Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-22 / 271. szám
Pest. Szombat, 211. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lapi vasárnap és ünnep utáni lapokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: fél évre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sörének egyszeri beiktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4kr szímlttatik — Egyes szám 20 pkr. öcs. k. Apostoli Felsége báró Bertichingen Frigyes lovas századost a hadseregben , továbbá gróf san salvatorei Costatto Alfonzt kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 31-ki legfelsőbb határozata által Radhsik Vilmos premontrei rendi áldozárt, a katonai lelkészségben dicséretes több évi buzgó és sikeres helyettnöki szolgálatai elismeréséül arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 11—ki legfelsőbb határozata által Lipovics István apát és kanonokot, iskola-főfelvigyázóvá a szombathelyi egyházi megyében legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. I. Függelék az 1856.nov. 8.császári nyilt parancshoz. Törvény a katholikusok házasságai iránt az austriai birodalomban. (Folytatás.) 44. §. Ha két oly házastárs közöl, kik mint nemkatholikus keresztények léptek házasságra, az egyik a katholika vallásra tér át, a nemkatholikus fél ez által nem gátoltatik abban , miszerint megtámadási jogát azon egyházi törvény szerint s azon egyházi biróság előtt érvényesítse , mely alá e hitvallásánál fogva tartozik, egyszersmind az érvényesség ugyanazon törvény szerint s ugyanazon biróság által hivatalból vizsgáltathatik meg. A házasság érvényessége iránt hozott határozat a polgári jogviszonyok megítélésére nézve döntő erővel bír. Ha azonban benne az érvénytelenség mondatik ki, úgy az az országos kormányszék utján a katholikus házastárs egyházi bíróságával közlendő annak eldöntése végett, hogy a hozott ítélet mennyiben lehet kötelező ezen házastárs lelkismeretére nézve. 45. §. A katholikussá vált félnek szabadságában áll az egyházi törvény által számára biztosított megtámadási jogot egyházi bírósága előtt érvényesíteni. Egyszersmind ez utóbbinak meg van engedve, a házasság érvényességét hivatalból megvizsgálni. Ha a végítéletben az érvénytelenség mondatik ki, az az országos kormányszék útján a nemkatholikus házastárs egyházi bíróságával kellő tárgyalás végett közlendő. 46. §. Ha a nemkatholikus fél bírósága által az érvénytelenség mondatik ki, ezen félnek szabadságában áll a házassági kötelék végelválasztását kívánnia. A katholikus egyházi bíróság által hozott érvénytelenségi ítélet a végelválasztás törvényes okának tekintendő, s a tárgyalás házasságvédő kirendelése nélkül tartandó. Ha a végelválasztás nem kéretik, a katholikus fél a rendes bíróhoz abbeli határozatért folyamodhatik, hogy a házasságán alapuló polgári jogviszonyok úgy szabályozandók, mintha a házassági kötelék végelválasztása megtörtént volna. Míg a végelválasztás ki nem mondatott, vagy az utóbb említett határozat nem hozatott, egyik félnek sem szabad útj házasságra lépnie. 47. §. A határozat (46. §.) hozatala napjától fogva a házasság polgári hatályaira nézve végelválasztottnak tekintendő. Előforduló perlekedések esetében a rendes bíró az általános polgári törvénykönyv 117 és 142. §§-ban foglalt szabályok szerint tartozik eljárni. Ha a házastársak között vagyoni viszonyaik tekintetében egyesség nem jö létre, azon vagyon, mely iránt vagyonközösség létezett, megosztatik, mint halál esetében, s a házasulási egyezmények rendszerint _____ _ _______ ____..