Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)
1857-07-10 / 155. szám
Pest Péntek, 155. SZ. Megjelenik e lap, vasárnap as Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. alső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem-utezában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: nap kiadó hivatalában: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együttbérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyminiszer Sztrokay Boldizsár tanácstitkárt a jászberényi megyetörvényszéknél, megyetörvényszéki tanácsossá extra statum és államügyészszé a szegedi megyetörvényszéknél kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Nossek Ferencz segéddolgozót III. osztályú adóhivatali segéddé kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 9. (A porosz király látogatása). E pereiben két európai fejedelem, kik a leghatalmasbak közé tartoznak, idegen földön mulat; az orosz császár Németországban, a porosz király Bécsben. Nem lehet mondani, hogy mind a kettő egyenlő módon fogadtatott volna a meglátogatott országok lakossága által. Az orosz császár üstökös gyanánt tűnt fel, melyet az ünnepélyek és óvatiak hosszú farka kisér. Hamburg örömének folyama bőven csörgedezett és még szökőkút alakjában is ugrott fel az Alster medenczéjéből. Göttingában a deákokat kik e század második évtizedének eseményeit legalább hagyományból ismerik s azt is tudják, mennyiben volt részese Oroszország amaz eseményeknek, tehát Göttingában ezen deákokat, felszólították, hogy „spaliert“ csináljanak az orosz császári párnak, a mire amazok mindazáltal mint érdemükön túlmenő megtiszteltetésre reá nem álltak. Darmstadtban a hatóság már junius huszonötödikén hivatalos programmja által tudata, miszerint a magas utazók junius huszon kilenczedikén ezen meg ezen a piaczon a lakosság által „a szívből eredő hő“ éljenzéssel fognak fogadtatni. Ezen előzményekkel szemben majdnem feltűnőnek látszhatnék, hogy Bécsben a lakosság részéről semmi különös készület nem létetett a porosz király fogadására, s hogy ez már hetek óta oly nesztelenül mulat egyik austriai fürdőhelyen. Hanem a porosz nép és a porosz sajtó sokkal több józan észszel bír, mintsem ebben a kellő tisztelet hiányát láthatná, s mivel néhány németországi város nevetségessé tette magát, azt kívánnák, hogy nálunk is kövessék e példát. Megfoghatónak tartjuk, hogy fényes készületek léteznek, ha a lakosság saját fejedelmét várja, megfoghatónak nem csak azért, mivel ez a tartozó tiszteletjel, hanem mivel az ilyen látogatás egyenesen a népnek szól. Külföldi fejedelem látogatása pedig egyedül az udvart illeti s ennek részéről természetesen minden megtétetik a vendég illő fogadására; a nép közönyös néző , minden egyes tiszteletét nyilváníthatja a megérkezett irányában, de tömeges örömnyilvánításra nincsen ok. Jónak láttuk ezen, magában véve elég csekélyszerű tárgyat szóba hozni, nehogy — a külsőségek után ítélve — valaki azt higye, miszerint az orosz császár Németországban kedvesebb vendég volna, mint a porosz király Bécsben. Mi czélja a czár némethoni utazásának, nem tudjuk, de hogy a porosz király utazásának — semmi részletről nem szólva — mindenesetre főczélja az, a két németországi nagyhatalom közt szorosabb közeledést létrehozni és a netalán fenforgó félreértéseket elhárítani, az bizonyos. Bárminő legyen is ezen lépés eredménye, már a lépés maga is örvendetes reményekre jogosít és habár — kizárólagosan magyar szempontból — a némethoni egyesség eszméjének nincs különös