Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-04 / 176. szám
Pest Kedd. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben : félévre: 0 frt, évnegyedre: 4 firt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza , 2-ik sz. alső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: nap kiadó hivatalában: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. HIVATALOS RÉSZ: A cs. k. Apostoli Felséges. é. jun. 13-ki legfelsőbb határozata által dr. Poli Boldizsár valóságos egyetemi tanárt s a velenczei gymnasiumoknak jelenlegi ideiglenes főigazgatóját, és C oncina Natalis apátot, a velenczei cs. k. di Santa Catarina főgymnasium igazgatóját, iskolatanácsosokká a lombard -velenczei királyság számára, és pedig az elsőt Lombardia és az utóbbit Velencze gymnasiumi felügyelőjének rendeltetésével legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, augustus 3. (A Dunafejedelemségek ügye) igen komoly stádiumba lépett s e kérdés további fejlődése fölmérhetlen befolyással leend Európa politikai helyzetére. A tényállást ismerik olvasóink, az uniót pártoló kormányok a divánválasztások megsemmisítését és ha Vogonidesz herczeg több volt, mint a porta parancsainak végrehajtója, ennek letétetését kívánják. Ez ügy körül mind a hét hatalom érdekelve van, mely a párisi szerződést aláírta, hanem mindeddig csak négynek — a porta és Austria,Franczia és Oroszország — magatartása világos és határozott. Szardinia mindeddig nem nyilatkozott, ámbár feltehetni, hogy oly ügyben, melyhez őt közvetlen érdek nem köti, Napóleon részére fog állani. Poroszország eddigelé szintén az unió- politikát látszik gyámolítani, azonban be kell várni, vájjon a porosz király bécsi látogatása nem fog-e e tekintetben is némi változást eredményezni. Eddig ugyan ilyenről még nem hallani , és a porosz lapok kevés rokonszenvvel szólnak arról, hogy a berlini kabinet a fejedelemségek ügyében is az orosz politika uszályát hordja, miként ezt — fájdalom — a keleti háború alatt is tette volt, holott akkorában önálló erélyes fellépés által nemcsak a háború tartamát megrövidíthette, hanem egyszersmind az abból fejlődött és részben csak most fölmerülő nehézségeknek is elejét vehette volna. Anglia kevéssé biztos szövetséges társ, Bedcliffe lord által az unió ellen agitáltat, míg az ad hoc meghatalmazott (Bulwer) mindinkább az unió felé hajlik. Bedcliffe lord — elég furcsán — épen most néhány heti szabadsággal Londonba készül menni, tán vele megy az unió-ellenes politika is és mire visszajö, tán azt fogjuk észrevenni , hogy eddigi politikáját — otthona felejtette. A Dunafejedelemségek jövő szervezetének kérdése tehát még mindig ,,nyilt“-nak tekinthető, hanem, és e tekintetben sok helytt még igen zavarosak a fogalmak , e kérdés eldöntése nem is a kormányokat, hanem a divánokat illeti. E perczben csak a divánnak összetétele képezheti a vita tárgyát. A „Moniteur" jasszyi leveleiben sok tényt hoz fel annak bizonyságául, hogy a válaszásokra nézve biztosított szabadság nem létezett. A „ Moniteur " hivatalos lap ugyan , hanem ama híreket nem hivatalos részében közli , ámbár, vagy épen mivel a pártszínezet meglátszik rajtuk, mégsem kell azoknak nagyobb fontosságot tulajdonítani, mint bárminő más lap magántudósításainak. Ha a „Moniteur" olvasói e híreknek hitelt adnak, vagy nem adnak, ez az ő dolguk. Hanem másként áll a dolog, ha ezen híreket egy európai hatalom diplomatiai eljárás kiindulópontjául akarja