Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-06 / 178. szám
Árlejtések: 893) » (1—3) 536. 0 cs. k. Apostoli Felsége Laxenbgban 1857. jul. 5-n kelt legfelsőbb hálózata által a komáromi cs. k. járás- éi zsgáló bíróság helyiségéül szolgálandó ivatalépületnek újból építését 36869 ft 24 rnyi költségterv mellett legkegyelmesebb, elrendelni méltóztatott. Ez összegből fordittatik: összesen 39355 242 épületből nyendő és használató anyagokért ivonatt án, ezek rtéke : • .________2486 ft — kr. marad 36869 , 24 „ : Ez újból építés átalvétele érdemében a imáromi cs. k. építészeti hivatal irodájám (megyeház 2-ik emelet) évi aug. 22. ggeli 10 órakor árlejtés fog tartatni, elyre a vállalkozni kívánók ezennel megvannak. Az árlejtésen személyesen és szóbelileg, így irásbelileg ajánlat (Offert) útján vetdő rész. A személyesen megjelenők által az árlejs megkezdésekor bánatpénzül 1850 ft lesz teendő, a többet ígérőnek azon esetre, hogy a szóbelileg végzendő árfejtés után állatnk (Offert) el nem fogadható igéret foglalnának magukban, a fennebbi ösz- 1.1 3700 pftra kellene kiegészíteniök. Emez utóbbi összeg biztosítékképen indaddig visszatartatik a vállalkozótól, ignem az építkezés tökéletesen befejezve , a törvényszabta elkészülés fölötti vizsga eltörténve lévén, annak kiadatása felsőbb elyütt jóváhagyatik. Az írásban vállalkozók által, nevük olisható aláírásával, és lakhelyük kimutatásával ellátott 15 kros bélyegiven írandó jánlatukhoz 3700 pftnyi biztosíték csatol itván, az a komáromi cs. k. építészeti hintáinak szokott czim és ezen megjegyzés mellett „ajánlat a komáromi járásbirósági pületnek újból épitése érdemében“ az ársítés napjáig beküldődő. A később beérkezendő avvagy kellőleg ti nem szerelt ajánlatok figyelembe vétetniem fognak. Az építkezésre vonatkozó minden tervek, azok, melyek közt az általános és különeges építkezési feltételek figyelembe veszők, a komáromi cs. k. építkezési hivatalódájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Komárom, jul. 30. 1857-Cs. k. j.-bíróság. * 12 112*) (2—3) 3358. A nagyméltóságu cs. k. budai helybírósági osztálynak 1857. év julius 10-én 8096. szám alatt kiadott intézménye folytn, a pest-budai cs. k. kormányzati kerültben létező álladalmi utaknak, a jövő 357/A katonai évben jó karban tartása véett engedvényzett kavics-szállítmányra, útbéli ajánlatok tétele is megengedtetvén, szóbeli árlejtések az itt következő helyen, mindenkor reggeli 9 órakor, fognak megtartatni, és pedig vonatkozólag . A buda-bécsi álladalmi útra, Pest-Pilis megyében. 1. Azon útrészre nézve, mely az I—5 ,ámu jegytől vagyis, az első mértföldnek ,ödik alosztály kezdetétől, a N—1 számújegyig, vagy is, bezárólag a második értföldnek első alosztályáig, továbbá a T—5 től, az V—2 számú jegyig terjed, ugustus 13-án 1857. Pilis-Csabán az otni községházban, Esztergom megyében. 2. Azon útrészre nézve, mely V—3 tól,izárólag VIII—6 számú jegyig terjed, austus 22-én 1857. Dorogon az ottani közig házban. 3. Azon útrésze nézve, mely IX—2 től,ezárólag XI—5 számú jegyig terjed, auustus 24-én 1857. Almáson, az ottani örségházban. 4. Azon útrészre nézve, mely XII—2 től kizárólag XIII—2 számú jegyig terjed, augátus 25-én 1857. Uj-Szőnyben az ottani izségházban. A buda-gráczi álladalmi állam Fehér megyében. 1. Azon útrészre nézve, mely a IV—2 VI—6 számú jegyig terjed, augustus án 1857. Martonvásáron az ottani közházban. 2. Azon útrészre nézve, mely VII—5 től, X—2 számú jegyig terjed, augustus 27-én 157. Fehérvárott, a megyeházban, az otni cs. k. megyei épitő hivatal irodájában. A buda-eszéki álladalmi órra. 1. Azon útrészre nézve, mely az I—1-től —4 számú jegyig terjed, augustus 26-n 57. Martonvásáron , az ottani községizban. 