-1------1- i-l-l-i-i-----1-________________|__________________ Ezen szabály alól azonban a nemkatholikus fél javára kivételnek van helye azon esetben, ha oly cselekvénynyel nem terheltetik, mely a katholikus házastársat, a mennyiben ő előbbi nemkatholikus hitvallásánál maradt volna, végelválasztás vagy asztal- s ágytóli elválás iránti keresetre jogosította volna, még pedig annyiban, hogy ezen nemkatholikus házastársnak a házasulási egyezményekben vagy az örökszerződésben túlélés esetére biztosított jogok, mindaddig, míg a másik fél éltében házasságra nem lép, fönntartatnak. A rendes bíró ezenfelül, ha a nem katholikus fél számára a végelválasztás után maradó vagyon az illendő tartásra nem elegendő, egy a másik fél által fizetendő összeget szabjon ki, ez utóbbinak vagyonárai tekintettel. Ezen kötelezettség azonban a szükség elenyésztével, vagy a nemkatholikus félnek új házasságralépésével megszűnik. 48 § Ha két oly személy, kik mint nemkatholikus keresztények léptek házasságra, a katholikus hitre tér át, amennyiben a házasság érvényessége vagy érvénytelensége iránt kérdés támadna, a fölött a katholikus egyházi bíróság határoz. Amennyiben pedig a fölhozott akadály azon törvény előtt , melynek uralma alatt a házasság köttetett, ismeretlen, az érvénytelenséget kimondó ítélet, a gyermekek polgári jogviszonyaira való visszahatását illetőleg, úgy tekintendő, mintha a házasság végelválasztása megtörtént volna, s azon félnek, mely az illendő tartás díjával van, a másik fél, ha vagyoni viszonyai engedik, évi összeget tartozik fizetni, mely egyesség által, vagy amennyiben ez létre nem jöne, a rendes bíró által határozandó meg. Az ezen fizetésrei köteleztetés megszűnik, ha azon házastársnak, kit a fizetés illet, arra illendő tartása végett többé nincs szüksége, vagy ha az ismét házasságra lép. 49. § A házasság érvényessége iránt hozott minden ítélet, azon püspök által, kinek egyházi bírósága által az hozatott, a politikai országfönökkel közöltetni fog. Ennek tisztében áll, a körülményekhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni. 50. §. Az ezen törvény kihirdetése után vagy jóllehet előbb kötött, de ezen időponton túl folytatott érvénytelen házasságból született gyermekek, bármiféle okokon alapuljon is a házasság érvénytelensége, törvényes ágyból születteknek tekintendők, amenynyiben legalább a szülők egyike mellett a házassági akadálynak büntelen nem tudása harcol. Mennyiben vannak az ily gyermekek kizárva azon vagyonbani öröködésből, mely családi rendelkezéseknél fogva a törvényes származásnak van különösen föntartva, az átalános törvényes határozatok szerint ítélendő meg. 51. §. Az illető egyházi bíróság által a házasság érvényessége iránt hozott végítélet a házasság tekintetében a polgári joghatályokra nézve sinórmértékül szolgál. Ha pedig a házasság, az egyházi bíróságok számára kiadott utasítás 80 §-ban elősorolt akadályok valamelyike miatt érvénytelennek nyilvánítatott, a gyermekek jogviszonyai akkor szabályozandók,mintha a házassági kötelék végkép fölbontatott volna. A büntelen félnek egyszersmind jogában áll a bűnös féltől kárpótlást kívánnia. 52. §. A bűnös fél által a büntelen félnek adandó kárpótlás, a gyermekek ellátása, s átalában az érvénytelennek nyilvánításból keletkező minden vagyonbeli kérdések iránt, valamint a büntelen nem tudás ténye iránt, amennyiben attól polgári jogok függnek, a világi bíróság határoz. 