venni, oda kétségtelen bizonyítékok kellenek, nem pedig puszta állítások vagy közönséges hírlapi tudósítások. Ha tehát valaki azt kérdezi: mitévő leend a porta és Austria Francziaország legújabb követelése irányában, erre véleményünk szerint, a válasz igen egyszerű : ha Thouvenel báró a választások megsemmisítésére és Vogorides letételére vonatkozó követeléseit minden kétségen fölül álló és részrehajlatlan forrásból eredő bizonyítékokkal tudja támogatni , akkor egyik hatalom sem fogja ellenezni a választások revisióját ; ha pedig a franczia kormány semmi más tanúságra nem tud hivatkozni, mint a „Moniteur" jasszyi levelezőjére vagy hasonló auctoritásokra, akkor amaz igazságtalan követelés határozottan vissza fog utasittatni s nyugalommal beváratni, minő következményeket szándékoznak a tuileriákban ama visszautasításból származtatni. MEZŐGAZDASÁGI KÉPVISELET. ■f Miután a mezőgazdasági országos egyesület Felséges Uralkodónk kegyelme által legközelebb (t. i. a f. évi május hó 5-kéről kelt legmagasb leirat folytán) újból megerősittetett s igy létezésének alapkövéül a legszilárdabb biztosítékot nyerte meg, joggal gondolkodhatunk azon teendőkről s feladatról is, mely ezen nagyfontosságú nemzeti intézetünket, különösen a mezőgazdászati képviselet tárgyában is szükségkép illetné. Miből állna, s mily alakzatúnak kellene ezen képviseletnek lenni ? most már bizonyosan inkább vitathatjuk mint csak a múlt évben is, midőn az idegen lapok máris látták hazánkban a gazdasági kamarák eszmemagvait fölcsirázni, jóllehet azokra a szükséges életmag még elhintve sem volt Azon urak, kik ezen eszmével akkoron oly nagy kedvtöltéssel foglalatoskodtak, bizonyosan az iparkamarák üdvös s gyakorlati hatását tartották szemük előtt, s úgy látszottak vélekedni, mintha nálunk a mezőgazdasági képviseletet szint azon alapokon kelle kifejteni s életbe léptetni, mint melyeken azok nyugszanak. A logikai összetezés bizonyosan nem volt rész, de hiányos volt az alkalmazhatás azon föltétele, mely nálunk legkivánatosbnak s gyakorlatibbnak mutatkozik. S ez abban áll , hogy miután van nekünk egy nagy nemzeti előszeretettel ápolt, s a fejedelmi kegyelem által is támogatott gazdasági intézetünk, ezen intézetnek lenne természetes hivatása s feladata, hogy legyen a mezőgazdasági összes érdekek képviseletének mintegy központja , s egyesítő kapcsa. Indokolni fogjuk ezen véleményt. Az ország kereskedelmi s forgalomügyi állapota, az iparkamrák által, melyek hazánkba is behozzák, mindenesetre eléggé van képviselve, gatolják ezt mindazon dús eredmények , melyeket az iparkamrák eddigi működései fölmutatnak. Éspedig annyira, hogy mivel azok a mezőgazdászati érdekek előmozdításától sem lévén idegenek, időszakonkint tenni szokott jelentéseik, s statistikai gyűjteményeikben, a mezőgazdászati viszonyokat is figyelemre méltatják. Azonban bármennyire méltányoljuk is ezen nemes figyelmet, az iparkamráknak e téreni kihatása s működése soha sem terjed — s nem is terjedhet tovább — mint csupán azon viszonyok határáig, hol a mezőgazdászat érdekei a kereskedelem s forgalom ügyeivel érintkezik. Hogy pedig mindez, egy oly földmivelő országra nézve — mint milyen Magyarország — nem elégséges, — s hogy már ezen körülménynél fogva is nélkülözhetlen szükségünk van külön mezőgazdászati képviseletre, szükségtelen bővebben vitatnunk. Egyformán igénylik azt mind legközelebbi házi érdekünk, mind az államgazdászati magas tekintetek. Ily