Budapesti Hírlap, 1856. október (227-253. szám)
1856-10-10 / 235. szám
Pest. Csütörtök, 234. Megjelenik e lap? vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fé 1 évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fé 1 évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számíttatok.— Egyes szám 20 pfcr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. A „Budapesti Hírlap" előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre.............10 — Pesten előfizethetni a 1u Irt kiadóhivataléban. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. JEmich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. ■előfizethetni helyben: a lap kiadóhivatalban, Egyetem-utcza, 2-dik szím, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a szím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bémentesítve egyenesen a kiadő hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 30-diki legfelsőbb határozata által dr. Michaelis Károly Gyula főorvost a 36. sz. gr. Degenfeld-gyalogezrednél, a Laufach melletti vasutszerencsétlenség alkalmával emberélet megmentése körüli eszélyes és sikeres hivatási működésének elismeréséül a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni s egyszersmind megengedni méltóztatott, hogy Milanes őrnagynak, Bersay és Laab főhadnagyoknak, továbbá Buch alhadnagynak ugyanezen gyalogezrednél, az ezen alkalommal tanúsított belátásteljes és nyugodt maguk viselete tekintetéből a legmagasb megelégedés tudtukra adassék. Az ifitazsáitjifl'vinmiei— tfi ' . " , ' * * , stantin ungvári megyetörvényszéki államügyészt és Berthóty Sándor sátorallja-ujhelyi megyetörvényszéki tollnokot a sátorallja-ujhelyi megyetörvényszékhez tanácsosokká nevezte ki. Az igazságügyminiszer Knorr Alajost a nagyváradi orsz. törvényszéknél segédhivatali-igazgatósági segédet, ugyanazon megyei törvényszékhez rendelve, továbbá Beke Mihály, Kiss Ferencz, Benyó Mihály és Kiss Imre ugyanezen országos törvényszéki ideiglenes segédeket, úgy Hatos Kálmán arad megyetörvényszéki ideigl.segédet, jelenlegi állásukban meghagyva ; végre Büky József figyelőt a nagyváradi országos főtörvényszék területén, az aradi megyei törvényszékhez rendelve, végleges törvényszéki segédekké kinevezte. Az igazságügyminiszer Jedicska Gusztáv figyelőt a nagyváradi orsz. főtörvényszék területén, a nagyváradi orsz. törvényszékhez ideigl. törvényszéki segéddé kinevezte. A hadsereg főparancsnokságának, s a bel-és pénzügyi ministeriumoknak 1856. julius 23. kelt rendelete,*) kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az 1856. február 13. kelt legfelsőbb határozványnyal, az 1849. december 23-ki törvény szerint újra szegődtetett önkényteseknek tökévek kielégítésére nézve adott engedmény tárgyában. A cs. k. Apostoli Felsége 1856. május 9. kelt legfelsőbb határozványnyal rendelni méltóztatott, miszerint az 1849. törvény szerint szegődtetett önkényteseknek az 1856. február 13-án kelt legfelsőbb határozványnyal adott azon engedmény, miszerint ők az életfogytiglani pótlékról s harmincz forint összeg fölötti végrendelkezési jogróli lemondás mellett, tőkével elégíttessenek ki, minden még valóságos szolgálatban álló helyettesekre, akár újbóli szolgálati kötelezettséget vállalnak akár sem, a különbeni feltételek fentartása mellett kiterjesztessék. Mi az 1856 február 26-án kiadott birodalmi törvénylap VII darabjának 27 számában foglalt, 1856 február 21 kelt rendeletre vonatkozólag ezennel köztudomásra juttatik. Báró Bamberg s. k. V. Ö. Báró Bach s. k. Báró Bruck s. k. A pénzügyi ministeriumnak 1856 aug. 9-n kelt hirdetvénye, *) kiható az általános vámkapcsolatban foglalt minden koronaországokra, a budai II. fövámhivatalnak megszüntetése, s a pesti I. fövámhivatal vezetésébeni változtatás tárgyában. Az 1856 aug. 1 jén a Budán létezett 11. osztályú fövámhivatal megszüntetett, s a pesti I. osztályú fövámhivatal egy magasabb hivataljogosítványokkal felruházott föhivatal-igazgató vezérlete alá helyeztetett. Báró Bruck s. k. *) Bír. tervl. 