Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)
1858-02-21 / 42. szám
Pest Vasárnap. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 évnegyedre: 5 frt. Helyben : fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 km számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetem utczal-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI * TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. — Czegléd egy rajztanitói állást rendszeresített. A budai helyi, osztályhoz befolyt újabb adakozások a mainziak részére. — Politikai napi szemle. — Az úrbéri egyességek akadadályai s előmozdításai. Levelezések: Kecskemét. (A szolgabirói hivatal teendői a várostanácsra átruháztattak.) M o n o r. (A tagosítás 1 év után.) N.Kanizsa. (A gőzmalom már működik. Több gőzgép is van a vidéken. Jótékonyság és franczia négyes Napihírek és események. Jelentés a magyar gazd. Egyesület vagyonállásáról. Külföld: Anglia. (Alsóházi tárgyalások.) Francziaország. (Hírek az összeesküdtek peréről.) Olaszország. (A genuai összeesküvők pere.) Schweics. (Az olasz és franczia menekültek beszése.) Távirati tudósítások —Színházi előadások. — Börze. — Megérkeztek. — Dunavizállás. Tárcza . (Ég és föld között. Elbeszélés folyt.) 6) A szolnoki megyehatóság által : A szolnoki járásból.................... 133 20 A tiszafüredi............................ 47 7 Va Holländer testvérek nagykereskedőktől Cseh Károly, tör.-sz.-miklósi ügyvédtől Papp Ferencz, mezőtúri községi orvostól Összesen : 238 7% s egy darab arany Kenderes és Derzs községektől . . 7 10 Fegyvernek községétől................ 10 402/.. 7. Az esztergomi cs. kir. megyei hatóság által. A város kerületéből.................... 28 32 Az esztergomi szolgabirói járás községeitől.................................... 117 26% Az esztergomi cs. k. szolgabirói- és adóhivatal hivatalnokaitól .... 13 44 A tatai szolgabirói járás községeitől . 42 33 A kócsi szolgabirói járás községeitől . 29 11 A Herégh és Oroszlány községeitől a tatai szolgabirói járásban utólag .... 8 28 8) Heves cs. kir. megyei hatósága útján: Hevesmegye hivatalnokaitól .... 7 42 A hevesmegyei törvényszék hivatalnokaitól .................................... 14 36 A hevesmegyei pénzügyi járás igazgatóságának hivatalnokaitól .... .U - -— Az egri szolgabirói járás községeitől 16 34 A gyöngyösi szolgabirói járás hivatalnokaitól . . . . . . . . .. . 69 17 Eger városából....................... ... 18 15 9) A jász és kun cs. kir. főkapitányság utján, Jánoshida községétől ...... 11 30 összesen 75 20 10) Az „Evang. Wochenblatt“ szerkesztőségétől ....... 25 6 mely szerint az eddig közvetlen magas helyi, osztály által közzétett őszietek egészben 3,948 forint 28 gokrra mennek p. pénzben. Pest, február 20. (Politikai napi szemle.) Az austriai és franczia udvar közti egyetértés helyreállása nem kizárólag a diplomatia műve, hanem egyszersmind eredménye azon gyöngéd mozzanatok egyikének, melyek a politikában is már nem egyszer oly nagy szerepet játszottak. Szóról szóra fordítjuk az „Indep.“ ebbeli közleményét: „Austria császárnéja megemlékezvén arról, miszerint magas hitvese valamikor hasonló veszélyben lebegett, szivének első perezben fölterjedő nemes ösztönét követve, hogy az ő általa is oly jól értett fájdalom közepett Eugénia császárnét megvigasztalja, levelet irt neki. Az austriai császárné — szelleme úgy mint nemeskeblű és magasztos érzelmei által egyaránt kitűnő fiatal delnő — nem szorul arra, hogy az izmodor hatását előre kiszámítsa és föllengző phrasisokat szaporítson; ő érzett e szívével irt, s azon levél, melynek vivője Liechtenstein herczeg vala, mélyen elérzékenyitő a franczia császári párt.