Budapesti Hírlap, 1857. szeptember (198-222. szám)
1857-09-12 / 207. szám
Pest Szombat. Megjelenik e lap, vashrnap én ünnep utáni napokat kivéve, mindennap remrel Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: * M. Helyfélévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötszörben: .. . ’ - oj “ - • » • •» ui, — aniraeteset ötször h..áb*ott sorának egyezer, beiktatáséért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr. szémittatik. — Egyes szám 20 pkr. ftserkesztöi iroda : ugyetemnteza 2-ik st. a. 1-sö emeleten BUDAPESTI JitliZZironffn—amm Kirtdó hivatal vap : Egyetem-utóiéban, 2-ik stém alatt, fftl/feiint. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában. Egyetem-utosa, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI TTTB.T.AP“-ről September — december hónapra Pest - Budán naponkinti házhozhordással .... . . 5 ft 20 kr pp. Postán naponkinti szétküldéssel ... . . 6 ft 40 kr pp. E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani; a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége Kassán f. é. sept. 2-án kelt legfelsőbb határozata által Kellárcsik István rozsnyói és Farkas Imre székesfehérvári püspököket, a Lipótrend középkeresztjével ditelengedés mellett legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 28 -i legfelsőbb határozata által Palló Sándor helytartósági titkárt helytartsági tanácsossá Magyarországban legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 13-i legfelsőbb határozata által dr. Dankó József esztergom megyei áldozárt és a bécsi pazmaneumi collegium tanulmányi főnökét, a bibliai tanulmány tanárává a bécsi főtanodánál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Frinta Ede III-dik osztályú ideiglenes irodasegédet végleges minőségben, továbbá Okolicsányi Kálmán hivatali gyakornokot, ideiglenes ül. osztályú irodasegéddé kinevezte. F. é. aug. 27-én a budai cs. k. egyetemi nyomdában az országos kormánylap első osztályának XV. darabja mind német egyes mindösszes kettős kiadásokban megjelent és szétküldetett. Tartalma: 127. sz. 1857. junius 26-án kelt császári rendelet, azon módozatok iránt, melyekkel az 1854. jan. 16. kelt legfelsőbb nyiltparancsok (hírod. törv. lap 21, 22 és 23 sz.) s az 1856. jan. 1-jén kelt legfelsőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap 7 sz.) határozatai Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban s temesi bánságban és Erdélyben a kamarai, pénzalapi, alapítványi s az elkobzott javakra alkalmazandók. 128. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. jul. 8-kán kelt rendelete, melylyel a salzburgi orsz. törvényszék s városilag kirendelt járási bíróság telekkönyvi hivatalánál eddig elő vezetett végzéskönyvek megszüntetése rendeltetik. 129 sz. A belügyi, s vallás- és oktatásügyi ministeriumoknak 1857. julius 10-én kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a lombard-velenczei királyságot, Dalmátországot s a katonai határőrséget kivéve, a politikai ügyvitellel megbízott községi hatóságoknak a házassági törvény 38 §. szerint a másodszori s harmadszori kihirdetéstől fölmentést tárgyazó illetősége iránt. 130 sz. A vallás és oktatásügyi ministernek 1857 julius 10-én kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra, az iskolatanácsosok intézményének a lombard-velenczei királyságba leendő behozatala iránt. 131 sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857 julius 11-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországra a vitézségi érdempénz-pótlékokról szóló nyugtatváványok bélyegmentessége tárgyában. 132 sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857 julius 16-kán kelt kibocsátványa, a dalmátországi vámjegyzék némely kiigazításai tárgyában. 133 ss. A bel- és igazságügyi ministeriumnak 1857 julius 17-én kelt rendelete, melylyel az úrbéri bíróságoknak az egyénileges tagosítás és elkülönzés foganatosítására vonatkozó illetőségre, azon úrbéri községekre nézve is megállapittatik, melyekben a birtokviszonyok az egykori földesuraságok irányában már szabályozvák. 134. sz. A pénzügyi ministeriumnak, a belügyi ministeriummal s a legfőbb rendőri hatósággal egyetértőig, 1857 julius 17-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországra, a honbizonyítványok bélyegkezelése tárgyában. 