1856. aug. 6-diki XXXIV. db. 140. az. *) Bir.torai. 1856. aug. 27-diki XXXVIII db. 149. az. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, oct. 8. N. (Politikai szemle.) A „Morn. Chronicle“ a Nápoly elleni expeditio elmaradását mint többé kétségbe nem vont tényt állítja föl; e pár sorban ki van fejezve a nápolyi ügy mibenállása, s ennyiből áll, mit ma, mint positív alapút följegyezhetünk. Egyébiránt mélyebb alap nélküli hírek ma sem hiányzanak, így az „Indépendance belge“ azon váratlan hírt közli olvasóival, miszerint a franczia kormány szándéka lenne a nápolyi királylyali differentiákt kiegyenlítésére a szentszék közbenjárását fölkérni. Ezen hit valószínűtlensége mellett elég legyen megemlíteni, mikép Anglia, melylyel e kérdésben Francziaország együtt jár, nehezen fogna beleegyezni oly souverain közbenjárásába , kinél képviselője nincs — pedig ez az eset jelenleg Romával. — Ezen intermediario tehát, ha csakugyan volna valami alapja, legfölebb félhivatalos jellemű foghatna lenni. — Ezenkívül még egy marseillei sürgöny hírét említhetjük, mely a Dél-Siciliából oct. 2-ról kósza hírképen ministeri módosításról beszél, mely szerint a ministeri tanácselnökségre F Hangi ertnek volna kijelölve. Ha ez valósulna, e férfi kormánypalotra jutása tényleges megerősítéséül volna vehető a vitály békés megoldása reményének. Egyébiránt ismételjük , hogy ez ügy szünetelőnek tekinthető addig, míg Martini cs. k. austriai követnek , ki sept. 29-kén érkezett meg Nápolyba, működése valami eredményre nem vezet. Gyakoroltak-e a cs. udvartól nyert utasítások valami benyomást a nápolyi udvarra, eddig még nem tudni. A király sept. 30-n visszatért a fővárosba Gaetából, hol a védelmi munkálatokra ügyeit. _ A polgártestület vagy u. n. bourgeoisie feloszl akantoni conservativ elemeket. Már említik, hogy e jószágok azon nagy royalista családok alapítványaiból erednek, melynek tagjai most börtönben ülnek. Ama jószágkobzás a körülmények nyomása alatt, és a független republikánusok élénk ellenzése daczára jön kimondva. Ezek közelebb értekezletet tartottak, melyben elhatároztak megrovó szavazatot nyilvánítói a nagytanács ellen, a cantoni tanácsból két tanácsos kizáratása alkalmából, továbbá a jurai vasútra megszavazott hitelnek felére leszállítását kérni, s az incompatibilitásokra vonatkozó törvényterv előterjesztését, és az új helyhatósági szervezet elhalasztását sürgetni. Egyébiránt a neuchateli esemény jelenleg európai kérdéssé tétetett, amennyiben a nagyhatalmasságok e tárgyban akkér határoztak, hogy annak érdemleges elintézése a Paksban tartandó utólagos értekezleten tárgyaltassék. A Poroszország és Schweiz közötti összeütközésnek eredményéről ugyan még eddig mi bizonyost sem mondhatni, hanem annyit minden körülmények közt bizton állíthatni, hogy Francziaország, Anglia, Austria s Oroszország , a porosz koronának Neuchatel iránti minden jogait teljes mértékben elismerik. Ezen értelemben fognak a legközelebb beérkezett viszonválaszok