Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-22 / 271. szám
hart franczia külügyministeri hivatalnok, Ster angol mérnök-őrnagy, d’ Aste szard tengerész kapitány , a genuai hajózati tanoda igazgatója, végre Omer pasa. KÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 18. A „Times“ Buchanan-nek az Egyesült államok elnökévé megválasztatásáról többek közt igy nyilatkozik: „E szerint most már be van végezve ama hoszszas harcz, mely az uniót több hónapok óta felrázta. A rabszolgaság kérdése az éjszak s az angol nép ama nagy részének reményeire nézve, mely az éjszak politikája irányában rokonszenvvel viseltetik, kedvezőtlenül oldatott meg. Ezenkívül ezen esemény által az Egyesült államok külpolitikája is oly irányba tereltetett, mely az amerikai s európai mérsékleti egyének óhajtásaival ellenkezik. Nem feledhetjük el, hogy Buchanan londoni követ létében csak keveset tett az angol-amerikai viszály békés kiegyenlítése végett. Nem alaptalanul állíták, mikép Clarendon lordnak a viszályok kiegyenlítése iránti fáradozásai nem egyszer az amerikai követen szenvedtek hajótörést, nem mintha ez utóbbi a két országot háborúba akarta volna bonyolítni, hanem mivel az ingerült hangulatot magára nézve előnynek tekinté az elnökségérti harczban. Szintúgy nem feledhetjük el, hogy Buchanan kitűnő szerepet játszott az ostendei értekezleteken, hol oly elvek állíttattak fel, miknek érvényesítése a nemzetek minden jogát megsemmisítné. Azok nézetében, kik a legutóbbi időben az amerikai unió szétbomlásáról beszéltek,nem osztozhatunk. Előbb európai körökben gyakran beszéltek ily esemény valószínűségéről, míg az amerikaiaknál az ily beszédek csak gúnyos megjegyzéseket idéztek elő. Azonban a legutóbbi időben megértük, mikép amerikaiak is komolyan tárgyalták azon kérdést, ha vájjon nem lenne-e tanácsos tüstént életbeléptetni az unió szétbontását. A választás eredménye eldüntendi ezen kérdést, s meglátandjuk, hogy az egész amerikai nép hódoland a legközelebb kimondatott ünnepélyes verdictnek. Mindenesetre az éjszak egyelőre engedni fog a dél összes kivonatainak. Kansas rabszolgatartó állam lesz, a menekült rabszolgákra vonatkozó törvény szigorúan végre fog hajtatni, s további 4 évre minden régi folyamat követendő... Már ha egy hosszú élet múltja alapul szolgálhat egy államférfi pályájának megítélésére nézve . Buchanant oly embernek tekinthetjük, ki nem annyira lelkesült bajnoka egy oly politikának, melyben hisz, mint ama nézetek megtestesülése, melyek jelenleg az amerikai demokratáknál uralkodnak. Az új elnök inkább oly ember, ki népszerűséget s méltóságokat vadász, mint olyan, ki el lenne tökélve maga elé kitűzött terveket létesítni. Ezért reméljük, hogy most, miután nagyravágyásának czélját elérte, lemondana ama veszélyes tervekről, mikkel látszólag ugyanazonosítá magát. Ha ezen szempontból tekintjük az ügyet, lehetséges, hogy Buchanan az ostendei manifestum s annak a cincinnatii convent általi szentesíttetése daczára, a népjog megtartására vonatkozólag, elég lelkiismeretes elnöknek fog mutatkozni. Ezt Amerika s a világ érdekében remélni akarjuk. Azonban lehetetlen felednünk, mikép vannak oly emberek, kik ugyanazon magas állásra törekednek, melyre Buchanan már fölemelkedett s kik talán előnyös politikának tartják az ugyanazon elvekhezi ragaszkodást. Közölük többen a jelen kormányhoz tartoznak, s a jelen elnökség alatt uralkodott ingerült hangulatot s viszályt megroszabbíták. Oly emberek, mint Jefferson Davis s Douglas voltak Pierce elnök rész szellemei, s talán utódának kormányára is hasonló gyalázatot hozandnak. De még is reméljük, hogy Buchanan az általa kormányzott ország valódi érdekeit felfogandja s Angolország irányában a két ország közli kölcsönös tisztelet s jóindulatnak azon érzelmeit fentartani ügyekrendik, melyek a legutóbbi években oly nagy mértékben növekedtek.