Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-22 / 271. szám

hart franczia külügyministeri hivatalnok, Ster angol mérnök-őrnagy, d’ A­s­t­e szard tengerész kapitány , a genuai hajózati tanoda igazgatója, végre Omer pasa. KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 18. A „Times“ Bu­ch­a­n­a­n-nek az Egyesült­ államok elnökévé meg­választatásáról többek közt igy nyilatkozik: „E szerint most már be van végezve ama hosz­­szas harcz, mely az uniót több hónapok óta felrázta. A rabszolgaság kérdése az éjszak s az angol nép ama nagy részének reményeire nézve, mely az éj­szak politikája irányában rokonszenvvel viseltetik, kedvezőtlenül oldatott meg. Ezenkívül ezen ese­mény által az Egyesült­ államok külpolitikája is oly irányba tereltetett, mely az amerikai s európai mér­sékleti egyének óhajtásaival ellenkezik. Nem feled­hetjük el, hogy Buchanan londoni követ létében csak keveset tett az angol-amerikai viszály békés kiegyenlítése végett. Nem alaptalanul állíták, mi­kép Clarendon lordnak a viszályok kiegyenlítése iránti fáradozásai nem egyszer az amerikai köve­ten szenvedtek hajótörést, nem mintha ez utóbbi a két országot háborúba akarta volna bonyolítni, ha­nem mivel az ingerült hangulatot magára nézve előnynek tekinté az elnökségérti harczban. Szint­úgy nem feledhetjük el, hogy Buchanan kitűnő sze­repet játszott az ostendei értekezleteken, hol oly elvek állíttattak fel, miknek érvényesítése a nemze­tek minden jogát megsemmisítné. Azok nézetében, kik a legutóbbi időben az amerikai unió szétbomlá­sáról beszéltek,nem osztozhatunk. Előbb európai kö­rökben gyakran beszéltek ily esemény valószínűsé­géről, míg az amerikaiaknál az ily beszédek csak gú­nyos megjegyzéseket idéztek elő. Azonban a legutób­bi időben megértük, mikép amerikaiak is komolyan tárgyalták azon kérdést, ha vájjon nem lenne-e taná­csos tüstént életbeléptetni az unió szétbontását. A választás eredménye eldüntendi ezen kérdést, s meglátandjuk, hogy az egész amerikai nép hódo­­land a legközelebb kimondatott ünnepélyes ver­­d­i­c­t­nek. Mindenesetre az éjszak egyelőre en­gedni fog a dél összes kivonatainak. Kansas rab­szolgatartó állam lesz, a menekült rabszolgákra vo­natkozó törvény szigorúan végre fog hajtatni, s további 4 évre minden régi folyamat követendő... Már ha egy hosszú élet múltja alapul szolgálhat egy államférfi pályájának megítélésére nézve . Bucha­­nant oly embernek tekinthetjük, ki nem annyira lelkesült bajnoka egy oly politikának, melyben hisz, mint ama nézetek megtestesülése, melyek jelenleg az amerikai demokratáknál uralkodnak. Az új elnök inkább oly ember, ki népszerűséget s méltóságokat vadász, mint olyan, ki el lenne tökélve maga elé ki­tűzött terveket létesítni. Ezért reméljük, hogy most, miután nagyravágyásának czélját elérte, lemondana ama veszélyes tervekről, mikkel látszólag ugyan­­azonosítá magát. Ha ezen szempontból tekintjük az ügyet, lehetséges, hogy Buchanan az ostendei manifestum s annak a cincinnatii convent általi szentesíttetése daczára, a népjog megtartására vo­natkozólag, elég lelkiismeretes elnöknek fog mutat­kozni. Ezt Amerika s a világ érdekében remélni akar­juk. Azonban lehetetlen