Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)
1856-12-03 / 280. szám
280. Pest. Szerda. Megjelenik a lap, vasárnapit ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Elüfiz.tett ülj: Vidékre : fél évre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 0 frt, évnagyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatáséért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számíttatni— Egyes stéri 20 ph. Szerkesztői iroda Egyetem utcza 2-iksz a. 1-ső emeleten. A „Budapesti Hiriap“ előfizetési ára: 1856-ik évi november — decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 30 kr. Budapesten házhozhordással 2 ft. 40 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár-épület, földszint. Emich Gusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója. HIVATALOS RÉSZ. A belügyminister Kisfaludi Kassics Béla másodosztályú megyebiztost és Münzberg Ferencz szolgabiróhivatali segédet szolgabirákká a soproni közigazgatási terület politikai szolgabiróhivatalainál, kinevezte. Az igazságügyminiszer Rözsényi Jánost, a budai kerület volt főiskolaigazgatóságának egykori tollnokát segédhivatal igazgatósági segéddé a veszprémi megyetörvényszéknél kinevezte. A legfelsőbb rendőrhatóság főnöke egy a pestbudai rendőrigazgatóságnál megürült tanácsosi állomásra Ritter István ottani rendőrségi főbiztost nevezte ki. II. Függelék az 1856. nov. 8-diki legmagasb császári nyílt parancshoz. Utasítás az austriai birodalom egyházi bíróságai számára, a házassági ügyek tárgyában. Második szakasz. A házassági ügyekbeni eljárásról. (Folytatás.) 95. §. A házassági ügyek az egyházi bíró elé tartoznak, kit egyedül illet a házasság érvényessége s az abból keletkező kötelességek fölötti ítélet hozatala. A házasságnak pusztán polgári hatályai iránt az államhatóság határoz. 96. §. A házastársak , házassági ügyekben azon püspök alá vették, kinek egyházi megyéjében a férj lakását tartja. Kivételnek van helye , ha a házassági életközösség vagy az ágy és asztaltól elválás által, vagy egyik házasfél részéről a gonoszakarata elhagyás által megszüntetett. Az első esetben mindenik félnek az őt a másik ellen illető kereseti jogot azon egyházmegye püspöke előtt kell érvényesítenie, melyben a panasztott fél lakását tartja. A második esetben a feleség keresetét azon püspöknél nyújthatja be, kinek egyházi megyéjében fekszik lakása. Mihelyest a bírósági idézés megtörtént, a házasfelek lakásában történt változás által az illetőség iránt semmi változás sem eszközöltethetik. 97. §. A püspöki házassági ügyek tárgyalásánál egy elnök s legalább négy tanácsosból álló bíróságot használ. A tanácsosok száma azonban egykönynyen hatnál több ne legyen. Ezen bírósághoz egy tollnok s egy alkalmas férfiú rendelendő a végre, hogy ha az egyházi bíróság egyik tanácsosa hivatalának viselésében akadályoztatnék, annak helyét pótolja. Czélszerű leendőt azon ülésekben, melyekben helyettezésre szükség nincs, mint szavazati jog nélküli ülnököt alkalmazni. Ha az egyházi megye nagy kiterjedésénél fogva nem igen lehetséges, hogy az elnök az ezen utasítás szerint őt illető ügyeket egyedül ellássa, úgy számára helyettes rendelendő. 98. §. A házassági bíróság tagjait a püspök nevezi ki, s ha szükségesnek látja, úgy a reájuk bízott hivatal gyakorlatát megszünteti, vagy attól őket egészen felmenti. Mindazáltal csak oly férfiakat fog választani , kik a szükségelt kellékekkel bírnak, s kik ellen egy részről sem tétezhetik kifogás. 