem, miszerint e tekintetekben az adórend­szer nevezetes javításokon mehet keresztül. Nevezetesen a jövedelmi­ adónál a progres­sív rendszer alkalmazását, úgy mint az Angliában van, nálunk is alkalmazhatónak tartom. Ha igazsá­gosak akarunk lenni, a megadóztatás főelvének nem abban kell állani, hogy minden állampolgár vagyonához aránylag vegyen részt a közterhekben, hanem abban, hogy mindenki azon arányban viselje a közterheket, minő mértékben élvezi az álladalom védelmét és jótékonyságát. Ez az egyedüli igazsá­gos mód. Mert például ha kimondjuk, hogy minden ember tiszta jövedelmének 10-ed részét engedje át az öt védő államnak, várjon ekkor az 1000 forintos és 10,000 forintos jövedelmű polgárok egyenlő arányban viendik-e a közterheket ? Nem ! Mert az 1000 forint csupán a szükségesek beszerzésére lé­vén elég, itt a 100 forint már az első szükségek megszorításával fizethető csak, holott a 10,000 frt jövedelemmel bírónak a szükségeseken s még az adón fölül kényelemre, fényűzésre s mulatságokra is elegendő summa marad. Ez elvből indulva a ke­­vesbbé vagyonos polgárokat az angol kormány a jövedelemadó-fizetéstől teljesen felmenti. A mondottakból világos, miszerint a 42.000.000 forint deficit miatt teljességgel nem aggódhatunk, mert egy részről a rendes jövedelmek évről évre örvendetesen szaporodnak, más részről, ha szük­séges, több adótárgy van még nálunk, mely túl­­terheltetés nélkül nagyobb summát megbír. Ellenben az austriai birodalom 38 millió la­kosa közös, a pénzváltókat kivéve, egy sincs, ki szívből ne óhajtaná, hogy a bankjegyek agrója mielőbb megszűnjék; mi csak akkor történhetik meg, ha az austriai nemzeti bank ezüst pénzzeli fi­zetését újra megkezdi. Azonban okunk van hinni, hogy ez nem sokára teljesedésbe megy. Valóban bámulandó azon erély, s azon fokozatos de mindig czélszerűen választott eljárás, melyet egy idő óta a pénzügyministérium követ, hogy a forgalomból eltűnt s nagyrészben külföldre vándo­rolt érczpénzkészlet a birodalomba ismét vissza­folyjon, a nemzeti bank jegyei lehetőleg fedezve le­gyenek, hogy így a kényszerített forgalommal az agio is megszűnjék, s a birodalom pénzügye nor­mális állapotára térjen vissza. NI. .AntoanivelvAl­­­ annak, hogy privát kötelezvényekben a kikötött kölcsön egyedül ezüst pénzzel és ne bankjegygyel fizettessék vissza. Ez által mind bél mind külföldön az ezüst pénz birtokosai felbátoríttattak arra, hogy készleteiket kikölcsönözzék, mert nem félhetnek többé attól, hogy ezüst pénzeik helyett idővel talán sokkal értéktelenebb bankjegygyel fognak kielégít­­tetni. E rendszabálynak köszönhetjük a külpiac­i váltók keretének leesését is. Másodszor az állam felette nagy áldozattal kész volt 154,000,000 f. ere­jéig államuradalmakat engedni altal a nemzeti bank­nak, hogy legalább az államnak adott kölcsönért kiadott nagyobb mennyiségű bankjegyek összege fedezve, s apródonként eladások által fokonként kész érezpénzzé átváltoztatható legyen. Végre ez áldozat következtében a pénzü­gymi­­niszer erélylyel sürgethette a nemzeti bankot (mely még javal is csak nagyon szerény mértékben igye­­kezett érczpénzalapját növelni), hogy ezüst kész­letét megfeszített erővel s komoly akarattal i­gye­­kezzék gyarapítani. S ennek eddig is a legszebb