felednünk, mikép vannak oly emberek, kik ugyanazon magas állásra töreked­nek, melyre Buchanan már fölemelkedett s kik ta­lán előnyös politikának tartják az ugyanazon elvek­­hezi ragaszkodást. Közölük többen a jelen kormány­hoz tartoznak, s a jelen elnökség alatt uralkodott ingerült hangulatot s viszályt megroszabbíták. Oly emberek, mint J­e­ffe­r­s­o­n Davis s Douglas voltak Pierce elnök rész szellemei, s talán utódának kormányára is hasonló gyalázatot hozandnak. De még is reméljük, hogy Buchanan az általa kormány­zott ország valódi érdekeit felfogandja s Angolor­szág irányában a két ország közli kölcsönös tiszte­let s jóindulatnak azon érzelmeit fentartani ügyek­­rendik, melyek a legutóbbi években oly nagy mér­tékben növekedtek.“ A „Times“ párisi levelezője szerint Antonini marquis még mindig ott van, noha már útlevelét kikapta Elutazásának napja még nincs kitűzve, s úgy látszik, örömest marad Párisban. Hírszerint Russell lord peers­égre fog emeltetni. Máltába ismét több angol sorhajó érkezett. Angolországban hallani sem akarnak congres­­s­u­s­r­ó­l; ott azt sem hiszik, hogy Oroszország en­­gedékenységről készséget tanúsított volna. London­ban oly sok nehézséget támasztanak, hogy az ügyek­nek remélt elintézésére mindenesetre még egy ideig várni kellene. Stratford lord egy persa követ­nek Párisba érkezését személyes kudarcznak te­kinti, s hírszerint Palmerston lordnak meg­ígérte, hogy Ferukh-khán megérkezését meg­­gátolandja. Francziaország, Pár­is, nov. 18. A „Con­­stitutionnel“, mint már említik, egy hosszas czikk­­ben válaszol a „M. Post“nak, mely lap a franczia kormánynak némely szemrehányásokat tett, Per­­s­i­á­b­a­n­­ föllépése tárgyában. Ezen mindenesetre fontos czikk főhelyei következők: Bourrée,úgy­mond a lap, ki két év óta Teherán­ban lakik, an­nak meggátlása végett küldetett oda, hogy Persia Oroszország pártjára ne keljen. Ezen idő óta Bour­­rée csak az­ angol-franczia szövetség érdekében működött. Murray a teheráni angol követnek a persa udvarrali viszályai ügyében Bourrée köz­ben­járó­lag lépett föl, azonban sikeretlenül. Murray ez által még inkább fölingereltetett, s az ő tanácsára az angol kormány a franczia kabinetet arra kérte, hogy követét szólítsa­ fel, mikép ne avatkozzék ezen ügybe. Már a „Post“ Bourrée-nak azt veti szemére, hogy semmit sem tett a Herat elleni expeditio meggátlása végett. Ellenben a „Constitutionnel“ tudni hiszi, mikép Bourrée a be nem avatkozás iránti angol felszólítás daczára mindent elkövetett az em­lített expeditio meggátlása végett, de ismét sikeret­lenül. Erre a „Constitutionnel“ a „Post“ azon vád­jára térvén át, mikép egy franczia tiszt hadmérnöki minőségben részt vett a Herat elleni hadjáratban, ez iránt következő részleteket közöl: Egy B­u­­­h­e­r nevű franczia, hajdani hadmérnöktiszt, 1853 elején, tehát a keleti háború előtt, s az angol-franczia szövetség megkötése után, persa szolgálatba állott. A­mi a sah által Párisba küldött persa követ­séget illeti, a „Constitutionnel“ azt úgy tünteti föl, mint a­mit épen nem Francziaország idézett elő. Szerinte a franczia kormány egyszerűen kö­vetséget küldött Teheránba, kereskedelmi szerző­dést kötött Persiával, mely