99. §. Az előadandó tárgyak, ha a püspök ez iránt különös intézkedést nem tesz, az elnök által osztatnak ki a tanácsosok között. A határozat álalános szótöbbséggel hozatik. Az elnök végül nyilatkozik, s ha szavazatának beszámítása mellett a szavazatok egyenlősége keletkeznék, úgy dönt, kivévén, ha a házasság érvényessége fölötti ítéletről van szó, mert ily esetben a szavazatok egyenlősége mellett mindig a házasság érvényességét kell kimondani. Ha a püspök ez élszerűnek találná, miszerint az elnök mellé helyettes rendeltessék , úgy az ehhez utasítandó ügyek iránt a szükséges intézkedéseket megteendi. 100. §. A házassági bíróságnak azon tanácsosa, ki a felekhez oly viszonyban áll, miszerint mint tanú aggályos vagy épen elvetendő volna , ezen jogkérdésnél hivatala gyakorlatától tartózkodjék. 101. §. A folyamodás a megye püspökétől az egyházi tartomány érsekéhez, az érsektől pedig a szentszékhez intézendő. Ugyanannak van helye, ha az ügy az egyházi törvényekhez képest, negyed bíróság elé terjeszthető vagy terjesztendő. Azon jogesetek, melyek fölött az érsek vagy valamely az érseki szék törvényhatósága alól kivett püspök első biróságilag határozott, m másodbiróságilag is az apostoli szék által döntetnek el. 102. §. A felebbvitel azon bíróságnál, melynek határozata ellen intéztetik, az ítélet kézbesítésétől számított tíz nap alatt bejelentendő; a bíróság pedig harmincz nap alatt, mely szintén a kézbesítés megtörténtétől számítandó, a tárgyalásokat a felsőbb bírósághoz köteles beküldeni. A felebbező fél erről oly hozzáadással fog értesíttetni, hogy ő ezen utasítás kézbesítésétől számítandó harminc nap alatt panaszát azon bírónál, melyhez a felebbezés törvényszerű folyamodási úton intézendő, benyújtani köteles. A határidő meghosszabbítása iránti kérvény azon bíróságnál nyújtandó be, melynek ítélete megtámadtatik, s csak igen fontos okoknál fogva engedtethetik meg. Ha a körülmények szerint szükséges a szentszéket meghatalmazott nevezése iránt megkérni, úgy a bíróság, mihelyest a kinevezés megtörténtéről hivatalosan értesült, a tárgyalások átküldését haladéktalanul eszközlendi. 103. §. Ha oly házas felek vagy házasulandók, kik házassági ügyekben idéztetnek, a bíróság illetőségét megtámadhatni vélik , annál kifogásaikat, az idézés kézbesítésétől számítva tíz nap alatt, benyújtani kötelesek. Ha a tett kifogás alaptalannak nyilváníttatik, szabadságukban áll, a legközebbi felsőbb bíróságnál felebbezésüket benyújtani. 104. §. Ha a megtámadott illetőséget a felsőbb bíróság helybenhagyja , úgy a felek ügyüket azon bíró előtt kötelesek folytatni, ki az idézvényt kibocsátotta. 105. §. Azon házasulandók, a kiknek összeadását a lelkész halogatja vagy megtagadja, e miatt a püspöki székhez fordulhatnak, mely a körülményekhez képest igyekezni fog az akadályokat elhárítani, vagy az ügyet megfontolás és elhatározás végett a házassági bírósághoz átteendi. 106. §. Ha a nehézség valamely fölmerült érvényességi akadályban rejlik, a házassági bíróság köteles minden egyes körülmények megfontolásával megítélni , vajjon van-e elégséges ok az összeadás megtagadására. Mindazáltal azon elvből fog kiindulni, miszerint jobb valamely érvényes házasságnak megkötését halasztani, mintsem valamely érvénytelen házasságot minden bajaival, melyek azzal járnak, előidézni. Egyetlen hitelt érdemlő tanúnak vallomása, valamint oly hit, mely tapasztalt, lelkiismeretes férfiakra benyomást tesz, mindenesetre elégséges arra, hogy a házasulandók az ügy további földerítéséig elutasíttassanak. 