mezőgazdászati képviselet különösen Szász- és Poroszországban, már eddig is a legjótékonyabb hatást tudja fölmutatni, jóllehet azon országokban a mezőgazdászati érdekek távairól sem bírnak azon horderővel, mint Magyarországban. Azon államokban a közkormány létegzetében nyittatott hely ezen képviseletnek s Szászországban a földmívelési tanács közlönyének (Landesculturrath), Poroszországban pedig a országgazdászati collegiumnak (Landes - Oeconomie- Collegium) nevezik ezt, melyek mind itt, mind amott, a közkormány kebelében működnek. Az austriai birodalomra s különösen Magyarországra nézve azonban egészen más kérdés az, hogy várjon mindegye, ha a mezőgazdászat képviselete a közállamkormány kebelében fejlődik-e ki, vagy magukból a nemzet belső viszonyainak természetéből? Az államkormány befolyása, ellenőrködése s felügyelete távolról sem ignorálható az ily dolgokban, de mindezt megengedve, mi mégis úgy hiszszük, hogy hazánkban csak úgy lehetne az áldásos s közvetlen hatású, ha mindaz, amit az ilynemű képviselet által elérni s kivinni kell, a mi köztevékenységünk s helyi érdekeink legjobb ismeretére van alapítva. És e tekintetben mi illetékesebb közeget most nem is ismerhetünk, mint épen a gazdasági egyesületet. — Mert ezen egyesületnek föladata az, hogy a hazai földmivelés minden érdekét a midőn előmozdutni törekszik, egyszersmind képviselni törekedjék. De hogyan és mily után — kérdeznék talán számosan — ? Szerény nézetünk szerint kétfélekép, úgymint először szakegyesületek által; másodszor: a mezőgazdasági országos egyesület működésének öszpontosító befolyása által. Vagyis más szóval: igyekezzenek a magyar hazafiak minél több SZ. Augustus 4. 1857 szakegyesületet állítni minden vidéken, sőt ha lehet, minden megyében; azaz : álljanak nem csak földmivelési, hanem erdőművelési, baromtenyésztési, kertészeti, selyemtenyésztési, majorgazdászati, erdészeti, borászati, bányászati stb - efféle társaságokba, s válaszszák maguknak igazgató tanácsukul a központi gazdasági egyesületet ; a központi magyar gazdasági egyesület pedig igyekezzék magát úgy szervezni, hogy mindezen vidéki osztályok az ő kebelében külön szakosztályok által képviseltessenek s igazgattassanak. Köztudomású dolog,miszerint gazdasági egyesületünkben a szakérdekek még eddig nem voltak úgy képviselve , hogy az egyes, vidéki különálló egyletek is, attól mint egy jól szervezett tűzponttól, éltető meleget, irányt s azon szükséges öszhangzatot, mely a polgári cselekvőség ezen körében szintén nélkülözhetlen, nyerhettek s kifejthettek volna. Országunknak pedig épen erre van most legnagyobb szüksége. Mert a mindinkább élénkülő hazafias tevékenység , mely a gazdászat minden ágaiban naponta mutatkozik, támaszpontot, s a hazai közérdekekhez mért egyenlépést csak is úgy tarthatja föl s amazt Csak úgy nyerheti meg, ha a közmunkásság vérforgalma bír egy központtal, hol az a maga életerejét kifejleszthesse, s ahonnan, a lankadó tagok minden perczben erőt meríthetnek. S azt hisszük, hogy mezőgazdászatunk eredménydús képviseletét, más után hiába is erőködnénk, vagy reménykednénk elérhetni. Bécs, aug. 1. A A jul. 29-kén kiadott birodalmi törvénylap XXIX száma egy bel - és igazságügyminiszeri rendeletet tartalmaz f. hó 17-kéről az úrbéri törvényszékek illetőségéről az egyéni tagosítás s elkülönítés keresztülvitelére nézve oly úrbéri községekben, melyekben a birtokviszonyok a volt földesurak irányában immár szabályozvák. A