Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-14 / 10. szám
Pest Csütörtök, 10. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza l-sft sz. a. 2-ik emeleten. Január 14.1856. Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szánt alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dij : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivaalában, Egyetem-utaza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesitve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Per januar 13. # (Politikai intpi-szeisle.) Múlt keddi szemlénkben azon nézetet nyilvánítottuk, hogy most — miután a dunahajózási szerződés alá van írva és ratifikálva — a párisi conferentia nem igényelhetné többé a vizsgálás és jóváhagyás jogát, mert habár jóváhagyását megtagadná is , nem képzelhető , hogy ennek gyakorlati eredménye lenne, miután a souverainitás jogával össze nem egyeztethető az, hogy egy souverain állam feje a maga határozatait akárki ítéletének is alávesse. A porosz, orosz és franczia lapok más véleményen vannak és e kérdés körül közeljövőben élénk vitát sejtetnek ; a poroszokról és oroszokról tegnap szóltunk; a franczia lapok közöl eddig csak a Spectateur nyilatkozott, mely minapi czikkei által némi hírességre ten szert. E lap védi a conferentia vizsgálási jogát, ámbár megvallja, hogy e testület, melynek keblében se Bajorország se Württemberg nincsen képviselve. *) Bírod, tervlap 1857 dec. 23. L. db 239 sz. maga nem módosíthatja a szerződést, mégis azon jogot igényli számára, hogy e szerződéstől , ha kifogása van ellene, a tudomásulvételt megtagadhatja s igy a parti államokat a szükségeseknek vélt változtatásokra kényszerítheti. Azon vita, mely — egy bécsi lap állítása szerint — csak „formális“ nehézségek körül forgott, e szerint valóságos elvvitává fejlődni készül s ennek eldöntése roppant általános fontossággal is fog bírni, minthogy általa azon kérdés is el fog döntetni: váljon az egyes államok souverainitási joga a tanácskozásra egyesülő souverain államok többsége által korlátolható-e vagy sem ? Az európai államjog egészen új alakot nyerne, ha e kérdésre a felelet igenlőleg fog hangzani. A Spectateurről szólva, még egyszer vissza kell térnünk ennek minapi közleményeire. A Morning Advertiser szerint e közlemény helyes is, nem is, átalános érvényű szövetség szerinte nem létezik, hanem igenis olyan, mely külön esetre vonatkozik, azon esetre ha Austriát unióellenes politikája miatt veszély fenyegetné. Egyébiránt úgy hiszik , hogy Oroszország a fentebbi szövetség lételéről harangozni hallván, tudni akarta, hányadán van a dolog, s azért idézte elő e vitát a sajtóban, hanem az talán a parlamentbe is át fog menni. Ha Oroszország ez utóbbi után nem tud meg többet, mint amennyi eddig a sajtóbeli vita utján kiderült, bizony kár volt a fáradságért ! Egyébiránt mindez most csak mellékes tárgyat képez a nyugati sajtóban, mely kiválólag Resid pasa halálával foglalkozik; a „Times“ hosszú czikkben fejtegeti ugyanazon eszmét, melyet mi azonnal a hít vétele után kimondtunk, t. i., hogy e haláleset kettős fontosságú, mivel oly országban történt, hol nem elvek kormányoznak, hanem személyiségek,s hol e szerint ily kiváló személy halála azonos az általa képviselt rendszer halálával. A kérdés csak az: lesz-e valaki, ki e rendszert újra föléleszti ? Az újonnan kinevezett nagyvezír Ali pasa nagy tisztelettel viseltetett Resid iránt , de ebből még koránsem következik az, hogy elég erélye leend, ennek eszméit keresztülvinni a az egymásba ütköző befolyások közepett oly szilárdul állni, mint Resid pasa, ki azon fölül határtalan mértékben bírta azultán személyes bizalmát. Miután tehát Ali pasa magatartása kétes, Fuad pasa, az új külügyminister pedig mindig Francziaországhoz szított, képzelhető, hogy Angliának minden erejét meg kell feszítenie eddigi befolyásának fönntartására s igy nem valószínűtlen, hogy Redcliffe lord vissza fog menni Stambulba. A „Times“ mely a minap az öreg lord diplomatiai tevékenysége fölött egész ünnepélyességgel halotti beszédet tartott, máris kissé forgatni kezdi a köpenyeget s egykét fordulat után talán egyenesen ki fogja mondani, miszerint mélhatlanul szükséges Redcliffe