a porosz jegyzékre hangzani. Arról van szó, hogy a nevezett hatalmak ezen kérdésbe nem csak hajlandók mélyebben belebocsátkozni, hanem hogy a porosz trónnak Neuchatel fölötti felségjogát (szuvereinitását) kétségtelennek tekintendik. Csak az van hátra, hogy a porosz kormány formulázza azon javaslatokat, melyek mindenek előtt abban állanak, hogy Poroszország Neuchatel iránti jogigényeit tökéletesen érvényesítse. A württembergi lovagrend már évek óta alkudozik a ministériummal, nemcsak a váltságtörvény következtében szenvedett veszteségei kárpótlása, hanem az iránt is, hogy e rend valódi jelentőségének megfelelő községjogi állását visszanyerje, s a megváltozott időviszonyokhoz alkalmazott testületi szervezetet kapjon. A lovagrend meghatalmazottjai csakugyan a rendet kielégítő egyességre jutottak, s ez elért egyezmény megfelelő törvényjavaslatképrendi megerősítés alá volt terjesztendő. Azonban úgy látszik, hogy a ministériumnál egyszerre kifogások merültek fel, vagy tán az országképviselet irányában inkább a Frankfurtbeli nyomást óhajtják, szóval a lovagrend sept. 29-kén öszszegyűlt, hogy a szövetséggé ülés elé terjeszsze panaszát. A rend a szövets. okmány 14 czikkére, az 1851 augustusi szövets. határozatra hivatkozik, mely az úgynevezett forradalmi törvényeknek a monarchiai és szövetségjogi elvekhez képesti átalakítását kívánja. Ma a lovagrend e panasziratot csakugyan aláírta. A dán ministerkrisis oct. 4-kén estig még nem volt megoldva; úgy látszik, hogy a mostani kormány tagjai sehogysem férnek meg egymással. A ministérium többsége úgy látszik arra törekszik, hogy a maga nézeteire hajló tanácselnökkel bel- és külpolitikáját érvényesítse. Valószínűleg a külügyet is másra akarja bízatni, úgy hogy Scheele csak a holstein-lauenburgi tárczára korlátoztatnék. Mi már a tanácselnökséget illeti, Andrä azt elfogadni nem hajlandó, mert úgy véli, hogy ez állomásra az övénél nagyobb tekintély kívántatik. Bangote helyre egészen alkalmatlannak találják . T i 1- 1 i s c h , kit a belügyi tárczával s miniszerelnökséggel megkínáltak , sokkal kevesebb rokonszenvvel bír a jelen kabinet tagjai iránt, semhogy az elnöki széket gyökeres átalakítás nélkül átvehetné; egyébiránt az ő neve egyértelmű lenne a parasztreform teljes megszüntetésével, s Andrával egyesülve a kabinetre a parasztpárt elleni kíméletlen ellenállás bélyegét nyomná. A dolgok ily állásában még a provisorium sokáig elhúzódhatik, míg sikerül egy erélyes embert találni, ki a tanácselnöki feladatnak meg tudjon felelni. Az oct. 2-diki államtanács a ministerkrisis megoldására módot nem találván, az országgyűlés megnyitását dec. 1-ig elnapolta, így álltak a dolgok 4-kén estve. Azóta egy hamburgi sürgöny az új ministerium megalakulását jelentette, mely hírt azonban egy berlini sürgöny ismét kétségessé tett. Végre a most előttünk fekvő „Indépendance“ egy legújabb tudósítást közöl, mely a hamburgi sürgönyt megerősíti. Eszerint Andrae pénzügyminister a külügyet venné csakugyan át, a tanácselnökséggel együtt; helyét Finger nyeri. Scheele a herczegségek ministere marad ideiglenesen, Bang pedig végkép visszavonul. A kabinet többi tagjai megtartják tározájukat. Ismervék alnehézségek, melyek a piraeusi görög parancsnok kineveztetése következtében a görög és franczia kormányok közt támadtak. Athénéi utolsó hírek szerint a franczia kormány megtagadta a görög kormány azon kivánatát, hogy Bou ez-Virlaumez admirált hívja vissza, „..Wáp kicfli-hohák mert azon hírnek, mintha