sikerét és eredményét tapasztaljuk. Ugyanis a bank ezüst készlete 1856-dik ápril 1-je napján nem tett többet 51,604,730 ftnál, akkor, midőn 366,520,054 ft bankjegy volt forgásban. Ellenben a nemzeti banknak f. évi September 1-je napjáról kelt kimu­tatása szerint a készpénzben­i rudakbani készlet 75,928,615 ftra (mig a múlt hóban 66,999,906 frt volt) megy föl; a bankjegyforgalom 378,979,197 frt (míg a múlt hóban 377,714,373 frt volt.) E sze­rint az ezüst készlet a legutóbbi 4 hét folytában 8,928,709, a lefolyt nyolcz hét folytában pedig 14,831,783 ftal szaporodott. Az austriai pénzügy javítására ezélzett s fentebb előszámlált 3 gyökeres módhoz sorolható azon in­tézkedés is, miszerint ezentúl vasutak építésére idegen társulatoknak is örömest adatik engedély, valamint a különféle hitelintézetek állításának sem létetik akadály, mi­által sok külföldi tőke foly át a birodalomba. ■ Jelenleg tehát 75,928,615 ft. érczalap mellett, 378,979,197­1. bankjegy lévén forgásban, azon kérdés támad: mennyi ezüst készletet kell még a nemzeti banknak vásárolni, hogy jegyeinek ezüst pénzzeli beválthatását megkezdhesse? A theoreticusok nagy serege változhatlan sza­bálynak akarja tekinteni, miszerint minden jegy­bank a forgalomban levő jegyeinek legalább egy har­madát kész érczpénzzel fedezni köteles legyen. Ez azonban merő gyakorlatiatlan állítás, mert nyu­godt, békés időkben, a kereskedelem rendes folya­mában az egy harmad érezpénz alap igen sok és felesleges, ellenben háborús időkben, polgári za­varokban, kereskedelmi kicsisek idején felette ke­vés, s ilyenkor a legjolidabb jegybankok is kény­telenek egy időre érezpénzfizetéseiket felfüggesz­teni, vagy érezpénzt más bankoktól kérni kölcsön, mint ezt a leghatalmasabb angol bank tette, mely a franczia banktól kölcsönözött. Zavaros időkben csak azon jegybank teljesíthetné folyvást kötelességét, mely utolsó bankjegyét is­­ képes volna készpénzzel fedezni. Ilyen jegy­bank pedig még soha nem volt, nem is lesz, s nem is le­het azon egyszerű okból, mert így megszűnnék jegybank lenni. A jegybank egyik legszebb fejlődése a nagy­szerű hitelrendszernek. A nemzetgazdászat újabb elvei szerint, a józanul vezérlett hitel tökéletesen pótolja a készpénzt, mi véghetlen nagy eredmény, mert így csupán hitel által (pénz nélkül is) újabb termékek, értékek, tőkék állíttatnak elő. Hogy a jegybankokkal is vissza lehet élni, az igaz, de azért a visszaélés nem veszi annak el jótékonyságát, ha­nem az embereket nagyobb óvatosságra s mérsé­­keltségre buzdítja. Pénz dolgában az angolok legpraktikusabbak a világon. Ezek már mindent megpróbáltak. A lon­doni jegybank már többször kénytelen lévén fize­tését felfüggeszteni, 1844-ben Peel Robert úgy akarta ezt rendezni, hogy ez többé meg ne ingat­­tathassék. Azért a parlament elhatározta, hogy bi­zonyos summa bankjegynél többet kiadni ne legyen szabad, s az összes forgásban levő bankjegyek ré­szint bankalaptőkével részint készpénzzel tökélete­­tesen fedeztessenek. Ennek következtében az angol bank 1856. mártius 29-dikén 243,069,700 forint bankjegy mellett 98,319,700 kész arany pénzzel, s 144,750,000 frt permanens és alapított állami kö­telezvénynyel bírt. Ez új bankrendelés tehát annyiban czélszerű volt, hogy ezáltal a londoni