107. §: Valamely eljegyzés alapján tett ellenmondás esetében a lelkész , amennyiben az eljegyzés érvényesen, az érdekelteket az iránt fölvilágosítani, ha pedig azt érvényesnek tartja , a barátságos kiegyenlítést megkísérteni tartozik. Ha az ellenmondás közvetlenül a házassági bíróságnál létezik, s ha az érvénytelenség nem épen világosan látható, úgy mindenek előtt a lelkész oda utasítandó , miszerint a felekre tanácsok és intések által atyailag hasson. 108. §. A vélelem a házasulandónak házastársa választásában szabadsága mellett harczol: azért is mindig az eljegyzés érvényessége ellen kell határozni, midőn annak érvényessége nincs teljesen bebizonyulva. 109. §. Azokra, kik az eljegyzésben adott szavukat teljesíteni vonakodnak, nem annyira kényszer, mint inkább intésekkel kell hatni. A visszalépés esetére fizetendő kötbér iránti minden egyezmény nem csak tilos, de érvénytelen is. 110. §. Ha a házassági bíróság az eljegyzést érvénytelennek ítéli, úgy a szükséges intézkedések megteendők, a végre , hogy az összeadás további késleltetést ne szenvedjen. (Folytattatik.) Ő cs. k. Apostoli Felsége Triestbeni mutatása alkalmából a város és környéke szegényei javára 3000 pft összeget utalványozni méltóztatott. Császárné ő Felsége hasonlag több jótékony intézetet pénzgyámolításban részesíteni méltóztatott. A velenczei helytartó ur őexcja a belügyminister ur őezejához következő távirati sürgönyt küldött: „Velencze, nov. 30. „Ő cs. k. Apostoli Felsége pénteken a helytartóságot, a pénzügyi pracfedurát, továbbá a fölebbezési törvényszéket s a polgá éi kereskedelmi törvényszéket megszemlélni s az ügyek viteléről magának pontos tudomást szerezni méltóztatott. „Tegnap — szombaton — Ő Felsége a tengeri arzenált s néhány hadihajót méltóztatott megtekinteni s aztán az idegen consuloknak, kik Császárné ö Felsége által is elfogadva lőnek, audientiát adni. Császárné ö Felsége a nap folyamában a déllé Penitenti, déllé Canossiane és déllé Clarisse intézeteket, továbbá a santa Dorotea nevelőházat legmagasb látogatásával megtisztelni méltóztatott. December 3.1850. Kiadó hivatal van : Egyetam-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. NEMHIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége a krajnai eg. k. helytartóhoz következő legfelsőbb kéziratot kibocsátani méltóztatott : „Kedves gróf Chorinsky! „Azon fogadtatás , melyet Krajna tartományom fővárosa Nekem és Hitvesemnek készített, továbbá Laibach lakosainak szakadatlan törekvése, köztük mutatásunkat örömük kitüntetése és ragaszkodásuk bizonyítványai által kedvesebbé tenni, késztet Önt megbíznom, hogy nekik hálás elismerésünket kifejezze. „Egyúttal Önnek a tartomány vezérlete és annak rendezett állapota mint Ön érdemteljes működésének eredménye fölötti teljes megelégedésemet nyilvánítom. Laibach, nov. 20. 1856. Ferencz József s. k.“ Pest, dec. 2. II. (Politikai szemle.) A „Times“ irányában, mely lap hg Garcsakoff congressustartásra vonatkozó jegyzékének létét tagadta, egy rajnai lap következő felvilágosítást ad: az új orosz jegyzékre vonatkozó közlés annyiban ugyan alapos, amennyiben a szó legszorosabb értelmébeni körlevél, azaz az összes orosz ügynökök által az összes kormányokkal közlött nyilatkozat nem létezik ; azonban mégis létezik egy oly emlékirat, mely Belgrád tárgyábani orosz politikára visszatekintést s abból eredő javaslatot tartalmaz, s mely főleg a bécsi s londoni kabinethez, s bizalmas módon a többi udvarokhoz is megküldetett. Az angol kormány válasza már 25-n készen volt az