53. §. A házasság érvénytelennek nyilvánítása a házassági könyvbe följegyzendő , mégpedig ha a házasság oly harmadik helyen köttetett, hol a házasulandók egyike sem volt egyházilag bekeblezve, nem csak azon plébánia házassági könyvébe, hol a házasságkötés történt, hanem azon plébános házassági könyvébe is, aki az összeadásra a fölhatalmazást adta. 54. §. Ha valaki, jóllehet pusztán polgári jogigények megalapítása végett, semmisnek állít oly ítéletet, mely mind a két házastárs éltében, vagy legalább mind a két fél éltében indított vizsgálat folytán, a házasság érvényessége iránt a katholikus egyházi biróság által hozatott, e végett az egyházi bírósághoz kell fordulnia. 55. §. Ha valamely házasság csak a halál általi fölbontása után támadtatik meg az egyházi biróság előtt, s nyilvánittatik ez által érvénytelennek , ezen ítéletnek a házasság polgári joghatásaira nézve semmi befolyása sincs. Ha tehát valaki a polgári jogigények megalapítása végett valamely házasságnak érvénytelenségét hozza föl , mely annak a halál általi fölbontása előtt vagy épen nem, vagy siker nélkül tétetett kérdésbe, azon bíróság, melyet a peres jogok fölötti határozás illet,e végre a házasság érvényességét is köteles megítélni, s határozata a házasságnak pusztán polgári joghatályaira nézve döntő erővel bír. Ezen tárgyalásnál, ha a házasság ezen törvény kihirdetése után köttetett, vagy előbb köttetett ugyan, I <1a avan i/iAnaniAn tul fnl tflaHntalf a há vaasó m A«»irA — Klőfizethetni helyben, a lap kiadó hivatal ében, Egyetem-utoza, 2-dik szám , földszint *, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a ozim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bémentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandóké nyessége az egyházi törvény szerint ítélendő meg; de azon akadályok, melyek az egyházi házassági bíróságok számára kiadott utasítás 80 §-ban elősorolvák , továbbá azok, melyek a házastársak éltében vagy tettleg, vagy pedig a kapott fölmentés által megszüntettek , végre azok, melyek csupán a házastársak, vagy azok egyike által hozhatók föl, nem érvényesíttethetnek. 56. §: Ha mindkét házastárs valamely nem katholika hitvallást követ, házasságuk érvényessége fölött azon biróság határoz , mely hitsorsosaik házassági ügyeire nézve illető."Ha pedig a házasság kötésekor legalább az egyik fél a katholika egyházhoz tartozott, vagy ha mind a két házastárs a katholika vallásra tért át s azt később ismét elhagyta, úgy az egyházi törvény előtt ismeretlen akadályok, az érvénytelenség alapjául föl nem hozhatók. 57. §: Azon házasság köteléke, melynek kötésekor legalább az egyik fél a katholika egyházhoz tartozott, még akkor sem bontathatik fel, ha a hitvallás változtatása folytán mindkét fél valamely nem katholika egyház vagy vallástársulat követőjévé vált. Épen úgy akkor sincs a házasság végelválasztásának helye, ha két oly személy, ki mint nemkatholikus keresztény lépett egymással házasságra, a katholika vallásra tért, habár utóbb mind a kettő ismét valamely nemkatholika hitvallás követőjévé vált volna is. 58. §. Ha valamely házasság az által bontatik fel, hogy az egyik házastárs a házasság elhálása előtt az ünnepélyes fogadványokat leteszi, a másiknak, netalánul házasságra lépéséig, az illendő tartásházi joga fönmarad. A házasulási egyezmények, amennyiben azok iránt egyesség nem köttetik, mindkét félre nézve elenyésznek. 59. §. Katholikusok közötti minden házasságoknál, továbbá katholikus és nemkatholikus személyek között kötött házasságoknál, amennyiben az egybekelés idejekor legalább is egy közőlük katholikus volt, azon házastárs, mely az asztaltól s ágytóli elválasztás mellett jogszerű okokat vél fölhozhatni, keresetét a katholikus házassági biróságnál köteles benyújtani. 