135. sz. A hadsereg főparancsnokságának, a bélés pénzügyi ministeriumnak 1857. julius 18-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországra, a katonai határőrséget kivéve, de a határvidéki községeket bezárólag, a katonaszolgálattóli fölmentési díjnak az 1858. évrel megállapítása iránt. 136. sz. A pénz- és igazságügyi ministeriumoknak 1857. julius 20-kán kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra s Dalmátországra, mely által azon legfelsőbb határozatok, melyekkel az átalános bányatörvény a lombard-velenczei királyságban s Dalmátországban életbe lépendő közzétételnek, s a hatály kezdetének időpontja megállapittatik. 137. sz. A bel- és pénzügyi ministereknek 1857. julius 20-kán kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra s Dalmátországra, melylyel az átalános bányatörvénynek, a lombard-velenczei királyságban s Dalmátországban kezelése végetti bányahatóságok ideiglenesen fölállittatnak. 138. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. julius 20-kán kelt rendelete, kiható a lombárd-velenczei királyságra s Dalmátországra, a bányabiróságot gyakorlandó első folyamodásu törvényszékek kirendelése, azoknak hatásköre, s illetősége tárgyában. 139. sz. A pénz- és igazságügyi ministeriumoknak 1857. julius 20-kán kelt rendelete , kiható a lombard-velenczei királyságra s Dalmátországra, melylyel a végrehajtási szabályok azon legfelsőbb határozatok foganatosítására bocsáttatnak ki, melyek alatt az átalános bányatörvény hatályba lépend. 140. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1857 julius 20-kán kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra s Dalmátországra, melylyel több rendű az átalános bányatörvényhez, annak a lombárd-velenczei királyságba s Dalmátországba lett behozataláig, a többi koronaországra nézve kibocsátott utólagos rendeletek, a föntnevezett koronaországokban is kötelezőknek nyilváníttatnak. 141. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. julius 20-kán kelt rendelete, kiható a lombard-velenczei királyságra s Dalmátországra, melylyel az 1854. május 23-kán kelt átalános bányatörvénynyel összefüggésben álló bányaadózási szabályok a lombardvelenczei királyságban s Dalmátországban is kötelezőknek nyilváníttatnak. 142. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1857. julius 25-ben kelt rendelete, kiható az erdélyi nagyfejedelemségre, melylyel elrendeltetik, miszerint oly szerződésekből eredő keresetekre nézve, melyek az 1854. junius 21-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs (bírod. törv. lap 151. sz.) kihirdetése óta az abban érintett szolgáltatások megváltása iránt köttettek, a bírói segélyt csak akkor szabadjon megadni, ha ezek a földtehermentesítési országos bizottmány által megerősítettek. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 11. (Politikai napi szemle.) Azon borzasztó részletek mellett, miket a lapok az indiai lázadásra nézve naponkint közölnek, majdnem nevetségessé válik azon komolyság, melylyel a chalonsi táborban tartott hadgyakorlatokat leírják, hogyan kémlelte egymásnak mozgalmait a két ellenfél, hogy rohantak egymásra, hogy vonult vissza az egyik, mintha csakugyan Delhi és Chalons ugyanaz volna, csak azon kis különbséggel, hogy Chalonsban végre békésen egymás mellé ülnek az „ellenségek" és dinomdánom közt köröztetik a borkancsót, míg Delhi előtt a csatazaj elnémulása után a haldoklók hörgése hangzik az éjjeli csenden át s bor helyett vér foly a holttetemekkel borított földön. Miként a „Times" legújabban jelenti, eddig mindössze 25,000 ember küldetett Angliából Indiába s igy szakértők ítélete szerint legalább is 10,000-et kellene még oda küldeni, ámbár ezzel is csak a legsürgetőbb szükségnek lehetne eleget tenni, szerinte az angol hadat sokkal tetemesebben kellene szaporítani, csak azt az egyet nem mondja meg, hogy honnan kellene az embereket venni ? mert Anglia maga nem igen nagy illetéket állíthatna ezen szaporításhoz s német- vagy olasz- angol légió, miként a keleti háborúból tudjuk, egy csepp a tengerben ; béke idején nagyon sok, háború idején pedig nagyon kevés. S mivel a Times ezen szorultságot érzi s hamarjában nem tudja, kin hütse haragját, előrántja az öreg Redcliffe lordot s a gúny legmaróbb lúgját ezen diplomata szegény fejére árasztja, mert nem engedelmeskedik a kormány parancsának, mert mindent jobban akar tudni, mert a pasák csúszó mászó meghunyászkodását az angol ministerektől is várja. „A nemes lord — így mond a Times — jelenleg ő felségének mindenesetre legparancsolóbb alattvalója.