2. Azon útrészre nézve, mely a IV—7-töl I—5 számú jegyig terjed, aug. 29-n 1857. donyban az ottani községházban. A pest-kassai álladalmi útra, Pest-Pilis megyében. 1. Azon útrészre, mely az I—4-töl III—8ámu jegyig terjed, aug. 14-n 1857. Pesten megyeházban az ottani cs. k. megyei biró hivatal irodájában. 2. Azon útrészre nézve,mely a IV—1-től, III—1 számú jegyig terjed, aug. 17-kén 157. Gödöllőn, a cs. k. szolgabirói hivatal iodájában, Heves megyében. 3. Azon útrészre nézve, mely VIII—2-től, X—6 számú jegyig terjed, aug. 18-n 1857. latvanban az ottani községházban. 4. Azon útra nézve, mely IX—7-től, III—8 számú jegyig terjed, aug. 19-n 1857. gyöngyösön az ottani cs. k. szkirói hivatal irodájában. 5. Azon útrészre nézve, mely XIII—7-től, (1855) (3-3, 3628. A komáromi cs. k. j.-biróság által Sailer Jakab jelenleg ismeretlen tartózkodásu komáromi pálinkaház-tulajdonos ellen csőd nyittatik, perügyelőül Vörös Benő, helyetteséül Horváth József komáromi ügyvéd urak rendeltetnek. Felhivatnak mindazok, kiknek a csőd alá került vagyonra bármilynémű igényeik vannak, ezen igényüket 1857-ik évi sept. 10-ig bejelenteni, minthogy különben minden tekintet nélkül tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogukra, a csődeljárásból kizáratnának, minden igényüktől a csődtömegre elüttetnének. Egyúttal az ideiglenes tömeggondnok megerősitése, vagy utóbbi választása, valamint a választmányi tagoknak megválasztására tárgyalási határnapul 1857. évi sept. 16-a reggeli 10 órára tűzetik ki, mely napon a csődhitelezők a csődeljárás 44. §-a értelmében megjelenni ezennel felhivatnak. Komárom, jul. 27. 1857. Cs. k. j. bíróság. (927*) (2-3) A pesti cs. k. orsz. tervszék delegált osztálya részéről közhírré tétetik, hogy hg Woroniczky Miryslav máskép Venczel minden ingó , és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius 28-ikán két ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan javaira a csőd megnyittatott, és pelügyelőül Hinka József ügyvéd úr, ennek helyetteséül pedig Szolcsányi Mihály kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legfölebb 1857. évi nov. 16-káig ezen cs. k. orsz. törvényszék delegált osztályánál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Pesten, jul. 24. 1857. Cs. k. orsz. törvényszék delegált osztálya. (1913) (1—3) 1529. A szarvasi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Hutyka János gyomai lakos és festő-mester összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd e f. év 1529. sz a. elrendeltetvén, perügyelőnek Sipos Sándor h. ügyvéd ur, helyettesének Kollár János h. ügyvéd ur, ideiglenes tömeggondnoknak Takáts Benjámin h. ügyvéd urak, mindnyájan szarvasi lakosok kineveztetnek. Felszóllittatnak a csrdzs. 30 ik §. értelmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek , hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfeljebb e 1. év September hó 9-ik napjáig ezen bíróságnál annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket tulajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni; egyszersmind az id. tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány meg(1861) (3-3) 436. Buda-Lehota község határa tagos szabályozására intézett kereset folytán az 1853-ik évi mart. 2 i legfelsőbb nyiltparancs 27-ik és 1856. évi febr. 2-ki úrbéri utasitás 159. §-ai rendeletei értelmében, mindenek előtt az érdekelt közbirtokos urak közötti arányosság kérdésében megkísértendő egyesség tekintetéből, nemkülönben maga a kereset érdemében itt B.