“ A „Times“ párisi levelezője szerint Antonini marquis még mindig ott van, noha már útlevelét kikapta Elutazásának napja még nincs kitűzve, s úgy látszik, örömest marad Párisban. Hírszerint Russell lord peerségre fog emeltetni. Máltába ismét több angol sorhajó érkezett. Angolországban hallani sem akarnak congressusról; ott azt sem hiszik, hogy Oroszország engedékenységről készséget tanúsított volna. Londonban oly sok nehézséget támasztanak, hogy az ügyeknek remélt elintézésére mindenesetre még egy ideig várni kellene. Stratford lord egy persa követnek Párisba érkezését személyes kudarcznak tekinti, s hírszerint Palmerston lordnak megígérte, hogy Ferukh-khán megérkezését meggátolandja. Francziaország, Páris, nov. 18. A „Constitutionnel“, mint már említik, egy hosszas czikkben válaszol a „M. Post“nak, mely lap a franczia kormánynak némely szemrehányásokat tett, Persiában föllépése tárgyában. Ezen mindenesetre fontos czikk főhelyei következők: Bourrée,úgymond a lap, ki két év óta Teheránban lakik, annak meggátlása végett küldetett oda, hogy Persia Oroszország pártjára ne keljen. Ezen idő óta Bourrée csak az angol-franczia szövetség érdekében működött. Murray a teheráni angol követnek a persa udvarrali viszályai ügyében Bourrée közbenjárólag lépett föl, azonban sikeretlenül. Murray ez által még inkább fölingereltetett, s az ő tanácsára az angol kormány a franczia kabinetet arra kérte, hogy követét szólítsa fel, mikép ne avatkozzék ezen ügybe. Már a „Post“ Bourrée-nak azt veti szemére, hogy semmit sem tett a Herat elleni expeditio meggátlása végett. Ellenben a „Constitutionnel“ tudni hiszi, mikép Bourrée a be nem avatkozás iránti angol felszólítás daczára mindent elkövetett az említett expeditio meggátlása végett, de ismét sikeretlenül. Erre a „Constitutionnel“ a „Post“ azon vádjára térvén át, mikép egy franczia tiszt hadmérnöki minőségben részt vett a Herat elleni hadjáratban, ez iránt következő részleteket közöl: Egy Buher nevű franczia, hajdani hadmérnöktiszt, 1853 elején, tehát a keleti háború előtt, s az angol-franczia szövetség megkötése után, persa szolgálatba állott. Ami a sah által Párisba küldött persa követséget illeti, a „Constitutionnel“ azt úgy tünteti föl, mint amit épen nem Francziaország idézett elő. Szerinte a franczia kormány egyszerűen követséget küldött Teheránba, kereskedelmi szerződést kötött Persiával, mely utóbbi ország fejedelme ezen alkalmat arra használta fel, hogy Francziaország irányában barátságos demonstratiót tegyen. Erre a „Constitutionnel“ azt kérdi, hogy ily körülmények közt miként lenne lehetséges a persa követet nem fogadni el, s mély bámulatát fejezi ki a fölött, mikép a „Post“ a franczia kormányt akarja felelőssé tenni, az Angolország s Persia közti rész viszonyok továbbtartásáért, ha Thouvenel a persa követet csak legkevésbbé is felbátorítná párisi útjának folytatására. A „Post“ ezen állítása — úgymond — nem igen hangzik össze ezen lapnak azon bevallott tanával, miszerint a két szövetséges kormány a nagy európai érdekeken kívül külön politikát követhet bizonyos pontokon, mint p. o. Angolország ázsiai ügyeiben s Francziaország afrikai érdekeiben. „De különben is váljon“ — kérdi végül a „Constitutionnel“ — „lehet-e attól félni, hogy a persa követ utazásának bármi tekintetben sajnos következményei lehessenek ? Nemde inkább azt lehet remélni, hogy az jó eredményeket idézene elő ?