utóbbi ország fejedelme ezen alkalmat arra használta fel, hogy Franczia­­ország irányában barátságos demonstratiót tegyen. Erre a „Constitutionnel“ azt kérdi, hogy ily körül­mények közt miként lenne lehetséges a persa kö­vetet nem fogadni el, s mély bámulatát fejezi ki a fölött, mikép a „Post“ a franczia kormányt akarja felelőssé tenni, az Angolország s Persia közti rész viszonyok továbbtartásáért, ha Thouvenel a persa követet csak legkevésbbé is felbátorítná párisi útjának folytatására. A „Post“ ezen állítása — úgy­mond — nem igen hangzik össze ezen lapnak azon bevallott tanával, miszerint a két szövetséges kor­mány a nagy európai érdekeken kívül külön politi­kát követhet bizonyos pontokon, mint p. o. Angol­ország ázsiai ügyeiben s Francziaország afrikai érdekeiben. „De különben is váljon“ — kérdi végül a „Constitutionnel“ — „lehet-e attól félni, hogy a persa követ utazásának bármi tekintetben sajnos következményei lehessenek ? Nemde inkább azt lehet remélni, hogy az jó eredményeket idé­­zene elő ?“ Paris s London közt sűrűn váltatnak sürgönyök. P­er­s­i­gn­y naponkint a f­o­r­e­i­g­n-o­ff­i­c­e-ban dolgozik, s Párisban újólag legközelebbi miniszer­­változásról beszélnek. E szerint W­a­r­e­w­s­k­i­t V­a­i­ll­a­n­t, s ez utóbbit a hadügym­inisterségben Pélissier­­nagy váltaná fel. A kormány elhatározó, mikép a jövő évben sem engedendi meg új külföldi részvényeknek az itteni börzén­ jegyeztetését, természetesen azon külföldi részvények kivételével, melyek a franczia börzéken már hivatalosan áruitatnak. Tegnap reggel egyszerre ment végbe a császári pár s a paulai Sz. Vincze-társulat által alapított ta­karékkonyhák megnyitása. A philanthropicus társulatét csak december közepén fognak megnyit­tatni. Hírszerint a törvényhozó­ testület ülés­szaka csak mártiusban fog kezdődni. Tar­got marquis 25-n utazandik el Madridba. A „Constitutionnel“ ma egy hosszas czikkben óvja a közönséget az orosz vasúti vállalatban­ rész­vevőitől. Egyszersmind a kormány a lapoknak megtilta ezen vállalatra vonatkozó hirdetéseket venni föl. Egyébiránt hírszerint Pereire s társai 8 hónap előtt nem szándékoznak orosz vasúti rész­vényeket adni ki. Németország, Drezda., nov. 18. A toskanai rendkívüli követ C o r s i n i bgnek, Anna hgnő ő k. fensége kezének a toskanai trónörökös számára leendő megkérése végetti felvonulása ma déli órakor ment végbe. A kir. szertartásmester kisérte őt díszhintóban a kir. palotába, hol ő k. felsé­geik s A­n­n­a hgne ő k.­fens, a megkérési audien­­tiára a dísztévém­­ben várakoztak. Miután b. B­e­u­s­t államminister bemutata a herczeget, ez franczia nyelven rövid beszédet intézett ő felségeikhez, mire a király ugyane nyelven félért; ezután a herczeg Anna hgnőhöz intézé kérő szavait. Később követ­keztek a szerencsekivánati udvarlások; esti 5 óra­kor pedig nagy udvari ebéd volt. München, nov. 16. Hg Leiningen Har­denburg, Victoria királynő testvére halálának híre ma érkezett ide. A herczeg bajor rendi tag s mint ilyen az első kamra örökös tagja , sőt több országgyűléseken át, s nevezetesen 1848-ban an­nak elnöke volt. Azóta a herczeg a kamrában többé nem jelent meg. Ő mint tudva van egy ideig a bi­rodalmi