-Gyarmaton tartandó tárgyalásra i. é. aug. 28 dik (huszonyolczadik) napja d. e. 10 ik órája határidőül kitüzetvén, ehhez képest mindazon közbirtokos urak, kik a kérdéses határhoz törvényes jogot tartanak, és ismeretlen lakhelyük miatt jelen tárgyalást rendelő végzés kezükhöz nem szolgáltathatott, erről azon figyelmeztetés mellett értesittetnek, miszerint fenntebli ezen cs. k. urb. tervszék előtt tartandó tárgyalásra személyes vagy törvényes megbízottjuk általi meg nem jelenésük esetére a port. 68. §-a rendelete alkalmazásba vétetendik. B.-Gyarmath, jul. 2-n 1857. Cs. k. urb. törvszék. (1860) (3-3) 437. Nógrá megyében fekvő Policino község határa tagosítására indított keresetre hozott végzés folytán az 1853-diki márt. 2-iki legfelsőbb úrbéri nyiltparancs 27-ik, és 1856-iki február 2-án kibocsátott ministeri utasítás 159-ik §-ai rendeletei értelmében, mindenekelőtt az érdekelt közbirtokos urak közötti arányosság kérdésében megkísértendő egyesség tekintetéből, nem különben maga a kereset érdemében itt B.-Gyarmaton tartandó tárgyalásra f. évi aug. 29-ik (huszonkilenczedik) napja d. e. 9 órája elrendeltetvén , mindazon közbirtokos urak , kik ezen határhoz törvényes jogot tartanak és ismeretlen lakhelyük miatt a jelen tárgyalást elrendelő végzés kezükhöz nem szolgáltathatott, arról azon figyelmeztetés mellett értesittetnek, miszerint a fentebbi ezen cs. k. úrbéri törvényszék előtt tartandó tárgyalásra személyes vagy törvényes megbízottjaik általi megjelenésre a pározs 68-ik §-a rendelete alkalmazásba vételének terhe alatt köteleztetnek. B.-Gyarmat, julius 2-n 1857. Cs. k. urb. törvényszék. (1888) (1-3) 366. A marmaros-szigethi cs. kir. urb. törvszék által közhírré tétetik, hogy Pataky János ügyvéd által képviselt Kolosvárt lakó gr. Teleky Miklós urnak, mint családja jogkormányzójának ezen megyében fekvő Buszpolyána-Kirva helység határának urbérileg leendő szabályozása s tagosítása iránt i. e. 366 sz a. benyújtott keresetlevele folytán, miután a keresetlevélből kitetszőleg a mondott helységben úgy a kül mint belső közös javadalmakra nézve a törvényes arány még 178-ban itéletileg megállapittatott, sőt a malmokra s a belső javadalmakra nézve gyakorlatilag is foganatba vétetett, csupán a külsőknek az itéletileg megállapított aránykulcs szerint a határnak mérnökileg leendő felméretéséig a felek beleegyezésével bíróilag is elhalasztott kihasításának végrehajtása , vagy az időközben gyakorlatilag megzavart aránynak az ítélethez képesti foganatosítása, s a még netalán kiegyenlítendő viszonyok kiegyenlítése tekintetéből az 1853. évi mart. 2-n kelt legf. cs. nyiltparancs 27-ik §-hoz képest a közbirtokosok között az egyezkedés utjáni egyetértés eszközlésének meghi(1890) ., v. (1-3) 281. A Zala megyei cs. k. urb. tervszék részéről Vadnay Rudolf s több balaton-henyei közbirtokosnak Darnay Mózes és több b.-henyei közbirtokos ellen arányosítás és tagosítás iránt indított keresetében a helyszínen tartandó szóbeli tárgyalásra f. évi oct. 5-ik napjának reggeli 9 órája határidőül kitüzetvén, ezen napra az ismeretlen tartózkodásu közbirtokosok a b.-henyei község birájának lakházánál a tárgyalás érdemére tartozó iratokkal személyesen vagy törvényes megbízott által leendő megjelenés végett azon figyelmeztetéssel idéztetnek , miszerint meg nem jelenésük esetében az urb. ügyrés 16() §-a rendeletéhez képest, saját veszélyük s költségükre egy biróilag kinevezendő gondnok által fogtak képviseltetni. Zala-Egerszeg, jun. 20- 1857. Cs. k. urb. törvszék. (1889) (1-3) 282. A zala-megyei cs. k. úrbéri törvszék részéről Györffy Dániel, és több köveskáli közbirtokosoknak Balogh László és több köveskáli közbirtokos ellen arányosítás és tagosítás iránt indított keresetében a helyszínen tartandó szóbeli tárgyalásra 1. évi october 2-dik napjának reggeli 9 órája