vonzóereje, mégis nem lehet a birodalom számára nem kívánnunk oly állam barátságát, melynek lakossága a miveltség kitűnő fokán áll, melynek politikai intézményei sok tekintetben igen jeleseknek mondhatók s mely Austriával egyetemben elég súlyos latot vethet az európai ügyek mérlegébe, mihelyt innen is amonnan is — minden kisszerű vetélkedés mellőzésével — a közös érdekek alapján önzéstelen és őszinte szövetkezés czéloztatiktását és nemesítését kezeli. Az általános istállózás ezen után kaphat lábra legkönnyebben. Hogy pedig az istállózás mind a bizonyos térségen tartható barommennyiségre, mind a tenyésztés ügyes és gondos vezetésére, mind pedig a haszonvételre nézve a közlegeltetés felett nagy előnynyel bír, azt senki tagadni nem fogja, s ennek elterjedését eddig is főkép a körülötte megkívántató s a gazdasági egyéb munkákat gyakran alkalmatlanul zavaró nagyobb gond akadályozta. De a gazdára is tetemes haszon háramol az ily intézkedésből, így évenkint másmás része lévén földének trágyázás alá, az egymás után folytonosan jó trágyaerőbe kerül. A váltógazdaságnak közönséges elterjedését ez után lehet legczélszerűbben eszközleni. Igen sok józan gazdát ettől már ma főkép csak a trágyahiány tartóztat vissza, így a rendes trágyázás biztosítva van, és a gazda minden figyelmét és tehetségét egyéb gondtól menten, kizárólag főiparának, a földmivelésnek tökéletes kifejtésére szentelheti. Hogy a barmász a trágyázást lehető legtökéletesebben igyekszik végrehajtani,az iránt a gazdának biztosítéka van abban , miszerint annak épen a legtökéletesebb munkában van legnagyobb haszna, mert a trágyázási esztendőnek, ő vévén el a hasznát, úgy számíthat be takarmánytermésre, ha gazdagon trágyázott. Képes pedig ezt teljesíteni, mert az épen megtrágyázott földnek egy évi egész termése még az alommal szaporodik , hogy a földnek trágyaképen adassék vissza; sőt az ekkép hasznosan űzött baromtenyésztés pénzes, különösen gyári takarmányszerzést is megengedvén, ezáltal is szaporítja a rendelkezés alá jövő trágyamennyiséget; e mellett a barmásznak a trágyakészítés mindig szeme előtt és gyakorlatában lévén, képes mind az azzali legtakarékosabb, mind pedig legczélszerűbb bánást betanulni, s arra felügyelni, valamint a trágyaszerzésre szolgáló segédforrásokat is felkeresni, a trágyaszaporítás adván neki a takarmányföld-szerzésre fő anyagot, azt egyszersmind üzlete terjesztésének főeszközéül tekinti, holott földműveseink azt most azon kényelmes hitben, miszerint meglevő földjök a nélkül is terem, ha rájön az idő, gondatlanul elhanyagolják. Hozzájárul ezekhez azon körülmény , miszerint a barmász mindig takarmányfüvek alá trágyázván, soha sem kell a trágya megérését várnia, s annálfogva a trágya fris volta is segíti a föld kielégítésében. E körülmény a gazda érdekének is nagyon megfelel, mert a takarmányfű a fris trágyának csak hevét veszi el, a földet pedig a következő szemes gabona számára a trágyával összeérleli, úgyhogy mint tudjuk, a takarmányplánták mindenféle más terméknek igen jó előveteményei, s korán felkerülvén a földről, maguk után tökéletes mivelést engednek. Egyébiránt meg kell jegyeznem, hogyha munkának ilyképeni megosztása főkép az oly gazdaságokban bír teljesen határozott előnynyel és jelentőséggel , hol a gazda tettlegesen részt vesz a foglalatossága körül előforduló munkában , milyenek a paraszt vagy kis gazdaságok. Itt sem teszi azonban azt, hogy a kisgazda még csak elegendő igás jószágot, és házi szükségére szolgáló barmot se