“ Miután a citylap ekként derekasan megmosta a hajthatlan követ vas fejét, azon következtetésre jut, hogy Stambulban mindaddig nem lesz béke, mig az a vén hetvenkedő ott Thouvenel báróval együtt van, ergo legokosabb volna, mind akettőt haza hívni s Redcliffe lordnak a ministeriumban valami állomást adni, hogy a parlamenti vitákban makacs nyakát meghajtani tanulja. Csak az a furcsa, hogy e tanácsot, mely oly egyszerűnek látszik, az angol kormány már régen nem követte. Tán mégis valami bibéje lehet a dolognak, azaz vagy nem tudnak hamarjában olyan embert Stambulba küldeni, ki a keleti viszonyok alapos ismerete mellett a kormány nézeteivel és szándékaival egyetértene, vagy — a kabinet tán még sem roszalja annyira az öreg lordnak eljárását, miként a „Times“ el akarná hitetni s ezen szélkakas-természetü lap por helyett csak egy kis tentát hint Francziaország szeme közé! Ez utóbbi egyébiránt e perezben, legalább egyenesen nem igen gondol a stambuli ügyekkel, szive nyugtalanul dobog eléje a stuttgarti nagy napnak, mely most egész nyugati és közép-Európa figyelmét lenyűgzi. Hübner báró, Austriának párisi követje, talán szintén ez okból látogatja meg épen most majnai Frankfurtot, hogy közelebb lehessen ama találkozás színhelyéhez; az austriai szövetségi elnöki követ Bechberg gróf pedig, kinek Bécsbe kellett utaznia, egyelőre állomásán marad. Frankfurtban egyébiránt igen békés értelemben magyarázták a két császár találkozását ; czélja nem volna egyéb mint új szövetség (tehát mégis szövetség) megkötése, mely minden „háborúskodási vagy lázadási viszketegnek“ elejét venné, hogy aztán a hadsergek számát csökkenteni és a két birodalom anyagi jóllétét erélyesebben elősegíteni lehessen. E verzióra nézve csak azt jegyezzük meg, miszerint — ha az alapos — akkor a tervezett szövetség czélját minden esetre el fogja érni, mert nem tudnák, honnan nyilatkoznék még „háborúskodási viszketeg,“ ha Franczia és Oroszország arról lemond! vagy tán maguknak szabad lesz az, amitől másokat visszatartóztatni kívánnak ?! Bécs, sept. 8. *) A A holsteini rendi gyűlés két tagja időz jelenleg falaink közt; mint ők a rendek hangulatát festik, el vannak határozva a dán előterjesztéseket elvetni. Ezután mi történik, nehéz megmondani. A rendek egyebet nem tehetnek, mint ünnepélyesen óvakodni az erő ellen. A rendek egyébiránt hajlandók a két német nagyhatalmasságnak ez ügyben tett jóakaró lépései értelmében a cs. kormányra feltétlenül bízni ez ügy továbbvezetését, teljes megnyugvásukat a cs. kormány ezélzataiban előre is lekötvén. De Austria nem vállalhatván magára ez ügyben az egyoldalú cselekvést, az egyedül illetékes szövetséggyűléshez utasíttattak. Azonban a rendek e lépéstől határozottan vonakodnak. Úgyszinte bizonyosnak mondják, hogy a franczia kormány egy jegyzéket intézett a nagy hatalmasságokhoz, melyben a herczegségek viszályait európai ügynek jellegezvén, annak elintézésére congressus szükségét fejtegeti európai magas körökben; e jegyzék összefüggésbe hozatik Napóleon császárnak Sándor császárral, immár bizonyos öszszejövetelével Stuttgartban. Hogy a hitelintézet csakugyan biztosítási ügyletet szándékozik létesíteni, naponkint hitelesebben emlegetik. És miután e vállalat nem kíván tetemes tőkeberuházást, nem lehet tagadni, hogy ez azon vállalatokhoz tartozik, melyekhez jelenleg a hitelintézetnek elég oka van kizárólag fordulni. Bécs, sept. 11. Egy kitűnő munkára figyelmeztetjük a közigazgatási, főleg pénzügyi hivatalnok urakat , s a közgazdászat s financz-tudomány barát) E levelet a három nappal később kelt alábbival egyszerre kapta meg tegnap reggel a Szerk. September 12.185?. tarl. E munka:Die Financzverwaltun Frankreichs von Dr. Karl Ritter von Hock Stuttgart. Cotta, 1857.