felmerült kételyek eloszlatására a bel - és igazságügyi ministeriumok az úrbéri törvényszékeknek ahhoz tartásuk végett, tudtul adják, miszerint az előbbi úrbéri törvényeknek a l.m. birtokszabályozásil 853. márt. 2 kinyilt parancs által érintetlenül hagyott határozatai értelmében az úrbéri törvényszékek a tagosítás s elkülönítés keresztülvitelére az említet nemű községekben is, melyekben t. i. a volt földesur s jobbágyok közt az elkülönítés már megtörtént, a birtokviszonyok tisztábahozatala azonban, illetőleg a tagosítás, elkülönítés s a legelő egyéni felosztása a jobbágyok közt meg nem történt, illetékesek. Az egykori jobbágyközségnek mindazonáltal ily esetekben szabadságában áll birtokainak egyéni öszesítését, s legelőrészének egyéni kiadatását egyesség útján a szolgabirói (járási) hivatal előtt is végbevinni, azon föltétellel, hogy ily egyességek az úrbéri főtörvényszékeknek helybenhagyás végett fölterjesztendők. A rendelet világos czélja a birtokrendezés, különösen a tagosításnak habár csak közvetve is, előmozdítása, végrehajtásának egyszerűsítése által. A katonai szolgálat alóli váltságdíj, mint tudjuk, évről évre s nem bizonytalan időre határoztatik meg. A következő 1858-k évre a múlt évi váltságdíj — 1500 ft — megtartatott, a f. é.jul. 18-i m. ministeri rendelet által. A koronatartományokból érkező tudósítások az ez idei aratás eredményéről már némi átnézetet engednek vetni annak összeségére ; egészben véve az idei gabnatermés birodalomszerte a középszerűnél jobb volt, némely gabnatermelő vidéken kitűnő. De Európa egyéb részeiből is, kivéve az éjszakiabb országokat, oly kedvező aratási hírek érkeztek, miszerint az árak tetemesen hátrálnak,a gabnakereskedési ügylet utolsó napok óta teljesen pang. Ellenben a nagy szárazság következményeként a burgonya eddig nem igen biztatón áll, ha tartósabb eső rövid idő alatt be nem áll. A kenyér — Bécsben — jóval nehezebb az idén, mint tavaly ilyenkor, s ámbár ismeretes dolog, mily nehezen csökkennek az egyszer fölszökött árak legkivált élelmi csikkeknél, mégis a kenyér olcsóbbsága általán érezhető. A felső - magyarországi iparterménytárlat. Kassa, júliusban. -Art. VI. A negyedik csoportozat, mely természetszerűn csatlakozik a megelőzöttekhez, a hámorterményeket fémárukká feldolgozva tünteti elénk. Az öntvényárukon kezdjük, melyekre nézve azon megjegyzést bocsátjuk előre, mikép a nyersvasnak mintászat általi felhasználása utolsó időben a vasművekben rendkívül gyarapodott. 25. év előtt a leggazdagabb bányakerületben alig ismertek több mint egy vasművet (Derno), mely öntött árukat némi tökéletességgel előállítani bírt. Ez idő óta támadtak vasművek, melyek az öntést különös feladatul tűzték ki, s melyek évi termelése mintegy 12.000 mázsa öntöttárura rúg. Más művek, melyek addig csak nyersvasat termeltek a frisítés számára, az öntést hasonlag életbe léptették, s ebben oly nevezetes előhaladást tettek, hogy bátran a külföld legjobb öntödéi mellé állhatnak s nyerstermelésüknek több mint felét alakítják át értékes reményekké. A közönséges árukra nézve (kályhák, tűzhely-lemezek stb) egyike a legfontosb öntödéknek kétségtelenül a Heinzelmann testvéreké Chisnyovodán Gömör megyében. Kiállított kályháik jóalkotásuak s a czifrázatokban önkészitette mintákat és teljes graffitmentes sűrü felszint mutatnak. Ép oly szépek az öntött conzolok és a zománczozott edényárak. A gr. Andrássy György ur birtokában levő der női öntöde