tartson magának. Igenis tartson, sőt szükséges is tartani igásbarmot teljes mértékben, haszonhajtó barmot pedig, mennyit háza fentartása igényel s rövidség nélkül kényelmesen kitarthat. A munkamegosztás csak azt kívánja, hogy főiparága előtte soha tévesztve ne legyen, s a tulajdonképeni földmivelésnél központosítandó erejét széjjel ne forgácsolja, különösen a sok fáradsággal járó, egyszersmind gyakorlott ügyességet is kívánó baromtenyésztést a tulajdonképeni barmászoknak engedje által. Ily megosztott baromtenyésztést mai időben is gyakran látunk már, és pedig haszonnal űzetni a juhászat körében; csakhogy leggyakrabban minden egybeköttetés és visszahatás nélkül a földmivelésre, miután sem ez trágyával,sem amaz trágya fejében takarmánynyal nem segéllik egymást. Nagyobb gazdaságokban pedig, hol a birtokost akár a földmivelés, akár az állattenyésztés körül csak a felügyelet terhe nyomja, amennyiben a befektethető tőke megrövidítés nélkül engedi, kétségtelenül mind a két iparággal, valamint a nagyobb barmászatokkal különösen oly iparvállalatok melyek gyári takarmányt szolgáltatván, az állattenyésztés szükségének teljesítését könnyítik, milyenek a lisztmalmok, serfőzés, czukor-, szesz- és olajgyártás, szintén teljes haszonnal köttethetnek össze. Ily helyeken a munkamegosztás elvét különösen a különféle foglalatosságokra rendelt felügyelőkben, segédekben és a cselédségben kell alkalmazni. Ennek némi példáját szintén látjuk már a nagyobb uradalmakban a juhászat körül, hol különös juhászati intézők alkalmaztatnak. Ez intézkedést vélnék kiterjesztetni más állatnemekre is , olyképen , hogy a kezelésük alatt levő jószág számára a takarmánytermesztést s az azt termő föld mivelését is ugyanezen intézők kezelnék; igy a gazdaság különböző ágainak jövedelmezősége is egymás irányában szabatosabban világosságban volna tartható. GALGÓCZY KÁROLY: ÁLLATTENYÉSZTÉSÜNK SZOMORU ÁLLÁSA. HL Ezen intézkedés által egy különös barmászosztály áll elő, mely az állattenyésztés szapori NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, július 10 ** A birodalmi törvénylap júl. 8-i 27-ik darabjában megjelent az 1857. jun. 7-én kelt császári nyiltparancs, mely által az 1852. dec. 3-iki erdőtörvény Magyar-, Horvát-, Tótországra, Erdély nagyfejedelemségre, Szerb-Vajdaságra és Temesi-bánságra is kiterjesztetik s 1858. jan. 1-jén hatályba léptettetik. ** „Az első magyar általános biztosítás“ részvényesei e hó 15-n délelőtti 11 óra fogják közgyűlésüket tartani a pesti nemzeti casino teremében. A közgyűlés tárgyai lesznek: a magas ministérium leirata értelmében módosított alapszabályoknak tárgyalás és jóváhagyás végetti bemutatása; továbbá az ideiglenes választmány és igazgatóság választása. ** Néhány nappal előbb, i. i. i. hó 11-én pedig a pesti magyar kereskedelmi bank tartja közgyűlését, melynek fontos tárgyát a magas kormány elé terjesztendő , lényegesen megváltoztatott bank-alapszabályok képezendik. ** Örömmel olvassuk a híreket az irodalmi és sajtómozgalomnak a vidéken is élénküléséről, csak aztán a hírek valóságon alapuljanak, s ne legyenek költöttek, mint közelebb az, mely egy politikai lapnak Szegeden keletkeztével ámítá a közönséget; ámítá mondjuk, mert azon hírt szegedi eredeti tudósítások határozottan megczáfolták, írván, hogy az magukat a szegedieket lepte meg leginkább,kik olyas tervről legkevesebbet tudtak. Kívánjuk ne csak ilységalapja legyen azon szabadkai hírnek , miszerint ott „Szabadkai közlöny“ czim alatt hetilap fogna