ministeriumnak Frankfurtban,­­ elnöke is volt. A herczegnek két fia maradt: Ernő hg, brit tengerész hadnagy, és E­d­u­a­r­d hg austriai dzsi­­dás tiszt. Az elsőre szállt a rendi őrjog és az első kamrai tagság. A herczeg özvegye Mária hgnő, szül­ Kiebelsberg grófnő 1848 nov. 9-e óta tőle elválva élt. Spa­nyolország, Madrid. Mint nov. 13-ról írják,­­~ a főp­apság naponként nagyobb befo­lyást nyer a palotában. A m­inisterium egészen te­hetetlen : mivel saját keblében egyenetlenség léte­zik, Narvaez, Pi­dal s az igazságügyminiszer hiában kisértik meg oly rendszabályok keresz­tülvitelét, melyek ama befolyás csökkentésére irá­­nyozzák ; mivel társaik, névszerint N­o­ce d­a­­­s Barzanallana részéről oly ellenállásra talál­nak, melyen a cortes-gyűlésnek általuk ismételve kívánt legközelebbi összehivatása is eddig élő hajó­törést szenvedett; s a két pártnak ezen rendsza­bálytól­ idegenkedése mellett, talán továbbra is ha­jótörést szenvedene. Az állam­ javak desamortisa­­tiójára vonatkozó legutóbbi rendelet,noha a megtör­tént s megerősített eladásokat érvényeseknek nyil­vánítja, nem képes, minden aggodalmat elenyésztet­­­ni. Mivel bizonyos, hogy ezen rendelet aláírás vé­gett a királynő elé terjesztetvén, ez utóbbi azon ki­jelentéssel tagadá meg az aláírást, mikép nem i­andja nevét az okmány alá, migcsak az ügy a római udvarral tisztába nem hozatott, s ekkép a szándék­­lott kb­. rendeletből oly rendeletet csináltak, mit a pénzügy­minister az államjavak igazgatójához intéz, s mely még csak a kabineti tagok által sincs aláírva. A rendelet közzététele hihetőleg oly határozat kö­vetkeztében történt, mely a minister tanácsban, a pénzügy­minister előterjesztései folytán hozatott. Ez utóbbi ugyanis az államkincstárra nézve szük­séges segélyforrásul tüntetett föl egy oly 75 millió reálnyi kölcsönt, mely az állam javak vevőinek to­vábbi lefizetései által födözte­tnék, s kijelenté, hogy beadja lemondását, ha társai nem támogatnák ezen rendszabályt. A kormányviszonyokhoz közel álló személyek, azon lépés után, a ministérium leg­közelebbi bukását nehezen kikerülhetőnek tekintik, sőt azt hiszik, hogy a királynő a kölcsönnek az em­lített módoni fölvételébe sem fog beleegyezni. Hogy a római udvar nincs megelégedve azon elégtétellel, mit a kormány a papságnak adott, ez iránt többé nem lehet kétség. Mint mondják, a kormányhoz ér­kezett sürgönyökből kitűnik, mikép a szent­szék a kibékülés föltételéül, ha az eladott javak föltétlen visszaadását nem is, de legalább tetemes kármente­sítést tűz ki. Egy nov­ 15-től kelt sürgöny szerint az ostrom­­állapot megszüntetése nem vonatkozik Catalonia tartományára. A külügyminiszer számára rendkívüli hitel nyittatott meg. A hivatalos lap közli azon két rendeletet, miknélfogva Zaragoza a kir. tanács tagjává, s M­a­rf­o­r i, Narvaez rokona, annak he­lyébe madridi polgári kormányzóvá neveztetnek ki. Olaszország, N­á­p­o­l­y­b­ó 1 nov. 8-tól jelen­tik a „K. Ztg.