bank szilárdabb alapra állít­tatott, de merevessége, (hogy tudniillik több bank­jegyet ne legyen szabad kiadni) más oldalról már két ízben, u. m. 1847-ben és 1855-ben, csaknem kereskedelmi krcsist idézett elő, min csak úgy lehet­ segíteni, hogy az 1844-ki banktörvény felfüggesz­­tetett, s nagyobb mennyiségű bankjegy kiadatha­­tása megengedtetett. Ennélfogva bankjegyeknél s igy az austriai nem­­nak. fen részemről a politikai láthatárt Európában oly csendesnek, az austriai pénzügy iránti bizalmat annyira javultnak tartom, hogy véleményem szerint az austriai nemzeti bank ezüstpénzzeli fizetéseit új évi ajándékul minden veszély nélkül megkezdhetné. FÉNYES ELEK: Somogy, sept. 6. Örömmel fogtam tollat, hogy — bár kissé ké­sőn — közlője legyek azon kitűnő sikernek, melyet közelebb kaposvári s csurgói virágzó gym­­nasiumainkban, a közvizsgálat alkalmával, tapasz­talni szerencsés valók. A csurgói gymnasiumban az őszi közvizsgálatok, daczára annak, hogy a ta­nárok nincsenek elegendő számmal , örvendetes jelenségét tüntették ki a tanulók előmenetelének. Jelenleg 5 tanár 6 osztályban, öszvesen 33 tanuló közt működik; és pedig Verbai István tanár s rendes lelkész, tanítja a szám-, tér, természettant, hetenkint 26­ órán. Ódor József tanár s rendes lelkész a történettant s éneket mind a hat osztály­ban, a latint a I. s II. osztályban 26 órán heten­ként. — Horváth József könyvtárnok s ez év­ben igazgatótanár a hellen nyelvet mindannyi osz­tályban , a latint III. IV. osztályban hetenként 26 órán. C­s­i­r­e István tápintézeti felügyelő, mindany­­nyi osztályban a magyar nyelvtant, rajzot a írást, latint az V. VI. osztályban, növényrajzot a II. osz­tályban, hetenkint 26 órán. Barla Szabó István iskolai jegyző, mindannyi osztályban a német nyel­vet s vallást, az I. II. osztályban az állatrajzot, he­tenkint 26 órán. Hogy 5 tanár 6 osztályban eleget tegyen és si­­kerdúsan taníthasson, arra mindenesetre erőfeszítés kívántatik, és hogy a fiatal tanárok erőfeszítéssel tanítottak, bizonyítja a tanulók értelmes, bátor fe­lelete, s azon több rendbeli jutalmazások, melyekben számos tanulók szorgalmukért részesíttettek. Ugyanis egy tanuló kapott 50 v.forintot, mint a Vitéz ala­pítvány kamatját; egy tanuló 24 v.ftot, s mint legje­­lebb a történettani tanulmányokban egy császári aranyat; négy tanuló fejenkint 30 váltó forintot; egy szegény szorgalmas izraelita egy darab császári aranyat; egy másik izraelita, mint legjobb zenész, Horváth József tanár alapítványának idei kamat­ját 3 pírtól; kilenc­ tanuló, G­á­l Alajos ajándékából egy egy példányt kapott, „a szőlőművelés“ czímű munkából. A nevelés csínját eltalálni tudó s ügyesen gya­korló ifjú tanároknak az ifjakkal­ nemes emberi bá­nása, az ezelőtt néhány évtizeddel kemény bánás­módjáról, szellemölő túlságos fegyelem­gyakorlás­ról ismeretes iskolát uj alakba öntötte, a miért fo­gadják a szülők s az egész egyházmegye hálás el­ismerését. A gymnasium könyvtára, a­mely most legközelebb is néhai főtiszt. Budai Pál főesperes ur nemeskeblü hagyományozása folytán sok becses könyvvel s kézirattal gazdagodott — már megha­ladja a 3000 kötetszámot. A gymnasium szellemi állá­sa mellett vessünk egy*­­ két pillantást anyagi állására is. Alapítványai e M*

Next