megjelenni, melyet Antunovics József ur szerkesztene , s melyre a szabadalom már ottani nyomdatulajdonos Bittermann úr kezében volna. ** A lapok Török Pál pesti reform, lelkész és esperes úrtól egy nyilatkozatot közölnek, melyben nevezett lelkész úr értesíti a közönséget, hogy azon megtámadásokra, melyeknek a pesti theol. tanintézet első megpendítése óta ki van téve, s melyek a kecskeméti ekklézsia elöljárói f. évi május 17-diki nyomtatott közleményében tetőpontjukat értek el, hiteles okiratokkal támogatott feleletet s vádiratot adott sajtó alá s kéri a közönséget, hogy annak megjelentéig ítéletét függeszsze föl. E nyilatkozatban a pesti theol. collegiumra vonatkozó következő statistikai adatokat találjuk. Az 1854 év tavaszán és nyarán a dunamelléki superintendentia egyházgyülekezetei nyilatkozatra szólittatván fel a Pesten tervezett theologiai tanintézet iránt, a superintendentia 242 anyagyülekezetéből közel 200 ekklézsia lelkészei, gondnokai, több vagy kevesebb elöljárói kívántak Pesten theol. collegiumot felállíttatni; u. m. az a. baranyai és bácsi e. megyének összes 24, a pestinek 25 közöl 24, a Soltinak 24 közöl 21, (D. Vecse, D. Pataj nem szavazván, Dömsöd bárhova nyilatkozván), a kecskemétinek 17 közöl 14 (Vadkert nem szavazván, Kecskemét nem kérdeztetvén meg, mint érdeklett, Czegléd előbb Kecskemét, majd Pest mellett), K. somogyinak 29 közöl 24 (Ádánd, Juth, Ságvár, Som, N.-Berényen kívül), f. baranyainak 63 közöl 35, vértesaljainak 32 közöl határozottan 16, kedvezőleg 8 egyházainak lelkészei, gondnokai, több vagy kevesebb elöljárói. ** A „Kolosv. Közi.“ írja: Kereskedelmi és iparkamaránk tegnapelőtt tartott közgyűlésében — amint értesülünk — szó volt egy oly társulat rendezéséről, amely a gazdászati ipart képviselje. Ez természetesen kapcsolatban állana a gazdaszegylet által rendezendő novemberi terménykiállítással, s a két intézet közös működése folytán létesülne. A kamara, valamint a gazdasegylet biztosokat nevezett ki, akik a tárgyat megvitatva, a programmot megállapítsák.“ ** Az erdélyi gazdasági egylet Kolozsvárit a f. é. sept. 14-n Sz. Kereszturon tartandó állatkiállitásra kitűzött jutalmakat közzétette. E szerint kapni fog jutalmul: A legjobb négy éves tiszta székely kancza 8 darab cs. k. aranyat. Ugyancsak tiszta erdélyi faj egy éves székely csikó, bár minemü is legyen, négy darab cs. kir. aranyat. Legjobb két éves bika három cs. k. aranyat. Legjobb két éves Unő bornya két darab cs.k. aranyat. A legjobb tejelő tehén három darab cs. k. aranyat. A legjobb pár jármas ökör — erő és kitanultság — négy darab cs. k. aranyat. A legjobb fekete kos két arany. A legjobb fekete anyajuh egy arany. A legjobb fehér kos két arany. A legjobb fehér anyajuh egy arany. Összesen 30 darab cs. k. aranyat. A dijak elítélésére birákul kineveztettek Henter József, Ugrón Lázár, Ugrón János és Török Ferencz, alelnöknek Pálfi Elek, elnöknek Gyárfás Domokos urak. ** A pesti német színházban, mint eleve jelentettük, f. hó 4-én az olasz operatársaság megkezdő előadásait „E r n a n i“ czimű operával, melyet 6-kán „Lucrezia Borgia“ s 8-kán „Norma“ követett. Ámbár a főénekesek, élükön a híres Medorival már hírnevük által ritka élvezetet ígérének a pesti közönségnek, ez mégis, ismerve azon sajnos állapotot, melyben az opera a német színpadon utolsó időkben sínylett, ismerve kivált a karok gyengeségét, igen, kevés bizalommal volt az iránt, hogy egészben véve összevágó s igy valódi élvezetet nyújtó operaelőadások létesülhessenek. Innen