lordot állomására visszaküldeni. Szerencse, hogy legalább a divánokkal végeztek s most már csak a ma 11 esőnek szánt köpenyeg készítésén dolgoznak, azaz a követek közremunkálásával a feloszlatási fermánokat szerkesztik , miután az első ebbeli fogalmazvány a követek tetszésével nem találkozott. Az európai bizottmány előbb ki fogja mondani, hogy a divánok segélyére többé nem szorul, és csak azután fogja a porta a feloszlatást decretálni. A sietség e tárgyban fölösleges is volna, miután a divánok tagjai úgy is már illető kályháik mellett sütkörésznek, azt a hármat kivéve, kik ebben a hidegben Párisba mentek , hogy ott köszönetet mondjanak — miért? már ezt nem tudjuk megmondani, hanem a háladatosság mindig igen szép dolog és mindig szebb , köszönetet mondani, ahol nincs reá ok, mint megfordítva. A sz.-pétervári udvari lap a dán-holsteini ügynek hosszú czikket szentel, mely azt fejtegeti, hogy Holsteinnak igaza van, Dániának pedig nincs, és hogy a német szövetség jól teszi, ha ez ügyet erélyesen fölkarolja. Epés emberek, kik egyáltalában nem tudnak hinni az önzéstelen igazságszeretetben, Oroszhon e magatartásában kaczérkodást akarnak látni főleg Poroszország irányában. Ez természetesen csak rágalom; Oroszország mindenütt és mindenben csak a jogot és igazságot védi, — mondják az orosz lapok számára kárpótlandó s törvényesen biztosított úrbéri és tizedkárpótlás némely csekély kivétellel már csaknem az egész országban teljesíttetett, mint tudjuk, kevés idő előtt intézkedés történt az elkobzott javak kármentesítése iránt is,most pedig alkalmunk van örömmel jelenteni, hogy, miként a f. évi birodalmi törvény- és kormánylap Il-dik darabjának 5-ik számából olvasható, egy legmagasb császári rendelet alapján elrendeltetett az is, hogy az 1854. január 16-ki cs. k. nyilt parancsban előirt eljárás némi módosításával az egyházi javak urbérkárpótlása is foganatba vétessék. A kárpótlásnak szükségképi megtörténendése az egyházi javakra nézve, elvileg már az imént idéztük 1854. január 16-diki cs. k. nyiltparancs 1., 16. s 19 dikásaiban is érintetett ugyan ; a földtehermentesítés s az utalványozandó összegek iránti tárgyalás módja azonban, azon nyíltparancsban, leginkább csak a volt világi földesurak , a volt jobbágyok között fönnforgó viszonyokra adatott elő, a későbbi időkre halasztatván, hogy az ott előírt rendszabályok mennyiben és miképen lesznek alkalmazandók az urbériséget vesztett egyházi javakra is. Hogy ezen eljárás és a legközelebbi cs. k. legmagasb rendelet alapját, mely f. évi január 9-én tétetett csak közzé, megismerhessük, egy kis összetetésre van szükségünk. Mert nem kell felednünk, hogy összefüggőleg ezen legmagasb rendelettel, a papi javak, illetőleg a magánosok kezein létező papi tized kárpótlása tárgyában már az 1853-ik dec. hó 9-dikéről kelt ministeri utasítás 43—54-dik §-saiban találunk bizonyos útbaigazítást; Így például: a papi tized iránti kárpótlás bejelentésének esetéről (43-dik §.); a tizedjog iránti bemondásokhoz melléklendő beadványokról (44. §-a); a tizedjog iránti beadvány és bemondási táblázat kellékeiről (45 §.); a pénzben megváltott papi tized iránti bemondásról (46. §.); azon esetek kijelöléséről, melyekben a ki nem tudható tizedjövedelem kitadása körül adandó utasítás végett az országos földtehermentesítési bizottmányhoz kell folyamodni stb. Itt azonban csupán a papi tizedekről lévén szó,megjegyzendő, hogy az 1854. január 16-dikán kelt cs. k. nyiltparancs 1, 16, s 19-diki §-sal is szorosan véve nem más, mint a tizedveszteségérti lejárt járadékok kárpótlására vonatkoznak, — a f. év január 9-dikéről szóló legmagasb rendelet ellenben az egyházi javak kárpótlásáról szólván, önként következik, hogy e kettő között szoros különbséget kell tennünk. Amazokra mint oly jogalapú kárpótlandó igényekre nézve, melyek a többi urbériséget vesztett földesurak követelményei s járadékaival egy kategóriába eshettek, az említett 1853—1854-diki utasítások már intézkedvén, a kielégítés nagy részben már foganatosíttatott is, lemezekre, vagyis általán véve az egyházi javakra nézve tehát, egy más, vagyis a jelen január 9-diki legmagasb rendelet szolgál zsinórmértékül. Addig is, míg ezen legmagasb