Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)

1856-11-22 / 271. szám

Pest. Szombat, 211. Szerkesztői iroda : Egyetem utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lapi vasárnap és ünnep utáni lapokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre: fél évre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: f­é­l é­v­r­e: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sörének egyszeri be­iktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4kr szímlttatik — Egyes szám 20 pkr. öcs. k. Apostoli Felsége báró B­er­ti­c­h­i­n­g­e­n Frigyes lovas századost a hadsereg­ben , továbbá gróf san salvatorei C­o­s­t­a­t­t­o Alfonzt kamarási méltósággal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Ö cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. oct. 31-ki legfelsőbb határozata által R­a­d­h­s­i­k Vilmos premontrei rendi áldozárt, a katonai lelkészségben­ dicséretes több évi buzgó és sikeres helyettnöki szolgálatai elismeréséül arany érdemkereszttel leg­kegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i Felsége f. é. nov. 11—ki legfelsőbb határozata által L­i­p­o­v­i­c­s István apát és kanonokot, iskola-főfelvigyázóvá a szombathelyi egyházi megyében legkegyelmeseb­ben kinevezni méltóztatott. I. Függelék az 1856.nov. 8.császári nyilt parancshoz. Törvény a katholikusok házasságai iránt az austriai biroda­lomban. (Folytatás.) 44. §. Ha két oly házastárs közöl, kik mint nem­­katholikus keresztények léptek házasságra, az egyik a katholika vallásra tér át, a nemkatholikus fél ez által nem gátoltatik abban , miszerint megtámadási jogát azon egyházi törvény szerint s azon egy­házi biróság előtt érvényesítse , mely alá e hit­vallásánál fogva tartozik, egyszersmind az érvényes­ség ugyanazon törvény szerint s ugyanazon biróság által hivatalból vizsgáltathatik meg. A házasság ér­vényessége iránt hozott határozat a polgári jogviszo­nyok megítélésére nézve döntő erővel bír. Ha azon­ban benne az érvénytelenség mondatik ki, úgy az az országos kormányszék utján a katholikus­ házastárs egyházi bíróságával közlendő annak eldöntése végett, hogy a hozott ítélet mennyiben lehet kötelező ezen házastárs lelkismeretére nézve. 45. §. A katholikussá vált félnek szabadságában áll az egyházi törvény által számára biztosított meg­támadási jogot egyházi bírósága előtt érvényesíteni. Egyszersmind ez utóbbinak meg van engedve, a há­zasság érvényességét hivatalból megvizsgálni. Ha a végítéletben az érvénytelenség mondatik ki, az az országos kormányszék útján a nemkatholikus házas­társ egyházi bíróságával kellő tárgyalás végett köz­­lendő. 46. §. Ha a nemkatholikus fél bírósága által az ér­vénytelenség mondatik ki, ezen félnek szabadságában áll a házassági kötelék végelválasztását kívánnia. A katholikus egyházi bíróság által hozott érvénytelen­­­ségi ítélet a végelválasztás törvényes okának tekin­tendő, s a tárgyalás házasságvédő kirendelése nélkül tartandó. Ha a végelválasztás nem kéretik, a katho­likus fél a rendes bíróhoz abbeli határozatért folya­­modhatik, hogy a házasságán alapuló polgári jogvi­szonyok úgy szabályozandók, mintha a házassági kö­telék végelválasztása megtörtént volna. Míg a vég­elválasztás ki nem mondatott, vagy az utóbb említett határozat nem hozatott, egyik félnek sem szabad útj házasságra lépnie. 47. §. A határozat (46. §.) hozatala napjától fogva a házasság polgári hatályaira nézve végelválasztott­­nak tekintendő. Előforduló perlekedések esetében a rendes bíró az általános polgári törvénykönyv 117 és 142. §§-ban foglalt szabályok szerint tartozik el­járni. Ha a házastársak között vagyoni viszonyaik tekin­tetében egyesség nem jö létre, azon vagyon, mely iránt vagyonközösség létezett, m­egosztatik, mint ha­lál esetében, s a házasulási egyezmények rendszerint _____ _ _­______ ____..