határidőül kitüzetvén , ezen napra az ismeretlen tartózkodású közbirtokosok a helyszínen a tárgyalás érdemére tartozó iratokkal személyesen, vagy törvényes megbízott által leendő megjelenés végett azon figyelmeztetéssel idéztetnek, miszerint meg nem jelenésük esetében az úrbéri ügyrendtartás 160. §-a rendeletéhez képest saját veszélyükre s költségükre egy bíróilag kinevezendő gondnok által fognak képviseltetni. Zala-Egerszeg, junius 20-án 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (1894) I (1-3) 539. Szathmár megyébe kebelezett Vámfalu helység határának úrbéri rendezése végett beadott keresetnek az 1852. évi mart. 2-ki cs. nyiltparancs elvei szerinti tárgyalására a feleknek f. évi sept. 14-dik napja d. e. 9 órája oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint akkoron személyesen vagy törvényes megbízottjaik által ezen cs. k. urb. tervszék előtt annál inkább jelenjenek meg , mert a meg nem jelenő fél ellenében az urb. ügyrendtartás 160-ik §-a fog alkalmazásba vetetni. Szathmár, jul. 25-n 1857. Cs. k. urb tervszék. (1884) p .(1-3) 383. A gödöllői cs. k. szolgabirói hivatal mint j.-biróság által mind azok, kiknek múlt 1854-ik augustus 15-én Hévizén elhunyt bujaki uradalmi főügyész Eliássy István úr hagyatéka ellen követelésük van, felszóllíttatnak, hogy ezen bíróság előtt igényeik bejelentése végett folyó évi September 15-én reggeli 8 órakor jelenjenek meg, vagy odáig kérvényeiket írásban nyújtsák be, ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett követelsek kifizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket a zálogjog illeti. Gödöllő, május 16-án 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1882) , (1—3) 4005. Az eperjesi cs. k. megyei törvényszéktől gróf Majláth Kálmánnak ezennel tudtul adatik, hogy Szitnyai Károly, hg. Pálffy malatzkai számvivője jul. 15-n 1857. 4005. szám alatt e megyei törvényszéknél azon jelentését nyújtotta be, a miben fentnevezett grófot egy Melczer István ellen 1848. évi mártius 15 én kelt kötelezvényből eredő 1200 pártnyi követelés iránt szavatoságra felhívja; és miután a folyamodó előadása szerint, nevezettnek tartózkodási helye fel nem található, ennek következtében a nevezett gróf képviselőjéül Joob Vendel eperjesi ügyvéd saját veszélyére s költségére gondnokul rendeltetett, a kivel ez ügy a polgári perrendtartás értelméhez képest fog folytathatni; továbbá a fentnevezett gróf arra figyelmeztetik, miszerint ezen ügynek czélszerű folytatása végett vagy ezen gondnokát utasítsa, vagy pedig egy más ügyvivőt e törvényszéknek bejelenendőt nevezzen, különben az elmulasztás következményeit maga magának tulajdonitsa. Eperjes, julius 18-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1847), (3—3) (1846) (3-3) 353. A máramaros-szigeti cs. k. úrbéri törvényszék részéről közhirre tétetik , hogy az ezen megyének ökörmezői szolgabirói kerületében fekvő, a közbirtokosoknak egy része által urbérileg szabályoztatni, s tagosittatni kívánt egy közös határu, Kalocsa-Láz, Kalocsa-Horb, Kalocsa-Ófalu, Kalocsa- Nyegrovetz, és Kalocsa-Imsád, úgy a técsői kerületben fekvő Kövesliget és Csománfalva helységekben, az 1853-ik évi mártius 2-án kelt cs. nyiltparancs 27. és 31. §-sainak rendeletéhez képpest, a közbirtosok között birtokaránynak egyességileg megállapítása, s a szabályzás megengedhetősége kérdésének tárgyalására és pedig az 5 Kalocsákra nézve folyó évi September havának 10. és 11-ik napjai Kalocsa-Horbra Kövesligetre 1. évi September 14 ke, Csománfalvára September 15-ke a helyszínére tűzetett ki határnapul. Miről az ismeretlen közbirtokosok oly figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy a kitűzött időkben