lesz magyarázható, a felszöktetett árak mellett, a háznak első estve csak féligmeddig megtelése is. Azonban az első előadás úgy látszik teljesen el birá oszlatni ama bizalmatlanságot, mert a második estre a színház már szépen tele, „Normá“-ban pedig minden zugában zsúfolásig tömve volt. S e részvétet az előadások valóban meg is érdemlik. Medoriné asszony hatalmas hangja, és elég meleg játék által támogatott drámai énekével még ma is megragadja a közönséget, habár művészi erejének tetőpontjáról már, az idő törvényeinek önkénytelenül hódolva, lefelé hanyatlani látszik is; ki őt különösen mint Normát látá, nem lehete elvítáznia a művészet magas fokát, melyen e művésznőnek pályája zenitjén állnia kelle. Be ttini tenorja , ha nem bsr is már az ifjúkor csengése s tisztaságával, de kitartó ereje, s művészien életteljes előadás által támogatva, méltó tapsokra ragadja hallgatóit. De Bassiniura baritonok sAngeliniur az olasz bassisták jelesljei közé tartoznak, s jól egészítik ki a művészi ensemblet, melyben még Brambilla- Maru 11 asszonyt kell említenünk, kinek althangja ha terjedelem, erő és kellemben, avagy művészi képzettségben Albornéval nem vetekedik is, de nem is oly követelő s szerényen igyekszik szerényebb igényeknek megfelelni. Az előadások egészben véve kielégítő,sőt e színpadon meglepő praecisióval mennek, s e tekintetben nem lehet megtagadni az érdemet az új karnagy Jahn úrtól, ki a zene- és dalkarok összeállítása, az előadások betanítása s pontos igazgatása által megmutatá, hogy benne a német opera értő és ügyes vezetője s kivált a dal- és zenekar végre emberére talált. Ez mindkettő szerény ugyan még, kivált a mostani sokk óriáserejéhez képest , de e kezdettől a német színház látogatói az alakulandó operára nézve sok dicséretest várhatnak. Az olasz operatársaság 4-dik és szerződés szerint utolsó előadásául a „Trovatore“ van hirdetve. Jolin 10, 185?. Pesti kereskedelmi és iparkamra. (F. évi május 30-ki VI. ülés.) Az előbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után következő tárgyak fordultak elő : A cs. k. keresked. ministerium megküldi a kamrának a közigazgatási statistika igazgatósága által szerkesztett, Austria s a vámegyesült államok november s december havi kereskedelméről szóló kimutatásnak egy példányát, mi kellő használatra szolgáland. Ugyanaz tudatja a kamrával, hogy a hadseregi főparancsnokság a piaczi áraknak a kereskedelmi és iparkamrák által beküldött adatait, az árak tetemes eltérése miatt a kivánt czélra nem használhatja, s a nevezett főparancsnokság kivonatához képest a kereskedő kamrák felszólíttatnak ez iránybani uj pontos kutatások tételére s a kitudott áraknak, a mint azok a kicsibeni eladásban a ruházati bizottmány állomáshelyén találtatnak, beküldésére. A kamra e jegyzéket azon észrevétellel terjeszté elő, hogy a czikkek árai, úgy a mint itt a kicsibeni eladásban találtattak, lőnek az illető elöljárók által megtudva és bejegyezve. Ugyanaz beküldi az 1857 februárban a cs. k. szabadalomlevéltárban készített lajstromát a kizáró szabadalmaknak. Az útmutató lajstrom számára fog használtatni. A budai cs. kir. helytartósági osztály a Hevesmegyei hatóság jelentését az egri bekeblezett kereskedőknek a tőkekimutatás alóli felmentését illetőleg, a névezim bejegyzésérti folyamodásoknál a kamrának véleményzés végett beküldi. Annak oka, miért kell mindazon esetekben, melyekben azon kereskedők névezimeik bejegyzéseérti folyamodványa az egri cs. k. megyehatóság által a kamrának véleményzése