Budapesti Hírlap, 1858. március (49-73. szám)

1858-03-28 / 71. szám

Pest Vasárnap Szerkesati iroda: Egyetemutcza ]­g& sz. a. 2-ik em­eleten. BUDAPESTI Kiadó­hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: f­é­l é­v­r­e 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri­­beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Dunahajózási okmány. (Folytatása és vége.) XXXI. czikk. A parti országok kormányai a hajózás érdekében föntartják maguknak, mind­azon határozatokat meghozni, melyeket a ta­pasztalat javasland, hogy a veszteg rendszer mi­nél inkább egyszerűsíttessék. XXXII. sz. Hajótörés vagy egyéb szerencsét­lenség esetén azon ország helyi hatóságai, me­lyekben a baleset történt, a körülmények által kivánt mentési és biztosítási intézkedéseket azon­nal megteendik. Magától értetődik, hogy a partjog megszün­tetik. XXXIII. ez. Oly czélból, hogy szerencsétlen­ségek a Danán a mennyire csak lehet, kikerül­­tessenek, valamint a hajózás nagyobb biztonsága és könnyítése tekintetéből, minden kormány az alkalmas helyeken kellőleg szervezett révka­­lauz szolgálatról fog gondoskodni. Azon hajók, melyek a Danán hajóznak, köte­lesek törvényesen jogosított révkalauzokat a fo­lyam azon vonalain fölfogadni, hol ez jelenleg elő van szabva, vagy jövőre elő fog szabatni,­­ magukat az illető rendeleteknek alávetni. A parti országok bizottmánya a révkalauz­­kényszer iránt létező szabályok megvizsgálását fogja eszközölni. XXXIV. sz.A parti országok kormányai fönn­tartják maguknak, közös egyetértésben az ál­landó bizottmány által a részletes hajózási és folyamrendőrségi szabályzatokat megállapítani. Egyelőre a parti országok mindegyikében fennálló vagy netalán még megjelenő ilynemű törvények és szabályok mindazon esetekre al­kalmazandók, melyek jelen hajózási egyezmény­­ben élő nem voltak látva. Azon intézkedések, melyeket a dunai torkola­tok hajózása tekintetében az európai bizottmány ideiglenesen tenni szükségesnek találand­­­a végre, hogy az 1856. márczius 30. kelt párisi szerződvény XVI. czikke értelmében neki adott feladványát teljesíthesse, mindaddig hatályban maradandnak, mig az szükségesnek fog talál­tatni. XXXV. sz. Jelen hajózási okmánynak határo­zatai a Dunának tutajok általi bejárására is lesznek, a mennyiben lehetséges leend, alkalma­zandók. A XVI. czikkben előszabott szakadék helyett a tutaj vezetőjének egy valamely parti állam illetékes hatósága által kiadott tatajos szaba­­dékkal kell ellátva lennie. A tatajos szabadékok kiadására és bevonására nézve egyébiránt ugyan­azon elvek szerint kellene eljárni, melyek a XVI. és XVII. czikkekben kimondattak. A XIV. sz. előszabott szakadékra a tutajos­­nak nincs szüksége. Mindazáltal minden tutajve­zetőnek azon papirosokkal kell ellátva lennie, melyek által a tutaj tulajdonosa vagy elküldője, annak származása és rendeltetése kivehető,s azo­kat a hajózási hatóság kívánságára előmutatni tartozik. XXXVI. sz. A parti államok kormányai kö­telezik magukat, névszerint, mindegyik a magát illető részben, azon munkálatokat létesíttetni, melyeket a parti államok bizottmánya kölcsönös egyetértésben az 1855. márt. 30. kelt párisi szer­­ződvény XVII. czikkének 3. sz. értelmében szük­ségesnek találand. Ezen munkálatok elkészítési és föntartási költségeinek fedezése a jelen szerződvény XXI. czikkének 2. sz.