és helyeken vagy személyesen, vagy törvényes meghatalmazottjuk által jelenjenek meg, mert a meg nem jelenők ellen az úrbéri eljárást szabályozó ministeri utasítás 160-ik §-sa fog alkalmaztatni. Máramaros-Sziget, julius 18-án 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (1881) (2 -3) 225. Gróf Batthányi József özvegye szül. Tarnóczy Antóniának alulirt cs. k. urb. tervszékhez beadott folyamodására Komárom megyei Csiliz-Radvány helység határa ó államu térképe, és telekkönyvének meghitelesitésére i. é. aug. 25-ik napja kitüzetvén, ez alkalommal a curialis birtokosokkal már megkezdett egyezkedés befejezése is megkisértetni fog, miről a nevezett birtokosok közöl azok, kiknek hollétük nem tudatván, felzettleg meg nem idéztethettek, oly kijelentéssel értesittetnek, hogy ez időre jogaik felügyelése tekintetéből Csiliz- Radványon megjelenjenek, mivel elmaradásuk esetében a többség határozatába beleegyezőknek tekinteni fognak. Cs. k. urb. tervszék. főmüves munka .ésmunka .sztaros munka akatos munka ovács munkaveges munka ütött vas és anyagokra frt kr. 30445 17 3390 27 2396 10 105 50 508 11 234 — 1664. A sz .fehérvári cs. k. megyei törvényszék által Vicenty Pál ur és testvérei fehérvári lakosok részéről benyjtott kérelem folytán, miszerint Sz.-Fehérvárról Komárom, jul. 25. 1857. XVII—7 számú jegyig terjed, aug. 21-kén 1857. Kápolnán az ottani községházban, Borsod megyében. 6. Azon útrészre nézve, mely XVII—8-tól, XXIII—4 számú jegyig terjed, aug. 22-én 1857. Harsányban, az ottani községházban. 7. Azon útrészre nézve,mely XXIII—5-től, XXVI—2 számú jegyig terjed, aug. 24-én 1857. Miskolczon, az ottani cs. k. megyei épitő hivatal irodájában. A pest-szabadkai álladalmi útra, Pest-Pilis megyében. Azon útrészre nézve, mely I—3-tól bezárólag II—2 számú jegyig terjed, aug. 14-n 1857. Pesten a megyeházban, az ottani cs. k. megyei épitő hivatal irodájában. Azon vállalkozni szándékozók tehát, kik a szóban lévő kavics-szálitmányra a fent említett megyékben egy, vagy több útrészre nézve, magukban kedvet éreznek, a fent kitűzött napokban, és az illető részes árlejtések megtételére meghatározott helyeken, vagy személyesen jelenjenek meg, a kikiáltandó árnak mértékéhez képest 5% száztéli bánatpénzzel ellátva, vagy pedig a hibátlanul feltett, és a kikiáltandó árnak mértékéhez képest 10% száztéli biztosítéki pénzösszeg kíséretében jól lepecsételt iratbéli ajánlataikat, az árlejtésnek kitűzött helyekre, azon napokban, melyekben az árlejtés meg fog tartatni, és legfeljebb reggeli 8 óráig, az illető árlejtő bizottmánynak beküldjék , mely úttal egyszersmind az is megjegyeztetik , hogy tömegesen vállalkozó községek melyekben t. i. egy mindnyájáért, és viszont jót állanak, a bánatpénz, és biztosítéki pénzösszeg letételétől felmentetnek. A jelen árlejtés hirdetménye napjától kezdve, minden ezen árlejtésre vonatkozó bővebb felvilágosításul szolgálandó írásbeli magyarázatok : az előállítandó kavicshalmok száma, egységi ár, és a kavicskészítő helyek megnevezése körül, az illető cs. k. megyei építő hivataloknál, Pesten, Egerben, Miskolczon, Esztergomban. Fehérvárott, úgy szinte Budán a cs. k. épitő igazgatósági osztálynál, nyomtatványban ingyen kaphatók, mely felnevezett cs. k. megyei épitő hivataloknál egyszersmind a részletes, és általános szállitmányi feltételek is, melyek mind a szóbeli, mind pedig az iratbeli legjobb ígérőre azonnal törvényszerűleg kötelezők, a szokott hivatalos órákban naponta megtekinthetők. Végül említtetik az is, hogy az ajánlatok, melyek egyes *, köbölnyi, vagyis 54 köblábnyi tartalmazó kavicshalom után, egyes árakban teendők, nemcsak egy évre, hanem három évre is szólhatnak, mi mellett azonban határoztatik az is, hogy ezentúl minden vállalkozó az átvett kavics mennyiségnek első felét legfeljebb minden évi febr. hó utolsóig, a második felét pedig minden év aug. hó utolsóig, az úthoz szállítani tartozik. Buda, jul. 20 . 