“ Paris s London közt sűrűn váltatnak sürgönyök. Persigny naponkint a foreign-office-ban dolgozik, s Párisban újólag legközelebbi miniszerváltozásról beszélnek. E szerint Warewskit Vaillant, s ez utóbbit a hadügyministerségben Pélissiernagy váltaná fel. A kormány elhatározó, mikép a jövő évben sem engedendi meg új külföldi részvényeknek az itteni börzén jegyeztetését, természetesen azon külföldi részvények kivételével, melyek a franczia börzéken már hivatalosan áruitatnak. Tegnap reggel egyszerre ment végbe a császári pár s a paulai Sz. Vincze-társulat által alapított takarékkonyhák megnyitása. A philanthropicus társulatét csak december közepén fognak megnyittatni. Hírszerint a törvényhozó testület ülésszaka csak mártiusban fog kezdődni. Targot marquis 25-n utazandik el Madridba. A „Constitutionnel“ ma egy hosszas czikkben óvja a közönséget az orosz vasúti vállalatban részvevőitől. Egyszersmind a kormány a lapoknak megtilta ezen vállalatra vonatkozó hirdetéseket venni föl. Egyébiránt hírszerint Pereire s társai 8 hónap előtt nem szándékoznak orosz vasúti részvényeket adni ki. Németország, Drezda., nov. 18. A toskanai rendkívüli követ C o r s i n i bgnek, Anna hgnő ő k. fensége kezének a toskanai trónörökös számára leendő megkérése végetti felvonulása ma déli órakor ment végbe. A kir. szertartásmester kisérte őt díszhintóban a kir. palotába, hol ő k. felségeik s Anna hgne ő k.fens, a megkérési audientiára a dísztévémben várakoztak. Miután b. Beust államminister bemutata a herczeget, ez franczia nyelven rövid beszédet intézett ő felségeikhez, mire a király ugyane nyelven félért; ezután a herczeg Anna hgnőhöz intézé kérő szavait. Később következtek a szerencsekivánati udvarlások; esti 5 órakor pedig nagy udvari ebéd volt. München, nov. 16. Hg Leiningen Hardenburg, Victoria királynő testvére halálának híre ma érkezett ide. A herczeg bajor rendi tag s mint ilyen az első kamra örökös tagja , sőt több országgyűléseken át, s nevezetesen 1848-ban annak elnöke volt. Azóta a herczeg a kamrában többé nem jelent meg. Ő mint tudva van egy ideig a birodalmi ministeriumnak Frankfurtban, elnöke is volt. A herczegnek két fia maradt: Ernő hg, brit tengerész hadnagy, és Eduard hg austriai dzsidás tiszt. Az elsőre szállt a rendi őrjog és az első kamrai tagság. A herczeg özvegye Mária hgnő, szül Kiebelsberg grófnő 1848 nov. 9-e óta tőle elválva élt. Spanyolország, Madrid. Mint nov. 13-ról írják,~ a főpapság naponként nagyobb befolyást nyer a palotában. A ministerium egészen tehetetlen : mivel saját keblében egyenetlenség létezik, Narvaez, Pidal s az igazságügyminiszer hiában kisértik meg oly rendszabályok keresztülvitelét, melyek ama befolyás csökkentésére irányozzák ; mivel társaik, névszerint Noce das Barzanallana részéről oly ellenállásra találnak, melyen a cortes-gyűlésnek általuk ismételve kívánt legközelebbi összehivatása is eddig élő hajótörést szenvedett; s a két pártnak ezen rendszabálytól idegenkedése mellett, talán továbbra is hajótörést szenvedene. Az állam javak desamortisatiójára vonatkozó legutóbbi rendelet,noha a megtörtént s megerősített eladásokat érvényeseknek nyilvánítja, nem képes, minden aggodalmat elenyésztetni. Mivel bizonyos, hogy ezen rendelet aláírás végett a királynő elé terjesztetvén, ez utóbbi azon kijelentéssel tagadá meg az aláírást, mikép nem iandja nevét az okmány alá, migcsak az ügy a római udvarral tisztába nem hozatott, s ekkép a szándéklott kb. rendeletből oly rendeletet csináltak, mit a pénzügyminister az államjavak igazgatójához intéz, s mely még csak a kabineti tagok által sincs aláírva. A rendelet közzététele hihetőleg oly határozat következtében