elküldésre; annak 27 n kelle Bécsbe érkeznie, mely napon már ez utóbbi kabinet válaszának is el kelle küldetnie Sz. Pétervárra. Ezen két viszonválasz tartalmáról még semmi közelebbi részletet sem tudhatni, azonban a londoni válasz általános jelleme — mint mondják — kissé nyugtalanító. A neuchateli kérdés eddigi nehézségei inkább növekedtek, mint fogytak. Dufour tbnok küldetését általában eredménytelennek tekintik, amennyiben az a kérdés mibenlétén semmit sem változtatott. Francziaország támogatja a foglyok szabadonbocsáttatásának kívánását, mint oly lépést, mely által a szövetségtanács a porosz souverainjog elismerését bizonyítaná. Schweizot pedig a Dufour által hozott franczia válasz nem bírta rá, hogy Sydownak adott tagadóválaszát módosítsa. Dufourtnak nov. 25-n a szövetségtanács ülésében szóval tett jelentést párisi küldetése eredményéről, minek következtében a szöv. tanács egy igen kimerítő emlékirat készítéséhez fogott e tárgyban. Ekközben a porosz kabinet a schweizi szöv. tanács utolsó válasza után, mint látszik, szilárd elhatározást ten, s ez a kamrák megújításakor mondott trónbeszéd ide vonatkozó soraiból is kitűnik, melyekből határozott harczias föllépést olvasnak ki, azon esetre, ha Schweiz nem teljesítené azon föltételt, mely alatt Poroszország egyezkedésre, sőt tán jogáról lemondása iránti alkudozásra is késznek nyilatkozik. Tudni akarják, hogy Sydow Bernből már elutazott Sigmaringenbe, honnan azonban a diplomatiai öszszeköttetés még fenntartatik.Továbbá más félhivatalos jelentésekkel egybehangzólag Berlinből nov. 28-tól azt távírják az „Ind. belge“nek, miszerint Poroszország a nagyhatalmakat meg fogja hívni, hogy Neuschatelbeni souverainitásának helyreállítása végett rendszabályokhoz nyúljanak, s e végre congressus egybeülését óhajtja, a további rendszabályokat magának fenntartván. E rendszabályok alatt úgy látszik csakugyan katonaiakat kell értenünk, s Bernben már Schaffhausen porosz katonaság általi megszállatásáról, mint valószínűről kezdenek beszélni. Mint a „Constitutionnels“ tegnap közlött czikkéből kivehetni, Francziaország, noha a porosz jogigényt elismeri, azt fegyverrel támogatni nem igen szándékozik, de a fegyveres föllépést Poroszország, vagy tán a német szövetség részéről, akadályozhatnak sem tartja. A kérdés ily állása mellett is a transacts sikerülését még folyvást valószínűnek tarthatni. Angol-franczia lapok, sőt Dufour visszatérte óta schweiziak is erősen sürgetik s részint a nem igen kedvező jelenségek , daczára remélik az egész ügy békés kiegyezés utjáni elintéztetését. Rangabé athenei külügyminister a londoni görög követhez egy hosszú okmányt küldött közelebb, az angol kormánynyali közöltetés végett. Ez okmány szemlét tart Görögország egész helyzete fölött. A terjedelmes mű lényeges tartalma következő : A külügyminiszer kijelenti, mikép kormányának szándéka az egyenes adó beszedési módját megváltoztatni, s a kiviteli vámot eltörleni. A nemzet jövedelme, mely belzavarok következtében 1840 óta tetemesen leszállott, noha emelkedni kezd, mégsem megy többre 18,000,000 drachmánál, mely az állam kiadásait is alig fedezi, annál kevésbbé marad abból valami adósságtörlesztésre. — Görögországnak kis udvara van, mely igen takarékosan költ; egy kis serge,mely rendőrségnek is használtatik; egy kis tengerészete, mely csempészet meggátlására is szolgál. Ez intézmények,noha lelkiismeretesen korlátozzák, az egész jövedelmet elnyelik, anélkül hogy még csak közhasznú munkákra is maradna valami. Továbbá a