60. §. A házassági biróság föllépése folytán a panasztott férj személyi bírósága a feleségnek s a gyermekeknek illendő tartást köteles rendelni. Egyébiránt, ha egyik házastárs a másikkali együttélése által bármi módon sürgős veszélynek van kitéve,a rendes bíró s az eset minőségéhez képest a biztonsági hatóság is, neki, kérelmére, elkülönített lakást engedhet ; a házassági biróság azonban a tett intézkedésről tüstént értesítendő. 61. §. Az illető házassági biróság köteles az elválasztást rendelő minden határozatban kimondani, várjon s mennyiben tekintendő mindkét házastárs vagy azok egyike hibásnak. 62. §. A kimondott elválasztás az egyházi biróság által a házastársak személyi bíróságával közlendő, s mindazon joghatályokat idézi elő, melyek az Önálló törvények szerint a bírói elválasztáson alapulnak. (Folyt. köv.) A „Budapesti Hírlap" előfizetési ára: 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 Ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár-épület, földszint. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. SZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Laibachból nov. 20-áról a helytartó ur ő excja a belügyminister ur ő excjához következő távirati tudósítást intézett: „Ő cs. k. Apostoli Felsége tegnap reggeli 9 órakor jelen volt a hgpüspök ö maga által Császárné Ő Felsége névnapjának megünneplése végett az Orsolya templomban mondott sz. misén, mely ájtatosságra az összes polg. és kat. tekintélyek egybegyűltek. „Isteni tisztelet végezte után kat. egyházi diszelgés tartatott, mire Ő Felsége az itteni országos kormányt, az adóigazgatóságot, a rendileg kiküldött járásbíróságot, az orsz. építészeti igazgatóságot, vizsgálati fogházat, az orsz. törvényszéket, a czukor-finomító gyárt, valamint a fenyítő- és kényszermunkaházat megszemlélni méltóztatott. „Császárné Ő Felsége azalatt az irgalmas szüzek rendjét s az ezek gondjára bízott kórházat látogatta meg s aztán Császár Ő Felségével együtt az orsz. múzeumot méltóztatott meglátogatni. „D. u. 2 órakor Ő Felsége a polgári lövöldét szerencsélteté látogatásával, s az itteni városi község által a legmagasb jelenlét alkalmából rendezett ünnepi czéllövést megnyitni méltóztatott. „D. u. 5 órakor ebéd volt Császár Ő Felségénél, melyhez az itteni polg. és kát. hatóságok főnökei s a főpapság meghivattatni szerencsések voltak. „A rendek által adott díszbál esti 9 órakor a másfél óráig tartó legmagasb látogatás kitüntetésében részesült. „Itt úgy mint mindenütt, hol 0 cs. k. Felségeik a nap folyamában magukat mutatni méltóztattak , a föllelkesült lakosságnak valóban viharos éljenzései üdvözlők a legmagasb vendégeket. kf u i»flt»|Talift Áfilban /l_/% «___I?___P « I « X » « ! L___ November 22.1856 legjobb egésségben indultak el Triestbe,Adelsbergig a vaspályán tevén az utat. (Adelsbergbe 0 Felségeik órakor érkeztek s utjokat Triestbe megállapodás nélkül folytatók- A helytartó ur ő excja 0 Felségeiket az ország határáig kiséré.) Pest, nov. 21. II. (Politikai szemle.) A politikai kérdések állásában ma különös változás nem történt; a lapokban emlegetett különféle egyezkedési föltételek valódi mibenlétéről sem tudni még semmi bizonyost. Alig állít egyik lap egy hírt, midőn a másik már megcáfolja, s a különböző ellenmondások egymást teljesen megsemmisítik így nem látjuk megerősítve ma Anglia elszántságát a feketetengeren maradni azon esetre is, ha Oroszország engedne; másfelől az „Ind. belge“ben azt olvassuk, hogy Oroszország, ha csakugyan megadná is a szóban levő fontos engedményeket, azért viszont a többi hatalmaktól kérne némi engedményeket, melyekre azonban eddig az illető felek nem hajlandók. Ellenben azt ma is megerősítve