“ Olvasóink mindegyike elképzelheti, minő hatást gyakorolhatott a szives részvét ily gyöngéd nyilatkozása, s habár föl nem tehetni, hogy ez által minden politikai nézetkülönbség elhárult, az eddigi hidegség helyébe mégis oly őszinte jóakarat lépett, mely lényegesen előmozdítandja a fönnforgó nehézségek kiegyenlítését. Amit tegnap az angol-austriai viszony mostani állására nézve mondtunk, azt a hamburgi „Börsenhalle“ jólértesült bécsi levelezője is megerősíti. Szerinte Francziaország — Anglia irányábani barátságának kihűlését érezvén — Austria felé vonzódott, a nélkül hogy ez utóbbi Napóleon császár barátságát egyenesen fölkereste volna s igy az sem igaz , hogy Austria a tuileriák felé közeledvén, ez által boszut akarna állani Angiin mivel ez a Dunahajózás ügyében a bécsi fölfogástól eltért. Austria teljesen beérheti azon sikerrel melyet az ő diplomátiája két év óta a keleti kérdésben kivívott , e tekintetben igen jellemző az hogy a boszniai keresztények küldöttsége panaszaival nem magához a portához, hanem annak bécsi követjéhez fordult. Helyesen jegyzi meg egyik bécsi lap , hogy a török politikának súlypontja , mely sok éven át Sz. Pétervárott vala keresendő, most Bécsbe tétetett át s tulajdonképen onnan intéztetnek el az európai délkelet ügyei. A török biztosok azelőtt Sz. Féterváron át mentek Jasszyba és Bukarestbe . Ethem pasa, a porta rendkívüli küldöttje most Bécsen át fog Belgrádba menni! A dán-holsteini ügy a diplomatában nagy zajt üt és a Párisban mulató herczeg erőnek erejével Francziaországot is bele akarja vonni e vitába, de ez minden közbenjárástól vonakodik , míg a kérdés tisztán német ügy marad. De meddig marad az ? Ez a kérdés. Nem hihetjük,miszerint a franczia császár akként nyilatkozott volna,hogy a német szövetség a hannoveri indítvány elfogadása által ezen ügyet „európaivá“ tenné, mert az érintett indítvány a minapi határozat természetes következménye. Oly vitákban, melyek, a szövetség és ennek egyes tagja közt forognak fönn, maga a szövetség egyszersmind bíró is, ha tehát határozata által akként dönti el a dolgot, miszerint Dánia eddigi eljárása a herczegségek irányában törvénytelen volt, joga van azt is követelni, hogy míg a törvénytelen intézmények helyébe mások nem léphetnek, legalább amazoknak további alkalmazásától tartózkodjék. A dán ministériumnak mindenféle „lelépési“ szándékot tulajdonítanak ; ez úgy volna, mint ha a kocsis, miután a hintót sárba vezette, el akarna illatni s utasait cserben hagyni Ez okból még a dán ellenzéki lapok is folyvást arra intenek, miszerint a mostani kormánynak nem kell alkalmat nyújtani arra, hogy jó módjával leléphessen. Ő készítette a mostani helyzetet, hadd segítsen ki a hínárból ! , Spanyolhonban is új miniszerkrízis készül, az elnök Isturitz elbocsáttatásáért folyamodott, mert nagyon öreg , mivel azonban most alig négy héttel öregebb mint akkor, midőn a ministerelnökséget elvállalta, s miután azótai tevékenysége(melysemmi) nem igen fogyaszthatta erejét, csakugyan más okok bírhatják a lelépésre. Azon körülmény, hogy az öreg nő Narvaez visszahívását ajánlotta a királynénak, eléggé sejteti, minő természetűek lehetnek amaz okok! Szardiniának a „Cagliari“ ügyére vonatkozó jegyzéke Nápoly részéről erélyes választ idézett elő. Nápoly azt mondja, miszerint még nyílt tengeren is le lehet foglalni oly hajót, mely idegen partok megtámadásával foglalkozik. Ezt pedig a „Cagliari“ tette, melynek „emberei“ Nápolyban lázadást gerjesztettek. Ez mind igaz, azon csekély kivétellel, hogy nem a Cagliari „emberei“, azaz nem kapitánya s legényei, támadták meg Nápolyt, hanem azon forradalmárok, kik a hajót kibérelték vala s még a kapitány és a hajóslegények ellenében is erőszakot követtek el. Valószinű, hogy a szárd ügyvivő e válasz következtében Nápolyt odahagyandja. A franczia követelések irányában Cavour gróf valamivel engedékenyebbnek látszik, mióta Palmerston „franczia“ bilijét előterjesztő,egypár hírlap lefoglaltatott s egyiknek szerkesztője bezáratott; folytatása következik! Schweiz is szót fogad, és Waadt, Wallis, Neuchatel, Tessin, Solothurn és Basel cantonokból kiutasítja a menekülteket. Kell e még több ?!. Persigny gróf Párist ismét oda hagyta és a falura ment; hát Londonba ki megy? Pedig ember kellene ám oda a gátra, mert mindig sűrűbben hallatszik azon vélemény , miszerint a franczia bili előterjesztése megengedtetett ugyan, hogy Francziaország formális elégtételt nyerjen, de azért a