-hoz képest fog történni. XXXVII. sz. A fentebbi czikk határozatainak foganatosítása tekintetéből a bizottmány szak­értőket fog megbizni, a végre, hogy a Duna kü­­lönbféle részeit azon ponttól a hol hajókázha­­tóvá válik, szakzsáig bejárják, hogy azon termé­szeti akadályok minőségét, melyek a folyóban jelenleg találhatók, megvizsgálják s annak foly­tán a nekiek szükségeseknek tetsző munkálato­kat kijelöljék. Magától értetődik, hogy a vaskapu nevezete alatt ismeretes folyamrész ezen vizsgálatnak fő tárgyát képezendi. A bizottmány ennek folytán, ezen tanulmányok eredményeinek alapján közös egyetértésben ki­­jelölendi azon munkálatokat, melyek az előbbi czikkben említett rovazatba tartozandnak. XXXVIII. ez. A mi a folyónak hajókázhatá­­sát Isaktsától lefelé illeti, a parti államok bi­zottmánya , az 1856. márt. 30. kelt párisi szer­­ződvény XVII. czikkének 4 sz.-ban s XVIII czikkében foglalt határozataihoz fogja magát tartani. XXXIX. ez. A parti országok kormányai a du­nai forgalom és hajózás érdekében megígérik, miszerint minden gondjukat arra fogják fordítani, hogy ezen folyó hajókázhatása mindinkább oly intézkedések által is javíttassák, melyek a nél­kül hogy a XXXVI czikk által kijelölt kötele­zett munkálatok rovatába esnének, nekiek mind­azáltal hasznosaknak vagy szükségeseknek fog­nak tetszeni. XL. ez. Nem leend szabad oly folyam- vagy parti műveket a Dunán megengedni, melyek ezen folyam hajózhatásának ártalmára válhatnának. A parti kormányok ezen fölül a szükséges in­tézkedéseket megteendik, hogy malmok vagy bárminemű más művek, melyek ezen a folyón lé­teznek vagy jövőre felállittatandnak, a hajóká­­zásnak soha akadályára ne válhassanak. Hasonlókép a hidak alatti szabad átmenet a hajóknak és tutajoknak lehető gyorsasággal en­gedtessék meg. XLI. cz.A Duna partjain létező vontatási utak, a­mennyiben ezt a hajózás szüksége igényli, jó karban lesznek tartandók. A hajóvezetők, járműveik legénysége vagy vontató állataik által a vontatási utakon vagy azok közelében okozott minden kárért felelősek. XLII. cz. A parti országok kormányai kötele­zik magukat,mindegyik saját területén, a szüksé­ges intézkedéseket megtenni a végre, hogy ra­kodó és kikötő helyek a mutatkozó szükséglet­hez képest előállíttassanak, s hogy a­menny­iben elérhető, az áruk számára elégséges számú rak­tárak és rakhelyek létezzenek. XLIII. ez. A Dunának minden alkalmas he­lyén vízmértékek lesznek fölállítandók és a víz­állás fölött szabályszerű szemléletek lesznek tar­tandók. XLIV. ez. Az állandó parti állambizottmány, hatáskörének határai között, a jelen hajó­zási okmány foganatosítására s föntartására Ügyelend. További egyezmény fogja ezen hatáskört, va­lamint a bizottmány szerves szerkezete iránti határozatokat megállapítani. XLV. ez. Mindenben, a mi jelen hajózási ok­mány által nem szabályoztatok a parti államok között már eddig fönnálló szeződvények , egyez­­vények és megjegyzések hatályban maradnak. XLVI.cz. Jelen hajózási okmány 1858. jan. 1-vel lépend hatályba s a parti országok kor­mányai a foganatositási intézkedések iránt a szükséges közléseket egymásnak megteendik. XLVI. cz. Ezen hajózási okmány jóvá fog ha­gyatni s a jóváhagyások Bécsben hat hét alatt s ha lehetséges előbb is ki fognak cseréltetni. Minek bizonyságául az illető küldöttek ezen okmányt aláíratták és pecsétjöket arra illesz­tették. Kelt Bécsben, egy ezer nyolcz száz ötven he­tedik év november havának hetedik napján. (P. H.) Blumfeld F. S. s. k. (P.H.)Da­­x­e­n­b­e­r­k­e­r F. S. s. k. (P. H.) D­a­v­o­u­d G. A. s. k. (P. H.) Müller Adolf s. k. Nos visis et examinatis omnibus et singulis Conventioni, hujus articalis, eos omnes ratos gratosque hisce profitemni et declaramus verbo Nostro Caesareo et Regio promittentes. Nos ea omnia, quae in illis continentur, adeliter adim­­pleturos esse, in quorum fidem ac robur praesens ratihabitionis Nostrae instrumentum manu Nostra siguavimus sigilloque Nostro adpenso muniri justimus. Dabantur in Urbe Nostra Imperiali Vienna die 25 mensis Decembris anno Domini 1857, Regno­­rum Nostrorum