Oroszország Belgrád átengedéséhez egyezését adta volna. Az alkudozások e kérdésben a párisi congressusban részt vett hatalmak képviselői közt folyton folynak. sz. October 9.1856. Len- és kender-ügy. VI. (Lásd „Budapesti Hírlap" 230. sz.) Fonás és szövés. Megmutattam, hogy a len- és kendertermelés mennyire hátra van a fonás és szövés mögött. Megmutattam, hogy a fonás, különösen a kézzelfonás felett tetemes előnyben álló gépfonás ki nem elégíti szövöldéinket. Kérdés : Ha a fonóanyag termelésében és elkészítésében hátramaradunk, gépfonódáinkat nem szaporítjuk, mi jövendőt várhatunk kender- és len-iparunkra ? Nem egyebet,mint a külföldnek mind e tekintetben előhaladó ipara általi elnyomattatást! És ez elnyomattatás leghamarabb és legnagyobb mértékben lesz érezhető Magyarországon, meg a birodalom más oly tartományaiban, hol a nyers termény elkészítése körül még legkevesebb az előhaladás, fonógép-orsó pedig egy sem dolgozik. A Fényes Elek által szerkesztett, és a közönség kezén több mint 2000 példányban forgó „Falusi gazda“ legközelebb megjelent III. füzetében: „Lentermesztés a Szepességen“ czím alatt következők olvashatók : „A szepesi len- és gyolcsüzletet két vajonra (járásra) lehet felosztani : az egyikben a mennyiségre, a másikban a minőségre tekintenek leginkább. Az elsőhöz tartoznak Holló-Lomnicz, Kis-Lomnicz , Basócz, Maldur s több községek, hol a gazdák leginkább csak sok lent igyekeznek termeszteni, s azt hamarjában kidolgozván, fonását többnyire a szomszéd Galiczia lakosaira bízzák, és aztán télen át gyolcsnak megszövik. A gazdaasszony és szolgálója egyenként négy-négy nap alatt 100 kis röf durva gyolcsot sző, mely mennyiség (i. i. 100 kis röf) a késmárki gyolcskereskedőknél alig kel el 10 pfton- Nem ritka család, mely télen át 5—6000 röf vásznat készít. — Az intensiv (belterjes) lentermesztés leginkább a XVI. szepesi városokban, aztán Gerlachfalván és Menguszfalván divatozik ; ott ugyanis nem vetnek annyit, de annál példásabban mivelik azt. A lent minden szorgalommal maguk dolgozván ki, a téli napokban egész háznépestül — a férfi cselédet sem véve ki — a háziasszony felügyelete alatt szépen megfonják. A fonálnak egy részét maguk szövik meg, más részét pedig finomabb gyolcs, abrosz és egyéb asztalnemű készítése végett az e vidéken lakó számos műtakácsoknak adják át. Az itt készült gyolcsnemüeknél finomabbak ugyan a külföldi gyárakban készültek, melyeknek külsejök sokkal fényesebb és mondhatni szemfényvesztő, ami a kitűnő appretirozás, simítás eredménye, de gyakran pamuttal vegyítvék és nem is oly tartósak, mint a szepesi gyolcsczikkek.“ Szepes megye a leniparban tagadhatlanul egyik legkitűnőbb, talán mondhatjuk: legelső vidéke az országnak. Mennyit nyerne e vidék, ha itt a földmivelő nép egyedül a termeléssel foglalkozván, a fonósmű elkészítését intézetekre bízná! A csalhatlan nyereség,tetemes volta a IV-ik czikkentben tett számításból kitetszik. Ismét ha az egyrészt különben is a galicziaiaknak átengedett kézzeli fonás helyett gépfonódák állíttatnának fel, mily előny és nyereség lenne az nemcsak a vidékre, hanem az ezen vidék gyolcstermelését felhasználó közönségre nézve is, azt világosan tanítja azon körülmény, miszerint a jósággal a szépség csak ekkér párosulhat; párosulva pedig a kettő a külföldről most elnyomással fenyegető, pamuttal vegyített silány vetélytársainak bizonyosan elibe hág. Addig ne várja a fogyasztó közönségtől senki, hogy a jószágot a szépség és olcsóság kettős előnyének eléje