rendelet szövegét egész terjedelemben s hivatalos alakban közölhetnők, sietünk annak főbb pontjait megismertetni. A papi jószágok részére járulandó s a földtehermentesítési országos pénzalapból kielégítendő kárpótlási követelések, valamint a lejárt kamatjáradékok, úgy a kárpótlási tőke tekintetében , közvetlenül a földtehermentesítési országos bizottmányok, vagy ahol már ezek feloszlottak, a földtehermentesítési pénzalap igazgatóságai által eszközöltetnek. Azon tartozási, illetőleg földtehermentesítési kötelezvények, melyek az úrbérkárpótlás lejárt járadékaira nézve a földtehermentesítési pénzalap által kiállíttatni fognak, az illetékes egyházi méltóságot viselő s a járadék hatására jogosított egyén nevére fognak szólani (2—4 §.). Ezen földtehermentesítési összegek kiszolgáltatásánál azonban, épen úgy, mint az 1854 jan. 16-ki nyiltparancs határozványai rendelik , a már kapott előlegezvények hivatalos uton szintén be fognak számíttatni a kárpótlási tőkeösszegbe. Azon kötelezvények , melyek a földtehermentesítési pénzalap által az illető egyházi javak lejárt kárpótlási tőkéire bocsáttatnak ki, amenynyiben az alábbi intézkedés alá nem esnek, az illető egyházi adomány (prebenda) nevére Deézs, jan. 3. Nálunk ez idén az újévi szokásos tisztelgések elmaradtak, s a köszöntgetések megváltása czime alatt jótékony adományok gyűjtettek a mainzi lőporföllobbanás által károsult szerencsétlenek számára. Igen helyes gondolat volt puszta jó kivánságok helyet valóban jót tenni. Múlt vasárnap meglátogatom a helybeli vasárnapi iskolákat; — azért írok többes számot, mert itt felekezetenként elkülönítve és nem együtt egy helyen foly a vasárnapi oktatás. Ez iskolák Deézsen nemcsak fönnállanak, de szépen virág- Bzélandnak. — Ezen kárpótlási tőkék aztán,zanak is, mint arról személyesen is meggyőzödszintén egyik alkatrészét képezendik az egyházi tem. A vallási tárgyakból a papok, egyebekből adomány összes alapvagyonának s alatta állan az illető iskolai tanítók adnak oktatást és pedig hanak az egyházi jószág fönntartását megérzé- minden külön dij nélkül. Az ily népoktatók s sét tárgyazó minden még fönnálló törvényes rend- iskolatanítók aztán kétszeresen megérdemlik, szabályoknak (5. §.). Az oly földtehermentes, hogy fizetésük javításáról gondoskodás történtési kötelezvények , melyeknek rendeltetésük, jók. A vasárnapi tanonczok száma összesen - hogy valamely papnövelde alaptőkéjét képez- 100 körül jár. Legszámosabban szokták látozék s gyarapítsák , az illető vallási alapítvány igatni télen, mivel nincs mezei munka ideje a nevére fognak szólani, s ugyanezen alapítvány részére kiszolgáltattatni. (6. §.) E rövid tartalmú, de igen nagy fontosságú intézkedésben a legfőbb hatalom igazságosságának s szigorú jogszeretetének tanujeleit okvetlenül föl kell ismernünk. Észrevehetjük ugyanis, hogy itt szoros megkülönböztetés van téve az úrbérkárpótlási jövedékek s a földtehermentesítési kötelezvényeknek, melyek tudniillik a kárpótlási tőke kifizetésére vonatkoznak, átutalványozására nézve, amazok az egyházi tisztséget viselők, emezek pedig egyedül az egyházi adományjavak nevére határoztatván kiállíttatni. Miután tudniillik a kárpótlási tőkének alapja s föltétele nem egyik vagy másik egyházi személy javadalmazásán, hanem az egyházi jószág természetén alapszik, nagyon jogszerű sőt szükséges, miszerint az az egyházi alapvagyonokhoz csatoltassék s úgy tekintessék, mint azok elválaszthatatlan alkatrésze; más tekintetben pedig igen méltányos, hogy az ezen kárpótlási tőkék után már részint előlegezett részint utalványozandó járadékok az egyházi tisztséget viselő egyén nevére iratnak, minthogy ezen járadékok valamint az egykor fönállott úrbéri állapot alatt, habár más alakban is, a javadalom egyéni élvezetére tartoztak, vagy most is jogszerűleg tekintendők azoknak. Abban továbbá, hogy a papnöveldék alapítványait illető kárpótlási kötelezvények, szintén ezek nevére rendeltetik utalványoztatni, az 1855. august. hó 18-ikán kelt , a római szentszékkel kötött egyezvény XVII-dik czikkének tekintetbevételét kell szemlélnünk. Hogy mely időtől kezdve fog ezen az egyházi javak kárpótlását tárgyazó legmagasb rendelet foganatosittatni,nincs