decimo. Franciscus Josephus. (P. H.) Gomes a Buo­­-Schauenstein m. p. Ad mandatum Sacr. Caes. et Reg. Apostolicae Majestatis proprium . Max Liber Baro a Gagern m. p. Consiliarius Ministerialis. A magyarországi cs. k. Fő kormány Nacho- r­o­v­s­z­k­y József soborsini cs. k. urmestert a ma­gyarországi építészeti hatóságok építésznövendé­kévé kinevezte. A magyarországi cs. k. Főkormány Hillay Lajos II. oszt. adószedőt Rozsnyón I. oszt. adósze­dővé Tornallyán kinevezte. A békés-csanádi cs. kir. megyefőnök a szarvasi cs. kir. vegyesszolgabirói hivatalnál megürült irnoki állomásra D­em­e­s­z­k­i Ferencz eddigi megyeható­sági napdijast nevezte ki. Előfizethetni helyben: & lap kia­d­ó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhoz­­­­­ással martius hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szét­küldéssel . .1 — 40 — Pest - Budán naponkinti házhozhordással martius­­m­nius négy hóra . . 5 —20 — Postán naponkinti szét­küldéssel . . .... 6 — 40 — A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM]: Hivatalos rész Nemhivatalos ré­sz. Jótékony adományok. A dohányegyedáruság Magyaroszágban. V. Magyarország nevezetesebb fü­rdőintézetei. Napihirek és események. Magyar akadémia. Külföld: Anglia. (A franczia útlevélrend­­szer iránti interpellate az alsóházban. Pynt röpirata kereset alá vétetett s kiadója befogatott.) Franc­ziaország. (Az Univers czikke. Pelissier kineveztetésé­­nek hatása. Canrobert frigy­ bevonulása Nancyba.) Spanyolország (A gyar­­matokbeli rabszolgaság eltörlése iránti tör­vényjavaslat.) Németország. (A dán válasz hatása. Távirati tudósítások. — Gazdaság ipar és keresk. — Börze. — Meg­érkeztek. — Dunavizát­lát. T­á­r­c­z­a . (Londoni levelek.) HIVATALOS RÉSZ.­ ­ cs. k. A p­o­st­o­­­i Felsége­s. hó 22-iki legfelsőbb határozata által lőwenkreutzi Matti Ferencz kormánytanácsost és a legfőbb lovász­mesteri hivatal irodaigazgatóját dijelengedés mellett udvari tanácsos rangjával legkegyelme­sebben fölruházni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. martins­­­é­ki legfelsőbb határozata által Gallo Lajos tanulmányfőnököt a vicenzai püspöki papnövel­dében, kanonokká a vicenzai székeskáptalannál megürült di Sant’ Antonio Abate kanonokságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége f. é. mart. 17-ki legfelsőbb határozata által dálnoki Te­leki Lajos első oszt. megyei biztost helytartó­sági tanácsossá Magyarországban legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. (­ cs. k. Apostoli Felsége f. hó 21-ki legf. határozata által a galicziai vaspályavonal­nak Krákétól Dembicáig, a Wielizka és Niepo­­lomicébe vezető szárnyvonalakkal együtt,továbbá a Dembicától Rzezsowig terjedő építés alatti vasutszakasznak a keleti galicziai pályák ala­pítóinak kezére bocsáttatását legkegyelmeseb­ben jóváhagyni s ezeknek a nevezett útsza­kaszoknak kiépítésére Frzemyslig , valamint a nevezett összes vonalak üzletben tartására legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. Egyúttal a przemysl-lembergi vonalra nézve korábban adott engedély föntartatott, ellen­ben az 1857. mart. 3-iki engedély-okmányban említett többi vonalakra nézve az engedély he­lyébe az e vonalrai engedély-adásnál a nevezett alapítók más pályázók fölötti elsőbbségének legmagasb ígérete lép. s­z. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztetett: gróf Montenuovo Vil­mos altbgy és hadosztálynak, az 5-ik sz. huszár ezred tulajdonosává. Előléptettek: A tüzérségnél: glinzendorfi Hutschen­reiter József alezredes a 6. sz. Vil­mos féhg tüzérezredben, ezredessé és az 1. sz.