tegye. Ritkán képes a nép számítása a jelen időnek látszó csekély nyereségét a jövendő veszteségének nagyságával arányba hozni. Ugyanazért Szepes vidékétől a lenügyben sokat, és az újabb kor előmeneteli igényeinek erélyes felfogását várjuk! Nagyon tévedt, és az ipars közjóllét elhaladására nézve kiszámíthatlan mértékben ártalmas azon philanthropies felfogás, miszerint némelyek a gyári gépeket, különösen a fonógépeket azért nem pártolják, mert általuk sok szegény család élelemkereseti ágától fosztatnék meg-F. E. ur a minimum mellett e lapokban közlött czikkei egyikében ezeket mondja : „a magyaripart s kereskedést a felaprózott birtok még elősegíti és nem_ gygjlfffiL_JLpry.ja^_ -----r J’-L pamutkelmegyártás csak azért maradhat fen , s csak azért versenyezhet a gépekkel dolgozó angol-, franczia-, belga gyáriparral, mert a szövést és fonást hihetetlen olcsón (4 és 6 krajczár napi bérért) teljesítik azon munkások, kik kirekesztőleg nem gyárdolgozók, hanem részben apró földbirtokosok, kik szükségeik egy részét a föld jövedelméből fedezhetvén, a gyárak számára igen olcsó munkát szolgáltathatnak, mit nem teljesíthetnének, ha csupán és egyedül gyári munkára volnának szorítva. — Ez fő oka s nem a védvámrendszer annak, hogy az austriai gyáripar a gépekkel dolgozó külföldi gyáriparral némileg versenyezhetett.“ Én bár a minimumtörvényt, a földbirtok összetartására nézve kielégítő eszköznek nem tartom , de ily pártoló véleményt az ipar érdekében , a földelaprózás mellett ki nem mertem volna mondani. Sőt, minden esetre megjegyezvén, miszerint igen különböző dolog a minimumtörvénynek ellene lenni , vagy a birtokelaprózásra törekedni, azt állítom , hogy a gépeknek mellőzése az ezekkel és a munkamegosztással javuló iparbani előhaladás mulasztása, azután az olcsó kézimunkára való támaszkodás viendik gyáriparunkat legbizonyosabban jégre, mert a kézimunka olcsóságának igen hamar elérhető határa van, a gépek szaporább és jobb munkája pedig a kézi fölött határtalan; vagy hogy szabatosabban szóljak : a kézimunka olcsóságának határát alulról az emberi szükség, felülről a terjedő és tökéletesbülő gépészet minden nap nyomja össze; a gépészet szaporább és jobb munkájának határa az emberi ész határával egy, mely az isteni mindenhatósággal tart szomszédságot. És valamint egyéb iparunknak , azonképen és kivált len- és kenderiparunknak jövendője a külföld óriási elhaladása irányában egyedül a védvámok által segedelmezhető gépekkeli gyártás egész erél- lyel való felkarolásában van. Míg a szövőintézetek gépfonálszükségletét belfonódáink fedezni nem képesek , addig itt a fonál ára a külföldi árhoz aránylag le nem szállhatván, még gépfonálból dolgozó szövöldéink felett is enynyiben a külföldi szövöldék folytonosan előnyben állanak. E körülmény legbuzdítóbb ok gépfonódáink szaporítására. Ezen kívül alapot ad a gépfonódák jövendőjének azon körülmény , miszerint szövöldéink a gépfonál egyetemes, azaz a bel fonodák által készített 130,233 hatvanad, és külföldről behozott 33,440 mázsa mennyiségén kívül még évenkint 1,220,000 mázsa kézifonalat is feldolgoznak, mely mennyiségre átalában a gépfonódák tarthatnak számot. GALGÓCZI KÁROLY, Becs, oct. 6. ) Vannak emberek, kik mielőtt barátaikat egy ismeretlen körben bemutatnák, őket kiáltólag kidicsérik, fényes tulajdonságaikat egekig emelik: ezen rész szokás rendesen rész szolgálattétel is; a túlfeszített várakozásnak nehezen felelhetvén meg az illető, többnyire kevesebb elismerésre talál, mint