1857. Cs. k. épitő igazgatósági osztály. választására, a hitelezőknek csődtömeg irányábani kiegyezkedésük megpróbálására és végre a hitelezőknek a csődöt bejelentő által kért vagyonátengedés jogkedvezményei iránti nyilatkozatra e 1. év September hó 28-ik napjának d. e. 9 órája a csrdts. 30. 43. és 179. §§-a nyomán oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az azon napra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni , és végre oly hozzáadással, hogy az adósnak a vagyon jogkedvezményéhez, igénye iránt azon hitelezőket illetőleg, kik azokat néki enyként meg nem engedik, a közös adós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni; és hogy a jogkedvezmények megadásáért kérvényt e bíróságnál vagy perügyelőnél, kinek is a közadós benyújtványa egy példányban kiadatik, kiki meszemlélhetni. Szarvas, julius 23-án 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1914) 1 (1—3) 20687. A pesti cs.k.keresk. és váltótörvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schuller Ferencz helybeli bejegyzett cs. k. szab. gyáros nap-uteza 23 sz. a. összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd 20687 szám alatt elrendeltetvén, perügyelőnek s ideiglenes tömeggondnoknak Krisko Alajos ügyvéd ur, lakik ősz-uteza 10 sz. a., helyettesének pedig Rasko János ügyvéd ur neveztetett. Felszólittatnak tehát mindazon személyek, kiket a csőd alá kerül vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1857-dik évi nov. 30-ik napjáig ezen cs. k. ker esk. s váltó törvényszékhez annál bizonyosabban jelentse be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni; egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasztására folyó 1857. dec 5-ik napjának reggeli 10 órája a csődrrzs 30 és 43 §§-i rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők tekintetbe nem fognak vétetni; az öszszes hitelezők egyúttal értesittetnek , miszerint a bukott által igényelt vagyonátengedés jogkedvezményei felett is folyó évi 1857-dik december 5-dik napjára rendelt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat nekik önként meg nem engedik, a büntető birói vizsgálat befejezése után fog határozat hozatai, az az iránti kérvény vagy a törvszéknél vagy a perügyelőnél megtekinthető. Pest, aug. 1. 1857. Cs. k. keresk. törvszék. sértése, s az idézett nyilt parancs 31-ik §-a értelmében a szabályozás megengedhetősége kérdésének tárgyalására f. é. sept. 28 nak reggeli 9 órája a Buszpolyána helységébe tűzetett ki. Mely tárgyalási határnapra a netaláni tudva nem levő, és oly közbirtokosok, kik vagy hibásan volnának megnevezve, vagy lakhelyük hibásan volna a keresetlevélbe kitéve, az úrbéri eljárást szabályzó ministeri utasítás 160. §-ban megirt joghátrány terhe alatt ezennel megidéztetnek. M.-Sziget, jul. 25- 1857. Cs. k. urb. törvszék. (1874) , (1-3) 3099. A szegedi cs. k. megyei törvényszék részéről Babarczy Klára folyamodása folytán az 1848. évi forradalomban állítólag Oroszlános helységben elesett hiányolt férje, Szabó Csúcs Györgynek hivatalos lapok utjáni köröztetése elrendeltetvén, mindazok , kik a nevezett hiányolt egyének életben létéről, vagy halála körülményeiről némi tudomással bírnak, ezennel felhivatnak, hogy arról ezen hirdetésnek a hivatalos lapokbani harmadszori megjelenésétől számítandó három hónapok alatt a cs. k. megyei törvényszéknél , vagy a hiányolt egyén gondnokául nevezett Molnár Márton ügyvéd urnál kellő jelentést