-1------1- i-l-l-i-i-----1-________________|__________________ Ezen szabály alól azonban a nemkatholikus fél ja­vára kivételnek van helye azon esetben, ha­­ oly cselekvénynyel nem terheltetik, mely a katholikus házastársat, a mennyiben ő előbbi nemkatholikus hitvallásánál maradt volna, végelválasztás vagy asz­tal- s ágytóli elválás iránti keresetre jogosította volna, még pedig annyiban, hogy ezen nemkatholikus házas­­társnak a házasulási egyezményekben vagy az örök­­szerződésben túlélés esetére biztosított jogok, mind­addig, míg­­ a másik fél éltében házasságra nem lép, fönntartatnak. A rendes bíró ezenfelül, ha a nem katholikus fél számára a végelválasztás után maradó vagyon az illendő tartásra nem elegendő, egy a másik fél által fizetendő összeget szabjon ki, ez utóbbinak vagyo­nárai tekintettel. Ezen kötelezettség azonban a szük­ség elenyésztével, vagy a nemkatholikus félnek új házasságralépésével megszűnik. 48 § Ha két oly személy, kik mint nemkatholikus keresztények léptek házasságra, a katholikus hitre tér át, a­mennyiben a házasság érvényessége vagy érvénytelensége iránt kérdés támadna, a fölött a ka­tholikus egyházi bíróság határoz. A­mennyiben pedig a fölhozott akadály azon törvény előtt , melynek uralma alatt a házasság köttetett, ismeretlen, az ér­vénytelenséget kimondó ítélet, a gyermekek polgári jogviszonyaira való visszahatását illetőleg, úgy te­kintendő, mintha a házasság végelválasztása megtör­tént volna, s azon félnek, mely az illendő tartás díjá­val van, a másik fél, ha vagyoni viszonyai engedik, évi összeget tartozik fizetni, mely egyesség által, vagy a­mennyiben ez létre nem jöne, a rendes bíró által határozandó meg. Az ezen fizetésrei kötelez­­tetés megszűnik, ha azon házastársnak, kit a fize­tés illet, arra illendő tartása végett többé nincs szüksége, vagy ha az ismét házasságra lép. 49. § A házasság érvényessége iránt hozott min­den ítélet, azon püspök által, kinek egyházi bírósága által az hozatott, a politikai országfönökkel közöl­­tetni fog. Ennek tisztében áll, a körülményekhez ké­pest a szükséges intézkedéseket megtenni. 50. §. Az ezen törvény kihirdetése után vagy jól­lehet előbb kötött, de ezen időponton túl folytatott érvénytelen házasságból született gyermekek, bármi­féle okokon alapuljon is a házasság érvénytelensége, törvényes ágyból születteknek tekintendők, a­meny­nyiben legalább a szülők egyike mellett a házassági akadálynak büntelen nem tudása harc­ol. Mennyiben vannak az ily gyermekek kizárva azon vagyonbani öröködésből, mely családi rendelkezéseknél fogva a törvényes származásnak van különösen föntartva, az átalános törvényes határozatok szerint ítélendő meg. 51. §. Az illető egyházi bíróság által a házasság érvényessége iránt hozott végítélet a házasság te­kintetében a polgári joghatályokra nézve sinórmér­­tékül szolgál. Ha pedig a házasság, az egyházi bíróságok szá­mára kiadott utasítás 80 §-ban elősorolt akadályok valamelyike miatt érvénytelennek nyilvánítatott, a gyermekek jogviszonyai akkor szabályozandók,mintha a házassági kötelék végkép fölbontatott volna. A büntelen félnek egyszersmind jogában áll a bűnös féltől kárpótlást kívánnia. 52. §. A bűnös fél által a büntelen félnek adandó kárpótlás, a gyermekek ellátása, s átalában az érvény­telennek nyilvánításból keletkező minden vagyon­­beli kérdések iránt, valamint a büntelen nem tudás ténye iránt, a­mennyiben attól polgári jogok függ­nek, a világi bíróság határoz. 