­­ cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő tüzérezred pa­rancsnokává ; továbbá : ezredesekké a következő alezredesek: nemes Kille Ferencz a 4. sz. lovag Fitz tüzérezred pa­rancsnoka, és b. Sternegg Ignácz a 9 sz. lovag Pittinger tüzérezred parancsnoka; alezredesekké a következő őrnagyok : G­a­sz­ín­a­y­e­r Alajos a 2. sz. Lajos főlg tüzérezredben, a 3. sz. b. Augustin tüzérezredhez, B­e­r­a­n­e­k János A dohányegyedáruság Magyaror­szágban. V. Az egyedáruság jövedelmezősé­­g­é­r­e 1. csk. A dohányegyedáru bevétele, az ela­dott gyártmányokon kívül, áll az engedélyekért bejövő díjaktól, s a külföldről önhasználatra behozott dohánygyártmányokért illetékekből, a külföldi államoknak eladott dohányérti jövedé­kekből, pénzbírságok s egyéb kisebb jelenté­­kenységű bevételekből. A kiadások alatt a nyers­anyag, s a kül­földi gyártmányok bevásárlása, minden közigaz­gatási költség beszámításával, a gyártmányok eladása , szállítása, az uj épületek g gépek fog­­lalvák,­­ végül azon kártérítések s évi jövedel­mek , mik az egyedáruságnak Magyarország és volt mellékországaiba behozatalából erednek.Az uj épületek s beruházások egyszer mindenkorra ugyanazon év jövedelméből számíttatnak le. Az egész állam-egyedáruság területén 1851- től 1856-ig bezárólag hat év alatti bevéte­lek tőnek . . .­­. . . . 241,716,205 ftot a kiadások 114,641,977 „ A hat évi tiszta jövedelem te­hát összesen .... 127,074,228 ft. Ezen tiszta jövedelem mellett a 11,641,977 ftnyi ü­zlettőke 110. 8%-ot jövedelmez. A hat évi bevétel évenként következő külön eredményt­ mutat föl : egybevetjük, hat év alatt 12,630,814 ftrcali vagyis 90. c. százlél­vali emelkedést veendünk észre. Ugyanez időszakban egyéb közvetett adók jövedelme is tetemesen emelkedett, így a fo­gyasztási adóké 30. 9. °/° vámé 3. 1. a sóegyedáruságé 3. 6. „ De oly tetemes jövedelemszaporodás, minőt a dohányegyedáruság az öss­zes államterületre ki­­terjesztése óta mutat föl, aligha az állambevéte­lek valamely ágában, kivált a közvetett adózás­ban valaha észrevehető volt. Ily eredményt semmi más fogyasztási tárgynál , a fogyasztó kevesebb terhelésével nem lehetne elérni. De csak­is az egyedáruság által érhető az el. A dohányültetés még­oly magas megadóz­tatása egybekötve a legjövedelmezőbb ki­­­s be­viteli vámokkal az egyedáruság jövedelmének alig egy parányi töredékét fogná behozni. Az egyedáru behozatala előtt átalános volt azon előítélet, hogy az ily nagy terjedelemben évben Üzlettőke jövedelem­­kamatozás forint forint 0/­0 1851 14,821,204 13,926,773 93.9 1852 19,375,278 17,210,977 88.7 1853 17,320,513 21,382,625 123.4 1854 20,278,016 22,129,915 109.1 1855 20,361,034 25,866,491 127.4 1856 22,485,932 26,557,517 118.1 Ha az 1856-ik évi jövedelmet 26,557,517 ft az 1851 ik évi jövedelemmel 13,926,703 fttal Martins 28.1858. a 4. sz. lovag Hauslab tüzérezredben és H­a­r­t­u­n­g Károly a 6. sz. Vilmos főhg tüzérezredben, mind­ketten illető ezredeiknél. Őrnagyokká ezen első oszt. századosok : Bronn József a tüzéri törzskarban, a 2. sz. Lajos főhg tü­zérezredhez, és Eisler János a 4. sz. lovag Haus­lab tüzérezredben, a f1. sz. Vilmos félig tüzérezred­hez ; végre, a hadsegédi testületben: Sauer József első oszt. százados, őrnagygyá. Fölruháztatott : Mauller János nyug. első oszt. százados őrnagyi ranggal ad honores. Nyug­a­l­maztattak: Gürtler Károly és Lux József második oszt. főtörzshadbirók. NEMHIVATALOS RÉSZ. Augusz báró helytartósági alelnök ur a bu­dai tiszthatósági elnökségnek száz pengő forin­tot adott át a szűkölködő iparosok számára Főherczeg Főkormányzó Ur ő cs. Fen­sége által alapított segélyzési pénzalap javára. A budai takarékpénztári egylet igazgatósága a budai tiszthatósági elnökségnek ötszáz pengő forintot adott át szegények közti valláskülönbség nélküli kiosztás végett.

Next