végképens elfogadás még koránt sem bizonyos dolog! A nüerburi egyezsigell rdiadálját s előmozdítana ! •J Hogy a birtokrendezés s különösen pedig a tagosítás Ugye egyáltalában nem bir oly népszerűségre vergődni az országban, mint milyet az mind népgazdászati, mind különösen a tulajdonjog biztonságának szempontjából megérdemelne; sokan nem alaptalanul keresik az úrbéri egyezségek nehézségeiben. Ezen nehézségeket azonban szorosan meg kell különböztetnünk azon erkölcsi, jogi, vagy netalán a köznép fejletlenségéből származni szokott akadályoktól , melyek általában mind a tagosításnak, mind a határrendezésnek útjában állanak , mert különben egy oly lényeges jogi mozzanatot zavarunk, össze, melynek megoldása igen könnyűvé válandott, ha t. i. azt önalkotott agyrémeink faltai méginkább be nem bonyolítjuk vala., valamint általában a birtokrendezésnél,vagy különösen az ezt nagy mértékben előmozdító s meggyorsító úrbéri egyezségeknél vannak a dolog természetében fekvő , s vannak oly akadályok és nehézségek, melyek a dolog lényegén kivül s inkább csak a helyi körülményekben fekszenek; s már ezen jellemüknél fogva olyanok, hogy valamint az úrbéri egyezségek, úgy általában a tagosításoknak is egyképen akadályaink tekinthetők. Hozzuk tisztába tehát először is azon különbségeket, melyek ezen nehézségek közt léteznek, s ismerkedjünk meg különösen a birtokrendezés azon stádiumaival, hol ezen , különösen úrbéri egyezségeket gátló akadályok egyenként vagy csoportosan előfordulnak. Fő kérdés itt mindenekelőtt azon jogi mozzanatokat fölismerni, hol az úrbéri egyezségek esetei akár a fönnforgó érdekek részletes kiegyenlítésében, akár in concreto előfordulnak. Ezen mozzanatokhoz természetesen semmi más, mint maguk a hozott törvények nyújtanak delejtát, így például az 1853. márcz. 2-ki cs. kir. nyílt parancs 9 dikásában rendeltetik , miszerint a földesurak kötelesek a visszaváltható irtásföldeknél, ha ezek különös föltételek nélkül s határozatlan időkre adattak át, ezen nyilt parancs kihirdetése után (illetőleg foganatba vételétől számítva), három év alatt, azokra nézve pedig, melyek bizonyos föltételek mellett s csak meghatározott időre vannak a jobbágyok kezei közt, a föltételek teljesítése mellett, szintén három év alatt barátságos egyezkedés útján a visszaváltást szorgalmazni. A második eset ugyanazon nyíltparancs Ilik §-jában jelöltetik ki, s vonatkozik különösen a jobbágyok számára kihasítandó erdőterület körül a felek által önként megkísérthető egyezségekre. A harmadik eset a nádlási haszonvételek szabályozásánál fordul elő, hol az azért járó tartozásokat a jobbágy megválthatja s ezen megváltás föltételei iránt , a földesurral szabadon egyezkedhetik. (15. §.) Negyedik esetnek mondhatjuk azon biróságilag megkísértett egyezséget, a midőn s a hol a törvényes arányosság még be nem hozatott s a közbirtokosok kizt, mivel talán a közlegelő, közös erdő, közös bormérca vagy némely közösen birt földbirtokra nézve még megállapodás nem létezik, a törvényszékeknek első föladatuk egyetértést eszközölni, miként ez valamint az 1853. mártius 2-diki nyiltparancs, úgy az 1856. febr. 2-diki ministeri utasítás 159-dik §-sában is előiratik. Így látják továbbá előfordulni az egyességek ötödik osztálya eseteit a birtoktagosítás előleges kérdéseinek eldöntésénél, sőt annak folyamában különösen , a fölméréseknél , a telekkönyvek szerkesztésénél, a dűhök osztályozásánál stb. Mindezeken kívül az egyezségekre hasonló tér mutatkozik igen gyakori esetekben a foglalások, a maradék földek váltságai s a deficitek kiegészítésének kérdéseinél. Miután tehát osztályoztuk az egyezségek főbb momentumait, lássuk most egyen kint, hogy minő akadályok azok, melyek ezen egyezségeket vagy nehezítik, vagy lehetetlenekké teszik. Az ily dolgok vizsgálatában természetesen más szempontból tekintendők azon gátló vagy nehezítő körülmények általunk, kik csupán íruak vagy olvasuak az ily tárgyakról, mint maguk az érdeklettek részéről,kik előtt az írott szó s a tanács soha sem elvileges, hanem rendszerint csak viszonylagos alakban tűnik föl. Emezek előtt ugyanis a dolog lényegéből vagy annak csak bár külviszonyaiból merített ok mind egyenértékű s az „opinionum commenták“ gyakran nagyobb nyomatékkal birnak, mint maguk a „naturae judiciák.