ugyan határozottan kitéve, annak életbeléptetését ennél fogva az ált. polg. törvénykönyv 3-dik §. értelmezése szerint kell tekintenünk, s hatályosságának kezdetét számítanunk. TARTALOM : Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Politikai napi szemle. Az egyházi javak úrbéri kárpótlása. Földtehermentesítés Erdélyben. Levelezések: Deézs. (Vasárnapi iskolák.) Miskolcz (A tiszamelléki tűzkártérítő társulat a pesti általános társulattal egyesül.) Napihirek és események. Magyar akadémia (Jan. 11 -ki nyelvtud. ülés.) Austriai birodalom. Külföld, Anglia. (Ismét lord Stratford. Havelock tbk szándékolt kitüntetése. — Az oxfordi püspök levele a házassági elválási törvény ellen.) Francziaország. (Mit mondanak a félhivatalos lapok , mit az „Ind. beige“ a chinai ügyről. Oláh unionista küldöttség.) Olaszország. (Anglia és Nápoly közti állítólagos közeledés. — A kanonokok megválaszthatásának kérdése a szárd kamrában.) Távirati tudósítások. ...p.Szinházi előadások — Börze. — Duna vizárlás. Tároza . (Pesti műtárlat.) HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Fe 18ége m. é. dec. 31 legfelsőbb határozata által Deb1oni József veronai kereskedőt egy embernek saját élte veszélyeztetésével a vizbefulástól megmentése elismeréséül, ezüst érdemkeresztet legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1857 dec. 12-kén kelt rendelete, kiható Magyar, Horvát és Tótországra, az erdélyi nagyfejedelemségre a Szerb- Vajdaságra s a temesi bánságra, mely által az 1854 October 10-n kelt császári rendelet (bírod, tervlap 262 sz.) 2. és 23 .§-ban az alárendelt bírósági fogalmi hivatalnokok elé a bírósági vizsgálat letétele végett kitűzött határidő 1859 január 1-éig hosszabbíttatik meg. *) Ő cs. k. Apostoli Felsége 1857 nov. 5-kén kelt legfelsőbb határozványával a magyar, horvát és tótországi, az erdélyi nagyfejedelemségi , a szerb vajdasági és temesi bánsági azon figyelőkre s az 1854 October 10 én kelt császári rendelet 2 és 23 §§ értelmében a bírósági vizsgálat letételére kötelezett egyéb bírósági fogalmi hivatalnokokra nézve, kik ezen vizsgálatot az előszabott három évi határidő alatt letenni elmulasztották, a határidőnek 1859 január 1-ig leendő meghosszabbítását a birósági fogalmi szolgálatból leendő elbocsáttatásuknak az említett császári rendeletben foglalt szentesítése mellett legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Báró Bach s. k. Gróf Nádasdy s. k. A kereskedelem, ipar lovag Schallhammer vatali tisztet Sopronban, ugyanott kinevezte. és közmunkák ministere János első oszt. postahipostahivatali ellenőrré A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Reinfuss Ferenczadóhivatali tisztet III. osztályú adóhivatali ellenőrzés Czehmanek Antal II. oszt. adóhivatali segédet III. oszt. adóhivatali tisztté, és F 11 a Gusztáv kassai orsz. fiókpénztári segéddolgozót III. oszt. adóhivatali segéddé, mind végleg az alatta álló adóhivatalokhoz kinevezte. Az egyházi javak urbérkárpótlása. Hűbéri jogállapotunk megoldandó bonyodalmaiból lassacskán kezdünk immár teljesen kibontakozni, mert miután az 1854. január 16-án kelt cs. kir. nyiltparancs alapján a jogosítottak SZ. Az „Oesterr. Correspond.“ egy kimutatásából, az Erdélybeni földtehermentesítés eredményeiről 1857. december végéig, kitűnik, hogy ezen időpontig 855 járadék jogosított egyént illetőleg, kármentesítési szörtékében . . . . 5,459,860 4, s tőkésített kamat-hátralékban 949,956 14/4 összesen : 6,409,816 1814 liquidáltatott. A földtehermentesítési pénzalap számadására fizetendővé lett, az 1857 év végéig . 8,338,023 57 Folyókká tétettek, még pedig 1) rendes úrbéri előlegezésekben 3,588,559 91,4 2) rendkivüli (3 évi) előlegezésekben . . 3) (lejárt 8 évi kamatok) részfizetéseiben , (miből 3,251,200 ft kötelezvényekben, s 22,519 ft 453 4 kr készpénzben.) 4) továbbá tőkésített kamathátralékokban, minden előreátvételek levonása után, 148 jogosítottat illetőleg (ebből kötelezvénye kb. 210,150 ft, készpénz 3,797 ft 56*/4 kr. 5) végre kármentesítési tőkékben, 43 jogosított egyén számárai törvényszéki odaítélés után (ebből kötelezvényekb. 179,998 ft s készpénzben 1,338 ft 47 kr. 1,080,467 584 3,273,719 453/4 181,328 47 213,947 564