minister , az adósságot illetőleg, kimutatja , hogy Görögország ama 60 mill. frankhoz hozzá sem nyúlt, s a Törökországnak, a csapatoknak s a bajor kormánynak tett megtérítési fizetések után az adósságnak csak igen kis töredéke fordíttatott az országra. Rangabé elismeri a különböző országok jogait, reformokat ígér s időt kér. „A hatalmak dolga, úgymond, jóakaró gondolkodásukban elhatározni, meddig terjeszszék ki az engedményeket , mik szükségesek, hogy Görögország létezése lehetségessé tétessék , s az képes legyen fölvirágzása forrásait és elemeit kifejteni.“ A katonai occupatio kérdésére térve, a görög okmány kijelenti, hogy ma Görögország minden töredékeit egy nemzeti érzelem egyesíti; hogy az 1854-diki izgalom kialudt, s azon őszinte óhajtásnak adott helyet, az ország jóllétét a béke, ipar és kereskedés által növelni. „Görögország jól tudja, mond Rangabé úr, mit vár tőle Európa, nem feledi, hogy Ielen boldogsága s jövőbeni reménye eszélye és mérsékletétől függ. Görögország közszellemében többé semmi sincs olyan, mi a hatalmaknak aggodalmat okozhatna, az egész nemzet szerelese s imái környezik királya trónját. Görögország bízik a nagyhatalmakban, s a legjobb, mit ezek tehetnek az, hogy erősítsék a királyi tekintélyt, és engedjék a közjó előmozdítására munkálódni.“ A tegnapi számunkban közlött jegyzékre vonatkozólag, melyet Thouvenel és Butenieff urak a portának átadtak, a „Triest. Zig“ „igen jó kútfőből“ azt jelenti, miszerint a belgrádi kérdés megoldását, mely a dunai fejedelemségek megszállásával s az angol hajóhadnak a feketetengeren maradásával összefüggésben áll, a porta az ápril 15-diki szerződést aláírt három hatalmasságot. i. Austria, Angol- és Francziaország elhatározására bízza. A turini kamrák jövő évi jan. 7-re vannak összehíva. Tudomás szerint a svéd kormány az országgyűlés elé egy Stockholm megerősítésére vonatkozó tervet terjesztett. E tervet a kabinet közelebb visszavette s kijelenté, hogy a jelen ülésszak alatt e tárgyra segélyt kérni nem fog. Luxemburgból a távirdasodrony arról értesít, miszerint egy királyi rendelet e nagyherczegségnek új alkotmányt a droghoz, a kamra elé terjesztett terv szerint. A kamra feloszlattatott. Az ország csendes. — A kamrai ellenzék ismeretes eljárása után a kérdés ily megoldása előre várható volt. . Előfizethetni helyben: . lap kiadó hivatal ében, Egyetem-atora, 2 db izom, földszint, vidéken minden 18. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a pzlm, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bé mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítanddk. Temesvár, nov. 16. A biztosítási ügyekről. III. Ha már biztosít a társulat álló vagyont az eshető károk ellen, nem mulaszthatja el a mozgó vagyon biztosítását is, azaz mindennemű ingóságok és kereskedelmi áruk biztosítását hasonlag szervezni kell szárazi és vízi utakon. A most fenálló részvényes biztosító társulatok valamennyien egy közös összebeszéléssel megállapított díjtarifát erőszakolván a biztosításra szoruló kereskedők és szállíttató egyéb tulajdonosokra, már magában képzelhető , hogy ez önkényes és nyommasztó lehet. És hogy valósággal úgy van, mutatja a győri gabnakereskedők részvénytársulata, kik befizetés nélkül bizonyos arányban kezeskednek kölcsönösen egymás kármentesítéséért. Ez aló és virágzó példa van előttünk az életben hogy az általam érintett módon fenállhat egy társulat, habár ezen újnak részesei nem osztalékot kapnának, hanem nyernének a jövő évi biztosítás díj leszállításán.