53. §. A házasság érvénytelennek nyilvánítása a házassági könyvbe följegyzendő , még­pedig ha a házasság oly harmadik helyen köttetett, hol a háza­sulandók egyike sem volt egyházilag bekeblezve, nem csak azon plébánia házassági könyvébe, hol a házasságkötés történt, hanem azon plébános házas­sági könyvébe is, a­ki az összeadásra a fölhatalmazást adta. 54. §. Ha valaki, jóllehet pusztán polgári jogigények megalapítása végett, semmisnek állít oly ítéletet, mely mind a két házastárs éltében, vagy legalább mind a két fél éltében indított vizsgálat folytán, a házasság érvényessége iránt a katholikus egyházi bi­róság által hozatott, e végett az egyházi bírósághoz kell fordulnia. 55. §. Ha valamely házasság csak a halál általi fölbontása után támadtatik meg az egyházi biróság előtt, s nyilvánittatik ez által érvénytelennek , ezen ítéletnek a házasság polgári joghatásaira nézve semmi befolyása sincs. Ha tehát valaki a polgári jogigé­nyek megalapítása végett valamely házasságnak ér­vénytelenségét hozza föl , mely annak a halál általi fölbontása előtt vagy épen nem, vagy siker nélkül tétetett kérdésbe, azon bíróság, melyet a peres jogok fölötti határozás illet,­e végre a házasság érvényes­ségét is köteles megítélni, s határozata a házasság­nak pusztán polgári joghatályaira nézve döntő erő­vel bír. Ezen tárgyalásnál, ha a házasság ezen törvény kihirdetése után köttetett, vagy előbb köttetett ugyan, I <1a avan i/iAnaniAn tul fnl tflaHntalf a há vaasó m A«»irA — Klőfizethetni helyben, a lap kiadó hivat­al ében, Egyetem-utoza, 2-dik szám , földszint *, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfize­tést tartalmazd levelek a ozim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bé­mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandóké nyessége az egyházi törvény szerint ítélendő meg; de azon akadályok, melyek az egy­házi házassági bíróságok számára kiadott uta­sítás 80 §-ban elősorolvák , továbbá azok, melyek a házastársak éltében vagy tettleg, vagy pe­dig a kapott fölmentés által megszüntettek , végre azok, melyek csupán a házastársak, vagy azok egyi­ke által hozhatók föl, nem érvényesíttethetnek. 56. §: Ha mindkét házastárs valamely nem katho­­lika hitvallást követ, házasságuk érvényessége fölött azon biróság határoz , mely hitsorsosaik házassági ügyeire nézve illető."Ha pedig a házasság kötésekor legalább az egyik fél a katholika egyházhoz tartozott, vagy ha mind a két házastárs a katholika vallásra tért át s azt később ismét elhagyta, úgy az egyházi törvény előtt ismeretlen akadályok, az érvénytelen­ség alapjául föl nem hozhatók. 57. §: Azon házasság köteléke, melynek kötése­kor legalább az egyik fél a katholika egyházhoz tar­tozott, még akkor sem bontathatik fel, ha a hitvallás változtatása folytán mindkét fél valamely nem katho­lika egyház vagy vallástársulat követőjévé vált. Épen úgy akkor sincs a házasság végelválasztásának helye, ha két oly személy, ki mint nemkatholikus keresztény lépett egymással házasságra, a katholika vallásra tért, habár utóbb mind a kettő ismét valamely nem­­katholika hitvallás követőjévé vált volna is. 58. §. Ha valamely házasság az által bontatik fel, hogy az egyik házastárs a házasság elhálása előtt az ünnepélyes fogadványokat leteszi, a másiknak, neta­lán­­ul házasságra lépéséig, az illendő tartásházi joga fönmarad. A házasulási egyezmények, a­mennyiben azok iránt egyesség nem köttetik, mindkét félre nézve elenyésznek. 59. §. Katholikusok közötti minden házasságoknál, továbbá katholikus és nemkatholikus személyek kö­zött kötött házasságoknál, a­mennyiben az egybekelés idejekor legalább is egy közőlük katholikus volt, azon házastárs, mely az asztaltól s ágytóli elválasz­tás mellett jogszerű okokat vél fölhozhatni, keresetét a katholikus házassági biróságn­ál köteles benyújtani. 