és mintamühely is nagy jelentőségét. A kerületben ez volt az első helyiség, amely a mintászat mezején complicált alakú tárgyakat készített. A kiállított kályhák, takaréktűzhelyek, vízvezető csövek, mozsarak és néhány kisebb tárgyak igen szépek, mindazáltal külső formájuk tökélyére nézve más műtelepek áruit kevéssé múlják fölül. Régebben ez öntödében sok gépvas is készült s mindenesetre még jelenleg is ez az, melynek közönséges gyártmányok tekintetében a legnagyobb évi termelése van. E vasmű a párisi kiállításon is II. osztályú érmet nyert. A gr. Schönborn féle munkácsi vasmű Bereg-Ugocsa megyében a közönséges gyártmányok mellett még a finomabb műöntést is őrzi,s ebben az irányban sok kitűnő gyártmánya által hírt szerzett magának. A tárlatra ezen öntöde néhány jól készült szobakemenezét és több kisebb műtárgyakat szállított, mely utóbbiak, úgymint vázák, sakktáblák, gyertyatartók stb. eredeti és idegen kitűnő miva minták után készültek. Közönséges öntvényárukat még több más öntöde állított ki igen szilárd alkotással, nevezetesen a „Vilmos hámor" Hámor mellett, a „Mislakai János hámor" és mindazon hámorok, melyek Kassától nyugatra feküsznek, s a harmad alakulatu hegy agyagvasát és barna vaskövét feldolgozzák. Ez utóbbiak közt különösen a turia-remetei kincstári öntödét szép szobor vaskályháiért, s a felső-remeteit edényáruiért kell kiemelnünk. Gépvasat nyersen és feldolgozva nagyobb mérvben csak a krompachi és hernádi vasművek állítottak ki, mely utóbbi ezen ipart — több gázvezető cső mellett — néhány kész géppel (köztük egy vízoszlopemelő csigagép) és több gép, alkrészszel képviselte. Ezen vasmű műszerészetére egy tökéletesen fölszerelt műhelylyel bir, fúró csavar- és gyalugéppel és az a kerületi szomszéd vidékek számára már nagyszerű munkákat készített. Gépöntvényt a prackendorfi mű is szolgáltat, mely azonban csak egy másoló sajtót, közönséges árukat és műöntvényt állított ki. Tömörhengerek öntésével kitűnőleg a herczeg Koburg féle pohorellai vasmű foglalkozik, mely egy pár Urhengert is állított ki, továbbá a krompachi és a vilmoshámori vasmű. Az első egy elkészített pléhhengert, az utóbbi egypár kész sodronyhengert mutatott be e tárlaton. Kúp- és lángkemenczék e területen szintén vannak működésben, mindazáltal kivételkép csak azon időre midőn az olvasztó-kemenczék szünetelnek. A tulajdonképeni kúp- és lángkemencze üzlet öntvényárui az ipartárlatban nem voltak találhatók. — Legélénkebben szetik az Chsnyovodán közönséges árukra ,s Pohorelán saját használatral géprészekre. A Kassától nyugatra eső megyék kúpkemencze üzlete (a keleti részre nézve nincsenek adataink) hihetőleg több mint 20.000 mázsát, s a lángkemencze-üzlet több mint 2000 mázsát szolgáltat. A faszénfrisités általi rúd vas-termelés itt elég kiterjedt mérvben alkalmaztatik. Újabb időben a faszén s barnaszén-gázakkali kavarást kezdték alkalmazni. A frisítési üzlet, s az ezzel összekötött finomítási műhelyek a legutóbbi tíz év alatt, elég alacsony fokról oly tökélyre emelkedtek , mely azt egyenlő magasságra emeli ezen iparágnak más koronaországokbani állásával. A faszén-frisstés nagyban már tetemesen űzetik, kevesebb mint 16 köblábnyi szén-fogyasztással , ha szinte egyes kisebb művek üzletükben még nem haladtak oly messze. A kavarás mint eszköz nagyobb termelésre, csekélyebb égőanyag-fogyasztással évről-évre inkább terjed, különösen ama vidékeken, melyek kemény fát dolgoznak fel. — A friss-