“-nak: „Jó hallomás szerint a király félig meddig el van határozva, a nyugati követelé­sek egy részét teljesíteni. Szándéka lenne, azones­­tiát adni ki s némely más reformot hozni be. Ő fels. ezen alkalommal természetesen magát teljesen füg­getlen álláspontra helyezni és méltóságát minden tekintetben megőrizni ügyek rendik. A legnevesb politikai foglyok, mint Poerto, visszanyernék szabad­ságukat, de csak azon föltétel alatt, hogy külföldre költözzenek. Más politikai foglyok, kik nem bírnak oly nagy politikai fontossággal, a nápolyi királyság­ban maradhatnak, azonban a rendőrség főfelügye­lete alá helyeztetnek. Mi azokat illeti, kik 1848-ban hivatalnokok, követek stb. voltak, valamint azok, kik külföldön az olasz függetlenségért küzdöttek s azóta a királyságon kivül tartózkodnak, ezek en­gedélyt fognak nyerni Nápolyba visszatérhetésre, hahogy a nápolyi trón megdöntésén nyíltan nem munkáltak- Mi a reformokat illeti, ezek nem lenné­nek nagy jelentősségűek s főleg az igazságszolgál­tatást és a közmunkákat illetik. Állítják azonban, mikép a nápolyi udvarnál bizonyosak benne, hogy a tervezett engedélyek a franczia udvart tökélete­sen kielégítik. Mi Angliát illeti, e hatalommal Ná­polyban nem sokat törődnek. — A „Times“ párisi levelezője is valószínűnek nyilatkoztatja, hogy a nápolyi király engedményeket fog tenni, azonban a rendszernek valóságos változtatásában nem hisz. Dánia. A dán király bekövetke-­ zendő lemondását több lap­hírkép említi. Törökország: Konstantinápol­yból f. hó 6-áról következő tudósítások érkeztek Marseil­­lebe: „A levantei tengereken erős viharok jártak. L. S t­r­a­­­f­o­rd s a szultán beszédei, melyeket ez utóbbinak a térdszalagrenddel földiszíttelése alkal­mával tartottak, közzététettek. A szultán elismeré­sét fejezé ki azon újabb szentesítésre nézve, melyet Törökország szövetségei nyertek. M’N­e­i­­ vissza­tért Angliába, hogy az Eufratvülgyön keresztül ve­zetendő vasút iránti munkálatait előterjeszsze. Chesney töb Konstantinápolyban maradt, hogy ezen vállalat kivitelének feltételei iránt végleges tárgyalásba bocsátkozzék. E vasút kiindulási pontja Oronje torkolata lenne. Suez városát nagyon meg­örvendeztetik azon előkészületek, melyek ott új gőzhajós járatok szervezése iránt történnek, mi­ket az egyiptomi alkirály rendelt meg. A járat Sueztől Dzseddáig öt napot venne igénybe. Meg­valósul , hogy a czár Izmail pasát, az ázsiai sereg főparancsokát a fehér sasrenddel díszítette föl. E kitüntetés a mushirnak Karsz körüli eljárása elismeréséül lön szánva. A külkövetek R­e­s i­d pasának bemutaták szerencsekívonataikat nagyve­zére kineveztetéséhez. A porta, mint Bukarestből oct. 29—érői jelentik, Dzsurdzsevet erősítni s 25 ezer ember számára elsánczolt tábort szándékozik állítani. Amerika, Rio de Janeiro, sept. 20 A brazíliai császár, a kamrák f. évi ülés­szakát ma egy trónbeszéddel zárta be, mely­ből a következő helyeket emeljük ki : „A közoktatásügy különböző ágainak előmozdítása, egy nemzeti bank megalapítása, a kereskedés számára külön törvényhatóság behozatala, s egy tengerészeti tanács felállítása, a dock-építés végett megszavazott hitel, a választási reform , más kétségtelen hasznú rendszabályok, tagadh­atlan bizonyítványául szolgálnak önök Brazília jólléte iránti buzgalmának. A kereske­dés, ipar s földmivelés különösen hálával tartoznak önöknek ama könnyítések- s előnyökért, miket oly gondossággal igyekeztek