történt, mely a minister tanácsban, a pénzügyminister előterjesztései folytán hozatott. Ez utóbbi ugyanis az államkincstárra nézve szükséges segélyforrásul tüntetett föl egy oly 75 millió reálnyi kölcsönt, mely az állam javak vevőinek további lefizetései által födöztetnék, s kijelenté, hogy beadja lemondását, ha társai nem támogatnák ezen rendszabályt. A kormányviszonyokhoz közel álló személyek, azon lépés után, a ministérium legközelebbi bukását nehezen kikerülhetőnek tekintik, sőt azt hiszik, hogy a királynő a kölcsönnek az említett módoni fölvételébe sem fog beleegyezni. Hogy a római udvar nincs megelégedve azon elégtétellel, mit a kormány a papságnak adott, ez iránt többé nem lehet kétség. Mint mondják, a kormányhoz érkezett sürgönyökből kitűnik, mikép a szentszék a kibékülés föltételéül, ha az eladott javak föltétlen visszaadását nem is, de legalább tetemes kármentesítést tűz ki. Egy nov 15-től kelt sürgöny szerint az ostromállapot megszüntetése nem vonatkozik Catalonia tartományára. A külügyminiszer számára rendkívüli hitel nyittatott meg. A hivatalos lap közli azon két rendeletet, miknélfogva Zaragoza a kir. tanács tagjává, s Marfor i, Narvaez rokona, annak helyébe madridi polgári kormányzóvá neveztetnek ki. Olaszország, Nápolybó 1 nov. 8-tól jelentik a „K. Ztg.“-nak: „Jó hallomás szerint a király félig meddig el van határozva, a nyugati követelések egy részét teljesíteni. Szándéka lenne, azonestiát adni ki s némely más reformot hozni be. Ő fels. ezen alkalommal természetesen magát teljesen független álláspontra helyezni és méltóságát minden tekintetben megőrizni ügyek rendik. A legnevesb politikai foglyok, mint Poerto, visszanyernék szabadságukat, de csak azon föltétel alatt, hogy külföldre költözzenek. Más politikai foglyok, kik nem bírnak oly nagy politikai fontossággal, a nápolyi királyságban maradhatnak, azonban a rendőrség főfelügyelete alá helyeztetnek. Mi azokat illeti, kik 1848-ban hivatalnokok, követek stb. voltak, valamint azok, kik külföldön az olasz függetlenségért küzdöttek s azóta a királyságon kivül tartózkodnak, ezek engedélyt fognak nyerni Nápolyba visszatérhetésre, hahogy a nápolyi trón megdöntésén nyíltan nem munkáltak- Mi a reformokat illeti, ezek nem lennének nagy jelentősségűek s főleg az igazságszolgáltatást és a közmunkákat illetik. Állítják azonban, mikép a nápolyi udvarnál bizonyosak benne, hogy a tervezett engedélyek a franczia udvart tökéletesen kielégítik. Mi Angliát illeti, e hatalommal Nápolyban nem sokat törődnek. — A „Times“ párisi levelezője is valószínűnek nyilatkoztatja, hogy a nápolyi király engedményeket fog tenni, azonban a rendszernek valóságos változtatásában nem hisz. Dánia. A dán király bekövetke- zendő lemondását több laphírkép említi. Törökország: Konstantinápolyból f. hó 6-áról következő tudósítások érkeztek Marseillebe: „A levantei tengereken erős viharok jártak. L. S traford s a szultán beszédei, melyeket ez utóbbinak a térdszalagrenddel földiszíttelése alkalmával tartottak, közzététettek. A szultán elismerését fejezé ki azon újabb szentesítésre nézve, melyet Törökország szövetségei nyertek. M’Nei visszatért Angliába, hogy az Eufratvülgyön keresztül vezetendő vasút iránti munkálatait előterjeszsze. Chesney töb Konstantinápolyban maradt, hogy ezen vállalat kivitelének feltételei iránt végleges tárgyalásba bocsátkozzék. E vasút kiindulási pontja Oronje torkolata lenne. Suez városát nagyon megörvendeztetik azon előkészületek, melyek ott új gőzhajós járatok szervezése iránt történnek, miket az egyiptomi alkirály rendelt meg. A járat Sueztől Dzseddáig öt napot venne igénybe. Megvalósul , hogy a czár