“ Lássuk ennél fogva a különböző véleményeket.. Azt mondják ugyanis, hogy az első osztályba sorozott úrbéri egyezségeket különösen nehezíti azon félelem, mivel a paraszt attól tart, nehogy irtás földeit könnyen elveszítse. Vonakodik tehát egyezkedni a földesúrral, mivel azt hiszi, hogy mennél tovább húzza a dolgot, annál tovább fogja használni az irtásföldet, sőt, hogy az tulajdonává is válhatik. Ezen föltevésben lehet valami, sőt lehet, hogy ez nem is puszta föltevés, hanem egy valóságos ok, mely a birtokrendezés ezen első törvényes lépésétől is visszatartja a volt jobbágyot. De azt kérdjük : vájjon épen az egyezségek mozzanatánál fordul-e elő ezen nehézség, avvagy, bárha vonakodnék is a paraszt, volna-e itt, vagy volt volna e ezen vonakodásnak valami jogi következménye ? Mi azt hiszszük, hogy az egyezségek ezen neménél ily nehézségek nem fordulhatnak elő, vagy ha előfordulnak is, a földesúrra nézve különösen semmi kihatással nem bírnak. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Kiadó hivatal van : Egyetéki-utczában, 2-1t szám alatt, földszint: 25 — 19 40 13 40 Mihálytelek . . . . . . . 8 21 Ladány .................................... 10 8 Allattyán ................................ 3 41 Jászapáti . . . . . . . . . 33--- Halas . . . . . . . . 2 30 Maisa........................... 6 10 HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt okmány által Clementi János cs. k. tartományi küldöttet Vicenzában, mint az austriai vaskoronarend harmadik osztálya lovagját e rend szabályai értelmében az austriai birodalom lovagi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. február 8-ki legfelsőbb határozata által Rég óta Incze Sisgoreo czimzetes kanonokot és lelkészt Sebenicóban székeskáptalani kanonokká a sebenicói székeskáptalannál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűdség aláirt okmány által Schwartz Eduard cs.kir. vezérőrnagyot az austriai birodalom nemesi rangjára , „nemes“ disz- és „meilleri“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Bordács Lajos I. osztályú hivataltisztet véglegesen nyugalomba helyezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Czegléd községe a maga főtanodájában rásztanítói állást évi 300 ftnyi fizetéssel rendszerezett; ismét örvendetes ténye a tanügy előmozdítása iránti legélénkebb részvétnek. A cs. k. budai helytartósági osztály elnökségénél, a mainzi szövetségi erősségnek lőpor-fellobbanás által károsult lakosai javára, az összesen 2,605 ft 15 k. pp.-re menő, már közzétett összegen kívül, még a következő őszi etek gyűltek be : 1) Az esztergomi érseki megyéből, az alább megnevezett esperességekben eszközlött gyűjtések következtében : Rátk másodízben ................ Bazin . . . . . . . .. Budapest . . ............................... Csejthe . . . . .... . . 15 Galgócz másodízben ..... Esztergom harmadízben . . . Hédervár........................................... Jókel................... . Malaczka........................................... Nagy-Czéthény másodízben . . Somorja . . . . . . ... Sellye .................................... . . Sz.-Benedek harmadízben . . . Szalka másodízben ...... 35 49 Szomolán . . .. . ... . . . 24 Vadkert . . . . . . . . . 2) A győri egyházmegyéből, a banai egyházközségből, Esztergommegyében ........... mocsai............................... . tatai........................................ — 40 ft. kr. 3 627 589 1510 312 7— 14—'' 15— 58—‘ 248 2124 2— 836 3549 248 19— 5 5 Összesen ....................... • 10 40 3) A váczi püspöki ordinariatustól 129 30 4) A székesfehérvári püspöki ordinariatustól................................ 95 5 5) A pest-pilisi megyehatóság utján, Kerepes községétől . . . . . 38 A cs. k. gödöllői szolgabiróhivatal hivatalnokaitól................................ 10 — Versegh községétől.................... 9 55 Február 21.185$.