—Szerzője az austriai financzpolitikai uj iskola első rangú hive, pénz- Ügyministeri osztályfőnök, egyike azon jeleseknek , kik b. Bruck vezénylete alatt az ipar s forgalomszabadság virágzó uralmát előkészítik e sokban hátramaradt negyven millió lakosú birodalomban. Az előttünk fekvő mű (nagy Vik rét 698 lap) tíz fejezetben előadja a franczia pénzügyi közigazgatás rendezetét minden ágaiban, s részleteiben. I. A financz-ministerium állását, hatáskörét. II. A hivatalnokok helyzetét, viszonyait. III. A közszámadóságot. IV. Egyenes adókat. V. A beiktatási (enregistrement) vagy bélyegadókat, javadalmakat, erdőket. VI. Vámokat. VII. Fogyasztási s közvetett adókat. (Czukor, só, dohány, lőpor.) VIII. Ugyanazokat (Italadók stb.) IX. Postát. X. Állami háztartást s adósságokat. — Mellékletek — különbféle táblázatok. — Mint e vázlatos tartalomkivonat mutatja, e my átkarol minden tudni valót; s a maga nemében csakugyan egyetlen; mert német sőt franczia nyelven sem létez eddig olyan munka , a mely mint ez, a franczia pénzügyi törvényhozást, s közigazgatást legújabb alakulása mai stádiumán, teljes összefüggésében, előidéző okaival , vezéreszméivel s következményeivel rendszeresen s kimeritőleg előadná. Szerző 1855-ben a cs. kormány által a párisi világipar-kiállításra küldetett, az ottani austriai bizottmány tevékenységéről s Austriának az ipartárlatom állásáról tudósítandó. Egyúttal azon hivatalos külön megbízással is, hogy a franczia finanezministerium hivatalos állása, hatásköre, szervezete felöl adatokat gyűjtsön. — Minél mélyebben avatá magát szerző tárgyába, annál inkább érzé azt kezei alatt terjedni, nőni; s tárgyával aránylag saját érdekét S előszeretetét emti iránt,amely lassan kint túl a hivatalos föladat irányain azzá nőtt, mi most előttünk fekszik. Érdekes szerző saját szavait hallanunk: minél mélyebben hatottam tárgyamba, annál erősebben ragadott meg az elém tolakodó eszme nagysága. Az emberi értelem egyik legnagyobbszerű műve, mint azt más téren egy minden oldalról átgondolt bölcsészeti rendszerben , egy római épületben, egy tengereket összekötő vasútban csodáljuk, fejlődött ki szemeim előtt : egy központból indul minden irányban s fokozatban az egyes műszervek hálózata, melyek mindenike külön áll, s mégis egymást támogatja s befolyásával szabályozza ; egy lökés , s mindezen ezer tag kellő mozgásba lő. Értelemdús intézkedések ezer csatornán át vezetik, gyűjtik s osztják szét az államháztartásra szükséges eszközöket. Ügyes eszközök által a jövőre is rovatik az érdekében is tett terhek viselése és soknemű szakértő ellenőrség biztosítja az országot, hogy mennyire emberi gyarlóságtól kitelik, az állam jószága igazságosan kezeltessék" stb. A mi továbbá megható szerzőt „az arányok nagysága, melyben minden, bevételek kiadások, adók s adózó tárgyak, emberek s tárgyak mozognak. Az adók száz meg száz milliók, az adózó tárgyak értéke milliárdok szerint számíttatnak." Végre méltányolja szerző a franczia kormány küzdelmét a két szélső párt közt, mely a gazdászati téren egymás ellenében áll. — Mindezen elismerés daczára szerző nem mindennek dicsérője, a mit lát, hanem élesen látó, józanan bírálója. Gyula, sept. 7. Legszebb czélja és feladata az emberiségnek a miveltség felé törekvés. Erre az első nevelés után fővároson is , de különösen provinciális városainkban legtöbb eszközt és alkalmat szolgáltatnak a társalgási és olvasó körök. Még a régibb időben városunk is dicsekedhetett egy casinoval, de 1849-ben megszűnvén, azt azóta nélkülöznünk kellett. Annál nagyobb örömmel üdvözöltük annak okáért a felsőbb hatóságnak engedelmét, mely azt e folyó évben újra szervezni engedte, úgy hogy ismét feltámadt városunk kebelében a 7 éven át nélkülözött kör, hol az ember rendes foglalatosságától üres óráit legtisztességesebb mulatságra s mi legfőbb, társalgás és olvasás által műveltségének tökéletesítésére fordíthatja. Különösen nemzetgazdászati tekintetben is nagy fontosságot tulajdonítok én az ily társulatoknak. Ezek legkönnyebben állanak öszsze a legkülönbözőbb színezetűek közt is; azután itt megszokván az ember a társulati eszmét, más czélokra is sokkal könnyebben egyesül; pedig a sociális, a társulási rendszerben igen nagy nemzetgazdászati erő rejlik. Újonnan szervezett casinónknak van jelenleg 191 részvényes tagja. Egy részvénydíj évenként 12 pert. Ki mondja, hogy nem jelentékeny tanulni-