Izmail pasát, az ázsiai sereg főparancsokát a fehér sasrenddel díszítette föl. E kitüntetés a mushirnak Karsz körüli eljárása elismeréséül lön szánva. A külkövetek Res id pasának bemutaták szerencsekívonataikat nagyvezére kineveztetéséhez. A porta, mint Bukarestből oct. 29—érői jelentik, Dzsurdzsevet erősítni s 25 ezer ember számára elsánczolt tábort szándékozik állítani. Amerika, Rio de Janeiro, sept. 20 A brazíliai császár, a kamrák f. évi ülésszakát ma egy trónbeszéddel zárta be, melyből a következő helyeket emeljük ki : „A közoktatásügy különböző ágainak előmozdítása, egy nemzeti bank megalapítása, a kereskedés számára külön törvényhatóság behozatala, s egy tengerészeti tanács felállítása, a dock-építés végett megszavazott hitel, a választási reform , más kétségtelen hasznú rendszabályok, tagadhatlan bizonyítványául szolgálnak önök Brazília jólléte iránti buzgalmának. A kereskedés, ipar s földmivelés különösen hálával tartoznak önöknek ama könnyítések- s előnyökért, miket oly gondossággal igyekeztek azok számára szerezni, a közlekedési eszközök s a szabad munkások számának szaporítása által. Ezek voltak azon dolgok, mikre az országnak leginkább szüksége volt. A brazíliai császárság s az argentini szövetség közt kötött barátsági, kereskedelmi s hajózási szerződés megerősítései, valamint az udvarunk által a paraguay-i köztársággal kötött szerződés is kicseréltettek. Kormányom egész erejébőlügyekvendik biztosítékokat nyújtani szen előnyök számára, miket ezen szerződések pontjai az ország általános érdekei számára kilátásba helyeznek. Azon kételyek, melyek a Brasilia s Uruguay határ szabályozása iránt támadtak, egy az illető biztosok által kötött kölcsönös egyesség útján kielégítő módon háríttattak el. A többi összes hatalmasságokhoz viszonyainkban még folyvást a régi jó egyetértés,s barátság uralkodik.“ A legközelebb Southamptonba érkezett „Plata“ gőzös Greytown-ból oct. 20-ig, Carihagena-, Jamaika-,s Granadából pedig 25-ig terjedő tudósításokat hozott- E szerint Walker helyzete épen nem oly kedvező lenne, mint az amerikai lapok állíták. Greytow-ból oct.. 17-ről kelt levelek szerint, Walker csapatjait valóban a szövetségesek által megszállott Massaya felé vezetvén, az utóbbiak eléje mentek, s néhány csatározás után visszatértek a városba. Erre Walker velük együtt be akarván menni, oly fogadásra talált, hogy jobbnak látta Granadába térni viszsza. Azonban ez utóbbi városba érkeztekor azt egy 300 homornistából álló csapat birtokában találta, kik a várost 20 óráig rabolták s pusztították. Walker seregének összes készleteit, felszerelési tárgyait, sőt még személyes iratait is elveszté. Helyzete igen válságos, és sorsa jelenleg a legközelebbi csatától függ. Ha a homorristák a város kirablása helyett azt fölégetik, Walker egészen tönkre jutott volna. Bogotából írják, mikép az ezen városbani angol consul levette lobogóját, s mikép az angol hajóraj legközelebb Új-Granada öszszes kikötőit zárlat alá vetendi. October 25-kén a carthagenai kormányzó oly proclamatiót adott ki, melyben kijelentetik, mikép az új-granadai kormány nem teljesíthetvén az angol követ kívonatait, ez utóbbi elhatározá, hogy az angol haderőhöz fog folyamodni, s mikép a kormányt értesíté az összes kikötők zárolásáról. A kormányzó a polgárokat türelemre szólítja fel a nehézségek kiegyenlítéséig. Távirati tudósítások. Pá ris, nov. 20. M ad rid i f. hó 17-ki tudósítá-sok szerint Malagában f. hó 16-án fölkelési mozgalom történt, mely azonban a csapatok erélye által azonnal elnyomatott. Az utóbbiak közöl csak nyolczan sebesültek meg, a fölkelők közöl öt halva maradt. Turin, nov. 15. A „Diritto“ szerint a párisi szárd követő i 11 a ma r i n a marquis látogatás végett ide érkezett, azonban csak egy napig tartózkodott itt s azonnal rendeltetése helyére visszatért. Az ismeretes német publicista Dönnigen ide érkezett, hogy a kir. levéltárakban történelmi nyomozásokat tegyen. A „Risorgimento“ megcáfolja az „Armonia“ ama hírét, mintha az egyetem idei lecskejegyzékéből néhány tanfolyam kihagyatott volna, az illető felolvasások csak valamivel később fogják kezdetüket venni. Gazdászat, ipar és kereskedés. Pest, nov. 21. A pesti gabnacsarnokban bejegyzett gabnaárak: T-buza : bánáti 4 ft. 30 — 4 ft. 48 kr; tiszai: 3 ft. 30 — 4 ft. 26; bácskai: 3 ft. 36 — 3 ft. 52; sz. fehérvári 4 ft. 12 — 4 ft. 34. Kétszeres: 2 ft. 16 — 2 ft. 30; rozs: 2 ft. 16 — 2 ft. 28; árpa: 1 ft. 52 — 2 ft. 16; zab: 1 ft. 24 — 1 ft. 26; kukoricza: 1 ft. 48 — 2 ft. 4; köles: 1 ft. 42 — 2 ft. repete: 7 ft. 15 — 7 ft. 30 kr. (alsó austriai mérő). ”Pest,* *nov. 21. A közelebbi lipótvásár daczára a kedvező időjárásnak, mely már régen nem volt oly előnyös mint most, semmi irányban sem volt kielégítő. Okát ennek, mint már előre sejtettük, a folyamok alacsony vízállásában kell keresni, részint pedig a pénz szűkében. E körülmény mutatja, hogy a szárazi utak kevesbbé hatnak a kereskedésre, mint a hajókázás. Közműáruban igen keveset szállítottak s ez tulajdonkép a durvább posztóáruk által volt képviselve. Bánságból és Erdélyből igen kevés vevő volt jelen.T? A gyapjú forgalom eetén silányabb valamint tavaly ilyenkor. Összes készlet: 32,000 mázsa, a tavalyi 35,000 ellenében, s ebből is mintegy négyezer mázsával kevesebb kelt. Répamagból mintegy 8 ezer mázsa 7 ft. 30 krön kelt. Zsiradék. Az egész készletnek mintegy harmada kelt el, körülbelöl 500 m. 32—34 fton. Disznózsír is kevés volt, mintegy 7—800 m. 31 — 32 ft 30 kr. Szalonna mázsája 30—31 ft. Hamuzsir 600 mázsa, leginkább házi, itteni nagykereskedők kezébe ment át 18—20 ft. 30 krön. Gubacs 12 ezer m. körül volt, miből különböző vidékekre mintegy 62 ezer mázsa kelt 53—54-ik évi 9 ft. 15 krön 54—56 ki 8 fton. A bor forgalma jócska volt, s a szállítmányok meglehetősen megfogytak. Szesz mintegy ezer akó 27—28 fok szerint köteg nélkül. Apatini kender 2500 m. volt, nagyrészt nyers kender 14—15 ft; a legjavából igen kevés 52—55 ft. Viasz 150 mázsa 8—92 fton mázsája. Méz 6000 m. körül. A színméz sárga 18—21 ft; fehér 22—25 ft; lépes 16—18 ft; mind elkelt. Gyula. Gabnaárak a f. hó 14-kei hetivásáron a tisztabuza köble 7 pft, kétszeres 6 ft, árpa 2 ft 40 kr, zab 2 ft 6 kr, kukoricza, morzsolt idei 2 ft 28 kr. Mindezen gabnaneműek nagyobb mennyiségben voltak kiállítva, de a kelet igen csekély volt. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: Ristori del G ri 1 1 o assz. föllépteUl. „Medea.“ Tragoedia 5 felvonásban. A pesti német színpadon: Schönauer javára: „Weder Lorbeerbaum noch Bettelstab.“ Parodirende Posse mit Gesang in 3 Abth. Dunavizállás.^nov. 21. 2' 8' 9'' 0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS. * Bécsi börze, nov. 21. (Távirati közlés.) Bankrészvény ... . . ... 1058 Államkötelezvény 5% ..... — dto 4% . . . ... . 1835-diki sorsjegy .................................. — 1839-diki — 1854—diki 5% . . . . • • • ' — Nemzeti kölcsön 5% . . . I , 839/16 Államvasútrészvény............................ 214 Földtehermentesítési köt..........................||E3/8 Éjszaki vaspálya . . . i 1. . . I — Dunagőzhajózás ... . .. 575 Hamburg . ........................................ 788 Augsburg........................................ . 1065/8 London ........................................ 10—l'T,1^ Cs. kir. arany ....... 10