60. §. A házassági biróság föllépése folytán a pa­­nasztott férj személyi bírósága a feleségnek s a gyer­mekeknek illendő tartást köteles rendelni. Egyéb­iránt, ha egyik házastárs a másikkali együttélése ál­tal bármi módon sürgős veszélynek van kitéve,a ren­des bíró s az eset minőségéhez képest a biztonsági hatóság is, neki, kérelmére, elkülönített lakást en­gedhet ; a házassági biróság azonban a tett intézke­désről tüstént értesítendő. 61. §. Az illető házassági biróság köteles az elvá­lasztást rendelő minden határozatban kimondani, vár­jon s mennyiben tekintendő mindkét házastárs vagy azok egyike hibásnak. 62. §. A kimondott elválasztás az egyházi biróság által a házastársak személyi bíróságával közlendő, s mindazon joghatályokat idézi elő, melyek a­z Önálló törvények szerint a bírói elválasztáson alapulnak. (Folyt. köv.) A „Budapesti Hírlap" előfizetési ára: 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 Ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhiva­talában, egyetem-utcza 2-ik szám takarék­pénztár-épület, földszint. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. SZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Laibachból nov. 20-áról a helytartó ur ő excja a belü­gyminister ur ő excjához következő tá­virati tudósítást intézett: „Ő cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i Felsége tegnap reggeli 9 órakor jelen volt a hgpüspök ö maga által Csá­szárné Ő Felsége névnapjának megünnep­lése végett az Orsolya templomban mondott sz. misén, mely ájtatosságra az összes polg. és kat. tekintélyek egybegyűltek. „Isteni tisztelet végezte után kat. egyházi diszel­­gés tartatott, mire Ő F­e­l­s­é­g­e az­ itteni országos kormányt, az adóigazgatóságot, a rendileg kiküldött járásbíróságot, az orsz. építészeti igazgatóságot, vizsgálati fogházat, az orsz. törvényszéket, a czu­­kor-finomító gyárt, valamint a fenyítő- és kényszer­­munkaházat megszemlélni méltóztatott. „Császárné Ő Felsége azalatt az irgal­mas szüzek rendjét s az ezek gondjára bízott kór­házat látogatta meg s aztán Császár Ő Felsé­gével együtt az orsz. múzeumot méltóztatott meglátogatni. „D. u. 2 órakor Ő Felsége a polgári lövöldét szerencsélteté látogatásával, s az itteni városi köz­ség által a legmagasb jelenlét alkalmából rendezett ünnepi czéllövést megnyitni méltóztatott. „D. u. 5 órakor ebéd volt Császár Ő Fel­ségénél, melyhez az itteni polg. és kát. hatósá­gok főnökei s a főpapság meghivattatni szerencsé­sek voltak. „A rendek által adott dísz­bál esti 9 órakor a másfél óráig tartó legmagasb látogatás kitünteté­sében részesült. „Itt úgy mint mindenütt, hol 0 c­s. k. Felsé­­g­e­i­k a nap folyamában magukat mutatni méltóz­­tattak , a föllelkesült lakosságnak valóban viharos éljenzései üdvözlők a legmagasb vendégeket. kf u i»flt»|Tali­ft Áfilb­an­ /l_/% «___I?___P « I « X » « ! L___ November 22.1856 legjobb egésségben indultak el Triestbe,Adelsbergig a vaspályán tevén az utat. (Adelsbergbe 0 Felségeik órakor ér­keztek s utjokat Triestbe megállapodás nélkül foly­tatók- A helytartó ur ő excja 0 Felségeiket az ország határáig kiséré.) Pest, nov. 21. II. (Politikai szemle.) A politikai kérdések állásában ma különös változás nem történt; a la­pokban emlegetett különféle egyezkedési föltételek valódi mibenlétéről sem tudni még semmi bizonyost. Alig állít egyik lap egy hírt, midőn a másik már megc­áfolja, s a különböző ellenmondások egymást teljesen megsemmisítik így nem látjuk megerősítve ma Anglia elszántságát a feketetengeren maradni azon esetre is, ha Oroszország engedne; másfelől az „Ind. belge“ben azt olvassuk, hogy Oroszország, ha csakugyan megadná is a szóban levő fontos engedmé­nyeket, azért viszont a többi hatalmaktól kérne némi engedményeket, melyekre azonban eddig az illető felek nem