azok számára szerezni, a közlekedési eszközök s a szabad munkások számának szaporítása által. Ezek voltak azon dolgok, mikre az országnak leginkább szüksége volt. A brazíliai csá­szárság s az argentini szövetség közt kötött barátsági, kereskedelmi s hajózási szerződés megerősítései, valamint az udvarunk által a paraguay-i köztár­­sággal kötött szerződés is kicseréltettek. Kormányom egész erejéből­­ügyekvendik biztosítékokat nyújtani szen előnyök számára, miket ezen szerződések pontjai az ország általános érdekei számára kilátásba he­lyeznek. Azon kételyek, melyek a Brasilia s Uru­­guay határ szabályozása iránt támadtak, egy az illető biztosok által kötött kölcsönös egyesség útján kielé­gítő módon háríttattak el. A többi összes hatalmas­ságokhoz viszonyainkban még folyvást a régi jó egyetértés,s barátság uralkodik.“ A legközelebb Southamptonba érkezett „Plata“ gőzös Gr­ey­t­own-ból oct. 20-ig, Car­­ihagena-, Jamaika-,s Granadából pedig 25-ig terjedő tudósításokat hozott- E szerint W­a­lk­er helyzete épen nem oly kedvező lenne, mint az amerikai lapok állíták. Greytow-ból oct.. 17-ről kelt levelek szerint, Walker csapatjait valóban a szövetségesek által megszállott M­a­s­s­ay­a felé vezetvén, az utóbbiak eléje mentek, s néhány csatározás után visszatértek a városba. Erre Wal­ker velük együtt be akarván menni, oly fogadásra talált, hogy jobbnak látta Granadába térni visz­­sza. Azonban ez utóbbi városba érkeztekor azt egy 300 h­omornistából álló csapat birtokában ta­lálta, kik a várost 20 óráig rabolták s pusztították. Walker seregének összes készleteit, felszerelési tárgyait, sőt még személyes iratait is elveszté. Hely­zete igen válságos, és sorsa jelenleg a legköze­lebbi csatától függ. Ha a h­omorristák a város kirab­lása helyett azt fölégetik, Walker egészen tönkre jutott volna. Bogotából írják, mikép az ezen városbani angol consul levette lobogóját, s mikép az angol hajóraj legközelebb Új-Granada ösz­­szes kikötőit zárlat alá vetendi. October 25-kén a carthagenai kormányzó oly proclamatiót adott ki, melyben kijelentetik, mikép az új-granadai kor­mány nem teljesíthetvén az angol követ kívonatait, ez utóbbi elhatározá, hogy az angol haderőhöz fog folyamodni, s mikép a kormányt értesíté az összes kikötők zárolásáról. A kormányzó a polgárokat tü­relemre szólítja fel a nehézségek kiegyenlítéséig. Távirati tudósítások. P­á r­i­s, nov. 20. M a­d r­i­d i f. hó 17-ki tudósítá-­­­sok szerint Malagában f. hó 16-án fölkelési mozgalom történt, mely azonban a csapatok erélye által azonnal elnyomatott. Az utóbbiak közöl csak nyolczan sebesültek meg, a fölkelők közöl öt halva maradt. Turin, nov. 15. A „Diritto“ szerint a párisi szárd követ­ő i 11 a m­a r i n a marquis látogatás vé­gett ide érkezett, azonban­ csak egy napig tartózko­dott itt s azonnal rendeltetése helyére visszatért. Az ismeretes német publicista D­ö­n­n­i­g­e­n ide érke­zett, hogy a kir. levéltárakban történelmi nyomozá­sokat tegyen. A „Risorgimento“ megc­áfolja az „Armonia“ ama hírét, mintha az egyetem idei lecs­­kejegyzékéből néhány tanfolyam kihagyatott volna, az illető felolvasások csak valamivel később fogják kezdetüket venni. Gazdászat, ipar