találjuk, miszerint a franczia kormány nem fogja magát az angol követelések uralma alá hajtani, s a persa ügyben szilárdul haladandó maga utján. Ferukh khán Parisba megy, s a tuilleriákban jól fog fogadtatni. Említést érdemel a franczia lapok mai nyilatkozatai közöl a „Journé des Débats“ mely felszólal az angol lapok Oroszország irányábani eljárása- s tiltakozik azok azon követelése ellen, miszerint a még megoldandó nehézségekben kizárólag a londoni kabinet akaratát szeretnék a többi udvarokra szabni. A holstein-lauenburgi kérdésben ma a „D- A. Z.“ bécsi levelezője megerősíti azon hírt, miszerint a dán kormány csakugyan Francziaországhoz fordult, hogy ez a függő viszályban a közbenjárást fogadja el, s Mo 11 k e gróf párisi küldetése e tárgygyal összefüggésben áll. Sőt azt is erősítik, hogy a kopenhágai kabinetnek e tekintetben Parisból kielégítő biztosítások adattak, melyek szerint a fennforgó ügynek európai jelentősség követeltetnék. Francziaország t. i. nem lenne idegen mind Bécsben mind Berlinben azon nézetet képviselni , miszerint a holstein-lauenburgi ügy miatt támadt viszály a nagyhatalmak fóruma elé tartozik, s a fölött azon hatalmaknak föladatuk ítélni, melyek a londoni jegyzőkönyvet aláírták. Oroszország Kopenhágában állítólag már három hó előtt így nyilatkozott. Ellenben Austria és Poroszország kétségbe vonják, és méltán, a nagyhatalmak illetékességét e kérdésben, mely a fennálló szerződéseket tekintve egyszerűen Dánia és a német szövetség közti ügy. Bizton várhatni, hogy Anglia is ez utólsó nézetet teendi magáévá.Sydow, porosz követ a schweizi szövetségnél, Bernbe megérkezett, hogy a nov. 6 német szöv. határozat értelmében a schweizi szöv. tanácsot a neuchateli foglyok szabadon bocsátására felszólítsa. Egyéb újság ma a neuchateli ügyben nincs, ha csak a „Bund“ azon hírét nem említjük, miszerint a neuchateli kérdés tisztábahozatala népszavazatra bocsáttatnék; t. i. a hűség minden lakosa ünnepélyesen szavazna az iránt, minő uralkodásforma alá akarja magát vetni; a többségnek aztán a kisebbségben levő párt tartoznék magát alávetni. Már ha Dufour csakugyan ily megoldású formát ajánlott, (mi még megerősítést vár) azt Napóleon császár bizonyosan csak következetességből sem vethette el, miután az ő hatalma is hasonló népszózatoláson alapszik; míg viszont Poroszország, mely a neuchateli nép túlnyomólag monarchikus érzületére több ízben hivatkozott , saját jogának megerősítését bízvást bocsáthatná ily népszavazat alá, ha általában véve a felségi jogi monarchiai elv Poroszországban, és Francziaországon kívül másutt is egészen más, már a priori szentebb s szilárdabb alapon nem nyugodnék, magasztosabb elvnek kifolyása nem volna, mintsem hogy pártszavazás alá bocsáttathassék. S ha Poroszország a maga jogát ily ítélet alá bocsátani nem engedendné, felségi jogának ily szempontból tekintése, nem pedig a szavazat kimenetele iránti bizonytalanság leende oka. Nápolyt illetőleg a közös kiegyezés reménye mind erősb gyökeret kezd verni, s ezt annál inkább hihetni, mert, mint az „Ind. beige“ ma jelenti , az ellenkező hírek daczára, se Carini se Antonini urak mind ez óráig el nem hagyták állomásaikat. Konstantinápolyból nov. 12-től egy rajnai lapnak azon figyelmet ébresztő de további felvilágosítást igénylő hírt közlik táviratilag, miszerint Thouvenel és Buteneff urak a portát bizonyos függő kérdések iránt interpellálták s kitérő választ nyertek volna. Fuad pasa a belügyministeriumot csak ideiglenesen viszi, uj külügyminister még nincs kinevezve. A L. u______________| |__________________ __________________________________