hajlandók. Ellenben azt ma is megerősítve találjuk, miszerint a franczia kormány nem fogja magát az angol követelések uralma alá hajtani, s a persa ügyben szilárdul haladand­ó maga utján. Fe­­rukh khán Parisba megy, s a tuilleriákban jól fog fogadtatni. Említést érdemel a franczia lapok mai nyilatkozatai közöl a „Journé des Débats“ mely felszólal az angol lapok Oroszország irányábani eljárása- s tiltakozik azok azon követelése ellen, miszerint a m­ég megoldandó nehézségekben kizá­rólag a londoni kabinet akaratát szeretnék a többi udvarokra szabni. A holstein-lauenburgi kérdésben ma a „D- A. Z.“ bécsi levelezője megerősíti azon hírt, miszerint a dán kormány csakugyan Francziaország­­hoz fordult, hogy ez a függő viszályban a közbenjá­rást fogadja el, s M­o 11 k e gróf párisi küldetése e tárgygyal összefüggésben áll. Sőt azt is erősítik, hogy a kopenhágai kabinetnek e tekintetben Paris­ból kielégítő biztosítások adattak, melyek szerint a fennforgó ügynek európai jelentősség követel­­tetnék. Francziaország t. i. nem lenne idegen mind Bécsben mind Berlinben azon nézetet kép­viselni , miszerint a holstein-lauenburgi ügy miatt támadt viszály a nagyhatalmak fóruma elé tartozik, s a fölött azon hatalmaknak föladatuk ítélni, melyek a londoni jegyzőkönyvet aláírták. Oroszország Kopenhágában állítólag m­ár három hó előtt így nyilatkozott. Ellenben Austria és Porosz­­ország kétségbe vonják, és méltán, a nagyhatalmak illetékességét e kérdésben, mely a fennálló szerző­déseket tekintve egyszerűen Dánia és a német szö­vetség közti ügy. Bizton várhatni, hogy Anglia is ez utólsó nézetet teendi magáévá.­­Sydow, porosz követ a schweizi szövetségnél, Bernbe megérkezett, hogy a nov. 6­­ német szöv. ha­tározat értelmében a schweizi szöv. tanácsot a neu­­chateli foglyok szabadon bocsátására felszólítsa. Egyéb újság ma a neuchateli ügyben nincs, ha csak a „Bund“ azon hírét nem említjük, miszerint a neu­­chateli kérdés tisztábahozatala népszavazatra bocsáttatnék; t. i. a hűség minden lakosa ünnepé­lyesen szavazna az iránt, minő uralkodásforma alá akarja magát vetni; a többségnek aztán a kisebb­ségben levő párt tartoznék magát alávetni. Már ha D­u­f­o­u­r csakugyan ily megoldású formát ajánlott, (mi még megerősítést vár) azt Napó­leon császár bizonyosan csak következetességből sem vethette el, miután az ő hatalma is hasonló népszózatoláson alapszik; míg viszont Porosz­­ország, mely a neuchateli nép túlnyomólag mo­­narchikus érzületére több ízben hivatkozott , saját jogának megerősítését bízvást bocsáthatná ily népszavazat alá, ha általában véve a felségi jog­i monarchiai elv Poroszországban, és Fran­­cziaországon kívül másutt is egészen más, már a priori szentebb s szilárdabb alapon nem nyugodnék, magasztosabb elvnek kifolyása nem volna, mintsem hogy pártszavazás alá bocsáttathassék. S ha Po­roszország a maga jogát ily ítélet alá bocsátani nem engedendné, felségi jogának ily szempontból tekintése, nem pedig a szavazat kimenetele iránti bizonytalanság leend­e oka. N­á­p­o­l­y­t illetőleg a közös kiegyezés reménye mind erősb gyökeret kezd verni, s ezt annál inkább hihetni, mert, mint az „Ind. beige“ ma jelenti , az ellenkező hírek daczára, se Carini se Anto­ni­n­i urak mind ez óráig el nem hagyták állo­másaikat. Konstantinápolyból nov. 12-től egy rajnai lapnak azon figyelmet ébresztő de to­vábbi felvilágosítást igénylő hírt közlik távirati­lag, miszerint Thouvenel és But­e­­n­­­e­ff urak a portát bizonyos függő kérdések iránt interpellálták s kitérő választ nyertek volna. F­u­a­d pasa a belügyministeriumot csak ideiglenesen viszi, uj kü­lügyminister még nincs kinevezve. A L. u______________| |__________________­ __________________________________

Next