és kereskedés. Pest, nov. 21. A pesti gabnacsarnokban be­jegyzett gabnaárak: T-buza : bánáti 4 ft. 30 — 4 ft. 48 kr; tiszai: 3 ft. 30 — 4 ft. 26; bácskai: 3 ft. 36 — 3 ft. 52; sz. fehérvári 4 ft. 12 — 4 ft. 34. Kétszeres: 2 ft. 16 — 2 ft. 30; rozs: 2 ft. 16 — 2 ft. 28; árpa: 1 ft. 52 — 2 ft. 16; zab: 1 ft. 24 — 1 ft. 26; kukoricza: 1 ft. 48 — 2 ft. 4; köles: 1 ft. 42 — 2 ft. repete: 7 ft. 15 — 7 ft. 30 kr. (alsó austriai mérő). ”Pes­t,* *nov. 21. A közelebbi lipótvásár daczára a kedvező időjárásnak, mely már régen nem volt oly előnyös mint most, semmi irányban sem volt kielé­gítő. Okát ennek, mint már előre sejtettük, a folya­mok alacsony vízállásában kell keresni, részint pedig a pénz szűkében. E körülmény mutatja, hogy a szá­­razi utak kevesbbé hatnak a kereskedésre, mint a hajókázás. Közműáruban igen keveset szállítottak s ez tulajdonkép a durvább posztóáruk által volt képvi­selve. Bánságból és Erdélyből igen kevés vevő volt jelen.­­T? A gyapjú forgalom eetén silányabb vala­mint tavaly ilyenkor. Összes készlet: 32,000 mázsa, a ta­valyi 35,000 ellenében, s ebből is mintegy négyezer mázsával kevesebb kelt. Répamagból mintegy 8 ezer mázsa 7 ft. 30 krön kelt. Zsiradék. Az egész készletnek mintegy har­mada kelt el, körülbelöl 500 m. 32—34 fton. Disznó­zsír is kevés volt, mintegy 7—800 m. 31 — 32 ft 30 kr. Szalonna mázsája 30—31 ft. Hamuzsir 600 mázsa, leginkább házi, itteni nagykereskedők kezébe ment át 18—20 ft. 30 krön. Gubacs 12 ezer m. körül volt, miből különböző vidékekre mintegy 6­2 ezer mázsa kelt 53—54-ik évi 9 ft. 15 krön 54—56­ ki 8 fton. A b­o­r forgalma jócska volt, s a szállítmányok meglehetősen megfogytak. Szesz mintegy ezer akó 27—28 fok szerint köteg nélkül. Apatini kender 2500 m. volt, nagyrészt nyers kender 14—15 ft; a legjavából igen kevés 52—55 ft. Viasz 150 mázsa 8—92 fton mázsája. Méz 6000 m. körül. A színméz sárga 18—21 ft; fe­hér 22—25 ft; lépes 16—18 ft; mind elkelt. Gyula. Gabnaárak a f. hó 14-kei hetivásáron a tisztabuza köble 7 pft, kétszeres 6 ft, árpa 2 ft 40 kr, zab 2 ft 6 kr, kukoricza, morzsolt idei 2 ft 28 kr. Mindezen gabnaneműek nagyobb mennyiségben voltak kiállítva, de a kelet igen csekély volt. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: Ristori del G r­i 1 1 o assz. föllépteUl. „Medea.“ Tragoedia 5 felvonásban. A pesti német színpadon: Schö­na­u­er javára: „Weder Lorbeerbaum noch Bettelstab.“ Parodirende Posse mit Gesang in 3 Abth. Dunavizállás.^nov. 21. 2' 8' 9'' 0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS. * Bécsi börze, nov. 21. (Távirati közlés.) Bankrészvény ... . . ... 1058 Államkötelezvény 5% ..... — dto 4% . . . ... .­­ 1835-diki sorsjegy .................................. — 1839-diki — 1854—diki 5% . . . . • • • ' — Nemzeti kölcsön 5% . . . I , 839/16 Államvasútrészvény............................ 214 Földtehermentesítési köt..........................||E3/8 Éjszaki vaspálya . . . i 1. . . I — Dunagőzhajózás ...­­ . .­­. 575 Hamburg . ........................................ 78­8 Augsburg........................................­ . 1065/8 London­­ ........................................ 10—l'T,1^ Cs. kir. arany ....... 10

Next