tegyenek. Szeged, jun. 26- 1857. Cs. k. megyei törvénszék, 30 évek előtt eltávozott s azóta itt meg nem fordult s igy távollevő testvérük Vicenty Tamás holtnak nyilváníttassák, ez iránti eljárás megindittatván , közhírré tétetik, miszerint a p. t. 277. §-a értelmében távollevő Vicenty Tamás részére gondnokul Ambrózy Ferencz ügyvéd úr fehérvári lakos neveztetett ki ; egyszersmind pedig távollevő Vicenty Tamás oly hozzáadással idéztetik, hogy ha jelen hivatalos hirdetménynek közhírré tételétől számítandó egy év alatt meg nem jelenik , vagy ezen cs. k. megyei törvényszéket életben léte felől más módon nem értesiti, a biróság a holtnak nyilvánitáshoz fog látni. Székesfehérvár, julius 14-n 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1854) (3-3) 734. Alulirt első folyamodása cs. k. úrbéri törvszék által Dél-Bihar megyében a margittai cs.k.szkirói járásban fekvő Bályok községbeli közbirtokos gr. Degenfeld Schömberg Imre és Kabos József uraknak a nevezett község többi közbirkosai és a volt úrbéres lakosság ellen, Bályok helység határának folytatólagos úrbéri szabályozása és elkülönítése tárgyában ezen cs. k. úrbéri tervszékhez benyújtott keresete folytán, a közbirtokosok közötti arányosságnak az 1853. mart. 2-ki cs. nyiltpar. 27. és az urb. ügyrés 159 §§. értelmében barátságos egyesség utjáni elintézésére törvénynapul el. 1857. évi sept. 7-dik napjának d. e. 9 órája; annak sikerült esetében a folytatólag folyamba tett úrbéri szabályozós elkülönítési perben a felek közötti barátságos egyességnek megkísérlésére pedig ugyancsak sept. 8-ik napjának d. e. 9 órája a helyszínére Bályokra kitüzetvén, ennek következtében mindazok, kik a többször érintett Bályok helységéhez jogot tartanak, a mondott helyen és időben, ezen cs.k.tervszék részéről kik. előadó tanácsos s bizottmány előtt szükséges okmányaikkal ellátva személyesen vagy törvényes képviselőik által jelenjenek meg, és a további végzések átvétele végett egy Nagy-Váradon lakó közös meghatalmazottat annál inkább jelöljenek ki , minthogy ellenkező esetben a további kézbesítések a polgári pertásnak a több pertársak elleni eljárást tárgyazó határozatai szerint fognak eszközöltetni. Végül megjegyeztetik, hogy ezen cs k. urb. tervszék az illetők meg nem jelenése, vagy az egyesség nem sikerülte esetében is, a felhívott törvények rendeletéhez képest mindenesetre ideiglenesen intézkedend, s egyszersmind a volt földes urak és jobbágyok közötti viszonyok végleges szabályozásához fogand. N.-Várad, jul. 11- 1857. Cs. k. urb. tervszék. (1880) (2-3) 338. A marmaros-szigethi cs. kir. urb. törvényszék által közhirre tétetik, hogy a cs. k. pénzügyi ügyvédség, mint a magas kincstár képviselője által beadott birtokrendezési s tagositási keresetek folytán az 1853. évi mart. 2-ki cs. nyiltparancs 27. és 31. §-nak rendeletéhez képest, mindenekelőtt a közbirtokosok közötti birtokarány megállapítása, s előlegesen a birtokszabályozás megengedhetősége kérdésének tárgyalására Ökörmezőre nézve f. é. sept. 7-ik napja Ökörmező helységébe, Gányára nézve f. évi sept. 24-ike, Nyeresnyiczére f. é. sept. 25-re és Gernyesre nézve f. é sept. hó szinte 25-ik napja, e három utóbbi helységekre nézve M.-Sziget városába tűzetett ki határnapul. Miről az ismeretlen közbirtokosok oly figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy a kitűzött helyeken s időkben személyesen, vagy törvényszerű fölhatalmazványnyal ellátott képviselőik által a törvszékileg kiküldött bizottmány előtt annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert a meg nem jelenő fél ellenében az urb. perzzs 160 ik §-sa fog alkalmaztatni. Marmaros-Szigeth, jul. 11- 1857. Cs. k. urb. törvszék. .